• padlóburkolatok

Fa padlóburkolatok rajzai, mennyiség-meghatározás

A fa padlóburkolatokat rajz

A mai készparketták egyszerűek, viszonylag könnyen és gyorsan kivitelezhetők, ugyan­akkor esztétikusak. A burkolóelemek gyártó által megadott méretei és a kialakítható min­tázatok rendszerint ismertek. Általánosan jel­lemző, hogy a legelterjedtebb 8-10 féle min­tázat közül választunk. így ma a fa padlóbur­kolatokról ritkán készítünk burkolati tervet. A mennyiségek meghatározásához is a gyártó által megadott információkat használjuk fel.

Burkolati tervet tehát általában egyedi esetek­ben készítünk, például ha a parketta a meg­rendelő igényei alapján különleges mintázatú lesz. Ilyenkor tervrajz nélkül nem rendelkezünk pontos információkkal a padló felületi megjelenésére, a pontos anyagmennyiségre, valamint a várható hulladék mennyiségére vonatkozóan.

A burkolat kiosztási terve a kivitelezést is segíti, mivel a parkettát a rajznak megfelelően rakhatjuk le.

A rajz készítése előtt pontosan fel kell mérni a burkolandó helyiséget. Ez alapján kell elké­szíteni annak 1:25, vagy 1:50 méretarányú raj­zát. Ebben a méretarányban már jól ábrázol­hatók a burkolat kisebb elemekből álló részle­tei is. A rajzokon feltüntetjük a helyiségmé­reteket, a parkettaelemek pontos kiosztását, elhelyezkedését stb. A rajzon fel kell tüntetni minden határoló szerkezetet, pad­lót áttörő egyéb szerkezeteket (pl. szellőzés).

A burkolatkiosztási rajz alapján pontosan meghatározható a parkettaelemek szükséges mennyisége is (négyzetméterben). Akár az egész- és a darabelemek számát is megadhat­juk pontosan. (Megjegyezzük, hogy a gya­korlat nem alkalmazza az ennyire „pontos” mennyiség-meghatározást.)

Szegezett parketták esetén a burkolat aljzatát vakpadló képezi. Ennek kialakítása a par­ketta típusától és a várható igénybevételektől függően sokféle lehet. Vagyis csak nehezen becsülhető meg előre a szükséges faelemek pontos mennyisége. Ezért a vakpadlókról mindenképpen ajánlott tervrajzot készíteni. A rajz a burkolatkiosztási terv méretarányához igazodva 1:25 vagy 1:50 méretarányú kell legyen.

A vakpadló rajza később a faanyagok mennyiség-meghatározásához is segítséget nyújt­hat. Ezért ezen a rajzon fel kell tüntetni a faelemek méretét, helyzetét (pl. a párnafák elhelyezkedését, tengelytávolságát stb.).

A vakpadlóról készített tervrajz a padló épí­tése során is segítséget nyújt, lényegében kiviteli tervként szolgálhat. Hagyományos szegezett parkettákat ma már csak ritkán építenek, ezért ilyen rajzokat manapság csak elvétve készítünk.

Mennyiség-meghatározás

A fapadló és parketta kialakításhoz szükséges anyagok mennyiségét rendszerint a burko­landó felület mérete alapján határozzuk meg.

Vakpadló mennyisége

A hagyományos szegezett parketták aljzatát képező vakpadlók két fő szerkezeti részét a zárléc méretű elemekből készülő párnafák és a deszakborítás alkotják. Ezek pontos mennyiség-meghatározásához egy tervrajzot kell készítenünk.

Felmérjük az adott helyiséget, és elkészítjük az 1:25 vagy 1:50 méretarányú rajzát (alaprajz). Előre meghatározzuk, milyen méretű faelemeket alkalmazunk, majd – a rajzon – kiosztjuk a párnafákat és a deszkázatot. A párnafák kiosztásánál vegyük figyelembe, hogy az ajtóknál sűrűbb kiosztást kell alkalmazni. Az elkészült tervrajzról pontosan le kell tudjuk olvasni a szükséges faanyagok mennyiségét. Itt megadhatjuk a darabelemek mennyiségét, valamint az adott keresztmetszetű faanyagok teljes anyagszükségletét (fm-ben). A számítás során 2-3%-os vágási veszteséget vegyünk figyelembe.

