Anyag
Régi épületek sérült mennyezetei éppúgy, mint új épületek vakolatlan mennyezetei gipszkarton lapokkal gyorsan és eredményesen burkohatók. Ehhez fa tartólécezést vagy fém kalapprofilokból álló tartóvázat egyaránt alkalmazhatunk.
Mennyezetburkolat készítése
Ha a mennyezet nagyobb sérüléseit és egyenetlenségeit akarjuk eltakarni, mint konkrét példánkban egy pince betonfödémének zsaluzási bordáit, célszerű keresztlécezéses tartóvázat készítenünk.
1. Lépés
Ehhez először 6×4 cm-es léceket legfeljebb 100 cm-enként lapjukra fektetve a régi mennyezetre dűbelezünk. A dűbelek közötti távolság szintén kb.100 cm.
2. Lépés
Erre az alaplécezésre erősítjük föl keresztben a 3 x 5 cm-es tartóléceket. A tartólécek távolsága legfeljebb 50 cm. Az egyenetlenségeket egyszerűen úgy szüntethetjük meg, hogy a szerelőcsavarokat meglazítjuk, majd a mennyezet és az alaplécezés közé távtartó alátéteket vagy kis ékeket verünk be. Eközben vízmértékkel ellenőrizzük az alsó lécezés helyzetét.
Amikor a tartóvázat szintrehoztuk, következhet a burkolás, hacsak nem szándékozunk előbb szigetelést helyezni a lécmezők közé. A gipszkarton burkolatot a tartólécezésre keresztben csavarozzuk fel. Eközben a lapokat úgy kell elrendezni, hogy a keresztirányú hézagokat elkerüljük. A keresztirányú éleket a hosszirányban vágott élekhez hasonlóan a könnyebb tömítés érdekében le kell törni, vagyis fózolni kell úgy, hogy élgyaluval V alakú horonyt (ill. mélyedést, fugát) vágunk rájuk.
3. Lépés
Ezt a hornyot a repedésmentes csatlakozás érdekében hézagoló gipsszel kell kitölteni, majd a hézagot hézagerősítő csíkkal le kell ragasztani. Ezt követi a csiszolás és alapozás. A mi példánkban a mennyezetet körbefutó szalagmintával festették le, amelynek színei kívülről befelé egyre világosabbak, ettől az alacsony pince magasabbnak látszik.
Közvetlen burkolás
Ha a mennyezet felülete sima és csupán szebb felületet akarunk – pl. panelépületekben -, köz-vetlenül is burkolhatjuk. Ehhez mindegy, hogy a tartóváz 3×5 cm-es lécekből vagy acél kalapprofilokból készül. Az utóbbi alkalmazását a következő példában láthatjuk.
A profilokat a lapburkolat futási irányára merőlegesen a mennyezetre dűbelezzük úgy, hogy középvonaluk távolsága ne haladja meg az 50 cm-t. A lapok hosszirányával párhuzamos falakra kiegészítésül egy-egy záróprofilt kell dűbelezni, amelyre az itt lezáró hosszanti élek felfekhetnek. A dűbeleket aszerint választjuk meg, hogy milyen aljzathoz kell erősíteni a szerkezetet. Lehetőleg fémdűbeleket használjunk. A példánkban bemutatott betonfödémre a profilokat beütőhorgonyokkal erősítették fel, ezek-hez csupán 25 mm mély, 8 mm-es lyukakat kell fúrni, így kicsi a valószínűsége annak, hogy betonvasakba ütközzünk.
4. Lépés
A beütőhorgonyokat a furatokba dugjuk, és a beléjük helyezett beütőpecekre mért néhány kalapácsütéssel terpesztjük. Ezután a profilokat 6 mm-es csavarokkal felerősítjük. A burkolatot az így elkészített tartóvázra gyorsépítőcsavarokkal csavarozzuk fel. Célszerű akkus csavarozót használni. Itt is kerülni kell a keresztirányú hézagokat. Valamennyi hosszanti és keresztirányú vágásélt le kell élezni, azaz fózolni kell – pl. élgyaluval – a jobb hézagolás érdekében.
Ha nincs élgyalunk, akkor felszerelés előtt késsel is ferdére vághatjuk a lapokat, amelyek összeillesztve V alakú hornyot képeznek. Ezt a szerkezetet leginkább akkor ajánljuk, ha a mennyezet burkolásával – pl. a panellakások konyháiban – a helyiség magasságát nem szabad túlságosan csökkenteni.
Kazettás mennyezet szerelése
Néha a mennyezetet nem egy síkban, hanem változó mélységű szerkezettel óhajtjuk kialakítani, hogy érdekes reliefhatást érjünk el. Ehhez pl. gipszkarton kazettákat használhatunk, amelyek azonos formátumban, de eltérő vastagságban kaphatók. Ha vékonyabb és vastagabb kazettákat kombinálunk egymással, a sakktáblakötés érdekes látványt nyújt.
Egy ilyen mennyezetet nem nehéz kialakítani, mivel hasonlóan készül, mint az előbb ismertetett közvetlen mennyezetburkolat, amelynek tartóváza fém kalapprofilokból vagy 3×5 cm-es lécekből áll.
A profilok vagy lécek középvonalának távolsága a kazetták szélességével egyenlő. Egy vastag és egy vékony kazettát váltakozva helyezünk el, és önmetsző gyorsépítőcsavarokkal rögzítjük őket. A színek váltogatásával a térhatást tovább fokozhatjuk. Nagyon hatásosak a vizes akrillakkal készült lakkfényes vagy selyemmatt festékbevonatok, mint példánkban egy fürdőszoba mennyezetén.
Egy kazettás mennyezet különleges térhatást hoz létre
Anyag
Természetesen fémprofilokból kialakított tartóvázra is szerelhetünk előfalat. Vannak pl. olyan állványkeretek, amelyek a mosdókagylók, függő WC-k és bidék szerelési terhét a szerkezet mögötti tömör falba és a padlóba vezetik le, így a könnyűszerkezetű falat gyakorlatilag nem éri terhelés. Ezek mellett különleges szerelési profilok is kaphatók, amelyeket fémállványzatba építenek be, és amelyek a terhet nagy felületre osztják el. Ezáltal a könnyűszerkezetű fal és az állványzat a terheléseket probléma nélkül felveheti.
Megkönnyíti az átépítést, ha a szaniterelemeket előtétfalra szereljük
Ehhez a rendszerhez, amelyet leginkább régi épületek felújításakor alkalmaznak, előre beállított csővezeték-csatlakozások is tartoznak. Ezeket hajlékony műanyag vezetékeken át összekötik az ellátó vezetékekkel, ami különösen megkönnyíti a szerelést. A kettős héjú válaszfalban nagy átmérőjű ejtőcsövet lehet elhelyezni, és ennek a hangszigetelése is jó. Ez a fal gyakorlatilag két egymással párhuzamos, szárazépítésű falból áll, amelyeket csak a külső oldalukon burkolnak.
1. Lépés
Ezek a falak úgy készülnek, hogy előbb a csatlakozótömítőkre helyezett, körbefutó U profilokat dűbelezzük a helyükre, majd ezekbe C oszlopokat állítunk be. Ott, ahol a falra szanitertárgyakat kell akasztani, a teherelosztó dúcokat és a csatlakozóvezetékek tartóit a C oszlopok közé csavarozzuk.
