• Ablakok
• tető

Tetőtéri ablak beszerelés lépésről lépésre [ÖSSZEFOGLALÓ]

Már Carl Spitzweg híres festmé­nyének „szegény költője” is padlá­son élt, így akár úttörőnek is te­kinthetnénk. Míg azonban 1839-ben, amikor Spitzweg a hálósipkás és tető alatti kuckójában me­leg takarókba burkolózva is dider­gő költőt lefestette, a padláslakás még kifejezetten a szegény embe­rek hajlékának számított, addig mára a tetőtérben való életnek egé­szen különleges vonzereje van.

A fény beesése tetőfelépítményes ablakon át: a felépítmény teteje és oldalfalai akadályozzák a fény bejutását

A régi és mai színvonalat össze sem lehet hasonlítani. Azelőtt a tetőket nem szigetelték, a tetőtér huzatos volt és beázott, a fény egyszerű kis padlásablakokon át jutott be. A szegény költő ágya fölött kifeszí­tett esernyő szinte közmondásos­sá vált. A jó minőségű tömítő- és szigetelőanyagoknak köszönhe­tően a tetőtérben kialakított lakás napjainkra már minden komfort­igénynek megfelel.

(Balra)A fény beesése tetősíkablakon át: a fény minden irányba szabadon bejut
(Jobbra) Tetőfelépítményes ablakok: szabad kilátás és teljes belmagasság

A tetőtér beépítése ugyanakkor olcsó lehetőség a lakás bővítésé­re. Az itt felmerülő költségek sok­kal kisebbek, mintha hozzáépítés­sel növelnénk az alapterületet, hisz az ún. „körülépített tér” már eleve adott. Csupán a pára- és hő­szigetelést kell megoldani, a vá­laszfalakat kell felhúzni, valamint a víz- és fűtéscsöveket és az elekt­romos vezetékeket kell elhelyezni. És ami szintén rendkívül fontos: a természetes fényről is gondoskodni kell. A kereskedelemben nagy választékban kaphatók a különbö­ző tetősík- és tetőfelépítményes ablakok. A gyártók azonban csak akkor vállalnak garanciát a termé­kekre, ha ezeket szakember építi be.

A tetőtér beépítésekor, mint azt már említettük, nemcsak a plusz alapterület adott, hanem a fa tető­szerkezet, az oromfalak és a födém formájában már maga az épület­szerkezet is készen áll. A belső térformálásra kis tömegük és egy­szerű, gyors, száraz beépíthetősé­gük révén kiváló megoldást jelen­tenek a faelemek és/vagy a gipsz­karton építőlapok.

Engedélyek

A tetőtér beépítése általában épí­tésiengedély-köteles. Az építési előírások a meglévő te­tőtérben kialakított lakásra ugyan­azokat a követelményeket írják elő, mint új építés esetén. A hő-, ned­vesség- és hangszigetelésre, tűz­védelemre, valamint az állékony­ságra vonatkozó előírásokat be kell tartani – már csak az építtető saját érdekében is, hisz ő is nyilvánva­lóan arra törekszik, hogy a lakása jól használható és tartós legyen. Szüksége van tehát arra, hogy a tervező és a kivitelező szakmailag hozzáértő partnerei legyenek.

Az állagfelmérés és a szakembe­rek pozitív állásfoglalása után a munka az épületszerkezetekkel kezdődik: el kell végezni azok el­lenőrzését, esetleg felújítását és megerősítését, valamint – ha szük­séges – a tető és (amennyiben ilyen van) a fafödém szerkeze­tének módosítását, tetőfelépítmé­nyek, erkélyek, lodzsák, tetősík­ablakok beépítését.

Szarufás tetőknél az ilyen nyílások három szarufamezőre terjedhet­nek ki, ha viszont a héjalást a sze­lemenek hordják, a nyílások akár a tető teljes hosszát átfoghatják.

Hőszigetelés

Ami a hőszigetelő képességet illeti, a legújabb kutatások szerint a légrés nélküli tető a legjobb megoldás. Itt a hőszigetelés telje­sen kitölti a szarufák közti teret. Nagyon fontos a technológiai sza­bályok szigorú betartása: a töké­letesen légtömör belső borítás (pl. átlapolt, gondosan leragasz­tott párazáró rétegekkel, áttörések nélkül) és a felső, ill. külső oldal felé eső, páraáteresztő (diffúzióra képes) alátétfólia.

Ha a tetőt nem fedjük újra, akkor ezt a szarufák közé, belülről is felerősíthetjük, de a fedésen át bejutó nedvesség elvezetéséről feltétlenül gondos­kodjunk. Ez a rétegfelépítés, ame­lyet a beépített tetőtér és a meg­maradó padlástér között is alkalmazhatunk, megakadályozza a bel­ső levegő nedvességtartalmából származó páralecsapódást, és így nincs szükség kémiai favédelemre.

Legjobb szerkezetek

Válaszfalaknak favázas, többréte­gű (építőlap + szigetelés + építő­lap) szerkezetek a legjobbak. Ha a jó hangszigetelés a cél, a teljes rétegfelépítést megkettőzve is épít­hetjük. A falakat, ferde tetősíkokat és mennyezeteket lambériával vagy falemezzel burkolhatjuk. A légtö­mörségről a kiegészítő lapburkolat vagy fólia gondoskodik.

A padlónak párnafákra rakott ha­jópadlót, illetőleg szárazaljzatra vagy önterülő esztrichre elhelye­zett előre gyártott parkettát válasszunk. A tetőtér alatti lakás hang­szigetelését úsztatóréteg beépí­tésével lehet megoldani. A tetőtér beépítése során sok le­hetősége van az építtetőnek, hogy saját kezűleg közreműködjön. Az előre gyártott tetőfelépítményes ab­lakok vagy tetősíkablakok szere­lésénél ugyan szükség van a meg­felelő szakemberre, a külső és bel­ső csatlakozások kialakításával azonban még így is éppen elég tennivaló van.

Az építési előírások, tetőtér beépítése

Saját magunk szeretnénk kialakí­tani a tetőteret, és beépíteni az ehhez szükséges tetősíkablakot vagy tetőfelépítményes ablakot? Mindez semmi gondot nem okoz, ha pontosan követjük a szerelési útmutatót, és még némi kéz­ügyességünk is van. Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy még ha a lakás vagy a ház, amelybe a tetőablakot kívánjuk beépíteni, a saját tulajdonunk is, korántsem biztos, hogy mindent megtehetünk, amit szeretnénk. Ebbe rendszerint a törvényalkotó­nak is van beleszólása.

Az építési hatóságok szerepköre, céljai

Az építési hatóságok célja a te­lepülések összképének megőr­zése. A szabályozások előírják azt is, az egyes épületek hogyan illesz­kedjenek a környezetükbe. Ki örül­ne annak, ha a szomszédja figyel­men kívül hagyná az összképet, és mindenféle díszítményeket ag­gatna a házára?

Ha tehát pl. sorházban lakunk, nem alakíthatjuk át a homlokza­tunkat a környezetétől merőben elütő módon – ezt nem is engedé­lyeznék. Különösen a tetősíkból ki­emelkedő felépítmények beépí­tése tekintendő a szabványozás értelmében homlokzatot érintő vál­toztatásnak.

A főbb szabályok országosan meg­egyeznek, de a konkrét építési elő­írások övezetenként változó felté­teleket határozhatnak meg az adott területre vonatkozó szabályozási terv szerint. Speciális kérdésekről ezért mindenképp kérjük ki szak­értő és a helyi viszonyokat is is­merő építész tanácsát. Első lépés­ként azonban mindig a helyileg illetékes építési hatósággal egyez­tessünk.

A hatóságok megadják a szükséges felvilágosítást

Az illetékes építésügyi hatóságok kötelessége, hogy az építtetőnek előzetesen megadják a terve­zett építkezésre vonatkozó összes szükséges felvilágosítást. Ez a szolgáltatás természetesen díj­mentes.

Fontos, hogy a szakelőadónak le­hetőleg már az első találkozás­kor pontos dokumentációt mutas­sunk be, azaz méretezett vázla­tokat vagy a tervezett előre gyár­tott felépítmények prospektusait, a helyszínrajzot, valamint a ház tervrajzát. Ne feledkezzünk meg a tulajdonostársak beleegyező nyilatkozatáról sem, amennyi­ben társasházban lesz az átalakí­tás. Minél pontosabb a dokumen­táció előkészítése, annál inkább számíthatunk arra, hogy az egyez­tetés gyors lesz és kedvező ered­ménnyel végződik.

Jelentsük be!

A tervezett munkálatokat doku­mentálás céljából még akkor is je­lentsük be az építési hatóságnak, ha azok nem engedélykötelesek. Ezzel biztosíthatjuk magunkat arra az esetre, ha valaki mégis kifogá­solná az építkezésünket.

A megfelelő ablakméret (tetőben)

A tervezett tetőtérbe kerülő abla­kok megfelelő méretét a hasznos alapterület alapján kell meghatá­rozni. Ennek a m²-ben megadott adatnak a meghatározásához a padló felett 1,90 m magasságban mérjük meg a beépítendő padlás­tér oldalainak hosszát. A hasznos alapterület fogalmába csak az a terület tartozik bele, amelynek belmagassága több mint 1,90 m. Az ablakfelületek legalább ennek a hasznos alapterületnek a 12,5 %-át tegyék ki a huzamos tartózkodásra használt helyisé­gekben. Megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt eset­ben vagy felülről való bevilágítás esetén ez az érték 10 % is lehet.

A nagy ablakok beengedik a fényt – ez nem csak a gyerekszobában ideális

Ezt az ún. „minimális megvilágítást” jogszabály – 253/1997. (VII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési köve­telményekről (OTÉK) – írja elő. Gondoljuk meg azonban, hogy itt minimumértékekről van szó, és ezek a mai elvárásoknak tulaj­donképpen már nem is felelnek meg.  Az  OTÉK-nál  szigorúbb magyar ajánlás nincs, ezért ha a tetőtér kialakításánál kellő lakókomfort elérését is célul tűz­zük ki, akkor az ablak hosszának és szélességének meghatározá­sakor a német DIN 5034 elő­írásaira támaszkodhatunk. Ez a szabvány a belső terek nappali világítására ad ajánlásokat.

A DIN 5034 1. rész 3.2.2. pontja a külvilággal való vizuális kapcsolat témakörével foglalkozik.

Ahhoz, hogy a lakóhelyiségek a belső és külső tér között kellő vizuális kapcsolatot (kilátást) te­remtsenek, az ablakoknak a kö­vetkező követelményeknek kell megfelelniük.

Ezek:

• Az ablak felső széle a padló­vonaltól mérve legalább 2,20 m magasan legyen.
• Az ablakpárkány teteje a padló­vonaltól mérve legalább 90 cm magasan legyen.
• Az ablak transzparens felületé­nek a szélessége (ill. az összes ablak szélességeinek az össze­ge) legalább a lakóhelyiség rövi­debbik falhosszának 55 %-a le­gyen.

Ezek az értékek a falba épített álló és a tetősíkablakokra egyaránt érvényesek. Tetősíkablakoknál azon­ban az ablak felső széle némileg alacsonyabbra is kerülhet, mivel ezeken a ferde elhelyezésnek kö­szönhetően több fény jut be. A fel­felé való kilátás még 200 cm ma­gasan lévő felső él esetén is jobb, mint az álló ablakoknál.

A tetősíkablakok hosszát ezek szerint a tető hajlásának megfele­lően kell megválasztanunk. Az egy­szerű tapasztalati szabály szerint a meredek tetőkhöz rövidebb ab­lakokra, a laposabb tetőkhöz hosszabb ablakokra van szükség.

Hang- és hőszigetelés a tetőtérben

Az tetőfelépítményes ablak vagy a tetősíkablak kiválasztásakor nem csak a méretet kell szem előtt tartanunk. Az akusztikai és hőtechnikai tulajdonságokra is fi­gyelmet kell fordítanunk, mert ezekre is előírások vonatkoznak, amelyeket be kell tartani.

Hangszigetelés

A tetőtér ablakainál a hangszigete­lésnek a hőszigeteléssel (energia­megtakarítás) és a belső túlmele­gedés elleni védelemmel ellentét­ben kisebb a jelentősége, mivel ezek a szerkezetek helyzetüknél fogva lényegesen kevésbé van­nak kitéve az utca felől érkező zajterhelésnek, mint az alacsonyabb szinteken lévő ablakok. Ennek el­lenére ügyeljünk a tetőablakok jó hangszigetelésére. Ahol fokozott mértékű zajterhelésre kell számítani (pl. repülőterek légifolyosói alatt), lehetőleg speciális üvege­zést alkalmazzunk.

Egy ablak hangszigetelési tulaj­donságait a R_w súlyozott léghanggátlási szám fejezi ki. Ez azt adja meg, hogy milyen mértékben csök­kenti az ablak a zajszintet. Minél nagyobb az R_w-érték, akusztikai szempontból annál jobb az ablak.

A közlekedésből származó zaj a tetőtérben a legkisebb

A súlyozott léghanggátlási szám mértékegysége a decibel (dB). Az emberi fül az R_w-érték 10 dB-lel való változását a zajszint feleződéseként vagy megkettőződése­ként érzékeli.

Az átlagos hőszigetelő üvegezé­sű ablakok laboratóriumi léghang­gátlása mintegy 29 dB. Olyan kü­lönleges hangszigetelő ablakok is kaphatók, amelyek léghanggát­lása a 42 dB-t is eléri. Ez azt jelenti, hogy szemben egy közönséges ablakkal, ezek a szerkezetek akár 60 %-kal is csökkenthetik a külső zaj erősségét.

A részletek gondos kialakítása a beépítés alfája és ómegája

A pusztán hangszigetelő ablakok mellett ún. többfunkciós ablakok is vannak, amelyek a zaj elleni foko­zott hangvédelmen túl gondoskod­nak a fokozott hőszigetelésről, vala­mint belső túlmelegedés, jégverés és betörés elleni védelemről is.

