• konyha

Gazdasági helyiségek a lakásban: konyha, élelem-, ruhatároló [ÁBRÁK]

A gazdasági helyiségek a háztartáson belül elsősorban a lakás „üzemi” ki­szolgálását látják el. A háztartási teen­dők az élelemkészítés, a ruházat rend­ben tartása és a lakás tisztán tartása.

Konyha

A konyha az élelem előkészítésén túl fő­ként a főzést szolgálja, de a mosogatás és étkezés mellett sok esetben a háztartási munkák közül pl. a mosást, a vasalást és a varrást is itt végzik. Ezeket már a tervezés fázisában szem előtt kell tartani.

A konyhában a területhez és a mun­kafolyamathoz három munkahelycso­portot kell figyelembe venni: az előké­szítési, a főzési, valamint a mosogatási és edénytároló helyet.

Az előkészítéshez megfelelően mé­retezett munkafelület és tároló hely szük­séges. A tároló hely a munkafelület fölött és alatt, fiókokban helyezkedik el. A főzőhely a tűzhely, amely kapcsolódik az előkészítési munkafelülethez, és még jobb, ha tálaló munkafelület is kapcso­lódik hozzá. A tisztítóhely a munkatér második része, amely magában foglal­ja az egy- vagy kétmedencés mosogatót, természetesen meleg vízzel ellátva. A három munkafázis a helyesen ter­vezett konyhában elkülönítve végez­hető aszerint, ahogy a folyamat ezt meg­kívánja.

A konyha alaprajzi elrendezése több­féle lehet:

• egysoros;
• kétsoros (párhuzamos);
• sarok (L alakú);
• patkó (U alakú).

A főzőhelyiségek a lakás területének arányában és az étkezés helyének meg­határozása alapján különböző (főző­konyha, étkezőkonyha, teakonyha és főzőszekrény) nagyságúak. A főzőkonyha biztosítja a teljes konyhafunkció ellátását, területe 4,00-6,00 m², természetes megvilágítással és szellőzővel rendelkezik. Ülőalkal­matosság csak az esetleges előkészítő munkához van; az étkezés a térben kap­csolt étkezőben vagy a nappaliban le­hetséges; a kapcsolatot ajtó vagy áta­dóablak jelenti.

Az étkezőkonyha olyan lakásokban megfelelő, ahol a konyhai főzési mun­kákon túl a család étkezése is itt zajlik. Ez manapság már egyre kevésbé ked­velt, csak kisebb alapterületű lakásoknál tervezik, mert vendégek étkeztetésére a főző munkatér nem ideális terület (szag, látvány).

4.98. ábra Főzőkonyha étkezőpulttal.

4.99. ábra Konyhák minimális méretigén­nyel a) egysoros; b) – c) L alakú; d) L alakú asz­tallal; e) U alakú étkezőasztallal; f) U alakú, szemben lévő tűzhellyel; g) U alakú, közép-főzőhellyel; 1 hűtőszekrény; 2 előkészítő pult; 3 tűzhely; 4 mosogató; 5 mosogató­pult; 6 csepptálca; 7 étkezőasztal; 8 moso­gatógép; (9 mosógép; 10 vasalóállvány).

4.100. ábra Főzőkonyha étkezőpulttal.

Bútorozásához az étkezőrész miatt az egyoldali vagy sarok szekrénysor jö­het számításba.

Az étkezőkonyha méretjellemzői:

• alapterület beépített berendezés­sel min. 6,00 m², de inkább nagyobb;
• legkisebb alaprajzi méret:
• egyoldali szekrény + falra fordí­tott asztal esetén 2,20 m²;
• szabadon elhelyezett étkezőasz­tal + szekrénysor esetén 2,80 m².

A teakonyha a kisebb alapterületű la­kások főzőhelyisége. Jellemzői a követ­kezők:

• alapterület: min. 2,00 m²; max. 4,00 m²;
• legkisebb mérete: 1,45 m²;
• természetes megvilágítás és sza­badba nyíló ablakfelület:
• gáztűzhely esetén kötelező;
• elektromos üzemű tűzhely ese­tén csak szellőzés is elegendő.

Főzőszekrény egyszobás lakásoknál létesíthető. A főzőhely csak elektromos üzemű lehet, gázüzemű szigorúan tilos. Előszobára vagy közlekedőre nyitható, de külön szellőztetés szükséges.