2. Lépés
A hidegvíz-vezetékeket szigetelőhéjakkal feltétlenül szigetelni kell. Hangszigetelésnek a két állványzat közé ásványgyapot szigetelőréteget helyezünk. A szerelőfal további felépítése a fa tartóvázéhoz hasonló: a burkolat a padló szintje felett 1 cm-rel végződik, és a csőkilépéseket körben egy 1 cm-es szilikonkitt hézaggal zárjuk le.
Anyag
Napjainkban sok ház tetőterében kialakítják az eddig hasznosítatlan tároló- vagy szárítópadlásokat, és így nagyobb lakótérhez jutnak. Beépítéshez leginkább a szárazépítés módszereit alkalmazzák. Ha nem csak belső átalakításról van szó, s a fedélszerkezet is átalakul (pl. új lakás kialakítása, bővítés), vagy az épület külső megjelenése változik (pl. ablakbeépítés), akkor az építés engedélyköteles tevékenység! Engedélyezési tervet kell készíttetni!
Az engedélyezési terv tartalma (a teljesség igénye nélkül):
Tulajdoni lap (az építtetői jogosultság igazolása); hivatalos helyszínrajz (a földhivatal adja ki, léptéke: 1 : 1000); közműhozzájárulások; műszaki tervek: alaprajzok, metszetek, homlokzatok. (Léptékük: 1 : 1000); műszaki leírás, tervezői nyilatkozat; hőtechnikai számítások.
Az egy térben elhelyezett zuhany, mosdó és WC minimális helyet vesz igénybe, ha a ferde sík alatt úgy rendezzük el őket, hogy a WC a legalacsonyabb részbe kerüljön. A föléje helyezett tetőablak lehetővé teszi, hogy a WC álló helyzetben is használható legyen. A mosdót a WC-től kellő távolságban azzal az ajtóval szemben helyezzük el, amelyik a fürdőt a lakószobától elválasztó falban kifelé nyílik. Ezáltal a mozgástér az ajtókáva belső felületével bővül.
Hogy mikor lehet elkezdeni az építkezést, azt az Egy otthonos fészek című fejezetben taglaljuk. Ott két tetőtéri beépítési lehetőséget mutatunk be. Bár a tetőtéri lakásokat a ferde tetősíkok miatt sokan különösen otthonosnak és lakályosnak tartják, ezek problémákat is okoznak, különösen, ha fürdő kialakításáról van szó. Némelyik tetőtér első ránézésre ugyan jó nagynak látszik, valójában azonban hasznos területe gyakran erősen korlátozott, mert csak egy részén lehet felállni. Ezért a meglévő helyből minél többet ki kell hozni.
Kényelmes fürdőszoba kis helyen
A 80 x 80 cm-es zuhanytálca a helyiségnek csak abba a részébe kerülhet, ahol teljes az állómagasság. A zuhanytálca egy gázbeton falazóelemekből rakott, 20 cm széles lábazaton fekszik, így elegendő mozgást tesz lehetővé. Ily módon az egész fürdő elfér egy 120 cm széles sávon, alapterülete pedig alig 5 m2.
A ferde tetősík alatt berendezett minifürdőről közölt képünkön látható, hogy ez a megoldás milyen a gyakorlatban. Ebben a fürdőben minden szanitertárgyat az oromfal előtt helyeztek egymás mellé, a falra szerelt vezetékeket pedig egy előtéthéj mögé rejtették. A WC-kagyló és a zuhanytálca a padlón áll, a mosdókagylót pedig a falra szerelték.
A mosdót megfelelően hozzá kellett erősíteni a falhoz. Ehhez az oromfal és az előtéthéj közötti üreget a mosdókagyló helyén egy nagy felületű tömörfa betéttel bélelték ki. Ez két rétegből áll, közülük az elsőbe négy támcsavart tettek a kagyló felszereléséhez. Olyan hosszú csavarokat kellett választani, hogy a később felrakott második rétegen és a kagylóperemen is túlérjenek annyira, hogy a csavaranyákat és alátétgyűrűket is rájuk lehessen még helyezni. A fúrt lyukak akkor esnek pontosan egybe, ha a két deszkát szorítókkal összefogjuk, és egyszerre fúrjuk át.
1. Lépés
Miután az első deszkát hosszú beütő- vagy terpesztődűbelekkel felszereltük, a második deszkát enyvezés után a támcsavarokon át a felfekvési felületre toljuk és az első deszkához csavarozzuk.
2. Lépés
A 6 x 4 cm-es lécekből álló körbefutó léckeretet a csatlakozótömítő felragasztása után a tömörfa betét elülső élével pontosan egy vonalban a padlóra és a már burkolt ferde tetőfelületre csavarozzuk. A padlóra megfelelő hosszúságú terpesztő- vagy beütődűbelekkel erősítjük a léceket. A ferde tetősíknál, ha a szerelőcsavarok a tetősík tartóvázába kerülnek, megfelelő hosszúságú facsavarok is elegendők, egyébként pedig üregdűbeleket használhatunk.
3-4. Lépés
A tartóváz állékonyságát egymástól kb. 60 cm-re elhelyezett függőleges fa vázelemek biztosítják. A páralecsapódás ellen minden hidegvíz-vezetéket szigetelőhéjjal kell körülvenni. Ezután a keretszerkezetet a hő- és hangszigetelés javítására 4 cm vastag kőzetgyapot lapokkal lehet kitölteni. Mivel az oromfal külső fal, télen a fürdő belső hőmérséklete és a külső hőmérséklet között nagy különbség alakulhat ki.
Ilyen helyzetben nem mondhatunk le egy párazáró rétegről, ezért a keretszerkezetre alumíniumfóliát feszítünk. Ezt minden illesztésnél és a határolószerkezeteknél gondosan átfedjük és alufóliára kasírozott ragasztószalaggal lezárjuk. A csövek kilépési helyein is párazáró lezárásról kell gondoskodni.
5-6. Lépés
Ezután burkoljuk az előtéthéj vázát. Példánkban ehhez 2 cm vastag gipszkarton lapokat használtak. Ezeket úgy szabták ki, hogy a padló felett kb. 1 cm széles hézag maradjon, amelyet tartósan rugalmas anyaggal tömítenek, így a padlón időszakosan felgyülemlő víz nem szívódhat fel a lapokba. Ugyan-csak a nedvesség okozta károk elkerülésére a gipszkarton lapokat a kilépő vezetékek körül kell kivágni. Ezek átmérője a tényleges csőátmérőnél 1 cm-rel nagyobb.
A körgyűrű alakú hézagot később szintén tartósan rugalmas szilikonkittel kell tömíteni. Végül az előtéthéjra felragasztjuk a hézagerősítő szalagot, majd gletteljük, csiszoljuk és alapozzuk a lapokat. A vizesblokk térségében a csempéket olyan csemperagasztóval ragasztjuk fel, amely egy-úttal vízszigetelő is. Alkalmas lehet a csemperagasztóval rendszer azonos, használati víz elleni, kent szigetelés.
A többi helyen normál csemperagasztót használhatunk. A padlófelületekhez megfelel a szokásos módon vízzel kikevert porragasztó. A csinos minifürdőt a lakótértől könnyűszerkezetű fallal különítették el, amelynek mindkét oldalát 12,5 mm vastag gipszkarton lappal borították. A fal teljes vastagsága így csak 85 mm.