A hangszigetelő ablakok szerkezeti jellemzői

A fokozott hangszigetelés a követ­kezőkkel érhető el:

• különösen vastag üveglapok be­építésével;
• a szigetelő üvegezés két olda­lán eltérő vastagságú üvegla­pokkal (a lapok eltérő sajátfrek­venciája miatt csökken a rezo­nanciajelenségek kialakulásának valószínűsége);
• az üveglapok közti térben hang­szigetelő gázokkal;
• igényes szerkezeti kialakítással, különösen a csatlakozásoknál, mivel a jó hangszigetelő üveg­lapok alkalmazása önmagában még nem garantálja a zaj elleni megfelelő védelmet. Fontos, hogy az ablakszárnyak és az ablaktok általános minősége megfeleljen a fokozott követel­ményeknek. Ügyeljünk arra, hogy az ablak­szárnyak és a keretek lehetőleg erős profilokból készüljenek, a körbefutó tömítések pedig szo­rosan zárjanak.

Minden a beépítésen múlik

A megfelelő ablak kiválasztása mellett a beépítés módjának is döntő jelentősége van a zaj elleni hatékony védelemben. A legki­válóbb minőségű hangszigetelő ablak sem ér semmit, ha a zaj kerülőúton, az ablak körül lévő hézagokon át be tud jutni.

Ezért már tervezéskor ügyeljünk a követ­kezőkre:

• A burkolókeret külső oldalán helyezzünk el bitumenes vas taglemezt (legalább 7,5 kg/m2, 3,5 – 4 mm vastag), amelyet a csatlakozáson vezessünk ki a tetőre. Ez nem csak a csatla­kozásoknál bejutó zajt csök­kenti, hanem nagy tömegével a burkolókeret hangszigetelését is javítja. Korábban alkalmaztak erre a célra ólomlemezt is, de az ólom ma már nem hasz­nálható.
• Építsünk be bitumenes vastag­lemezt (legalább 7,5 kg/m2, 3,5 – 4 mm vastag) a belső burkolat hátoldalán (ilyen lemez az építőanyag-kereskedések­ben kapható).
• Az ablak fölött és alatt lehetőleg hajlított profilú takaróelemeket szereljünk fel, amelyek mögött több hely marad a szigetelő­anyagnak.
• Az ablak körüli réseket töltsük ki szigetelőanyaggal, pl. PUR-habbal.
• Az ablak és a belső burkolat csatlakozásait gondosan tömít­sük tartósan rugalmas anyag­gal, pl. szilikonos kittel.

Hőtechnika

Magyarországon 2006-ban lépett hatályba a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A rendeletnek fő célja az éves fűtési hőszükséglet csökkentése. Ehhez az épületek külső határolószer­kezeteinek hőátbocsátását kell csökkenteni.

Házilag is könnyen beépíthető kőzetgyapot hőszigetelés éklemezekkel

A rendelet a tetőtér és a tető­ablakok beépítését is érinti. Új épületek esetén az első feltétel, hogy a szerkezet rétegrendjének U hőátbocsátási tényezője legyen kisebb, mint az előírt határérték (ez határolószerkezetenként elté­rő), de ezenfelül további követel­ményeknek is meg kell felelni, amelyek már az egész épületre mint energetikai egységre vonat­koznak.

Az építtetőnek tehát az egész épület, bővítések esetén az új rész éves energiaszük­ségletét kell meghatároznia, és igazolnia kell, hogy az nem haladja meg a rendeletben elő­írt maximális értéket. A rendelet szerint a követelményérték az üvegezett nyílászárókra a beépí­tési helyzettől és/vagy a keret típusától függ, pl. tetősíkablakra: U < 1,70 W/m² * K.

A rendelet szerint az 50 m² hasz­nos alapterületűnél nagyobb, ál­landó tartózkodásra alkalmas épület esetén kötelező energetikai számítással igazolni, hogy az meg­felel az előírásoknak; ennek mu­tatója az összesített energetikai jellemző.

Alternatív megoldás: birkagyapjú szigetelőpaplan

A rendelet meghatározása szerint ez „az épület energiafelhaszná­lásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek ki­számítása során figyelembe ve­szik az épület telepítését, a hom­lokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épü­let hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulaj­donságait; az épületgépészeti be­rendezések és rendszerek jellem­zőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követel­ményeiből származó energia­igényt, továbbá a sajátenergia-­előállítást.”

Tetőfelépítmenyes ablakok (ablakfülkék)

A tetőtérbe akár 2 m szélességű kész tetőfelépítményt is beépíthe­tünk. A megoldás titka: a tető­felépítményes ablakot méret szerint előre gyártva szállítják, és a gyártó cég általában a beszerelést is elvégzi. Az építkezőnek csak az előkészítő munkákat, azaz a régi belső burkolat leszerelését, a vá­laszfalak lebontását és az építési törmelék elszállítását kell megol­dania, a fedélszék ácsmunkáit, pl. a kiváltások elkészítését nem.

Az előre gyártott tetőfelépítményes ablak gyorsan beszerelhető

Amikor pedig a felépítmény már a helyén van, és kész a szigetelése, felépíthetjük a kapcsolódó belső falakat, falazóelemekből és/vagy gipszkarton lapokból. Ha fürdő­szoba vagy zuhanyzó ablakáról van szó, akkor ehhez természe­tesen a vizes helyiségekhez alkal­mas anyagokat kell választani.

Tetőfelépítményes ablakkal kialakított ablakfülkénél több a hely és a fény

A felépítmények tervezésekor és ki­választásakor mindenképp vegyük figyelembe, hogy ezek meglehető­sen megváltoztatják a tető jelle­gét, ami sorházas vagy ikerhá­zas beépítés esetén nem mindig előnyös.

1. kép. A félnyeregtetős tetőfelépít­mény kellően nagy belmagas­ságú. Ez javítja a lakás minőségét, a fülkébe akár bútorokat is he­lyezhetünk.

2-3. képek. A hajlatpallóval készített tra­péztetős tetőfelépítmény (2. ábra) ugyanilyen felépítésű, a fülke oldal­falai azonban ferdék, amitől har­monikusabb a megjelenése. Ha hajlatpalló helyett vápaszarut épí­tünk be, akkor a belső tér meg­növekszik a két átmenő szarufa helyével (3. ábra).

4-5. képeken. A nyeregtetős-oromzatos (4. ábra) és a kontyolt tetős tető­felépítmény (5. ábra) azonos módon, hajlatpallóval illeszkedik a tető­höz, és csak alakjukban külön­böznek egymástól. Az ilyen tető­felépítmények általában nem túl szélesek, és csak ritkán van kettő­nél több ablakuk.

6. képen. A háromszögű tetőfelépítmény különböző méretűre készíthető, a leggyakrabban csak egy tetőtéri helyiség megvilágítására építik. A nagyobb méretű fülkét a gerinc alatti válaszfallal középen két rész­re lehet osztani, így két szomszé­dos tetőtéri helyiség kap egy-egy háromszög alakú ablakot.

7-8. képen. Az íves tetőfelépítmények (oldalfalakkal, 7. ábra, valamint oldalfalak nélkül, 8. ábra) kisebb tetőtéri helyiségekhez ajánlottak. Beengedik a fényt, növelik a teret, és megoldják a szellőztetést is.

9-10. képeken. Az ökörszem- és Napóleon­ablakok építése meglehetősen bonyolult, ezért drágábbak a többi ablakfülkénél. Az ívelt vápával készített Napóleon-ablakoknál a háztető és az ablak teteje között egyes helyeken tompaszögű át­menetek alakulnak ki, míg az egyenes vápával készített ökör­szemablakoknál ilyenek nincsenek. Az ívelt tetőfelületet ún. ékdeszkákkal kell kialakítani.

Statikai okokból gyakran szarufa­kettőzésre van szükség, amelyet számításokkal kell igazolni. Hajla­tokat a háztető szarufáin elhelye­zett tetődeszkázattal vagy a szaru­gerendák közti mezőben lévő ferde kiváltásokkal lehet kialakítani.

A tető alatti lakótér bővítése. Baleset, időjárás és betörők elleni védelem

Egy jól tervezett tetőfelépítményes ablakkal (ablakfülkével) nemcsak a beeső fényt lehet megsokszo­rozni, hanem a lakóteret is meg­lepő arányban lehet növelni, még­pedig egy elegendő belmagassá­gú résszel. Az ablak jócskán előre kerül, célszerűen egészen a térd­falig. Ahol korábban a ferde tetősík határolta a teret, amely alatt leg­feljebb négykézláb lehetett közle­kedni, ott most csaknem teljes értékű lakótér jön létre.

A tér bővülése különösen lapo­sabb tetők esetén jelentős, ahol a ferde tető alatt egyébként alig le­het tárolóhelyet kialakítani.

A tetőfelépítményes ablakok elő­nyei a tetősíkablakokkal szemben a kedvezőtlen időjárás esetén is megmutatkoznak: a kilátás akkor is zavartalan marad, ha a tetőt hó borítja, emellett a széliránytól függően esőben és havazáskor is csaknem problémamentesen le­het szellőztetni.

Tetőfelépítményes ablakkal épített fürdőszoba metszete (Forrás: A német Wetterhahn® tető­felépítményes ablak beépítési útmutatója)

Baleset, időjárás és betörők elleni védelem

A balesetek elkerülése érdekében tetősíkablakok esetén is be kell tar­tani az előírt parapetmagasságot. A magyar előírások szerint leg­alább 1 m magas parapet (mellvéd) vagy korlát szükséges, de ezt parapetnél 80 cm-re lehet csök­kenteni, amennyiben az legalább 30 cm széles, és stabil szerkezet.

A parapet (mellvéd) magasságát előírás határozza meg

A szokásos 90 cm-es parapetmagasság nincs ellentmondásban az előírásokkal még akkor sem, ha a parapetfal nem éri el a 30 cm szélességet, mert a magasságot az ablak alsó tokszerkezetének felső élétől kell mérni.

Ha gyermek is van a családban, biztonságosabb a felső zárszerkezet

A balesetek megelőzésének szem­pontjai között az egyik legfonto­sabb, hogy a tetősíkablakokat kis­gyerekek ne tudják kinyitni. Eb­ben az esetben olyan ablaktípust válasszunk, amelynek zárszerke­zete felül van.

Biztonság ablaktisztítás közben

A tetősíkablak tisztító állásakor a retesz megelőzi a baleseteket. Az átbillentett ablakszárnyat így nem kell tartanunk, a tisztításhoz tehát mindkét kezünk szabadon marad. A biztonságot az is növeli, hogy az ablakszárny forgáspontja alacsonyan van, és a szárnyat egészen ütközésig, teljesen át lehet fordítani. így az ablak felső részét is kényelmesen, lépcső vagy létra nélkül elérhetjük.

A biztonságot a rögzíthető ablak­fogantyúk is növelhetik. A tetősík­ablakokra általában még egy biz­tonsági reteszt is felszerelnek, amelynek mind szellőztető állás­ban, mind – az ablakszárny átbillentése után – tisztító állásban megvan a szerepe. Szellőztetés­kor védi a gyerekeket, mert így a rögzített szárnyat még akarat­lanul sem tudják felnyomni. A retesz az ablak felső részén, a tartós nyitott állást biztosító csappantyú (klapni) mögött, rejt­ve helyezkedik el, ezért azt megfelelő segédeszközök nélkül nem érik el a gyerekek, és nem tudják visszatolni.

Az ablaktisztításkor használatos biztonsági retesz

 Betörés elleni védelem

A betörés elleni védelmet törés­mentes üveglapokkal és biztonsá­gi zárakkal növelik. A biztonsági üvegek esetén különbséget kell tennünk az egyrétegű és a több­rétegű biztonsági üveg között.

Az egyrétegű biztonsági üveg csak korlátozottan alkalmas a be­törések megakadályozására. En­nek az üvegnek a felszínét hő­kezeléssel edzik, ennek köszön­hetően nehezebb betörni, mint a közönséges üveget. Ha viszont valamilyen hegyes tárggyal meg­karcolják a felszínét, az egész tábla apró darabokra esik szét.

Többrétegű biztonsági üveg betörés ellen

A többrétegű biztonsági üveg két üveglapból áll, amelyekre egy na­gyon erős, ellenálló fóliát ragasz­tottak. Minél erősebb és vastagabb a fólia, annál nehezebben törik be az üveg. A megoldás további elő­nye, hogy az üveglap sérülése ese­tén a szilánkok a fólián maradnak, és nem hullanak be a helyiségbe.

Biztonsági üvegezés

A fóliázott üvegtáblát, amelyik tö­rés után sem esik szét szilánkokra, egyes esetekben az ún. fej feletti beépítéseknél is előírják. Ez azon­ban csak az olyan ablakokra vo­natkozik, amelyek teljes egészé­ben a fejmagasság fölött helyez­kednek el (pl. felülvilágítók). A nor­mális beépítési magasságban lévő tetősíkablakok a függőlegesen álló ablakokhoz hasonlóan oldalt, a ferde határolószerkezetben helyez­kednek el, ezért ezeknél nincs szükség speciális biztonsági üve­gezésre. Ahol a fej feletti üve­gezéshez biztonsági üveget írnak elő, ott egyaránt alkalmazhatunk többrétegű biztonsági vagy huzal­betétes üveget.

A biztonsági üveg a szél, az időjárás és a betörők ellen is véd

Többrétegű biztonsági üveget használunk az olyan kiegészítő lapokkal óvjuk a betöréstől és vandalizmustól. Ezek nagy szilárd­ságú anyagból készült, átlátszó lapok, amelyeket a nyitott ablakon át az üveglap külső oldalára lehet felhelyezni. Olyan kemények, hogy még a kődobásnak is ellenállnak! Ezeknek az átlátszó lapoknak még egy előnyük van: az ablakokat nem kell redőnnyel vagy zsalu­táblával védeni, hiszen utóbbiak már messziről hirdetnék, hogy a ház lakatlan.

A redőny a tetőablakoknak is praktikus kiegészítője

Az egyrétegű biztonsági üveg elég szilárd ahhoz, hogy védjen a jég­elemeknél is.

Amit az ablakról tudni kell (anyagismeret)

Az ablakok a ház legfontosabb épületszerkezetei közé tartoznak. Alapvetően meghatározzák a ház homlokzatának, ill. tetőfelületének látványát. Legalább ugyanilyen fontos azonban hatásuk a belső térben. Hozzájárulnak a kellemes lakókörnyezethez, döntően meg­határozzák a helyiség hangulatát -az ablaktípus helyes megvá­lasztása esetén pedig jelentősen csökkenthetik a fűtési hőszükségletet.

