Télikertek - 166. oldal

Magáncélú építkezéseknél a váz nél­küli üvegszerkezetű télikertek ritkán fordulnak elő, mert magas a fajlagos költségük, sérülések esetén az egyes ele­mek pótlása hosszadalmas és költséges. Anyaguk edzett biztonsági üveg, amely szükségessé teszi, hogy edzést megelő­zően az üvegeket pontosan méretre vág­ják és elhelyezzék a furatokat, mert az edzést követően ezek már nem módo­síthatók, ill. nem készíthetők el.

7-84. ábra. Rejtett alumíniumszerkezetű télikert nézetrajza.

7-85. ábra. A 7-84. ábrán bemutatott télikert főbb csomópontjai a) és b) függőleges, c) vízszintes csomópontok; 1 hőszigetelő üvegezés; 2 peremes hőszigetelő üvegezés; 3 egyrétegű sík üvegezés, 4 szerelőkeret; 5 statikai váz; 6 ragasztott műanyag profil; 7 perem; 8 csavarozás; 9 szellőzőkeret; 10 ék; 11 ragasztóréteg; 12 fugázó kittelés; 13 nyíló keret; 14 pánt; 15 hőszigetelés; 16 kapocs; 17 falszegő; 18 vízorr szegő; 19 rugalmas tömítés.

Álta­lában az így kialakított télikertek nem üvegezett tetejűek, mert nem az üvegfalnak, hanem más szerkezeteknek kell hordaniuk a tető terheit, hiszen ezek a bordák csak a szélterhek felvételére alkalmasak (7-86. és 7-87. ábra).

7-86. ábra. Váz nélküli üvegszerkezetű télikert a) nézetrajz; b) alaprajz.

7-87. ábra. A 7-80. ábrán bemutatott télikert főbb csomópontjai a) – d)
1 üvegfal; 2 üvegborda; 3 lapragasztás; 4 csomóragasztás; 5 gumicsík; 6 befogó fémprofil; 7 csavar; 8 facsavar; 9 tipli; 10 dilatációs rés; 11 fal.

Az ilyen szerkezetű üvegházak és egyéb építmé­nyek más szerkezetekkel való kapcso­latait mindig úgy kell megoldani, hogy azok a mozgást sérülések nélkül tegyék lehetővé. Erre nemcsak az említett szélnyomás miatt keletkező mozgások, ha­nem a szerkezet hő mozgása miatt is szük­ség van. A váz nélküli télikertek szellőzői az üveg­szerkezetekbe nem építhetők be, azokat mindenképpen más szerkezetekben kell elhelyezni.

Az acél- és alumíniumprofilokból kom­bináltan kialakított szerkezetek előnye, hogy az acélprofilok nagyobb szilárd­sága adja a megfelelő teherbírást, ugyan­akkor az alumíniumprofilok nagyobb választéka és speciális kialakítása teszi lehetővé a megfelelő tömítő profilok fo­gadását és a hőhíd mentes fémszerke­zetek kialakítását.

Az ilyen szerkezetek esetében nemcsak úgy kell megtervez­ni a csomópontot, hogy a kétféle anyag ne érintkezzék, hanem össze kell egyez­tetni különböző karbantartási igényü­ket is. Az acél profilelemek folyamatos karbantartást igényelnek, az alumíniumprofilok pedig nem. A 7-66. és 7-67. ábrán bemutatott pél­da esetében a kétféle anyag találkozása megfelelő, korrózióra érzékeny acél­profilok csak a belső térben vannak.

7-66. ábra. Kapcsolt szelvényű és hőhíd megszakítós rendszerű fémvázas télikert.

7-67. ábra. A 7-66. ábrán bemutatott télikert jellemző csomópontjai a) oszlop és szaruzat metszete; b) eresz kialakítása; c) lábazati csomópont; 1 oszlop/szaruzat; 2 keret 3 talpkeret; 4 szerelő­keret; 5 hőhíd megszakító műanyag profil; 6 foga­dókeret; 7 ágyazó profil; 8 üvegezés; 9 műanyag szorítóprofil; 10 fugázás; 11 szorítóprofil; 12 csa­vartoldó; 13 csavarozás; 14 borda; 15 takaróprofil; 16 vízvető; 17 furatok; 18 kapcsolóprofilok; 19 hő­szigetelés; 20 ólomlemez; 21 rezgéscsillapító; 22 hor­gonycsavar; 23 alap; 24 aljzat; 25 padlóburkolat.

Alumíniumszerkezetű télikertek

Teljes egészében sajtolt alumíniumpro­filokból épült télikertet és csomópont­jait mutatja be a 7-68. és 7-69. ábra. A 7-70. és 7-71. ábrán látható hőszi­getelő üvegezésű télikert érdekessége, hogy az üvegezés sajátos megoldása folytán a tartószerkezet kívülről nem látható. Még a sarokpilléreknél is üveg­gel borították a takart felületeket. A fél nyeregtetős télikert szellőzése cél­jából a talpösszekötő és a gerincössze­kötő profilt perforálták, takarásuk le­mezekkel szabályozható.

7-68. ábra. Sajtolt alumíniumprofilokból készített télikert a) alaprajz; b) nézet.

7-69. ábra. A 7-68. ábrán bemutatott télikert csomóponti megoldásai a) – f)
1 oszlop és szaruzat (5390); 2 üvegezőbordázat (4835); 3 ajtókeret; 4 kapocsprofil; 5 üvegező ke­retléc (1351); 6üvegszorító (5399); 7 takaróprofil (5400); 8 saroktakaró léc (5397); 9 sarok üveg­szorító profil (5401); 10 egyágyas üvegszorító (5398); 11 kiemelő profil (4895); 12 üvegszorító gumiprofil; 13 kitöltő kittelés; 14 ék; 15 hőszige­telő üvegezés; 16 terosztát; 17 csavar; 18 alátét; 19 horogelem; 20 habosítással kitölthető tér; 21 mű­anyag léc; 22 kerámia rácssor; 23 szellőzőkeret; 24 nyíló keret; 25 járófelület; 26 hőszigetelő réteg; 27 pánt; 28 padozat; 29 lábazati fal.

7-70. ábra. Hőszigetelő üveg borítású télikert a) alaprajz és tetőalaprajz; b) nézet.

7-71. ábra. A 7-70. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – f)
1 oszlop/szaruzat (6529); 2 oszlop toldó profilja (3558); 3 üvegezés toldó profilja; 4 lábazati rés­szellőzés; 5 átszellőző borda; 6 hőszigetelő üve­gezés; 7 takaró üvegezés; 8 speciális ragasztósza­lag; 9 ragasztófólia; 10 alumíniumlemez burkolat; 11 ragasztó kitöltés; 12 kittelés; 13 ék; 14 szellőzőnyílások; 75 szellőzőlap; 16 csúszó keret; 17 lemezcsavar; 18 csavarozás; 19 csomólemez; 20 hőszigetelés; 21 műanyag alátét: 22 talp; 23 tőcsavar; 24 anya; 25 fal.

Külső takaróprofilos megoldást mutat be a 7-72. és 7-73. ábra. Ez a télikert egyszerű formájú, de azonos profilok­ból és kiegészítő elemekből, akár göm­bölyű tetőzetű és ellipszis alaprajzú téli­kert is megépíthető (7-74. és 7-75. ábra). Az alumíniumnak a télikertek kiala­kításánál nyert térhódítása lehetővé tet­te, hogy az építészetben teljes körűen alkalmazott rendszerek, profilok és ki­alakított csomópontok kisebb korrek­ciókkal erre a célra is felhasználhatók. Készülnek egyszerű tömbösített I szel­vényű hőhíd megszakítókkal, valamint karcsúsított tömbös változatban is, mint belső kapocsprofilok.

7-72. ábra. Külső takaróprofilos, alumíniumszerkezetű, hőhíd mentes kialakítású télikert jellemző csomópontjai 1 váz; 2 szerelőlap; 3 hőhíd megszakító műanyag profil; 4 szerelőborda; 5 műanyag ágyazó profil; 6 üvegezés; 7 műanyag szorítóprofil; 8 bordázat; 9 csavartoldó; 10 csavar; 11 szorítóprofil; 12 ta­karóléc.

7-73. ábra. A 7-72. ábrán bemutatott télikert.

7-74. ábra. Ellipszis alaprajzú, közel félgömb fedésű, alumínium szerkezetű télikert.

7-75. ábra. A 7-74. ábrán bemutatott télikert jellemző csomópontjai a) tört síkok találkozásának kialakítása; b) tört és egyenes sík találkozásának kialakítása; 1 oszlop; 2 szaruzat; 3 szerelőborda; 4 csuklós szel­vény; 5 tömítő profil; 6 RB hőszigetelő üvegezés; 7 normál hőszigetelő üvegezés; 8 bordázat; 9 takaróprofil; 10 kivezető furatok; 11 szorítóléc; 12 csa­vartoldó; 13 csavar; 14 ólomlemez.

7-76. ábra. Korszerű energiatakarékos aluprofilokból készülő télikert (kapcsolt) csomóponti metszete.

7-77. ábra. Korszerű extrudált aluprofilos téli­kert gerinccsomópontjának metszetrajza.

7-78. ábra. Tört síkú tető, ill. falfelület kapcsolt aluprofilokból, szerelt vázhoz kapcsolva. Csomóponti részlet.

