• fürdőszoba
• fürdőszoba felújítása

Fürdőszoba beépítése és felújítása

Egy új fürdőszoba létesítéséhez vagy a meglévő fürdőszoba felújításához iparosok egész sorára van szükség; akik kőműves-, ács-, ablakkészítő, üvegesmunkát, víz-, villany- és fűtésszerelést, tömítési munkát, esztrich fektetést, vakolást és burkolómunkát végeznek. Az itt előforduló mun­kák túlnyomó részével egyéb helyeken már fog­lalkoztunk, a következőkben csak a fürdőszoba jellegéből adódó különlegességeket ismertetjük.

Egy újonnan létesítendő fürdőszoba alapos és átgondolt tervezést igényel, különösen az elhe­lyezés és a méret (ha az választás kérdése), a felszerelés, a szerelési technika és a nedvesség elleni szigetelés vonatkozásában.

Házilagos kivitelezésre elsősorban a nyers építési munkák, valamint a falak, padlók és mennyezetek felületeinek kiképzése alkalmas. A fal- és padlófelületeken végzendő szerelési és szigetelési munkákhoz egy képzett iparos képes­ségeire van szükség. Ha dolgunkban nem va­gyunk biztosak, jobb ha ezeket a munkákat szak­emberre bízzuk, mert a szakszerűtlen kivitelezés utólag nagyon sokba kerülhet.

Egy új fürdőszoba helyének kijelölésekor első­sorban a következő szempontokat vegyük figye­lembe:

• Hol áll rendelkezésre megfelelő hely a lakáson belül? Ki lehet használni pl. egy hosszú folyosó végét vagy egy nagy szoba egyik részét?
• Nem található-e hely az épület valamelyik használaton kívüli részében, pl. a tetőtérben vagy a gazdasági részben?
• Elkerülhető-e a teherviselő falakba való beavat­kozás?
• Elhelyezhető-e a fürdőszoba a hálószobák kö­zelében?
• Van-e a kiválasztott hely közelében már csőhá­lózat, elsősorban lefolyóvezeték?
• Hogyan lehet a helyiséget szellőztetni?
• Milyen nagy legyen a fürdőszoba, milyen fel­szerelést (egészségügyi létesítményeket) kívánunk ott elhelyezni?
• Szükség van-e építési engedélyre?

Ha egy mód van rá, a fürdőszobát külső fal mellé telepítsük, hogy ablakon át lehessen megvi­lágítani és szellőztetni. A más helyiségektől körül­zártan elhelyezett fürdőszoba kevésbé vonzó és szellőzőberendezést igényel. Ugyanez érvényes a „körülzárt”, azaz homlokzati kapcsolattal, természetes szellőzéssel nem rendelkező WC-helyiségekre és teakonyhákra is.

A fürdőszoba nagysága és felszerelése

A fürdőszoba felszerelése a rendelkezésre álló helytől és egyéni komfortigényeinktől függ. A zuhanyozás víz- és energiafelhasználása nagyjából fele akkora, mint a kádban való fürdésé. Ezért mindenképpen gondoskodjunk zuhanyozási lehe­tőségről; költséggel és hellyel való takarékosko­dás céljából zuhanyozásra a fürdőkád is felhasz­nálható. A függönyök és készen kapható zuhany­fülke-falak ugyan nagyon jól védenek a fröccsenő víz ellen, a csempével burkolt, épített válaszfalak és egy jól elszigetelt előtér azonban gyakran esztétikusabb.

A fürdőkádak és zuhanytálcák általában zo­máncozott acéllemezből készülnek, akrilból és más műanyagokból különleges alakok is készít­hetők. A csempével burkolt zuhanyozópadló (medence nélkül) ugyan egyszerű és szép is, azonban sok munkával járó fal- és padlószigete­lést igényel és nem hosszú életű.

13.1. ábra. Fürdőszoba beépítése: csatlako­zás a meglévő lefolyóvezetékhez 1 megcsapolási hely; 2 fürdőszoba; 3 a lefolyóveze­ték bekötése keresztben menő lefolyóvezetékkel, ᴓ50-100 mm, lejtés 2-5%. Figyelem: a légtelenített ejtőcsőtől való max. távolság 5m;4 meglévő alapveze­ték, ᴓ100-150 mm, ellenőrző akna, lejtés 2%, 5 meg­lévő ejtőcső, ᴓ100 mm, légtelenítés tetőn át.

A szerelvényeknél legfontosabb a megbízható technika és a könnyű kezelhetőség. Vízszerelvé­nyeknél imponáló a formák sokfélesége, de az árak különbözősége is. Az egykaros szerelvények gyors szabályozást tesznek lehetővé és így hoz­zájárulnak a vízzel való takarékoskodáshoz, a ke­ramikus tömítéssel készített szelepek tartósabbak és megbízhatóbban működnek, mint a gumitömítésűek.