Így környezetbarát
Anyag
Reggel hét órakor a világ békésnek tűnik, számos gyermekes családban azonban egészen más a helyzet: dúl a harc a fürdőszobáért. Nagyon hamar kiderül, hogy kell egy második fürdőszoba is. Ezt néha költséges költözködés nélkül is meg lehet oldani, ha a gyerekszoba elég nagy, és egyik fala közös a lakás fürdőszobájával vagy konyhájával.
Különösen előnyös, ha ez a fal éppen szerelvényezett fal is, amely minden csővezetéket magában rejt. Ezek megcsapolásával a gyerekszobában minifürdőt rendezhetünk be. Az előfalas szereléssel egybekötött szárazépítés következő példáján olyan praktikus megoldást mutatunk be, ami házilag is kivitelezhető, tehát pénzt takaríthatunk meg vele.
1. Lépés
Tervünk megvalósításához csupán két helyen kell kissé áttörnünk a falat, hogy a szerelő a nyílásokon át a hidegvíz- és melegvízcsövet, valamint a csatornát beköthesse. Valamennyi csővezeték a gyerekszoba és a fürdőszoba (esetleg a konyha) közötti közös falra kerül. Egy elébük helyezett gipszkarton előtétfal rejti el őket. Az is elég, ha az előtétfal félmagas (80-100 cm), így egy kb. 10-15 cm-re előugró lábazat keletkezik, amely valamennyi vezetéket elrejti, teteje pedig praktikus tárolóhelyként szolgálhat.
Ha a zuhany beépítésekor lejtési problémák jelentkeznének, ezek könnyen megoldhatók úgy, hogy a zuhanytálcát egy gázbeton falazóelemekből rakott lapos felépítményre helyezzük, és a lefolyót innen vezetjük az előfal mögé. így a padlót sem kell megbontanunk, ami különösen többszintes lakóépületek esetében lényeges. Mindig ellenőrizzük, hogy a tervezett új fürdőszoba alatt milyen helyiség van! Magyarországon lakószobafalában, födémében ivóvíz- és szennyvízvezetéket ugyanis tilos vezetni.
2. Lépés
A kialakítandó minifürdőt a gyerekszobából gipszkarton lapokból épített könnyűszerkezetű fallal választhatjuk le. Az itt ismertetett példában más megoldást választottak. Itt a térelválasztót két keresztbe állított ruhásszekrény alkotja, ezek hátoldalára impregnált gipszkarton lapokat csavaroztak. A lapokat csempével borították, így a megfelelő, vízlepergető fal jött létre. A kondenzvíz képződésének megakadályozására minden hidegvíz-vezetéket hézagmentesen szigetelő csőhéjakkal kell körülvenni.
3. Lépés
Az előtéthéj tartóváza 6×4 cm-es lécekből készül. Ezek egyikét – a padlólécet – szélesebb felületével az előtéthéj tervezett futásával pár-huzamosan úgy dűbelezzük a padlóra, hogy valamennyi elhelyezett vezeték ennek elülső éle mögé kerüljön. Szerelés előtt öntapadó csatlakozótömítést kell a padlóléc irányában a portalanított padlóra ragasztani. Egy ugyanilyen lécet az előtéthéj tervezett felső szélének magasságában – pl. 80 cm-re a padló szintje felett és ugyancsak csatlakozó-tömítésre fektetve – vízszintes irányban lapjával a falra dűbelezünk.
4. Lépés
A padlólécet beütődűbelekkel erősítjük fel. Ehhez falra szerelhető fajtát is választhatunk, ha az megfelelő teherbírású anyagokból, pl. betonból vagy tömör téglából épült.
5. Lépés
A falra vízszintesen felerősített lécre ezután egy szintén 6×4 cm-es lécet erősítünk, majd távtartóként rövid lécdarabokat használva, ezt és a padlólécet lapjukkal felcsavarozott 3×5 cm-es lécekkel kötjük össze. Az így elkészített tartóvázat hangszigetelő kőzetgyapot vagy üveggyapot lapokkal töltjük ki.
6. Lépés
A csőkilépések körül a tömőanyag (pl. üveggyapot) az ideális hézagtöltő.
7-8. Lépés
A méretre vágott burkolólapokat a tartóvázra gyorsépítőcsavarokkal erősíthetjük fel. Ügyeljünk arra, hogy a lapok ne érjenek le a padlóig. Hagyjunk itt inkább 1 cm széles hézagot, amelybe szilikonkittet nyomunk. így a burkolatba akkor sem hatolhat alulról víz, ha az a fürdőt kissé elárasztja.
Anyag
Ha a házban vagy lakásban vendégszoba is van, amelyhez csak ritkán tartozik külön fürdőszoba, ezért a vendég és a vendéglátó egymásra vár a fürdőszobánál. Ez a probléma azonban némi fantáziával számos esetben megoldható, ha a vendégszoba nem túl kicsi, és egyik fala közös a lakás fürdőjével vagy WC-jével, mert így a vízvezetékre és a szennyvízcsatornára könnyen rácsatlakozhatunk.
1. Lépés
A példában – ahogyan az alaprajz mutatja -a zuhanyt, a WC-t és a mosdókagylót egészen kis helyen el lehet helyezni anélkül, hogy be-zártságérzésünk támadna. A korszerű szárazépítési módszer 20 mm vastag gipszkarton lapok alkalmazásával ezt is lehetővé teszi.
2-3. Lépés
Külön WC-t és zuhanyozót alakíthatunk ki. A közös vízvezetéket és csatornát a két helyiséget elválasztó falban helyezhetjük el. Egy oldalon táplált elosztóvezeték fut a két vizes helyiség és a szoba közötti válaszfalhoz, amelyre a mosdókagylót szereljük. Ez az egyetlen szanitertárgy, amely a vendégszobába kerül. A dekoratív csempék és padlólapok megfelelő átmenetet képeznek a helyiség szőnyegpadlójához, azaz a mosdóteret harmonikusan beillesztik a szoba képébe, ezért a mosdó nem hat idegenül.
Az ilyen megoldáshoz egy 100-110 cm széles sáv is elegendő, amelyet a szobából szárazon épített fallal választunk le. A mi példánkban ez a terület a vendégszoba és a lakás fürdőszobája közötti fal előtt van. Szerencsés helyzetet jelentenek a rövid szerelési utak és a viszonylag csekély anyagfelhasználás.
4. Lépés
A fa vázszerkezet felszerelése előtt öntapadó csatlakozótömítőket kell elhelyeznünk a padlón, a falakon és a mennyezeten. A 6 x 6 cm-es padlófákat hosszú terpesztődűbelekkel erősítjük a padlóhoz.
5. Lépés
A függőleges keretfák szerelési helyzetét vízmértékkel ellenőrizzük, hogy a válaszfal merőleges legyen az aljzatra. A mennyezetfákat szintén hosszú terpesztődűbelekkel rögzítjük. A hosszú csavarok behúzásához egy megfelelő teljesítményű elektromos fúrógép vagy erős akkus csavarozó nagy segítségünkre lehet.
6. Lépés
A keretfákat ferdén behajtott, hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarokkal erősítjük a függőleges vázszerkezeti elemekhez. Az állványzat tokját a két állványfa közé helyezzük, vízmértékkel beállítjuk és beszereljük.
7. Lépés
A magasság felénél keresztheveder merevíti a válaszfalat. Ezt a mosdókagyló leendő helyén megduplázzuk, hogy a kagyló szerelési karimája biztosan felfeküdjön.