Hőtechnikai példával érzékeltetve a szer­kezet részegységeinek réteghőmérsék­letét mínusz 15 °C külső, ill. plusz 15 °C télikerten belüli hőmérséklet esetén, az alábbi szerkezeti hőmérsékleti értékek adódnak:

[table id=120 /]

Az előbbi példából kitűnik, hogy a bel­ső tartóbordázat vázán ezen a hőmér­sékleten párakicsapódás, vagyis kon­denzáció jöhet létre. Az ilyen kapcsolt szerkezetek óriási elő­nye, hogy az eltérő és sűrűn változó réteghőmérséklet hatására a szerkezeti hő mozgás miatt létrejövő hangjelen­ség (kattogás) elmarad, mert a hőhíd megszakító rugalmassága ezt kiküszö­böli (7-79 – 7-83. ábrák). Ugyancsak belső, rejtett alumíniumszer­kezetű télikert látható a 7-84 és 7-85. ábrán. Ez a megoldás a bemutatott pél­dák közül talán a legigényesebb.

7-79. ábra. Egyszerű oldalüvegezésű télikert hálós képe.

7-80. ábra. A 7-79. ábrán bemutatott télikert csomóponti részletein jól látható a tömbszerű (habosított) hőhíd megszakító 1 nyíló tokkeret; 2 nyíló szárnykeret; 3 hőszigetelő üvegezés; 4 (alternatív) tömör panel a lábazati résznél; 5 vázszerkezet; 6 küszöb.

7-81. ábra. Korszerű kapcsolt alumínium profilszerkezetű (hőhíd megszakítós rendszerű) télikert vonalas rajza.

7-82. ábra. A 7-81. ábrán bemutatott hőhíd megszakítós, kapcsolt aluprofil szerkezetű télikert csomóponti részletei 1 hidegen hengerelt profilú acél keretváz; 2 acélszelvényű keretváz; 3 alsó összekö­tő (zárt szelvényű) acélbordázat; 4 alumí­nium támasztóprofil; 5 műanyag hőhíd-megszakító profil; 6 ágyazó és szorító kap­csoló aluprofil; 7 (gumi) záró és szorító tömítés; 8 hőszigetelő üvegezés; 9 vízmen­tes (elasztikus) gittelés vagy tömítő szalag (duplikált ragasztó felülettel); 10 fugázó gittelés; 11 szorító aluprofil; 12 hőhíd megszakítós csavaros kötőelem; 13 kapcsoló­elem; 14 látszó keretborda; 15 látszó hom­lokborda; 16 lábazati lemez; 17 szellőző és kondenzációs nyílás; 18 a télikertet fo­gadó épület fala; 19 maghőszigetelés; 20 járda; 21 dilatációs hőszigetelés; 22 horgonycsavarozás; 23 padozati hordozóréteg; 24 aljzatbeton; 25 padozatburkolat; 26 vízmentes gittelés.

7-83. ábra. Alumínium, műanyag, gumi és üveg együttes felhasználásával kialakított kombinált szerkezetű télikerti falrendszer a) váz/borda kapcsolat; b) (kapcsolt) nyílószárny üveg helyére beépítve.

Szabadon kialakítható, a kereskede­lemben könnyen beszerezhető hidegen hajlított szelvényekből megépíthető, egyrétegű üvegezésű télikert látható a 7-55. és a 7-56. ábrán.

7-55. ábra. Acélszerkezetű, egyrétegű üvegezésű télikert alaprajza és tetőalaprajza.

7-56. ábra. A 7-55. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – f)
1 oszlop; 2 szaruzat; 3 szemöldöktartók; 4 talpkeret; 5 üvegezőléc; 6 üvegszorító léc; 7 üveg; 8 kittágy; 9 ék; 10 csomólemez; 11 csavar; 12 anya; 13 bádogszegő; 14 korc; 15 ereszcsatorna; 16 csatornavas; 17 szellőzőkeret; 18 szellőzőborda; 19 fix zsalu; 20 padozat; 21 kiemelhető padlóelem; 22 emelőhorog-fészek; 23 tömítés; 24 üveglecsúszást megakadályozó kampó.

Melegen hengerelt profilt a tetőszerke­zethez kell alkalmazni, és a fesztávol­ságtól függően méretezni kell. Az acélszerkezetek rugalmassága miatt ügyel­ni kell arra, hogy a mozgások ne vezes­senek az üvegek töréséhez. Ezért az üvegtáblákat – és ez valamennyi fém­szerkezetű télikertre érvényes – feszültségmentesen, tehát síkban kell elhelyez­ni, rugalmas kitteléssel. Külön felhívjuk a figyelmet a 6 jelű csomópontban látható szellőző kiala­kítására, ahol a levegő bejut és az ol­dalfalon távozik.

Ugyancsak egyrétegű üvegezésű és rend­kívül egyszerű szerkezetű a 7-57 – 7-59. ábrán bemutatott, erkély alá beépí­tett télikert is, amelynek az anyagai azo­nosak az előzőkével.

7-57. ábra. Elemekből készített télikert, erkély alá beépítve a) homlokzat; b) alaprajz.

7-58. ábra. A 7-57. ábrán bemutatott télikert kiülő kosárelemeinek rajza és méretei a) U alakú közbenső, b) L alakú szélső elemek.

7-59. ábra. A 7-57. ábrán bemutatott télikert csomóponti tervei a) – g) (a csomópontok a 7-58. ábra szerint)
1 oszlop és szaruzat; 2 talpkeret; 3 alsó összekötő; 4 középső összekötő; 5 felső összekötő; 6 takaróprofil; 7 takaró sarokprofil; 8 üveg; 9 kittágy; 10 terosztát; 11 ék; 12 szorítócsavar; 13 kitöltő kitt; 14 ütköző gumiprofil; 15 lecsúszást megakadályozó kampó; 16 szerelő acélprofil -12/12; 17 fix zsalule­veles szellőző; 18 légjárat; 19 szellőző­keret; 20 szellőzőlap; 21 fogó; 22 szegő; 23 keret; 24 szúnyogháló; 25 szellőzőház; 26 szellőzőlevél; 2 7 csomólemez; 28 tőcsavar; 29 rugalmas kitöltő; 30 lábazati fal; 31 főfal; 32 vakolat; 33 tipli.

A szellőzést alsó és felső szellőzőnyí­lással oldották meg, az alsó tolózárszerűen szabályozható. Acéllemezből hajlított tartókból össze­szerelt télikertet mutat be a 7-60. és 7-61. ábra. Ezt a megoldást elsősorban nyaralók, hétvégi házak előtti teraszokhoz java­soljuk, nemcsak egyszerű szerkezete, kis lejtésű teteje, hanem egyszerűsített csomóponti megoldásai és egyrétegű üvegezése miatt is.

7-60. ábra. Hajlított acéllemez tartókból összeállított téli­kert, fedett terasz a) alaprajz; b) metszet

7-61. ábra. A 7-60. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – d) 1 oszlop; 2 szemöldöktartó; 3 ereszcsatorna; 4 csatorna, belső védőbevonat; 5 kerettartó; 6 szaruzat, húzott öv; 7 szaruzat, nyomott öv; 8 acélbetét, távtartó; 9 profillezárás; 10 üvegezőperem; 11 takaróléc; 12 sarokprofil; 13 lemezcsavar; 14 terosztát; 15 hasított gumicső; 16 síküveg; 17 kittelés; 18 csavar; 19 anya; 20 műanyag alátét; 21 alátét; 22 betét (csak a csavar alatt); 23 tőcsavar; 24 fal.

Hőszigetelő üvegezésű, melegen hen­gerelt acélprofilokból felépített egysze­rű szerkezetű, nagy belső terű télikert belső képe és jellemző csomópontjai láthatók a 7-62. és 7-63. ábrán. Az áb­rák alapján a megoldás áttekinthető, így csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tartószerkezetet (I profil) min­dig méretezni kell, hogy se nagyobb, se kisebb ne legyen a szükségesnél.

7-62. ábra. Idomacél tartójú, ferde falú télikert belső képe.

7-63. ábra. A 7-62. ábrán bemutatott télikert jellemző csomópontjai a) fal és szaruzat részlete; b) ablakos kapcsolat részlete; 1 profilacél tartó; 2 terosztát; 3 hőszigetelő üveg; 4 szerelőbordázat; 5 anyaalátét; 6 üvegszorító léc; 7 szorítócsavar; 8 nyílókeret; 9 borda; 10 takaró­léc; 11 kitt; 12 fugázó kitt; 13 ütköző gumiprofil; 14 tömítő szalag.

A 7-64. és 7-65. ábrán bemutatott téli­kert érdekessége, hogy rendkívül egy­szerű szerkezete ellenére gazdag formálású, hőszigetelt üvegezésű, jól és szabályozhatóan szellőztethető. Kiala­kítása folytán alkalmas arra, hogy ön­álló lakótér legyen, vagy a nappalihoz és más lakótérhez kapcsolódjon.

7-64. ábra. Szabad formálású télikert a) nézetrajz; b) metszet.

7-65. ábra. A 7-64. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – g)
1 keretváz; 2 kiegészítő váz oszlopai; 3 kereszt­tartó; 4 talpkeret; 5 üvegezőborda; 6 záró borda; 7 szellőzőkeret; 8 üvegezőperem; 9 hőszigetelő üvegezés; 10 terosztát; 11 kittágy; 12 takaróléc; 13 saroktakaró léc; 74 csavar; 15 műanyag alátét; 16 beépítő karmok; 17 fix zsalu; 18 ütköző; 19 pánt; 20 filctömítés; 21 fakeret; 22 laminált farost lemez; 23 hőszigetelés; 24 rugalmas kitöltő anyag; 25 lábazati fal; 26 eresz (födém).

