• belsőépítészet
• világítás

Lakások és egyéb terek belső világítása, halogén világítás

A világítás minősége a könnyen számszerűsíthető követelményeken, például a megvilágítás erősségén és egyenletességén túlmenően számos szubjektív tényezőtől is függ. A vilá­gítás összhatása nagymértékben befolyásolhatja a helyiségben tar­tózkodók viselkedését és teljesítőké­pességét.

Köztudott, hogy a különböző vilá­gítási rendszerekkel más-más han­gulatot lehet előidézni. Egy gyorsét­teremben a teret rendszerint erős fényű, fehér fényforrásokkal világít­ják meg, így a fényes asztalokról erősen visszatükröződik. A vendé­gek ritkán töltenek el itt hosszú időt, nem kis részben azért, mert a tér ké­nyelmetlen hangulatot teremt, és az atmoszféra „siettet” (egyél és menj!). Ennek ellentéteként egy elegáns ét­teremben gyertyafényes asztalok várják a látogatókat, hosszú beszélgetésekre csábító, kellemes hangu­lattal.

Lakások belsőinél az átgondolt lámpaelhelyezést és azok irányát az igényeken túl a lakberendezés diktálta szükséglet is meghatározza.

A gyógyszertárakban legtöbbször erős fehér fényt használnak, hogy „hideg” és „tiszta” képzetet keltő környezetet hozzanak létre. Az olcsó bevásárlási lehetőséget kínáló üzletláncok szívesen világítanak ipa­ri jellegű, szabadon sugárzó vagy csak kismértékben ernyőzött fény­csöves lámpatestekkel, jelezve ezzel azt, hogy az üzlet minden lehetséges eszközzel igyekszik a költségeket csökkenteni, és ezzel a vásárlók ré­szére kedvezőbb árakat teremteni. Az igényes termékeket kínáló exklu­zív márkaboltokban viszont rafinált világítási effektusok segítik elő az áruk minél kedvezőbb bemutatását.

A világítástervezőnek az a célja, hogy egy adott feladathoz megfele­lő minőségű fényt hozzon létre a tér hangulatának kialakításához. A vilá­gítás minőségének javítása jelentős üzleti hasznot hozhat, hiszen közis­mert tény, hogy a dolgozók teljesí­tőképessége a világítási minőségja­vításával nő. Megfordítva: ha a világítás felújítása csökkenti a világí­tás minőségét, a benntartózkodók teljesítőképessége is csökkenhet, amivel gyorsan elveszhetnek az energiaköltségek terén elért megtakarítások. Soha nem szabad szem elől téveszteni: az épületek nem azért vannak, hogy mindenáron energiát takarítsunk meg bennük, hanem azért, hogy olyan környeze­tet teremtsenek, ahol az emberek hatékonyan képesek dolgozni.

Szórt fény, búrák

A legtöbb belsőtéri lámpatestben burát vagy tükröt használnak annak megelőzésére, hogy a benntartózko­dók közvetlenül a lámpákba nézze­nek. A takarási szögben vagy „káprázási zónában” (a lámpatest lefelé mutató függőleges tengelyétől szá­mított 45° felett) kisugárzott fény kellemetlen összhatást, szerencsé­sebb esetben „csak” zavaró, de sú­lyosabb esetben a látást is rontó káprázást okozhat. A burákat és tükröket úgy tervezik, hogy a szem­lélő elől lehetőség szerint kitakarják ezeket a kényelmetlen, közvetlen fénysugarakat, éppen ezért nagy a jelentőségük a látási komfort szem­pontjából.

A burák általában víztiszta priz­más vagy tejfehér műanyag lapok, amelyek a lámpatest alján helyezkednek el. Az átlátszó prizmás bu­rák hatékonyak, mivel a fény túl­nyomó részét áteresztik. A tejfehér opálburák rosszabb hatásfokúak, mert a fényvisszaverés folytán jelen­tős mennyiségű fény „ragad bent” a lámpatestben. Noha a burás lámpa­testeket még mindig előszeretettel használják, ezekkel van a legkisebb valószínűsége a vizuális komfort megteremtésének.

