Épületek külső burkolatai - 176. oldal

A homlokzatok fémlemez burkolata készülhet:

• rozsdamentes acéllemezekből,
• felületkezelt acéllemezekből
• alumíniumlemezekből, különböző pro­filokkal, hengerelt vagy sajtolt előállí­tási móddal.

Acélanyagú burkolatokat – magas költségük miatt – hazánkban ritkán használnak, jelentőségüknél fogva rö­viden mégis foglalkozni kell velük. A tökéletes korrózióvédelmet jelentő rozsdamentes acéllemezeket magas előállítási költségeik miatt még a gaz­daságilag és iparilag fejlett országok­ban is viszonylag ritkán alkalmazzák. A burkolólemezek trapézhullám ke­resztmetszettel, többféle méretben ké­szülnek, mindkét oldalukon horgany­zott színes bevonattal. A lemezeket a tűzben horganyzott, acélanyagú foga­dószerkezetre csavarozással kell rögzí­teni. A szerkezet keresztmetszeti szelvényméreteit és a tartóelemek egymás­tól való távolságát méretezéssel kell meghatározni.

A lemezeket a vízszintes irányban vé­gigfutó, különféle alakú hengerelt acél fogadóprofilokra nemesacél csavarok­kal, neopréntömítések közbeiktatásával rögzítik. A fogadóprofilokat szaka­szosan elhelyezett L alakú hengerelt acél rögzítő profilok kapcsolják a falhoz, műanyag csavarcsapokkal és acél­csavarokkal. A burkolat lezárása (lába­zat, párkány), az ajtók és ablakok csat­lakoztatása a pozitív és negatív sarkok kiképzése kiegészítő profilokkal lehet­séges.

Az alumíniumlemez-anyagú burkola­toknak – az egyéb anyagú burkola­tokhoz hasonlóan – számos előnyük van, pl. a viszonylag elfogadható ár, a kis tömeg és a tartósság. A fémburko­latok közül jelenleg az alumíniumbur­kolat a legkedveltebb az építőipari gya­korlatban.

Az alumíniumlemez burkolatok két faj­tája:

• vékony falú, műanyag bevonatú alumíniumlapokból készült bur­kolatok,
• nagytáblás alumínium homlokzat­burkolatok.

A vékony falú, műanyag bevonatú alumíniumprofil burkolatok 0,6-0,8 mm vastag alumíniumlemezből készülnek. Felületüket beégetett lakkbevonat fedi, ami egyrészt a lemezt védi a felületét érő hatásoktól, másrészt változó színhatások érhetők el vele. A panelek hossza 6,0 – 12,0 méter.

A burkolat többféle fogadószerkezetre felerősíthető, akár faanyagúra is, de ez a túlontúl egyszerű megoldás ellent­mondásban van a korszerű burkolati rendszerrel. Az alumínium burkolóele­mek közvetlenül csatlakoznak a szin­tén beégetett lakkbevonatos alumíni­umlemezből készülő tartóbordákhoz(amelyek 1,0-2,0 mm vastag lemezből, hajlítva készülnek, max. 600-800 cm hosszban). A speciális alakú tartóbordák lehetővé teszik a burkolóelemek pattin­tással való rögzítését.

A burkolat így könnyen felrakható, és (szükség esetén) ugyanolyan könnyen el is távolítható, majd újra visszahelyezhető. A kéttá­maszú szerkezetként működő tartó­bordák alátámasztási pontjai max. 60 cm-re lehetnek egymástól. Ha a le­mezek többtámaszú tartókként működ­nek, akkor az alátámasztási pontok távolsága 75 cm lehet. A tartóbordák helyzetét a burkolóelemek elhelyezé­sének módja határozza meg, függő­leges burkolóelemek esetén a bordák vízszintesek, vízszintes burkolóelemek esetén pedig függőlegesek.

9.84. ábra. Trapézlemez homlokzati bur­kolások alaprajzi csomópontjai, hőszigeteletlen héjazati réteg kialakítással a) negatív sarok; b) ablak, oldalkáva; c) pozi­tív sarok: 1 fém trapézlemez (alumínium vagy acél); 2 szellőző légrés; 3 saroktakaró; 4 kávaburkoló; 5 sa­roklezáró profilok; 6 kapcsolás (lemezcsavar vagy popszegecs); 7 fekvő heveder; 8 dübeles kapcsolás; 9 horgonycsavar; 10 ablak; 11 hőszigetelés; 12 ablakkönyöklő; 13 főfal.

9.85. ábra. Homlokzati fém trapézlemez burkolat (magassági) csomópontjai a) fölső lezárás; b) ablak alsó-felső; c) lábazati csatlakoztatás; 1 trapézlemez; 2 légrés; 3 beszellőző; 4 kiszel­lőző; 5 fekvő hevederezés; 6 kapcsolóelem; 7 hor­gonycsavar; 8 dübel; 9 attika lezáró; 10 ab­lakszemöldök keret; 11 könyöklőlemez víz­orral; 12 kávalemez; 13 ablak; 14 kapcsoló­profil popszegecs kapcsolással; 15 főfal; 16 rög­zítő fémlemez (papucselem).

9.86. ábra. Homlokzati burkolópallók.

9.87. ábra. Trapézlemez homlokzati bur­kolat felső vízmentes lezárása ún. periszkóp szellőztetővel 1 trapézlemez burkolat; 2 légrés; 3 kiszellőző (periszkóp); 4 légjárat; 5 takaró- (fedő-) lemez.

9.88. ábra. Homlokzati fémlemez burkoló­pallók a) kapcsolt, csaphornyos; b) ütköztetett, csaphornyos; c) segédprofilos burkolatok.

9.89.ábra. Pattintott kapcsolású homlokzati lemezburkolat hőszigetelt aljréteggel 1 fémlemez pallók; 2 soroló-kapcsoló profilok; 3 légrés; 4 függesztő heveder; 5 rugós kapocs; 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN).

9.90. ábra. Pattintott kapcsolású homlok­zati fémlemez burkolat csomóponti rész­letei a) hordozóváz és burkolati teríték; b) beépítés; 1 fémlemez burkolati palló; 2 kapcsoló- és soroló perem; 3 hevederezés; 4 rugós kapocs; 5 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 6 légrés; 7 főcsavar; 8 dübel; 9 főfal.

9.91. ábra. Épület külső burkolása fémlemez pallókkal.

9.92. ábra. Épület külső burkolatának cso­móponti részletei a) épületsarok; b) kávaburkolás, záró sorral; c) kávaburkolás, kezdősorral; „A – C” látszó burkolóprofilok; „D” szerelőprofil; 1 lemezcsavaros kapcsolás; 2 popszegecs; 3 soroló horony; 4 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 5 heveder; 6 álló kapcsoló faheveder; 7 főfal.

9.93. ábra. Homlokzati burkoló elemcsalád eloxált alumíniumlemezből.

9.94. ábra. Különböző homlokzati fémle­mez burkolóprofilok.

9.95. ábra. Álló szelvényű homlokzati bur­kolat pattintott kapcsolással; alsó-felső szellőztető csomópont 1 extrudált alumínium lemezléc; 2 légrés; 3 pattintó kapocs; 4 szerelő- és kapcsolóheveder; 5 csavaros kapcsolás; 6 távtartó léctámasz; 7 perforált fémlemez; 8 lemezcsavarozás; 9 ki­szellőző; 10 hőszigetelés.

9.96. ábra. Álló szelvényű homlokzati bur­kolat extrudált burkolati lemezből, pattin­tott kapcsolással.

9.97. ábra. „KAPÁL” alumíniumszalag hom­lokzati burkolat.

9.98. ábra. „KAPÁL” alumíniumszalag hom­lokzati palló kapcsolása hőszigetelt hom­lokzati falhoz 1 hullámosított alumíniumlemez palló; 2 kap­csolóprofil; 3 kapcsoló- és horgonyzó saru; 4 hor­dozó keresztváz; 5 szellőző légrés; 6 hőszige­telés (pl. THERWOOLIN).

9.99. ábra. „KAPÁL” homlokzati burkolat beépítési csomópontjai a) sarok; b) álló metszet 1 hullámosított alumíniumlemez palló; 2 soro­ló profil; 3 szellőző légrés; 4 kapcsoló- és hor­gonyzó saru; 5 hordozó keresztváz; 6 sarok­elem (feles); 7 alsó szellőzőlemez vízorral; 8 sze­relő- és fogadóprofil; 9 facsavar és tipli; 10 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 11 főfal.

9.100. ábra. Alumíniumszalag homlokzat­burkolás szellőztetett aljréteggel és hőszi­geteléssel, favázra kapcsolt hordozópro­fillal kialakított bordázattal.

A lemezsáv burkolatok – hasonlóan a többi korszerű burkolati rendszerhez – komplex homlokzatburkolati rendszert alkotnak, így fogadószerkezetük is alu­míniumanyagú. A fogadószerkezetet szerelőprofil kapcsolja a hátfalazathoz, és csavarokkal kapcsolódik a szerelőprofilhoz. A különleges keresztmet­szetű alumínium fogadóprofilnak kö­szönhetően a fogadóprofil lyukfúrás nélkül, bárhol rögzíthető a szerelőpro­filhoz. A profil szintén csavarokkal rögzíti a tartóbordákat. A burkolat mögötti füg­gőleges átszellőztetett légrésben – szük­ség esetén – utólagosan is elhelyez­hető a hőszigetelő réteg. A burkoló­panelek hosszanti irányban betétele­mekkel toldhatok.

E homlokzatburkolat régi épületek utó­lagos burkolásához is alkalmas. A kü­lönleges kiegészítő profilokat is tar­talmazó rendszer tökéletesen és egy­szerűen csatlakoztatható más szerke­zetekhez is (lábazat, párkány, nyílás­záró szerkezetek, pozitív és negatív sarkok stb.). A nagytáblás alumínium homlokzatbur­kolati rendszer régi és új épületek bur­kolataként egyaránt megfelel. Az alumíniumlemezek vastagsága 2 mm, szé­lességük 500, 1000, 1500 mm, hosszú­ságuk 3000,3500 és 4000 mm. A lemez beégetett színes lakkréteggel, nagy szín­választékban készül.