Jel­lemzői a következők:

• alapterület: 0,60-2,00 m²;
• legkisebb alaprajzi mérete: 0,60 m².

A főzőszekrény a kapcsolt tértől füg­gönnyel, ajtóval, esetleg redőnnyel is elválasztható, az előtte lévő terület (elő­szoba) mérete olyan legyen, hogy a kü­lön közlekedési sáv szabadon maradjon.

A konyhákkal kapcsolatban általá­nosságban szükségesnek tartjuk meg­jegyezni a következőket:

• gázüzemű tűzhely esetén szabad­ba nyíló ablaknak kell lennie;
• gázüzemű tűzhelynél teljesítmény­arányos konyhai légtérfogat szük­séges;
• ha a konyha csak a lakótérből nyí­lik, akkor abban gázüzemű tűzhely nem használható;
• főzőhelyiség szabad falnyílással csak étkezőre nyílhat, ezt nevezik étkező- vagy lakókonyhának;
• háztartási hűtőgép elhelyezhető le­gyen benne
• kivéve a teakonyhát és a főző-szekrényt;
• közvetlen vagy közvetett fűtésről gondoskodni kell;
• kapcsolódjon az élelmiszer-táro­lóhoz.

Élelemtároló

A konyha ellátásához fontos, hogy bi­zonyos mennyiségű élelmiszer mindig kéznél legyen, ill. az ételmaradék tovább felhasználható, ehhez pedig szaksze­rűen tárolható legyen. Az élelem az éléskamrában, kamra­szekrényben, valamint a kislakások tea­konyhájához vagy főzőszekrényéhez kapcsolódó, falra szerelt, legalább 70 1 űrtartalmú ún. élelmiszerszekrényben, továbbá a háztartási hűtőben, ill. a mély­hűtőben tárolható. E tárolók célja lé­nyegében azonos, a megoldás azonban eltérő.

A legkisebb lakásoknál élelmiszer­szekrényt, az 1+2 szobás lakásoknál pe­dig kamraszekrényt létesítenek. A kam­raszekrény általában a főzőtérbe kerül, de a közlekedőben is elhelyezhető, azonban ez utóbbi kevésbé ajánlatos, mert a kívánatos közvetlen természetes szel­lőzés szellőzőkémény hiányában csak akkor oldható meg, ha a kamraszekrény a külső térhez közel van.

Az éléskamra mérete függ a lakás nagyságától, ill. a tulajdonos igényei­től, hogy mit és hogyan szándékozik benne elhelyezni, ill. tárolni. Szellőzte­téséről, vagyis légcseréjéről minden­képpen gondoskodni kell. Az éléskam­rát az épület árnyékos oldalán, lehetőleg külső főfallal határoltan tervezzük. En­nek oka az, hogy a belső, alacsony hő­szigetelő képességű válaszfal miatt a tároló helyiség gyorsabban felmelegszik. Ez fordítottan is érvényes: a téli nyitott ablak miatti alacsony kamrahőmérsék­let nagyobb hő veszteséget okoz a la­kásban.

Az élelmiszer-tároló ne érintkezzen kéménnyel, mert az a tároló légterét me­legíteni, fűteni fogja! Kamrákban a tárolást főleg állványos polcokon, ritkábban ládákban (vagy fió­kokban) oldják meg. Követelmény, hogy a polcok felülete lakószobánként, ill. két kisszobánként (félszobánként) legalább 0,90 m² legyen, valamint az, hogy a polcok vagy részben zárt tárolók átszellőztetése megoldott legyen. Kamrában hűtőgépet vagy mélyhűtőt elhelyezni nem tanácsos, mert a hűtő által leadott hő a kamra légterét fűti, nyáron pedig olyannyira túlfűtheti, hogy a kamra élel­miszer-tárolásra alkalmatlanná válhat. Mélyhűtő vagy hűtőláda részére na­gyobb légterű helyiséget válasszunk, pl. gázkazán terét, nagy közlekedőt, lakó­előteret stb.

Az ajánlott legkisebb méretek:

Ruhanemű-tároló

A főzésen kívül a házimunkák másik jelentős területe a ruhaneműk rendben tartása és tárolása, amire a következő lehetőségek kínálkoznak.

