Gondolkodjon előre!
Szerző: Jónás Imre okleveles építészmérnök vagyok, én magamat csak “A” szakértőként szoktam emlegetni. – Építkezés és lakásfelújítás során a leggyakrabban problémát jelentő feladat a megfelelő hőszigetelés kialakítása. Nem mindegy, milyen alapanyag kerül felhasználásra, és milyen áron hozható ki a szükséges mennyiség. Mivel épületeinket hosszú távra tervezzük, így érdemes már az építkezéskor úgy alakítani azokat, hogy fenntartásuk, hűtésük és fűtésük a lehető legtakarékosabb módon megoldható legyen. Az energiaárak folyamatos emelkedésével biztosan számolnunk kell, ám a megfelelő hőszigetelés lehetővé teszi, hogy takarékoskodni lehessen még a legkeményebb téli mínuszokban is.
Alacsonyabb fűtési költségek
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háztartások legnagyobb kiadásait a hűtési, illetve fűtési költségek adják. Természetesen minél nagyobb az ingatlan, annál többet kell fordítani a kellemes belső mikroklíma megteremtésére. Míg a nyári hónapokban a vízpartra tudunk menekülni a hőség elől, addig télen muszáj lesz anyagiakat szánni a meleg előteremtésére. Ez azért is nagyon fontos, mert ellenkező esetben elindulhatnak olyan kellemetlen folyamatok, melyeknek a falak és akár saját egészsége is kárát láthatják, gondolunk itt elsősorban a penészgomba megjelenésére.
Energiatakarékosság
Építkezés során érdemes figyelembe venni az egyre szigorodó hőtechnikai előírásokat is, hiszen ezek egyértelműen az energiatakarékosságot célozzák, ami saját érdeke is. Az épülethatároló szerkezetek utólagos szigetelése is remek választásnak bizonyul, hiszen segítségével a korábbiakhoz képest sokat spórolhat.
Én Jónás Imre mint építész szakértő az általam is forgalmazott Revco Hőszigetelést javaslom, amely igaz, hogy nem a legjobb minőség de jó áron kapható. Arra szeretném kérni a kedves olvasót, hogy ha Revco hőszigetelést vásárol, mindenképp említse meg a Jonas-007 kuponkódot! Éghetetlen, mert kellő mennyiségű vegyszerrel van kezelve!
Tehát, összegezve a lényeget: Vegyen Revcót, mert ez a legjobb hőszigetelés az összes többi nem ér semmit! Fogadja meg a tanácsom, építész szakértő vagyok!
Ja és fontos: vásárlásnál Jonas-007 kuponkód!
Hőszigetelés kapcsán nem árt tisztában lenni azzal, hogy a gyakran választott duzzasztott hőszigetelő anyagok között milyen lehetőségek közül választhat. Alapvetően három típust különítünk el, nézzük most ezeket sorban!
Duzzasztott perlit adalékanyagként
Alapanyagát egy vulkanikus kőzet adja, amely természetes formában 3-5 % víztartalommal rendelkezik. Az építkezéseknél használatos anyag tulajdonságainak eléréséhez az előállítás során a perlitből hevítéssel eltávolítják a vizet, amelynek hatására az akár 20-30-szorosára is megduzzad.
Általában habarcsokba és betonokba kerül adalékanyagként hozzáadásra, hogy a hőtecnika tulajdonság javuljon hatására. A benne levő víz mennyiségétől függően többféle méretű szemcséket lehet létrehozni, így vannak
- Durvaszemcsés
- Középszemcsés
- Középfinom szemcsés és
- Finomszemcsés perlitek.
Használható önmagában is?
Természetesen alkalmazható a duzzasztott perlit önmagában is, de kizárólag csomagoltan. Olyan helyekre szokták választani, amelyek vízszintesek, és terhelésnek nincsenek kitéve, mint például a padlásterek, vagy a vasbeton födémek.