Mindkét rendszer fogadószerkezete alumíniumanyagú, a fogadóprofilok az épület homlokzati síkja előtt, függőle­gesen helyezkednek el, egymástól va­ló távolságuk az alkalmazott lemezek szélességétől és a lemezek épülethom­lokzat előtt elfoglalt helyzetétől füg­gően változik, általában azonban nem több 300 – 350 mm-nél. Alumíniumanyagú elemek alkalma­zása esetén meg kell akadályozni a ké­miai és az elektrokémiai korrózió létrejöttét, ezért az alumíniumnak betonnal, ill. fémekkel (pl. acéllal) nem szabad érintkeznie.

9.101. ábra. Alumíniumszalag homlokzati burkolat csomóponti részletei a) pozitív sarok; b) negatív sarok; c) lábazat és ablak alsó része; d) ablakszemöldök és eresz­alj kiképzés; 1 hajlított és eloxált aluszalag; 2 fogadó és soroló extrudált alumíniumprofil; 3 sarok-fo­gadóprofil; 4 mint előző, csak egyenesített szelvénnyel; 5 facsavaros kapcsolás; 6 fekvő fahevederezés; 7 álló hevederezés; 8 alsó függesztő heveder; 9 szorítóprofil; 10 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 11 légrés; 12 ken­gyeles hevederkapcsolás; 13 perforált szel­lőző; 14 vízorr; 15 sarokprofil (változat); 16 alá­tétszalag; 17 segédprofil (kapcsoláshoz); 18 ki­szellőző; 19 alátétprofil (a könyöklőtámasz kap­csolására); 20 hőszigetelés; 21 ablak; 22 ab­lakkapcsoló; 23 főfal.

9.102. ábra. LUXALON pallósarok csomó­pontjai 1 alumíniumpalló; 2 „feles” sarokprofil; 3 soroló­ profil; 4 kapcsolóléc; 5 kötőcsavar; 6 légrés; 7 konzol; 8 merev tartóheveder; 9 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN).

9.103. ábra. LUXALON palló homlokzati beépítése, alsó-fölső lezárása és kapcso­lása 1 alupalló; 2 toldó profil; 3 szegecses toldás; 4 perforált lemez; 5 kiszellőző; 6 tartóheveder (villás); 7 kötőcsavar; 8 merev tartóheveder; 9 fogazott konzol; 10 fogazott alátét; 11 légrés; 12 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 13 dübel; 14 facsavar és tipli.

9.104. ábra. LUXALON alumíniumlamellás homlokzatburkolás álló lécezéssel.

9.105. ábra. LUXALON profilok; méreteik és kapcsolási módjaik fajtánként a) – b) normál C profil, váltakozó forgatásban; c) profilalátét árnyékprofillal (és) vagy mű­anyag záró szalaggal; d) alumíniumpalló bur­kolattal .

9.106. ábra. LUXALON zsalulamellás hom­lokzatburkolat fekvő lécelemekkel.

9.107. ábra. LUXALON zsalu lamella hor­dozó- (vagy kapcsoló-) profilja a) metszet; b) nézetrajz: X = 35; 40; 44 mm.

9.108. ábra. LUXALON álló pro­filos homlokzati burkolat cso­mópontjai a) függőleges metszet; b) falrész­let: káva, pozitív és negatív sarok; 1 alu lamella burkolóléc; 2 kapcso­lóprofil; 3 légrés; 4 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 5 tartóhe­veder; 6 csavar; 7 anya és alátét; 8 dübel; 9 beszellőző; 10 kiszel­lőző; 11 vízorr; 12 lemezcsavar; 13 tömör ütközés; 14 káva burkoló lemez; 15 kapocs; 16 ablak.

9.109. ábra. Extrudált alumíniumprofil fekvő pallós homlokzatburkolat-hordozó alap­vázzal és kapcsolt hőszigeteléssel.

9.109. ábra. Extrudált alumíniumprofil fekvő pallós homlokzatburkolat-hordozó alap­vázzal és kapcsolt hőszigeteléssel.

9.111. ábra. Hajlított profilú alumíniumle­mez homlokzatburkolat favázhoz szege­zett kapcsolással.

9.112. ábra. Hajlított, kettős kampózású homlokzatburkolat csomóponti részletei a) függőleges metszet; b) saroklezárás; c) bur­kolati falvég lezárása; 1 hajlított alulemez burkolati palló; 2 „kampózott” kapcsolás; 3 vízorr; 4 perforált beszel­lőző; 5 kiszellőző; 6 bukójárat; 7 konzol; 8 szegőmerevítő; 9 rögzítő lemez; 10 saroktakaró; 11 rugalmas gitt kitöltés; 12 álló heveder; 13 facsavaros kötés; 14 erősítő sarokheveder; 15 le­mezcsavar; 16 sarok „L” takaró; 17 légrés; 18 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 19 fekvő he­vederezés; 20 rejtett csavarozás (ideiglenes kapcsoláshoz); 21 homlokzati falsík; 22 főfal.

A fémanyagú burkolóelemek szerke­zeti sajátosságaiból adódóan az elemek egymáshoz való csatlakozásának és fel­erősítésének a következő követelmé­nyeket kell kielégíteniük,

Ezek:

• a rendszernek biztosítania kell a hőtágulás szabad lefolyását (amíg ennek fontosságát nem ismerték fel, a fémburkolatú homlokzatok éppúgy, mint a fémburkolatú füg­gönyfalak, a hőmérsékletváltozás hatására a késő délutáni órákban hangosan kattogtak),
• a felerősítésnek rezgés-, ill. zör­gésmentesnek kell lennie, ezért az illeszkedési felületek közé, ill. alá műanyag alátétsávokat kell elhe­lyezni,
• az illeszkedési hézagokat úgy kell kialakítani, hogy ott a csapadék ne juthasson be.

A tagolt felületű vékony lemezekkel kialakított burkolatok hullámlemezek­kel és derékszögű vagy trapéz szelvé­nyű hornyolt lemezekkel készülnek. A lemezek tagolt kialakítását nemcsak esztétikai szempontok indokolják, ha­nem tagoltságuknak a hőtágulási moz­gások szabad lefolyásában is szerepük van. Az erre a célra használatos leme­zek általában 100-120 cm szélesek, de a vízszintes átfedési illesztések számá­nak csökkentésére készülnek palló jel­legű, pl. 12 m hosszú burkoló acélleme­zek, valamint 25 m hosszú alumínium­lemezek, ill. pallók is, az utóbbiakat függőlegesen helyezik el.

A bepattintós rögzítésű különleges szel­vényű sajtolt alumíniumlamellák nagy homlokzatfelületekhez, valamint ablak­mellvédek kialakítására alkalmasak. A lamellákkal zárt hézagos burkolati fe­lületek is kialakíthatók. A burkolóelemek jól használhatók régi – a mai ízlésnek már nem megfelelő homlokzatok – korszerűsítéséhez. A zsaluzat jellegű, tagolt felületű, rúdsajtolással előállított alumíniumelemek­kel függőleges hézagrajzú felület alakít­ható ki. Az elemek árokeresztékes, fél-hornyos jellegű megoldással vagy rá-húzástakaró profillal csatlakoznak egymáshoz.

A vízszintes irányú illesztések (toldá­sok) vékony, tagolt felületű lemezek esetében egyszerűen, a lemezek egymásra takarásával elkészíthetők. Vas­tagabb, tagolt lemezeknél a vízszintes hézagoknál Z alakú idom közbeikta­tása biztosítja a vízmentességet. A vég­homlokzatoknál és nyílásoknál át nem tört felületeken hosszú alumínium bur­kolópanelekkel csökkenthető a vízszin­tes illesztések száma, sőt kedvező eset­ben akár teljesen ki is küszöbölhetők.

A kazettás vagy a táblás jellegű ele­mekkel kialakított burkolatok sima vagy lapos prizma alakúra sajtolt, esetleg bemélyedő, mintás (rajzos) plasztikájú, körös-körül elmerevítő hajtással ellátott kisebb méretű kazettákból vagy nagyobb táblákból készülnek. A kazettás elemek 60×60 cm-es méretűek, a táblás elemek 70 cm szélesek és általában 1/3 vagy 1/2 emelet magasságúak.

9.113. ábra. Sajtolt, kazettás homlokzati burkolatok rozsdamentes acél- vagy alu­míniumlemezből.

9.114. ábra. Kazettás homlokzatburkolat fémlemezből, a hordozóvázhoz szegecse­léssel kapcsolva 1 hajlított fémlemez kazetta; 2 álló látszatprofil (korcolt aluszalag); 3 kazetta porán hab ki­töltése; 4 álló heveder; 5 konzol.

9.115. ábra. Hajlított kazettás homlokzati fémlemez burkolat.

9.116. ábra. Hajlított burkolati kazettaelem és hordozóváz kapcsolása.

9.117. ábra. Hajlított kazettás homlokzati fémlemez burkolat alaprajzi csomópontjai a) falvég/külső és belső sarok; b) vázkapcsolás; 1 sík kazetta; 2 sarokkazetta (egész); 3 belső sarokkazetta (feles); 4 véglezáró kazetta (egész) 5 álló heveder, U profil; 6 csőpersely; 7 konzolos talp és álló U heveder; 8 dübel; 9 hor­gonycsavar; 10 anya; 11 csavar; 12 légrés; 13 hőszigetelés A = 500/500; 600/600 mm.

9.118. ábra. Hajlított kazettás fémlemez homlokzatburkolat ablakkáva-csatlako­zása 1 vég- (vagy káva-) kazetta; 2 káva; 3 kapcsoló U profil mint hordozóváz; 4 csőpersely; 5 csa­var és anya; 6 légrés; 7 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 8 kiegészítő (kitöltő) hőszigetelés; 9 ablak; 10 ablak kapcsolóeleme.

9.120. ábra. Homlokzati hordozóváz fém­lemez burkolathoz, szerelt üvegfelülethez és függönyfalhoz a) kötő- és kapcsolóelemek; b) szerelt váz, fali kapcsolattal; 1 fali fogadóprofil; 2 szárnyas horgonycsavar (kapcsos); 3 talp (konzol); 4 biztosító alátét; 5 át­menő kötőcsavar; 6 anya; 7 biztosítószeg; 8 alu­mínium álló heveder (az 1-7 számú elemek horganyzottak).

Egy közismert francia építész közgaz­dász szerint az építőipar az ezredfor­dulóra eléri, hogy az épületek látszó felületének 60-70%-a műanyag bur­kolattal (ideértve a műanyag nyílás­zárót) készül. Tény, hogy a műanyag tetőfedési anyagok, homlokzati mű­anyagbázisú vakolatok (és színezők), valamint a műanyag profilú homlok­zatburkoló anyagok és nyílászárók a hazai piacon is megtalálhatók, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek (9.45. ábra).