Különösen a tetőfelépítményes ablakoknál fontos, hogy az oda kerülő ablakok formája, mérete és elhelyezése illeszkedjen a ház összképéhez. A keretek színe mellett a vasalatok szerepe is fontos. Már a termék kiválasz­tásakor tisztában kell lennünk az ablak lényeges funkcióival.

A nagy tetősíkablakokkal világos irodát varázsolhatunk a tető alá

Az ablakok beeresztik a Nap melegét a házba

Ha az ablakfelületeket dél felé tá­joljuk, akkor a hőszükséglet egy részét ún. passzív napenergiával fedezhetjük. Nyugatra néző abla­koknál azonban fennáll az a ve­szély, hogy a helyiségek nyáron túlmelegszenek, mivel a Nap dél­után már laposan süt, és több me­leget juttat a házba, ezért gon­doskodjunk az árnyékolásról.

Az ablakok lehetővé teszik a szellőztetést

A lakás belső levegőjének ned­vességtartalmát szabályozni kell, az elhasznált levegőt pedig frissre kell cserélni, ezért fontos a lakó­helyiségek megfelelő szellőzteté­se. A mai korszerű ablakok na­gyon jól tömítettek, ezért a lakótér szellőztetését tudatosan meg kell tervezni. A rendszeres, gyors szel­lőztetéssel megoldható, hogy a házban jó legyen a levegő. Elég, ha naponta háromszor 3-15 perc­re teljesen kinyitjuk az ablakokat. A félig nyitott, megbillentett ab­lakokon át való tartós szellőz­tetés nem jó megoldás, mert ilyen­kor túl sok hő távozik el a kül­ső térbe.  A konyhában, fürdőszobában, WC-ben és az étkezőhelyiségben ennek ellenére legalább egy ablak nyíló/bukó vasalatú legyen.

Az ablakok a hőszigetelésben is részt vesznek

A megfelelő hőszigetelés elen­gedhetetlen a lakókomforthoz, és egyúttal az energia megtakarítását is lehetővé teszi. Az ablak hőtechnikai tulajdonságait elsősorban az üveg fajtája határozza meg, mérő­száma az U-érték (hőátbocsátási tényező). Minél kisebb ez az érték, annál jobban hőszigetelt az ablak.

Az ablakok hangszigetelő képessége

Az ablakok ugyan sohasem nyúj­tanak teljes hangszigetelést, azon­ban lakófunkció esetén a korszerű hőszigetelő üvegezés zaj elleni védelemhez is tökéletesen ele­gendő. Az ablakok hangszigetelő képessége szempontjából az üvegtáblák mérete, tömege, száma és távolsága, valamint a hé­zagok tömítése a mértékadó. Egyedi problémák megoldására, ha pl. a háztól 100 m-re van az autópálya, mindenképpen kérjük ki szakértő tanácsát.

Az energiatakarékosság szempontjai

A nem megfelelően szigetelt külső falak, valamint a rosszul záródó ablakok és ajtók a szükségtelenül nagy energiafogyasztás miatt nem­csak költségesek, de környeze­tünket is terhelik. Egyrétegű ablaküvegen át a ház fűtési energiájának mintegy 30 %-a kihasználatlanul kárba vész. Ezt a veszteséget a hőszigetelő üveg táblák beépítésével a felére lehet csökkenteni. Azok a keretek, amelyeknek kör­ben horonytömítésük van, és a fa­lazathoz csatlakozó hézagaik is megfelelően szigeteltek, az energia­veszteséget tovább csökkentik, jócskán 10 % alá.

Amit az ablakról tudni kell (anyagismeret)

Az ablakok a ház legfontosabb épületszerkezetei közé tartoznak. Alapvetően meghatározzák a ház homlokzatának, ill. tetőfelületének látványát. Legalább ugyanilyen fontos azonban hatásuk a belső térben. Hozzájárulnak a kellemes lakókörnyezethez, döntően meg­határozzák a helyiség hangulatát -az ablaktípus helyes megvá­lasztása esetén pedig jelentősen csökkenthetik a fűtési hőszükségletet.

Különösen a tetőfelépítményes ablakoknál fontos, hogy az oda kerülő ablakok formája, mérete és elhelyezése illeszkedjen a ház összképéhez. A keretek színe mellett a vasalatok szerepe is fontos. Már a termék kiválasz­tásakor tisztában kell lennünk az ablak lényeges funkcióival.

A nagy tetősíkablakokkal világos irodát varázsolhatunk a tető alá

Az ablakok beeresztik a Nap melegét a házba

Ha az ablakfelületeket dél felé tá­joljuk, akkor a hőszükséglet egy részét ún. passzív napenergiával fedezhetjük. Nyugatra néző abla­koknál azonban fennáll az a ve­szély, hogy a helyiségek nyáron túlmelegszenek, mivel a Nap dél­után már laposan süt, és több me­leget juttat a házba, ezért gon­doskodjunk az árnyékolásról.

Az ablakok lehetővé teszik a szellőztetést

A lakás belső levegőjének ned­vességtartalmát szabályozni kell, az elhasznált levegőt pedig frissre kell cserélni, ezért fontos a lakó­helyiségek megfelelő szellőzteté­se. A mai korszerű ablakok na­gyon jól tömítettek, ezért a lakótér szellőztetését tudatosan meg kell tervezni. A rendszeres, gyors szel­lőztetéssel megoldható, hogy a házban jó legyen a levegő. Elég, ha naponta háromszor 3-15 perc­re teljesen kinyitjuk az ablakokat. A félig nyitott, megbillentett ab­lakokon át való tartós szellőz­tetés nem jó megoldás, mert ilyen­kor túl sok hő távozik el a kül­ső térbe.  A konyhában, fürdőszobában, WC-ben és az étkezőhelyiségben ennek ellenére legalább egy ablak nyíló/bukó vasalatú legyen.

Az ablakok a hőszigetelésben is részt vesznek

A megfelelő hőszigetelés elen­gedhetetlen a lakókomforthoz, és egyúttal az energia megtakarítását is lehetővé teszi. Az ablak hőtechnikai tulajdonságait elsősorban az üveg fajtája határozza meg, mérő­száma az U-érték (hőátbocsátási tényező). Minél kisebb ez az érték, annál jobban hőszigetelt az ablak.

Az ablakok hangszigetelő képessége

Az ablakok ugyan sohasem nyúj­tanak teljes hangszigetelést, azon­ban lakófunkció esetén a korszerű hőszigetelő üvegezés zaj elleni védelemhez is tökéletesen ele­gendő. Az ablakok hangszigetelő képessége szempontjából az üvegtáblák mérete, tömege, száma és távolsága, valamint a hé­zagok tömítése a mértékadó. Egyedi problémák megoldására, ha pl. a háztól 100 m-re van az autópálya, mindenképpen kérjük ki szakértő tanácsát.

Az energiatakarékosság szempontjai

A nem megfelelően szigetelt külső falak, valamint a rosszul záródó ablakok és ajtók a szükségtelenül nagy energiafogyasztás miatt nem­csak költségesek, de környeze­tünket is terhelik. Egyrétegű ablaküvegen át a ház fűtési energiájának mintegy 30 %-a kihasználatlanul kárba vész. Ezt a veszteséget a hőszigetelő üveg táblák beépítésével a felére lehet csökkenteni. Azok a keretek, amelyeknek kör­ben horonytömítésük van, és a fa­lazathoz csatlakozó hézagaik is megfelelően szigeteltek, az energia­veszteséget tovább csökkentik, jócskán 10 % alá.

Ablaktípusok (tetőtérhez)

Műanyag, alumínium vagy fa? A tetősíkablakok és tetőfelépítmé­nyes ablakok gyártói prospek­tusainak olvasása közben hama­rosan felmerül ez a kérdés. A meg­felelő választás a helyi körülmé­nyektől és az építészeti adott­ságoktól függ. A forgalmazó cé­gektől, szakemberektől feltétlenül kérjünk részletes tájékoztatást! Az alapvető tudnivalókat azonban ezeken az oldalakon is leírjuk.

Műanyag ablakok

A műanyag ablakok az utóbbi idő­ben a faablakokhoz hasonló nép­szerűségnek örvendenek. Kétség­telen, hogy jó minőségű épület­elemek, amelyek az összes építé­szeti és épületfizikai követelményt gond nélkül kielégítik.

A poli(vinil-klorid) – röviden PVC -a klór, szén és hidrogén, azaz a kőolaj vagy földgáz és a nátrium-­klorid, vagyis konyhasó nyers­anyagok természetes alkotóinak elegye. Szilárdságát stabil izátorokkal és különböző adalékanyagok­kal növelik, és így nyeri el végleges tulajdonságait. A jó minőségű PVC hosszú élettartamú, korhadás-mentes és alaktartó. A rendszeres tisztítástól eltekintve semmiféle utó­kezelést vagy ápolást nem igényel. Mindezt már kiterjedt vizsgálatok igazolták.

A fa lakályossá teszi a belső teret

Műanyag profil

Manapság túlnyomó részben többkamrás profilokat alkalmaz­nak. A tulajdonképpeni fókámra előtt, amelybe alumínium vagy acél merevítőprofilt tolnak be, egy második, hőszigetelő kamra is ta­lálható. Ez egyenlíti ki a külső hi­deg vagy meleg levegő hatását, és stabilizálja az ablakprofilon be­lül kialakuló hőmérsékletet.

Az ablaktokok és az ablakszárnyak kereteinek sarkait tükörhegesz­téssel, ragasztó és egyéb segéd­anyag hozzáadása nélkül, közvet­lenül a műanyag elemekkel kap­csolják össze, így stabil és homo­gén kötés jön létre. Az összes építőanyaghoz hason­lóan a műanyag ablakokat is a független szervezetek szigorú ellenőrzésének vetik alá.

Műanyag ablaktok profilja beépített redőnyszekrénnyel

Alumíniumablakoknál a többkamrás profilok gondoskodnak a hőmérséklet kiegyenlítéséről

Az anyagokkal és a szerelést is felölelő szolgáltatásokkal össze­függő összes követelményt a kü­lönböző szabványok írják elő. A nemzetközileg elismert és bevett RAL minőségi jel feltüntetésének jogát (a Német Minőségbiztosítási és Védjegyellenőrző Intézet véd­jegye) igazolja, hogy az ablak kielégíti az összes előírt minőségi követelményt, különösen az idő­járás- és fényállóságra vonat­kozókat.

A régi épületek felújításakor, de új építésnél is gyakori, hogy a kü­lönleges építészeti kívánalmaknak csak különleges megoldásokkal lehet eleget tenni. Nagyobb terhelésnek kitett nyílás­záróknál összetett profilokat érde­mes használni, amelyeknél a mű­anyagot alumíniummal kombinál­ják. Ebben az esetben az ablak összes statikai funkcióját a körbe­futó, zárt alumíniumprofilból készí­tett keret veszi át. A hőszigete­lésről a PVC-ből készült, zárt bur­kolat gondoskodik, amely megvé­di az ablakot az időjárás és a környezet hatásaitól.

Alumíniumablakok

Az alumíniumot hosszú időn át ipari építőanyagnak tekintették, és ezért lakóházak ablakaihoz szin­te egyáltalán nem alkalmazták. Amióta azonban megjelentek a hő­szigetelő, osztott profilok, az alu­míniumablakok a műanyag és fa­ablakokkal egyenértékű megoldás­nak számítanak. A tiszta alumínium túlságosan lágy ahhoz, hogy abból teherviselő ablakelemeket lehessen készíteni. A szükséges szilárdsághoz azt különböző más fémekkel kell öt­vözni. Ezek az ötvözetek már kielé­gítik a szabványok előírásait.

A tetősíkablakok burkolókeretei általában alumíniumbevonatúak

Az alumíniumablak sokkal könnyebb, mint a műanyag vagy fa­ablak. Amint az alumínium leve­gővel érintkezik, a felületén oxid­réteg képződik. Ez teszi a fémet időjárásállóvá, és a nedvesség, az ózon és kémiai hatások ellen is véd. A krómozás a természetes oxidréteget kromáttá alakítja át, ez pórusmentesen zárttá és keménnyé teszi a felületet. Bevonatok­nak akrilgyanta vagy poliuretán-lakk alkalmas, ezeket porként vagy (80 °C hőmérsékleten) folyé­kony állapotban hordják fel. A szá­raz port az elektrosztatikusán fel­töltött profilra szórják fel, majd égetőkemencében, 180-200 °C-on beégetik. Az így kapott bevonat zománcszerűen kemény lesz.

Azért, hogy a keretprofil hőszige­telése megfelelő, az üvegezéssel legalább egyenértékű legyen, az alumínium ablakprofilt mindig két részből készítik (hőhídmentes kialakítás). Ezeket műanyag bordák kötik össze, amelyek egyben me­revvé és elcsavarodásnak ellen­állóvá teszik a keretet. A mű­anyag bordák teljesen kiküszöbölik az összefüggő profilban egyébként meglévő hőhidakat. A bezárt levegő gondoskodik a hőszigetelésről. További előnye az ilyen kialakításnak, hogy változa­tos színkombinációjú, pl. belül fehér, kívül vörös profilok gyártá­sát is lehetővé teszi.

Az alumínium a legnagyobb biz­tonsági fokozatú ablakokhoz is ideális szerkezeti anyag. Az egyet­len kikötés, hogy azoknál a profil külső részét max. 18 mm vastag­ságig tömör keresztmetszettel ké­szítsék. Ha még az üvegezés is megfelelő biztonsági üvegből készül, akkor az ilyen ablakok betörés biztosak, sőt golyóállóak lesznek.

Faablakok

A fa klasszikus építőanyag, azon­ban az ablakok készítése során nagyon szigorú minőségi követel­ményeket kell kielégíteni, amelye­ket a független minőségellenőrző szervezetek folyamatosan ellenő­riznek. Ha az ablakon megtalál­ható a RAL minőségi jel, akkor a vevő biztos lehet abban, hogy a választott termék hő- és hang­szigetelő képessége, szél és eső elleni tömítése megfelel az összes műszaki követelménynek.

