Életünk szinte legnagyobb részét ágyunkban töltjük. Ahhoz, hogy igazán komfortossá tegyük álmunkat, szép bútorokra, kényelmes anyagokra, szeretnivaló kiegészítőkre lesz szükségünk. Mielőtt részletesebben bemutatnánk tippeinket:
Mit tegyünk, illetve mit ne tegyünk elalvás előtt, azaz a minőségi alvás csodaszerei!
A megfelelő bútordarabok ugyan nagymértékben befolyásolják a minőségi alvást, azonban mindez önmagában még nem elég. Fogadjuk meg a következő általános szabályokat is, amelyekkel minden ember tisztában van talán, de annál inkább nehezebben tartja be. Nehéz, de érdemes!
A jó alvás 10 pontja:
- Állítsa be a hálószobában a megfelelő hőmérsékletet, párát, világosságot!
- Kerülje a koffeint, dohányzást és az alkoholt!- különösen az alvás előtti órákban.
- A rendszeres pszichikai aktivitás leépíti a stresszt, és segíti a jó alvást. De nagyon fontos, hogy mindezt ne az alvás előtti órákban tegyük.
- Lehetőség szerint mindig ugyanabban az időben feküdjön le!
- Az evést, a munkát vagy a TV nézést próbáljuk a hálószobánkon kívül megoldani!
- A vacsora és a lefekvés között legalább egy órának el kell telnie!
- Kerülje a nehéz ételeket az este folyamán! Nyugtalan hassal lehetetlen jót aludni.
- Egy jó könyv elűzi a negatív gondolatokat!E
- Ne próbálja meg a hosszú éjszakázásait egyetlen hosszú alvással kiváltani!
- Mozogjon sokat!
További 6 extra tipp a jó alvásért!
#1. tipp: a megfelelő ágy kiválasztása
Az ágy a legfontosabb bútordarabok közé tartozik otthonunkban, hiszen lényegében ez dönti el, hogyan fogunk aludni. Legfontosabb szempont az, hogy milyen matracot választunk, ezután következnek csak a mellékes tulajdonságok, mint például a design, a méret, a színek.
#2. tipp: az ágy ideális helye
Ha megvásárolunk egy ágyat, akkor fontos szempont az is, hogy hálónk melyik részére tesszük. Természetesen minél nagyobb a szoba, annál több lehetőségünk van a berendezkedésre. A legjobb, ha különböző pozíciókat is kipróbálunk. Feküdjünk egyszerűen a szobánk padlójára: ez segíteni fog abban, hogy a számunkra legmegfelelőbb helyet megtaláljuk.
#3. tipp: tárolóhelyek felfedezése
Egyik hálószobából sem hiányozhat olyan hely, ahol a ruháinkat vagy cipőinket tárolhatjuk. Polcok vagy tolóajtókkal rendelkező szekrénysorok varázsolnak rendet, és gondoskodnak arról, hogy a szoba optikailag rendezettnek tűnjön. Azok az ajtók, melyek tükörrel vannak felszerelve, tágasabbá teszik a szobát.
#4. tipp: a sötétítés
Meg kell találnunk a megfelelő sötétítést is. Az egyik szoba lehet teljesen sötétített, míg a másikban több fényre lehet szükségünk. Rolót vásárolhatunk többféle nagyságban, színben és formában is. Ízlésünk szerint más anyagokat is választhatunk.
#5. tipp: az ideális szín
Hálószoba teljesen fehérben, izgalmas pirosban vagy inkább nyugtató levendulaszínben? Ahogyan ízlésének megfelel. De a színválasztásnál egy dolgot ne feledjünk: a kevesebb több! A megfelelő színek kiválasztásával is tágasabbá tehetjük szobánkat optikailag. A színek hangsúlya gondoskodik a harmónikus összképről.
#6. tipp: Gondoskodjunk a szoba ,,higiéniájáról”!
Az ágyban való reggelizés és TV nézés kellemesen hangzik- hosszabb távon azonban nem kifizetődő! Az agyunk az elektromos berendezésekkel így kapcsolatba kerül, ami folyamatos aktivitásra kényszerít minket.Egy ideális hálószobában az ágyon, székeken, és szekrényen kívül más nem igazán található meg.
Kevesen gondolják, de még egy íróasztal jelenléte is korlátozhatja az alvást: melyik ember tudna együtt aludni a munkával járó stresszel, amiről íróasztalunk oly sokat árulkodhat?
