Diszperziós szilikátfestékek, színezése, előnyei
Évek óta ismertek az egykomponensű szilikátfestékek, amelyekhez a vízüveg mellé még egy stabilizáló műgyanta diszperziót is kevernek. Ez a szerves hányad a DIN 18 363 szabvány szerint nem lehet 5%-nál nagyobb, és stabilizálja az egykomponensű vízüveg kötésű festékrendszert, amelyet így diszperziós szilikátfestékként ismerünk.
Diszperziós szilikátfestékek előnyei
Nagyon kedvező tulajdonságaik és mindenekelőtt az egyszerű feldolgozási mód miatt a diszperziós szilikátfestékek már rég kiszorították az ún. tiszta szilikátfestékeket. Ezekhez a szilikátfestékekhez szervetlen kötőanyagokat (stabilizáló káliumszilikát-oldatokat vagy kálium-szilikát-hidrátot) és szerves kötőanyagot (tiszta akrilátok, sztirol-akrilátok stb.) is kevernek.
Ha pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálatot végzünk a diszperziós szilikátfestékeken, az általános elgondolásokkal ellentétben sem a keresztmetszeten, sem a felületen sincs jele a filmképződésnek, annak ellenére, hogy a keverék diszperziót is tartalmaz. A nagyfokú porozitás az átmenő kapillárisok struktúrájával együtt felelős a köztudottan magas páraáteresztő képességért. A diszperziós adalék miatt alacsony a vízfelvétel mértéke, és ezt belső hidrofobizálás segítségével tovább lehet csökkenteni.
Színezésük
A diszperziós szilikátfestékeket szintén csak ásványi pigmentekkel lehet színezni, így a választható színárnyalatok száma korlátozott. Az EDX-elemzés a tiszta szilikátfestékekkel szemben határozottan alacsonyabb káliumcsúcsot és bárium-szulfát jelenlétét mutatja.
A szilikátfestékek lehetnek hígan folyósak vagy telítettek
A megfelelően strukturált bevonatok készítéséhez kvarccal telített szilikátfestékeket használnak. Gipsztartalmú alapfelületeken csak gondos alapozás és alapozóréteg felhordása után szabad alkalmazni ezeket a festékrendszereket! A legkiválóbb diszperziós szilikátfestékek szerves adalékként szilikongyantát tartalmaznak, és a diszperziós festékekkel egyenértékű víztaszító képességűek.
- Enyves- és szilikátfestékek (történetük)
- Szilikát kötőanyagú falfesték
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Így olyan jó minőségű festékeket lehet előállítani, amelyeknek amellett, hogy kiváló az időjárás-állósága, a páraáteresztő képességük is nagy. Az ilyen tulajdonságok miatt egyre gyakrabban alkalmazzák a diszperziós szilikátfestékeket épületek védelmére és felújítására, és a műemlékvédelem keretein belül is.
A szilikátfestékek előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Ásványi alapfelületekhez a szilikátfestékek az affinitás (az anyagok rokonsága) miatt nagyon jól tapadnak.
- A kálivízüveg, a szilikátfestékek kötőanyaga a felhasznált töltőanyagokkal és pigmentekkel kombinálva nyílt pórusú, színes szerkezetet hoz létre. Ez az alapja a nagy páraáteresző képességnek, amit a maximálisan 5%-os diszperzió még nem befolyásol, de mégis jó víztaszítást biztosít.
- A falazatban esetlegesen előforduló nedvesség párolgási síkja a festékrendszer felületén van. Így akkor is biztosított a gyors száradás, ha a fal valamilyen oknál fogva átnedvesedik
- A színezés mikroporózus szerkezete biztosítja a megfelelő H2O- és CO2-áteresztést, így jól megfelel a karbonátosán kötő habarcsok számára.
- A szilikátfestékeket szilikát-, szilikongyanta vagy diszperziós kötésű bevonatrendszerekkel is át lehet dolgozni/fel lehet újítani.
Hátrányok:
- A szilikátfestékeket erős lúgos kémhatásuk miatt nem lehet bármilyen alapfelületre felhordani. A lúgosság a felhasználható színanyagok számát is erősen behatárolja, így a színválaszték kicsi.
- A szilikátfestékekkel további kötőanyag kerül az alapfelületbe, ami a felszínhez közeli réteg túlszilárdulásához vezethet.
- A kálivízüveg kémiai reakciójából kalcium-karbonát üt ki a felszínre. Az épületszerkezetekre káros só ionjainak alapfelületbe való vándorlását semmi sem gátolja.
- A lúgos kémhatás miatt a feldolgozás során különleges védőintézkedéseket kell bevezetni a szem, bőr és nyálkahártya védelmére, és az üveg-, műanyag, alumínium vagy eloxált felületeket is le kell takarni, mert a szilikátcseppeket később nem lehet lemosni/eltávolítani.
Kovásodási folyamat
A diszperziós festékekkel ellentétben a diszperziós szilikátfestékek nem fizikailag száradnak, nemcsak ragadnak az alapfelülethez, hanem kémiai kötést hoznak létre azzal. Ennek során az anyag a levegőben lévő szén-dioxidot vesz fel, majd ennek segítségével vízben oldhatatlan, polimer szilikát váz, valamint hamuzsír jön létre. Ezt a folyamatot nevezzük kovásodásnak.
A kovásodás során létrejövő hamuzsír vízben oldható, így színes felületeken fehér kivirágzásokat hoz létre, ám ezek idővel eltűnnek, mivel az eső lemossa őket. A kovásodás folyamatát alapvetően a hőmérséklet, a levegő páratartalma és az alapfelület fajtája befolyásolja. Károk + 5° C alatt keletkeznek, mert a kovásodási folyamat már csak részlegesen megy végbe, és a vízüveg részben vízben oldható marad.
Fagypont környékén a kovásodási folyamat teljesen leáll. A levegő tartósan magas páratartalma is akadályozza a kovásodást. A harmat, köd vagy eső hatására a felszínen víz képződik, ami ebben az esetben a még oldható állapotban lévő vízüveget a felszínre szállítja. Ha szilikátfestékeknél fehér kivirágzások vagy csurgások jelennek meg, akkor a probléma oka szinte mindig az előbb vázolt folyamatokban keresendő.
A nem megkötött vízüveg további veszélyt is hordoz magában:
Ha a feldolgozás során a szilikátfestékek üveg-, fa-, fém- vagy eloxált felületekre fröccsennek, akkor lemarják a felületet. Ezeket a felmart szakaszokat alig vagy egyáltalán nem lehet eltávolítani! Ezért ezen felületek lefedését a szilikátos bevonatok felhordásának megkezdése előtt igen gondosan kell végezni!