Faprofil alumíniumbevonattal

Az ablakokhoz leggyakrabban al­kalmazott fafajok: lucfenyő, erdei­fenyő, Oregon-fenyő, hemlokfenyő, sötétvörös bíborfa (meranti) és a mahagóni különböző válto­zatai. Egyrészt saját egyéni ízlé­sünk, másrészt – mégpedig nagy hangsúllyal – az ablakot érő idő­járási hatások döntik el, hogy milyen fafajt válasszunk.

Fából az összes elképzelhető formát megvalósíthatjuk

Az időjárás hatásainak és közvet­len napsugárzásnak kitett abla­koknak lehetőleg legyen világos a fájuk és a bevonatuk. Minél söté­tebb a színárnyalat, a keret annál nagyobb mértékben nyeli el a hőt. Ennek hatására a felület túl gyor­san kiszárad, megszürkül és meg­repedezik, így a nedvesség be­hatol a fába, és ott kárt okoz. A gyantában gazdag fafajoknál – ilyen az erdeifenyő, az Oregon­fenyő vagy a szurokfenyő – a hő a gyantatartalom fokozott kivá­lását is előidézheti.

Az északi erdeifenyőből készült tetősíkablakok tükrözik a természetes fa utolérhetetlen hangulatát

Az ablaktokot és szárnykeretet a hőség, a hideg, a nedvesség és az UV-sugárzás ellen hatékonyan védeni kell. Ez lehet szerkezeti vagy kémiai favédelem, továbbá felületi védelem. A szerkezeti favédelemről bizo­nyos mértékig már az ablak gyár­tója is gondoskodik. Ennek része mindenekelőtt az ablak teljes szerkezeti kialakítása, a fafaj kiválasz­tása és profilozása. Fontos azon­ban a szakszerű szerelés is.

A fát az időjárás hatásaitól a fe­lületvédelem óvja meg. A fedő bevonatok és a pigmentált, biocidokat nem tartalmazó lazúrok nem szívódnak be a fába. Felada­tuk csupán az, hogy a felülettől távol tartsák a vizet és kiszűrjék az UV-sugarakat. Rendszeres ellenőr­zésükkel és felújításukkal hosszú időn át megőrizhető az ablak szépsége és az betölti rendelte­tését.

A korszerű faablak-profilok olyan kialakításúak, hogy azokba elhe­lyezhető az épületenergetikai ren­deletben előírt minimális értékeket kielégítő hőszigetelő üvegezés. A többrétegű hőszigetelő üveg vagy a különböző funkciójú üveg­táblák beépítéséhez a kellő mér­tékben vastagabbra méretezett profilok kaphatók. A keret alján lévő alumínium eső­védő sín összegyűjti a megdöntött ablak hornyaiba behatoló vizet, majd a vízkivezető nyílásokon át kijuttatja azt a szerkezetből.

A megfelelő ablaktípus kiválasztása tetőtérhez, keretek

Az ablakfelület üvegezett része az állandó tartózkodásra szolgáló he­lyiség hasznos alapterületének leg­alább 12,5 %-a kell, hogy legyen. Ezek után nincs más dolgunk, mint hogy a széles választékból kiválasszuk a megfelelő típust és méretet.

Az egyik gyártó például a tetősík­ablakokat 55, 66, 78, 94, 114 és 134 cm szélességben, valamint 78, 98, 118, 140 és 160 cm ma­gasságban hozza forgalomba. Más gyártók a termékek hason­lóan széles skáláját kínálják, azon­ban az egyes darabok magassá­ga és szélessége az előzőtől néhány cm-rel eltér. Ennek azonban nincs jelentősége, mivel az abla­kok szerkezeti méretét egyébként is egyéni szükségleteink és a tér­beli adottságok alapján kell kivá­lasztanunk. Mindenképpen célsze­rű, ha a szarufák adott távolságá­ból indulunk ki, hogy a fedél­széken nagyobb változtatásokra (szarufák áthelyezésére stb.) ne legyen szükség.

Az ablakszárnyak és tokok anya­gául választhatunk fát, lazúrozva vagy nyers kivitelben, műanyagot famaggal, kétkomponensű poli­uretán lakkal készre bevonva, vagy teljes egészében műanyag profilt.

A külső burkolatok készülhetnek alumíniumból, rézből, színezett alu­míniumból, titáncinkből (fényesre hengerelt vagy „előpatinázott” ki­vitelben). A választást itt is ízlé­sünk és a már beépített anyagok­hoz való alkalmazkodás határoz­za meg.

A tetősíkablakok négyféleképpen működtethetők:

• Billenőablak: Az ablakszárny súlypontjában van a forgás­pont. A nyitáshoz sem rugóra, sem kitámasztókarra nincs szükség. Hátránya: az ablak­szárny felső fele nyitáskor a he­lyiség belsejébe billen.
• Felnyíló ablak: Ennél a változat­nál az ablakszárnyat felül rög­zítik, és az nyitáskor kifelé for­dul. Előnyös, ha 45°-os a nyitási szöge, így 45°-os dőlésű tető esetén az ablakszárnyat víz­szintes helyzetig fel lehet nyitni.
• Felnyíló-toló ablak: Az ablak­szárny felfelé nyitható, ugyan­akkor oldalirányban el is lehet tolni.
• Tetőkibúvó: Az ablak ajtó mód­jára kifelé nyitható. Ez lehetővé teszi például, hogy a kémény­seprő azon át kijusson a tetőre.

Keretek

A gyártók az ablakok beépítésénél és a belső csatlakozások kiala­kításánál sem hagynak cserben bennünket: minden szükséges és célszerű tartozék könnyen besze­rezhető. Ablakunkat a kávabélés köti össze a tető belső burkolatával, így en­nek nemcsak néhány fontos mű­szaki feltételnek kell megfelelnie, hanem szépnek is kell lennie.

A kávabeállítással szemben tá­masztott követelmények:

• Hagyjon elegendő helyet a hő­szigetelésnek.
• A belső térben felgyűlő nedves­séget ne engedje behatolni a tetőszerkezetbe.
• A fűtésből származó és felfelé szálló meleg levegőt közvetlenül az üveglap előtt vezesse el.

Tartozékok rendelésénél fontos az adattábla

Előre gyártott elemekből készített kávabélés: gyorsan és egyszerűen szerelhető

Napellenző: kellemes árnyékot ad, egyúttal díszít is

 A tartozékok, pl. rolók, napellen­zők stb. rendeléséhez szükség van a tetősíkablak termékkódjára, ezt az ablak adattábláján találjuk meg. Csak a helyesen megadott szám alapján lehetünk biztosak abban, hogy a tartozék illeszkedni fog ablakunkhoz.

A tetősíkablakokat már eleve úgy tervezik és gyártják, hogy azokra egyszerűen fel lehessen szerelni a különböző rolókat, harmonika­rolókat, reluxákat és napellenző­ket. A rolók beakaszthatók, a re­luxákat a már felszerelt tartókra lehet rátolni. A külső oldalon lévő napellenzőket is általában közvet­lenül be lehet szerelni a már felszerelt napellenző-szekrénybe. Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy tetősíkablakunkhoz csak ugyanannak a gyártónak a tarto­zékai illeszkednek!

• A redőnyök védenek a leghaté­konyabban a hőség, a jégeső, a zaj és a hívatlan vendégek ellen.
• A napellenző olcsó megoldás a hőség mérséklésére.
• A reluxákkal a beeső fényt lehet szabályozni.
• A harmonikarolók tompítják a fényt.
• A sötétítőrolók gondoskodnak a lakók zavartalan álmáról.
• Az elektromos ablakmozgatók megkönnyítik a magasan lévő ablakok működtetését.
• Az időjárásnak ellenálló anyag­ból készített védőburkolatok a kívülről.

Védőburkolat

Gombnyomásra működő ablak

A hálós napellenző díszít, véd a napsütéstől és a kíváncsi tekintetektől

A fa szakszerű megmunkálása

A munka fontos előfeltétele, hogy megfelelő szerszámaink legyenek, és még a munka kezdete előtt számba vegyük az összes szük­séges alkatrészt. Sok időt, energiát és felesleges kilométert takarít­hatunk meg, ha pontosan állítjuk össze az anyagjegyzéket. Nincs kellemetlenebb annál, mint amikor egy eredményesnek ígérkező hét­vége elején kiderül, hogy nincse­nek meg a megfelelő vasalatok! Ha már minden anyag otthon van, kezdjük a munkát azok szétválo­gatásával. Ez nemcsak a kisebb alkatrészekre (kötőelemekre, csa­varokra, fúrókra, fűrészlapokra) vo­natkozik, hanem magára a fára is.

Fa nélkül a tetőtér beépítése szinte elképzelhetetlen

A fa minősége nagyon különböző lehet, különösen akkor, ha másod­osztályú anyag mellett döntöttünk. A kevésbé jó minőségű darabok technikai szempontból ugyan több­nyire kifogástalanok, de esetleg nem túl szépek. Az meg szinte természetes, hogy ez nem tűnik fel első látásra. A legjobb, ha mindjárt az elején szétválogatjuk az oszlo­poknak, hossz- és kereszttartók­nak való anyagokat, és rögtön a megfelelő rögzítőelemeket is mel­léjük tesszük. Ezzel megkíméljük magunkat az időt rabló keresgé­léstől.

Kiindulásul feltételezhetjük, hogy az összes faanyagot már derék­szögben vágták méretre. A bevá­gásokat, csapolásokat és hornyo­kat még így is magunknak kell elkészítenünk. Ezek pontos kije­löléséhez méterrúdra vagy mérő­szalagra, ceruzára és talpas de­rékszögre van szükségünk.

A fa megmunkálásának hasznos villamos kisgépei

Fúrógép:

Fához elég az egysze­rű fúró, de kemény tégla- vagy betonfalhoz ütve fúróra van szük­ségünk.

Szúrófűrész:

Kisebb vágások­hoz is jól használható, ívekhez pedig, vagy ha egy lap belsejéből akarunk valamit kivágni, egysze­rűen nélkülözhetetlen.

Körfűrész:

Durva deszkák és lé­cek könnyen vághatok ezzel a szer­számmal, a vágási mélység a tí­pustól függ, akár 65 mm is lehet. Gérvágáshoz is alkalmas.

Gépi reszelő:

A csiszolás, re­szelés és ráspolyozás ideális esz­köze, különösen szűk helyeken; hasítékok és hornyok kimarására is használható.

Szalagcsiszoló:

Ezzel a géppel léceket és deszkákat lehet csiszol­ni, ill. simára gyalulni. A csiszoló­szalagok szélessége 75 mm, szem­cseméretük a 40 (nagyon durva) és a 280 (nagyon finom) között több fokozatban változik.

Munkapad vagy munkaállvány:

Erre stabilan rögzíthetjük a mun­kadarabokat, és így egyszerűb­ben és pontosabban dolgozha­tunk. Tömege kb. 15-20 kg, ezért könnyen mozgatható.

Így fűrészeljünk

Ha előre gyártott és előfúrt ele­mekből építünk, akkor további elő­készületekre már nincs is szük­ség. Magunk dönthetjük el, hogy kézi körfűrészt vagy szúrófűrészt használunk, vagy esetleg egy róka-farkú fűrész is megteszi. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egyáltalán milyen szerszámunk van. A ferde oldalakat pontosan levághatjuk a gérvágó fűrésszel, vagy akár a fűrészt vezető gérládában.

Így fúrjunk

A csapokhoz vagy a csavarokhoz szükséges lyukakat legkönnyeb­ben elektromos vagy akkumulá­toros fúrógéppel fúrhatjuk ki. Pon­tosan merőleges furatokat kapunk, ha a gépet fúróállványba fogjuk be. Ha betonba kell fúrnunk, alig­ha nélkülözhetjük az ütve fúrót. Gondoskodjunk arról, hogy vastag­ság szerint szétválogatva és kellő számban legyenek otthon a kőjel-legű anyagokhoz, fához és fém­hez való fúrószárak. Jó tudni, hogy ha fát kell szállítanunk vagy megmunkálnunk, ahhoz hordjunk kesztyűt, mert nem biztos, hogy minden darabot simára gyalultak. Ráadásul még a gyalult faanyag­nak is lehetnek olyan élei vagy szálkái, amelyek sérülést okoznak.

Így gyaluljunk és csiszoljunk

Ha a munkadarab élei még nin­csenek letörve vagy szélezve, ezt egy (elektromos) gyaluval vagy durva csiszolópapírral magunk is pótolhatjuk. Csiszolópapírral tud­juk az egyenetlen felületeket elsi­mítani, vagy szálkát, ceruzanyomo­kat eltávolítani. A felületkezelést csak akkor kezdjük el, ha az összes darab tisztára van csiszolva, az élek le vannak törve, és a fura­tok is elkészültek.

Így mázoljunk

A favédőszerekhez, így a lakkok­hoz, alapozókhoz legjobb a széles ecset. A folyadék egyenletesen hatoljon be a fába, de ne csepeg­jen le. Ne dolgozzunk tűző napon, mert a felhordott szer gyorsan elpárolog, és nem fejti ki a hatását. Az olyan faanyagot, amely nem impregnált, a gombák és rovarok ellen megfelelően védeni kell.

Kis fa-ABC – legfontosabb tudnivalók, ha fával dolgozunk

Mint minden szakiparos tevékeny­ségnek, a famunkáknak is meg­vannak a maga sajátosságai, ami már a nyelvhasználatban is kifeje­ződik. A következőkben ismerked­jünk meg néhány gyakori szakki­fejezéssel.

A faáru minden szélességben, hosszúságban és vastagságban kapható

Aljazás:

A munkadarab élének derékszögű, sarkos kivágása.

Csomó:

A fatörzsből kinőtt ág ma­radványa. A csomók nem befolyá­solják a fa stabilitását.

Elek letörése:

A munkadarabok éleinek lecsiszolása. Az élek itt a leélezéssel ellentétben lényegé­ben továbbra is derékszögűek ma­radnak, csupán egy kicsit leke­rekítjük azokat csiszolópapírral.

Élszalag:

A munkadarab élén kialakított keskeny, 45°-os felület. A szerszámok késének a vágóél­hez vezető, ferdére köszörült ol­dalát is élszalagnak nevezzük.