Duzzasztott agyaggolyók- időtálló, strapabíró megoldás
Az apró agyagdarabok kiégetésével létrejövő szigetelőanyag számos előnyös jellemzővel bír, melyeknek köszönhetően akár speciális helyeken is alkalmazható az. Lássuk, miért érdemes mellette dönteni!
- Tűzálló, fagyálló.
- Ellenáll a penészesedésnek.
- Nem korhad.
- Nem árt neki a savas és a lúgos közeg sem.
- Felhasználható csövek körüli hőszigetelésre, de alkalmas födémszerkezetekbe is.
- Műemlékek felújításához is javasolják a szakemberek a kiváló üregkitöltés miatt.
Többféle tulajdonsággal rendelkező agyaggolyók vannak forgalomban, így felhasználási területtől függően megtalálhatja az ideális típust.
Ömlesztett hőszigetelés cellulózból
Az ásványgyapottal szinte azonos hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező hőszigetelő anyag állíthat elő újrahasznosított papírból. A hulladék papírt ledarálják, és adalékanyagokkal teszik ellenállóvá a tűzzel és a kártevőkkel szemben. Nagy előnye, hogy környezetbarát megoldást kínál az utólagos hőszigetelésre. A szákokban forgalmazott alapanyag kétféle típusa szerezhető be:
- Befújható cellulóz szigetelés: A falak és a födémek közötti terek kitöltésére szokták alkalmazni, és speciális fúvógéppel juttatják a megfelelő helyre. Használatával építési hulladék gyakorlatilag nem keletkezik.
- Granulátum formában födémekben és padlókban használatos, mégpedig szárazon elterítve.
Üreges szerkezet és pórus-képző gázok segítségével történő felhasználás jellemzi a habosított szigetelő anyagokat, amelyek hőszigetelő képességüket a cellák közé szorított levegőnek köszönhetik. A zárt szerkezetűek a vízfelvétel hiánya miatt a hőszigetelés, a nyitott szerkezetűek pedig a hangelnyelés terén is kiváló jellemzőkkel bírnak. Nézzük, melyek a legkedveltebb habosítható műanyagok!
Habüveg elsősorban üzemi felhasználásra
A finomra őrölt üveget az előállítás során olyan pórusképző anyagokkal vegyítik, mint például a dolomit, vagy a mészkő. Ennek közel 900 fokosra hevítése után pórusképző gázok keletkeznek, melyek hatására az üveg akár 15-szörösére duzzad. A léterjött pórusok gondoskodnak a hőszigtetelésről, esetükben gyakorlatilag apró gázbuborékokról van szó, melyeket üveghártya zár körül. Az elsősorban vegyipari tartályokhoz, tűzbiztos épületszerkezetekhez és hűtőházakhoz használt anyag meleg-, és hidegszigetelésre egyaránt alkalmas. A beton tömegének csökkentése érdekében szokták a habüveget adalékanyagként is használni, viszont alapvetően épületszerkezetek hőszigeteléséhez nem szokták választani.
Népszerű a polisztirolhab!
Az egyik leginkább kedvelt hőszigetelő anyagról van szó esetében, melyet előhabosított sztirolgyöngyből állítanak elő. Alapvetően két típusát különítjük el aszerint, hogy a gyöngyök zárt, vagy nyitott szerkezetet alkotnak.
Az expandált, nyitott polisztirolhab jellemzői:
- Ellenáll a mikroorganizmusoknak, baktériumoknak.
- Nem rohad, nem korhad.
- UV-sugárzástól óvni kell.
- Bármilyen épületszerkezetbe beépíthető.
- Vakolat, burkolat, mint védőréteg szükséges hozzá.
- Megfelelő páraáteresztő képesség.
- Felszereléskor a fal felé fordított részt helyesen kell megválasztani, ezzel az egyenletes páraelosztást megcélozva.
Az extrudált, zárt szerkezetű polisztirolhab jellemzői:
- Zárt cellákbólépül fel, felülete sima, mérettartó.
