• kivitelezés
• télikert

Pompás formák és terek a télikerteknél

Alakítsunk ki kellemes, nyitott homlokzatokat és tereket. A télikert megvalósításának első jele az, ha vágyunk a télikert után. De hogyan is ön­tenek tényleges formát ezek a vágyak? A tervezést azzal kezdjük, hogy a számos lehetőség közül kiválasztjuk a számunkra legelőnyösebb formát.

A legtöbben ilyen­kor fából és alumíniumból vagy műanyagprofilokból készült tartószerkezetre gon­dolnak, amelyet három szint magasan (be­leértve a tetőt is) üveg borít majd, és egyik oldalát a ház egyik fala alkotja. Az átlátszó szerkezetekkel azonban ennél sokkal változatosabban alakítható ki a la­kó- és irodaépületek formája. Ha a fontos­sági sorrendben a fény és a világosság áll az első helyen, a zöldre való kilátás pedig ke­vésbé fontos, fénytető építésével tehetjük érdekessé a házat.

A fénytető a hagyományos tető egy részét helyettesíti, ily módon szabad kilátás nyílik az égre. A lefedett világítóudvaron keresztül a napfény egészen a ház szívéig lejut.

Alapformákat kibővítve vagy kombi­nálva számtalan télikert-variáció alakítha­tó még ki. Az üveghomlokzat például nagyszerűen helyettesítheti az oromfalat, a beépített te­tőteret pedig levegővel és fénnyel tölti meg. Nagyvonalúbbnak és könnyedebbnek hat­nak azok az épületek is, amelyek a máso­dik emelettől üveggel borítottak. A keskeny, ugyanakkor mély sorházaknál e megoldással például fényárban úszó helyi­ségek hozhatók létre. Még akkor is, ha a té­likertépítés helyszűke vagy a vonatkozó építési rendeletek miatt nem kivitelezhető.

Ha a fénytetőt egy vagy két homlokzat­résszel kombináljuk, a házhoz szintén szer­vesen kapcsolódó, napfényes helyiség hoz­ható létre. Az ilyen és hasonló megoldások természetesen az újonnan épülő házaknál a legkönnyebben megvalósíthatók. A ház bel­sejébe mélyen benyúló helyiségeknél pél­dául ez az építési mód biztosítja a legjobb esélyt arra, hogy a lakás belső terét optimá­lisan tudjuk a külső környezethez igazítani. Azonban a télikertből sem lesz egyszerre télikert.

A kétemeletes szerkezetek különleges kisugárzással és kifejezőerővel bírnak. Minél kisebb felületen érintkeznek a házzal, annál önállóbb és öntudatosabb építmény hatását keltik.

A legáltalánosabb megoldás az, hogy a szoba elé (általában a nappali elé) egyemeletes toldalékot emelnek. Az üveg­építmény kapcsolódhat hosszanti oldalával a házhoz, de lehet a házhoz hasonló épület­szárny is, amely kitolódik a zöldbe. E két variációval azonban még koránt sem merí­tettük ki az összes lehetséges megoldást. Ha nagyobb üvegépítményt képzelünk el ma­gunknak, a homlokzat teljes szélességében, sőt a háznak több oldala mellé is építkez­hetünk.

Ha az év szabadban tölthető részét foko­zottan élvezni szeretnénk, tanácsos a téli­kert mellett nyitott teraszt is kialakítanunk, amelynek klímáját tetővel vagy árnyékoló ­ponyvával tehetjük kellemesebbé. Az üveg­építményeknek egyébként nem feltétlenül kell a földön nyugodniuk. Levegősebbé teheti a lakást a beépített er­kély is. Érdekes megoldást kínálhatnak a megfelelő alappal rendelkező garázsokra és teraszokra emelt építmények is.

Építészeti egység

Függetlenül attól, hogy az üvegből készült épületrésznek meghatározó vagy visszafo­gottabb szerepet szánunk, hogy az újonnan épülő ház részét képezi, vagy a meglévő házhoz utólagosan építjük, az a legfonto­sabb, hogy a házzal szerves egységet alkos­son. Ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy a ház jellegétől oly különböző épületrészt ugyanazon stílusban kell meg­építenünk. Sőt épp a régebbi házak átépí­tése vagy bővítése során megvalósuló, az új és a régi elemek közötti stíluskontraszt te­szi a különböző megoldásokat oly érdekes­sé.

Az elemek kontrasztja mellett azonban építészeti összhang valósítható meg, ha pél­dául az üvegépítmény tetőkialakításában a háztető dőlésszöge köszön vissza vagy a cseréptető egy részét üvegtető helyettesíti. A különböző épületrészek akkor is jól il­leszthetők egymáshoz, ha az arányok és a homlokzat szerkezete összhangban áll. Az üvegépítmény szerkezeti tagolása iga­zodjon például az ablakok vagy egyéb más szerkezeti elemek szélességéhez.

A fixen megépített elemeken túlmenően azonban ajtókat, valamint külön szellőző­nyílásokat, illetve -berendezéseket is be kell építenünk. Annak érdekében, hogy a létre­hozott formális harmóniát később ne kell­jen újra megbontani, már a tervezés kezdeti szakaszában is gondoljunk a nélkülöz­hetetlen – elsősorban az épületen kívül el­helyezett – árnyékolástechnikai beren­dezésekre.