Garantáljuk Önöknek,ha ezeket a tanácsokat megfogadják, akkor nem lesz gonduk az alvással. Cselekedjünk hát a minőségi alvásért!
A fehér szín igazán különleges, tiszta sármot ad a háznak. Az építészek modern, skandináv stílusúvá varázsolták a szobákat: csupa fehér fényáramlás és világos faárnyalatok jellemzik a hangulatot. A csiszolt padlóburkolatok kellemes kontrasztban állnak a klasszikus bútordarabokkal, Hans Wegner Wishbone székeivel. A textíliák és a pompás dekorációk gondoskodnak a színek hangsúlyáról.
Szerintünk nagyon szép, és mindenekelőtt időtálló!
De miért is jó választás a fehér? Nézzük a fehér szín tulajdonságait!
- bájos és kedélyes
- ragyogó
- nemességet sugároz
- minden színnel kombinálható
Tehát egy igazi mindent tudóval van dolgunk!
Hogyha a fehér színről beszélünk, nem csak így önmagában kell értenünk, hiszen ha valaki szeretné például befesteni a szobája falát fehérrel, akkor valószínű a lakberendezők egy nagyobb színpalettát fognak a kezébe nyomni, amin találni fognak sok-sok árnyalatot.
Igazodjunk ki a fehér szín árnyalatai között!
A paletta tartalmazhatja a következő tónusokat:
- ragyogófehér
- elefántcsontfehér
- gyöngyfehér- gyöngyházszín
- hófehér
- stb.
Amint látják, a fehérnek számtalan elnevezése van, így tudjuk megkülönböztetni különböző árnyalataikat. Mert amit a korábbiakban is említettünk: a fehér nem egyszerűen csak fehér!
A fehér a tisztaság színe! Kombináljuk más színekkel is!
A fehér árnyalati a hófehértől a krémszínig terjednek. Mi lenne, ha ezekhez a tónusokhoz kevernénk a szivárvány színeiből is? Tennénk hozzá egy kis zöldet, sárgát, kéket? A finom különbségekkel különleges hangulatot tudunk teremteni a lakásban. A színesebb árnyalatok sokkal erőteljesebbek, és rikítóbbak önmagukban, de ha kombináljuk a fehér színnel, máris tisztábbá, selymesebbé és könnyedebbé válnak.
Ha nem vágyunk a színek után, akkor választhatjuk az egyszerű, sötét feketét, ami a világos színünkkel párosítva mégsem lesz olyan szomorú, gyászos hangulatú, hanem inkább elegánsnak hat majd.
Alapvetően érvényes szabályok, azaz mit tud még a fehér?
Ha sok fehéret viszünk a szobába, akkor az optikailag tágítja a teret, és világosabbá teszi azt. A fehér szín jelenlétével úgy tűnhet, mintha több világítás/ fény uralkodna a helyiségben.
A tiszta fehér pozitív tulajdonságai tónusról tónusra hatványozódnak. Változatosságot vihetünk a szobába különböző anyagokkal, mintákkal és szerkezetekkel. Fehér falak, világos fák és krémszínű anyagok: egyszerűen üdítően hat! A meleg fabútorok játékával pedig egész gyorsan kedélyessé és csalogatóvá válik a lakásunk.
Ki ne szeretne hát egy ilyen hangulatú lakásban élni?
Mindennapjaink körülbelül 80 %-át zárt helyiségekben töltjük, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ott olyan hőmérsékleti viszony uralkodjon, melyet kényelmesnek és komfortosnak érzünk. Természetesen az is rendkívül fontos, hogy a belső terek levegője ugyanakkor egészséges is maradjon, amiért a legtöbbet a megfelelő szellőztetéssel tehetünk.
Ezzel nem csak a penész megjelenését előzhetjük meg, de egészségünket és energikusságunkat is megőrizhetjük az oxigénnel való telítettségnek köszönhetően. De vajon elegendő kizárólag a nyílászárókra ügyelnünk, ha nyáron a meleget kint, télen pedig bent kívántjuk tartani?
Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy mely tényezők, miként játszanak szerepet a lakások mikroklímájának alakulását illetően. Lássuk először, milyen feladat hárul a külső falakra!