Hazánkban fa-alumínium, kombinált szerkezetű télikertek ritkán fordulnak elő, részben az extrudált alumínium­profilok szűk kereskedelmi választéka, részben magas költsége miatt. A 7-53. és 7-54. ábrán mégis bemutatunk egy példát, hogy érzékeltessük a megoldás előnyeit.

A teljesen alumíniumprofilokból ké­szült télikerteknek ugyanis számos elő­nyük mellett van hátrányuk is: ember­közelben az alumínium és általában a fémek kedvezőtlen, rideg hatásúak. Ez úgy küszöbölhető ki, hogy az alu­míniumszerkezetek előnyeit (nem kor­rodálnak, profilalakításuk alkalmas tömítő profilok elhelyezésére, befogására stb.) felhasználjuk, de kedvezőtlen kör­nyezeti hatásukat faszerkezetekkel csök­kentjük.

7-53. ábra. Fa-alumínium, kombinált szerkezetű üvegház ereszkialakítása 1 oszlop; 2 keret; 3 szaruzat; 4 távtartó léc; 5 támasztóléc (ék); 6 tömítő gumiprofil; 7 hőszigetelő üvegezés; 8 alumínium takaróprofil; 9 extrudált alumínium ereszcsatorna; 10 kittelés.

7-54. ábra. A 7-53. ábrán bemutatott télikert általános oszlop- és szaruzat csomópontja (A jelölések megegyeznek a 7-53. ábráéval).

Gyakran előfordul, hogy az épület előt­ti fedett teraszt vagy tornácot úgy ala­kítjuk át, hogy felette üvegezett tető le­gyen. Ennél a megoldásnál ugyan az egyik oldal nyitott, így nem beszélhetünk télikertről, de a mögötte levő he­lyiségek világítása jelentősen javítható és a fedett térben növények nevelésére is kedvezőek a feltételek. A 7-27. és 7-28. ábrán a cserépfedéshez csatlakozó üvegfedés lehetséges csomóponti meg­oldását is bemutatjuk.

7-27. ábra. Üvegezett tetőzetű tornác.

7-28. ábra. A 7-27. ábrán bemutatott fedés csomópontjai a) – b) szaruzat csomópontjai; c) ereszkialakítás csomópontja; 1 szarufa; 2 terosztát; 3 üvegezés; 4 kittelés; 5 távtartó léc; 6 facsavar; 7 műanyag alátét; 8 takaróléc; 9 szélesített takaróléc; 10 szegő; 11 szarufa-kiegészítés; 12 ellenléc; 13 Hungisol fólia; 14 cserép; 15 alsó deszkázat; 16 takaróléc; 17 cserépléc; 18 ereszbádogozás; 19 szegő; 20 csatornadeszkázat; 21 csatornavas.

A 7-29. és 7-30. ábrán minden oldalról zárt, valódi télikert látható. A példa az általánostól főleg abban tér el, hogy egy­rétegű műanyag lemez fedésű. Ebből következően a szerkezete és a borítás rögzítésének módja rendkívül egyszerű. Hátránya, hogy a műanyag lemez nem átlátszó, és az egyrétegű kialakításnak nem igazán jó a hőszigetelő képessége. Ha nagyobb borított mezők készülnek ezzel a megoldással, akkor ügyelni kell arra, hogy a műanyag lemez alkalmas legyen a hóteher hordására is. Ilyen ese­tekben a lemez megkettőzhető.

7-29. ábra. Favázas télikert műanyag lemez borítással.

7-30. ábra. A 7-29. ábrán bemutatott télikert jellemző csomópontja 1 műanyag lemez; 2 gumilemez csík; 3 facsavar; 4 alátét; 5 kittelés; 6 szaruzat vagy oszlop; 7 csomólemez; 8 szelemen.

Az előbbihez hasonlóan egyszerű szer­kezetű, de üvegezett kialakítású a 7-31. és 7-32. ábrán bemutatott télikert. Az egyrétegű üvegezést ebben az esetben nem lehet csavarozással rögzíteni, ezért szükség van külső takaró-rögzítő lécre. Ennek anyaga a példa csomóponti raj­zain láthatóan csak a függőleges váz­szerkezeti elemek előtt fa, a tetőn lapos­ acél. Az eddig bemutatott egyrétegű üvegezésű, vagy műanyag lemez borítású télikertek nem fűthetők a nagy hő vesz­teségük miatt.

7-31. ábra. Nyeregtetős lakóépülethez csatlakozó télikert a) alaprajz és tetőalaprajz; b) metszet és nézet.

7-32. ábra. A 7-31. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – h) 1 közbenső oszlop; 2 sarokoszlop; 3 kiegészítő oszlop; 4 szaruzat; 5 szemöldökfa; 6 bordázat; 7 talpkeret; 8 nyíló keret; 9 távolságtartó léc; 10 takaróléc; 11 üvegezőléc; 12 taréj szelemen; 13 kittágy; 14 síküveg; 15 terosztát; 16 alumínium takaróléc; 17 L alumíniumprofil; 18 facsavar; 19 alufólia csík; 20 gerinclemez; 21 csomólemez; 22 csavarozás; 23 ereszszegő; 24 korc; 25 ereszcsatorna; 26 csatornavas; 27 acélcsap; 28 vízvető; 29 gumi tömítő profil; 30 csúszó szán; 31 beépítő karmok; 32 ék; 33 biturán szalag; 34 lábazati fal.

Télen a növényeket ki kell belőlük telepíteni. A 7-33. és 7-34. ábrán bemutatott szép formálású télikert rendkívül egyszerű szer­kezetű, de már hőszigetelő üvegezésű. A nagyobb tömegű hőszigetelő üvegezés miatt a szerkezete is erősebb, az alsó váz és az üvegszorító elem össze van építve.

7-33. ábra. Lakóházhoz utólag hozzáépített favázas télikert.

7-34. ábra. A 7-33. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) oszlop vagy szaruzat; b) ereszkiképzés; 1 oszlop; 2 szaruzat; 3 keményfa takaróléc; 4 össze­kötő csavar; 5 távolságtartó léc; 6 gumilemez; 7 kitt; 8 hőszigetelő üveg; 9 fugázó kittelés; 10 keret; 11 csapolás; 12 szemöldöktakaró; 13 mozgási űr.

A 7-35. ábrán látható egyszerűbb alap­rajzú, zárt terű és ajtóval a szabadba nyíló télikert változatokat, valamint a 7-36. és 7-37. ábrán bemutatott össze­tett alaprajzi elrendezésű, üvegezett, szellőzőablakos, lejtős tetejű (a 7-38. ábra metszete) üvegházakat és még szá­mos változatukat lényegében háromféle (A, B és C jelű) elemből lehet összeállítani (7-39. ábra). Az egyes elemek felépítése (7-40. ábra) és összeépítésük is egy­szerű (7-41. ábra). A függőleges váz­szerkezeti elemek a bemutatott csomó­pontokon feltüntetett méretekkel épít­hetők meg, de a ferde tetőszerkezeti elemeket a mindenkori igénybevételnek, fesztávolságnak megfelelően kell mé­retezni.

7-35. ábra. Elemekből összeépíthető télikert alaprajzi változatai I. a) – b) zárt terű és sarokmegoldás; c) háromoldalas, tolóajtóval; d) – e) tolóajtós és sarokmegoldás; f) háromoldalas, két tolóajtóval.

7-36. ábra. Elemekből összeépíthető, kontyolt nyeregtetős téli kert alaprajzi változata II.

7-37. ábra. Elemekből összeépíthető tompaszö­gű sarkos, tetőablakos télikert alaprajzi válto­zata III.

7-38. ábra. A 7-36. és 7-37. ábrán bemutatott télikertek metszete.

7-39. ábra. A 7-35 – 7-37. ábrán bemutatott összerakható télikertek elemei a) tolóajtós elem; b) fix, szellőzőablakos; c) teljes felületén fix.

7-40. ábra. A 7-35 – 7-37. ábrán bemutatott téli­kertek összeépítési csomópontjai a) – g)1 falváz keret; 2 átkötő facsavar; 3 purhab; 4 sziloplaszt fugázás; 5 üvegtakaró léc; 6 a fal üvege­zése; 7 sarokoszlop; 8 erősítő csomólemez; 9 facsavarozás; 10 szaruzat; 11 terosztát; 12 tetőüvegezés; 13 bélésléc; 14 alumínium takaróléc; 15 takaró alumínium sarokléc; 16 rugalmas kittelés; 17 tető­ablak (típus); 18 szerelőkapocs; 19 alumínium-profil; 20 falszegő; 21 vápalemez; 22 fém csomó­lemez; 23 átkötő csavarozás; 24 szegezés; 25 eresz­bádog; 26 bádog ereszcsatorna; 27 csatornavas; 28 tő-csavar; 29 főfal; 30 vakolat.

7-41. ábra. A 7-39. ábrán bemutatott építőele­mek csomópontjai a) – I) 1 ajtószár (tokszár); 2 szemöldökkeret; 3 alsó össze­kötő; 4 nyíló szárnykeret; 5 lábazati betét; 6 üt­köző; 7 tömítő gumiprofil; 8 hőszigetelő üveg; 9 kittelés; 10 ék; 11 takaróléc; 12 osztóborda; 13 víz­vető; 14 görgő; 15 szorítóprofil; 16 sörte; 17 sín; 18 küszöbborítás; 19 vezetőprofil; 20 záró sín; 21 ke­retoszlop; 22 lábazati összekötő; 23 ablakszárny­keret; 24 pánt.

