Télikertek

A napfény és hatásai

A napfényhatás — mint ahogy az előző fejezetben leírtakból is kitűnik – ko­molyan befolyásolja a növényházak, té­likertek és napházak helyes kialakítá­sát, működtetését. Célszerű ezért – a teljesség igénye nélkül — a napsugár­zásra vonatkozó főbb ismereteket, ada­tokat és a tulajdonságaikat néhány mon­datban összefoglalni.

A napfény mint sugárzás

Amit a köznyelvben napfénynek neve­zünk, az lényegében a Nap kibocsátotta elektromágneses sugárzás emberi szem által látható része, durva közelítésben a sugárzás mintegy 42%-a. A sugárzás többi 58%-a hősugárzás formájában jut el a Földre.

A hősugárzás természetesen először a légkör felszínéhez ér, amely részben visszaveri, részben pedig elnyeli. Ebből következik, hogy mindössze 40-45%-a éri el a Föld felszínét. A légkör nagy tömege és rossz hőelnyelő képessége miatt nem az elnyelt sugárzástól me­legszik fel, hanem az áteresztett és a Föld felszíne által visszavert sugárzás­tól. Hogy a Föld felszíne a beérkező su­gárzásból mennyit nyel el és mennyit ver vissza, az felületi tulajdonságaitól függ. Cikkünk szempontjából lénye­ges, hogy az emberi környezetben leg­gyakrabban előforduló felületek milyen arányban verik vissza a beeső sugárzást.

FelületA visszavert sugárzás aránya %
Füves, zöld felület15-25
Beton- vagy kopár kőfelület25-45
A víz felülete5-15
A friss hó felszíne70-90

A napsugárzás energiamennyiségére jel­lemző, hogy a Nap 15 perc alatt annyi energiát sugároz a Földre, amennyit az emberiség – az általa ismert valamennyi energiaformát figyelembe véve – évenként felhasznál. Vagy más megközelí­tésben: ha a Föld teljes tüzelőanyag ­készletét összegyűjtenénk és olyan se­bességgel égetnénk el, amely megfelel­ne a Nap energia kibocsátásának, úgy 4 nap alatt minden készletünket felhasz­nálnánk.

Ez az energia a légkör külső határán percenként 1350 W/m2 teljesítménynek felel meg (ez az ún. napállandó). Ebből az értékből könnyű kiszámítani, hogy az emberiség számára a napsugárzás – túl azon, hogy az élet egyik alapvető feltétele – milyen nagy kincs. Minél hatékonyabb hasznosítását ezért az em­beriség egyik legfőbb céljának kell te­kinteni. A hasznosítási módok közé tar­toznak és a hasznosítás hatékonyságát növelik a növényházak, télikertek és napházak is.

A napsugárzás időtartama

A Föld különböző területein – vagy úgy is mondhatnánk, a különböző or­szágokban – a napsugárzás időtartama különböző. Az időtartam függ az adott terület Egyenlítőtől való távolságától (földrajzi szélesség), a greenwichi dél­körtől való távolságától (földrajzi hosszú­ság), továbbá az adott terület időjárását meghatározó domborzati viszonyoktól, tengerszint feletti magasságától stb. Ma­gyarország nagyrészt a 46-48° földrajzi szélesség és a 16-22° földrajzi hosszúság között, hegyekkel határolt medencében fekszik.

Mindezekből adódóan hazánk átlagos nap fény tartama, vagyis az egy éven belüli napsütéses órák száma 1800-2200. Ez az átlagos érték természete­sen az egyes évszakok között nem egyenletesen oszlik meg, és a Napnak az égbolton való látszólagos mozgása folytán a napsugárzás szöge egy-egy napon belül és évszakonként is jelentős mértékben változik (2-1. és 2-2. ábra).

Látszólagos nappályák

2-1. ábra. Látszólagos nappályák az égbolton, az évszakoknak megfelelően.

A napsugárzás beesési szögei

2-2. ábra. A napsugárzás beesési szögei 12 órakor az évszakforduló napokon (északi szélesség 47°).

A beesési szögnek és a sugárzás irá­nyának (égtájnak) elsősorban a sugár­zás intenzitása, tehát a növényházak, télikertek, napházak tájolásának, kiala­kításának tekintetében van nagy jelen­tősége. Ismernünk kell azonban egy-egy növényház vagy télikert építésekor a várható napsugárzási időtartamok ki­számításához. Hiszen a 10°-nál kisebb szögben beeső sugárzás energiájával nem számolhatunk, mert azt a környező növényzet és építmények felfogják, elta­karják. Ezt támasztja alá az a sajnála­tos körülmény is, hogy az ilyen kis szög­ben érkező napsugárzásnak igen vastag légköri por- és párarétegen kell átha­ladnia, ez nagymértékben csökkenti az intenzitását.

A napsütés időtartamának számításá­hoz nagy segítségünkre vannak az ún. nappálya-diagramok, amelyek megta­lálhatók a szakirodalomban; legtöbb­ször átlátszó papíron, hogy a tervezett épület rajzára illesztve a kívánt adatok közvetlenül leolvashatók legyenek. Egy ilyen nappálya-diagramot mutat be pél­daként a 2-3. ábra.

Nappályadiagram

2-3. ábra. Nappályadiagram (északi szélesség 47°, keleti hosszúság 19°, zárójelben a nyári időszámítás értékei).

A különböző nö­vényházak, télikertek és napházak nap­sugárzási időtartamának meghatározá­sa minden esetben a tervező feladata. A pontos meghatározásra különösen akkor van szükség, ha az épület vagy építmény tájolása nem választható meg szabadon, vagy a környezetében olyan méretű ob­jektumok, épületek, domborzati viszo­nyok vannak, amelyek időszakonként jelentős árnyékot vetnek a tervezett épít­ményre.

Különösen a növényházak és napházak esetében rendkívül fontos a napsugár­zás időtartamának ismerete, hiszen a növények fejlődési üteme és a haszno­sítható energia mennyisége elsősorban ettől függ. Ezért a szakemberek sok éve rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy egy éven át az egyes hónapokban, a kü­lönböző napszakokban átlagosan hány órán át süt a Nap. Ilyen megfigyelés ­sorozat eredményeit foglalja össze a 2-1. táblázat.

A napsütés havi átlagos tartama

2-1. táblázat. A napsütés havi átlagos tartama egyes óraközökben (Budapesten).

Amennyiben indokolt eset­ben ennél pontosabb adatokra van szük­ségünk, úgy azok is beszerezhetők, de általában elegendő az átlagértékeket fi­gyelembe vennünk a napsugárzási idő­tartamok meghatározásakor. Eddig is említettük már és a 2-3. ábrán látható diagram alapján is egyértelmű: igen lényeges, hogy a növényház és té­likert üvegezett felületei milyen irány­ba néznek. Ettől függ nemcsak a nap­sugárzás időtartama, hanem az inten­zitása is. A tájolásból adódó összefüg­géseket jól szemlélteti a 2-4. ábra.

növényház benapozása 1Növényház benapozása 2

2-4. ábra. Az épület mellé épített télikert vagy növényház benapozása tájolástól függően a) északi oldalra, b) keleti oldalra, c) déli oldalra, d) nyugati oldalra telepítve; 1 a Nap látszólagos mozgása folytán besugárzott mező; 2 télikert vagy növényház; 3 lakóépület vagy egyéb, gazdasági épület.