A belső hőmérséklet megtartása elsősorban a hideg hónapokban fontos a lakók számára. A lakás hőmérséklete, valamint a külső területek között akár jelentős különbség is lehet, és természetes folyamatnak tekinthető, hogy a kettő ki akar egyenlítődni, a meleg tehát a nyílászárókon, és a falakon keresztül áramlik kifelé, szigetelésük elengedhetetlenül fontos.
Mik azok a hőhidak?
A nyílászárók nem megfelelő állapotán túl az építészeti megoldások hiányosságai, vagy a nem megfelelő anyaghasználat miatt létrejött úgynevezett hőhidakon keresztül is kihűlhet a lakás. A külső falak ezen, érintett részein keresztül akár nagy hőveszteség is kialakulhat, ezért rendkívül fontos, hogy odafigyeljen a külső falak szigetelésére, valamint az egyes építészeti megoldásokra is.
Penész is képződhet!
A hőhidak további veszélye, hogy még megfelelő szellőztetés mellett is lecsapódhat ott a levegő belső nedvességtartama, ezáltal létrejönnek a falon a penészgombák okozta foltok. A probléma nem csak esztétikai jellegű, hiszen azok spórái a levegőben szállva súlyos allergiás megbetegedést is okozhatnak.
Ha tehát penész jelenik meg otthonában, vagy indokolatlanul sokat kell fűtésre költenie, ami ráadásul nem is érződik a lakás hőmérsékletén, mindenképpen érdemes elgondolkodnia a külső falak szigetelési hiányosságain, valamint a nem megfelelő építészeti megoldások kijavításán. Az utólagos hőszigetelésre az ingatlanok nagy százalékánál szükség van, következő írásunkben erről olvashat bővebben.
Az előzőekben arról szóltunk, hogy mennyire fontos szerep jut a külső falaknak mind a hőszigetelés, mind a penészesedés megakadályozásának szempontjából. Jelen cikkünkben szeretnénk megismertetni az utólagos hőszigetelés lényegével, melyet egyre több ingatlan esetében alkalmaznak a kellemes belső levegőállapot megteremtésének érdekében.
Több évtizede alkalmazzák sikeresen a szakemberek a külső falak utólagos hőszigetelését. Fontos tudnia azonban, hogy kizárólag ezzel nem érhető el az optimális állapot, hiszen sok múlik a nyílászárók minőségén, valamint a felső födém szigetelésén is. Érdemes felújításkor ezekre is hangsúlyt fektetni a legjobb eredmény érdekében.
Érdemes utólag szigeteltetni?
A külső falszigetelés ellen időnként felmerül az, hogy ezzel gyakorlatilag a napsugárzás melegítő hatását is távoltartja majd otthonától. Tény azonban, hogy a téli időszakban hazánkban alacsony a napsütötte órák száma, és a régi építésű falak csak vastagságuknak harmadában képesek hőt tárolni, ráadásul azt is kifelé sugározzák vissza. Bár az újonnan épített ingatlanok esetében van mód a falak olyan kialakítására, mely biztosítja a hatékony hőtárolást, de sok esetben a külső szigetelés jelentheti a legjobb megoldást.
Mire ügyeljen a falak kialakításakor, felújításakor?
- A falak földdel érintkező részeinek szigetelése a talajdnedvesség ellen nyújt védelmet.
- A külső vakolat feltétlenül jól tapadó, repedésmentes legyen, a minőségi alapanyagok tehát nélkülözhetetlenek.
- A falhoz használt építőanyagok lehetőség szerint kis hővezető képességgel rendelkezzenek.
- Megfelelően szigeteltessen!
- A fal belső felületének hőmérséklete nem szabad, hogy eltérjen sokkal a helyiségek hőmérsékletétől, ellenkező esetben folyamatosan huzat lesz tapasztalható, és előbb-utóbb átnevesedés, valamint penész jelenik meg.
- Megfelelő hőtároló képességgel kell rendelkeznie a falnak.
Egyértelműen látható tehát, milyen fontos szerep hárul az épületek mikroklímájának alakulását illetően a külső falakra. Emellett azonban a belső falfelület kérdése mellett sem mehetünk el, mely következő cikkünk témáját szolgáltatja.
Előző cikkünkben a belső falak szigetelésének fontosságára, valamint a nedvesség negatívumaira igyekeztünk felhívni a figyelmet. Cikksorozatunk következő tagja arra a speciális esetre kíván kitérni, amikor a tetőtér kerül beépítésre. A megoldást egyre többen választják a család számának és helyigényének növekedésével, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a szigetelés szempontjából is megvizsgáljuk a kérdést.