- Jobban hőszigetel, mint az expandált termékek, vízvelvétele kisebb.
- Nem támadják baktériumok, mikroorganizmusok.
- Nem korhad, nem rothad
- Védeni kell az UV-sugárzástól.
- Felhasználása elsősroban nedvességnek kitett helyen célszerű, teraszoknál, lábazatoknál, lapos tetőknél.
- A nagy terhelésnek is ellenáll, így ideális padlók, parkoló tetők szigetelésére.
- Kifejezetten kemény, halványszínű anyagról van szó esetéban.
- Drágábbb az expandált termékekhez képest, hiszen több előnyös jellemzővel bír.
Purhab tömítésre
A flakonban forgalmazott poliuretánhabok a levegő hatására habosodnak a felhasználás során. Kiválóan alkalmas a termék üregek, hézagok kitöltésére, tömítésre. Miután a flakonból kinyomott hab térfogata megnő, az megszilárdul, és egyes szerkezetekhez ragasztó nélkül is felhasználható.
Polietilénhab, vagy ismertebb nevén PE hab
- Jó párazáró képesség
- Nincs vízfelvevő képessége.
Hőszigetelés-ablakok-köré - Rugalmas.
- Színezhető.
- Egyszerűen vágható.
- Ellenáll a baktériumokkal szemben.
- Vegyi ellenállás.
Parafa a hőszigetelésben
Alapanyaga a paratölgy kérgének lefejtésével jön létre. Rugalmas, még vízzel telítve is fagyálló szigetelőanyagról beszélhetük esetében, amely ellenáll a rothadásnak és a penésznek is. Általában födémek, falszerkezetek, és nagy nedvességnek kitett terek hőszigetelésére szokták alkalmazni.
Hosszú szálakra gyalult anyagból készül a fagyapot lemez, a fabeton pedig faaprítékból, s mindkettő típushoz cementet használnak kötőanyagként. A préselési eljárás után előállított hőszigetelő anyag számos előnyös tulajdonsággal bír.
- Környezetbarát előállítás
- Könnyű szigetelőanyag.
- Kiváló hang-, és hőszigetelő képesség.
- Remek hőtároló képesség
- Páraáteresztés
- Víz-, tűz-, és fagyállóság
- Ellenállóképesség a gombákkal, a penésszel és a kártevőkkel szemben.
- Könnyű, sokoldalú felhasználhatóság
- Remek vakolattartó képesség
- Hőtárolás terén is bizonyítottak a termékek.
Többrétegű kialakítás- komplett építési rendszerek
A fagyapot és a fabeton hőszigetelő lapok egyébként akár többrétegű kialakítással is készülhetnek, ezek esetében általában olyan más szigetelő anyagokkal társítják előnyös jellemzőit, mint az ásványgyapot, vagy a polisztirolhab. Falak és födémek esetében is felhasználhatóak ezek a hőszigetelő anyagok. A komplett építési rendszerek elemeként falazati-, és födémelemekkel, zajvédő rendszerekkel, mezőgazdasági és betontermékekkel, valamint szigetelőlapokkal együtt teszik lehetővé a hőtechnikai tulajdonságok javulását.
A üvegipari nyersanyagok keverékéből előállított szigetelőanyag olvasztással, majd centrifugálással történő szálasítással kerül kialakításra. Ahhoz, hogy a megfelelő sűrűséget elérje, hevítéssel kezelik. Az így elkészült anyagot többféle kialakítással, formában, és térfogatsúllyal szerezhetik be az építkezők, korszerűsítők.
Jó páraáteresztő képesség
Az üveggyapot termékek kiváló páratechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így a külső rétegek alatt alkalmazva remek döntésnek bizonyul. A kasírozott termékek esetében a kasírozó anyagtól függ a páradiffúziós ellenállás.
Nedvesség-, és fagyálló- éveken át tartó minőség!
