• ágyak
• hálószoba

Hálószoba tervezési tippek: bútorozás, galéria, sötétítés, matrac választás

A hálószoba általában éjszakai pihe­nésre, alvásra szolgál, ám a kizáró­lag ilyen célra szánt helyiség lehetővé teszi a főfunkció tökéletes biztosí­tását. A természetes fény itt másodlagos, mert a család, a lakás felnőtt tulaj­donosai csak alvás idejére veszik igénybe. A fekvőbútor – legyen az francia- vagy normál ágy – elhelye­zése azonban fokozott körültekintést igényel. Lényeges, hogy az ágyat ablak alá soha ne tegyük, a beeső reg­geli természetes fény ne az ágy fej­részére irányuljon, egyszersmind kerüljük a fekhely belső válaszfal -más szobával határos helyiség -mellé helyezését is.

A modern házakban a ruhákat és az ágyneműt beépített szekrények­ben vagy külön gardróbhelyiségben tárolják. A lakások hálószobáinak számát, típusait, ill. megoldásuk módját a család létszám összetételé­től függően kell megtervezni. A há­lószobák – beleértve a gyerekszobát is – a lakásterület 40-50%-át teszik ki, tehát területgazdálkodási szempont­ból is mértékadónak tekinthetők.

A hálószoba az éjszakai pihenés he­lye, a lakás intim része

Elrendezése egyszerűbb a nappaliénál, mert csak a fekvőhelyet (ágyneműtároló­val), esetleg ruhatároló szekrényt kell elhelyezni benne. Egy tágasabb hálószoba az éjszakai pihenésen kí­vül egyéb foglalatosság helyszíne is lehet (pl. olvasás, tévézés, rádiózás, esetleg időszakos munka, tanulás stb.).

A hálószoba bútorozásakor figye­lembe kell venni a minimális közle­kedési sávot vagy űrszelvényt – álta­lában 60 cm – mind középütt, mind a falak mentén. A hálószoba mére­tét és területét úgy kell meghatároz­ni, hogy abban legfeljebb két sze­mély számára legyen elhelyezhető fekvőhely. Érdemes inkább kisebb alapterületű hálókat tervezni, mint fiú- és lánygyermek számára egy kö­zös nagyobbat.

A hálószoba tervezé­séhez az is hozzátartozik, hogy a tervezővel tudassuk:

• közvetlen fürdőszoba-kapcsolat szükséges-e;
• a szülői hálóban két egy- vagy egy kétszemélyes (francia)ágy le­gyen-e;
• a szülők külön-külön hálót kí­vánnak-e.

A hálószobák legkisebb alapterü­lete a következő:

• egyszemélyes: 6,00 m²;
• kétszemélyes (szülői): 12,00 m².

A szülői háló optimális alapterülete azonban 14,00-16,00 m², sőt a ket­tős ágy és a körülötte lévő közlekedő­területek, éjjeliszekrények, valamint az ajtó nyitási űrszelvénye, az ágy­nemű- és ruhatárolók (szekrények) helyigénye miatt még a 16,00 m² is kevés lehet.

Az ágyak elhelyezése és a belma­gasság összefüggése azonos a háló­fülkénél ismertetettekkel. A termé­szetes megvilágítás és a szellőztetés lehetőségét közvetlenül biztosítani kell. A tetőtéri helyiség 6,00 m²-es minimális alapterületi előírását a hasznos alapterülettel (1,90 m-nél nagyobb belmagasságú rész) kell teljesíteni; ennél a teljes terület lé­nyegesen nagyobb lehet.

A bútorozás

Talán ezt a szobát a legnehezebb meg­tervezni, mert több funkciónak is ele­get kell tennie, hiszen itt nemcsak aludni fogunk, hanem olvasni vagy akár dolgozni is. A hálószoba mégis a nyugalom szi­gete, a pihenés és feltöltődés színte­re, fontos, hogy jó érzéssel kezdjük és zárjuk napjainkat. Ennek megfe­lelően arra kell törekednünk, hogy a háló valóban segítse pihenésünket. Kezdjük a legfontosabbal, a meg­felelő ágy beszerzésével.