Az új szerelvényeket ma már gyakran pezsegtetővel szerelik fel. Ha ehhez átfolyás-határoló is társul, jelentős mennyiségű ivóvíz takarítható meg, a komfort csökkenése nélkül. Átfolyás­-határolókat minden szerelvényre utólag is fel lehet csavarozni.

13.2. ábra. WC-kivitelek A Padlón álló kivitel: lefolyás a hátoldalon a fal vagy a padló felé;láthatóan felszerelt öblítő szekrény
Olcsó megoldás, viszont néhány kényelmetlenül tisztítha­tó sarka van.
B Falra függesztett kivitel: kifolyás a hátoldalon a fal felé; a WC-csésze az előfalba épített tartóállványra van szerelve; az öblítő szekrény be van építve az előfalba Némileg költségesebb megoldás, viszont szebb alakú és könnyebben tisztítható

A mosdók vízellátásához mosdóra szerelhető szerelvények (egylyukas felerősítéssel) és fali szerelvények egyaránt alkalmazhatók. A mosdóra szerelhető szerelvények olcsóbbak, mert a veze­tékek a mosdó alatt könnyen szerelhetők. A fali szerelvények viszont megkönnyítik a mosdó tisztí­tását és sokszor szebb alakúak.

A WC-csészék álló és falra függesztett kivitelű­ek lehetnek: az álló WC-csésze olcsóbb, a lefo­lyóba lefelé vagy hátrafelé lehet bekötni, az öblítőszekrény általában látható módon van elhe­lyezve. A függesztett WC-csészék megkönnyítik a helyiség tisztítását és elegánsabbak. A tartóáll­vány és az öblítőszekrény felerősítésére a keres­kedelemben előre gyártott szerelőfalak kaphatók.

A régi WC-csésze helyett, melynek öblítéséhez 9 L vízre volt szükség, inkább az új, 6 L-es csé­szét építsük be, mely kívülről ugyanolyan, mint a régi csésze. Időközben még takarékosabb WC-csészék is forgalomba kerültek, amelyek csészé­je olyan alakú, hogy kifogástalan működéséhez csak 4 L öblítővízre van szükség. Ekkor természe­tesen az öblítőszekrényben is gondoskodni kell a vízmennyiség megfelelő adagolásáról.

13.3. ábra. Nedves helyiség szigetelése: nor­mál kivitel A fa és padló csatlakozásának részletei 1 csempe; 2 feketecement vagy mészcement vakolat; 3 szöveterősítés; 4 rugalmas kittel kitöltött hézag; 5 pad­lólap; 6 víztömör vékonyágyazatú ragasztó a falhoz és padlóhoz; 7 úsztatva lerakott cementesztrich, ha padlóle­folyó is van, lejtéssel készített esztrich; 8 hegesztett PVC-fólia (a nedvesség szigetelésére); 9 lépészaj elleni szige­telés; 10 nedvesség elleni szigetelés, a fal mentén felhajlítva; 11 és 12 meglévő födémszerkezet.

Falfelületek

Fali csempéket csak ott alkalmazzunk, ahol fröccsenő vízre kell számítani, tehát a zuhanyozó, fürdőkád, mosdó és WC közvetlen környezeté­ben. Egyéb helyeken a helyiség klímája és össz­hatása szempontjából előnyösebbek a szorpcióra képes anyagok, mint pl. a meszes vakolat, me­szes gipszvakolat és a fa.

A csempéket legjobb erősen hidraulikus més­szel készített vakolatra vagy sík felületű gázbeton lapokra ragasztani. Az építőlapok nem nedves­ségállók – még impregnálva sem – és ezért alapfelületként alkalmatlanok.

A fürdőszobában alkalmazott faburkolat semmi­féle problémát nem jelent, ha a fürdőszoba jól szellőzik és a faburkolat nem a hideg (szigeteletlen) külső falra tesszük. Bizonyos távolság­ban a fal előtt erősítsük fel (légréteg). Hátsó szel­lőzésre csak akkor van szükség, ha a fát sok fröccsenő víz éri. A hátsó szellőzés kialakítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hát­só szellőzésű homlokzatok.

13.4. ábra. Nedves helyiség szigetelése: javí­tott kivitel, fröccsenő víz intenzív hatásának kitett helyen A fal és padló csatlakozásának részletei 1 csempe; 2 vékonyágyazatú ragasztó a falhoz és csempéhez; 3 a fal nedvesség elleni szigetelése, fent mechanikusan rögzítve, lent ragasztva; 4 a padló ned­vesség elleni szigetelése, a falmentén felhajlítva; 5 előtét­fal, pl. gázbeton falazó elemek 5-7,5 cm; 6 rugalmas kittel kitöltött hézag; 7 padlólap; 8 úsztatva lerakott cementesztrich, ha padlólefolyó is van, lejtéssel készített esztrich; 9 hegesztett PVC-fólia (a nedvesség szigetelé­sére); 10 lépészaj elleni szigetelés; 11 és 12 meglévő fö­démszerkezet

Figyelem: A fal szigetelését ne törjük át. A vizes szerelvé­nyeket felülről, a szigetelőlemez előtt helyezzük el.