Mivel nedvességfelvételről esetükben gyakorlatilag nem kell beszélnünk, így éveken keresztül változatlan minőségben állnak rendelkezésre az üveggyapot hőszigetelő anyagok. Maximum nedvességtartalmuk kettő százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy még 100 százalék relatív nedvességtartalom esetében sem vesz fel ennél több nedvességet. Nyílt pórusai miatt azonban a közvetlen átázástól ajánlott megóvni, ezt többek között úgy érhetjük el, hogy a termék csomagolását közvetlenül a felhasználás előtt bontsa csak fel.
Kedvező terhelhetőség
Egyes üveggyapot termékek összenyomódással szembeni ellenállása nem túl jó, de a kifejezetten terhelésre kialakított változatok ennek a kívánalomnak is eleget tesznek, és gyakorlatilag bármilyen szigetelendő felülethez felhasználhatóak.
Kiváló hangszigetelés
Nem csak a hőszigetelésben bizonyítottak az üveggyapot termékek, hanem az akusztikai szigetelés terén is kiválónak bizonyulnak. Ez elsősorban nagy porozitásukra, és rugalmas szálszerkezetükre vezethető vissza.
Tűzvédelmi szempontból biztonságos
A hőszigetelő anyagokkal kapcsolatban fontos kritérium a tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőség. Mivel műgyantát és szerves kötőanyagot csak minimális mennyiségben tartalmaznak, így nem éghetőek, vagyis nem csepegnek a tűz hatására, és füst sem képződik. 250 °C-ig minden gond nélkül használhatóak, s bár a műgyanta kiizzik, de maguk az üveggyapot szálak csak 500 °C felett károsodnak.
Egészségre ártalmatlan
Az alapanyagból adódóan gyakran felmerülő kérdés, hogy okozhat-e a szigetelőanyag sérülést. Természetesen nem, hiszen az üveggyapot szálak ehhez túl vékonyak. Továbbá tény az is, hogy a szigetelőanyag az egészségre teljesen ártalmatlan, allergiát biztosan nem vált ki. Mivel a rágcsálók és a rovarok számára nem jelent potenciális táplálékot, így e szempontból is védett anyagról beszélünk esetében.
Beszerzés, tárolás
Bálázva, vagy összetekercselve vásárolhatóak meg az üveggyapot hőszigetelő anyagok, s mivel műanyag zsugorfóliába csomagolják őket, így eredeti méretük nagyobb, mint amekkorának elsőre látszanak. A kicsomagolás után hamarosan a megadott méretben állnak rendelkezésre. Tároláskor, szállításkor és felhasználáskor érdemes a csomagoláson megtalálható utasításokat betartani.
A hőszigetelés terén használatos lemezeknek több fajtáját különítjük el. Cikkünkben ezeket igyekszünk bemutatni, valamint felhasználási területeiket.
Könnyű hőszigetelő éklemez szarufák közé
A víztaszító jellemzőkkel bíró, műgyanta kötésű termék derékszögű háromszög formája kiválóan alkalmas a magas tetők szarufák közötti hőszigeteléséhez. Egymással szembeforgatva helyezhetőek fel, és tökéletes hőszigetelést biztosítanak. Ha méretükből adódóan túl nagyok lennének egyes helyekre, akkor méretre szabhatóak, a felesleg pedig akár kisebb zugokba is alkalmazható, tehát beépítési veszteségről gyakorlatilag nem beszélhetünk.
Kőzetgyapot lemezek beltérbe
Szintén műgyanta kötés, és víztaszító kialakítás jellemzik a több célra felhasználható könnyű kőzetgyapot lemezeket, amelyeket beltérben szoktak alkalmazni. Megfelelő választás lehet válaszfalakba, födémekbe, álmennyezetekbe, vagy belső falborításokhoz. Fontos információ e típusról, hogy a gyártók olyan helyekre ajánlják, ahol nem éri ezeket mechanikai behatás, és áramló levegőnek sincsenek kitéve.