A tükrös lámpatesteknek jobb a hatásfokuk, káprázásmentesítő ha­tásuk, és nagyobb vizuális komfortot nyújthatnak, mint a legtöbb burás lámpatest. A tükör leggyakrabban polírozott és eloxált alumíniumle­mezekből összeállított rács, amely kitakarja a lámpatestből vízszintes irányban kilépő fény bizonyos ré­szét. A tükrös-rácsos lámpatesteket általában a káprázás csökkentésére érzékeny munkakörnyezetekben – például számítógépes munkavégzés­nél – használják. A parabolikus rá­csok rendszerint növelik a lámpatest vizuális komfortteremtő valószínűsé­gét, habár a hatásfokot kissé csök­kentik, a fényterelő ugyanis több fényt takar ki. Általában minél ki­sebb a rács osztásának mérete, annál nagyobb a vizuális komfort valószí­nűsége, de annál kisebb a hatásfok.

A mai modern lakások belső megvilágítását a pontszerű és fő­ként halogénlámpák kiválóan bizto­sítják, akár 90-180°-os szögű fény-pásztával is. A halogénizzók a törpefeszültség és kis teljesítmény felhasználás ellenére fehéren és nagy hatásfokkal világítják be környezetüket, és teszik színesebbé hétköznapjainkat.

Ha manapság valaki házépítésbe vagy lakásfelújításba kezd, felfogad egy építészt, aki – két-három altervezővel – a megrendelő elképzelései­nek megfelelően prezentálja az épí­tészeti, illetve a víz-, gáz- és elektromos terveket. Csakhogy a vil­lanyszerelők egy része manapság nem tanul világítástechnikát, legfel­jebb azt tudja megmondani, mekko­ra legyen a kábelek keresztmetszete, milyen szabványokat kell figyelembe venni, vagy éppen a vizes hely­iségekbe hová lehet konnektort sze­relni.

Mennyezetburkolatba beépített többpontos megvilágítás szerelési, illetve kapcsolási rajza.

A végeredmény, hogy mind­egyik helyiségben a mennyezet közepén árválkodik a jobb esetben öt-, rosszabb esetben háromerű veze­ték, amelyhez a kiválasztott lámpa­test csatlakoztatható. A háromerű vezeték esetében még arra sincs lehetőség, hogy több kapcsolási foko­zatú lámpatestet lehessen felszerelni. Ilyenkor utólag már nagyon nehéz racionálisan világítást tervezni. En­nek ugyanis a háztervezés részeként kellene megtörténnie, helyiségen­ként végiggondolva a funkcionális elvárásokat és az azokhoz igazodó le­hetséges megoldásokat.

Néhány dolgot tartsunk szem előtt: a natúr fával burkolt mennye­zet ötven százalékkal több fényt nyel el, mint a fehérre festett; a napfé­nyes ablakok estére barátságtalan, sötéten tátongó vermekké alakul­nak, s megszűnik az általuk napköz­ben keltett tágas térérzet, többek kö­zött ezért is szokás őket függönnyel eltakarni, melynek színén sok mú­lik. A sötétebb textíliák több fényt nyelnek el, mint a világosabbak. A függöny helyettesíthető fényekkel is. Az erőteljesen megvilágított erkéllyel – indirekt módon, kívülről – megnövelhető a szoba térhatása.

Állítható, illetve liftes asztali lámpa mennyezeti függesztéssel a min­denkori funkciót képes szolgálni.

Függesztő-feszítő vezetékes, halo­génlámpás világítás szerelési vázla­ta konzolos, mély függesztékű és kereszt elhelyezésű, mobilan kap­csolt világítótestekkel.