A 7-42. és 7-43. ábrán látható télikert érdekessége, hogy hazai típus faabla­kok sorolásából, fa vázszerkezet közbe­iktatásával alakítható ki. Ennek a meg­oldásnak az előnye, hogy az ablakok – a szabványoknak megfelelően – jól zárnak, jól működtethetők, de a tömör bordák jóval szélesebbek, mint az egye­di kialakítású télikert esetében.

7-42. ábra. Fa tartóvázba épített típus faablakokból készített télikert.

7-43. ábra. A 7-42. ábrán bemutatott télikerti vízszintes csomópontja 1 tartóváz; 2 tokkeret; 3 borító-, takaródeszka; 4 rugalmas hőszigetelés; 5 sarokléc.

A 7-44. és 7-45. ábrán bemutatott pél­da ugyancsak típusszerkezetek, erkély­ajtók sorolásából áll, tehát teljes ma­gasságban üvegezett felületű. A 7-46. és 7-47. ábrán látható télikert olyan fejlesztett változat, ahol a nyíló elemek típusszerkezetűek, a fix üvege­zésű elemek egyedi kialakításúak és a tető is üvegezett. így a bordák széles­sége csökkenthető. A vázszerkezet fel­építése után az üvegezett elemeket be­építik a vázszerkezeti elemek közé. Az illesztési hézagokat jól kell tömíteni és takaróléccel kell lezárni.

7-44. ábra. Típus erkélyajtók és ablakok sorolásával kialakított télikert.

7-45. ábra. A 7-44. ábrán bemutatott télikert csomópontjai ablakokból összeépítve a) közbenső, b) sarokcsomópont; 1 tartóváz; 2 soroló léc; 3 sarok soroló elem.

7-46. ábra. Ácsolt favázas típus nyílászáró szer­kezetekből készített télikert a) alaprajz; b) nézet.

7-47. ábra. A 7-46. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – j) 1 oszlop; 2 faváz; 3 szemöldök összekötő; 4 pár­kány; 5 keretfa; 6 szaruzat; 7 fix üvegezés; 8 lába­zati bélésfa; 9 ajtókeret; 10 ajtószárny; 11 hőszi­getelő üvegezés; 12 kittágy; 13 üvegszorító léc; 14 alátét kitt; 15 fugázó kitt; 16 ék; 17 hőszigetelő (rugalmas) réteg; 18 takaróléc; 19 alsó keményfa keret; 20 csomólemez; 21 csavarozás; 22 csator­navas; 23 ereszcsatorna; 24 korc; 25 szegőlemez; 26 végdugó; 27 szerelő, 28 takaró fémprofilok; 29 üvegtoldó fémborda; 30 kötőlemez; 31 osztó­borda; 32 szellőző; 33 ütközőperem; 34 szellőző rácskeret; 35 rácsbetét; 36 légjárat; 3 7 távtartó léc; 38 facsavar; 39 főfal; 40 vakolat; 41 padlóburko­lat; 42 ágyazó réteg; 43 aljzatbeton; 44 lábazati fal; 45 járda; 46 bitumenes kiöntés; 47 ellenlécezés; 48 fólia; 49 rugalmas szegő; 50 szarufa; 51 cse­répfedés; 52 tetőlécezés.

A 7-48 – 7-50. ábrán látható üvegház érdekessége, hogy teljes szerkezete és az abban elhelyezett nyitható és fix üve­gezésű keretek összesen négyféle pro­filból alakíthatók ki. Ez a körülmény jelentősen leegyszerűsíti az építést meg­előző előkészítő munkát. A tartószer­kezetet alkotó A jelű elem (l. a 7-49. ábrát) ragasztott fatartó, amely egyrészt megakadályozza a 60x 150 mm keresztmetszetű faelem vetemedését, elcsava­rodását, másrészt lehetővé teszi, hogy a hosszabb tartóelemek rövidebb és eset­leg kevésbé jó minőségű fából is készül­hessenek.

7-48. ábra. Négyféle faprofilból és ragasztott fatartókból épített télikert a) alaprajz; b) nézet.

7-49. ábra. Favázas, műanyag lemez burkolatú és fedésű télikert.

7-50. ábra. A 7-49. ábrán bemutatott télikert főbb csomópontjai a) – c) szaruzati részletek; d) ereszcsomópont; e) oszlop és burkolat csatlakozása; 1 egy cellasoros, 2 két cellasoros műanyag lemez; 3 rugalmas kitöltő anyag; 4 terosztát; 5 tömítő profil; 6 gumicső; 7 szaruzat; 8 oszlop; 9 keretváz; 10 távtartó léc; 11 keményfa takaróléc; 12 facsavar; 13 alátét; 14 fém takaróprofil; 15 szerelőprofil; 16 légcella; 17 konzol; 18 fémprofil; 19 fa szorítóléc; 20 szegezés.

A növényházak legősibb és legegysze­rűbben megvalósítható típusa a hajtató-ágy vagy melegágy. Manapság azon­ban az üvegházak építésére mutatkozik a legnagyobb igény. A fóliasátrak ezek­nél jóval egyszerűbbek, mint ahogy azt a korábbi fejezetekben bemutatott pél­dákon láttuk.

Hajtató ágyak, melegágyak

A 7-1 – 7-5. ábrán bemutatott meleg­ágynak vasbeton oldalfalai vannak fel­hajtható üvegezett tetővel. A lejtésben elhelyezett és felhajtható, ill. leemel­hető üvegtető egy-, két- és hárommezős változatban készülhet vagy fa- (7-2. és 7-3, ábra), vagy idomacél szerkezettel (7-4. és 7-5. ábra).

7-1. ábra. Vasbeton oldalfalú melegágy vagy hajtató ágy a) nézet, b) metszet; 1 üvegkeret; 2 vasbeton fal; 3 csuklós beakasztó-elem; 4 támasztófül; 5 süllyeszték; 6 támaszrúd.

7-2. ábra. Melegágy vagy keltető ágy fa fedőke­rete a) egy-, b) két-, c) hárommezős; 1 keret; 2 borda; 3 fogófül.

7-3. ábra. A 7-2. ábrán bemutatott fedőkeret csomópontjai a) – b) metszetek; c) – d) fix és csuklós fogófülek; e) sarokkiképzés; 1 keret; 2 bordaprofil; 3 üvegezés; 4 fogóiul; 5 csukló; 6 erősítő kötés; 7 szeg vagy facsavar.

7-4. ábra. Melegágy vagy keltető ágy idomacél fedőkerete a) két-, b) hárommezős; 1 keret; 2 borda; 3 fogó; 4 támaszfül.

7-5. ábra. A 7-4. ábrán bemutatott fedőkeret csomópontjai a), c) szélső, b) közbenső borda metszete; 1 keret; 2 borda; 3 üveg; 4 alákittelés; 5 kittelés; 6 támaszfül.

Ügyelni kell arra, hogy a tetőelemek egyrészt az oldalfalakban elhelyezett akasztófülekre akaszthatók legyenek, másrészt két ember felemelhesse és fél­rerakhassa, amíg a melegágyat művelik.

Üvegházak

A 7-6. és 7-7. ábrán bemutatott üveg­ház a legegyszerűbb változatok közé tartozik: egyik oldalon meglevő épület határolja, két végén falazott szerkeze­tű, így szerkezete is egyszerű. A szom­szédos épület és a két végfal miatt meg­felelően állékony. A faszerkezetű üveg­ház érdekessége, hogy a teljes felülete nyitható (l. a 7-7. ábrát).

7-6. ábra. Épület mellé telepített, falazott végfalú fél nyeregtetős növényház.

7-7. ábra. A 7-6. ábrán bemutatott növényház részletei a) metszet; b) csomópont; 1 fa üvegkeret; 2 üvegezés; 3 folyóka (üvegmezőnként); 4 támasz; 5 horog; 6 csavar; 7 szelemen; 8 oszlop; 9 pánt; 10 átkötő; 11 faltő bádogozás; 12 lábazati fal; 13 épület.

A 7-8 – 7-10. ábrán látható szabadon álló üvegház önmagában merev szer­kezetajtóval, oldalsó és felső szellőztetőablakokkal készült. A váz szerke­zete is fából készül, de azzal a jó meg­oldással, hogy az időjárás viszontagsá­gainak kitett külső szorítóprofilok acélszelvények, tehát időállóbbak. Az üvegház harántarányú fa vázelemei előre elkészíthetők, felállíthatók, a hossz­irányú faelemekkel merevíthetők, majd végül beüvegezhetők. Ez a módszer jelentősen egyszerűsíti az építést, és lé­nyegében lehetővé teszi bármilyen hosszúságú üvegház építését.

7-8. ábra. Szabadon álló fa- és alumíniumszerkezetű növényház, üvegház.

7-9. ábra. A 7-8. ábrán bemutatott üvegház csomópontjai I. a),b) 1 faoszlop és szaruzat; 2 hosszmerevítő; 3 ablakkeret; 4 ütközés; 5 betétléc; 6 takaróprofil; 7 acél (vagy alumínium) sarokléc; 8 acél (vagy alumínium) ütköző- és takaróprofil; 9 facsavar; 10 műanyag alátét; 11 csavar; 12 fémbilincs; 13 kittelés; 14 üvegezés; 15 gumicső.

7-10. ábra. A 7-8. ábrán bemutatott üvegház csomópontjai II. a),b) (A jelölések megegyeznek a 7-9. ábráéval).