Beépítés nélkül is szigeteljen!
A tetőtér is a lakás szerves részét képezi, s attól függően, hogy beépített-e, vagy sem, mindenképpen érdemes hangsúlyt fektetni szigetelésére. Ha nincs beépítve, nagyon sok hő képes távozni a padlásfödémen, vagyis a tetőtér padlóján keresztül. Ez megelőzhető, ha hőszigetelő réteget helyez el rajta.
Beépítéskor ügyeljen a nedvességre!
Épületfizikai szempontból új helyzet áll elő, ha beépítésre kerül a tetőtér. Hőszigetelésével a házon belüli hő-, és nedvességkiegyenlítődés rendje megbomlik. Sok múlik azon is, hogy a kialakított hőszigetelő réteg megfelelően ellátja-e a rá szabott szerepet. Nem szabad, hogy bejusson a helyiségbe nedvesség kívülről, de hasonlóképp fontos a belsőleg termelődő nedvesség elvezetése.
Látható tehát, hogy a nyílászárók, a külső falak és a helyiségekben keletkező nedvesség elvezetése mellett a hőmérséklet és a páralecsapódás szempontjából a tetőtérnek is fontos szerep jut. Ügyeljen tehát erre mind építkezés, mint utólagos szigetelés, vagy tetőtér beépítés alkalmával is! Következő írásunkban a legfontosabb szigetelési módokról olvashat összefoglalót!
Mint előző cikkünkben már olvashatta, a falak átnedvesedéséért könnyen lehet, hogy az építés hiányosságai felelősek. Nézzük most, hogy miért kerülhet egyáltalán nedvesség a falba, és hogyan viselkedik az ott!
Mi is az a falban felszálló nedvesség?
A falak építőanyagai finom hajszálcsöveket tartalmaznak, melyekbe bekerül a nedvesség. Általában átnedvesedési és kiszáradási időszakok váltják egymást, nem így van ez azonban a talajjal érintkező épületrészeknél, itt ugyanis hiányzik az a szellőzés, ami lehetővé tenné a kiszáradást. Ez a nedvesség tehát az említett hajszálcsöveken folyamatosan felfelé vándorol, ekkor beszélünk a falban felszálló nedvességről. Ez a víz azonban nem tiszta, hanem a talajból olyan ártalmas sókat old ki és visz magával, amelyek épületkárokat képesek okozni.
Miért probléma ez?
A külső fal nedvességtartalma egyértelműen hatással van a belső levegőállapotra, és többek között a penészgombák kialakulásáért is felelőssé tehető. A falban levő víz megfagyva roncsolja az építőanyagot, és az is tény, hogy az átnedvesedett falak jobban vezetik a hőt, mint a szárazak, így a nedves külső fal belső felületének hőmérséklete is csökken. Erre vezethető vissza az ismert huzatjelenség, az egészségre káros hideg kisugárzás, és penész megjelenése is.
A falban felszálló nedvesség, mint láttuk, az épület állagát jelentősen képes rontani, hogy az ingatlan belső levegőminőségéről már ne is beszéljünk. Megoldás azonban utólagos felújításkor is létezik, az alkalmazható módszerekről, valamint a falban levő sók káros hatásairól cikksorozatunk következő darabja szól. Tartson velünk, rendkívül hasznos információk várják!
Házaink ellensége: a nedvesség
A korábbiakban a tetőtér beépítés előtt állók számára igyekeztünk hasznos tanácsokkal szolgálni, ami a szigetelést illeti, de már az előzőekben is szóltunk arról a problémáról, mely a lakások, házak mikroklímájának egyik fő problémáját okozza, ez pedig nem más, mint a nedvesség. Lássuk először, hogyan kerülhet nedvesség kintről otthonunk falain belülre!
Lakásfelújítás alkalmával az egyik legfontosabb szempont, hogy az egyes helyiségekben már kialakult nedvesedést megszüntessük, s tegyük ezt úgy, hogy lehetőség szerint a későbbiekben se térjen az vissza. Az ingatlan használata mellett az építési hiányosságok is egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakáson belül a penészgombák kialakulásának is kedvező nedvesség jelenjen meg.
Ügyeljen a vízzáró rétegre!