Lámpatestek kapcsolása mennye­zet- vagy falburkolathoz a)-b) munkafázisok.

Világítási módok

Az esztétikus és praktikus természe­tes lakásmegvilágítás alapvető köve­telményei a következők:

• Az általános világítás a tájékozó­dást, illetve a helyiségben levő búto­rok áttekintését szolgálja. Fontos, hogy az ajtónál tudjuk kapcsolni. Előszobában, lépcsőházban alterna­tív kapcsolót kell felszerelni.
• A hangulatvilágítás a lakberen­dezés egyik hatásos eleme. Egyik le­hetőség, hogy bizonyos tárgyakat a megvilágítással kiemeljünk; a róluk visszaverődő fény dominál, a lámpa pedig szinte észrevétlen.
• A helyi vagy funkcionális világítás feladata, hogy a különböző tevé­kenységekhez (olvasás, játék, étke­zés, barkácsolás) megfelelő fényt szolgáltasson. Ilyenkor fontos a jó világítás, mert a szemnek összpon­tosítania kell, így igénybevétele fo­kozott. Célszerű többféle lámpával felszerelni a lakást, hogy megfelel­jen a különféle rendeltetéseknek.

Halogénlámpás világítás, világítás kiválasztása

Újabban az autófényszóróknál már megszokott halogénizzó egyre ter­jed az igényesebb családi házakban, lakásokban is. Általában nem gaz­daságossági szempontok alapján választják (bár tagadhatatlan, hogy ezeknek a 230 voltos feszültségről táplált izzólámpáknak lényegesen nagyobb a világítási hatásfokuk – szakszerűen fényhasznosításuk – is), hanem azért, mert halogéniz­zók alkalmazása esetén a kis telje­sítményű lámpák is szép fehér fényt adnak, s így megfelelően elhelyezett sok kis lámpával sajátos, tetsze­tős világítási hatást érnek el.

Laká­sokban inkább a „normál” kivitelű, csaknem 180°-os szögben, minden irányban sugárzó típusok szokáso­sak, de természetesen egy-egy dísz­tárgy kiemelő megvilágítására al­kalmazhatók a „hidegtükrös” halogénizzók is, amelyek a 30°-os sávban sugárzó „szúrófényűektől” kezdve a 60°-os „szélesen sugárzó­kig” nagy választékban kaphatók. Egy-egy halogénizzó teljesítménye 10 W-tól 150 W-ig terjedően lép­csőzetesen választható, a lakások­ban azonban – éppen a sok kis lám­pa használatának igénye miatt – inkább csak a 10-50 W-osakkal ér­demes számolni.

Halogénizzók jellemzői

Ezek a halogénizzók (ugyanazon teljesítmény mellett) a normál iz­zóknál sokkal kisebb méretűek, emiatt azonban sokkal kisebb felü­leten adják le a hagyományos vil­lanykörtékhez hasonló mértékben termelődő hőmennyiséget, ezért fe­lületük sokkal magasabb hőmérsék­letű, mint amazoké. Azt azonban sokan nem gondolják végig, hogy éppen ennek az igen nagy hőmér­sékletnek sokkal nagyobb a gyújtó hatása is, ezért megfelelő távolságot kell tartani az izzók és a környeze­tükben lévő éghető anyagok (pl. lámpaernyők, fa- vagy textilburko­latok, tapéták) között. Ezeket a lám­pákat úgy kell elhelyezni, hogy felületüket a szabadon kialakuló levegőáramlás folyamatosan és ha­tásosan hűthesse.

Az izzók tápfeszültsége igen kicsi (a magyar elnevezés szerint törpefeszültségűek); elvileg kaphatók 6 és 24 V feszültségűek. Ebből a körül­ményből mindenki örömmel veszi tudomásul, hogy ezeknél gyakorlati­lag nincs áramütésveszély, s kiseb­bek a szigetelési problémák is, de ar­ra már kevesebben gondolnak, hogy a kisebb feszültség mellett ugyanazt a teljesítményt csak jóval nagyobb áramerősséggel lehet elérni.