9.45. ábra. Régi építésű lakóház homlokzati burkolása profilozott, üreges szelvényű burkolólécekkel, favázra kapcsolva.

A homlokzati burkolatok között nem egy okozott már problémákat, gondol­junk pl. a nyolcvanas évek elején kez­dődött hőszigetelési programra, amikor az ONGROPLAST márkanevű (belső térre kifejlesztett) burkolóanyagot hom­lokzatokon is alkalmazták Az azóta el­telt 1-1,5 évtizedben készült homlok­zati burkolatok a helyükön vannak, legfeljebb színük változott meg, és a burkolatszélek töredeztek le (9.46-9.47. ábra).

9.46. ábra. Modern épület homlokzatának Werzalit (műanyagbázisú, színezett felü­letű faforgács) szelvényből készülő bur­kolata tökéletesen kiegészíti a nagy üveg­felületet, és jól illik az épület jellegéhez.

9.47. ábra. Régi épület homlokzatának bur­kolása „Colorpan” burkolóprofillal.

Faforgácsalapú homlokzati burkolatok

A faforgács lemezek fahulladékból ké­szülnek, és hőre keményedő gyanták, keményítők, adalékanyagok adják meg a finomra foszlatott fa kívánt alakját, nagy hőmérsékleten és nyomáson. A Werzalit cég Colorpan terméke ütés­álló, nem korrodál, a háztartásokban használt savakra nem érzékeny, és tűz­védelmi szempontból a „nehezen éghe­tő” kategóriába tartozik (9.48.-9.60. ábra). A gyárilag felhordott akrilréteg következtében az időjárás hatásainak ellenáll, fényre nem érzékeny, nem szí­neződik el.

Az elemek óriási színválasztékban kap­hatók, amelyek a természetes színeket utánozzák, erre utal a Terra és Flóra elnevezés is, valamint az alabástrom, láva, humusz, tőzeg, gesztenye-, do­hány- és dióbarna, föld zöld stb. szín­megjelölés is.

9.48. ábra. Werzalit „Colorpan” burkolóléc 1 felületi bevonati réteg; 2 felületi (ágyazó) ragasztóréteg; 3 profilszelvény; 4 soroló kap­csoló; 5 soroló takaróprofil.

9.49. ábra. Álló heveder konzolos kap­csolása fekvő profilos homlokzati burko­lathoz 1 burkolóprofil; 2 álló faheveder; 3 konzolelem.

9.50. ábra. Fekvő profil kapcsolása és szegezése.

9.51. ábra. Fekvő profilos, műanyag kötésű színezett faforgács elem homlokzati bur­kolás alátétvázzal és hőszigeteléssel 1 burkolóprofil; 2 soroló- (vízmentes) horony; 3 csavarszeges kapcsolás; 4 álló heveder; 5 fek­vő heveder; 6 dübel és facsavaros kapcsolás; 7 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN.

9.52. ábra. Fekvő profilos műanyag szelvé­nyű homlokzatburkolat fogadására alkal­mas hevederváz, az ablak körüldolgozá­sával.

9.53. ábra. Fekvő profilos homlokzati bur­kolás csomóponti részletei a) alsó beszellőzés; b) pozitív sarok; c) nega­tív sarok; d) toldási mező (dilatáció); 1 profilszelvény; 2 álló rés; 3 él védő (PROTEK­TOR); 4 légrés; 5 hőszigetelés (pl. THERWOO­LIN); 6 álló faheveder; 7 alátétszalag; 8 szegezés; 9 beszellőző profil; 10 vízorr; 11 kapocs­profil; 12 főfal; 13 lábazati felületképzés.

9.54. ábra. Fekvő profilos homlokzatbur­kolás ablakkáva-kapcsolása 1 profilszelvény; 2 alátét papucselem; 3 él védő (PROTEKTOR); 4 fugázás; 5 redőnysín; 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 7 álló fa hevederezés; 8 légrés; 9 ablak.

9.55. ábra. Homlokzati és ereszalj burkolás fekvő profilokkal; 1 profilléc; 2 lezáró profil; 3 vízorr és kapocs­profil; 4 hevederezés.

9.56. ábra. Álló profilos homlokzatburkolás hevederes kapcsolással 1 műanyag kötésű faforgács lap burkolóléc; 2 keresztheveder; 3 álló heveder; 4 alsó él védő profil.

9.57. ábra. Álló profilos homlokzatburkolás szellőztetett légréssel és hőszigeteléssel.

9.58. ábra. Álló profilú homlokzatburkolat keresztmetszeti csomópontjai a) ablakkönyöklő kapcsolással; b) alsó lábazati lezárás; c) ereszalj lezárás; d) sarok; e) ablakká­va-kialakításnál; 1 burkolóprofil; 2 ablakkönyöklő; 3 lezáró profil; 4 perforált felület; 5 „vízmentes” kiszellőző tér; 6 lemezcsavarozás; 7 fekvő heveder; 8 légrés; 9 álló heveder; 10 sarokprofil; 11 támasztófa; 12 fogadóprofil; 13 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 14 lábazati fal; 15 ablak; 16 eresz; 17 vágott profilléc; 18 fuga; 19 kezdő (vágott) profilléc; 20 csaphorony; 21 szegezés; 22 él heveder; 23 redőnyvas; 24 lemezcsavarozás; 25 hőszigetelést szorító léc.

9.59. ábra. Álló profilú homlokzati burkolás 1 profilléc; 2 keresztheveder; 3 légrés; 4 szegezés; 5 facsavar; 6 hosszított csavar; 7 dübel; 8 álló faheveder; 9 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 10 főfal.

9.60. ábra. Kötésbe rakott sajtolt elemű „Colorpan” homlokzati burkolóelemek ál­ló favázra szegezve, szellőző légréssel.

Az elemek fűrészelés utáni színezé­séhez, a hibák kijavításához speciális festékek vannak forgalomban. A műanyagbázisú faforgácsból készü­lő léc-, ill. panelburkoló lemezekkel a szellőztetett homlokzat elvei szerint kell a homlokzatburkolást elkészíteni. Először a hőszigetelésnek megfelelő vastagságú, általában 40-70 mm-es alaplécezést erősítik fel. A hőszige­telést méretre vágva kell az alaplécezés közé ragasztani, hogy ne keletkezzenek hőhidak. Ha a homlokzati elemek függőleges elhelyezésűek, a kereszt­lécezés vízszintes, az alatta levő alap­lécezés pedig függőleges legyen. A megfelelő szellőztetéshez ebben az esetben az alaplécezést legalább 20 mm-rel vastagabbra kell készíteni a hőszi­getelés vastagságánál, hogy a felszálló levegő az ellenlécezés alatt szabadon mozogjon.

A különböző profilú és méretű elemek felkapcsolásának technológiája eltérő, de könnyen kivitelezhető. Nálunk főleg a deszka-, ill. a panelelemek terjedtek el, de készülnek néhány dm² felületi méretű kapcsolható elemes homlokzati burkolatok is (9.61.-9.71. ábra). A csaphornyos elemek csappal, ill. ho­ronnyal csatlakoznak egymáshoz, és az előre megadott helyeken rozsdamentes csavarszögekkel erősíthetők az ellen­lécezéshez, így a táblák szerelése nagyon egyszerű. A légrés alsó lezárá­sához alumíniumprofilok, a negatív és pozitív sarkokhoz pedig PVC-profilok használhatók.

9.61. ábra. „Colorpan” középelemes hom­lokzatburkolat csomóponti részletei a) ablakszemöldök; b) ablakkönyöklő; c) lá­bazat; 1 burkolóelem; 2 vízorr, soroló profil; 3 szellőző­lemez (perforált); 4 légrés; 5 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 6 fekvő heveder; 7 keret­borítás; 8 ablakkönyöklő; 9 támaszfal; 10 szegezés; 11 főfal; 12 áthidaló; 13 lábazat.

9.62. ábra. „Colorpan” elemek homlokzati kombinációi a) álló/fekvő elemes; b) álló/középelemes kap­csolás, szellőző légréssel kombináltan; 1 álló elem; 2 fekvő elem; 3 középelem; 4 légrés; 5 szegezés; 6 alapheveder; 7 lemezcsík; 8 víz­vezető (és szegő-) profil; 9 belevegőző; 10 kezdő és záró burkolóprofil; 11 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN).

9.63. ábra. „Frenzelit” műanyag kötésű faforgács lap színezett felülettel, burkolati részlet 1 burkolólap (10-12 mm); 2 álló heveder; 3 él-profil (PROTEKTOR); 4 fuga; 5 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 6 redőnyprofil; 7 ablak; 8 légrés.

9.64. ábra. „Frenzelit” műanyagbázisú hom­lokzati burkoló és egyéb homlokzati fe­lületképzés kapcsolása a) burkolati sík csatlakoztatása; b) burkolati sarok csatlakoztatása; 1 burkolólemez; 2 él védő profil (PROTEKTOR); 3 fugázás; 4 álló hevederezés; 5 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 6 dilatáció; 7 ragasztott (hőszigetelt) panel; 8 légrés; 9 főfal.

9.65. ábra. „Werzalit” homlokzati burkolóprofilok.

9.66. ábra. Burkolóprofil sarus kapcsolása a fogadóvázhoz.

9.67. ábra. Burkolóprofilos elemkapcsolás és a hordozóvázzal való egyesítés 1 saru; 2 burkolóelem; 3 negatív profil; 4 po­zitív profil; 5 szegezés a vázhoz.

9.68. ábra.Vendégprofilos elemkapcsolás hordozó vázszerkezethez 1 saru; 2 szegezés (vagy facsavar); 3 bur­kolóelem; 4 soroló horony; 5 soroló- (vendég-) profil.

9.69. ábra. „Werzalit” soroló- és sarokele­mes homlokzati burkolat 1 burkolóelem; 2 soroló elem; 3 sarokelem; 4 szárnyas sarokkapcsoló elem; 5 (kiemelt) szerelő U profil; 6 távtartó heveder; 7 kapcsoló Z profil; 8 kapcsoló U profil; 9 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 10 légrés.