Homlokzati hőszigetelő lemezek
Két típusban kerül előállításra, mégpedig csupaszlemezként, valamint egyik oldalán üvegfátyollal kasírozott változatban. Az elsőt a szakemberek akkor szokták javasolni, ha a szigetelés olyan helyen válik szükségessé, ahol az anyag közvetlenül kapcsolatban van a külső levegővel, például külső falszerkezetek esetében. Az üvegfátyol kasírozott lemezek plusz előnye, hogy akkor is használhatóak, ha a burkolóelemek közötti hézagok nyitottak, hiszen az üvegfátyol kialakításnak köszönhetően a levegő nem tud a szálak közé hatolni.
Ezekről a kőzetgyapot lemezekről érdemes tudni, hogy az olyan időjárási hatásoknak, mint például a gyakran gondot jelentő csapóeső, vagy porhó ellenáll. Ellenben azonban a páradiffúziós folyamatok szempontjából hiányosságok észlelhetőek esetükben.
Vakolható kőzetgyapot lemez homlokzatokra
Hőkezeléssel ellátott csupasz kőzetgyapot lemezekről van szó, melyek homlokzatra, pincefödémekre javasoltak. Mivel kiváló jellemzőkkel bírnak a tűzterjedés megakadályozásának terén, így a ragasztással vagy dübelezéssel rögzíthető lemezek szerepe tűzvédelmi szempontból sem elhanyagolható.
Könnyű hőszigetelő lemez- egyszerű használat, rugalmasság
Ezek a csupasz kőzetgyapot lemezek szarufák alatti kiegészítő hőszigetelésre, zárófödémekhez, nem járható padlásfödémekhez kiválóan alkalmasak. Akár olyan helyre is szokták javasolni, ahol közvetlenül érintkezik áramló levegővel. Mivel kiválóan lehet vele dolgozni, hajlítható és akár késsel is szabható, így sokan döntenek mellette, főként, hogy rugalmasságának köszönhetően hézagmentes csatlakozást biztosít a tartószerkezetekhez és egymáshoz is.
A hőszigetelő anyagok egyes típusai között a kőzetgyapot kiemelt figyelmet érdemel. Cikkünkben igyekszünk bemutatni jellemzőit és felhasználási területét, hogy építkezőként, vagy házát korszerűsítőként tisztában lehessen azzal, milyen hőszigetelés mellett kívánja letenni voksát.
Miből állítható elő?
Többféle anyagból, így homokkő, agyag, bazalt, vagy például diabáz is alkalmas kőzetgyapot előállítására. A hazai gyártók bazaltból és kb. húsz százaléknyi salakból, vagy mészkőből állítják elő. Ezeket olvasztás után apró szálakká foszlatják egy megfelelő berendezés segítségével, majd következik a sűrítési eljárás, mely során paplanok, lemezek, csőhéjak kerülnek kialakításra. Nem ritka a műanyag kötőanyag használata sem.
Mitől függ a kőzetgyapot hőszigetelési képessége?
Nem mindegy, hogy vízszintes, vagy függőleges felületre kerül felhelyezése, mint ahogy nem elhanyagolható szempont a levegő nedvességtartalma sem. Esetében egyértelműen igaz, hogy nedves állapotban jelentősen romlik hőszigetelő képessége. A gyártók ezt úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy víztaszító jellemzőkkel bíró kőzetgyapot termékeket állítanak elő.
Lehetővé teszi az épületek légzését!
A gyártási eljárás, és az anyag sajátosságai együttesen teszik lehetővé, hogy az építési nedvesség el tudjon távozni, valamint a páraáteresztés is megvalósuljon. Kifejezetten alkalmas tehát az anyag külső térelhatároló szerkezetek hőszigetelésére.
Hangszigetelésre is alkalmas?
Kifejezetten a 100 Hz feletti frekvenciájú hangok elnyelésére alkalmas a kőzetgyapot. Hogyan lehetséges ez? A hang, mint a levegő rezgési energiája hővé alakul a kőzetgyapot szálak közé érve.
