• szellőzés
• télikert

Télikert – Szélállóság és légzárás

Szélállóság alatt a növényházak egy­szerűbb változatai esetében (fóliasátor, hajtató ágy, melegágy stb.) elsősorban azt kell értenünk, hogy a különböző erős­ségű és irányú szélhatásokkal szemben az építmény tartószerkezeteinek és a napsugárzást átengedő felületeinek (fó­lia vagy üveg) megfelelően ellenálló­nak kell lenniük. Éppen a napsugárzás minél hatékonyabb kihasználása végett ezeknek az építményeknek fajlagosan viszonylag nagy az összefüggő felüle­tük. Az ilyen építményeknél általában a légzárás nem követelmény, hiszen egy­szerű szerkezeti kialakításuk ezt nem is tenné lehetővé.

Követelmények, szélállóság

A szélállóság szempont­jából követelmény az is, hogy szélszí­vás és szélnyomás hatására a belső tér és a környezet közötti légáramlás ne legyen a megengedettnél nagyobb. A növényházak fejlettebb változatainál (melegház, üvegház) számításba kell venni, hogy a napsugárzáson kívül használnak-e más energiát is a növényház fűtésére.

Ugyanis a külön, rásegítő fűtés hatásfo­kát jelentősen leronthatja, ha a külső és belső tér közötti nyomáskülönbség foly­tán, amely – többek között és elsősorban – a szélnyomás és szélszívás hatására alakulhat ki, a bevezetett hőmennyiség jelentős részét a nem megfelelő szélálló­ság miatt kialakuló huzat kivezeti.

A jó légzárás a különleges igényű, pl. egzotikus növények nevelésére hasz­nált növényházak (melegházak, üveg­házak) esetében néha indokolt lehet. Ez azt jelenti, hogy a légáramlást és a belső tér hőmérsékletét ne a szélszívás és szélnyomás, vagy a nyomáskülönbség okozta spontán filtráció határozza meg, hanem zsalukkal, szellőzőnyílá­sokkal lehessen szabályozni.

Ebből következik, hogy a télikertek hatá­roló felületeinek szélállóságára és légzá­rására vonatkozó előírások azonosak az épületek ablakaira és homlokzati ajtóira vonatkozó előírásokkal. Növényházakban a nevelés-termesztés során végzett öntözés után a zárt belső térben gyakran nagy mennyiségű pára keletkezik. Erre a párás levegőre a növényeknek, fajtájuktól függően, különböző mértékben van szük­ségük, de a túlzottan párás levegő kedvezőtlen hatású is lehet. Ha a határoló felü­letek lehűlnek, akkor belső felületükön kicsapódik a pára, ami káros lehet az épít­mények szerkezeteire is.

Szellőztetés

Ezért mindig gondoskodnunk kell a megfelelő szellőz­tetésről. Az egyszerűbb szerkezetű nö­vényházak pusztán kialakításuk folytán, a hézagokon szellőznek. Ám a komolyabb, igényesebb felépítésű üvegházakban, me­legházakban és télikertekben ez a folya­mat magától esetleg nem zajlik le. Ezek­ben a szabályozható, de állandó szellőzés lehetőségét mindenképpen biztosítanunk kell, és lehetőség szerint meg kell oldani a mégis kicsapódó pára megfelelő elveze­tését is (3-1 – 3-4. ábra).

3-1. ábra. A növényház szélállóságát elsősorban jól záródó szerkezete, valamint tökéletesen működő szellőztetőnyílásai és ajtói garantálják.

3-2. ábra. Télikert, ill. naptér esetében az üvegfalak, ill. üvegfelületek stabilitását, vagyis szélállóságát az épülethez, ill. a hordozóvázhoz való kapcsolódásuk szavatolja.

3-3. ábra. A télikert üvegfelületeinek légzárását a jól illeszkedő elemkap­csolatok és a tömörségüket biztosító elasztikus réskitöltő biztosítja a) a normál (száraz) kapcsolat nem tökéletesen légzáró; b) a légzárást a sziloplaszt réskitöltő teszi biztonságossá; c) a takaróelemek és azok réskitöltő ragasztása szinte hermetikussá teszi az egész szerkezetet.

3-4. ábra. Télikert és napház üvegfelületeinek nyílóelemeinél az egy- vagy kétpontos profilok biztosítják a tökéletes légzárást.