9.70. ábra. „Werzalit” homlokzati burkolat csomóponti részlete ablakkal és redőny­szekrénnyel 1 burkolóprofil; 2 vendégprofil; 3 kapcsoló- és soroló horony; fekvő hevederezés; 5 álló he­veder; 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 7 légjárat; 8 főfal; 9 koszorú; 10 hőszigetelt re­dőnyszekrény; 11 szerelőlap; 12 szellőztető-és szerelőprofil; 13 redőny; 14 ablak.

9.71. ábra. „Werzalit” burkolóléces hom­lokzati héjalás.

Függőlegesen elhelyezett elemek tol­dásakor a vízszintes fugákba PVC-anyagú Z profilelemet helyeznek, az egyébként vízelvezetőként is használ­ható elem akrilát festékkel festhető. Víz­szintes helyzetű elemek toldásakor a fuga mögött kb. 30 cm széles szige­telőlemez csíkot kell elhelyezni a ned­vesség elleni védelem érdekében (9.72-9.75. ábra).

A profilozott műanyag kötésű faforgács lemezekkel burkolt homlokzatok igen tetszetősek, különösen akkor, ha a bur­kolatot az épület felső részén alkalmaz­zák, így pl. a földszint esetleg világos színűre készíthető, a felső rész pedig sötétre. A színek megválasztásakor al­kalmazkodni kell a szomszédos épü­letekhez, a környezethez és a tájhoz.

9.72. ábra. „Werzalit” homlokzati burkolat általános csomóponti részletei a) sorolás; b) sarokkiképzés; c) káva, ablakkal; 1 burkolóelem; 2 saroksoroló; 3 közsoroló; 4 fó­liabevonat; 5 soroló- (és kapcsoló-) profil; 6 sze­relő (és soroló) fémprofil; 7 sarokszerelő fém­profil; 8 kapcsoló U profil; 9 kapcsoló profil; 10 szegezés; 11 facsavar; 12 dübel; 13 légrés; 14 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 15 álló heveder; 16 papucsfa; 17 főfal.

9.73. ábra. Felületbevont faforgácsalapú homlokzati burkolóprofil kapcsolása hor­dozó vázszerkezethez szárnyas elemmel 1 kapcsolóelem; 2 burkoló profilléc; 3 kap­csoló- (és soroló-) horony; 4 szegezés.

9.74. ábra. Laminált felületű műanyag kö­tésű faforgács profilléc soroló hornyos kap­csolással 1 Z kapocselem; 2 burkoló profilléc; 3 pozitív soroló profil; 4 negatív soroló profil; 5 szegezés.

9.75. ábra. Laminált felületű, műanyagbá­zisú faforgácsanyagú profilléc, ill. burko­lópanel homlokzati kapcsolása szellőz­tetett lég réssel 1 burkolópanel; 2 burkolóprofil; 3 soroló- és kapcsolóprofil; 4 saru; 5 álló faheveder.

PVC-anyagú homlokzati burkolatok

A hazai műanyag-feldolgozó ipar kül­földi tapasztalatok alapján teremtette meg az ipari hátteret, és a már több mint két évtizedes tapasztalat birtokában egyre nagyobb mennyiségben készíte­nek műanyag homlokzatburkolati anya­gokat.

A PVC burkolólemezek lehetnek:

• sávos, egyrétegű burkolólécek,
• zárt kamrás műanyag profilok,
• táblás műanyag lemezek,
• hullámlemez burkolatok.

Az egyes termékcsaládokhoz megfele­lően kialakított profilok is tartoznak, a csomópontok és lezárások szakszerű elkészítéséhez.

A sávos burkolóprofilok különböző szé­lességű, általában 2 mm vastag, extrudálással készülő lécek, amelyek a hor­dozó vázszerkezethez pattintással, kap­csolással és szegezéssel rögzíthetők. A kiegészítő- és kapcsolóelemek keret-szerűen lezárják a felületi széleket és sarkokat. Idetartoznak a TROCAL, az ORGANIT és a MARLEY PVC burko­lóprofilok (9.76. ábra).

9.76. ábra. „TROCAL” sávos PVC hom­lokzati falburkolat a) profilelem; b) kész homlokzatburkolat csomópontja; 1 extrudált burkolóléc; 2 pattintó villa; 3 soroló lap; 4 záró- és kezdőprofil (PVC-ből); 5 fém kapocs­profil; 6 fekvő heveder; 7 légrés; 8 takaró PVC-profil; 9 faheveder; 10 lemezcsavaros kötés; 11 tipli; 12 facsavarozás; 13 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 14 főfal.

A zárt kamrás, ütés- és UV-álló pro­filok az eddigi tapasztalatok alapján igen széles körűen használhatók. A zárt cellás PVC-profilok terep közeli helyeken is jól használhatók, ellen­tétben az egyszelvényű sávos és táblás lemezekkel. Betervezésük előtt azon­ban természetesen gondolni kell a vár­ható mechanikai sérülésekre. Mint minden vékony szelvényű homlokzati bur­kolatnál, a forgalmi szempontok figye­lembevételével itt is vannak a beépítésnek feltételei (9.77. ábra). A sávos és zárt kamrás burkolóleme­zek színválasztéka igen széles, a natúr­ szürkétől a pasztellszíneken át a fa árnyalatának és erezetének megfelelő mintázatig.

9.77. ábra. MARLEY PVC zárt kamrás hom­lokzati burkolóprofilok 1 burkolóprofil; 2 sarokprofil; 3 szegélyprofil; 4 osztóprofil; 5 sarokprofil.

Beépítésüket és kapcsolásukat tekintve a függőleges profilozású, ill. lécezetű burkolat előnyösebb a fekvő profilosnál. Az álló profilos beépítésnél jobb a vízmentesség, és a toldás is könnyeb­ben elkészíthető. Függőleges pallózásnál a toldást egy sorban (sorolván) kell elkészíteni, a találkozási pontba Z profilú vízvezető sorolót helyezve, ami garantálja a vízmentes mezőkapcso­lást.

A táblás homlokzati burkolatok óriási alkalmazási lehetőségeit szerte a világ­ban számos példa bizonyítja. Egyedi és típustervek alapján Európában több száz fajta homlokzati rendszert gyár­tanak és építenek be. Az építészek által kedvelt tagoló- és lezáró lemezek a tel­jes homlokzati felület héjazatához alkal­masak, természetesen 2-3 méterrel a terepszint felett.

A táblás elemek mérete:

• PVC-elemek esetén 0,15 – 0,50 m², 1,5 – 2,5 mm vastagsággal,
• üvegszövet betétes elemek esetén 0,5 – 1,5 m², 5 – 6 mm vastagsággal.

A táblás lemezek fém vagy fa hordo­zóvázra, illetve ezek kombinációjaként kialakított szerkezethez egyaránt kap­csolhatók. A szélteher miatt a táblás elemeket nem gyártják sík felülettel, a keret- és lapbordázott táblák azonban jól viselik a meteorológiai terheket, és szeles időben sem zajosak. A táblák gyakran készülnek rácsszerű nyomattal vagy kifelé domborodó alakos, esetleg paraboloid felülettel. Speciális igények kielégítéséhez egyedi burkolólemezek készülnek, de ezek in­kább középületek homlokzatán, füg­gönyfalak mellvéd fal kitöltőiként for­dulnak elő (9.79.-9.80. ábra). A hullámlemez PVC-burkolatok jól is­mertek mint a tetőfedésre használatos elemek. Anyaguk klórozott polietilén és UV-stabilizátort tartalmazó ütésálló PVC porkeverék.

9.79. ábra. „BRAAS” homlokzati táblás burkolólemez kap­csolása a) függőleges metszet; b) alaprajzi részlet; 1 PVC burkolótábla; 2 álló heveder; 3 konzol; 4 csavaros kötés; 5 horgonycsavar; 6 látszó csavaros (lemezcsavar) kötés; 7 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN).

9.80. ábra. „BRAAS DEKOR” táblás PVC homlokzati burkolatépítés, csomóponti részletek: a) ablakkáva; b) negatív sarok; c) pozitív sarok; 1 PVC burkolóelem; 2 kávabélés; 3 él védő sarokprofil; 4 fogadóprofil; 5 saroktakaró profil; 6 álló hordozószerkezet (váz); 7 lemezcsavar; 8 csavaros kötés; 9 légrés; konzol; 11 facsomag; 12 heveder; 13 tám léc; 14 hőszigetelés; 15 dübel; 16 főfal; 17 ablak.

Alakjukat tekintve készülnek:

• nagy szinusz hullámmal,
• kis szinusz hullámmal,
• trapézhullámmal, valamint
• keresztirányú hullámosítással.

Az ütésálló hullámlemezek épülethom­lokzatokhoz, burkolatokhoz vagy ha­tároló falakhoz használhatók, általában függőleges hullámiránnyal. A burko­latok szinte kizárólag vázszerkezethez kapcsoltan, de falra közvetlenül sze­gezve (pl. deszkázat vagy YTONG) is készíthetők.

Műanyag homlokzati burkolatok

A következőkben a műanyag homlok­zati burkolatok széles skálájából adunk ízelítőt (9.81. ábra).

Resoplan termékek

A Resoplan lemezeket 60-70%-ban cel­lulózból (fából) és 30-40%-ban hőre keményedő gyantákból és festék pig­mentekből állítják elő. A rétegelt lemez erős magrésze a stabilitást, a színezés és védőbevonat pedig a lapok esztétikus megjelenését és időjárás-állóságát (szín­tartósság, fényállóság, UV-állóság stb.) teremtik meg. A Resoplan lapok jól tű­rik a szélsőséges hőmérséklet-változá­sokat (a hőingadozás hatására fellépő méretváltozás minimális), és ellenáll­nak a savas esőknek is. A különböző méretű (1-2 mm vastag, 2-7 m² felületű) és színű Resoplan la­pok fa és alumínium vázszerkezettel, huszonkét méteres épületmagasságig használhatók biztonságosan. Beépíté­sük és alkalmazásuk azonos a 9.63. és 9.64. ábrán bemutatott (egyéb) burko­lólemezével.

A lapok megmunkálása egyszerű, a mé­retre vágás és alakítás eszköze a dekopírfűrész és a kézi körfűrész. A speciá­lis, lekerekített sarokidomok jól hasz­nálhatók felújításokhoz. A lapok rögzí­téséhez alátétes facsavart, szakítófejes alumínium vakszegecset vagy rozsda­mentes acélból készített barázdás sze­get használnak, a rögzítést díszgombok rejtik el.

