Repedések a falon: helyreállítás és javítás kiválasztása
A repedéseken keresztül nedvesség hatolhat az építőanyagba, az épület elemeibe és egyes esetekben akár az épület belsejébe. A behatoló víz pedig nedvesség- és fagykárokat okozhat. A repedéseken keresztül az olyan gázok, mint a kén-dioxid és széndioxid is gyorsabban jutnak az építőanyag belső részeibe.
A vasbetonban lévő vas így például idő előtt korrodálhat, a levegő savas kémhatású gázai pedig gyorsabban elpusztítják a természetes köveket. Az épületelemek védelmére ezért több, mint 30 éve használnak különböző bevonatrendszereket, hogy ezzel a repedezett vakolatokat és épületelemeket helyreállítsák és a repedések következményeként keletkező károkat kiküszöböljék.
Megfelelő módszer kiválasztása
A szükséges helyreállítási intézkedések és a megfelelő módszerek, ill. eljárások kiválasztásához a festékrendszerek és vakolatok, valamint vakolati bevonatok gyártói rengeteg ajánlást és útmutatást adnak. A már felújított, ill. helyreállított repedezett vakolatokon és homlokzatokon jelentkező hibák sora azonban arra utal, hogy az egyszerű általános megoldások nem elegendőek a repedések tartós megszüntetésére.
Jövőben várható repedések
A felújítási eljárások megválasztásának egyik alapvető kérdése a jövőben várható repedésmozgások. Ha ezt nem térképezzük fel, vagy nem vesszük figyelembe, akkor az esetek nagy többségében nem a megfelelő helyreállítási eljárást választjuk ki. A repedésszéleség újabb megváltozása a régi repedés továbbterjedéséhez, vagy a régi repedéssel párhuzamos repedések kialakulásához vezet.
A repedés szélessége továbbnövekedhet, ha a repedés oka továbbra is fennáll (pl. a vakolat vagy a vakolatathordó aljzat zsugorodása, a szerkezet alakváltozása stb.). A repedés szélessége ciklikusan változhat, ha vakolat változó nedvesedésnek (duzzadás és zsugorodás) és hőmérsékletnek van kitéve. Ha a szerkezetből adódó repedéseket kizárólag vagy túlnyomórészt az épületelem hőmérséklet-változás következtében fellépő térfogatváltozása okozza, az a tapasztalat, hogy a repedés hossza a következő évek folyamán folyamatosan növekszik.
Repedés okainak ismerete
A repedések meghatározásánál ezért szükség van a repedés okának ismeretére. Az eddigi összefüggések alapján egyértelmű, hogy „halott” repedés az építési gyakorlatban csak kivételes esetekben létezik, így a repedésfelújító-rendszereknek a legtöbb esetben a következő követelményeknek kell eleget tenniük: képesnek kell lenniük a repedésszélesség bizonyos határokon belüli változásának felvételére és a repedés áthidalására. Teljesen „megnyugodott”, tovább nem terjedő repedéseknél esetleg már egy víztaszító alapozással készített festés is elegendő lehet a hiányosságok orvoslására.
Javítási költségek
A repedések javítási költsége egyes esetekben az eredeti vakolat építési költségének többszörösét is kiteheti. Főleg a garanciális esetekben végzett utólagos javításoknál kell olcsó, de mégis biztos eredményt biztosító helyreállítási eljárást alkalmazni. Ezért az olyan ésszerű, de költséges és munkaigényes módszereket, mint például a homlokzat elé légréssel függesztett álhomlokzat, vagy a hőszigetelési rendszerrel való utólagos hőszigetelés, csak akkor veszik számításba, ha a javítások során egyúttal a külső falazat hőszigetelését is javítani akarják, vagy a hőszigetelés javítását törvény írja elő. A becsült várható repedésmozgásoktól és az aljzat minőségétől, valamint fajtájától függően ezután az optikai és gazdasági szempontok figyelembevételével kell kiválasztani a megfelelő javítási megoldást a lehetőségek közül.
További szempontok
A javítási eljárás kiválasztásánál az is döntő szerepet játszhat, hogy a repedések garanciális javítását kell-e elvégezni, vagy egy régebbi befektetési létesítményt kell minél költségkímélőbben és tartósan helyreállítani. Amíg az első esetben a megbízót egyértelműen megilleti a szerződésben rögzítettek az építőiparban általánosan elfogadott szabályok szerinti teljesítése, ahol többi között az optikai megjelenés is fontos szerepet játszhat (pl. a helyenkénti javítások eltérő strukturáltsága), addig a második esetben a megjelenés alárendelt jelentőségű lehet.