Látens hidraulikus kötőanyagok
Látens hidraulikus kötőanyagnak nevezzük például a puccolánt, a vulkáni tufát, a kohósalakot és hasonló anyagokat, amelyekben közös, hogy amorf kovasavat tartalmaznak. Ezen anyagoknál ahhoz, hogy végbemenjen a megszilárdulás, újabb reakciópartnerre, ún. aktivátorra van szükség. Csak mészhidrát vagy cement jelenlétében válnak hatékonnyá. A leggyakrabban alkalmazott aktivátor a kalcium-hidroxid, amely a látens hidraulikus kötőanyagok amorf kovasav tartalmával víz jelenlétében fokozatosan elreagál, végtermékként pedig kalcium-szilikáthidrát képződik.
A reakció viszonylag hosszú ideig tart és állandó nedvesen tartást, továbbá megfelelő utókezelést igényel. Amennyiben elmarad a nedvesség, abbamarad a reakció is. Az amorf kovasav felszíne passziválódik és a reakció mechanizmusa leáll.
A cement megszilárdulásával analóg módon a látens hidraulikus kötőanyagok esetén is olyan pórusszerkezet alakul ki, amely csak korlátozott mértékben hozzáférhető a kapillárisnedvesség számára. Ezt az elméletet a gyakorlat is alátámasztja. Az olyan helyeken, ahol már a középkorban is előszeretettel használtak látens hidraulikus kötőanyagokat, sokkal kevésbé jelentkeztek a kapillárisán felszálló nedvesség és/vagy sók okozta nedvességkárok.