A Resoplan azért kedvelt épülethom­lokzatok felújításánál, mert a levegő- és nedvességcsere belülről kifelé és kívül­ről befelé zavartalan, a burkolat töké­letesen takarja a hézagokat, és nem re­ped meg. A gyártó üzemben egy-egy épülethez előre legyártják a lapokat és a vázszerkezetet, így a helyszíni munka minimális, csak a kész burkolatot kell a helyére emelni. A Resoplan nemcsak nagypaneles épü­letek homlokzat felújításához, hanem többlakásos családi házak, ipari léte­sítmények homlokzatának burkolására is kiváló.

Díszburkolatok

A díszburkoló téglák szilikáthomok­ból, természetes ásványi pigmentekből és akrilemulzióból készülnek, burkoló­elemként beépítve valódi téglaburko­lathoz hasonló burkolatot adnak. Épü­leteken kívül vagy belül egyaránt hasz­nálhatók.

A díszburkoló lapok felületi mérete azo­nos a kisméretű egész téglák legnagyobb felületével, vastagsága pedig 3-4 mm. Bedolgozásuk vagy felrakásuk nagy szakmai ismeretet nem igényel. A bur­kolandó felületnek – mint vakolt fal­nak – egyenesnek és tisztának kell lennie. A felületi előkészítés módja és minőségi igénye azonos a vékony ne­mes vakolatoknál elmondottakkal. A kész burkolat időtálló, UV-álló, a téli és nyári csapadékot egyaránt jól viseli, páradiffúziós értékei azonosak az alap­vakolatra felhordott vastag (dörzsölt) nemes vakolat jellemzőivel.

9.81. ábra. A műanyag lemezek széles vá­lasztéka biztosítja a különleges és egyedi igényű felületek kialakítását az épülethom­lokzatokon.

Polikarbonátlemezek

A különféle építőipari célokra sokféle módon felhasználható polikarbonát ma már Magyarországon is egyre kedvel­tebb. Az anyag nagyfokú formai és mű­szaki szabadságot nyújt, korszerű, tör­hetetlen, a termo üvegnél is jobb hőszi­getelő, nehezen égő és fényáteresztő építőanyag.

A polikarbonát a közismert plexihez képest egészen más, a káros UV-sugarak nem tudnak áthatolni rajta, így szinte saját magát védi az elöregedéstől. Mivel törhetetlen, felesleges a további mechanikus védelme (rácsozása). Az anyag karcállósága megközelíti az üve­gét, víztiszta, fényáteresztő képessége azonos az üvegével, a -40 °C és +120 °C közötti hőingadozásokat károsodás nél­kül elviseli.

A polikarbonátlemezek jellemzői

A polikarbonátlemezek hidegen hajlít­hatok, ezért kül- és beltéren szinte kor­látlanul használhatók. A lemezek két, három vagy négy vé­kony falból készülnek, hosszanti irány­ban merevítő-összekötő bordákkal. Hő­szigetelő képességük kiváló, hidegen hajlíthatok, átlagos fényáteresztő ké­pességük 88%-a az üvegének. Az UV-védelemmel ellátott üregkamrás lapok felületén lévő vékony bevonat nem en­gedi át a káros sugarakat. Az üregkam­rás lapok 4,5 – 25 mm közötti vastag­ságokban készülnek. Speciális üregkamrás polikarbonátból készülnek azok a falpanelek, amelyeknek élei profilozottak, így a lapok egymásba pattinthatok. A lapok vastagsága 40 mm, hőátbocsátási tényezője 1,34 W/m²K.

Az üregkamrás polikarbonátlemezek átlátszóak, üvegszerűen víztiszták, álta­lában opál fehér és bronzszínűek, de bármilyen más színben is előállíthatók. A tömör polikarbonátlemezek külső megjelenésüket tekintve ugyanolyanok, mint az üvegtáblák, tömegük azonban csak a fele az üvegtáblákénak. Fényát­eresztő képességük a vastagság függ­vényében 80-88%. Hőátbocsátási tényezőjük kisebb az üvegénél, így hő­szigetelési szempontból kedvezőbbek, mint az azonos vastagságú üvegek. A légkamrás polikarbonátlemezek közül a vastagabbak (16-25 mm) hőszigetelő képessége kétszerese a termo üvegének. A tömör polikarbonátlemezek kétféle változatban készülnek, UV-védelem nélkül és UV-védelemmel. Az UV-védelemmel előállított lapok tömörek, teljesen átlátszóak, törhetetlenek, hide­gen hajlíthatóak, ezért külső térrel érint­kező tetővilágítók, dongák és homlok­zati burkolatok készítésére is alkalma­sak.

Az UV-védett, karcmentesített lapok felülete kemény lakkréteg, felületi szi­lárdsága megközelíti az üvegét. A két vagy több rétegből álló, ragasztott la­pok nemcsak betörésbiztosak, hanem golyóállóak is. A lapok síküvegezéshez és homlokzatfelületek burkolásához is alkalmasak.

9.83. ábra. Trapézlemez homlokzatburkolat készítése álló profilokkal, oldalirányú tol­dással 1 trapézlemez (alumínium vagy acél); 2 kap­csoló (horganyzott) fémheveder; 3 légrés; 4 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 5 konzolos kapocselem; 6 fali fogadó-szerelő szerkezet; 7 befalazó karmok; 8 lemezcsavar- vagy pop­szegecs kapcsolás; 9 falszerkezet.

A fa építészeti alkalmazása a legrégibb az emberiség történetében. A mai is­mereteink szerinti eljárásokkal néhány ezer év óta építik be a fát az épületek szerkezeti és felületi anyagaként. Az északi és déli népek a fát ma is szinte kizárólagos építőanyagnak ismerik el, gondoljunk csak a finn és norvég fa­házakra vagy az afrikai rúdfa épüle­tekre.

A fa az épületek külső burkolataként napjainkban is igen népszerű, főként ahol ez a megoldás hagyomány, és mint olcsó építőanyag áll rendelkezésre. A fa tapintása meleg, hőszigetelő képes­sége kiváló. A faanyagú homlokzati burkolatok és fa külső felületű házak szinte kizárólag fenyőfából készülnek, ezek közül is a nagy gyantatartalmú (és gyantajárat mentes), sűrű bél/geszt keresztmetszetű, lassú növekedésű fe­nyők az alkalmasak. Homlokzatképzéshez, ill. burkoláshoz a hazai fenyőfajták szinte egyike sem alkalmas, legjobbak az északi és magashegyi, legalább 80-100 évesnél idő­sebb fenyők, amelyeket a kívánt szel­vényre alakítva építenek be (9.6.-9.8. ábra).

9.6. ábra. Hagyományos falazatú lakóház osztott homlokzati felületképzése hornyolt faburkolattal (német példa).

9.7. ábra. Szerelt favázas épület homlokzatának műpala és faburkolatú felületképzése (francia példa).

9.8. ábra. A panelekből szerelt faház fabur­kolatának egyszerűsége és a természetes kőlábazat harmonikus együttest alkotnak (USA-beli példa).

A fa alkalmazása a homlokzaton

A fenyők homlokzathoz való felhasz­nálását elsősorban az igények és a lehe­tőségek határozzák meg.

A fenyő fel­használási módjai:

• homlokzati rönkfenyő, határoló­ falként,
• rönk vagy vágott szelvényű réteg­falakként, ahol kívül a fa, belül a hőszigetelők, esetleg a falazott épületszerkezet helyezkedik el,
• rönkszerű homlokzatburkolatként,
• hasított szelvényű kiselemes hom­lokzati burkolásként,
• deszka homlokzatburkolatként.

A rönkfenyő építésű házak hazánkban az utóbbi években kezdenek elterjedni, importból származó készházak formá­jában. Az ilyen épületek homlokzata a tetőfedésen és lábazaton kívül csak faanyagot és faelemeket tartalmaz (9.10-9.13. ábra).

9.10. ábra. Különböző faanyagú szelvények rönkházakhoz és határoló fal elé építhető homlokzatburkolatokhoz.

9.11 ábra. Rönkfal vágott szelvényekből a) egyprofilos; b) kétprofilos, sorolással, látszó, természetes fafelülettel.

9.12. ábra. Különböző faanyagú homlokzati szelvények méret-, ill. profilalakítása (kapcsolódó ábra: 9.10.); a bevágások a vetemedést csökkentik.

9.13. ábra. Homlokzati rönkfal és (vagy) rönkburkolat vízmentes (és jól záró) profilozása a) fogazott; b) vízorr fogazású.

Kettős rétegű homlokzati falak esetén a külső látszó héjszerkezet teljes egé­szében részt vesz az épület funkcionális terheinek viselésében, a réteg közbenső szelvényének pedig (általában) hőtechnikai szerepe van (9.14.-9.16. ábra). A rönkszerű burkolat főként az északi or­szágokban közkedvelt (9.17.-9.18. ábra). A hasított elemes (más néven zsinde­lyes) homlokzatburkolatok közel azo­nosak a tetőfedésnél használatos zsin­delyekkel.

9.14. ábra. Kettős homlokzati fal látszó pro­filokkal (a rés hőszigeteléssel kitölthető.

9.15. ábra. Faanyagú profilokból készített homlokzat.

9.16. ábra. Kettős falú faház.

9.17. ábra. Homlokzati burkolati szelvé­nyek 45-75 mm-es vastagsági mérethez a) ék alakú, felső eresztékű; b) párhuzamos és felső eresztékű; c) alsó eresztékű: TILOS al­kalmazni a horonyba bejutó csapadék rongáló-hatása miatt.

9.18. ábra. Rönkszerű külső pallós bur­kolat sarokkötésének kialakítása.

A homlokzatburkolatokhoz használt fazsindely profil nélküli, lapszerű hasíték. A 30-50 cm hosszú luc- vagy bo­rovi fenyő hasíték 2-2,5 cm vastag, és a szélessége hosszának fele, harmada. Kettős fedésként alkalmazzák épületek külső burkolására.

A zsindelyt készítéskor speciális hasító-szerszámmal formálják és faragják ala­kosra. A négyzetes alakú, közel ék ke­resztmetszetű burkolóelem élettartama különböző korhadás gátló (impregnáló) anyagokkal növelhető. Az „áztatás” ős­időktől ismert anyaga az állati vér és zsiradék keveréke, birkafaggyú, kát­rány, karbolienum stb. A zsindelyburkolat és váz előkészítése közel azonos a hódfarkú cserép hom­lokzati alkalmazásánál elmondottakkal, azzal kiegészítve, hogy a sarkokat és a kávákat helyszínen „bárdolt” feles ele­mekkel kezdik, ill. zárják le.