Akkor vá­lasztottunk jól, ha kényelmes, de nem túl puha ágy mellett döntöt­tünk. Ezenkívül már csak hely és íz­lés kérdése, hogy hatalmas balda­chinos ágyban, egyszerűben vagy díszítettben, egyszemélyesben vagy duplában, keretesben vagy keret nélküliben érezzük-e jól magunkat. Sőt egyre divatosabb – és nemcsak a fiatalok körében – a lábak nélküli, csak egyszerűen a földre helyezett matrac. Ha alá fakeret is kerül, ugyan­olyan nyugodt lehet az álmunk, mint „lábas” társaikon. Ha kicsi a hely, válasszunk kinyit­ható kanapét vagy olyan ágyat, amelyiknek aljában fiók segíti a tá­rolást.

Galéria kialakítása

Ha a lakás belmagassága megen­gedi, a galéria is helytakarékos és ötletes megoldás. A galéria alatti rész például alkalmas egy kis dolgozórész kialakítására, íróasztallal, számítógép­pel, könyvespolccal. Feltétlenül kerüljön az ágy köze­lébe valamilyen szekrényke, amelyen berendezhetjük a magunk kis „szentélyét”. Az éjjeli lámpán kívül órát, virágot, könyveket, gyertyát, füstölőt, képeket tarthatunk rajta.

Sötétítés

Célszerű a függönyön kívül söté­títőt is használni, amely lehet redőny, sötétítőfüggöny vagy reluxa. Termé­szetesen ügyelnünk kell, hogy a színek mindenképpen összhangban legyenek. A beépített szekrényekkel is sok helyhez juthatunk. Ha kevés ruha­tárolónk van, praktikus kiegészítő­nek bizonyulhat egy úgynevezett „szobainas” is. A szükséges szekrényeket, ha nincs gardróbunk, számtalan módon dí­szíthetjük, akár házilag is. Dolgoz­hatunk üveggel, náddal, textillel, tü­körrel, de színes festékkel is csodákat lehet művelni egy régi bútordarabbal.

Ha tükröket helyezünk el a fala­kon, ügyeljünk arra, hogy az ablak ne tükröződjön benne, mert ez pi­henésünket zavarhatja. Kényelmünket szolgálhatja egy pi­pereasztal vagy egy kényelmes fotel, de egy hanyagul a földre vetett pár­na is hangulatos díszítőeleme lehet a szobának, és szőnyegekkel is me­legebbé varázsolhatjuk környeze­tünket.

Kényelem, pihenés

Életünk harmadát-negyedét ágyban töltjük, mély békében, nyugalom­ban, vagy az álmok ösvényein járva. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy milyen funkciókat helye­zünk a hálószobába. A magazinok gyerekszobáiban a gyerekek a földön üldögélve fegyelmezetten játszogat­nak, íróasztalok állnak a hátuk mö­gött, és a háttérben ott láthatók az ágyak is, praktikus, összecsukható sezlonok, fotelágyak, emeletes ágyak, szépen elpakolva az ágynemű, csak néhány keresetlen őszinteséggel oda­vetett mackó van rajtuk.

Ez a hozzá­állás vagy szemlélet valószínűleg a lakásban való lakásból ered. Az egyik alapvetés, hogy a lakás (az összes szoba) egyenlő hőfokon funkcionál, a másik, hogy az élettér véges, általában nagyon is szűk, behatárolt. Kell, hogy a lakónak lehetősége le­gyen az elvonulásra, a saját dolgai elkülönítésére, a szeparációra, ami éppen az összezsúfoltság miatt elen­gedhetetlen.

A hálószobához tartozhat fürdő­szoba (többhöz is tartozhat egy), és menet közben, útban az ágy és mos­dó között át kell tudni öltözni, leg­jobb, ha a gardróbban. A fűtés jelen­tősége abban áll, hogy aludni nem azon a hőmérsékleten szoktak az emberek, amelyen fürödni, átöltözni vagy akár csak hosszan tartózkodni szeretnek. A háló lehet 17 °C-os, jó szellőzéssel, míg a gardrób és a für­dő jó, ha legalább 22 °C-os.