Elsősorban régi ingatlanok, valamint faszerkezetes házak esetében fordul elő, hogy a kivitelezés hiányosságai miatt a falak és a talaj között nincsen vízzáró réteg. Ha öreg házat vásárol, és felújítani kíván, erre mindenképpen figyeljen, hiszen sok későbbi bosszúságtól kímélheti meg magát így! Hasonló a helyzet az alápincézett házak esetében is, ahol a pince fala és a talaj közé függőleges szigetelőréteg beillesztése javasolt.
Szigetelés a talajtípus függvényében
Az, hogy milyen szigetelő réteget választ, nagymértékben függ a talaj fajtájától. A jó vízáteresztő képességgel bíró homok-, és kavicstalajok lehetővé teszik, hogy ne gyűljön össze a nedvesség, hanem függőlegesen elszivárogjon. Fontos tudnia, hogy a talajvíz egyébként a betonra káros vegyületeket tartalmaz, ezért ha folyamatosan érintkezik az épülettel az úgynevezett kötött, nedvességgel teli talaj, az a belső mikroklímára biztosan nem lesz jó hatással.
Látható tehát, hogy az építkezés, a választott anyagok és kialakítás befolyást gyakorolhat arra, hogy kívülről mennyi nedvesség jut az épületen belülre. Felújítás alkalmával hasznos információkról szól következő cikkünk, mely a falban felszálló nedvesség rejtelmeiben igyekszik elkalauzolni az olvasót.
Jelen írásunkban a falak szárazzá tételének módjaival szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.
Milyen módszerrel?
A ház nedvesség okozta károsodásai a lakótér levegőjének egészségességére is hatással vannak, éppen ezért fontos, hogy mihamarabb orvosolja az ilyen jellegű hibákat. A feladatra ajánlott hozzáértő szakembereket fogadni, akik számos szigetelési módszer közül választhatnak.
A falak átfűrészelésével, és fólia behúzásával járó utólagos vízszintes szigetelés mellett bevált a korrózióálló lemezek besajtolása, az építőanyagok hajszálcsöveibe injektálással juttatott anyag használata, de a függőleges szigetelés is elterjedt egyes esetekben. Rossz áteresztő képességgel rendelkező talajok esetében javasolt az alagcsövezés.
Felújítóvakolattal a só ellen
A talajból a víz sókat visz magával a falakban, melyek ott lerakódnak. Az így szennyezett falak sómentesítése speciális, úgynevezett felújítóvakolattal történik, mely csökkentett vízvelvétellel, és ezáltal fokozott páraáteresztő képességgel rendelkezik. Elsőként egy alapvakolat kerül a falra, amelyben a sók kikristályosodhatnak, az említett anyag pedig gondoskodik róla, hogy a víz kifelé távozhasson, ezáltal a vakolat nem nedvesedhet át.
Vigyázat, nedvesség!
A lakás helyiségeinek páratartalma a használók magatartásán, a sérült vakolaton, vagy a rosszul szigetelt falakon keresztül is emelkedhet. A páralecsapódás elsősorban a külső falak belső felületein jelenik meg, ezzel táptalajt biztosítva a penészgombáknak. A folyamat tökéletesen szemléltethető azzal, amikor télen a meleg lakásba lépve a szemüveg bepárásodik, azaz lecsapódik rajta a helyiség levegőjének nedvességtartalma.
Mi befolyásolja a belső levegő állapotát?
- A falban felszálló víz.
- Az eső a hibás vakolatot átnedvesítheti.
- A hideg falfelületeken lecsapódik a levegő nedvességtartalma.
- Penész képződhet a nedvesség jelenlétében, a spórák a levegőbe kerülnek.
- A tető alátétfóliájának páraáteresztő képessége is befolyást gyakorol.
- A nem megfelelően szigetelő nyílászárókon lecsapódik a nedvesség.
- Elégtelen szellőztetésre visszavezethetően megnövekszik a páratartalom.
Az előzőekben a nedvesség belső mikroklímára gyakorolt hatásairól szóltunk, valamint a falak szárazságának fontosságáról. Most nézzünk egy olyan építészeti hiányosságokra visszavezethető problémát, mely szintén hozzájárulhat a levegő páratartalmának emelkedéséhez, és ezáltal többek között a penészesedés megindulásához is!
Akár új ingatlanoknál is előfordulhat a hőhíd!