Az egész és záró elemek függesztését horgany­zott szeggel a fekvő léchevederekhez kapcsolják úgy, hogy a szegezés ne feszítse meg a faanyagot. A túl széles elemek vetemedhetnek, és a szegezések közötti feszültség hatására szétreped­hetnek, ami miatt a vízzárás csökken (9.19.-9.22. ábra). A deszkaburkolat anyaga párhuzamos élű és szelvényű, fűrészelt, gyalult luc- vagy borovi fenyő. Az anyag természetessége a fával burkolt épületeket „melegebbé” és ember közelibbé teszi (9.23.-9.25. ábra).

9.19. ábra. Homlokzati zsindelyes héjalás durva felületű alátétdeszkára szegezve.

9.20. ábra. Homlokzat zsindelyes héjalása ritkított lécezethez szegezve, váz alatti hőszigeteléssel és szellőztető légréssel a) mintás kirakásmód; b) sarokképzés; c) ne­gatív sarok bevágása és alátét- (soronkénti) lemezhajlat készítése.

9.21. ábra. Zsindelyes héjalás 1 zsindely; 2 kettőzött kezdősor; 3 alátétlé­cezés.

9.22. ábra. Zsindelyes héjalás és korszerű falazati rendszerű épület kapcsolása, ab­lakszemöldök kialakítása 1 zsindely; 2 kettőzött kezdés; 3 alátétdeszka; 4 lécezés; 5 álló heveder; 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 7 perforált szellőztetőszalag (PROTEKTOR); 8 szemöldökdeszka; 9 zsaluzóelem mint redőnyszekrény; 10 koszorúelő­tét; 11 főfal; 12 redőny; 13 ablak.

9.23. ábra. Homlokzati deszkaburkolat fekvő és hornyolt profillécekkel, álló hevederre kapcsoltan (az elemek toldása az álló hevederezés fölött, hornyolt kialakítással történik, így kevésbé deformálódnak, és megőrzik vízzáróságukat) 1 deszkaburkolat; 2 álló takaródeszka; 3 főfal; 4 hőszigetelés; 5 légrés.

9.24. ábra. Fekvő deszkázattal burkolt homlokzat ablakkáva részlete 1 zsalus deszkaburkolat; 2 légrés; 3 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 4 álló heveder; 5 bélésfa; 6 takaróléc; 7 keretbélés; 8 légzáró hőszigetelés 9 takaróléc, 10 ablak.

9.25. ábra. Álló deszkaburkolatú homlok­zati héjalás ablakkáva részlete 1 deszkaburkolat; 2 légrés; 3 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 4 főfal; 5 alsó teríték (bur­kolat); 6 keretbélés; 7 légzáró hőszigetelés; 8 keretléc; 9 ablak.

Homlokzati deszkaburkolat a tetőtér-beépítés teljes magasságában.

A deszkaburkolatok fő funkciója a fe­lület esztétikai értékének növelésén túl a csapadék távol tartása és az esetleges külső hőszigetelés megvédése, egy­szóval az épület öltöztetése. Deszkaburkolatot főleg egy-két szintes épületeknél célszerű készíteni, mivel

• az alacsony épületet az időjárás kevésbé rongálja, mint a magasat,
• a magas épületeknél 5-7 évente szükséges felületkezelés itt akár el is maradhat.

A deszkaburkolatok készülhetnek:

• fekvő deszkázattal és
• álló lécezettel.

A fekvő deszkázat és ezek közül a zsa­lus változat vízelvezetését és időálló­ságát tekintve is igen kedvező, de a toldások nem annyira jó minőségűek. A fekvő deszkázatot szegezéssel és (vagy) kapcsolóelemekkel kell az álló heve­derezéshez kapcsolni, vagy kötésben eltolva sorolván, hogy a csapadék a desz­kahéjazaton kívülre kerüljön. Síkban fekvő deszkázat toldása nem alakítható ki vízmentesen, így ezt a megoldást kerülni kell (9.26.-9.30. ábra).

9.26. ábra. Fekvő homlokzati deszkaburkolás zsalus takarással a) normál zsalus; b)-c) fogas zsalus; d) alátét profilos.

9.27. ábra. Fekvő – hornyolt deszkázatú – homlokzati deszkaburkolat, heveder feletti toldással a) álló betéttel; b) álló betétes, kétszeres nút-képzéssel; c) álló takaródeszkás.

9.28. ábra. Fekvő deszkás homlokzati fa­burkolat (pozitív) sarokkiképzése a) oldalt nútos; b) sarokvágott; c) saroknútos.

9.29. ábra. Zsalus deszka homlokzati burkolás és tető takarása kúpcseréppel 1 fekvő deszkázat; 2 légrés; 3 hőszigetelés (pl. TERWOOLIN); 4 csupaszlemez; 5 főfal; 6 szorítóléc; 7 felhajtott fólia; 8 kúpcserép; 9 szellőzőrés; 10 szarufa; 11 cserépfedés; 12 alátétfólia; 13 légrés; 14 szellőzőcserép.

9.30. ábra. Zsalus homlokzati deszkaburkolat elemeinek vízmentes toldása alátét lemez-saruval 1 deszkázat; 2 álló heveder; 3 saru; 4 szegezés; 5 facsavar és dübel.

Az álló deszkázatú homlokzatburkolat esztétikai szempontból az esetek többségében elfogadható, csak az a kérdés, hogy hogyan és miből készítsük. Mű­szaki és épületfizikai szempontból le­hetőleg kifogástalannak kell lennie. Az álló deszkázat oldalsó átfedései vagy maguk a hornyok közel 10-12 mm-es takarása oldalirányú szél és csapadék esetén vízmentességet egyáltalán nem garantálnak.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy 2 cm-es deszkázatból készí­tett homlokzat negyed évszázadot bír ki normál körülmények között. Felmerül tehát a kérdés, hogy egyáltalán hol és hogyan készíthető deszkaburkolat a homlokzaton?

Amennyiben az épületfizika törvényei­nek ismeretében betartjuk az alapvető szabályokat, úgy faburkolatok – fő­ként álló deszkázattal – homlokzaton csak nagy fedési takarással (pl. nagy ereszek), legfeljebb kétszintes házak­nál, kellő odafigyeléssel és rétegfelépí­tésben készíthetők,

Ezek:

• favázra kiemelten (átszellőztetve),
• hőszigetelésre (vázra szegezve),
• kéthéjú falként, alátétfóliával.

A favázra szerelt és kapcsolt homlok­zatburkolás csak kiszellőztetett hor­dozószerkezetre készülhet, ahol a váz között vagy alatt biztosított a légmoz­gás. A páradiffúzió miatt sűrű hornyú falburkolatnál tulajdonképpen nem len­ne szükség a légjáratra, ennek ellenére igen fontos, hogy legyen, mégpedig azért.

Mert:

• az oldalszél a csapadékot a bur­kolat mögé sodorja, ami azután le­csorog, emiatt a hátsó felület és a rétegelemek szellőztetett szárítása csak a szabad áramlású légréssel biztosítható,
• a bejutott porhó olvadása után ugyancsak igen fontos a kiszárítás.

Mindezen szempontok alapján mérle­gelve dönthetünk a faburkolatok alkal­mazásáról (9.31.-9.33. ábra). Közvetlen kapcsolású faburkolat csak védett helyen (tornácoknál) és magas kiülésű tetők alatt készíthető, mivel itt hiányzik az előbb ismertetett szellőz­tetés. A faburkolat takarása, azaz a soroló profil egyszelvényű vagy normál átfedésű lehet, a horonyeresztékű nem célszerű (9.34.-9.35. ábra). Kéthéjú falként készített átszellőztetett faburkolat ott készíthető, ahol: (1) a külső burkolat és a fólia a héjalás, (2) a hordozóváz és légrés a kitöltő szer­kezet, (3) a fogadófal vagy váz és hő­szigetelés pedig a homlokzati fal szere­pét látják el. Alapjában véve ez a legidőállóbb rétegfelépítés (9.36. ábra).

9.31. ábra. Kiemelt, favázra kapcsolt homlokzati faburkolat álló, lécezett kivitelben, alsó vízorr kiképzéssel (távol tartja az épülettől a csapadékot, a vízszintes váz a szellőzés érdekében vájatolt).

9.32. ábra. Homlokzati faburkolat álló deszkázata a vízszintes váz megszakításával, szellőztetett légréssel„A” 50-60 cm; „B” 8-12 cm; „C” 70-90 cm.

9.33. ábra. Faltól kiemelt homlokzati burkolat vázhordozó kengyeleinek függőzött előkészítése 1 furat; 2dübel; 3 kengyel.

9.34. ábra. Közvetlen kapcsolású, szellő­zés nélküli faburkolat álló deszkázattal 1 faburkolat (külső felület); 2 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 3 faváz; 4 kiegészítő bélés; 5 párazáró fólia; 6 belső falburkolat; 7 sarokléc.

9.35. ábra. Közvetlenül a favázra kapcsolt faburkolat kapcsolatai a) elfogadható megoldás; b) közepesen jó meg­oldás; c) kerülendő megoldás, legfeljebb csak kis felületen (és védett helyen) készíthető.

9.36. ábra. Tetőfelépítmény faburkolata alá­tétfóliával 1 homlokzati faburkolat; 2 bádogszerkezet (faltő szegő); 3 fólia; 4 fólia vízmentes toldása; 5 BRAMAC tetőfedés; 6 szellőztetett tető lég­rés; 7 homlokzati szellőztető légrés; 8 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 9 belső burkolat (bútorlap vagy gipszkarton); 10 tetőzet.

Mi garantálja tehát a lécelemek hátsó felületének csapadékmentességét és ki­száradását? Semmi esetben sem a fólia, mert az csak a zárt és szellőztetett kitöl­tő szerkezet, valamint a homlokzati fal páradiffúziós működését segíti (9.37. ábra).

9.37. ábra. Burkolati lécprofilok 1 lapolt; 2 csaphornyos illesztéssel.

A helyes megoldás, ha a héjalás alá elkészítjük a független hordozó vázat szabad légréssel, utána helyezzük el a fóliát, ami után újból légréteg kell (kel­lene), majd ezután következhet a hő­szigetelés és a fal. E bonyolult réteg­rendet azonban kevesen készítik el, in­kább lemondanak a fa természetes szépségéről, vagy másképpen készítik a fa­burkolatot.