A 7-11. és 7-12. ábrán bemutatott üveg­ház az előzővel azonos kialakítású és felépítésű, de acélprofilokból készül. Ez az egyszerű L és T profilokból össze­állított típus is bármilyen hosszúságban felépíthető. A szerkezet a talp- és pár­kányösszekötőkhöz hegesztett köracé­lokkal merevíthető.

7-11. ábra. Üvegház idomacélból hegesztett kapcsolatokkal.

7-12. ábra. A 7-11. ábrán bemutatott üvegház csomópontjai 1 oszlop és szaruzat; 2 sarokoszlop; 3 talpkeret; 4 párkánykötés; 5 taréjkötés; 6 ajtókeret; 7 takaróprofil; 8 vízvető; 9 üvegszorító léc; 10 csavarozás; 11 pánt; 12 küszöb; 13 üvegezés; 14 ék; 15 alátét kitt; 16 kittelés; 17 lemezkapocs; 18 emelési űr; 19 csomólemez; 20 ragasztás; 21 alufólia teríték; 22 cementhabarcs ágyazat; 23 lehorgonyzás; 24 lábazati betonfal.

Az előzőnél még egyszerűbb acélszer­kezetű üvegház látható a 7-13. és 7-14. ábrán.

7-13. ábra. Idomacél vázszerkezetű, nyeregtetős üvegház tolóajtókkal.

7-14. ábra. A 7-13. ábrán bemutatott üvegház főbb csomópontjai a) – c) 1 közbenső oszlop vagy szaruzat; 2 sarokoszlop vagy szaruzat; 3 lapos­ acél; 4 taréjtartó; 5 takarólap; 6 üvegezőléc; 7 saroküvegező léc; 8 kapocs; 9 csavar; 10 anya és alátét; 11 alákittelés; 12 fugázó kittelés; 13 üvegezés.

Alumíniumprofilokból, az acélprofilokénál kisebb szilárdságot kihasználó, íves felső kialakítású üvegház és cso­mópontja látható a 7-15. és 7-16. áb­rán. A példa további érdekessége, hogy nem üvegezett, hanem poliészterlemez borítású. Az íves felület miatt ugyanis üvegborítással ez a megoldás nem kép­zelhető el.

7-15. ábra. Alumínium­szerkezetű, íves tetejű üvegház.

7-16. ábra. A 7-15. ábrán bemutatott üvegház csomópontjai a) közbenső borda; b) sarokborda; 1 alumínium C profil; 2 szorítólap; 3 sarokszorító; 4 acélborda menetfurattal; 5 csavar; 6 alátét; 7 anya; 8 rugalmas lemezcsík; 9 műanyag lemez borítás.

Fokozottan ügyelni kell a megfelelő tömítésre. A 7-17. és 7-18. ábrán bemutatott üvegház szerkezete extrudált alumíniumprofilokból készül, egyedi megoldásokkal. A szerkezetet a vázszerkezeten áthúzott csövek mere­vítik, érdekessége, hogy alkalmas két­rétegű borításra. Felül pattintható pro­filokkal rögzített hosszüreges műanyag lemez borítású, belül pedig az alumí­niumprofilok közé fóliaborítás feszít­hető be.

7-17. ábra. Előre gyártott alumíniumszerkezetű, műanyag lemez borítású üvegház.

7-18. ábra. A 7-17. ábrán bemutatott üvegház csomópontjai 1 keretváz; 2 csonk; 3 hosszmerevítő; 4 csavaros kötés; 5 üreges műanyag lemez; 6 kapocs; 7 rugalmas ágyazó réteg; 8 fólia.

Az üvegházak építésére egyre nagyobb igény van, ezért szakvállalatok, szak­emberek régen foglalkoznak már olyan előre gyártott elemcsaládok kialakítá­sával, amelyekből konszignáció alap­ján rendelve a helyszínen, az alapozás­ra csak egyszerűen fel kell állítani az üvegházat, minimális helyszíni szerelő munkával. Ezek kiselemes változata a 7-19 – 7-24. ábrán, nagyelemes válto­zata pedig a 7-25. és 7-26. ábrán lát­ható.

7-19. ábra. Kiselemekből felépíthető üvegházak a) fél nyeregtetős, terepszinten kialakított változat metszete; b) oldalnézet; c) nyeregtetős, terepszinten kialakított változat metszete.

7-20. ábra. Kiselemekből felépíthető üvegházak II. a) Fél nyeregtetős, süllyesztett változat metszete; b) oldalnézet; c) nyeregtetős, süllyesztett változat metszete.

7-21. ábra. Kiselemekből felépíthető üvegházak végfalai I. a) terepszinten kialakítva; b)  félmagasságban feltöltve; c) egyik oldalon feltöltve, másik oldalon terepszinten kialakítva.

7-22. ábra. Kiselemekből felépíthető üvegházak végfalai II. a) Fél nyeregtetős, terepszinten kialakítva; b) mint a), de félmagasságig feltöltve; c) mint a), de csak belső ajtóval; d) mint b), de csak belső ajtóval.

7-23. ábra. Nagyelemes üvegház elemváltozatai 1 oldalfalelem 2 db; 2 bejárati végelem 1 db; 3 vég­elem 1 db; 4 tetőelem 2 db; 5 sarokkapocs 4 db; 6 oromkapocs 4 db; 7 taréjkapocs 1 db.

7-24. ábra. A 7-23. ábrán bemutatott nagyelemes üvegház csomópontjai a) – d) 1 – 7 elem jelölése a 7-25. ábra szerint; 8 csavaros kötés; 9 üvegezés; 10 ablakkeret; 11 üvegezőkeret; 12 pánt; 13 hajlított párkány.

Mindkettő idomacél szerkezetű és egy­rétegű üvegezésű üvegházak felépíté­sére alkalmas, szinte korlátlan elhelye­zési változatokban (szint feletti, süllyesz­tett, szabadon álló, épülethez hozzáépí­tett stb.).

A gépi szellőzést, a fűtést és a mester­séges világítást biztosító épületgépé­szeti berendezések már nem tekinthe­tők a növényházak és télikertek szoros értelemben vett szerkezeti elemeinek. Alkalmazásuk – magas beruházási költ­ségük miatt – különösen növényházak esetében hazánkban még nem terjedt el széles körben.

Az igényesebb kialakí­tású télikertekben gyakrabban találko­zunk ilyen berendezésekkel. Alkalmazásukkal jelentős mértékben javítható az építmények használható­sága, növekszik a növényházak hasz­nosítási időtartama, ezért néhány példa bemutatásával röviden kitérünk ismer­tetésükre. Épületgépészeti tárgyú köny­vekben találhatunk róluk részletesebb ismertetéseket.

A három gépészeti berendezéscsoport közül a legfontosabbak, és így a legel­terjedtebbek a szellőztető berendezések. Fűtést csak olyan helyeken alkalmaznak, ahol jelentősen meg akarják hosszabbí­tani a növények termesztési időtarta­mát (primőrök termelése, egzotikus nö­vények nevelése stb.), vagy a télen-nyá­ron egyformán használt télikertekben. A mesterséges világítás főleg az utóbbi másfél évtizedben kezdett elterjedni, infravörös hősugárzással kombinálva, a növények nevelési, termesztési ciklu­sának rövidítésére.

Szellőztetés

A gépi szellőztetés általában a termé­szetes szellőzést egészíti ki, tehát akkor üzemel, ha a természetes szellőzés már nem elegendő (6-8. ábra). A szellőztetőventilátorok szívóoldala legtöbbször belül van, tehát a szabad nyílásokon be­áramló, majd belül felmelegedő levegőt távolítják el a belső térből. Fordított alkalmazásuknak rosszabb a hatásfoka, de indokolt esetben túlnyomásos tér lét­rehozásával működő szellőzés is kiala­kítható. A térben elhelyezett hő érzékelővel a gépi szellőzés automatikusan is vezérelhető.

6-8. ábra. A természetes és gépi szellőztetést egyesítő rendszer sematikus ábrája a) hosszmetszet, b) keresztmetszet; 1 szellőztető ventilátor; 2 keringető ventilátor; 3 szellőzőablakok; 4 ablaknyitó szerkezet; 5 üvegház; 6 légrések.

Az ilyen megoldás több­letköltsége megtérül, mert a ventilátor csak akkor üzemel, ha szükség van rá. A gépi szellőztetés villamos energia hí­ján napelemekkel is üzemeltethető (6-9. ábra). Ennek a megoldásnak előnye – azontúl, hogy nincs energiaigénye -, hogy a napelemek csak elegendő erős­ségű napsugárzás esetén adnak energi­át a szellőző berendezésnek. így az auto­matika elhagyható. Ennek ellenére a napelemek viszonylag magas költsége ezt a megoldást egyelőre hazánkban gaz­daságtalanná teszi. Ilyen esetekben ezért inkább akkumulátortelepeket alkalmaz­nak.

6-9. ábra. Napelemmel vezérelt és működtetett gépi szellőztetés 1 szellőzőventilátor; 2 áramforrás (szilíciumlapok); 3 légáram útja; 4 oldalsó tolattyú; 5 üvegház; 6 légcsatorna; 7 kitorkollás; 8 fix véglemez.

Fűtés

A növényházak és télikertek határoló felülete nagyrészt üvegezett vagy fóliá­zott. Hőszigetelő képessége és hőtárolása lényegesen rosszabb, mint a fala­zott, vagy egyéb építésű szerkezeteké, így mindig nagyon gondosan elemez­nünk kell a helyzetet és a költségeket, mielőtt megválasztjuk a növényházak fűtési megoldását. A télikertek eseté­ben ez nem lehet kétséges, hiszen a fű­tésüket mindenképpen meg kell oldani.