13.5. ábra. Nedves helyiségekben alkalmazott padlólefolyó 1 padlóburkolat, pl. padlólapok; 2 a lefolyó takarórácsa; 3 ragasztóágyazat; 4 lejtéssel készített esztrich; 5 lépés­zaj elleni szigetelés; 6 nedvesség elleni szigetelés, a lefo­lyó peremével víztömören összeragasztva; 7 lefolyó­edény, bűzelzáróval és szennyfogó kosárral; Ő beömlés, pl. a kádtól vagy a zuhanytól; 9 elfolyás az ejtőcső felé; 10 födémszerkezet.

Csempeburkolás

• Esetleg szükséges előkészítő munkák: a régi csempét és habarcsot verjük le ahol szüksé­ges, cementvakolatból vagy építőlapokból (szá­razvakolat) készítsünk sík alapot;
• határozzuk meg a csempeosztást (ízlésünk és igényeink szerint);
• fogazott kenőlappal hordjuk fel a ragasztót, te­gyük fel, állítsuk be és nyomjuk oda a csempéket;
• csempék vágása: a vágási vonalat rajzoljuk be, csempevágóval szögvonalzó mentén karcoljuk meg a csempét, hátulról csempéző kalapáccsal kopogtassuk végig, tegyük rá egy ceruzára és törjük el vagy a csempefogóval törjük ki;
• kerek kivágás készítése: gyűrű alakban fúrjunk egymás mellé több lyukat, a lyukak közötti hidakat kis vésővel üssük ki; vagy a csempét osszuk ketté és papagájfogóval törjük ki.
• a ragasztó kikeményedése után gumi kenőlap­pal az egész felületre hordjuk fel a fugázómasszát, nedvesen töröljük át, rövid idő eltelté­vel száraz ronggyal vagy szivaccsal tisztítsuk le;
• a különböző építőelemek vagy különböző anyagok csatlakozásaival (pl. falsarkokban, fa­lak szegélyeiben, szerelvények rozettáinál) tar­tósan rugalmas fugázást készítsünk.

13.6. ábra. Zuhany és fürdőkád falhoz való csatlakozására: normál kivitel kiegészítő tömítőprofillal 1 csempe; 2 vékonyágyazatú ragasztó; 3 rugalmas kittel kitöltött hézag; 4 vakolat; 5 körbefutó tömítőprofil; 6 zu­hanytálca, ill. fürdőkád.

13.7. ábra. Belső fekvésű nedves helyiségek szellőztetése 1 levegőbelépés pl. a folyosó felől a min. 150 cm² ajtóki­vágáson át; 2 kifelé (a tetőn vagy a külső falon át) távozó levegő, ᴓ100 mm, csőventillátorral, melynek működteté­se a világítási kapcsolóval van kombinálva. Állítható időzítőkapcsoló alkalmazása célszerű.

13.8. ábra. Új fürdőszoba beépítése egy dongaboltozatos helyiségbe: az egyszerű anyagok ügyes alkalmazásával aranyozott szerelvények nélkül is elegancia és hangulat biztosítható.

A fürdőszoba szigetelése és vízelvezetése

Víztömör csempeburkolat nincs. A fugák tömítet­lenségein át víz hatol be és olyan károkat okoz, amelyeket csak évek múlva lehet megállapítani, amikor azokat esetleg már csak nagy költségek árán lehet helyrehozni (különösen, ha azok teher­viselő faszerkezeteket is érintenek). A víz hatás­nak kitett padlókat és fajfelületeket ezért bitume­nes vagy műanyag szigetelőlemezzel készített ki­egészítő szigeteléssel is el kell látni.

Ennek helyettesítésére víztömör csemperagasztót és ugyancsak víztömör fugázóhabarcsot is lehet al­kalmazni. Fontos, hogy minden csatlakozásnál gondosan készítsük el a szigetelést. A padlószi­getelésen összegyűlő víznek el kell párolognia vagy biztosítani kell, hogy az egy padlólefolyón át el tudjon folyni. Annak eldöntése, vajon készítsünk-e a fürdő­szobában padlólefolyót, gyakran mérlegelés kér­dése.