A csapadék és a napsugárzás hatása szempontjából a lécprofilok szélessé­gének és a vastagság méretarányának nagy jelentősége van. Esőben a lécezet felülete és átellenesen a hátoldala is átnedvesedik, majd megdagad. Az ezt követő napsütésben a felület gyors száradása a deszkák felületi zsugorodását vonja maga után, erősen vetemednek, és alakjukat nem kívánt módon változ­tatják. Ezt a folyamatot mindenképpen mérsékelni kell, ha elkerülni nem is tudjuk.

A lécprofilok esetén meg kell akadá­lyozni:

• a deformációs alakváltozást,
• az oldalirányú méretcsökkenést és az
• ebből adódó rossz kapcsolatok ki­alakulását.

A keresztmetszet és a profilok helyes megválasztásával a deformáció mérsé­kelhető annyira, hogy a száradásból (és a dagadásból) adódó méretek változásán kívül más terhelés már nem érheti a fel­erősített burkolati lécet (9.38. ábra). Oldalirányú méretcsökkenéseknél az átfedés és a profilok takarása védelmet nyújt a csapóeső ellen (9.39.-9.44. ábra).

9.38. ábra. Homlokzati burkolat profilke­resztmetszetei, ill. várható alakváltozásuk a) kétirányú vetemedés lehetősége; b) irá­nyított, de csökkentett vetemedés; c) mérsé­kelt vetemedés; d) optimális alakváltozás: csak száradással és méretcsökkenéssel járhat, a szelvény változatlanul maradásával.

9.39. ábra. Kettős légjáratú és álló desz­kázatú homlokzati deszkaburkolat réteg­felépítése 1 deszkaburkolat; 2 fekvő heveder; 3 külső légrés; 4 álló heveder; 5 szegezés; 6 fólia; 7 alsó légrés; 8 faváz – álló heveder; 9 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN).

9.40. ábra. Különböző profilozású lécelemek a) nútolt; b) elmetszett ütköztetésű.

9.41. ábra. Hornyolt profilozású burkolati lécek különböző rejtett sarus kapcsolással.

9.42. ábra. Különböző profilozású burko­lati lécek szegezett kapcsolása a) kettős takarású, kétsoros szegezéssel (az időjárás hatásainak kitett helyen nem célszerű); b) látszó szegezéssel; c) profil hornyolt, látszó szegezéssel; d) rejtett szegezésű kapcsolás.

9.43. ábra. Álló lécezetű homlokzatburkolat sarokkiképzése a) sima takarású; b) oldalsó núthornyos; c) ki­egészítő takaróléces.

9.44. ábra. Homlokzati faburkolat sarok­kialakítása nyitott „ütköztetéssel” a) takaróléces; b) szabad, látszó felülettel.

A faanyagú homlokzatfelületek anya­gát megfelelő felületkezelő lazúrokkal és festékekkel kell bevonni. A felület­kezelő anyag:

• UV-álló és színálló,
• könnyen felhordható (ecsettel vagy hengerrel),
• után kenhető,
• megfolyás mentesen felhordható legyen, valamint
• védjen a gombák és rágcsálók el­len is.

A legalább 3 rétegű felületkezelés csak színében látsszék, ne képezzen felületi réteget, mert az idővel lepattogzik. A forgalomban lévő termékek közül igen jól használhatók a XILAMON, XILADECOR és a SUPRALUX lázá­rok.

A hazánkban betonyp néven közismert szerkezeti elemeket több mint fél év­százada alkalmazzák szerte a világon más-más néven, gyártási technológiá­jukat tekintve azonban mindenütt közel azonosak.

A betonyp lemezek szerkezete

A betonyp cementforgács lap aprított faanyagból, faforgácsból hidraulikus kötőanyag (portlandcement) és kémiai adalékanyag hozzáadásával síkprésben gyártott, építőipari felhasználásra ké­szült lemeztermék.

A cement és a kémiai adalékanyagok­kal kezelt farészecskék előnyös tulaj­donságait egyesítő betonyp lemez:

• szerkezete folyamatosan rétege­zett, a kétoldali fedőréteget alkotó finomabb faforgács frakciótól kezd­ve a középső durvább rétegig,
• a lap felületei simák és cement­szürke színűek,
• a hagyományos építőanyagoknál könnyebb, időjárás- és fagyálló, rovarok és gombák nem károsítják, kiváló fizikai és mechanikai tulaj­donságai alapján a könnyűszerke­zetes építés egyik legfontosabb alap­eleme.

Műszaki jellemzők

• Felületi méretük:
• 3200×1250 mm
• 2800×1250 mm
• 2600×1250 mm
• Vastagságuk 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 24, 28 és 40 mm.
• Sűrűségük: – 1100-1300 kg/m³ ; 1100-1300 kg/m^3.

A természetes állapotú faanyaghoz ha­sonlóan a betonyp építőlemez is a kör­nyezet hő- és nedvességtartalmának megfelelő egyensúlyi nedvességre áll be,

Ezek:

• +20 °C léghőmérséklet és az 50-60%-os relatív légnedvesség esetén higroszkopikus egyensúly áll be,
• +20 °C hőmérséklet és 35% rela­tív légnedvesség mellett az egyen­súlyi lapnedvesség kb. 7%,
• +20 °C hőmérséklet és 60% rela­tív légnedvesség mellett az egyen­súlyi lapnedvesség kb. 12%,
• +20 °C hőmérséklet és 90% rela­tív légnedvesség mellett az egyen­súlyi lapnedvesség kb. 19%.

A cementkötésű faforgács lapok rom­lási folyamatában a nedvességnek van a legjelentősebb szerepe, ezért nagyon fontos a nedvességfelvétel és nedves­ségleadás körülményeinek minél pon­tosabb meghatározása.

Tűzállósági jellemzők

Cementkötésű faforgács lapok égése­kor nem szabadulnak fel gyúlékony gőzök és gázok, a tűz megszűnése után a cementforgács lap nem izzik tovább. Az anyag tűzállósági szempontból a „nem éghető” csoportba sorolható, a DIN szerint B1 tűzállósági kategóriába tartozik.

Betonyp lemez homlokzati burkolatok

A betonyp lemezek táblamérete, felü­lete és épületfizikái működése, vala­mint a bedolgozás lehetőségei közel megegyeznek a műpala (8. fejezet) sík­lemezeknél elmondottakkal, ezért itt külön nem foglalkozunk e témával.

Felületi rétegbevonatú lemezburkolat

A betonyp a már említett műpala leme­zekhez viszonyítva annyi előnnyel ren­delkezik, hogy az alkalmazhatósága szélesebb körű, ami

• a burkolati lemezvastagság 40 60 mm közötti méretválasztékának és
• a felületi rétegek felragaszthatósá­gának köszönhető.

A nyugat-európai országokban a ce­mentkötésű faforgács lapokat kéthéjú homlokzatokhoz használják úgy, hogy a durva ütköztetésű felületi burkolatot további réteggel látják el, amely lehet vékony vakolat vagy akár kismozaik burkolat is.

A homlokzati vékony vakolat készí­tésének alapfeltétele

• a stabil, csavarmenetes kapcsolás­sal készült lemezburkolat mint hor­dozó- (alap-) réteg,
• a megfelelő kötésbázisú homlok­zati vékony vakolat (pl. szilikátva­kolat) (9.1.-9.2. ábra).

A betonyp lemez hordozórétegű hom­lokzati felületképzés készítési sorrendje (a lemezburkolatok hézagrajzolata nem mértékadó, mert felületi bevonatot kap):

• a hordozóváz és a hőszigetelés el­készítése (mint a műpala síkle­meznél),
• a homlokzati alapragasztó felhor­dása a lemezburkolatra fogazott glett vassal 3-4 mm vastagságban,
• az üvegszövet (10 cm-es átfedéssel toldva) bedolgozása a friss glett anyagba, majd a glett vas sík oldal­élével való el glettelése,
• a simára glettelt felület 7-10 napos pihentetése és (erős napsütésben többszöri, egyébként naponta egy­szeri) permetszerű utókezelése víz­zel, (esetleg cement-alapanyagú ragasztóval),
• a felület jobb tapadása érdekében alapozó felhordása ecsettel vagy hengerrel, legalább egy nappal a nemes vakolat készítése előtt,
• a vékony nemes vakolati réteg fel­hordása az előkészített és pihen­tetett alaprétegre sima élű glett­ vassal (rozsdamentes), majd a fe­lület kívánt struktúrára való eldolgozása.

COLORNYP lemez burkolatok

A COLORNYP lemezek alapjában vé­ve betonyp lemezek, azzal a különb­séggel, hogy felületük egyik oldalát színes bevonattal látták el. A szórással felvitt, majd elektronsugaras kezeléssel kikeményített színes akrilgyanta bevo­nat karcolhatatlanul kemény. A különböző színű és méretű lapok kis-, közép- és nagyelemes szerelt homlok­zati burkolatként használatosak. Alap­tulajdonságaik és beépítésük megegye­zik a műpala síklemezekével, így csak néhány példát mutatunk be a közép­elemes alkalmazásból.

9.1. ábra. Cementkötésű faforgács lap hor­dozórétegre felhordott homlokzati vékony vakolat 1 konzol a fém alapvázzal; 2 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 3 faváz; 4 cementkötésű faforgács lap (12-16 mm); 5 ragasztóvakolat, üvegszövet és takaróvakolat (összesen 3-4 mm); 6 homlokzati vékony nemes vakolat.

9.2. ábra. Homlokzati lemezburkolat – mint kéthéjú falszerkezet – felületi vé­kony nemes vakolattal a) ablakkönyöklő, kiszellőzővel; b) ablakszem­öldök, beszellőzővel; c) ablakkáva; d) homlokzati teljes rétegrendek; 1 betonyp lemez; 2 vakolati ragasztóréteg üveg­szövettel; 3 felületi vékony nemes vakolat; 4 ki­szellőző (PROTEKTOR lemezszalag); 5 be­szellőző (PROTEKTOR); 6 él védő (PROTEK­TOR profil); 7 álló faheveder; 8 légrés; 9 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 10 esetleges ragasztóréteg; 11 ablak lég tömör kapcsolása; 12 „vak” heveder; 13 szemöldöktakaró léc; 14 facsavarozás; 15 elasztikusfugázás; 16 profilszalag-ragasztás; 17 él védő profil (PROTEK­TOR); 18 ékelt támasz; 19 ablakbádogozás; 20 kiváltás; 21 főfal; 22 ablak; 23 kapocselem (vastagság minimum 3-5 cm).