A fűtéssel a határoló felületeken át el­vesztett hőt kell pótolni. Ez a hő veszte­ség a határoló falak rossz hőszigetelési értékéből (konvekciós hőveszteség), a határoló szerkezetek kedvezőtlen tömí­tettségéből (filtrációs hőveszteség) és különböző felfűtési, tájolási stb. körül­ményekből adódik. A határoló felületek hőszigetelő képessége – amely alap­vetően az üveg vagy fólia hőátbocsátási tényezőjétől függ – csak korlátozott mér­tékben és csak nagy beruházási több­letköltségekkel befolyásolható (6-1., 6-2. és 6-3. táblázat).

6-1. táblázat. HUNGAROPAN típusú üvegek hőátbocsátási tényezői.

6-2. táblázat. Különböző anyagok és szerkezetek hőátbocsátási tényezői.

6-3. táblázat. Üvegfalak és nyílászárók hőátbocsátási tényezői.

Az ún. filtrációs hőveszteség a szerkezeti csomópontok helyes kialakításával, megfelelő tömí­tőanyagok alkalmazásával hatékonyan befolyásolható. Ha a határoló felületek nagyságától és hőszigetelő képességé­től függő hőveszteség százalékában fe­jezzük ki az üvegezési módjából adódó hő veszteséget, akkor – tapasztalati ala­pon – a következő értékeket kapjuk:

[table id=119 /]

A hőveszteség-számítás meglehetősen összetett feladatát – tekintettel a fűtés magas beruházási és üzemeltetési költ­ségeire – célszerű szakemberrel végez­tetni. Hazánkban a növényházakban régeb­ben az ún. fekvőkéményes fűtés volt a legelterjedtebb. A növényházban, vagy az azon kívül elhelyezett tüzelőberen­dezést fekvő füstjárathoz csatlakoztat­ták, amelynek vékony, kívülről agyag­habarcsba ágyazott cserépborítású fala melegítette fel a növényház légterét. E megoldás előnye volt, hogy tüzelőbe­rendezésében minden éghető hulladé­kot el lehetett tüzelni. A fekvőjáratot vagy a termesztő asztal alatt, vagy kö­zépen helyezték el.

Ma a légfűtés a leggyakoribb a növény­házakban, amelyekbe legtöbbször olaj­tüzelésű kazánokkal felmelegített leve­gőt fújnak be. Ez a megoldás energia­igényes, és ügyelni kell a befújt levegő hőmérsékletére, jó elosztására, a beren­dezés munkavédelmi és tűzvédelmi szem­pontból helyes megoldására. Igényesebb növényházakban általában meleg vizet előállító kazánt alkalmaznak, amely egy­szerű csőregiszterekkel, vagy bordás csö­vekkel fűt (6-10. és 6-11. ábra). A radi­átor a növényházakban hő leadóként nem gazdaságos.

6-10. ábra. Üvegházak csöves fűtési megoldásai a) oldalfal menti csövezés; b) talajra fektetett csö­vezés; 1 műanyag cső; 2 szerelt acél- vagy műanyag cső; 3 szivattyú; 4 osztó-gyűjtő; 5 üvegház.

6-11. ábra. Hőmérséklet-eloszlás különböző fű­tőcső-elrendezések esetén a) csak oldalsó fűtés, b) csak asztalok alatti fűtés, c) talajra helyezett fűtőcsőnek esetén; 1 fűtőcső; 2 növényház; 3 termesztő asztal; 4 talaj; 5 hőmérséklet-eloszlási görbe.

Világítás

Tágabb értelemben ide sorolhatók mind­azok a világítási berendezések, ame­lyek a növénytermesztés hatásfokát nö­velik. Tehát nem a növényházak sötét­ben való használatához, vagy a téliker­tek általános világításához szükségesre gondolunk. A hatásfoknövelő világítást egyrészt a növénytermesztés során a ciklusidők rövidítésére alkalmazzák éjszakai „nap­pali” világításként, másrészt infravörös hősugárzó izzókkal kombinálva „fűtés” is (6-12. ábra).

6-12. ábra. Növényház belső világítása 1 növények; 2 sugárzási zóna; 3 infravörös hősu­gárzó, vagy izzós világítás; 4 függesztek; 5 világí­tótest; 6 üvegház; 7 termesztő asztal.

Rendkívül lényeges, hogyan választjuk meg a növényházak és télikertek szer­kezeti elemeinek felületvédelmi rend­szereit. A helyes megválasztás és a gon­dos kivitelezés alapvetően befolyásolja egy-egy növényház vagy télikert idő­állóságát, biztonságos üzemeltetését.

Minden felületkezelési rendszernek két fő célja van:

• konzerválja a kezelt anyagot, meg­akadályozza a faszerkezetek korhadását és biológiai fertőződését (rovar és gomba), fémszerkezetek esetében pedig a párás levegő és csapadék korróziós hatásának ér­vényesülését;
• végleges felületi kialakítást ad a ke­zelt anyagoknak, meghatározva a megjelenését, színét, ami fa eseté­ben lehet pácolt vagy mázolt, fém esetében mázolt vagy eloxált, szin­terezett stb.

A felületkezelések egyes lépéseit a tech­nológiai előírásoknak megfelelően, gon­dosan kell elvégezni, de ügyelni kell arra is, hogy a karbantartó, felújító fe­lületkezeléseket is kellő időben és ala­possággal végezzük. A felületkezelő anyagok felhordásakor mindig be kell tartani a gyártó cégek technológiai előírásait, továbbá fontos, hogy alapozó, közbenső és fedőréteg­ként összetartozó, együtt alkalmazható anyagokat használjunk.

Gondolatok a felületkezelésről

Erre vonatkozóan a gyártó cégek katalógusai adnak megfelelő információkat. Az alumínium és műanyag szerkezeti anyagok nem igényelnek sem helyszíni felületkezelést, sem későbbi komoly kar­bantartást. Az alumínium kevésbé kor­rodál, mint az acél, az alumíniumszer­kezetek többségét gyárilag felület kezelik különböző színekben és külön­böző felületi kialakítással. A műanyag szerkezetek esetében sem beszélhetünk klasszikus értelemben vett korrózióról, de számolnunk kell elöregedésükkel.

Hozzáférhetetlen szerkezetek kerülése

Növényházak és télikertek tervezése­kor és építésekor törekedni kell arra, hogy minél kevesebb legyen az építés befejezését követően a hozzáférhetetlen szerkezet. Ezek a felületek ugyanis nem karbantarthatok, felületvédelmük nem újítható fel. Természetesen ilyen felü­letekkel mindenképpen számolnunk kell.

Ezeken a helyeken egyedi felületkeze­lést kell alkalmazni (pl. Katepox 0,5 – 1,0 mm vastagságban felhordva a gon­dosan letisztított fémfelületre), másrészt tömítőanyagok alkalmazásával meg kell akadályozni a zárttá vált üregekbe és felületekre a pára vagy csurgalék víz be­jutását.

Az egyes felületkezelő, felület­védő anyagok felsorolását nem tartjuk célszerűnek, mivel választékuk gyor­san változik. A legmegfelelőbb anya­gokat mindig az éppen aktuális válasz­ték alapján kell, ill. lehet kiválasztani.

Igényesebb növényházakban és vala­mennyi télikertben alapvetően fontos, hogy az üvegezett felületek tömítése meg­felelő legyen. A tömítőanyagoknak nem­csak a megfelelő elhelyezése, ill. bedol­gozási módja lényeges, hanem a fizikai tu­lajdonságai is. Akár valamilyen masszá­ról, duzzadó habanyagról van szó, akár pedig külön erre a célra gyártott műa­nyag vagy gumiprofilról, ezeknek az anyagoknak egyszerre kell rugalmasnak, ugyanakkor elegendő mértékben szilárdnak lenniük ahhoz, hogy tömí­tésre, néha még rögzítésre is megfelel­jenek.

Tömítőanyagok szerepe

Mindezeken túl talán legfonto­sabb követelmény a tömítőanyagokkal szemben, hogy időjárás- és időállóak legyenek: jól bírják az évszakok és nap­szakok jelentős hőmérséklet-változá­sait, a napsugárzás hő- és fényhatásait, a nedvesség és pára korrodáló hatását.

Fontos, hogy mindezen hatások követ­keztében a tömítőanyag idő előtt ne öre­gedjen el. A tömítőanyagok választéka ma már valóban nagy és gyorsan vál­tozik, ezért nem soroljuk fel azokat. A tömítőanyagok helyes elhelyezési módjairól a cikkek ábrái és magyarázatuk részletesen tájékoztatnak. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a vázszerkezeti rend­szer kialakításához, az üvegezés mód­jához és a mindezekből adódó igény­bevételekhez kell megválasztani a tö­mítőanyagot.

A növényházak és télikertek szigetelő­anyagai

A növényházak és télikertek szigetelő­anyagai és elhelyezési módjuk lényegé­ben azonosak az épületeken használt víz- és hőszigetelő anyagokkal. A szigetelőanyagok kiválasztásakor is az igénybevételeket kell figyelembe venni. Eh­hez célszerű szakembertől tanácsot kér­ni, aki az egyes anyagok gyártmányis­mertetőiben feltüntetett tulajdonságo­kon és alkalmazástechnikai ismerete­ken túl gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezik. Hőszigetelések méretezé­sével azért is érdemes szakemberhez fordulni, mert csak ilyen módon lehet a leggazdaságosabb megoldást kiválasz­tani.