Sokan úgy gondolják, hogy az üvegépítmé­nyek esetében az ablakkereteknek és a tar­tóprofiloknak egyazon anyagból kell ké­szülniük, ez azonban egyáltalán nem így van. Mivel az ablakok statikailag kisebb ter­helésnek vannak kitéve, valamint ha a tető is jobban kiáll, az időjárás viszontagságai sem veszik annyira igénybe a nyílászárókat mint az üvegszerkezetet. Az ablakpro­filoknak tehát messze nem kell olyan feltételeknek megfelelniük, mint a tartóp­rofiloknak. Ez okból kifolyólag – mint aho­gyan azt egy külön részben részletesen tár­gyaljuk majd – a télikert ablakkeretei­nek esetenként érdemes valamilyen más anyagot választani.

Elengedhetetlen azonban, hogy a télikert és a ház színei harmonizáljanak egymással. Ezek megválasztásánál vegyük figyelembe a szomszédos házakat is. Szinte már klasszi­kusnak számítanak e tekintetben a fa me­leg színei és a fehér, valamint a fémes felü­letek.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a tervező az üvegtáblák nagyságát és méretét, valamint a tartószerkezet tagolását összhangba hozza a ház homlokzati képével.

A fa és az alumínium esetében a fes­téssel történő felületkezelésnek kö­szönhetően a teljes színskála a rendel­kezésünkre áll. A visszafogott színektől kezdve az intenzív árnyalatokig bármit választhatunk. A színeknek és a profi­lok szélességének köszönhetően a ki­fejezőeszközök széles palettájáról válo­gathatunk, így létrehozhatunk könnyed és elegáns konstrukciókat, választha­tunk a modern megoldások közül, valamint rusztikus és természetközeli építményt is emelhetünk.

Nagyvonalú térszervezés

Annak érdekében, hogy az üvegépítmé­nyünk ne csak kívülről, hanem belülről is igazi látványosság legyen, átgondolt tér­szervezésre van szükség. Természetesen fon­tos szempont az is, hogy az építményt ho­gyan akarjuk hasznosítani. Elvileg három lehetséges funkciót különíthetünk el: használhatjuk pihenésre, növényeket helyezhe­tünk el benne, és közlekedőként is szolgál­hat. Az első esetben a kellemes pihenés lehetősége a legfontosabb. A tervezéskor tehát mindenképpen hagyjunk helyet egy asztalnak és kisebb foteloknak vagy székek­nek.

A zöldnövények és a virágos dísznövé­nyek is csak akkor tudnak érvényesülni, ha van elegendő helyük. Annak érdekében, hogy nyugalmunkat semmi ne zavarja, a közlekedők számára is hagyjunk némi te­ret. Az esetek nagy többségében a házból a kertbe e zöld szobán át juthatunk, ezért rendkívül fontos, hogy a közlekedési útvo­nalra semmit ne tervezzünk. E szempontok miatt tehát a télikertnek máris különböző követelményeknek kell eleget tennie, ami a méreteket és az ajtók elhelyezkedését illeti. Esetleg lehet nagyobb is a télikert? Ha ké­nyelmes ülőgarnitúrára vágyunk, ahol nagyobb baráti körben is leülhetünk vagy egy kanapét szeretnénk elhelyezni ebben a helyiségben, nyugodtan számolhatunk 20 m²-rel vagy akár többel is.

Ha lelkes hobby-kertészek vagyunk, akkor is arra törekszünk majd, hogy a kedvenc lakótársainknak minél nagyobb helyet biz­tosítsunk, hogy szépen virágozzanak és fej­lődjenek. Nem szabad spórolnunk a négyzetméte­rekkel akkor sem, ha a télikert jobban be­épül a ház szerkezetébe, és több szobából is megközelíthető. Ilyen eset­ben a közlekedési útvonalak sok helyet elfoglalnak, ezért még fontosabb, hogy el tud­junk különíteni egy-egy nyugodt területet (például játszó területet a gyerekek­nek vagy olvasósarkot).

A méretek, a helyiség mély­sége szempontjából azon télikerteknél támasztanak kevesebb igényt, ahol a la­kóház és a télikert egymás­ba nyílnak. Ilyen megoldá­soknál lehetőség van arra, hogy a pihenőzónát a szom­szédos szobában rendezzük be, anélkül hogy a napfényes helyiségről és vidám hangulat­ról le kellene mondanunk.

E megoldás nemcsak a csillagos eget hozza közelebb, hanem a hidegebb évszakban a felszálló meleg levegőből is profitálhatunk. A fölösleges meleg levegő ugyanis annál jobban igyekszik felfelé, minél magasabb a helyiség.

Ezen túlmenően a nagyobb és ma­gasabb helyiségek általában kiegyenlítik a hőmérsékleti különbségeket, és jótékony hatásúak. A nagyobb levegőmennyiség ugyanis nem melegszik fel olyan gyorsan, és nem is hűl le olyan hamar. A helyiség megtervezésénél fontos szerepet játszik a szabadba nyíló ablakok és a kerti kijáratok elhelyezkedése is. Ezek megtervezésénél vegyük figyelembe a kert kialakítá­sát, hogy kerti utakat tudjunk építeni, vi­rágágyakat alakíthassunk ki, esetleg az épít­mény elé még egy kis tavat is létesíthes­sünk.

Ha szeretünk páholyban ülni, érdemes átgondolni a kétemeletnyi magasságú télikert lehetőségét, ily módon ugyanis galériát építhetünk a lakásban.

Mivel általában nagyobb bútorokat, illetve növényeket kell a lakótélikertbe, valamint a szabadba kivinnünk, egy-egy nagyobb toló- vagy harmonikaajtó felbecsülhetetlen szolgálatot tehet.