A fa alakváltozása:

A fa változtatja az alakját: vetemedhet, megre­pedhet, zsugorodhat vagy meg­duzzadhat. A megmunkálásnál ezt feltétlenül figyelembe kell venni!

Falc:

A munkadarab élére készí­tett bevágás. Rendszerint két, egy­mást átlapoló fadarab kötéséhez készül.

Gyantaerek:

Gyantával kitöltött üregek a gyantásodásra hajlamos fafajok (lucfenyő, erdeifenyő, vö­rösfenyő) törzsében. Ha ezeket az üregeket megmunkálás közben fűrésszel vagy gyaluval felnyitjuk, kifolyhat a ragadós gyanta. Az ilyen helyet mechanikus eszkö­zökkel, a gyantaér kikaparásával vagy a felület lehántolásával lehet megtisztítani, iII. oldószerrel le­mosni.

Horony és ereszték:

A horony a fa hosszanti vagy homlokoldalára ké­szített, többnyire derékszögű be­vágás, amelybe illeszkedik az ellendarab eresztékje.

Impregnálás:

A fa kezelése vízben oldható sókkal, amelynek célja a nedvesség és a kártevők elleni védelem.

Kiszabási ráhagyás:

Az anyag­szükséglet számításakor figyelem­be vett biztonsági ráhagyás. Gon­dos tervezéssel és az anyag jó ki­használásával messze 10 % alá csökkenthető. Célszerű, ha előze­tesen kiszabási tervet készítünk.

Leszabás:

Munkadarabok pontos méretre vágása.

Leélezés:

A munkadarab derék­szögű élén keskeny, 45°-os, gya­lult vagy mart felület készítése.

Marás:

A gyaluláshoz hasonló művelet, amelynek során a forgó marófej forgácsokat választ le a fáról. A marófej formájától függően kapunk hornyot vagy falcot.

Pallók:

A deszkánál vastagabb, téglalap keresztmetszetű faanyag, amelyeket többnyire padló készí­tésére használnak.

Sarokillesztés (gérvágással):

Két, 45°-ban levágott munkadarab 90°-os összekötése.

Vízorr:

Ha a deszkák, pallók alsó felületébe hornyot marunk, kes­keny él keletkezik, amelyen lecse­peg a víz. A tetőfelépítményes ab­lakok fa ablakpárkányait minden­képp vízorral készítsük!

Zsugorodás:

A fa térfogatának csökkenése a kiszáradás követ­keztében. A zsugorodást a friss faanyag méretének százalékában, ún. „zsugormértékben” fejezzük ki.

Falazás pórusbeton falazóelemekkel

A tetősíkablakok beszerelésével és a tetőfelépítményes ablakok beépítésével a munka még koránt­sem tekinthető befejezettnek. Meg kell építeni a szükséges csatlako­zásokat, burkolatokat stb. Ehhez fát vagy falazóelemeket használ­hatunk. Egyszerű a munka, ha a könnyen megmunkálható pórus­betont választjuk.

Munkalépések:

1. Gyorsan haladunk a falazással, ha a tervrajzok alapján előzetesen az összes falazóelemet levágjuk a szükséges méretre. Sima vágási felületet kapunk, ha nagy fogazatú, széles fűrészlapot, például rókafarkú fűrészt használunk.
2. Aljzatbetonra közvetlenül falaz­hatunk, a szerelt szárazaljzatokra (OSB, gipszrost lapok stb.) viszont előbb terítsünk védőfóliát a fal alá. A fóliát a fal alaprajzának megfele­lően szabjuk ki.
3. Először az alsó sor elemeit rakjuk le, a falat alkotó további elemeket ezekre tegyük. A pórusbeton falazóelemeket vékonyágyazatú habarcsba rakhat­juk. A vékonyágyazatú habarcsot felhasználás előtt össze kell ke­verni vízzel. Ezt elvégezhetjük a va­kolókanállal, de a művelethez hasz­nálhatjuk a fúrógépbe befogott keverőszárat is. A falazóelemekről távolítsuk el a port és a rátapadt kisebb betondarabkákat.
4. A habarcsot a hozzá való terítőkanállal vékonyan hordjuk fel. A kanál olyan széles legyen, mint a falazóelem, nehogy oldalt lefoly­jon a habarcs.

A falazóelemeket eltolva, kö­tésben rakjuk egymásra. A fekvő-és állóhézag irányában gumikala­páccsal ütögetve toljuk egymás­hoz az elemeket. Eközben vízmér­tékkel folyamatosan ellenőrizzük, hogy az elemek vízszintesen és függőlegesen pontosan illeszked­nek-e, derékszöggel pedig időről időre győződjünk meg róla, hogy az új fal a csatlakozó falra ponto­san merőlegesen áll-e.

Gipszkarton falak építése a tetőtérben

A gipszkarton ideális építőanyag tetősíkban fekvő és álló (tetőfelépítmé­nyes) ablakok beépítéséhez

Gipszkraton fal építésének lépései:

1. A tetőtér belső kialakításához -és ezzel a különféle típusú tetőab­lakok csatlakoztatásához – a könnyen kezelhető gipszkarton lapok a legjobbak. Tartószerkezetnek a szarufákat használjunk.
2. A szarufák közti teret töltsük ki ásványgyapot szigetelőanyaggal.
3. Ha az ásványgyapot szigetelő­anyag nincs védőréteggel kasíroz­va vagy nincs rajta azzal egyen­értékű bevonat, akkor a rétegrend belső oldalán erre alkalmas fóliá­ból párazáró réteget kell készí­tenünk. Ezzel megaka­dályozzuk, hogy a belső térből kifelé vándorló pára lecsapódva tönkretegye a hőszigetelést.
4. Gyorsfüggesztőkkel a párnafá­kat körülményes aláékelés nélkül is felerősíthetjük a szarufákra. A rögzítőelemeket egymástól 41,5 cm távolságban csavarozzuk fel.
5. Tegyük be a léceket a gyorsfüggesztőkbe, állítsuk be őket, és oldalról gyorsépítő csavarok­kal rögzítsük. A függesztőelem túlnyúló részét egyszerűen haj­lítsuk fel.
6. Mérjük le, milyen elemekre van szükségünk, majd a felrajzolt mé­retek mentén szúrófűrésszel vagy rókafarkú fűrésszel szabjuk le a gipszkarton lapokat. Ha vezető­sínt használunk, a vágások bizto­san egyenesek lesznek.
7. A normál lapok vágásához univerzális kés is elég. Vágjuk be a kartonfelületet, majd óvatosan tör­jük el a lapot.
8. A vágott éleket simítsuk le élgyaluval, így a gipszkarton lapokat pontosan egymás mellé lehet il­leszteni.
9. Mielőtt a lapokat felraknánk, készítsük el a dugaszolóaljzatok, szaniter szerelvények, lámpák stb. nyílásait. Ehhez használjuk a fúró­gépbe befogható lyukfűrészt.
10. Ezután már fel lehet csavarozni a gipszkarton lapokat a tartószer­kezetre. Ehhez is gyorsépítő csa­varokat használjunk. A rögzítések távolsága legfeljebb 17 cm legyen. Vigyázzunk, hogy ne alakuljanak ki kereszteződő hézagok, hanem T-alakú csatlakozásokat hozzunk létre.
11. A gipszkarton lapok közti fugá­kat, valamint az esetleg keletke­zett letöréseket (pl. a dugaszoló­aljzatok nyílásai körül) gletteljük le.

Tűzi horganyzású rögzítőelemekHorganyzott acél rögzítőelem

Célszerű, ha az összes acél kap­csolóelemünk rozsdamentes, tűzi horganyozású, eloxált vagy hor­ganyzott, ill. műanyaggal bevont kivitelű. A rozsda elleni legjobb vé­delmet is tűzi horganyzással ér­hetjük el, amely a felületre fel­hordott és ráégett cinkréteget jelent. A tetőtérben előforduló kap­csolatok túlnyomó része a munka befejezése után már rejtve lesz, ezért a horganybevonat világos színe bizonyára nem okoz gondot. Ha valahol ez a szín mégis zavaró lenne, az anyag nyugodtan át­festhető.

Ügyeljünk a következőkre:

• A frissen  horganyzott fémet először dörzsöljük át szalmiák-szesszel átitatott ronggyal. A már oxidálódott fémet először a ta­padást javító alapozóval kenjük át. A festékbevonatot csak en­nek megszáradása után hord­juk fel.
• A fémesen tiszta vasalatokat a legcélszerűbb lángszórással horganyozni. Ennél az eljárás­nál a horganyt kb. 2000 °C-ra hevítik, és egy szórópisztoly­szerű berendezéssel por alak­ban hordják fel a fémre, ame­lyet előzetesen homokszórással megtisztítottak. Az enyhén ér­des felületen a cinkre felhordott lakk különösen jól tapad.

További lehetőségek:

• A fémet vonjuk be míniummal vagy alapozóval. Előtte benzin­nel tisztítsuk meg.
• Ezután legalább két réteg rozs­davédő festék következzen, mi­előtt felhordjuk a végső lakk-bevonatot.

A csavarok

A facsavarok, gépcsavarok, anyák és alátétek többnyire fehérre vagy sárgára horganyozott kivitelűek, gyakran galvanizáltak (I. az alsó képet). Ha hasított fejű vagy kereszthornyos csavarokat szere­lünk, mindig a megfelelő csavar­húzót vagy csavarbetétet használ­juk. A nem beleillő betét megsért­heti a csavarfejet, lepattan a hor­ganybevonat, és a csavar fokoza­tosan megrozsdásodik.

Jó tudni, hogy a sárgaréz csa­varok nem rozsdásodnak, azon­ban ezeknek nem szabad horga­nyozott alkatrésszel érintkezniük.

Előkészítő munkák a tetősíkablakok beépítéséhezHangulatos szobabelső: nagy felületű tetőablakok reluxával

A tetősíkablakok beépítése lényegesen különbözik a falban lévő ablakokétól, mert az előkészítés során gyakran a tetőszerkezetet is át kell alakítani. Emellett a tetőn fokozottan érvényesülő időjárási hatások miatt alapvetően fontos, hogy az ablak és a tető csatlakozását helyesen, szakszerűen alakítsuk ki. A tetőn való csatlakozásnál elkövetett hibák nagyon súlyos következményekkel járnak. Jobban járunk, ha az ablakok beépítésénél egy szakember segít, aki a garanciát is vállal a munkára.

A beépítés lépései

Az ablak szerelésének hat lépése:

• Az ablak helyének meghatáro­zása: eldöntjük, pontosan hova kívánjuk beépíteni az ablakot.
• A tető megnyitása: eltávolítjuk a belső burkolatot, a szigetelést és a tetőcserepeket (új épüle­teknél ez a lépés elmarad).
• A fedélszék előkészítése: a tető szerkezetét az ablakhoz kell igazítani.
• Az ablak beépítése: az ablakot beállítjuk a tetőszerkezeten, és ott rögzítjük.
• Az ablak csatlakoztatása a tető rétegeihez és a héjazatához: szakszerűen elkészítjük az ab­lak és a tető csatlakozását, és kiegészítjük a tetőfedést.
• A belső burkolat elkészítése: a szigetelést, valamint a párazá­ró réteget az ablakig vezetjük, és a tetőkivágást belülről is bur­koljuk.

Minden munka könnyebben megy, ha van segítségünk

1. Lépés. Határozzuk meg az ablak helyét:

Már az előzetes tervezés során el kell döntenünk, hogy hány darab, milyen típusú, anyagú és mé­retű (hosszúság és szélesség) ab­lakot szeretnénk. A következő feladat ezek az ablakok helyének pontos meghatározása. Technikai­lag ugyan a tető szinte bármely pontján be lehet építeni azokat, mégis célszerű, ha figyelembe vesszük a szarufák helyzetét, hogy minél kisebb változtatásra legyen szükség a fedélszéken.

Az ablak felső szélét a padló­vonaltól 2 m magasságban jelöl­jük ki. Ettől a vonaltól lefelé mérjük fel a ferde tetőfelületre az ablak hosszát. Ha a méretet a tető hajlásszögének megfelelően vá­lasztottuk ki, akkor az ablak alsó széle felső működtetés esetén kb. 90 cm, alsó működtetésű ablak­nál kb. 120 cm magasra kerül. A ferde tetőfelületre ezután rajzol­juk fel az összes ablak befoglaló méretét. Ezzel az első lépés befe­jezettnek tekinthető.

Nyissuk meg a tetőt:

Új épületeknél erre természetesen nincs szükség. Utólagos beépítés esetén azonban az ablak helyén először el kell távolítani a tető belső borítását, a szigetelést és a héja-lást. Fontos, hogy a belső burko­latot először inkább a szükségesnél kisebb felületen bontsuk meg, ne­hogy a kivágás túl nagyra sikerül­jön, és a borítást később toldani kell­jen. Ennek nyomai különösen akkor látszanak, ha faburkolatról van szó.

Számítanunk kell arra, hogy az ab­lakok először berajzolt helyzete a végleges beépítés során mindkét irányban változhat kissé, ezért célszerű, ha a belső burkolaton ké­szített nyílást mind a négy oldalon először mintegy 10 cm-rel kisebb­re vesszük a tervezett méreteknél.

2. lépés

A tető külső felületén lévő nyílás ezzel szemben az ablaknál lénye­gesen nagyobb legyen, mert így kényelmesebben lehet dolgozni. A tető héjalását az ablak beépí­tése után minden nehézség nélkül helyre lehet állítani.

Az ablak beépítéséhez a tetőléce­ket is el kell vágni. Ezt azonban csak akkor tegyük, amikor a szaru­fák (vagy segédszarufák) helyze­tét már pontosan ismerjük, ne­hogy azután a léceket toldani kelljen. Az elvágott tetőlécek végei pontosan a szarufák oldalával essenek egybe.

Ha a héjazat alatt alátétfólia is van, akkor ezt is ki kell vágni, de csak a legszükségesebb mértékben, mert az ablak beépítése után ah­hoz a megmaradt részekhez felületfolytonosan csatlakozni kell. A hőszigetelést viszont bátran távolítsuk el akkora darabon, amennyire a kényelmes munká­hoz az szükséges, mert az később könnyen pótolható.