Parkettaelemek mennyisége

Manapság leggyakrabban ragasztott vagy úsztatott fa padlóburkolatokat építünk, melyek többnyire készparketta elemekből készülnek. Az elemek méreteit, illetve a mennyiség-meg­határozáshoz szükséges információkat a gyártók megadják. így viszonylag egyszerű számí­tással meghatározható a szükséges anyagmennyiség, nem kell tervrajzot készíteni. A bur­kolat kialakításához szükséges mennyiséget a típustól függően megadhatjuk darabszámban, területben (m²).

A gyártók minden esetben felületre vonatkozóan (1 m²-re vetítve) adják meg a parketta­elemek mennyiségét. Ez alapján és az adott helyiség alapterületének ismeretében pontosan megadható a parkettamennyiség. A mennyiség-meghatározáshoz lényegében nem kell mást tenni, mint megadni a burkolandó helyiség pontos alapterületét (területszámítás). A rendel­kezésre álló tervrajzoktól függetlenül minden esetben mérjük fel az adott helyiséget, mivel a valós méretek gyakran eltérnek a terveken szereplőktől!

A fapadló és parkettaelemek különböző kiszerelésben kerülnek forgalomba. Lehetnek dobo­zolt (kisebb parketta lamellák) vagy kötegelt (nagyobb parkettaelemek) kiszerelésben. Eze­ken az egységeken a gyártók mindig feltüntetik, hogy mekkora felület burkolásához ele­gendő az adott kiszerelés. A mennyiség-meghatározás során ezt a mennyiséget kell alapul venni, mivel csak egész számú egységek rendelhetők.

A parketta mennyiség-meghatározása során minden esetben számolni kell valamennyi vágási veszteséggel. Egyszerű alaprajzú, kevésbé tagolt határú alaprajzok esetén ez álta­lában 5%. Összetett határvonalú, illetve ívekkel határolt területek esetén azonban 10%-os vágási veszteséggel kell számolni. Természetesen nem csak az alaprajz tagoltsága növelheti meg a vágási veszteséget. A különböző mintázatok kialakítása során eltérő lehet a vágott elemek mennyisége. A bonyolult mintázatok elkészítésénél szintén nagyobb veszteséggel kell számolni.

Számítások első lépése

A számítások első lépése minden esetben az adott helyiség pontos felmérése, illetve ezzel együtt az alapterület meghatározása. Természetesen a fa padlóburkolat nem csak parketta­elemekből áll. Az adott padló típusától függően minden szerkezeti elemre (pl. szegélylécek) vonatkozóan el kell végezni a mennyiség-meghatározást.

Ragasztott parketták mennyiség-meghatározása során a ragasztóanyag és alapozó szüksé­ges mennyiségét szintén a gyártói ajánlások alapján határozzuk meg. Szegezett parketták esetén a parkettaelemek mellett meg kell adnunk a vakpadló faanyagá­nak és a rögzítőelemeknek (csavaroknak) a mennyiségét is.

Úsztatott padlók esetén meg kell határoznunk az alátét hablemez és az alátétfólia mennyi­ségét is. Általában alapterülettel + 10%-kal kell számolnunk. Tekercses kiszerelés esetén ebből megadhatjuk az adott tekercsből szükséges mennyiséget (folyóméterben).

Helyszínen felületkezelt parketták esetén külön ki kell számolni a felületi bevonatok anyag­mennyiségét is. Az alapozók és lakkok esetében – ugyanúgy, mint a a ragasztóknál -a gyártók megadják az adott anyag kiadósságát. Rendszerint m²/literben adják meg az anyagszükségletet: tehát megadják, hogy 1 liter bevonati anyag mekkora (m²) felület bevo­nására elegendő. Azonban mindig vegyük figyelembe, hogy ez mindig csak egy réteg bevo­nat anyagszükségletét mutatja meg!