Ha tető­ablak épül, a csillagok közvetlenül az ágyból csodálhatók. Ha a besötétítés a több vagy a túl nagy ablak miatt körülményes, nagyon jó meg­oldás a baldachin valami jó súlyos, sűrűn szőtt kárpitból, vászonból vagy más drapériából. Ha gondos munka, gazdag kialakítással igazán szép és hangulatmeghatározó is le­het.

Hálószobához szívesen terveznek franciaerkélyt vagy parányi teraszt részint az ágynemű kiszellőztetéséhez, napoztatásához, részint pedig amiatt, hogy – ha érdemes kinézni, belátni viszont nem lehet – az ágy­ból csak alacsony parapetű ablakon vagy parapet nélküli ajtón lehet ki­látni. Jó, ha a kezelhetőség miatt az ablak az ágyhoz közel kerül. Régi építésű házakban látható, és remek megoldás az ágy oldala melletti ki­csi ablak, amelyen át közvetlenül friss levegő jut az alváshoz, és a fel­ébredő felülve rögtön látja és érzi, milyen nap vár rá felkelés után.

Hálószobák helye

Legjobb, ha a hálószobák a felső szinten vannak, mert ott nyugodtan lehet nyitott ablaknál aludni, nem kell félni vagy váratlan látogatótól tartani. A szülők hálószobája ké­nyelmi szempontok alapján sokszor a földszintre kerül.

A hálófülke

Kisebb alapterületű lakások hálófül­kéje, területgazdálkodási meggondo­lásokból, a nappalihoz kapcsolható. Esetenként dolgozószobával vagy dol­gozótérrel is érintkezhet, de ez ke­vésbé jellemző. A hálófülke lakószobához kapcsolá­sának feltétele az, hogy a két helyiség közötti határfalnak legalább a fele szabad falnyílás legyen, amely ter­mészetesen függönnyel elválasztható. A hálófülke legkisebb alapterülete 4,00 m²; ezen túl igény szerinti. Egy vagy két fekvőhely – legalább két ol­dalról körüljárhatóan – elhelyezhető kell legyen benne.

A hálófülke a következő feltételek kielégítése esetén kapcsolható a la­kószobához:

• ha nincs közvetlen szellőzést és természetes megvilágítást biz­tosító ablaka, akkor legfeljebb 6,00 m² alapterületű lehet;
• ha az előző eset áll fenn, akkor a nappali természetes fénnyel be­világított felületeit a hálófülke alapterületét is beszámítva kell meghatározni;
• ha a hálófülke időszakosan, pl. tolható ajtóval, önálló légterű helyiséggé alakítható, akkor gon­doskodni kell a természetes meg­világításról és szellőztetésről.

A hálófülke legkisebb falmérete 2,05 m, belmagassága tetőzáradék­ban való elhelyezés esetén átlago­san 2,20-2,50 m lehet. Ferde tetőfö­dém esetén a legkisebb falmagasság 1,20 m, egy fekvőhely elhelyezéséhez (párhuzamosan vagy merőlegesen).

A hálófülke szélessége a bútoroz-hatóság miatt:

• kétoldalt egy-egy fekvőhely ese­tén minimum 2,40 m;
• kettős (francia)ágy esetén mini­mum 2,80 m legyen.

Bútorozhatóság

A hálófülkében a főfunkciót betöltő fekvőhelyen kívül kisszekrény elhe­lyezését személyenként mindenkép­pen ajánljuk. A helyiség szabad fal­felületén viszont a gardróbszekrény egy-egy eleme vagy teljes szekrény­sor elhelyezhető, az adottságok és a lehetőségek függvényében.

Fekvőhelyek

A ma élő lakosság nagy hányada ge­rincproblémákkal küzd, és sajnos már a fiatalok között is sokan ébrednek hát- vagy derékfájással. Felmerül te­hát a kérdés, milyen legyen egy ágy ahhoz, hogy egészséges és jó fekvést biztosítson.

