Pincétől a padlásig

Kerti építmények: kemence építése

Épületeink és környezetünk terve­zése során gyakran előfordul, hogy számos kérdés az utolsó pillanatig eldöntetlen marad mind az építte­tő, mind a környezet, illetve annak „tulajdonosa” – akár a hatóság, akár a közterület kezelője – szempontjá­ból. Ez a rész segíti annak mér­legelését, hogy az eredeti állapotá­ban hagyott vagy átformálásra „ítélt” terület – telek, esetleg tér – hogyan viszonyul az általunk elkép­zelt, tervezett épülethez, illetve an­nak környezetéhez.

Az épületek tervezésekor az ese­tek többségében sajnos még a ház „köntöse” sem tisztázott; nincs döntés sem felületi anyagukat, sem struktúrájukat, sem színezésüket te­kintve. A helyzet tisztázatlanságát még tovább fokozza a kapcsolódó kerti létesítmények és a környeze­tünket erősen befolyásoló, az utcá­ról és a közterületekről jól látható utcai kerítések megjelenése. Az elő­készítés fázisában feltétlenül fel kell mérni az épület és a kert kapcsola­tára vonatkozó igényt a növények ismeretében, és végig kell gondolni a következőket.

Ezek:

  • Az épület benapozását akadály­mentesen biztosító fák és lugasok elhelyezését, valamint az általuk már részben behatárolt burkolat­felületeket és az ezekből adódó le­hetőségeket.
  • Az épület tájolását és funkcionális csatlakozását meghatározó erké­lyek – főként teraszok – termé­szet-, illetve kertkapcsolatát, szem előtt tartva a burkolatokat, mint pihenőfelületeket és közlekedési lehetőséget biztosító részeket is.
  • Az épület és a közterület vagy a közút közötti kapcsolat fontos ugyan, de mégsem ennek kell az első helyre kerülnie, hanem az előbbi szempontok alá kell ren­delni vizsgálatát, mert az előbbie­ken múlik a pihenés, a kényelem és otthoni környezetünk meghitt­sége. A bejárat viszont a hétköz­napoké; ott állunk be a gépkocsi­val, afelől hozzuk a tüzelőt, sőt talán még egy cégtáblának vagy akár egy kis teherautónak is be kell illeszkednie a kialakuló lát­ványba.

Az előzőek alapján azt kérdezheti a laikus, hogy a házakat, az életteret körülvevő növényekre miért kell ek­kora hangsúlyt fektetni? A lényeg az, hogy a kert építményei, melyek­nek önálló funkcióik vannak, egyedi létesítmények ugyan, ám működé­sük használójuk igényeit elégíti ki.

A kertek építményeinek és burko­latainak igényességét az esetek többségében főleg a költségkeret határozza meg. Természetesen ol­csón is lehet szép, természetbarát burkolatot és környezetet teremte­ni, sokunk tetszésére. A cikksorozatunkban bemutatott példák szinte mind­egyike meghonosodott már, vagy mostanában vezetik be hazánkban. A bőséges választékkal szeretnénk segíteni a döntések meghozatalá­ban, természetesen nem a tervezési segédlet szintjén.

A lehetséges meg­oldások áttekintése alkalmas elmé­leti és gazdasági döntések megala­pozására mind az építtetők, mind a tervezési és beruházási szakemberek számára. Az viszont mindenképpen kijelenthető, hogy a látványosabb, magasabb minőségi és esztétikai ér­téket képviselő környezetre, kertre fordított többletköltség – a körbe­zárt épület élettartama alatt – több­szörösen megtérülhet a silányabb és egysíkú megoldásokkal szemben. A megtérülés értéke és mértéke szempontjából első az esztétikai élmény, második a gazdaságosság. A kérdés gazdaságossági oldalát te­kintve közismert, hogy a táblásított betonburkolat egy-két évtized eltel­tével töredezett lesz, porlik, és kü­lönböző irányokban megbillen; fel­újítása nem lehetséges, csak bontása és újbóli elkészítése jöhet szóba.

Tető alá épülő kerti kemence terve Tető alá épülő kerti kemence terve 2

Tető alá épülő kerti kemence terve a) alaprajz; b) keresztmetszet; c) hosszmetszet; d) első kép néze­te; e) látványterv; 1 betonalap; 2 vízszigetelés; 3 lábazati (vályog vagy tégla) fal; 4 tégla tűztérfal és boltozat; 5 hosszvasak (0 6); 6 agyaghabarcs (vagy samotthabarcs); 7 keresztdrótháló a bol­tozathoz tapasztva; 8 szálas hőszi­getelő; 9 rabicháló + tapasztás; 10 samott-tégla; 11 sóder; 12 ke­mény, szálas hőszigetelés; 13 ké­mény; 14 fed lap; 15 tárcsafedés; 16 hamuzó; 17 előke.

Kerti grill és sütőkemence építésének fá­zisai

Kerti grill és sütőkemence építésének fá­zisai. Alkalmazott építéstechnológia ké­pekkel, és azok metszetrajza A tűztér; B sütőtér; C hamuzó; D füstelvezető; E tüzelőtároló; 1 betonalap; 2 vízszigetelés; 3 zsaluelem; 4 kifalazás; 5 samott tűztérfenék; 6 samott tűztérfal; 7 cement­simítás; 8 „népies” vakolat; 9 samott fe­dőlap; 10 füstnyak elem; 11 (acél) keret­gerenda; 12 samott kéményelem; 13 kürtő; 14 hőszigetelés; 15 éltéglafal; 16 kéményfej; 17 talpszelemen; 18 sza­rufa; 19 kifalazás (vagy rábetonozás); 20 hőszigetelő paplan; 21 cserépléc; 22 faltőbádog; 23 eresz.

Külön tető alá épült kerti sütőke­mence; üzemállapot.

Külön tető alá épült kerti sütőke­mence; üzemállapot.