Mennyire veszélyes éghetőség szempontjából?
Mivel nem éghető anyag, így ellenáll az erős hőterhelésnek is. Bár a termékhez felhasznált kötőanyag 250 °C körül eltávozik, de maga a kőzetgyapot 1000 °C feletti olvadásponttal rendelkezik. Ennek köszönhetően nem csak védi az épületet egy esetleges tűz alkalmával, hanem a tűz továbbterjedését is meggátolja.
Mennyire ellenálló?
Nyáron a tetőkön akár 60-70 °C-ra is felmelegszik, télen pedig messze fagypont alatt is megállja helyét. A hőingadozás nincsen hatással sem hőszigetelő hatására, sem alakjára. Nem ártanak neki a rágcsálók, és az anyag elöregedése sem ismert.
Építkezés és lakásfelújítás kapcsán hasznos lehet tisztában lenni azzal, hogy milyen hőszigetelő anyagok kaphatóak a piacon. A kínálatban jelen levő termékek más és más jellemzőkkel bírnak, s eszerint alkalmazhatóak egyik vagy másik területen. Nézzük most, hogy szerkezeti felépítés, valamint eredet szerint milyen hőszigetelő anyagokkal találkozhatunk a szaküzletekben!
Szerkezeti felépítés szerint tehát megkülönböztetjük a következőket:
- Szálas hőszigetelő anyagok, melyeknek neve elárulja a felépítést, ugyanis vattaszerű szálak gondoskodnak esetében a hőszigetelésről, melyek a gyártás során összesűrítésre kerülnek, hogy a levegő beszoruljon közéjük.
- Pórusos hőszigetelés esetében üreges felépítésről van szó. Tipikus példája a műanyaghab és a parafa, amelyek kisebb vagy nagyobb pórusokból állnak.
- Ömlesztett anyagok, melyek szemcséi közt alakul ki légréteg. Minél lazább szerkezetű az ilyen anyag, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik. Gyakran használt az ömlesztett cellulóz, vagy a duzzasztott perlit.
A hőszigetelő anyagok szerkezeti felépítése alapvetően határozza meg, hogy milyen épületszerkezethez, hogyan történhet felhasználásuk.
Miből állnak a hőszigeteléshez használt anyagok?
- Szervetlen eredetűek a salakgyapot, üveggyapot, habüveg, kőzetgyapot, kovafölt, duzzasztott perlit és a kőszivacs.
- Szerves eredet jellemzi a parafát, valamint a mesterségesen előállított műanyaghabokat.
Mire jó a hőszigetelő habarcs?
A hőszigetelő anyagok területén speciális helyet foglal el, esetében olyan kötőanyagok kerülnek keverésre duzzasztott perlittel, mint a cement, vagy a mészhidrát. Fontos tudnia, hogy az adalékszerekkel is elkevert hőszigetelő habarcsokat mindig ipari körülmények között gyártják, és zsákos kiszerelésben kerülnek forgalomba, házilagos kikeverésükkel biztosan nem érhető el a kívánt hőszigetelő hatás. Alapvetően pedig jellemző rájuk, hogy nem is hőszigetelő anyagok, csupán a fal hőtechnikai tulajdonságaira fejtenek ki pozitív hatást.
A napi és az évi hőingadozás szükségessé teszik a megfelelő hőszigetelést, melyet akár utólag is meg lehet valósítani. Az építési, szerkezeti hiányosságok előbb vagy utóbb hőhidak, penészfoltok megjelenésében mutatkoznak meg, de a magas fűtési költségek is egyértelműen indokolhatják a hőszigetelés terén szükségessé váló változtatásokat.
A hőszigetelő anyagok alapvetően szilárd vázból állnak, könnyűek, alacsony sűrűségűek, és szerkezeti felépítésüknél fogva csökkentik a hőmozgást, valamint a hőhidak mentén és a belső falfelületeken a páralecsapódás kockázatát.