Készítsünk padlólefolyót

• ha a fürdőszobában mosógépet kívánunk fel­állítani;
• ha gyakran kell víz kifröcskölésére számítani (gyerekek, védőfüggöny nélküli zuhanyzás);
• ha súlyt helyezünk a kényelmes padlótisztí­tásra.

A padlólefolyónak azonban csak akkor van ér­telme, ha a padló, annak falcsatlakozásaival együtt megbízhatóan van szigetelve. A bűzelzáró kiszáradásának megakadályozása céljából az a gyakorlat az általános, hogy a fürdőkád vagy zu­hanyozó vizét a pad ló lefolyón át vezetjük el.

A padló vízelvezetése és szigetelése elhagy­ható,

• ha ügyelünk arra, hogy a padlón ne maradjon víz;
• ha a zuhanyt nem használjuk túlzott mértékben és a csempék fugázása, a zuhanytálcához való csatlakozásnál is, tartósan tömör;
• ha a mosógép a kifolyás ellen biztonsági sze­leppel van ellátva;
• ha előre gyártott zuhanyfülkét építünk be.

A meglévő födémbe utólag nem mindig lehet padlólefolyót beépíteni. Beépítéskor két szinten is ügyeljünk a tömör csatlakozásra, hogy mind a padlóburkolaton összegyűlő felszíni vizeket, mind az az alatt lévő szigetelőrétegre leszivárgó vizeket megfelelően el lehessen vezetni.

Belső fekvésű fürdőszoba mesterséges szellőztetése

A más helyiségektől körülzártan elhelyezkedő fürdőszobákat és WC-helyiségeket, ha ezeket a „szükségmegoldásokat” végképp nem lehet elke­rülni, levegőhöz kell juttatni és szellőztetni kell. Ebből a célból egy vagy több szellőzőcsövet kell a tetőn át vagy máshol kivezetni. A levegő utánpótlást egy szomszéd helyiségből (WC ese­tén semmi esetre sem tartózkodó helyiségből) egy, a padló közelében lévő, el nem zárható nyí­láson (pl. egy 2 cm széles ajtórésen) át, vagy kí­vülről, egy csatornán át lehet biztosítani. A távozó levegőt a nehézségi erő révén (kéményhatás) vagy ventilátor segítségével légaknában lehet ki­hajtani.

A gravitációs szellőzés csaknem zajtalanul mű­ködik, karbantartást nem igényel és áramot sem fogyaszt, ugyanakkor bizonyos körülmények kö­zött jobban kihűti a helyiséget. Emellett nagyobb keresztmetszetű csatornát igényel, mint a ventilá­toros mechanikus szellőzés. Nyáron a felhajtóerő kisebb. Nehogy emiatt a WC-helységek szaga problémákat okozzon, ajánlatos a bejuttatott le­vegőt külön csatornán át bevezetni és a tető fölötti aknafejre szélturbinát szerelni.

Mechanikus szellőzésnél a kívánt levegőáramot csőventilátor hozza létre. Az elektromos ventilátort az időzítőkapcsolóval kiegészített világításkapcso­ló vagy egy ajtóérintkező a WC minden használa­ta alkalmával üzembe helyezi. A levegőelvezető csatornát a tetőn át vagy oldalt, a külső falon át lehet kivezetni. A bevezetett levegőhöz csatorna nem feltétlenül szükséges.

Fürdőszoba felújítása

Új padló- és falszigetelés beépítése helyett bizo­nyos esetekben célszerűbb, ha a nedves helyisé­get a zuhanyozásra korlátozzuk és egy körös­körül szigetelt, előre gyártott zuhanyozófülkét építünk be. Az alumíniumkerettel és plexiüveg burkolattal készített, szokásos kivitelű zuhanyozó­fülkéken kívül olyan speciális típusok is kaphatók, amelyek műanyagból, illesztések nélkül készülnek és abszolút víztömörek. Külső oldaluk a csempék felragasztására van előkészítve.

A fürdőszobában mutatkozó nedvesség- és penészfoltok oka a tartósan túl nagy páratartalom és a fal felültének kis hőmérséklete. A penészölő spray és bevonat nem hozhat tartós eredményt. Sokkal többet ér, ha fokozott szellőztetéssel csökkentjük a páratartalmat és fűtéssel vagy hő­szigeteléssel növeljük a helyiség hőmérsékletét. Ha a felületek már kiszáradtak, azokat meg lehet tisztítani és ha szükséges, ki lehet javítani.

A felújításra szoruló csempéket nem kell feltét­lenül eltávolítani. Ha a régi csempék még jól ta­padnak az alaphoz, az új csempéket alkalmas vékonyágyazatú ragasztóval a régiekre lehet ra­gasztani. Előzőleg a régi csempék felületét sa­rokcsiszolóval érdesítsük fel. A felragasztás előtt a sérült átmeneteket, ill. csatlakozásokat verjük le és javítsuk ki.