Gazdaságossági tényező

A helyes tömítő- és szigetelőanyagok megválasztása nemcsak azért lényeges, hogy megakadályozzák a beázást vagy a páralecsapódást a belső felületeken, hanem azért is, mert a jó tömítés és hőszigetelés alapvetően meghatározza a növényházak és télikertek belső hőház-tartását is, ami ugyancsak lényeges gaz­daságossági kérdés.

A transzparens szerkezetek esetében helyiségenként, évszakonként és nap­szakonként változik, hogy a sok vagy a kevés sugárzási energia áteresztése-e a kedvező.

Az áteresztett hányad elvileg kétféle módon csökkenthető: az elnyelt és/vagy a visszavert hányad növelésével. Erre nemcsak az árnyékoló szerkezetek, ha­nem a különleges üvegezések is lehető­séget adnak. E kategórián belül több elvi változatot különböztethetünk meg, egyrészt aszerint, hogy az üvegezés tu­lajdonságai állandóak, változóak vagy változtathatók, másrészt abból a szem­pontból, hogy az áteresztett hányad csök­kenése a napsugárzás teljes spektrumá­ban arányos-e, vagy egyes hullámhossz-­tartományokban nagyobb, másokban ki­sebb. Az utóbbiak a szelektív tulajdon­ságú üvegek.

6-7. ábra. Télikertek ablak jellegű üvegezése és látszó bordázata a) belső, két üveg között; b) kétoldali önhordó + üveghez ragasztott; c) kétoldali, középen távtartó bordával; d) felületi, egy- vagy kétoldali ragasztással

Állandó tulajdonságú üvegezések

Az elnyelt hányad növelése az üveg anya­gába kevert fém-oxidokkal lehetséges. Ez az elnyelő (abszorbeáló) üvegnek határozott színt kölcsönöz: például a nikkel-oxid zöld, a szelén bronz árnya­latot.

Az elnyelési tényező a sugárzás hul­lámhosszától függ: a látható fény tartományában kisebb, a rövidhullámú infravörös tartományban nagyobb, azaz a ter­mészetes világítás szintje nem csökken olyan mértékben, mint az átlagos át­eresztési tényező.

Az elnyelt hányad növelése kevésbé elő­nyös, hiszen az elnyelt energia egy ré­sze hőátadás és az üvegfelület saját su­gárzása miatt a helyiség felé irányul, vagyis a hő terhelés nem csökken annyira, amennyire az áteresztett hányad. Az elnyelő üvegek dilatációs mozgása különös figyelmet kíván. Hőmérsékle­tük nyáron a 60-70 °C-t is könnyen el­érheti. Ez különösen akkor okozhat gon­dot, ha egy üvegtábla felmelegedése nem egyenletes – például azért, mert egy ré­sze az ablakkáva miatt vetett árnyék­ban van, más részét viszont direkt nap­sugárzás éri.

Az úgynevezett foto-szenzitív üvegek­ben fotokémiai eljárással az üvegtáblán belül – annak anyagában – egy mikro-lamella rendszert hoznak létre (a jel­lemző méretek. 1 mm vastag lamellák 3 mm osztásközzel). Az így kialakított struktúra visszaverési tényezője szög-függő, a szög a gyártási folyamat során állítható be.

Visszaverő üvegek

A visszaverő (reflexív, esetleg ezenfe­lül szelektív) üvegek a nagyon szaba­tos, sík üvegfelületre felhordott vékony tükröző (pl. nemesfém, titán-oxid) ré­teggel készülnek. Ily módon az átlagos áteresztési tényező akár 0,2-re is csök­kenthető. Ebben az esetben az üveg­tábla felmelegedése nem okoz különö­sebb gondot.

Visszaverő bevonat elnyelő üveg felü­letére is felhordható. A zománcbevonatos üveg felületén 10-150 nm (nanométer) vastag kerámia­réteg van, amely lehet opak vagy szí­nes, transzparens. Az üveg felületére is felvihető olyan be­vonat, amelynek áteresztési tényezője szögfüggő, a szög a gyártás során állít­ható be. Ez – a vízszintes síkhoz közeli irányban – a kitekintést és alacsonyabb napállásoknál a sugárzás bejutását nem gátolja.

Noha a visszaverő üveg a jobb, a bo­nyolultabb és drágább technológia mi­att az elnyelő üvegeket is gyártják. A visszaverő vagy az elnyelő üvegek al­kalmazása – hazai éghajlati feltétele­ink mellett – csak végső esetben indo­kolt (ha ezen múlik, hogy szükség van-e gépi hűtésre, vagy sem). Egészen bizonyos ugyanis, hogy a helyiségek nyári túlmelegedésének csökkentése vagy a mesterséges hűtés megtakarítása, mint előnyök mellett komoly hátrányként je­lentkezik a természetes világítás és a napenergia fűtési célú hasznosításának csökkenése. Régi építésű kétszintes lakóépülethez kapcsolt új télikert rejtett árnyékolóval

Változó tulajdonságú üvegezések

E kategóriába olyan üvegezések tartoz­nak, amelyek áteresztőképessége a kör­nyezeti hatásoktól függ. Egy ideális ablak más tulajdonságok­kal rendelkezik télen és nyáron, nappal és éjszaka, derült és borult időben asze­rint, hogy az energianyereség vagy an­nak kizárása, a lehető legtöbb fény bebocsátása vagy a káprázás megakadá­lyozása, a hőszigetelés, a kitekintés biz­tosítása vagy a belátás megakadályo­zása képezi-e az adott helyzetben az elsődleges célt.

Nem állandó tulajdonságú üvegek

Az ideális tulajdonságok megközelítését a nem állandó tulajdon­ságú üvegezések teszik lehetővé. A kromogenikus anyagok jelentős mér­tékben változtatják optikai tulajdonsá­gaikat a fényintenzitás, a sugárzás spektrális összetétele, a hőmérséklet-válto­zás vagy elektromos mező hatására. Az optikai tulajdonságok változása kö­vetkeztében a kromogenikus anyag nagy átbocsátóképességű állapotból elnyelő vagy visszaverő tulajdonságú állapotba megy át a teljes sugárzási spektrumban vagy – szelektív módon – annak egy részében.

Hogy mely intervallumban milyen át­bocsátóképesség lenne előnyös, az a nap­szak, az évszak és az épület rendelte­tése alapján dönthető el. Télen, napköz­ben a látható és a rövidhullámú infravörös sugárzás tartományában a nagy átbocsá­tóképesség előnyös (természetes vilá­gítás, sugárzási hő nyereség), a hosszú­hullámú infravörös sugárzás tartományában pedig kis átbocsátó (és emissziós) té­nyező kívánatos a veszteségek csökken­tése szempontjából.

Üvegház felmelegedésének csökkentésére

Nyáron a rövidhul­lámú infravörös sugárzás tartományában a lehető legkisebb átbocsátási tényező az előnyös (a hűtési hőterhelés csökkenté­se, a helyiség túlzott felmelegedésének elkerülése érdekében). A látható fény tartományában az átbocsátási tényező csökkentését alulról korlátozza a ter­mészetes világítás igénye. A fototróp üvegek anyagába ezüst halogenideket kevernek, amelyek intenzívebb sugárzás esetén barna vagy szür­ke árnyalatban elsötétedve az áteresz­tőképességet csökkentik.

A jelenség re­verzibilis: kisebb besugárzás esetén az üveg visszanyeri eredeti átlátszóságát. Ezek tartósan igénybe vehető, hosszú élettartamú üvegek. Hátrányuk az, hogy a rövidhullámú infravöröstartományban nem hatásosak: a hő terhelés nagy része, mint sugárzás bejut a helyiségbe. Az átbo­csátóképesség csökkenése elsősorban a látható fény tartományát érinti, ami a ter­mészetes világítás szempontjából előny­telen. Az elnyelt sugárzástól felmelege­dett üvegtábláról hő leadással jelentős „másodlagos” hő terhelés jut a helyi­ségbe.

Tekintsünk egy sugárzást áteresztő ré­teget, például egy üvegtáblát. A külső felületre érkező napsugárzás egy része visszaverődik. Egy másik részt a réteg átereszt; ez változatlan hullámhosszúságú sugárzás formájában a helyiségbe jut. A külső felületre érkező sugárzás egy része elnyelődik, ettől a szerkezet felmelegszik. Miután többnyire kis tö­megű és igen vékony rétegről van szó, a felmelegedés gyors, és gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben (vastagság­ban) egyenletes.

Már ebből az egyszerű sémából is lát­szik, hogy a helyiségbe nemcsak az át­eresztett sugárzás révén jut be energia, hanem az elnyelt hő egy része is a helyiségbe jut a szerkezet belső felületéről hőátadás és saját sugárzás formájában. A valódi transzparens szerkezetek álta­lában több rétegből állnak (két-három üvegtábla, árnyékoló, függöny, valamint a köztes légrétegek).

Energiamérlegük sémája a most vizsgálthoz hasonló, de igen bonyolulttá teszi egyrészt az, hogy az egyes felületek között többszörös visszaverődés játszódik le, másrészt az, hogy a légrétegekben összetett vezetési, átadási és sugárzási folyamatokat kell figyelembe vennünk. Az áteresztési tényező a beesési szög függ­vénye. A sík normálisa körüli mintegy 60 fokos kúpszögön belül gyakorlatilag ál­landó, azon kívül rohamosan csökken.