8. Lépés
Az egyik oldalán már 20 mm vastag építőlapokkal burkolt, üreges állványzatot kőzetgyapot szigetelőlapokkal kell kitölteni, hogy a válaszfal ne közvetítse a zajokat.
9. Lépés
A csőcsatlakozások helyén az üregeket hézagmentesen ki kell tölteni üveggyapottal. Ennek behelyezése után a válaszfal tartóvázának még nyitott oldalára is felerősíthetjük a burkolatot. Az újszerű vázszerkezet feleslegessé teszi a burkolat kivágását a zár és a pánttáskák helyén.
10. Lépés
A gipszkarton lapok és a padló között kb. 1 cm-es hézagot kell hagyni, hogy a lapok ne szívjanak fel alulról nedvességet. Egyelőre a csövek kilépése körül is 1 cm-nyi hézagot kell hagyni.
11. Lépés
A padlóhézagot és a csövek kilépése körüli gyűrű alakú hézagot tartósan rugalmas szilikonkittel töltjük ki. Ezzel vízállóan elzárjuk. Ha már az illesztési hézagokat és a csavarok helyét tömítettük, valamennyi gipszkarton felületet mélyalapozzuk.
12. Lépés
A 100 cm széles zuhanyfülkében egy 80 x 80 cm-es zománcozott fém vagy műanyag zuhanytálcát helyezünk el. Ez egy gázbeton falazóelemekből rakott alapon fekszik, az ábrán éppen ennek falazását látjuk. A falazóelemek összetapasztására ragasztóhabarcsot használunk. A gázbeton alapzat egyúttal a zuhanyozófülkén belüli mozgásteret 80 x 80 cm-ről 100 x 90 cm-re növeli.
13. Lépés
Mivel a zuhanyfülkében minden irányban fröcsköl a víz, teljesen vízzáró csempeburkolatot kell rakni. Ezt elérjük, ha a gipszkarton felületeket a burkolást megelőzően vízhatlan ragasztóval vagy kent szigeteléssel vonjuk be. A ragasztót előbb a teljes felületen felfelé húzzuk. A sarkok és csatlakozási hézagok rugalmas és vízhatlan kialakításához előbb szigetelőszalagot ágyazunk be a sávosan felhordott ragasztóba. Ezután a teljes felületre 1 mm vastag glettréteget húzunk fel. Ha az anyag egy éjszakán át kötött, a tulajdonképpeni ragasztóréteget fogazott lapátkával egyenletesen felhúzzuk, majd a kiválasztott csempéket a friss ragasztóágyba nyomjuk.
14. Lépés
A falszerkezetből kilépő csövek kör alakú kivágásaihoz csempekörvágó szerszámot használhatunk, ez könnyen kezelhető és megbízható.
15. Lépés
A 15 x 20 cm-es falicsempékhez illő 15×15 cm-es padlólapokat rakunk le úgy, hogy a fal hézagai a padló hézagaival egybeessenek. A falicsempét és a padlóburkoló lapokat javasolt egy cég termékei közül kiválasztani, hogy minél kisebb legyen a burkolólapok közötti méreteltérés.
16. Lépés
A zuhanytálca szakszerű beépítése után a tálca pereme és a csempék közötti hézagot szilikon-kittel zárjuk le. Gyengén kreppelt ragasztószalaggal a lezárást tisztán, élesen határolhatjuk el.
Anyag
A beltér kiépítése nemcsak egyszerű vonalú, modern, hanem rusztikus enteriőrök kialakítását is lehetővé teszi. A következő példában olyan, a szokásos építési móddal készült válaszfalat mutatunk be, amely a helyiséget két külön szobára osztja.
Rusztikus jellegű válaszfal
A megosztás során egy nagy lakószobából egy kis étkezőt választunk le, és ennek rusztikus hangulatot igyekszünk adni. Ezért nemcsak kazettás ajtót választunk, hanem a fal étkező felőli oldalát is rusztikusán alakítjuk ki. A kívánt vidéki stílushoz nemcsak a válaszfalba beépített, ablakszerű vitrinek járulnak hozzá, hanem a falra felhelyezett fa vázsszerkezet is, amelynek látható mezőit dörzsvakolattal látjuk el.
1-4. lépések
Először a vázszerkezetet készítjük el, és a későbbi vitrinekhez fakereteket helyezünk bele.
5-6. Lépések
Ezután az állványzat hátoldalát egyemberes gipszkarton lapokkal burkoljuk. A hangszigetelés javítására az állványzat belsejét – a vitrinkeretek kivételével – kőzetgyapot vagy üveggyapot lapokkal töltjük ki. Ezeket csekély ráhagyással szabjuk ki és beszorítjuk a vázszerkezet lécei közé. Amikor a falnak még a nyitott oldalát burkoljuk, a vitrinek helyén különösen pontos munkát kell végeznünk, hogy a gipszkarton lapok széle pontosan illeszkedjék a keretekhez. A gipszkarton felületeket gletteljük és csiszoljuk, majd teljes kiterjedésükben mélyalapozzuk.
Az étkező oldalán csak ezután csavarozzuk fel a 4 x 6 cm-es léceket derék-szögben és átlósan a nyers állapotban kész válaszfalra. Mivel a burkolaton a csavarhelyek az elsimított tömítés miatt könnyen szembetűnnek, a lécek szerelőcsavarjait úgy helyezhetjük el, hogy a válaszfal tartóvázában biztosan rögzüljenek. A két vitrint ezután megfelelő méretű kivágásokkal kibéleljük, és 6 x 2,5 cm-es gyalult lécekkel bekeretezzük.
Ezeket tompa illesztéssel szembehelyezzük egymással, és ragasztó hozzáadásával látható módon odadűbelezzük. Mielőtt a dörzsvakolatot a rácsszerkezet mezőire felhordanánk, a faváz elemeit széles krepp ragasztószalaggal védjük. A rács és a gipszkarton lap között kb. 4 mm távolság legyen – így kiadódik az 50-es szemnagyságú durva dörzsvakolat vastagságához szükséges hely.
7. Lépés
Ezután a felhasználásra kész vakolatot simító-kanállal alulról felfelé dolgozva felhúzzuk és dörzsdeszkával strukturáljuk
Anyag
Számos lakáshoz viszonylag nagy hall tartozik, amelyben lakni is lehetne, ha nem kellene attól tartani, hogy bárki, aki éppen becsönget, közvetlenül a lakás közepébe toppan be. Ideális lenne tehát egy leválasztott kis előtér. Nemcsak számos régi épületben adódik hasonló probléma, de néha az újabban épült lakásokban is. A nagy helyiségek használata gyakran gondot okoz, mivel a családtagok mindenkori lakásigényeit nem könnyű egy kalap alá hozni.
Boltíves falnyílás köti össze a megosztott hall két részét
Egyikük szívesen hallgatna zenét vagy tévézne, míg másikuk nyugalmat keresne vagy csendben szeretne olvasni, tanulni. Ha azt szeretnénk, hogy inkább két kisebb szobánk legyen egy nagyszoba helyett, ez a korszerű szárazépítési módszerekkel még bérlakásokban is könnyen megvalósítható.
A helyiség megosztásának mindig az az alapfeltétele, hogy az ablakok némileg kedvező helyen legyenek, közvetlen természetes fényt juttatva a kettéosztott helyiség mindkét felébe. Sokan úgy akarják megosztani a helyiséget, hogy azért a két rész ne különüljön el teljesen egymástól. Ilyenkor jó megoldásnak kínálkozik egy olyan boltíves nyílás, amely példánkhoz hasonlóan függönnyel zárható le, így a lakályos hallt elválasztja a tulajdonképpeni bejárati tértől.