Az autók lámpáinál újabban már megszokottá vált halogénizzós vilá­gítás egyre terjed az igényesebb családi házakban, lakásokban is. Ezt általában nem gazdaságossági szempontok alapján választják, ha­nem azért, mert halogénizzók hasz­nálata esetén a kis teljesítményű lámpák is szép fehér fényt adnak, s így a megfelelően elhelyezett sok apró világítótesttel sajátos, tetsze­tős fényhatást érnek el. Lakások­ban inkább a „normál” kivitelű, csaknem 180°-os szögben, minden irányban sugárzó típusok szokáso­sak, de természetesen egy-egy dísztárgy kiemelő megvilágítására alkalmazhatók a „hidegtükrös” ha­logénizzók is, amelyek a 30°-os sávban sugárzó „szúrófényű”-éktől kezdve a 60°-os „szélesen sugár­zó” típusokig nagy választékban kaphatók. Egy-egy halogénizzó tel­jesítménye 10 W-tól 150 W-ig terje­dően lépcsőzetesen választható, a lakásokban azonban – éppen a sok kis lámpa használatának igénye mi­att – inkább csak a 10-50 W-osakkal érdemes számolni.

A villanyvilágítás kiválasztása

Először is azt kell eldöntenünk, hogy a lakás világításában az ener­giatakarékosságot vagy a komfortérzetet szeretnénk-e előnyben ré­szesíteni – mondja a szakember. A fényforrásokat ugyanis e szempont szerint két nagy csoportba sorolhat­juk: hagyományos és halogénizzók­ra, valamint fénycsövekre és kom­pakt fénycsövekre. Az előbbiek komfortérzetünket szolgálják, az utóbbiak viszont az energiatakaré­kosságot.

Mennyezeti és fali, pontszerű meg­világítást biztosító lámpatestek bur­kolathoz kapcsolása.

Mi jellemzi a hagyományos és a halogénizzókat, s hol ajánlatos a használatuk?

Színvisszaadásuk jóval tökélete­sebb, és színhőmérsékletük miatt fényük meghittebb, melegebb, mint az energiatakarékos csoportba tar­tozóké. Mellettük szól még az is, hogy bekapcsolásuk pillanatától tel­jes és egyenletes fényerőt adnak. Ál­talános világításhoz inkább a hagyományos izzókat, a helyi, illetve dekoratív világításhoz a halogéne­ket javasoljuk. Említett tulajdonsá­gaik egyúttal felhasználásukat is meghatározzák. Pontosabban szól­va: a hagyományos izzók bárhol használhatók, ahol fontos a szín­visszaadás, a meghitt, meleg fény.

Mi a teendő, ha takarékoskodni szeretnénk?

Minthogy az energiatakarékos fényforrások közül a hagyományos fénycsövek vibráló fényt adnak, s a lámpatestek, amelyekben ezeket al­kalmazzák, általában nem túl eszté­tikusak, nem javasoljuk, hogy lakás­ban használják őket. Inkább irodákba, üzlethelyiségekbe, ban­kokba valók, ám ott is lehetőleg olyan működtető egységgel, amely vibrálás nélküli fényt biztosít. Más a helyzet a kompakt fénycsövekkel, amelyek sorában – méretüket és fé­nyüket illetően – már léteznek a ha­gyományos izzóhoz közelítő fajták. Használatuk mégsem ajánlatos az intim funkciójú helyiségekben, mint például a háló, a nappali vagy a gyerekszoba, továbbá ott sem iga­zán célszerű, ahol gyakran kapcsol­juk ki és be a fényforrásokat.

Kombinált világítási trend, ahol a fix és mobil lámpatesteket kiegészíti a halogénlámpás világítás.