A hőhidak alapvetően építési hibákra vezethetőek vissza, melyek nem csak a régi ingatlanokra lehetnek jellemzőek, hanem újakra is. Míg az ódon házak esetében az akkoriban alkalmazott korszerűtlen technológia vezethet hőhidak kialakulásához, addig az újonnan építetteknél a nem megfelelő anyaghasználat, a szakértelem hiánya okolhatóak.
Miért veszélyesek?
Mint sok más tényező, így a hőhidak is hatást gyakorolnak az ingatlan egyes helyiségeinek levegőjére, sőt, a fűtésszámlákon és a hőérzeten is jelentősen meglátszik, ha valamilyen építéssel összefüggő hiányosság tapasztalható. A külső falfelületeknél a belső rész hőmérséklete is alacsony lehet, ami a penész megjelenésének kedvez.
Javítható?
A megfelelő eszközökkel és anyagokkal egyszerűen orvosolható a probléma, ezzel helyreállítva a belső mikroklímát, és sokat téve a fűtésre fordított kiadások csökkentéséért.
Az építkezés során elkövetett hibák tehát egyértelműen alakítják a lakás levegőminőségét, a hőhidak okozta károk azonban helyrehozhatóak a megfelelő szakember kiválasztásával. Következő cikkünkben részletesen megismertetjük azzal, hogy mit is jelent tulajdonképpen a kifejezés, mikor beszélhetünk az ingatlanban hőhidakról.
Cikksorozatunk előző tagja már szólt a hőhidakról, valamint azok belső hőmérsékletre gyakorolt hatásáról. Jelen írásunkból megtudhatja, hogy mik azok a hőhidak, és főként hol alakulnak ki. Tartson velünk, hogy tudja, mire érdemes építkezés, valamint felújítás során kiemelt figyelmet fordítani!
A fűtött helyiségekből a hő a nyílászárókon, valamint a falakon át távozik. Emellett hasznos tisztában lennie azzal is, hogy az építkezés során használt minden anyag más és más hővezető képességgel bír. Amennyiben tehát rossz hővezető képességű falba jó hővezetésű téglákkal falazunk be például egy ablaknyílást, akkor a hőáramlás e területen erősebb lesz, ami épülethibákhoz vezethet.
Melyek a kritikus területek?
- A külső fal
- Bárhol, ahol a szigetelés meg van szakítva, például a belső és a külső falak találkozási pontjainál
- A pinceszint külső, belső falán
- A pincefödémnél
- A lábazatnál
- Ablaknyílásoknál
- Fűtetlen tetőtér alatti födémnél
- Tetőtér beépítés esetén a tetőfelületnél
- Külső fal szigetelési hézagjainál
Mit okozhatnak a hőhidak?
Egyértelmű hatással vannak az ingatlan belső mikroklímájára. A hideg belső falfelületeken lecsapódik a nedvesség, ami kedvező feltételeket teremt a penészgomba megjelenésének. A levegőbe allergiát okozó spórák kerülnek, de a nedvesség már önmagában is rendkívül káros, ugyanis csökkenti a szigetelőanyagok hatását, a falakba hatoló nedvesség pedig épületkárokkal járhat együtt. Legjobb, ha hőhidak jelenlétére gyanakodva mihamarabb szakembert hív a szigetelésre, ezzel megelőzve a további kellemetlen jelenségeket.
A belső levegőállapotra, és ezzel együtt a hőhidak kiküszöbölésére való törekvés nem csak a fűtésszámlák miatt fontos, hanem az egészséges levegő, és a komfortérzet szempontjából is. A továbbiakban az egyes hőszigetelő rendszerekről olvashat bővebben.
Azt már tudjuk, hogy a hőhidak nem csak a nedves falakért, hanem az ezekkel együtt járó épületkárokért is felelőssé tehetőek. A nagyrészt építési hiányosságokból eredő problémák azonban a megfelelő hőszigeteléssel orvosolhatóak, ezzel segítve a megfelelő belső mikroklíma megteremtését. Cikkünkben most az összetett hőszigetelő rendszereket vesszük górcső alá.
Sajnos hazánkra is jellemző, hogy főként a régi építésű ingatlanok szigetelése nem kevés kívánnivalót hagy maga után. Ezekben az esetekben az összetett hőszigetelő rendszerek a megfelelő anyagválasztással és a szakszerű felhelyezéssel képesek arra, hogy biztosítsák az épület burkolásával a belső klíma helyreállítását. A szigetelőrétegek további előnye, hogy a vakolatban jelen levő repedéseket eltakarják, ezzel megakadályozva, hogy nedvesség kerüljön ilyen módon az ingatlanba.