1. Lépés
A boltív könnyen megépíthető. íves körvonalát többnyire két forgácslapból alakítják ki, amelyek közé 25-30 cm-es közökben kb. 3 cm széles léceket csavaroznak. Ezekre fekszik majd fel a gipszkarton burkolat.
2. Lépés
A lécek elhelyezéséhez a forgácslapokból kivágott íveken nem kell munkaigényes bemetszéseket készíteni. Elegendő, ha a léceket pontosan a két ív közötti távolság méretére daraboljuk és a forgácslapok közé helyezzük, majd azokon át csavarokat hajtunk a lécek bütüjébe.
3. Lépés
Az íves rész burkolására különleges hajlékony lapokat vagy közönséges gipszkarton lapokat használhatunk. Elég, ha az utóbbiakat finomfogazatú fűrésszel vagy rókafarkfűrésszel a vastagsága feléig párhuzamosan befűrészeljük, hogy hozzá lehessen őket illeszteni a kerekítéshez. Attól függően, hogy az ívet mekkora sugárral alakítjuk ki, a bevágásokat sűrűbben vagy ritkábban kell elhelyezni.
A túl nagy közök csúnya sokszöget hoznak létre, amelyen viszonylag sok glettelést (simítást) kellene végeznünk, hogy végül mégis szép ívet kapjunk. Sokkal előnyösebb hajlítható gipszlapokat használni. Ezek 6 mm vastagságú, 240 cm hosszúságú és 120 cm szélességű lapként kaphatók a kereskedelemben.
4. Lépés
Célszerű előbb a válaszfal külső és belső oldalát burkolni és az ívdarabot csak azután beilleszteni. Az ívdarab hosszanti éleit beépítés előtt le kell törni, hogy könnyebb legyen tömíteni.
Boltíváltozatok
A boltívek nemcsak építési mélységükkel és sugarukkal nyújtanak sokrétű variációs lehetőségeket. Függönnyel láthatók el, esetleg tolóajtóval, amely eltűnhet a fal belsejében. A körívet két oldalpolccal is kombinálhatjuk. A polc forgácslap-kivágásokból, egy függőleges pofából és a polc lapjaiból áll, amelyeket a pofával össze kell csavarozni vagy dűbelezni és ragasztani. A lapok másik végükkel hornyokba illeszkednek, amelyeket a gipszkarton burkolat megszakításával kell kialakítani. A polcot ragasztással és hagyományos fatiplikkel vagy ferdén becsavart, hosszú önmetsző csavarokkal kell a tartóvázhoz erősíteni.
Boltíves nyílás, oldalpolcokkal kombinálva
Anyag
A garzonlakás nemcsak egyedülálló személyek, hanem fiatal párok részére is megfelelő lakáslehetőség. Persze hátrányai és kellemetlenségei is vannak. Ezek közül a legnagyobb rendszerint az, hogy nincsen külön konyhája. A főzés, sütés és mosogatás többnyire egy parányi fülkében folyik, vagy olyan szekrényben, amelynek ajtajai csak azután csukhatok be, hogy útjukból mindent elraktunk. Ez többnyire még a legjobb hobbiszakács kedvét is elveszi attól, hogy barátokat lásson vendégül otthonában. A főzés szaga és gőze ugyanis elárasztja az egész garzonlakást, mivel a konyha a lakótér felé teljesen nyitott.
Ötletes megoldás: leválasztott minikonyha tálalóablakkal
Ez a kellemetlen helyzet néhány jó ötlettel és némi kézügyességgel megszüntethető, ha a helyiségek mérete és a garzonlakás alaprajza ezt megengedi. A kérdést úgy oldhatjuk meg, hogy a konyhateret olyan, könnyűszerkezetű fallal választjuk le, amelynek ablakszerű nyílásán egy házilag készített asztal tolható át. így a konyha felől az asztalt kényelmesen megteríthetjük, de szükség esetén munkafelületként is használhatjuk, étkezéshez pedig vak nyíláson át egyszerűen a lakóhelyiségbe toljuk. Az étkezés befejeztével az asztalt a teljes étkészlettel együtt visszatolhatjuk a minikonyhába, mentesülve így az ételek és az étkészlet ide-oda hordásától.
1. Lépés
A tűzhely feletti, ferde csíkozással díszített kürtő ebben a fiatalos, ötletes minikonyhában a páraelszívót foglalja magában, amelyen át az ételszagok eltávoznak. Lehetőleg olyan elszívót válasszunk, amely a gőzt a szabadba vezeti. Nyitott égésterű gázüzemű lakásfűtő készülék esetén kizárólag belső keringésű, kürtőbe nem kötött szagelszívót használhatunk, a szénmonoxid visszaáramlás veszélyének elkerülésére!
Az élénk színek és a sárga átlós csíkok a kis konyhát optikailag megnövelik. A leválasztott minikonyhát előbb mindenesetre gondosan meg kell tervezni. Mielőtt a tervet megvalósítanánk, érdemes egyszer a tér felosztását a tervrajzról a valós körülmények közé átvinni oly módon, hogy az elválasztó vonalakat a padlóra ragasztott papírcsíkokkal jelöljük.
2. Lépés
Először a 6 x 6 cm-es padlófákat hosszú dűbelekkel a padlóra erősítjük. Szerelésük előtt az öntapadó csatlakozótömítést a padlóra ragasztjuk. A falra kerülő 6×6 cm-es lécek pontos függőleges helyzetét vízmértékkel gondosan ellenőrizzük.
3. Lépés
Egy előre kifúrt léc segítségével könnyebb a dűbellyukakat egyenletes távolságban és mélységben kifúrni. A lécre 80-100 mm-es közökben fúrjunk lyukakat, a lécet függőlegesen helyezzük a falra, és a fúrót az előre kifúrt lyukakba illesztve fúrjuk ki a dűbelek helyét. A mélységi ütközés a furatok helyes mélységét szavatolja. Szereléskor a dűbeleket a keretfán át a falba fúrt lyukba dugjuk (egyoldali szerelés).
4. Lépés
Az előtét- vagy takarófalként szolgáló, 15 mm vastag, szálerősített gipszkarton lapok mérete 100 x 150 cm. Ezért olyan tartóvázat igényelnek, amelyben a 6 x 6 cm-es állványlécek távolsága 50 cm. A gyakori mérést egy ütközőként használt, 44 cm hosszú távtartó léccel takaríthatjuk meg. Az állványléceket ferdén becsavarozott hosszú csavarokkal erősítjük a körbefutó kerethez.
5. Lépés
A tálalóablakot ezután 6×4 cm-es kereszthevederek felszerelésével alakítjuk ki. A hevederek vízszintességét vízmértékkel ellenőrizzük.
6. Lépés
Minden lapot három vonal mentén erősítünk fel, mindkét oldalán a vágott élek közelében és egyszer pontosan középen. Burkoláskor kerüljük a keresztirányú hézagokat. Ezt egyszerűen úgy érjük el, hogy a gipszkarton lapokat felváltva hol rövidebb, hol hosszabb élükre állítva helyezzük el. A lapok felerősítése után az illesztési hézagokba erősítőszalagokat ragasztunk, majd a csavarok helyével együtt glettelő-és hézagológipsszel gletteljük, simítjuk, majd csiszoljuk. A minikonyha munkalapját gázbeton lapokból rakott oszlopokra helyezzük.