Túl puha fekhely hátrányai

Az ágyak kialakításakor a testsúly eloszlását és a helyes testtartás bizto­sítását kell mindenekelőtt figyelem­be venni. Túl puha fekhely esetén a test nehezebb része, a medence túl mélyre süllyed, a gerincoszlopot hajlott helyzetbe hozza, és deréktáji fájdalmakat okoz. De nem szabad az ágynak olyan keménynek sem lennie, hogy emiatt rosszul aludjunk rajta. A kényelmetlenség mellett ká­ros hatása is lehet, mert a medence­csont és a hát nem az alaknak meg­felelően süllyed be. A váll és a kar elzsibbad, a nyak megfájdul. Rugal­mas felületen viszont az ágy a test­formához igazodik, egyenletesen támaszt alá, így a gerincoszlop a ter­mészetes alakot veszi fel. A párnázat akkor biztosít komfortérzetet, ha felszíne a testet lágyan körülöleli, miközben a belseje felé növekvő ru­galmas erővel meg is támasztja.

Fekvőbútorok szempontjai

A kárpitozott bútorokkal szemben támasztott fiziológiai követelmények közül az egyik legfontosabb, hogy hőszigetelő képességük megfelelő legyen. A másik fontos követelmény a légáteresztő képesség. Fekvőbúto­rok borítására csak azok a bevona­tok alkalmasak, amelyeknek jó lég-áteresztésük van. Hasonlóan fontos a vízgőzáteresztés és a vízgőzfelvétel is. Az ember bőre folyamatosan nedves­séget ad le, ennek egy része beszívódik a környező anyagokba, másik része pedig elpárolog. A hagyomá­nyos, régi típusú párnázatok, ame­lyeknek textilbevonatuk volt, lehe­tővé tették a nedvességleadás mindkét formáját. Az újabb párnázatoknál, elsősorban a PUR-haboknál a szer­vezet viszont képtelen a vízleadásra kellemetlen izzadás nélkül.

Matrac helyes megválasztása

Vásárláskor ezért nem mindegy, milyen ágyat, illetve matracot vá­lasztunk. A legelterjedtebb konst­rukció a farugós tartószerkezet és hab­matrac. A matracot keresztirányú farugók (rugós lécek) tartják, me­lyek enyhe görbülettel készülnek, így a tartószerkezet mintegy hídként működik. Az alvó ember mozgását fel tudja venni, ideális flexibilis alá­támasztást nyújt. A habmatraccal szemben alapvető követelmény, hogy először enyhén besüppedjen, majd erőteljes alátámasztást bizto­sítson, továbbá az, hogy keménységérzet ne alakuljon ki, és ne legyen átülés (ne érezzük a tartószerkezetet).

Mind a PUR-alapú, mind a latex-matracok teljesítik ezt a feltételt: prog­resszív alátámasztást biztosítanak. Mindkét esetben gyakran készülnek többrétegű kivitelben – ezáltal növel­hető a matrac rugalmassága. A kam­rák kialakításának további előnye az átszellőzés biztosítása. A jó matracot mindkét oldalról párnázzák: külön téli és nyári felületeket alakítanak ki.

A megfelelő tartószerkezet ugyan­olyan fontos, mint a jó matrac

Lé­ces tartószerkezettel rendelkeznek az úgynevezett „bioágyak”, melyek ki­zárólag természetes anyagokból ké­szülnek. Fontos az elektromos és mágneses mezők emberi pihenésre gyakorolt hatása, ezért igyekeznek ki­szűrni minden ilyen tényezőt. A gyár­tás főleg kézi munkára épül. Az egy­soros léces tartószerkezetben a léceket jutaszalag fogja össze, a dupla lécsoros tartószerkezet kétoldalas lamel­laszalagból áll, közöttük pedig há­rom- vagy többrugós natúr kaucsuk alátámasztás van.

Ez a szerkezet ide­ális alátámasztást nyújt fekvő hely­zetben. Ugyanolyan „mozgékony”, mint a gerinc: ahol terhelik, ott en­ged, mindenütt alátámaszt, ahol ortopédiailag szükséges, ezáltal bizto­sítva az optimális nyomáseloszlást. Kiváló flexibilis tulajdonságai miatt elegendő rá egy vékony matrac, amely könnyen kezelhető és szellőz­tethető.