Színek a környezetünkben

Az RGB színmérő rendszer, Az ICC Profil

Az RGB színmérő rendszer

Bár nehezen meghatározható és csak összehasonlításon alapul az emberi szemmel való színértékelés, ennek ellenére az emberi szem érzékenységét még egyetlen eszköz sem közelítette meg. Az additív színkeverést használó eszközök valamivel nagyobb mennyiségű színt képesek megjeleníteni (monitor, szkenner), mint a szubtraktív módon keverő eszközök (nyomtató), összességében mindkét színkeverés viszonylag szűk színtartományt képes produ­kálni, ráadásul ez a tartomány mindkét esetben alakjában és mé­retében is eszközfüggő.

Ebből adódik, hogy látszik ugyan egy adott szín a számítógép monitorán, de nem lehet nyomtatni, ha mégis, akkor pedig annyiféle árnyalatú lesz a reprodukált szín, ahányféle nyomtató adja ki. Erre a problémára megoldás lehet, ha olyan szín­teret használunk, amit az összes eszköz képes megjeleníteni. Ez a megoldás az sRGB nevet kapta, amelyben ugyan igen korlátozott a színtér, de minden színnek garantáltan biztos a színtérben a helye. Az „s” a standard (szabványos) rövidítése. Korunk számítógépei, operációs rendszerei, monitorai, nyomtatói szinte kivétel nélkül támogatják ezt a szabványt, megkönnyítve a különböző szinten képzett felhasználók munkáját.

Az ICC Profil

Még mindig nem sikerült megnyugtatóan megoldani egy olyan uni­verzális színkezelést, amely minden képkezelő és előállító eszköz számára tökéletes lenne. Valahány eszközzel van dolgunk, annyi­féle színtérrel és színreprodukáló képességgel kerülünk szembe. A kérdés aktualitását adja, hogyan lehet a különféle eszközöket .úgy összekapcsolni, hogy minden eszköz a maximumot tudja pro­dukálni saját adottságaiból.

Az sRGB-színtér ugyan némileg kompatibilis az eszközökkel, de még mindig igen szűken, mivel az eszközök színtereinek nemcsak a mérete, hanem az alakja is más és más, így a közös nevezőre hozás igen nagy nehézséget okoz, a lehetőségeket meglehetősen leszűkíti. A megoldást keresve a kiút egy olyan eszköz lehetne, amely az egyes eszközök színtereit egy eszközkorlátoktól mentes, univerzális térbe konvertálja, ahonnan könnyedén lehet továbbí­tani más eszközök számára.

Ennek a megvalósítására nyolc igen prominens cég szövetkezett, és létrehozta az ICC-t 1993-ban (In­ternational Color Consortium). A nyolc cég: Adobe, Agfa, Apple, Kodak, Fogra-lnstitute, Microsoft, Silicon Graphics és 5UM Mic­rosystems már 70 fölé emelkedett, és nagyszabású szövetséggé vált. Szinte minden gyártó és intézet, amely színestechnológiával foglalkozik, csatlakozott, elfogadva az ICC-rendszert, mint egyete­mes szabványt.

Az ICC létrehozta az eszközfüggetlen színkezelést és kompatibilitást

Mivel a számítógép áll a konfiguráció közép­pontjában, így ott kell megoldani, hogy mindegyik bemeneti esz­köz kompatibilis színkeveréssel rendelkezzen az összes kimeneti eszközzel. Az ICC találmánya az volt, hogy ne akarjon mindenki mindenkivel kompatibilis lenni, hanem legyen egyetlen olyan szín­tér a transzformációs interfész, amelyikkel mindegyik az.

Ezt úgy oldották meg, hogy a be- és kimeneti eszközök közé beiktattak egy univerzális szabványos színteret. A szabványos színtér kiválasztá­sa nyilvánvaló volt, ez a CIE XYZ- és ClE-Lab-színtérrendszer lett. Az ICC konzorcium szabványosította a színtérleírási módszert, és elnevezte Profilnak. Ez az ICC Profil szabványosan megfogalmazta az eszközök színkeverési képességét, kezelt színterét, amelynek használatával szoftveres szintre emelkedik a színterek kezelésé­nek kérdése.