Magasépítészet

Építési rendszerek, építési technológiák

Az építési rendszer olyan szerkezeti, technológiai és építésszervezési megoldások összessége, amely­nél hasonló tulajdonságú anyagokból, egyforma módon kialakított szerkezetek azonos elrende­zésben készülnek.

A XX. század elejétől kezdve az építőipar gyors fejlődése és bővülése, illetve a nagy mennyiségű tömeges lakásépítés következtében egyre nagyobb szükség lett az építés gazda­ságosabbá és hatékonyabbá tételére. Kialakult az igény az addig egymástól független építőanyag-gyártás, tervezés, ki­vitelezés és építésszervezés tudatos összehangolására, vagyis a rendszerelvű építésre.

Az azonos rendeltetésű épületek nagy mennyiségű „előállítása” jóval gyorsabb és hatéko­nyabb (gazdaságosabb), ha az épületek minél nagyobb része minden épületnél egyforma anyagú, azonos szerkezetekből készül és az ehhez kapcsolódó gyártási és építési technológi­ák is megegyeznek.

Tipizálás és a modul­koordináció

A rendszerelvű építés alapja a tipizálás és a modul­koordináció volt. Az azonos rendeltetésű épületek töme­ges építésére először típusterveket dolgoztak ki, melyeket a különböző helyi igények figyelembevételével általában csak kis mértékben módosítottak. A II. világháború után az óriási lakásigény kielégítésére létrejöttek az azonos technológiai elven alapuló, nagy mennyiségű építést lehetővé tevő iparosított építési technológiák, melyek a tipizálás mellett az építőanyag- és szerkezetgyártást is egyesítették. Ez azon­ban csak úgy működhetett, ha valamilyen méretrendszerben készültek a termékek. A méretrendszereket az ún. építési modul alapján határozták meg.

Panellakás

Az építési modul egy alkalmasan választott alap­méret, amelynek alapján az épület bizonyos rész­méreteiben bizonyos egységesítés alkalmazható.

Modulrendszer az építészetben

A modernkori építészetben alkalmazható modul első megfogalma­zója a svájci Le Corbusier volt. A embert előtérbe helyezve Le Corbusier az emberi test különböző méretei alapján határozta meg az általa ideálisnak gondolt modulrendszert. Az így kapott mére­tek, a különböző arányosságok természetesen nem egész számér­tékek voltak, ami a gyakorlati alkalmazást bonyolulttá tette, így ez a modulrendszer nem terjedt el. A később létrejött modulrendsze­rek viszont jelentősen megváltoztatták az egész építőipart, beleért­ve a gyártást, a tervezést és a kivitelezést is.

Az építési modul alkalmazásával hatékonyabb, gazdasá­gosabb lett az épületelemek gyártása, illetve ebből adódóan az épületszerkezetek kialakítása.

Az építési modulrendszerben a modul többszörösében határozzák meg a terveken feltüntetett különböző irányú méreteket. Az építési modulok alkalmazása tehát méretegy­ségesítést jelent. Tervezés során egy modulrendszerhez iga­zodva az épületek méretei nem lehetnek tetszőlegesek, csak a modulrendszerben adott méretlépcsők alapján adhatók meg. Ez természetesen kötöttségeket jelent a tervezőnek.

A modulrendszer lényegében méretbeli egységesítés

Egy térbeli rendszert jelöl, vagyis az alkalmazható függőle­ges és vízszintes irányú méreteket egyaránt meghatározza. A modulrendszer alapegysége az alapmodul, ennek mérete 10 cm. A különböző rendszerekben alkalmazott ún. képzett modulok mindig az alapmodul egész többszörösei vagy törtrészei.

Az IMG (International Modular Group) ajánlása szerint az alapmo­dul 1M=10 cm, a tervezési modul 3M.

A modulrendszerhez igazodó méretekkel megadott épü­letek gyorsabban és gazdaságosabban kivitelezhetők, mint az ahhoz nem igazodok. A kötött méretekből adódik, hogy kevesebb vágott elemre van szükség, így a keletkezett hul­ladék is kevesebb. Hátrány, hogy a kötött méretek korlátok közé szorítják a tervezést. (A nem modulrendszerhez igazo­dó, egyedi méretekkel megadott épületek kialakítása során nagy szükség van a helyszíni szerkezetek alkalmazására. Ilyenkor a szabadabb tervezés költségesebb kivitelezést eredményez.)

Modulkoordi­náció

A különböző építőipari termékek, épületszerkezetek (pl. falak és födémek), épületek méretrendjei a modulok segítségével egymáshoz rendelhetők: ez az ún. modulkoordi­náció. Ennek lényege, hogy a különböző épületszerkezetek különböző modulrendszerekhez igazodhatnak, és ezt már a tervezés során figyelembe kell venni. Vagyis előre meg kell határozni, hogy egy adott szerkezetet (ha előregyártott elemekből készül) milyen típusú termékek alkotnak majd.

A rendszerépítési elmélet alapján az építési rendszer több alrendszerre, ezek pedig rendszerkomponensekre, utóbbiak végül alkatrészekre (anyagokra) bonthatók. Az épület al­rendszere adott szerkezetfajtát, eltérő funkciójú épületrészt tartalmaz. Az egyes alrendszerek gyártási szempontból is különböznek. A rendszerkomponens lényegében maga az épületszerkezet.