Szigeteléssel a nedvesség ellen
A fal belső felületének hőmérsékletét stabillá teszik a összetett szigetelő rendszerek, így nem kell tartani normál szellőztetés mellett a penészesedéstől, és a kellemetlen huzat-jelenség is megszűnik.
Milyen anyaggal?
Leggyakrabban használt hőszigetelő réteg a polisztirol vagy ásványi gyapot. Ezek a lemezek a külső vakolatra ragasztással kerülnek felerősítésre, ám fontos, hogy előtte a vakolat teherbírását, állapotát mindenképpen ellenőrizze a szakember. Egy alternatívát kínál a felerősítésre a dübelekkel történő felszerelés, de akár sínekre is lehet szerelni azokat. Az alaprétegekre vakolat kerül, melyben üvegszövet háló is elhelyezésre kerül.
Bízza profira a munkát!
Hiába a jó anyagválasztás, ha a felszerelés hiányosságai miatt nem lesz tökéletes a végeredmény. Éppen ezért feltétlenül ajánlott hozzáértő szakemberre bízni az összetett szigetelő rendszerek felszerelését.
Szigetelés a csatlakozási pontoknál is!
Nagyon fontos, hogy az ablakok környékén, az áthidalóknál, az ablakpárkányoknál, a tető széleinél, vagy a terasz-, és erkélyfödémeknél, azok falakkal való csatlakozási pontjainál is ügyeljen a szigetelés megvalósítására, mely rendszerint hézagtömítő szalagokkal, rugalmas fugázómasszákkal, vagy díszlécekkel történik.
A megfelelő hőszigeteléssel csökkenthetőek a fűtési költségek, megakadályozható a penészesedés, és a hőérzet is sokkal jobb lesz a belső terekben, mint korábban. Ha szeretne többet megtudni az átlátszó, úgynevezett transzparens hőszigetelésről, tartson velünk a továbbiakban is!
Az összetett és az átlátszó hőszigetelő rendszerek, valamint a szerelt homlokzatok egyértelműen pozitívan alakítják a házak belsejében tapasztalható levegő minőségét.
Ebben az írásunkban szeretnénk a belső szigetelésre nagyobb figyelmet fordítani, mely döntően befolyásolja nedvességtartalmat, valamint a hőérzetet.
Kiknek ajánlott?
Ha az épület homlokzatát műemlékvédelmi okok miatt, vagy például kialakításánál fogva nem lehet szigetelni, akkor csak a belső szigetelés jelenthet megoldást. Ezt egyébként azért is szokták választani, mert nem kell az egész külső falrészt beállványozni, lehet helyiségről-helyiségre haladva elvégezni, és kiadások szempontjából sem terheli meg annyira a családi kasszát.
Van hátránya?
Mivel a belső szigetelés megváltoztatja a külső fal épületfizikai viszonyait a hőmérséklet és a nedvesség tekintetében, így a szigetelés során érdemes odafigyelni arra, hogy a szigetelőréteg mögött ne maradjon olyan szellőzőrés, ahová a meleg belső levegő át tudna áramolni, ez ugyanis a szigeteletlen hidegvíz-csöveket veszélyeztetheti télen a fagyás szempontjából.
Mi a megoldás?
Levegőzáró réteg létrehozására van szükség a helyiség felé eső oldalon, ami legkönnyebben gipszkarton, vagy gipszkötésű rostlemez lapokkal oldható meg, de választhatóak polietilénfóliák is e feladatra. A szigeteléshez választott alapanyagok, valamint azok felhelyezése kapcsán mindenképpen érdemes odafigyelni az esetlegesen már meglévő hőhidakra, valamint arra, hogy ne alakuljanak ki újak. Legjobb, ha a belső szigetelés munkálataira is tapasztalt szakembert hív.
Nyilvánvaló tehát, hogy a belső szigetelés is megoldást jelenthet az egészséges mikroklíma megteremtésének érdekében, ám a szakmailag hozzáértő munkaerő nélkülözhetetlen e feladat elvégzésénél is. Cikksorozatunk következő tagja a nyílászárókkal, valamint azok felületi hőmérsékletének belső levegőre gyakorolt hatásaival foglalkozik.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál több nedvességet tud megkötni a levegő. Saját példánkból mindannyian tudjuk, hogy a túl magas páratartalom rossz hatással van a közérzetre. jelen írásunkban pedig arra keressük a választ, hogy a kellemes hőérzet miért fontos belső lakótereink használata során.