Készítsük elő a fedélszéket:

Ott, ahol az ablakot be akarjuk építeni, most már csak a tető fa­szerkezete látható: a ferde tenge­lyű, teherhordó szarufák és a víz­szintes lécezés. A tető belső bur­kolatában egy nyílás tátong, amely körös-körül mintegy 10 cm-rel ki­sebb, mint a majdani ablak.

A munka harmadik lépésének az a célja, hogy a tető szerkezetét az ablak méreteihez igazítsuk. Szinte az összes ablak olyan, hogy azt jobb és bal oldalon a sza­rufákhoz vagy a szarufákra kell erősíteni, ezért azok távolságának hozzávetőleg az ablak szélessé­gével egyenlőnek kell lennie. A szükséges távolság pontos érté­két az ablak gyártója megadja a beépítési utasításban. A legtöbb gyártmánynál van bizonyos moz­gástér.

Törekedjünk arra, hogy a szarufák közti távolság valamivel nagyobb legyen, mint az ablak szélessége, így a belső burkolat mellett jobbra és balra még marad hely a szigetelésnek is. Másrészt azonban a szarufák legyenek annyira közel az ablakhoz, hogy a rögzítőelemek kellően felfeküd­hessenek rajtuk. Semmi esetre sem szabad olyan kis távolságot hagyni köztük, hogy eltakarják az ablaktok a hornyait, amelyekbe a belső burkolatot kell beilleszteni.

3. Lépés:

Ha a szarufák közti távolság a megadott maximális értéknek felel meg, akkor a szarufák és a belső borítás között jobbra és balra mintegy 4-4 cm hely marad a hő­szigetelésnek. Ha a szarufák közti távolság a megadott minimális érték, akkor az ablak és a szarufák átfedése éppen akkora, hogy az ablaktokon a belső burkolat beillesztésére kialakított horgony még szabadon marad.

Leggyakrabban azonban az a helyzet, hogy a szarufák közti távolság egyáltalán nem felel meg a névleges távolságnak. Egy szak­embernek azonban nem jelent nehéz feladatot, hogy a fedélszéket a szükséges mérethez igazítsa. Statikus közreműködésére csak nagyobb módosítások esetén van szükség.

Szarufák

Ha a szarufák közti távolság csak kicsivel nagyobb a kelleténél, ak­kor az egyik vagy mindkét szarufa belső oldalára falécet szegezünk fel, és így csökkentjük a méretet. Szaknyelven ezt „megkettőzés­nek” nevezik. Ha a szarufák közti távolság annyira nagy, hogy azt megkettőzéssel nem lehet áthi­dalni, akkor az ablak alatt és fölött két keresztgerendát – kiváltót – és ezek közé egy segédszarufát kell beépíteni.

Ha a szarufák közti távolság a szükségesnél lényegesen kisebb, akkor lehetőség van az egyik sza­rufa kiváltására. A szarufából egy darabot kifűrészelünk, és fent és lent két kiváltóval kötjük a szom­szédos szarufákhoz. A kiváltók kö­zött az ablak méretének megfelelő távolságban két segédszarufát építünk be.

Minden olyan esetben, amikor a fedélszéket a tetősíkablak miatt át kell alakítani, lehetőségünk van arra, hogy az ablak helyét az előre eltervezetthez képest oldalirány­ban kissé megváltoztassuk. Ezt akkor célszerű megtenni, ha így az ablak legalább az egyik oldalával olyan helyre kerül, hogy a tető újrafedésekor nem kell tetőcsere­peket elvágni.

A kiváltók helyét körültekintően kell meghatároznunk

Ennek első lépéseként kívülről rajzoljuk fel a szarufákra az ablak hosszát. Valószínű, hogy az ablak helyét az eredeti tervhez képest el kell tolni, mégpedig úgy, hogy alul, a cserép felső széle és az ablak alsó széle között a beépítési utasításban előírt távolság legyen. Ez a méret az alkalmazott burkoló­kerettől függ, normál cseréptetők esetén 6-8 cm szokott lenni.

A tetőcserép és az ablaktok között szükséges távolság

A tetőcserép és az ablaktok között szükséges távolság

A kávabélés helytelen és helyes kialakítása

Az egyik szarufa oldalán rajzoljuk fel az ablak helyzetét, mégpedig úgy, hogy az alatta lévő cserép­sorig meglegyen az előírt távol­ság. Fent egy vízszintes vonallal jelöljük ki kávabélés, lent pedig egy függőleges vonallal a belső burkolat helyét.

A kiváltók helyzetét ezután úgy ha­tározzuk meg, hogy azok a majda­ni belső burkolatoktól kb. 10 cm-nyire legyenek. Tartsuk szem előtt, hogy a kiváltók közti túl nagy távolság megne­hezíti a héjalás és a többi réteg visszahelyezését, a túl kis távolság viszont lehetetlenné teszi az ablak beépítését. Laikusként a fedélszéket csak ak­kor alakítsuk át, ha a teherbírását szakemberrel előzetesen ellen­őriztük.

Előzzük meg a baleseteket!

Egy gyakorlott ezermesternek tisz­tában kell lennie a munkavédelem alapszabályaival. És mégis mindig újra előfordulnak balesetek, éppen azért, mert az amatőr barkácsolók gyakran a legegyszerűbb szabályo­kat is figyelmen kívül hagyják.

Jobb az óvatosság: munkavégzés közben viseljünk védősisakot és munkaruhát

Olvassuk el és szíveljük meg az itt következő tanácsokat – a testi ép­ségünkért megéri!

• Mindig ellenőrizzük, hogy a ren­delkezésre álló hálózati feszült­ség megegyezik-e az elektro­mos kisgépek műszaki leírásá­ban megadott értékkel.
• A csatlakozókábel legyen sér­tetlen. Olajjal, savakkal, éles tár­gyakkal érintkezve a kábel meg­sérülhet.
• A csatlakozókábelt csak akkor dugjuk be a dugaszolóaljzatba, ha a gép ki van kapcsolva.
• A gépeket mindig akkor kap­csoljuk be, amikor még nem ke­rültek érintkezésbe a megmun­kálandó anyaggal.
• Hirtelen hőmérséklet-változás esetén az áramot vezető része­ken lecsapódik a pára, ami zár­latot okoz. Várjuk meg, amíg a gép felveszi a környezet hő­mérsékletét, csak ekkor kap­csoljuk be.
• A gépeket csak rendeltetésük­nek megfelelően, a megadott alkalmazási körben használjuk.
• Ha a munka során szilánkok, forgácsok röpködnek, vagy nagy a por, továbbá, ha fej felett dol­gozunk, mindig viseljünk védő­szemüveget, ill. szükség esetén porvédő maszkot is.
• Ha szükséges, viseljünk fül­védőt.
• Ügyeljünk arra, hogy apadión, a létrán vagy az állványon stabi­lan, biztos helyzetben álljunk.
• Az elektromos szerszámokat óvjuk a nedvességtől, esőtől.
• A szabadban végzett munkák­hoz csak az erre engedélye­zett és megjelölt hosszabbító-kábelt használjuk.
• Ne viseljünk ékszert vagy bő ruházatot, amelybe beleakad­hatnak a mozgó részek. A hosszú hajat rögzítsük homlok­pánttal vagy hajhálóval. Visel­jünk csúszásmentes cipőt és védőkesztyűt.
• Készülékeinket ne üzemeltes­sük robbanásveszélyes környe­zetben .
• Az elektromos kisgépeket olyan helyen tartsuk, ahol a gyerekek nem tudnak azokhoz hozzáférni.
• Munkaszünet, beállítási művele­tek, tartozék cseréje vagy kar­bantartás esetén a hálózati du­gaszt mindig húzzuk ki, ill. az akkumulátort vegyük ki a készü­lékből.
• Az elektromos készülékeket so­ha ne hordozzuk csatlakozóká­belüknél fogva. A dugaszt soha ne a csatlakozókábel rángatásával húzzuk ki a dugaszoló­aljzatból!
• Vigyázzunk arra, nehogy a gép fúrás és csavarozás közben terhelés alatt megálljon, mert leéghet a motorja.

Az ablak beszerelése tetőre, gyakorlati lépésekkel bemutatva!

Aki egyszer már átélte, hogy milyen tetőtéri la­kásban élni, valószínűleg nehezen találja a helyét egy szabályozott funkcionálisan kialakított lakás falai között A tetőtérnek ugyanis van egyfajta bű­vös ereje. Sajátos formavilágának, amelyet a tető­síkok által bezárt különböző hajlásszögek adnak, a belső terek atmoszférájának és a különleges fényviszonyoknak köszönhetően a tetőtér lakója szabadnak, a formai kötöttségektől mentesnek érezheti magát.

Az ablak beszerelésének lépései

A legelterjedtebb módszer szerint az ablakot közvetlenül a tehervise­lő tetőszerkezetre (azaz a szaru­fákra vagy az azokon futó „ellen­lécekre”) szereljük fel.

1. Lépés

A beépítés előtt csomagoljuk ki az ablakot. A szerelés megkönnyí­tésére az ablakszárnyat el kell távolítani. A forgópántok bizton­sági retesszel vannak ellátva, ezt egy csavarhúzóval könnyen be­nyomhatjuk, ezután az ablakszár­nyat teljesen körbeforgatva az áb­rán látható módon könnyen ki­emelhetjük. Távolítsuk el a szállí­tás miatt mellékelt léceket is.

2. Lépés

A megfelelő méretű csavarokkal rögzítsük a sarokvasakat a keret sarkain található hornyokba. Távo­lítsuk el a szállításhoz mellékelt ékeket is. Vannak olyan ablakok is, amelyeket nem a szarufákra, ha­nem az ablak fölött és alatt futó lécekre kell rögzíteni. Ezeknél elő­ször kiegészítő léceket kell a fedél­székbe építeni. Fontos, hogy feltétlenül megbízható minőségű fa­anyagot használjunk! A tetőlécek­re szerelhető ablakok beépítési útmutatójában nyomatékosan fel­hívják a figyelmet arra, hogy a ki­egészítő tetőlécek csakis I. minősé­gi osztályú (azaz csomóktól és fer­dén futó évgyűrűktől mentes) fa­anyagból készüljenek.

3. Lépés

A szerelőlécek pontos hosszát és elhelyezését a mellékelt ábrá­kon megadottak szerint határoz­zuk meg. Az alsó és felső sze­relőlécet állítsuk vízszintbe, és úgy rögzítsük csavarozással vagy szegezéssel. Fontos, hogy a szarufa­kiváltás, a kiváltógerendák elhelye­zése és az azokhoz való igazodás a későbbiekben megfelelő belső burkolati sík kialakítását tegye le­hetővé.

4. Lépés

Helyezzük el az ablaktokot a sze­relőlécre. Rögzítsük az alsó sarok­vasakat a szarufához két-két csa­varral. A hosszú csavarokkal min­den esetben a szarufához is rög­zítsük az ablakot (a). A felső sarok­vasakat az ovális lyukban egy-egy csavarral csak lazán húzzuk meg, hogy a későbbiekben el lehessen végezni a beállításokat (b). A hosszú ablakokhoz több sarokvasat is mellékel a gyártó. Ezeket először az ablaktokhoz rögzítjük, majd csak lazán rögzítsük az ovális lyukak­ban a cserépléchez (c).

5. Lépés

A szárnyat helyezzük vissza a helyére. Amikor bezárjuk az abla­kot, a biztonsági retesz automa­tikusan alaphelyzetbe ugrik.

6-7. Lépés

Fontos, hogy a tok és az ablak­szárny között párhuzamosak le­gyenek a hézagok. Az ablakokat végleges rögzítésük előtt szak­szerűen be kell állítani. Ehhez be kell akasztani az ablakszárnyat az ablaktokba, és ellenőrizni kell, hogy az ablakszárny és a tok kö­zötti távolság körben mindenhol egyenletes-e. Amennyiben nem, az ablaktokot felül addig kell jobb­ra vagy balra eltolni, amíg a hézag végig párhuzamos lesz. Egy fedél­széket akkor nevezünk „veteme­dettnek”, ha a szarufák nem pon­tosan egy síkban helyezkednek el. Mivel azok könnyen elmozdulhat­nak, a vetemedés egyáltalán nem ritka jelenség!

Ha az ablakot ilyen tetőre szereljük fel, az maga is elcsavarodik, és a szárny és tok közötti hézag felül és alul nem lesz párhuzamos. A vetemedést ki­egyenlítő beállításhoz először kissé nyissuk ki az ablakot és vizsgáljuk meg, hogy a szárny és a tok közötti hézag felül és alul párhu­zamos-e. Ha nem, akkor a felső rögzítőelemek közül az egyiket ékkel emeljük meg annyira, hogy az ablak egy síkba kerüljön. Meg­könnyíti a beállítást, hogy általá­ban a szerelővasalatokkal együtt ék alakú alátétet is adnak, amelyet a megemelendő rögzítőelem alá kell beütni. Célszerű, ha az ék kö­zepén egy hasíték van, mert így a rögzítőelemen átmenő csavar nem akadályozza az ék behelye­zését.

8. Lépés

Csak ezután lehet véglegesen hozzácsavarozni a rögzítőeleme­ket az erre alkalmas csavarokkal a tetőszerkezethez. Az elsőként be­mutatott, oldalsó rögzítésű abla­kok beállítását megkönnyíti, hogy a rögzítőelemeken a kör alakú lyu­kak mellett ovális lyukak is vannak. Ha tehát először csak az alsó elemet rögzítjük fixen, a felsőt csak az oválfuratokon át, akkor az abla­kot fent oldalirányban még el lehet tolni, amíg az ablakszárny és a tok közötti rés párhuzamossá nem válik.

Ezt követően azután a felső kapcsolatot is véglegesen rögzí­teni lehet a körfuratokon át behaj­tott csavarokkal. Az oldalirányú „párhuzamos hézag” beállítása mellett az ablakot a tető vetemedésének megfelelően is be kell ál­lítani. Ezzel az ablak beépítése ké­szen van. Az ablak megfelelő be­állításáról semmi esetre se feled­kezzünk meg, mert a tető befedé­se után a rögzítőelemekhez már nem lehet hozzáférni: az utólagos korrekcióhoz újra meg kell bontani a tetőt.

