• színrendszer

Fontosabb színrendszerek

Ma már több olyan nemzetközileg ismert színrendszer van, ame­lyeket különféle kultúrkörök ízlés- és színvilágához, valamint kü­lönböző felhasználási területekhez igazítottak a színnel foglalkozó kutatóintézetek. Az elfogadott nemzetközi színrendszerek, mint az amerikai Munsell, OSA vagy Európában a német DIN, a svéd NCS és a magyar Coloroid, az iparban használatosak.

Valamennyi fontosabb színrendszer a színérzet szerinti színjellemzőkkel (színezet, telítettség és világosság] határozza meg a színeket, ezek segítségével rendszerez. Így szemléletes és egy­szerű térbeli modellek jöttek létre. A hasonlóságok mellett lényeges különbségek is vannak. Kü­lönbözőségüket első látásra formájukban látjuk, amely a rendsze­rezési elvekre utalnak, ezek a rendszerezési elvek döntően meg­határozzák azt a térbeli alakzatot, amelyben a színeket ábrázolják. Ez lehet gömb, kocka, kúp, gúla vagy egy szabálytalan formájú test.

Különbözőségük azonban abban áll, hogy míg a Munsell-, DIN-és az NCS-színrendszerekben a színek közötti távolságokat az emberi szem érzékenységére, addig a Coloroid-színrendszerben az emberi ítéletalkotó képességre vonatkozó kísérletekkel hatá­rozták meg. A Munsell-, DIN-, NCS-színrendszer csak a testszí­nekre, addig a Coloroid-színrendszer a fényszínekre is vonatkozik, így lefedi a teljes színteret.

A színrendszereket színatlaszok reprezentálják. A színatlasz színminták meghatározott színrendszer-eIvek szerint válogatott és színjelekkel ellátott gyűjteménye. E színjelek alapján meghatároz­ható a szín színrendszerbeli helye, a többi színhez való viszonya. E színjelek alapján megbecsülhetők az atlaszban nem szereplő színek jellemzői.

Színek leírása

A tudósokat (matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat), művészeket mindig izgatták azok a jelenségek, amelyeket nehezen lehet kifejezni, ábrázolni, leírni. Szinte lehetetlen feladatnak tűnt betűkkel, számokkal, képletekkel ábrázolni érzéseket, érzületeket. Igen izgalmas terület volt – és még ma is az – a fény , és ezen belül is a színek egyértelmű, pontosan meghatározott leírása, fizikai, mate­matikai rendszerbe foglalása. Egy tárgy színének megfogalmazásánál mindenki másként próbálja pontosítani, valamihez hasonlítani amit lát. Legáltalánosab­bak a természettel való, mindenki által ismert hasonlítások, mint az ég kékje, a tenger zöldje, de mondjuk azt is, hogy narancssárga vagy banánsárga. Ezen a fogalmakhoz társított színek ezen belül is sokféle árnyalatban pompáznak, így az a rendszerezés korlátozottnak bizonyult, a színek rendszerezésére alkalmat­lanná vált.

A színek objektív leírását a zseniális fizikus, Newton 1660 körül alkotta meg, az első olyan használható modellel, amely a színek rendszerezésére törekedett. Különböző színű porokkal kísérletezett, a prizmával felbontott fehér fénnyel és egy kétdimenziós körlap segítségével létrehozta a Newton-színkört. Ezzel az eszközzel próbálta az összes érzékelhető színt ábrázolni és valamilyen rend­szerben a színeket meghatározni. A magába visszaforduló szivárványhoz ha­sonló körlap közepére fehér szín került, a széleire pedig olyan könnyen leír­ható színek, mint a piros, sárga vagy kék.

Ez volt az első próbálkozás, amely modellezéssel a színeket színtérben (három dimenzióban) helyezi el. Az ismert kétdimenziós változatok a háromszög, a különféle négyszögek, félkörök, körök. Ezek után jöttek az új térbeli ábrázolások, amelyekkel a színeket már három­dimenziós ábrázolással, három paraméterrel lehetett meghatározni. Ezek az új geometriai, térbeli alakzatok: a piramis, a kúp, a félgömb, a gömb, a henger és a Coloroid-színtér.

A gömb alakú színtér csak 1875-ben jelent meg Wilhelm Wundt modellezése alapján, és csak azután tökéletesedett Albert-Henry Munsell 1905-ben közzé­tett modelljével. A vizuálisan homogén színtér fogalmát Judd (1968) Wyselki és Stiles (1967) a ds-elemre vonatkozó elméleti és kísérleti megállapításai alap­ján rögzítették. Ezt használták fel az érzet szerinti színtér gondolatán alapu­ló Munsell-színrendszer korrekciójánál. A korrekció eredményeként létrejött Munsell-Renotationt tekintik modellnek a különböző U.Cs-színterek.