A „befelé” döntött üvegezés által át­eresztett sugárzás ezért több, a „kifelé” döntötte kevesebb, ez akár tudatosan is hasznosítható olyan szög megválasz­tásával, amely mellett a téli napállások esetén a direkt sugárzás a normális kö­rüli 60 fokos kúpszögben van, nyáron viszont azon kívül.

A naptényező

Az áteresztő szerkezetek energiamér­legének szabatosabb számítása nagyon bonyolult és hosszadalmas lenne. A ter­vezés megkönnyítésére ezért egy egy­szerűsített eljárást dolgoztak ki. Ennek alapja az a tapasztalat, hogyha van két áteresztő szerkezetünk (A és B), az ezeken át a helyiségbe jutó hő­mennyiségek aránya gyakorlatilag ál­landó, akármilyen szög alatt esik is a napsugárzás a felületükre. E tapasztalat alapján választottak egy etalon szerkezetet, amely a 3 mm vastag, egyrétegű, tiszta, közönséges ablaküveg.

Különböző beesési szögek mellett (ami egyben különböző tájolásokat, naptári és napi időpontokat is jelent!) részletes vizsgálatokkal meghatározták, hogy az etalonszerkezeten át mennyi hő jut a he­lyiségbe. Ezek az adatok táblázatos for­mában feldolgozva rendelkezésre állnak (angol betűszó alapján I_SRG jelöléssel). Ha van egy új transzparens szerkeze­tünk, elegendő egyetlen beesési szög mellett megmérni, hogy a rajta keresz­tül a helyiségbe bejutó hőmennyiség ho­gyan aránylik az etalonszerkezeten át – azonos feltételek mellett – bejutó hőmennyiséghez.

Ez az arányszám a naptényező. A naptényező ismeretében kiszámítható az áteresztő szerkezet egy­ségnyi felületén át a helyiségbejutó ener­giaáram.

A növényházak és télikertek határoló felületeinek nagyobb hányada – sok eset­ben valamennyi határoló felülete – fény­áteresztő anyagból készül a napsugárzás valamennyi előnyös tulajdonságának mi­nél jobb kihasználására. A vázszerke­zetek közötti mezőket műanyag fóliával, valamilyen műanyag lemezzel, vagy üveg­gel borítják a növényház vagy télikert funkciójának, kialakításának megfelelő­en. Általános szabályokat nem lehet fel­állítani arra, hogy melyik típust mivel kell borítani. A következőkben néhány sorban bemutatjuk az alkalmazható anya­gokat és ezek tulajdonságait.

Műanyag fólia

A műanyag fólia növényházak fedésé­re, határolására a legegyszerűbb és leg­olcsóbb anyag. Általában a 0,25 mm-nél vékonyabb fólia a legalkalmasabb. Hazánkban a viszkóz, lágy polietilén-, kemény és lágy PVC-fóliák terjedtek el, ezek különböző kiszerelésben sze­rezhetők be. A fóliákról tudni kell, hogy nem nagyon időállóak, mert anyagukat éppen a napsugárzás öregíti el.

Fóliák cseréje

Ezért a 2 – 3, szerencsés esetben 4 évenként szá­molni kell a fólia cseréjével. (Környe­zetvédelmi szempontból hátrányos, hogy hazánkban az elhasználódott fólia meg­semmisítésének, hasznosításának mód­szerei még nem alakultak ki.) A merev műanyag lemezek alkalmazá­sa is terjedőben van kedvező tulajdon­ságaik miatt (merevebbek és könnyeb­bek a fóliáknál stb.), de viszonylag költ­ségesek.

A sík, megfelelő merevségű műanyag lemezek drágák (plexiüveg, PMMA le­mez, üvegszál erősítésű poliészterleme­zek stb.), így alkalmazásuk nem igazán elterjedt. Szívesebben használják az ezek­nél merevebb PVC, vinil klorid ko polimer és üvegszál erősítésű poliészter hul­lámlemezeket. Többségük színes és át­tetsző, de ezek a tulajdonságok nyári időszakban nem feltétlenül hátrányo­sak, mert csillapítják a napsugárzás erős­ségét. Hazánkban is megjelentek a hossz­üreges műanyag lemezek, de nagy faj­lagos költségük jelentősen megnehezíti elterjedésüket.

A műanyag lemezek, hullámlemezek és hosszüreges műanyag lemezek a mű­anyag fóliákkal azonos módon reagál­nak a napsugárzásra. Ezek is fokoza­tosan elöregednek, de a fóliáknál lé­nyegesen hosszabb élettartamúak. Az üveget használják leggyakrabban a növényházak és télikertek határoló szer­kezeteként.

Egyrétegű üvegezés

A növényházak egyrétegű üvegezése húzott síküvegből készül, amelynek vas­tagsága a beépített táblamérettől függ (1. a 6-2. ábra grafikonját). Különleges esetekben, reprezentatív épü­letek télikertjében, pálmaházakban rit­kán különleges üvegeket is alkalmaz­nak. Edzett biztonsági síküveget ott al­kalmaznak, ahol fokozott a mechanikai sérülés, a törés veszélye. A törés után keletkező szilánkok okozta sérülések elkerülhetők, mert az ilyen üveg mor­zsákra hullik szét.

6-2. ábra. Grafikon a táblaméretektől függő üvegvastagságok meghatározására (egyrétegű húzott síküvegre).

Ugyanez jellemző a ragasztott biztonsági üvegre is, azzal a különbséggel, hogy – mivel ez az üvegfajta két vagy több üvegrétegből, teljes felületén átlátszó műgyantával, ill. lá­gyított, fényálló poli(vinil acetát) -tal ragasztva készül – töréskor nemcsak hogy nem esik szét, hanem a hőszigetelő és a hangszigetelő képessége is jobb a közönséges üvegénél.

Azonban mindkét üvegfajta igen drága, így csak indokolt esetben alkalmazzák őket. Az ún. hőszigetelő üveget növényhá­zakhoz ritkábban, de télikertekhez viszonylag gyakran alkalmazzák. Álta­lában két üvegrétegből áll, közöttük különböző vastagságú légüres térrel. Van­nak háromrétegű hőszigetelő üvegek is, amelyeket lényegesen ritkábban, leg­feljebb télikertek üvegezésére használ­nak.

A két- és háromrétegű hőszigetelő üve­gek min. 3 mm vastag üvegből készít­hetők. Az üvegrétegek közötti légréteg vastagsága általában 9, 12 és 16 mm, de indokolt esetben ettől eltérő is lehet. Az üvegek jó hőszigetelő képességét az üvegrétegek közötti zárt, száraz légtér adja. Eggyel több légréteg esetén 1,1 – 1,3-szor nagyobb hőszigetelő képesség várható (6-3., 6-4. ábra).

6-3. ábra. Háromrétegű hőszigetelő üveg fel­építése 1 külső tábla; 2 légrés; 3 belső tábla; 4 közbenső üvegréteg; 5 távolságtartó léc; 6 páramentesítő; 7 ragasztás; 8 tömítő fugázás.

6-4. ábra. Hőszigetelő üvegek a) kétrétegű, b) háromrétegű; 1 üvegtábla; 2 távolságtartó léc.

A két- és háromrétegű hőszigetelő üve­gek készítéséhez használt üveg vastag­sága és a gyártható táblák él hosszainak aránya között szoros összefüggés van, amit tervezéskor mindenképpen figye­lembe kell venni:

[table id=118 /]

Reflexiós hőszigetelő síküvegek

Reflexiós felületű síküvegeket és hőszi­getelő üvegeket egyaránt gyártanak. Ez javítja ugyan az üveg hőszigetelő ké­pességét, de mert éppen a napsugárzás egyes tartományainak visszaverésével érik el (6-5. ábra), kedvezőtlen hatású a növényházakban és télikertekben ne­velt növényekre, virágokra. Magas fajlagos költségük is akadályozza elter­jedésüket. A hő- és fényvisszaverő fó­liákat az üvegtáblákra felragasztva hasz­nálják.

6-5. ábra. Reflexiós hőszigetelő üveg a) rétegfelépítés; b) napfény-átbocsátási jellemzők; 1 fémes fólia; 2 külső üveg; 3 belső üveg; 4 távolságtartó léc; 5 ragasztás; 6 páramentesítő; 7 tömítő fugázás.

Mivel ezek a beeső sugárzás je­lentős részét visszaverik, alkalmazásuk a növények nevelésére, vagy növények télikerti tárolására kialakított terekben nem célszerű. A reflexiós felületű hő­szigetelő üvegezéssel, valamint a hő- és fényvisszaverő fóliák alkalmazásával kapcsolatban az eddigieken túl még azt is meg kell említenünk, hogy a napsu­gárzás egy részét visszaverik, így rajtuk át szemlélve a környezet is „elszínező­dik”, napos időben is borús idő benyo­mását kelti, ami nem mindig kedvező.

A hengerelt bordás üveg is különleges, ritkán előforduló üveg. Vastagsága 6 mm, felületi bordáinak további vastag­sága ugyancsak 6 mm. A bordák nö­velik az üveg szilárdságát, egyrétegű üvegezés esetén 30 – 40%-kal, kétréte­gű üvegezés esetén 80 – 100%-kal.

6-6. ábra. Télikerteknél alkalmazott kapcsolt rétegű hőszigetelő üvegek 1 normál; 2 biztonsági; 3 látszó belső bordával; 4 reflexiós felületi réteggel.