Ezeket ragasztóhabarccsal falazzuk fel és megfelelő pontosságú kivitelezés esetén vakolat nélkül, közvetlenül csempézhetjük. A munkalap egy 35 mm vastag vízálló forgácslap, amelyből az öblítőnek és a hűtőszekrény szellőztetőjének nyílását szúrófűrésszel méret-pontosan kivágjuk. Azokat a csempehézagokat, amelyekbe a nemesacél peremeket kell majd betolni, nyitva hagyjuk. A kürtő és a polc szereléséhez a léceket dűbellel erősítjük a falhoz. A gipszkarton falon erre a célra üreg dűbeleket kell használni.
7. Lépés
Az üregdűbelek nem a fúrt lyukba feszülnek be, hanem a csavar becsavarásakor az üregben olyan alakot vesznek fel, amellyel a borítás hátoldalának feszülnek. Használhatunk pl. fém üregdűbeleket. Ezek is alakzáró kapcsolattal rögzülnek.
Szétnyílnak, ill. csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán, ezáltal a terhet nagy felületen támasztják alá. Konzolterhekhez legalább 2 db üregdűbelt kell használni, amelyek átmérője 6 vagy 8 mm. Mivel a konyha kicsi, világosnak kell lennie. Ezért belső falait festékhengerrel matt fehérre festjük. A világítóan sárga átlós csíkok a minikonyhának sajátos megjelenést adnak.
8. Lépés
Két személy reggelijéhez a praktikus tolóasztalt a konyhában terítik meg, majd egyszerűen áttolják a nappaliba. Az asztalka ugyanazon az úton ismét visszakerül a konyhába anélkül, hogy akár egyetlen tányért is körül kellene vinni.
Anyag
Teherbíró, sík falakon, amilyenek a panellakások betonfelületei, különösen helytakarékos kialakítási módszerként kínálkozik a gipszkarton lapok közvetlen felragasztása pl. ragasztógipsszel vagy ásványi anyagokból készült ragasztóhabarccsal. Ezáltal a felhasznált lapok vastagságától függően csak mintegy 10 vagy 13 mm-rel nő meg a falvastagság.
Falécekre szerelt gipszkarton lapok
Ennél a szerelési módnál még a paneleken kívül szerelt elektromos vezetékek eltakarása is nehézségek nélkül megoldható oly módon, hogy kábelcsatornákkal ellátott szegélyléceket dűbelezünk a kész gipszkarton burkolat elé. így később a felszálló vezetékek felszerelése után tetszőleges számú elektromos dugaszolóaljzat helyezhető el anélkül, hogy falat kellene vésni. Az ilyen szegélylécek különböző vezetékcsatornáiban egyéb (pl. antenna- és Hifi-) kábelek is elhelyezhetők, ezeket tehát szintén rejtve és tisztán fektethetjük le.
1. Lépés
Mielőtt a falakat burkolnánk, az aljzatot meg kell tisztítani a tapétától és egyéb, a tapadást megnehezítő maradványoktól.
Ezután tapadó alapozást hordunk fel, amelynek meg kell száradnia, mielőtt a ragasztógipszet felhúzzuk.
2. Lépés
A ragasztógipszet a gyártó utasítása szerint vízzel keverjük ki és rövid idő után simítókanállal alaposan átdolgozzuk, míg csomómentes, egyenletes, masszaszerű állagot nem ér el.
3. Lépés
A ragasztógipszet simítólapáttal hordjuk fel, és az egyenletes elosztáshoz 4 mm-es fogazású lapátkával átfésüljük.
4. Lépés
A ragasztóanyagot mindig a fal teljes magasságában, bő 60 cm széles sávon hordjuk fel, majd egyik gipszkarton lapot a másik után a friss ragasztóágyba helyezzük és odanyomjuk.
5. Lépés
Egy hosszú beállító léccel ellenőrizzük, hogy a gipszkarton lapok a falon egy síkban fekszenek-e. A kissé elálló részeket a felület megnyomásával szüntetjük meg. Ha a burkolat egy napon és egy éjjelen át kötött, a hézagokba erősítő szalagot ragaszthatunk, glettelhetjük, majd csiszolhatjuk a hézagokat, és pótolhatjuk az esetleges egyenetlenségi hiányokat.
6. Lépés
Ha a gipszkarton lapokat tartólécekre szereljük fel, a szokásos módon önmetsző gyorsépítő-csavarokat használunk. Ezt követően a csavarok helyére és az illesztési hézagokra a szokásos módon erősítőszalagokat ragasztunk, gletteljük és csiszoljuk. Aki a csavaros szerelést választja, tartóvázként lyukasztott fém kalapprofilokat használhat.
Ezek csak kb. 15 mm vastagok, vagyis a tetőlécekhez viszonyítva a szerkezet egy-egy falon 1,5 cm-rel vékonyabb lesz. Ily módon a 3 cm vastag tetőléces szereléshez viszonyítva helyet takaríthatunk meg. A kalapprofilokat ugyanakkora távolságban szereljük fel, mint a tetőléces vázat, vagyis vízszintes elrendezésnél egymástól 42 cm-re, függőleges szerelésnél pedig 30 cm-re.
További fontos lépések
A kalapprofilokat leélezett széleiken át legfeljebb 100 cm-es közökben dűbellel a falra erősítjük, amihez beütődűbeleket vagy beütőhorgonyokat, illetőleg terpesztődűbeleket használunk. Kalapprofilok helyett 16 mm vastag léceket is használhatunk. Ezeket műanyag beütődűbelekkel vagy normál terpesztő dűbelekkel legfeljebb 100 cm-es közökben erősítjük fel az aljzatra. Ez az anyag 12,5 mm vastag gipszkarton lapok és 25 mm hosszú önmetsző gyorsépítő-csavarok alkalmazásakor éppen elegendő ahhoz, hogy a gipszkarton lapokat felerősítsük és a csavarfejeket elég mélyen besüllyesszük.
Ennek a szerelési módnak alapfeltétele – éppúgy, mint a ragasztógipszes módszer vagy a kalapprofilos tartóváz esetében -a teljesen egyenes, sík aljzat, mivel az anyag csekély vastagsága és a lécezés ebből eredő hajlékonysága nem teszi lehetővé, hogy az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel szüntessük meg.
Tanácsok a tartóváz faanyagának megvásárlásához
A faanyagot lehetőleg jóval a beépítés előtt vegyük meg, és lehetőleg azon a helyen tároljuk, ahol később felhasználjuk. A fát mindig fektetve tároljuk. Az egyes faelemek közé 50 cm-es közökben helyezzünk egyforma vastagságú lécdarabokat azért, hogy a faanyag szellőzhessen. Fóliába csomagolt fát csak közvetlenül beépítés előtt csomagoljunk ki. Ha a fólia nem sérült, a fóliába csomagolt fa nedvességtartalma többnyire nem haladja meg a 15 %-ot.
Anyag
Aki szívesebben dolgozik fával, mint habarccsal, a nyers falat tartólécezésre szerelt gipszkarton lapokkal is burkolhatja. A 3 x 5 cm-es gyalulatlan tetőlécekből álló tartóvázat kb. 42 cm-es középvonal-távolsággal, dűbelekkel vízszintesen a falra rögzítjük. Függőleges lécezést is kialakíthatunk 30 cm-es középvonal távolsággal. Mindkét esetben a léc vastagsága elegendő teret ad ahhoz, hogy a burkolat mögé vezetékeket rejtsünk el. Kondenzvíz keletkezésének megakadályozására a hidegvíz-vezetékeket mindig párazáró szigeteléssel kell ellátni.