Ügyeljen a belső mikroklímára!
A belső levegő páratartalma, valamint hőmérséklete nyilvánvalóan nem csak a falak állapotára és a fűtésszámla összegére vannak hatással, hanem az általános közérzetre is. Az olyan helyiségekben, ahol nem izzadunk, teljesíteni is maximálisan tudunk, ideálisnak véljük a hőérzetet. Amennyiben ez bármilyen irányba elmozdul, tehát didergünk, vagy éppen nem jutunk elég oxigénhez a meleg, nedves levegőből, az azonnal meglátszik kedélyállapotunkon és teljesítőképességünkön.
Romló teljesítőképesség?
A 25-27 fokos hőmérsékletben, körülbelül 40-50 százalékos nedvességtartalom mellett már észlelhető, hogy romlik a szellemi teljesítőképesség. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy az agy a melegre nagyon érzékeny, hiszen az említett, vagy azt meghaladó hőmérséklet esetében a fej hőleadása csökken.
Testsúly függvénye is!
Az, hogy mennyire érezzük komfortosnak a lakás helyiségeit, nem csak a fűtés, vagy a páratartalom függvénye, hanem az ott tartózkodó személyek testsúlyáé is. Köztudott, hogy a plusz kilókkal küzdők jobban izzadnak, több hőt adnak le, de ugyanakkor jobban alkalmazkodnak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz. Míg egy normál testsúllyal rendelkező ember fázik, addig a túlsúlyos esetleg meg sem érzi a néhány foknyi különbséget, sőt, melege is lehet.
A belső mikroklíma érzékelése tehát összetettebb folyamat annál mint amit a hőmérsékletre, a fűtésre és szellőztetésre való odafigyelés jelent. Az emberi tényező elengedhetetlen szerepet játszik mind a lakás levegőjének nedvességtartalmát, mind a hőérzetet illetően. Következő cikkünkben a már sokat emlegetett külső falak belső felületeinek fontosságáról szólunk.
Nedvesség csökkentése a lakásban
Azt már láthattuk, hogy az ingatlan levegőjének nedvességtartalma a nyílászárókon keresztül képes távozni, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen. De milyen hatással van ez a nedvesség közérzetünkre, ha nem áll helyre a helyiség mikroklímájának páratartalma? Erről szeretnénk most szólni cikkünkben.
Ahhoz, hogy kellemesen érezzük magunkat otthonunkban, nélkülözhetetlen, hogy a helyiségek mikroklímája megfelelő legyen. Erre egy sor tényező van hatással, így a levegő nedvességtartalma, a hőmérséklet, a falak hőmérséklete, és a levegő szennyezettsége, valamint a zajterhelés is.
Miből áll a levegő?
Különféle gázok keverékéből, melyek közül az oxigén, a nitrogén és a szén-dioxid a legjelentősebbek. Ezeken felül por, lebegő anyagok, növényi-, és állati mikroorganizmusok is megtalálhatóak benne. Mindezen túl rendszeresen jelen van a láthatatatlan vízgőz, melynek mennyisége változó lehet. Közérzetünk megérzi, ha ennek mennyisége túl sok, hiszen melegnek, fullasztónak érezzük akkor az adott helyiséget.
Vezesse el a nedvességet!
Korábban az ablakokon keresztül sokkal nagyobb mértékben ment keresztül a szellőzés, az egysoros üvegeken azok alacsony hőmérséklete miatt pedig rendszerint lecsapódott a nedvesség. Korunk ablakai jól zárnak, és az ablakok is melegek, tehát a páralecsapódás nem történik meg. Ennek ellenére azonban szükség van arra, hogy elvezessük a helyiségekben keletkezett nedvességet.
Hogy ez természetes szellőztetéssel, vagy mechanikai úton történik meg, a végeredmény szempontjából szinte mindegy, de ami a legfontosabb, hogy a nedvességet igénylő penész megjelenésének is kevesebb esély jut a páratartalom csökkentésével.
Nyilvánvaló tehát, hogy vízgőz rendszeresen jelen van a levegőben, de ennek nem szabad átlépnie azt az értéket, mely már negatívan befolyásolja a belső terek mikroklímáját. Következő írásunkban azt részletezzük, hogy milyen forrásokból kerülhet nedvesség a levegőbe.