Ilyenek:

• mobil ruhásszekrényben (szekrény­sorban);
• beépített szekrényben;
• ruhatárolóban (gardrób);
• öltözőben.

A hazai bútortípusok szűk választé­kának némileg ellentmondva majdnem mindegyik szekrénysorban van ruha­tárolási lehetőség, a fiókoktól kezdve a kis és nagy ajtós szekrényekig. Ezeket általában a lakótérben és a hálókban helyezik el.

A beépített szekrények sokkal prak­tikusabbak, mint a mobil szekrények, egyrészt, mert ugyanazon lakásterület közel kétszeres tároló térfogatot jelent, másrészt a bekerülési költség lényege­sen kevesebb, mint a mobil változaté, ráadásul általában praktikusabb is. Be­épített szekrény hálókban, gyerekszo­bában, közlekedőkben és fürdőben he­lyezhető el. Lényege tehát az, hogy minden ruha ott tárolható, ahol éppen szükséges (természetesen erre legke­vésbé a nappali jöhet szóba).

A legpraktikusabb a külön ruhatá­roló helyiség (járható szekrény), ahol egy helyiségben, akár a falat is körülpolcozva, a család ruhakészletének 98%-a is tárolható. Ruhatárolóként egy igénytelenebb, ablak nélküli tér is megfelel, de az lényeges, hogy a kö­zéppontban legyen (a könnyű elérhető­ség miatt). A ruhatároló helyiség szel­lőzését mindenképpen meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy a légcsere kevés szennyeződéssel járjon, ami úgy lehet­séges, hogy a kiszellőzést valahol felül. A lakás valamelyik nagyobb és tiszta légterű helyiségéből oldjuk meg. Kap­csolódhat előtérből vagy közlekedőből, alternatívaként a hálószoba vagy a va­salótér is szóba jöhet.

Az öltöző a ruhatárolóhoz hasonló, de szűkebb tárolási funkcióval, viszont elfér benne a háziasszony toalettasztala tükör­rel, polccal és egy ülőalkalmatossággal.

Ajánlott méretei:

• alapterület: min. 2,00 m²;
• oldalméret: min. 0,80 m;
• hosszméret: min. 1,40 m.

Az öltözőt 4,00 m²-ig nem kell külön szellőztetni, elég, ha a kapcsolt térrel alul-fölül 100-100 cm² keresztmetszet­ben szellőzőráccsal kapcsoljuk össze. Ha az öltöző alapterülete a 6,00 m²-t meghaladja, fűthető, és ablaka van, la­kószobának minősül!

A vasalás helye családonként válto­zik. A következők jöhetnek szóba:

• az ún. háztartási szoba;
• konyha;
• étkező;
• fürdő;
• az esetleges kondicionáló szoba;
• külön erre a célra létesített helyiség.

Mérete, ill. helyigénye ugyancsak a használat módjától függ. Ha az ágyne­mű mosását, vasalását otthon végzik, akkor a helyigény nagyobb, vasalóasz­tal vagy vasalóállvány szükséges.

Külön vasalóhelyiség csak nagyobb lakásoknál indokolt. A mosás általában a fürdőszobában elhelyezett mosógéppel oldható meg úgy, hogy az előkészítés (áztatás) a für­dőszoba kádjában és mosdójában legyen végezhető. Méretezését, ill. helyigényét a fürdő- vagy külön mosóhelyiség terve­zésekor kell figyelembe venni. A szárítás helye a fürdőszoba vagy a külön szárító­tér. Kiváló és gazdaságos ehhez a csalá­di házak szellőztetett és pormentes padlástere, sőt nyáron a hátsó kertje is.

Takarítóeszköz-tároló

A lakás takarítóeszközeinek és szerei­nek legtöbbször valamely beépített szek­rényben vagy a padlásfeljárók alatti te­rekben akad hely:

Méretelőírások:

• területe min. 0,30 m², de;
• legalább a lakás 1%-a;
• legkisebb mérete 0,30 m.

Figyelem! Az itt tárolt tisztító vegy­szerek miatt a gyermekektől elzárható kell legyen!

Lomkamra

Nem feltétlenül szükséges a lakáshoz, ugyanis ahol pince vagy padlás is van, ott tárolhatók a használaton kívüli tárgyak is.