9. Lépés

Az ablak beépítése után a leg­fontosabb feladat a héjazathoz való csatlakozás szakszerű elké­szítése, amely megakadályozza, hogy a nedvesség a kereten át behatoljon a szerkezetbe. Az ezzel kapcsolatos feladatok a tetőszer­kezet fajtájától függenek. Ezt a munkát feltétlenül bízzuk szak­emberre, nehogy később beázá­sok forduljanak elő, azok minden káros következményével. Ha a hő­szigetelés és a tetőfedés között még egy (víz)szigetelő sík (például alátétfólia) is van, akkor először ezt kell körben az ablak tokjához erősíteni.

Az alátétfólia feladata, hogy meg­akadályozza a víz beszivárgását a tető hőszigetelésébe a héjazat tömítetlenségein át. Az alátétfólia ilyen módon egy második szigetelő­réteget alkot, amely a bejutott vizet az ereszcsatornába vezeti le. Ha az alátétfólia nem csatlakozik meg­felelően az ablakhoz, akkor a lefolyó víz ott bejut a tető rétegeibe és átnedvesíti azokat.

Hogy ezt megakadályozzuk, az alátétfóliát a felmetszés helyétől újra ki kell egészíteni, körben fel kell hajlítani az ablaktokra, majd oda kell erősíteni. Az ablak fölött helyezzük el a vízelvezető csator­nát, amely az egyik oldal felé lejt. Ez az ablak fölött felfogja a felülről lefolyó vizet, és oldalt levezeti azt.

10. Lépés

Ha az alátétfóliát az ablaktokhoz erősítettük, helyezzük el a burkolókeretet. Ez az ablak méretéhez igazodik, feladata, hogy felfogja a tető héjazatán lefolyó vizet és levezesse azt az ablak körül.

11. Lépés

Az ablak alatt közvetlenül nem lehet vágott cserép, csak teljes elemek. Szükség esetén a profilos cserepek felső éleit le kell vágni (I. ábra). Sajtolt hullámos tetőfedő anyagnál a burkolókeret alsó elemének alakítható köpenyét le kell egy kicsit hajlítani az ábra szerint, hogy a köpeny alsó éle ne álljon el a cseréptől.

12. Lépés

A burkolószerkezet szerelését alulról kezdjük.

13. Lépés

Csavarokkal rögzítsük az alsó burkolólemezt a hozzá tartozó takarólemezzel.

14. Lépés

Helyezzük el az oldalsó ele­meket, ügyelve arra, hogy megfe­lelően csatlakozzanak az alsó elemhez. Hajlítsuk le a rögzítőfület a tok oldalán, majd rögzítse a tető­lécekhez a fércszalagokkal.

15. Lépés

Végezetül tegyük fel a felső elemet, majd hajlítsuk le a rögzítő­fület. Ezzel a művelettel helyére ke­rült az utolsó burkolókeret-elem is.

16. Lépés

A burkolókeret alsó részét gumikalapáccsal alakítsuk a tető­fedő anyaghoz, hogy a víz akadály­talanul le tudjon folyni a héjazatra. Ehhez a művelethez feltétlenül vi­seljünk védőkesztyűt.

17. Lépés

Végül tegyük a helyére a tető­fedő anyagot. A tetőcserepek távolsága az oldalakon legyen 30 – 60 mm. Ha az ablak mellett egész cserepek nem férnek el, azokat vágjuk a megfelelő széles­ségre. A tetőcserepek pontos illeszkedéséhez szükséges, hogy méretre szabjuk a habszivacs tö­mítést, és/vagy a burkolókereten lévő bordát a léceknél laposra kalapáljuk. A habszivacs tömítést minden cserépnél vágjuk be, hogy biztosan felfeküdjön a cserepek alsó oldalára.

18. Lépés

A tok tetején a tetőfedő anyagot helyezzük az ablaktól 60 – 150 mm távolságra. A tető­fedő anyaghoz igazodva vágjuk le a szivacsréteget. A cseréptámaszt a cserépsor alatt kell elhelyezni.

A különböző típusú és formájú burkolókeretek nagyon széles kí­nálatából választhatunk:

• A „normál”, egyedi burkolókere­tek különálló ablakok beépítésé­re valók.
• Az iker burkolókeretekkel közvet­lenül egymás mellett lévő – tok­jaikkal csatlakozó – két ablakot lehet beépíteni, amelyekből így egy ikerablak lesz.
• A kombi burkolókeretekkel tetsző­leges számú, egymás mellett vagy egymás fölött elhelyez­kedő ablakot lehet összekap­csolni.
• A „kiemelkedő keret” kis hajlású tetőknél lehetővé teszi a bel­magasság növelését azzal, hogy az ablak a tető hajlásánál na­gyobb szögben van beépítve.

19. Lépés

Miután az ablakszárnyat visszatettük a tokba, csatlakoztatni kell a rugókat és a vasalatokat. Ehhez az ablakot a felső hosszú fogantyúval csukjuk be, majd az alsó kézifogantyúval billentsük fel. A vasalatok automatikusan beug­ranak a rugókba. (Ezek a lépések gyártmánytól függően eltérőek le­hetnek. Mindig a használati utasí­tás szerint járjunk el!)

20. Lépés

Az ablakszárnynak most foko­zatmentesen, minden nyitási hely­zetben meg kell állnia. Ez a mű­ködés idővel megváltozhat. Ha vi­szont új tetősíkablakunk már az elején sem megfelelően stabil, ak­kor a rugókat be kell szabályozni.

21. Lépés

A rugók beszabályozásához nyissuk ki a keret jobb és bal ol­dalán lévő kis műanyag fedelet. A rugólemezt egy csavarhúzóval a vasalaton lévő vájatok egyikébe tudjuk tolni. Keressük meg azt a helyzetet, amelyben az ablakszárny tetszőleges szögben moz­dulatlan marad. Ez a tető hajlás­szögétől függ. Az ablak utánszabályozásánál pontosan ugyanígy járjunk el.

A fedélszék előkészítése a tetőfelépítményes ablakhoz

Ha új épületre tervezünk előre gyártott tetőfelépítményt, akkor az ács általában már ennek figye­lembevételével építi a fedélszéket. Utólagos beépítés esetén a helyzet bonyolultabb: a tetőn ki kell alakí­tanunk a felépítmény fogadására megfelelő nyílást és szerkezetet.

1. Lépés

Először az alsó kiváltó helyzetét kell meghatároznunk. Ehhez a ki­induló adat az ablakpárkány ma­gassága, amely általában 90 cm. Ha ebből levonjuk az a beépítési méretet (I. a táblázatot a következő oldalon), akkor megkapjuk az alsó kiváltó felső élének, ill. az ellenléc felső élének a helyét.

A tető a hajlásszögét a tetőfelépít­mény megrendelésekor pontosan meg kell adni – a legjobb, ha a kivi­telező cég a helyszínen maga méri meg azt. így az esetleges hibás gyártásért nem bennünket terhel a felelősség. A tűrés legfeljebb ±0,30° lehet, csak így lesz stabil az építmény. Vegyük figyelembe, hogy a nyílás körül kívül még további legalább 60 cm széles sávban le kell szedni a fedést, hogy munka közben se­gítőnkkel együtt biztosan tudjunk állni a tetőn.

2. Lépés

A belső burkolat kivágásának helyét is pontosan ki kell mérnünk. Itt nagyon hasznos a vízmérték és a derékszög. Itt is célszerű a belső burkolaton lévő nyílást minden ol­dalon némileg (kb. 10 cm-rel) kisebbre venni, mert a tetőfelépít­ményes ablak helyzete még el­tolódhat.

3-4. Lépés

A tetőnyílást (kívülről) ponto­san derékszögben kell elkészíte­nünk. Ugyanilyen fontos a fogadó­lécek helyzete és vastagsága is, amelyet a következő oldalon lévő ábra szerint pontosan ki lehet számítani. Ezekre a lécekre fekszik fel a tetőfelépítményes ablak.

5. Lépés

A választott felépítmény tető­szerkezetétől függően elsőként a felépítmény felett lévő vízelterelő csatornát kell felszerelni a másod­lagos vízelvezetési síkon (a tető­fólia síkja). Ezt a csatornát – min­den eshetőségre számítva – enyhe lejtéssel helyezzük el, hogy a tető-héjazaton esetlegesen bejutó vizet a felépítményes ablak mentén le lehessen vezetni. Tapasztalati sza­bály: a csatorna 300 mm-rel legyen hosszabb a kiváltónál. Az felépít­ménnyel egybeépített csatornát általában úgy készítik, hogy azt ki lehessen húzni a szükséges hosszúságra és ott ragasztószalaggal rögzíteni.

6. Lépés

A szereléshez vágjunk ki egy darabot az ellenlécekből (ne dob­juk el!), valamint a szarufák felett metsszük be az alátétfóliát (vagy -lemezt). Ezután takarjuk rá az alá­tétfóliát a vízelterelő csatornára úgy, hogy a fedésen át bejutó víz ebbe a csatornába folyjon, és oldalt akadálytalanul le lehessen vezetni.

7. Lépés

Ezután szegezzük vissza az el­lenlécdarabokat (méretre vágva). Ezzel egyrészt lefedjük az alátét­fólián, ill. lemezen készített bemetszéseket, másrészt rögzítjük a vízelterelő csatornát.

8-9. Lépés

A csatlakozókötényt általában a fülkével együtt normál tarto­zékként, méretre szabva szállít­ják. Állítsuk be vízmértékkel az alsó kiváltó magasságában a borí­tást, és egyengessük el, majd 5 x 70 mm-es csavarokkal erősít­sük a szarufákhoz (ábrán bal oldalt), majd jobb és bal oldalon mintegy 20 mm szélességben hajtsuk befelé. Ellenlécek esetén a kötényt a lécek­hez erősítsük (ábrán jobb oldalt).

Előre gyártott tetőfelépítményes ablak beszerelése (gyakorlati példa)

A tetőnyílás elkészítése után  elkezd­hetjük az előre gyártott felépít­mény (ablakfülke) beszerelését. Ennek időpontját jó előre egyez­tessük a gyártóval. Gondoljunk azonban arra is, hogy terveinkbe az időjárás is beleszólhat. Ha esik, a beépítést el kell halasztani, mert különben a belső térben minden csuromvizes lesz!

Az előre gyártott titáncink felépítmény egyszerűen és gyorsan felszerelhető

Nagyméretű előre gyártott tetőfelépítményes ablak védelme teherautón való szállításkor

1. Lépés

A kész felépítményt általában tehergépkocsival szállítják a hely­színre. Az építményt a karcolások és a por ellen védőfóliába csoma­golják, a beszerelés előtt ezt el kell távolítanunk.

2. Lépés

Ezután – a mérettől függően -kézzel vagy daruval meg kell emelni a szerkezetet, hogy a teteje vízszintesen álljon, és ebben a helyzetben egy léccel alá kell tá­masztani. A léc hossza nagyjából az ablakkeret magasságának felel meg (irányérték: 140 cm). Ekkor szereljük le a szállítási védel­met adó fatuskókat is. Van még néhány kisebb munka, amelyet szintén a még földön álló szer­kezeten kell elvégezni, mielőtt azt daruval a helyére emelnénk.

3-4. Lépés

A vízelvezető csatornákat kívül­ről az oldalfalak csepegőlemeze alá. A csatorna kivágott oldala felülre kerüljön. A darabokból összeállított csatorna ugyanolyan hosszú legyen, mint az oldalfal.

5. Lépés

Ezután helyére lehet emelni a felépítményt. Előbb azonban még egyszer gondosan ellenőriz­zük, hogy a tetőnyílás valóban megfelelően elő van-e készítve, és nem maradtak-e elöl különféle szerszámok, amelyek útban lennének.

6-7. Lépés

Az előre gyártott felépítményt daruval lehet felemelni. Ehhez használhatunk kötelekből és he­vederekből kialakított egyedi szer­kezetet vagy – a szerkezet belső burkolatának védelmére – emelő­villát és raklapot. 40 – 60°-os dőlésű tetőkhöz való tetőfelépít­ményeknél a második módszer a megfelelőbb. Bízzunk a daru­kezelő tapasztalatában.

Ahhoz, hogy az tetőfelépítményt pontosan rá lehessen emelni az előkészített tetőnyílásra, a tetőn legalább egy segítőtársra szüksé­günk van. Fontos tudni, hogy a tetőfelépítményt alul az előzőleg elhelyezett kötényre kell rátenni. Ezután állítsuk be az építmény helyzetét, a megfelelő felfekvést vízmértékkel ellenőrizzük. A szint­beállításhoz esetleg ki is kell ékel­nünk, ha azonban az előkészítő munkát gondosan végeztük, akkor erre nincs szükség.

8. Lépés

Ha pontosan a helyén van, rög­zítsük a felépítményt. A rögzítőelemeket (ajánlott mére­tük 150 x 50 x 80 mm) célszerűen akkus csavarbehajtóval felcsava­rozni. Minden rögzítőelemet négy­-négy csavarral (5 x 35 mm) kell a felépítményhez és a szarufákhoz erősíteni.

Tájékoztató érték: a cserépfedésű nyeregtetős tetőfelépítményeket hat tartóvassal, az összes többi típust négy rögzítőelemmel kell a tetőre erősíteni. A vízelterelő csa­tornát is fel kell csavarozni. A fel­rakás és rögzítés után a finom munkák következnek, mert az újonnan felszerelt felépítménynek nemcsak vízállónak kell lennie, hanem légtömörnek is.