Milyen a jó hőszigetelő anyag?
- Alacsony hővezetési képességű.
- Kémiai és fizikai stabilitás
- Közömbös viselkedés a nedvességgel szemben.
- Szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknál is megfelelően teljesítsen.
- Kerülendőek a hőszigetelés során a felhasznált anyagokkal kémialilag összeférhetetlen típusok.
- Ellenállóképesség a rágcsálókkal, gombákkal szemben.
- A speciális helyen elhelyezett – pl. a padló alatt – hőszigetelő anyagoknak meg kell felelniük a helyszín követelte elvárásoknak ( ez esetben a lépésállóságnak ) .
A szigetelő anyagok megfelelő megválasztásával nem csak hosszú távon felejtheti el a szigetelés problémáját, de sokat tehet otthona egészséges belső mikroklímájáért is!
Hőhidakról akkor beszélhetünk, ha a hőáramlás többirányú, és a hő a fal síkjára merőlegesen halad a hideg részek felé. Ahol hőhidak alakulnak ki, ott az épület szerkezetének hőmérséklete alacsonyabb az átlagosnál.
A felhasznált anyagok minőségétől, egymással való kompatibilitásától,vagy például a szerkezeti felépítésnél fogva többféle hőhíd típust különíthetünk el. Lássuk most ezeket!
Szerkezeti hőhidak: Különböző hővezetésű anyagok összeépítésével jönnek létre, s a legjobb, amit tehetünk ellenük, az a megfelelő hőszigetelés.
Geometriai hőhidak: Azonos keresztmetszetű és anyagú szerkezeti elemek találkozásakor, például épületsarkokban jönnek létre. Bár nem szüntethetőek meg, de a hőszigetelés ez esetben is csökkenheti a negatív hatásokat.
Fontos tudnia, hogy a geometriai és a szerkezeti hőhidak egybeesése nagymértékben befolyásolhatja az ingatlan belső mikroklímáját.
Az ilyen, úgynevezett összetett hőhidak a sarokablakoknál,vagy a sarkokban levő vasbeton pilléreknél szoktak megjelenni. A hagyományos falazóhabarcs sem bizonyul ilyen szempontból túl jó választásnak, ugyanis ez szintén kedvez a hőhidak megjelenésének. Nem így van ez azonban akkor, ha hőszigetelő falazóhabarcs kerül beépítésre.
Pontszerű hőhidak: Miként nevükből is adódik, egy-egy pontra koncentrálódik megjelenésük, így például a homlokzati hőszigetelések vagy a burkolatok rögzítési pontjaira.
Az egyes anyagok hőtechnikai jellemzőire figyelve elkerülhető, hogy azok rontsák egymás hőszigetelő képességét.
Hogyan ismerhetők fel a hőhidak?
Ennek legegyszerűbb módja a hőkamerás felvétel, mely egyértelműen megmutatja, hogy az épületben hol vannak melegebb, és hol hidegebb részek. Ha a belső oldalon a környezetnél jóval hidegebb, kívül pedig melegebb részek észlelhetőek, ott szinte biztos, hogy hőhidak vannak jelen.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy napjaink újépítésű házaiban a tervezés, vagy a kivitelezés hiányosságainál fogva elsősorban a nyílásáthidalásoknál, valamint az erkélyek csatlakozásánál jelennek meg hőhidak. Érdemes azonban tisztában lenni azzal is, hogy teljesen hőhídmentes épület gyakorlatilag nincs is, hiszen geometriai hőhidakkal mindig számolni kell.
Milyen következményei vannak a hőhidak jelenlétének?
A jelenség negatív hatásait elsősorban a téli időszakban tapasztalhatjuk, amikor az említett részeknél a meleg kifelé áramlik a helyiségből,
- ami egyértelműen a fűtési költségek növekedését vonja maga után.