A nyers fal és a tartólécek közé kerülnek a hőszigetelő lapok
A tartólécezés szerelésekor a 80 mm-es műanyag beütődűbelek különösen praktikusak és időtakarékosak. Ezeket legfeljebb 100 cm-es közökben helyezzük el. Mielőtt a burkolatot a tartóvázra erősítenénk, beállító léccel és vízmértékkel egy síkba kell hoznunk.
A túl mély helyeket, vagyis az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel kell kiegyenlítenünk. Ehhez a műanyag beütődűbel csavarját egy kereszthornyos csavarhúzóval meglazítjuk, majd kis faékeket helyezünk a fal és a lécezés közé úgy, hogy a lécezés pontosan egy síkba essen. Ezután a műanyag beütődűbel csavarját egy kalapácsütéssel ismét szintig beütjük. Ha aljzatunk nagyon egyenetlen, az előbb említett beütődűbelek jól használhatók, mivel a rögzítést és síkba igazítást egy menetben végezhetjük.
Párazáró fólia
A hőszigetelés elhelyezése után a párazáró fóliát kell felhelyezni. A fóliatoldásokat kétoldalt öntapadó ragasztószalaggal kell folytonosítani. Az előtétfal szélein a párazáró fóliát a födémhez, ill. a falhoz szintén öntapadó szalaggal kell csatlakoztatni.
A gipszkartonlap burkolatot a helyiség magasságának megfelelően, levegőrés nélkül kell leszabni, és vízszintes lécezés esetében a lécek futására merőlegesen kell felcsavarozni. Ennek során az önmetsző gyorsépítő-csavarokat 25 cm-es közökben csavarjuk be.
A lécezésre függőleges burkolatot is függőlegesen csavarozzuk fel. Ilyenkor a lapok illeszkedése mindig egy-egy lécen fekszik, és a lapokat szegélyük közelében csavarozzuk fel. Ha a lécek közötti távolság 30 cm (az egyemberes lap fél szélessége), akkor egy további léc a lap közepe alatt fekszik, itt a lapot önmetsző gyorsépítő-csavarokkal 25 cm-es közökben erősítjük fel.
Hő- és hangszigetelt felület kialakítása
Ha a gipszkartonlapos (szárazvakolat) szerelésével a fal szigetelésén is javítani akarunk, gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapok) alkalmazunk, amelyek hátoldalára szigetelőréteget kasíroztak. Ha a szendvicslapokat tartólécezésre szereljük, a hő- és hangszigetelést oly módon javíthatjuk, hogy a nyers fal és a tartó-lécezés közét hézagmentesen üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelő anyaggal töltjük ki. Ilyenkor ennek megfelelően hosszabb dűbeleket kell választanunk.
Ha a hő- és hangszigetelő anyag 40 mm vastag, 120 mm hosszú dűbeleket kell alkalmaznunk. Megjegyezzük, hogy külső falak hőszigetelő burkolatának készítésekor a kondenzvíz-képződés megakadályozására párazáró réteget kell beépíteni.
Régi vakolatok felújítása
Ugyanúgy dolgozunk, mint ahogy a nyers falak burkolásánál láttuk. Ha ragasztóanyaggal dolgozunk, arra kell ügyelni, hogy a régi vakolat száraz, szilárd, pormentes és teherbíró legyen. Az esetleges tapétákat és régi festékbevonatokat természetesen el kell távolítani. Ha a vakolat felszínét tapadóalapozóval vagy oldószertartalmú mélyalapozóval alapozzuk, nemcsak szilárdítjuk azt, hanem a vakolat szívóképességét is javítjuk. A régi falak tartóvázas burkolása lényegében azonos az új épületek falain alkalmazható eljárással. Azt is megtehetjük, hogy a gipszkarton lapokat a már leírt módon gipszkartoncsíkokra szereljük (a gipszkarton lap csíkokra vágásával).
Helytakarékos szerelés sima, sík aljzaton
Akár 3×5 cm-es tetőlécekből készített normál tartóvázra szerelünk, akár ragasztóanyagot használunk, a térből néhány centiméter elvész. A hasznos terület csökkenése különösen kis helyiségekben hátrányos. Még az is előfordulhat, hogy az eddigi bútorzatot már nem tudjuk elhelyezni, mivel a szoba hossza és szélessége csökkent. Akinek bármely oknál fogva számolnia kell a centiméterekkel, különleges, helytakarékos szerelési módokkal érhet csak célt.
A következőkben leírt szerkezetek kiválóan alkalmasak régi házak korszerűsítésére, de különösen jól alkalmazhatók panellakásokban. A panellakások falain többnyire semmiféle vakolat nincsen, aminek következtében a helyiségek nedvességszabályozása kedvezőtlen.
Így biztonságos
Anyag
A gipszkarton lapokat ragasztóanyaggal közvetlenül a nyers falra erősíthetjük. A ragasztócsomók között elegendő levegő marad ahhoz, hogy a gipszkarton lapok mögé kis keresztmetszetű vezetékeket (pl. villanyvezeték) rejthessünk. Az elosztó- és kapcsolódobozokat úgy kell elhelyezni, hogy felső élük kb. 2 cm-re álljon ki a fogadó alapszerkezetből. Alternatív megoldásként a gipszkarton lapokat az alapszerkezetre dűbelezett egyszerű tartólécezésre is csavarozhatjuk. A tartólécezés vastagsága lehetővé teszi, hogy a falra szerelt elektromos és gépészeti vezetékeket a lapok alá rejtsük.
Szerelésre kész ragasztóanyag
Az erősen szívó hatású aljzatokat – pl. porózus betont vagy vakolatot – alapozással kell előkészítenünk, hogy a ragasztóanyag biztos kötését lehetővé tegyük. Az alapozót ecsettel telítésig hordjuk fel. Téglafalazatot közvetlenül burkolhatunk. A betonaljzatokat az esetleg rájuk tapadó zsaluleválasztó maradékoktól és viasztól meg kell tisztítani. A betonaljzatok, betonfalak készítésekor ugyanis a fa zsaluhéjat olajjal itatják át, hogy a cement megkötésekor a zsalu könnyen eltávolítható legyen.
A gázbeton falat megfelelő alapozóval kell előkezelni. Mivel a ragasztóanyagot a lap hátoldalára hordjuk fel és a lapot a felhordott ragasztóval együtt helyezzük a falra, a kiválasztott lapnak meghatározott szilárdságúnak kell lennie. Ebből az okból inkább 12,5 mm vastag lapokat használjunk a viszonylag hajlékony 9,5 mm-es lapok helyett. Mivel a lapok súlyosak, egyemberes lapokat célszerű alkalmazni. Ha a nyersfalban csővezetékek és vastagabb kábelek elhelyezésére szolgáló hornyok vannak, ezeket a burkolómunkák megkezdése előtt be kell vakolni. Ehhez jól használhatók a könnyen feldolgozható kész vakolatok.