Ha a következő oldalakon bemu­tatott vázlatok szerint alakítjuk ki az egyes csomópontokat, akkor már semmilyen problémára nem kell számítanunk. (A szükséges anyagok az építőanyag-telepeken, ill. minden nagyobb barkácsáru-házban beszerezhetők.)

a) Lapostetős felépítmény csatlakozása, ha a tetőn deszkázat van 1 vízelterelő csatorna; 2 tetőhéjazathoz csatlakozó lemez; 3 a tetőfelépítményes ablak teteje; 4 tető­deszkázat; 5 tetőlemez; 6 tetőcserép; 7 párazáró réteg; 8 hőszigetelés; 9 burkolat

b) Lapostetős felépítmény csatlakozása, ha a tetőn nincs deszkázat 1 vízelterelő csatorna; 2 tetőhéjazathoz csatlakozó lemez; 3 a tetőfelépítményes ablak teteje; 4 tető­cserép; 5 alátétfólia; 6 párazáró réteg; 7 hőszige­telés; 8 burkolat

c) Nyeregtetős felépítmény csatlakozása, ha a tetőn deszkázat van 1 vízelterelő csatorna; 2 tetőhéjazathoz csatlakozó lemez; 3 nyeregtetős felépítmény teteje; 4 tetődesz­kázat; 5 tetőlemez; 6 tetőcserép; 7 párazáró réteg; 8 hőszigetelés; 9 burkolat

d) Nyeregtetős felépítmény csatlakozása, ha a tetőn nincs deszkázat 1 vízelterelő csatorna; 2 tetőhéjazathoz csatlakozó lemez; 3 nyeregtetős felépítmény teteje; 4 tető­cserép; 5 alátétfólia; 6 párazáró réteg; 7 hőszige­telés; 8 burkolat

e) Felépítmény alsó csatlakozása, ha a tetőn desz­kázat van 1 tetőlemez; 2 párazáró réteg; 3 hőszigetelés; 4 bur­kolat; 5 ablakdeszka; 6 burkolólemez; 7 belső pár­kány; 8 csatlakozókötény

f) Felépítmény alsó csatlakozása, ha a tetőn nincs deszkázat 1 párazáró réteg; 2 hőszigetelés; 3 burkolat; 4 ablak­deszka; 5 burkolólemez; 6 csatlakozókötény; 7 belső párkány

g) A tető és a felépítmény oldalának csatlakozása, ha a tetőn deszkázat van 1 tetőcserép; 2 vízelvezető csatorna; 3 gipszkarton lemez; 4 a tetőfelépítményes ablak oldalfala; 5 pára­záró réteg; 6 fogadólécek; 7 rögzítő szögidom; 8 hőszigetelés; 9 burkolat; 10 szarufa

h) A tető és a felépítmény oldalának csatlakozása, ha a tetőn nincs deszkázat 1 tetőcserép; 2 vízelvezető csatorna; 3 gipszkarton lemez; 4 a felépítményes ablak oldalfala; 5 párazáró réteg; 6 fogadólécek; 7 rögzítő szögidom; 8 burkolat; 9 hőszigetelés; 70 szarufa

Rézfedésű tetőfelépítményes ablak

Nem minden előre gyártott tetőfelépítményes ablakot szállítanak teljesen kész állapotban. Vannak olyan típusok, ahol a bádogos munkákat a helyszínen kell elvégezni. Ennek az a hátránya, hogy néhány nappal tovább tart a munka, előnye viszont, hogy a tetőhéjalás milliméter pontossággal illeszkedik. Egyes gyártók a köztes meg oldást választják,  és komplett felépítményre adnak ajánlatot, azaz az már a helyszíni  bádogos munkákat is tartalmazza. Ha viszont ezeket a munkákat a megrendelő készíti el, akkor garanciális problémák merülnek fel, vagyis feketén-fehéren kimondva: a gyártó a rossz csatlakozásokból eredő károkért semmiféle felelősséget nem vállal.

Az előre gyártott felépítmény a tetőn nyeri el végleges formáját

Rézlemez fedésű tető és tetőcsatlakozó, készen

Egyébként is jobb, ha a tetőn szakemberek végzik a munkát. A következőkben elsősorban azt mutatjuk be, mire kell figyelnünk ahhoz, hogy tetőfelépítményes ablakunk valóban a ház dísze legyen, és az is maradjon. Az azon­ban természetesen igaz, hogy aktív közreműködésünkkel csök­kenthetjük a költségeket.

A vízvezető csatornákat négy- ­négy tartófüllel és 4 x 25 mm-es csavarokkal, ill. rézszegekkel erő­sítjük fel. Ezután ragasszuk fel a tömítőszalagot.

Az alsó csatlakozókötényt a tető­cserepek fölé kell helyezni, hogy mintegy 10 cm hosszban fedje azokat. Amennyiben nem jön ki teljes magasságú cserépsor, rö­videbbre kell vágnunk a csere­peket és egy segédlécre csa­varozzuk rá azokat. A sor szélén a cserepeket megfelelően méretre kell szabni. A lemezt a szélén mintegy 20 mm-nyire fel kell hajtani. Az minden­képp vegye körül a vízlevezető csatorna külső korcát!

• A felső tetőcsatlakozó lemez el­helyezése lapostetős felépítmények esetén: A lemezt a tető felső oldala felől ütközésig be­toljuk, és rögzítőfülekkel oda­csavarozzuk, ill. szegezzük.
• A felső tetőcsatlakozó lemez el­helyezése nyeregtetős felépít­mények esetén: Toljuk be a le­mezt a felépítmény végénél, és rögzítőfülekkel szegezzük vagy csavarozzuk oda. Ilyen füleket készen lehet kapni.

A tetőcsatlakozó lemez fedésekor ügyeljünk arra, hogy azt a tető­cserepek fölé kell fektetni. A felépítmény tartószerkezetét há­tul, a tetőhöz való csatlakozásnál támasztjuk alá (pl. egy tetőléccel), és egyúttal oda is erősítjük. A vápacsatornát a felépítményre tesszük, és három füllel rögzítjük. Ezután toljuk be a csatlakozó­lemezt. A tetőcserepeket oldalt egészen a vízcsatorna állókorcáig rakjuk. Szükség esetén a cserepeket el kell vágni. A fedés legalább 20 mm-nyire takarja el a tetőcsat­lakozó lemezt.

Birkagyapjú szigetelés tetőtérben

Az elterjedt hőszigetelő anyagok -mint a kőzetgyapot és az üveg­gyapot – mellett újabban megje­lent a tiszta nyírott birkagyapjú szi­getelés. Előnye, hogy nem tartal­maz mesterséges rostokat és kö­tőanyagokat. Természetesen van néhány szabály, amelyet ennek az anyagnak az alkalmazásakor be kell tartani.

1. Lépés

A birkagyapjú szigetelőpapla­nok méretét kissé vegyük szé­lesebbre a szarufák közti távol­ságnál, hogy a kész szigetelés valóban tömör legyen. A filcborítás a helyiség felé nézzen, és azt a két szélén kapcsokkal erősítsük a szarufák belső oldalára.

2. Lépés

Ha a szigetelőpaplanokat maga­san kell elhelyezni, segítővel dol­gozzunk.

3. Lépés

Ketten gyorsabban megy a mun­ka: egyikünk a beillesztett papla­nokat erősíti fel, miközben a má­sikunk már a következő darabo­kat szabja ki. Erre egyébként kes­keny pengéjű olló vagy asztali szi­getelőanyag-vágó a megfelelő. Ezek nem olcsó eszközök, ezért, ha van rá mód, néhány napra bé­reljük őket.

A tető hőszigetelésének felújítása

Ha régi ház tetőszerkezetén ké­szítünk utólag tetőablakot, érde­mes lehet a tető hőszigetelését is teljesen felújítani. A következők­ben ehhez adunk néhány jó ta­nácsot.

Fóliák függőleges átlapolása a szarufával vagy a gerendával párhuzamosan 1 beszorított hőszigetelés; 2 párazáró fólia; 3 ragasztószalag; 4 esetleges kiékelés; 5 belső burkolat, pl. lambéria párnafákon

1. Lépés

A szigetelőanyag szabásakor használjunk karton alátétet. A le­vágandó darab legyen 1 cm-rel szélesebb, mint a szarufák közti távolság, a vágás vonalát filc­cel jelöljük az anyagon. A vágás­hoz használjunk vonalzónak egy deszkát, amely kicsivel hosszabb, mint a hőszigetelő lemez szélessége. Ezt fektessük a szigetelésre, lábunkkal szorosan nyomjuk le, és éles késsel vágjuk le az anyagot.

2. Lépés

A méretre vágott szigetelést szo­rítsuk be a szarufák közé. A gyártó jelölései a belső tér felé essenek. Könnyedén nyomjuk be a lemezt a helyére, és készen is vagyunk! Ügyeljünk az egymás alá kerülő lapok hézagmentes csatlakozá­sára.

3. Lépés

A párazáró fóliát egy T alakú támasztórúddal emeljük fel a szarufákra/szelemenekre, és 10 cm-énként tűzőgéppel kapcsozzuk oda.

4. Lépés

Ragasszuk fel a ragasztósza­lagot a védőcsíkkal együtt a fólia szélére, és szorosan nyomjuk rá.

5. Lépés

A következő fóliasáv felkapcsozása után húzzuk le a ragasztó­szalag védőcsíkját.

6-7. Lépés

Készítsük el az átlapolási: ra­gasszuk rá az egyik fóliát a má­sikra.

8. Lépés

Ezután a gerinc mentén helyez­zük el a párazáró fóliát. Itt is ér­vényes a szabály: beállítani és 10 cm-ként odatűzni.

9. Lépés

Ragasszuk rá a ragasztósza­lagot a fólia szélére a védőcsíkkal együtt, és szorosan nyomjuk rá. A párazáró fólia következő sávját ismét 10 cm átlapolással erősít­sük fel.

10. Lépés

Húzzuk le a ragasztószalag védőcsíkját, ragasszuk fel a csatlakozó fóliát, és szorosan nyomjuk oda. A képen az látható, hogyan kell a párazáró fóliát a tetőtér vízszintes mennyezetrészére fel­ragasztani.

11. Lépés

Így néz ki a leragasztott átla­polás.

12. Lépés

A középszelemenhez való lég-tömör csatlakozásért ragasszuk rá a szigetelőszalagot a gerendá­ra, a fóliát pedig egy léccel simít­suk oda.

13. Lépés

Csavarozzuk fel a lécet.

14. Lépés

Vágjuk le a fölösleges fóliát.

Párazáró csatlakozások és tetőablak légtömör csatlakozása

A tetőszerkezetet a belső levegő nedvességtartalma (az ún. pára­diffúzió) ellen védeni kell.

Erre két lehetőség van:

• nem szellőztetett tető, belső oldali párazáró réteggel;
• szellőztetett tető, legalább 2 cm szélességű végigmenő légrés­sel és belső oldali párazáró ré­teggel, valamint méretezett ki­es beszellőző nyílásokkal.

A tetőtér beépítésénél különösen azokra a fontos és kritikus cso­mópontokra kell odafigyelnünk, mint a tetőablakok beépíté­seinek részletei és a középszelemen vagy a térdfal csatlakozása. Fontos, hogy itt valóban a meg­adott vázlat szerint dolgozzunk – mégpedig nagyon gondosan, mert a hőszigetelésnek nem sza­bad átnedvesednie.

Ez a probléma különösen gyakran előfordulhat a tetőtérbe épített für­dőszobáknál. Kellő ismeretek bir­tokában azonban itt is elkerülhet­jük a hibákat.

Csatlakozás a középszelemen mentén 1 párazáró fólia; 2 tömítőszalag; 3 szorítóléc; 4 esetleges kiegészítő lapburkolat a hő- és hangszigetelés érdekében; 5 belső oldali burkolat; 6 hőszigetelés; 7 középszelemen; 8 deszkázat és tetőfólia; 9 ellenléc; 10 tetőhéjalás

Csatlakozás a térdfal mentén 1 párazáró fólia; 2 tömítőszalag; 3 szorítóléc; 4 belső oldali burkolat, pl. gipsz­karton; 5 hőszigetelés; 6 deszkázat és tetőfólia; 7 tetőhéjalás

Tetőablak légtömör csatlakozása

Csatlakozás a tetőablakhoz 1 ragasztószalag; 2 párazáró fólia; 3 szorítóléc; 4 belső oldali burkolat; 5 hőszigetelés; 6 alátétfólia; 7 ellenléc; 9 burkolat; 10 hőszigetelés; 11 az oldalsó burkolat részlete

1. Lépés

Először szigeteljük az újonnan beépített tetősíkablakot. Ehhez pl. tömörebb szerkezetű hőszigetelő lapokat használhatunk.

2. Lépés

A már felhelyezett párazáró fó­lián jelöljük ki az ablak méretét, és univerzális késsel vágjuk be a fó­liát a vonal mentén.

3. Lépés

Az ablak keretének külső ré­szére gondosan rögzítsünk fel egy ragasztószalagot. A védőcsíkot húzzuk le.

4. Lépés

Ezután ragasszuk fel és szoro­san nyomjuk rá a csíkra az előze­tesen méretre szabott párazáró fóliát. A túlnyúló széleket vágjuk le. Bizonyos ráhagyást azonban min­denképpen hagyjunk, különben toldanunk kell.

5. Lépés

A felső kiváltó és a könyöklő mentén a képen látható módon, ragasszuk fel a ragasztószalagot. Ezután a még nyitott felületeket is fedjük le fóliával.

6. Lépés

A nyitva maradt sarkokat egy­szerűen ragasztószalaggal és fó­liadarabokkal szigeteljük. A keret mentén célszerű a fóliát 2 – 3 cm-énként tűzéssel rögzíteni.

Egyes csatlakozások, pl. csőáttöré­sek elkészítése, sokkal nehezebb­nek tűnik, mint amilyen valójában.

1. Lépés

Egy megfelelő csődarab mellett rajzoljuk fel a fóliára a csőáttörés alakját. Tetőn való átvezetéseknél a csövek többnyire ferdén vannak levágva, így tehát vigyázni kell, hisz a lyukat nem lehet egysze­rűen körzővel megrajzolni.

2. Lépés

A berajzolt vonalon belül vágjuk fel cakkosan a fóliát. Erre a leg­jobb az univerzális kés.

3. Lépés

Az előzőleg már négyzet vagy téglalap alakúra szabott fóliada­rab szélére ragasszunk kétoldalas ragasztószalagot. Alulról vágjuk fel a fóliát a cakkozott nyílásig, és a vágási vonal két oldalára is he­lyezzünk ragasztószalagot.

4. Lépés

A csőre körben szintén ragasszunk ragasztószalagot a tetőcsat­lakozásnál. Ragasszuk hozzá a fó­liadarabot a födémhez és a csőhöz.

5. Lépés

Az áttörésnél a felhajtott rész tövében a fóliát ragasszuk körül ragasztószalaggal.

6. Lépés

Végül a fóliacikkek csücskeit hajtsuk fel