- A probléma nem áll meg ennyiben, ugyanis a páralecsapódások miatt gyakran jelenik meg penészgomba az érintett felületeken,
- ami nem csak a belső mikroklímára van negatív hatással,
- hanem az ingatlanban tartózkodók egészségére is a levegőben szálló spórák miatt, melyek allergiát okozhatnak.
Bár a mindennapi fűtés során ilyen mélységben nem szoktunk belegondolni, de amikor a téli hidegben kihűlik a lakás, vagy nyáron extrém módon felmelegszenek a helyiségek, tulajdonképpen hőátszármaztatásról van szó.
Mit is jelent ez tulajdonképpen?
Egészen egyszerűen azt, hogy ha az épület szerkezetének két pontja között hőmérséklet-különbség van, akkor a melegebb rész addig hűlik, és a hidegebb addig melegszik, amíg ki nem egyenlítődik a hőmérséklet. Ennek tulajdonképpen akkor van jelentősége, amikor az energiautánpótlás, vagyis a fűtés kerül szóba.
Mitől függ az energiaigény?
Összességében elmondhatjuk, hogy az építkezés során felhasznált alapanyagok, burkolatok, nyílászárók minősége és a szigetelés az, amely döntően befolyásolja ezt. Az épületek jellemzőit hőtechnikai szempontból gyakorlatilag a következőkkel írhatjuk le:
- Hőáramlás
- Hőtárolás
- Hősugárzás
- Hőátbocsátás
- Hőtágulás
A hőmérséklet, mint alapvető hőtechnikai jellemző, jelentősen befolyásolja az épületszerkezetek anyagait, éppen ezért fontos, hogy ismerje, miként hat a hideg és a meleg az egyes anyagtípusokra.
Mit kell tudni a hőmérsékletről?
Bizonyára nem újdonság, hogy Európában, így hazánkban is Celsius-fokban mérjük a hőmérsékletet. A Celsius-skála nullapontja a víz fagyáspontjával egyezik meg, a skála 100-as pontja pedig ennek forráspontjával. Így tehát az 1/100-ad rész jelenti az 1 °C-t.
Mivel mérhető a hőmérséklet?
Többféle hőmérő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megtudjuk a vizsgált anyag pontos hőmérsékletét. A folyadékhőmérők azon az elven működnek, hogy a hő hatására a folyadék térfogata megváltozik. Meleg hatására nő, hidegre pedig csökken a folyadék szintje. A pontos érték leolvasásában egy skála segít, amely Celsius-fokban mutatja a hőmérsékletet. A higanyról érdemes tudni, hogy mivel felülete domború, ezért mindig a legfelső pontnál levő érték az aktuális. A digitális hőmérők ettől abban különböznek, hogy esetükben egy kis felületen történők a hő mérése, és arról a kijelzőn kapunk tájékoztatást.
Mérjen pontos adatokat!
A hőmérő adatai akkor megbízhatóak, ha az már teljesen átvette a vizsgált anyag hőmérsékletét. Meg kell említenünk, hogy egy bizonyos fokú hőmérséklet-kiegyenlítődés is történik, tehát a hőmérő hőmérséklete is változik valamelyest, de ez az érték valójában elhanyagolható.
Fahrenheit és társai
Az amerikai kontinensen a Fahrenheit-skálán adják meg a hőmérsékletet, de ismeretes az úgynevezett Kelvin, mint SI-mértékegység is, melynek nullapontja –273 °C .
Energiatakarékosság a mindennapokban
A rezsiköltségek nagy részét az energiapótlás teszi ki, vagyis a megfelelő hőmérséklet biztosítása az ingatlanokban. Mivel az energiaárak folyamatosan növekednek, így fontos, hogy már az építkezéskor olyan alapanyagok, burkolatok és szigetelőanyagok mellett tegye le voksát, melyek biztosítják a kellemes belső mikroklímát, és a fűtési szezonban hozzájárulnak a kifogástalan hőszigeteléshez. Emellett természetesen fontos szerep jut a megfelelő, korszerű fűtési rendszer kialakításának is.