1. lépés
A por alakú ragasztót az előírt mennyiségű vízbe szórjuk. Ezt követően hagyjuk néhány percig „pihenni” (min. 3 perc). Ezután az anyagot keverőfával vagy fúrógépbe befogott keverővel alaposan átgyúrjuk, míg egynemű, masszaszerű, csomómentes anyagot nem kapunk. Lényeges, hogy mindig csak annyi ragasztót keverjünk ki, amennyit a bedolgozhatósági idő alatt elhasználunk (általában 2,5 kg). Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kisebb mennyiségeket keverjünk ki egyszerre. A külön-külön kiszabott illesztési darabokhoz – amelyeket többnyire befejezésül helyezünk el – célszerű a kikevert mennyiségeket csökkenteni, mivel ezek illesztése több időt vesz igénybe.
Mielőtt a lapokat felraknánk, készítsünk elő betétfákat és kis ékeket, amelyekkel a lapokat a padló fölött 2 cm-es, a mennyezet alatt 0,5 cm-es közöket tudunk beállítani, hogy a kötési folyamathoz szükséges levegőmozgás létrejöhessen. A ragasztóanyagot a lap szürke hátoldalára simítólapáttal hordjuk fel, mégpedig a lap közepén kb. tenyér nagyságú, 3-4 cm vastag csomók formájában, amelyeket kb. 30 cm-re helyezünk el egymástól. Az oldalsó szélek mentén a ragasztót egyenlő vastagságban csíkban hordjuk fel, miközben kb. 40 cm-es külön csíkokat kis közökkel sorolunk egymáshoz.
2. Lépés
Az így előkészített lapot enyhe nyomással a falra helyezzük, majd egy beállító léccel, alumíniumból készült fogantyús vakolóléccel vagy acélsínnel odaütögetjük. Ezek helyett egy egyenes, hosszú, gyalult falécet vagy alumíniumlécet is használhatunk. Igen jó megoldás, ha a lapot gumikalapáccsal kopogtatva igazgatjuk a helyére. Ezután egy hosszú vízmértékkel ellenőrizzük, hogy a lap pontosan függőlegesen áll-e.
A beállító léc átlós irányú ráfektetésével kitapinthatjuk a púpokat és mélyedéseket, amelyeket megfelelő nyomogatással, kopogtatással egyengetünk el. Záródó hézagokkal így illesztjük egyik lapot a másikhoz, és minden lapot vízmértékkel és igazítóléccel beigazítunk. Eközben azt is ellenőrizzük, hogy az újonnan elhelyezett lap pontosan egy síkban van-e az előzővel. Ha nincsen, megfelelően igazítani kell rajta. Ha szükséges, a vakolat alá kerülő vezetékeket a lapok felragasztása előtt kell elhelyezni.
3. Lépés
Ha a lapokat a falra helyeztük és a ragasztóanyag megkötött, a lapok illesztési hézagaiba, valamint a mennyezethez csatlakozó hézagba erősítőszalagot ragasztunk, majd gletteljük.
A padló feletti hézag nyitva maradhat, mivel azt később elhelyezendő szegélyléc eltakarja.
Jó tanács
Tömítés és felerősítés
A csővezetékek és a gipszkarton lap közötti gyűrű alakú rést szintén tömítjük (pl. szilikon tömítőanyag). Az olyan felületeken, amelyeket vízsugár vagy fröccsenő víz érhet – pl. zuhany-fülkékben – további tömítési munkák szükségesek, nehogy a hézagokon át nedvesség érje a gipszkarton lapot. Itt olyan különleges ragasztót célszerű használnunk, amely egyúttal a vízhatlanságot is biztosítja is (ragasztószalag).
Erre a célra régebben kétkomponensű epoxi-ragasztókat használtak. Ezek mellett ma olyan egykomponensű ragasztók is kaphatók, amelyek felhasználása könnyebb, és egyúttal tömítenek is. Ezek vízzel kikeverhető porok vagy használatra kész diszperziós ragasztók. A vízhatlanságot biztosító ragasztók alkalmazásakor a gipszkarton alap hézagait tömíteni kell, hogy egyenletes alapot kapjunk, és a ragasztók használatakor a költségek is kedvezőbben alakuljanak.
Tippek:
- A különösen kritikus sarkok védelmére a tömítő ragasztókat előbb a sarkok két oldalán mintegy tenyérnyi szélességben kenjük fel.
- A friss ragasztóágyba ezután rugalmas tömítő csíkot ágyazunk be, amelyre simító-kanállal egy újabb vékony ragasztóréteget kenünk. Ha minden sarkot így előkészítettünk, a gipszkarton lap egész felületére ugyanabból a ragasztóból kb. 1 mm vastag szigetelőréteget hordunk fel. Ezt rozsdamentes acélsimítóval húzzuk le és egy éjszakán át keményedni hagyjuk. A tulajdonképpeni ragasztóágyat csak azután, egy következő munkamenetben húzzuk fel fogazott lapátkával.
Most már a csempéket a szokásos módon belenyomhatjuk a ragasztóágyba. A hézagokat a szokásos fugaanyaggal zárjuk le. Olyan fugaanyagot válasszunk, amelynek színe illik a csempékhez.
Felerősítési problémák és megoldásuk
Megfelelő dűbelekkel vagy előre megtervezett horgonyzásokkal épített gipszkarton mennyezetekre és falakra is gond nélkül erősíthetünk fel különféle terheket. Az alkalmazandó rögzítőeszköz kiválasztásakor természetesen figyelembe kell venni a szerelendő tárgyak fajtáját és tömegét, de az sem mindegy, hogy milyen a gipszkarton burkolat fajtája és vastagsága. Könnyű, sík terhek – pl. 15 kg-nál nem nehezebb képek – a kereskedelemben kapható képkampókra gond nélkül felakaszthatok.
Nehéz fali terhek
A nehezebb fali terhek különleges felerősítést igényelnek. Tömör aljzatra erősített fal- és mennyezetburkolatok esetében megfelelő hosszúságú keretdűbeleket mélyíthetünk a gipszkarton burkolat mögötti tömör építőanyagba. Üreges falszerkezetekre könnyű polcokat vagy faliszekrényeket utólag műanyag terpesztő dűbelekkel, vagy akár fémből vagy műanyagból készült alakzáró dűbelekkel rögzíthetünk.
A különleges tartószerkezetre nagy felületű terhek erősíthetőek
Ha a falra kerülő terhek helyét már az állványzat felépítésekor előre látjuk, a teher nagy felületen való eloszlatásához ajánlatos kiegészítő tartósínt vagy falapot beépíteni. A nehéz konzol-terhek, mint pl. mosdókagylók, bidék és falhoz erősített WC-k olyan tartószerkezetet igényelnek, amelyek a terheléseket az állványzaton és tartókon keresztül a padlóra vezetik le. Szaniter berendezések alátámasztására szerelésre kész, rendszerbe tartozó tartók kaphatók. A mennyezetre a terhek szintén probléma nélkül erősíthetők fel, ha a dűbeleket helyesen választjuk meg.
Könnyű szerkezetek, pl. függönyrudak és világítótestek gond nélkül erősíthetők fel a gipszkarton mennyezeti lapra. Ehhez normál terpesztő dűbeleket, műanyagból vagy acélból készült üreg dűbeleket, esetleg billenő- vagy rugós dűbeleket használhatunk. Ha a dűbelenkénti függő teher tömege egy-egy mennyezeti mezőben nem haladja meg a 6 kg-ot, a terhek a gipszkarton lapra közvetlenül is felerősíthetők. Mennyezeti mezőnek tekintünk egy 1 m hosszú lapfelületet, amelyet oldalt egy-egy tartóléc fog közre.
A nehéz fali terhek különleges megoldásokat igényelnek