A műpala hullámlemezeket elsősorban tetőfedéseknél, de homlokzatburkolá­soknál, sőt esetenként önálló homlokzati falként is, vázszerkezethez kap­csoltan, normál és hőszigetelt változat­ban egyaránt alkalmazzák.

A 6 mm vastag és 51 mm hullámma­gasságú műpala hullámlemezeket:

• 1097 mm táblaszélességben,
• 1600 és 2500 mm hosszúságban gyártják.

A lemezeket kétfajta szélességű hul­lámátfedéssel

• 1/4-es takarásnál 1050 mm,
• 5/4-es takarásnál 873 mm elemenkénti terítékszélességgel kell szá­mításba venni úgy, hogy a kezdő ­vagy takaró- (befejező-) elemhez 177 mm-t hozzáadunk.

Az összesített méretek adják meg a tel­jes homlokzati felületi szélességet. A teljes homlokzat vonatkozásában nem­csak egész elemek (az előbbi szerint), hanem hosszában vágott kiegészítő lemezek is szükségesek. Az 1/4-es átfe­désnél nincs dilatációs probléma, annál inkább az 5/4-es átfedésnél. Az elemek homlokzati alsó átfedése a szabvány szerint 80 mm, ami a gyakor­latban legfeljebb 40-50 mm-re csök­kenthető.

Az elemeket – ellentétben a tetőfedés­sel – hullámvölgynél kell a vázhoz rögzíteni. (A kettőzött átfedési soron megfelelően rögzített és stabil heve­dernél természetesen a hullámhegyen is kapcsolhatunk elemet a vázhoz.) A füg­gőleges terhek viselése szempontjából a hullámvölgyön, a szélteher szívóha­tása szempontjából pedig a hullámhe­gyen való rögzítés célszerű. A gyakor­latban az egynél több táblasorú hom­lokzati burkolásnál az alsót és a köz­bensőt hullámvölgyben, míg a (3-4 m terep feletti résznél) felsőt (a takart ele­met és az eresz közelit) hullámhegyen kapcsolják a vázhoz.

A heveder vagy a hordozóváz anyaga lehet fém vagy fa. Fém esetén az acél­profilt hullámvölgyben, a tábla függesztési pontjánál kell átfúrni, és a burkot vízmentes kötéssel kell a vázhoz kapcsolni. Faváz esetén a helyzet jóval egyszerűbb, mert az elem átfúrása után a kötés a rugalmas kiegészítő és fém alátétes hat lapfejű facsavarral stabil kapcsolást biztosít a hullám alsó, eset­leg felső pontján keresztül. A héjalási teríték készítését úgy kell indítani, hogy 1/4-es takarásnál a szél­iránnyal ellentétes irányú legyen a terí­ték, 5/4-es takarás esetén a szélirány már figyelmen kívül hagyható.

Az elemek hordozóvázhoz kapcsolásá­nál a következőket kell betartani:

• az 1097×1600 mm-es lemezt táblánként
• 4 m magasságig 6 ponton,
• 4 m magasság felett 8 ponton,
• az 1097×2500 mm-es lemezt táblánként
• 4 m magasságig 8 ponton,
• 4 m magasság felett 10 ponton célszerű kapcsolni.

A tetőfedésben jártas szakembereket ne tévessze meg az, hogy a tetőknél meg­szokott 4, ill. 6 pontos a kapcsolás a homlokzatokon kétszeresére növek­szik. Ez a többlet a szélteher szakító-hatása miatt szükséges. A 6 mm-es lemezek – a tűrési mérethatár miatt – a statikai számításkor csak 5 mm-rel vehetők figyelembe, ugyanis átvonuló viharok után a szegezés nélküli cserép­tető a helyén marad, a hullámlemez héjalásokat azonban alaposan megtépázza a vihar.

A homlokzati hőszigetelt felületeknél nem kell külön szellőztető légrést ké­szíteni, erre kiválóan megfelel a hullá­mok adta légjárat.

8.55. ábra. Homlokzat- és tető héjalás kap­csolt sík felületekkel és szellőző légréssel 1 műpala hullámlemez; 2 légrés; 3 hőszigete­lés (pl. THERWOOLIN); 4 vízorr lemez; 5 he­veder; 6 facsavar+alátét; 7 ívelt lemez; 8 tető­fedés; 9 rugalmas alátét; 10 kapcsoló facsavar (110-es), 11 alátétfólia; 12 tetőzet; 13 alsó burkolat; 14 tető-hőszigetelés; 15 párazáró fólia; 16 főfal.

8.56. ábra. Homlokzati héjalás hullámlemez műpalával a) kiemelt hevederezéssel; b) hőszigetelés közötti hevederezéssel; 1 hullámlemez héjalás; 2 légrés; 3 fa vázheveder; 4 facsavar; 5 fém+gumilemez alátét; 6 hevederköz; 7 beszellőző; 8 kiszel­lőző; 9 szellőztető PROTEKTOR szalag; 10 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 11 takaró fémlemez; 12 alátét-gumiszalag (6-8 mm).

8.57. ábra. Hullámlemez tetőfedés és tetőfelépítmény-héjazatok oldalsó kapcsolása 1 műpala hullámlemez homlokzati héjalás; 2 fa-csavaros kapcsolás hullámvölgyben; 3 facsavaros kapcsolás hullámhegyen; 4 vízmentes tömítőgyűrű; 5 légjárat; 6 belevegőző; 7 faheveder; 8 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 9 főfal; 10 kapocs­szegő; 11 biztonsági szegő; 12 takaró (látszó) szegőlemez; 13 alátétdeszka; 14 táblás hőszi­getelés (pl. AUSTROTHERM); 15 tetőzet.

8.58. ábra. Tető és homlokzati fal héjazata egykörös szellőzéssel 1 légjárat; 2 légjárat forduló; 3 átmeneti idom; 4 tetőfedés 5 homlokzati héjalás hullámle­mezzel; 6 facsavarozás; 7 alátét; 8 szelemen; 9 faheveder; 10 hőszigetelés (pi. THERWOOLIN); 11 táblás hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM ); 12 főfal.

8.59. ábra. Tető és homlokzati fal héjalása kétkörös szellőzéssel 1 hullámlemez műpala héjalás; 2 tetőfedés; 3 átmeneti idom; 4 légjárat; 5 facsavar; 6 víz­mentes alátét; 7 faheveder; 8 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 9 táblás hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 10 főfal; 11 L profil (PVC).

8.60. ábra. Hullámlemez-kapcsolás spe­ciális fúróhegyes csavarozással (1-5 mű­veleti sor).

A kiselemes műpalák a 80-as évek vé­géig azbesztcement lemez néven voltak közismertek. Mára nemcsak a szakmai elnevezés, hanem felépítése is – a gyár­tási adaléknak köszönhetően -, szinte teljesen megváltozott.

Az előző időszakban gyártott azbeszt­cement lemez adalékanyaga az azbeszt, és kötőanyaga a cement volt. Az az­beszt a természetben más kőzetek ere­zeteiben előforduló ásvány, összetétele általában magnézium- vagy kalcium­szilikát. Különleges tulajdonsága, hogy rostosán hasad, a hasadáskor keletkező szálak néha nagyon finomak, vastag­ságuk tízezred milliméter nagyságren­dű, hosszuk gyakran eléri a 40 mm-t.

Az azbesztcement azonban már a múl­té, Európában alig gyártják, ezen belül hazánkban és a nyugati országokban sem. Gyártását szigorú nemzetközi elő­írások alapján szüntették meg, amit az azbeszt jelenléte indokolt. Az azbesztről a mai ismeretek birtokában elmondható, hogy környezetvédelmi és munkaegész­ségi szempontból egyaránt ártalmas. A nemzetközi egyezményt aláíró országok, köztük hazánk is, megszüntette mind a gyártást, mind az alkalmazást.

Azbesztmentes műpalák

A korszerű kiselemes műpalák új polipropilénszál adagolású, korszerű eljá­rással készülnek, a legszigorúbb követelményeket is kielégítik. Az új eljárással nemcsak dekoratív szí­nek érhetők el, hanem a gyárilag készí­tett rétegfestett lemezeknél – előírás szerinti tárolás esetén – a mészkivirágzás gyakorlatilag nem fordul elő. A le­mezek felső 1 mm-es rétege (mely az alsó réteggel egységes szerkezetet ké­pez) speciális, tűzálló cementből ké­szül, ami elzárja az alulról felszabaduló mész útját. A lemezek felületét a gyár­tás befejezésekor enyhén savas karak­terű KOMPLEXON bevonattal látják el.

A rétegfestett lemezekre egy további felületi festékréteget felhordva készül­nek az extra kivitelű kétszer festett termékek. A nemzetközi és hazai méret­rendnek megfelelő kiselemes műpala burkolólapok éppúgy alkalmasak tetők, mint homlokzatok héjazatának készí­tésére (8.9.-8.12. ábra).

8.9. ábra. Kis- és mini elemes homlokzati palaburkolás homlokzati szegőtagolással, kétrétegű fedésmóddal.

8.10. ábra. Mini elemes műpala fedés (né­met példa).

8.11. ábra. Kiselemes kettős műpala fedés és homlokzati burkolás (tető- és homlok­zati részlet).

8.12. ábra. Kiselemes műpala alkalmazása „tetőtől talpig” tető-felépítmény héjazattal kiegészítve.

8.13. ábra. Homlokzatburkolat mint eresz.

Műpala kiselemek

A műpala elemek nagy előnye a termé­szetes palákkal szemben, hogy nem­csak sík, hanem tetszőlegesen hajlított alakzattal is készülhetnek. A műpala kiselemek az európai gyártók méret­hálójához igazított ún. mini elemes és a hazai mérethálóhoz igazodó elemes változatokban készülnek. A síklemezek vastagsága hazai szab­vány szerint 4 mm, +1 – -0,5 mm.

Egyszeres héjaláshoz alkalmas lemezek:

• rombuszlemez (400×440 mm);
• sarkított négyzetlemez (400×400 mm);
• négyzetlemez (400×400 mm); Kétszeres héjaláshoz alkalmas lemezek:
• téglány- és sarkított téglánylemez (400×300 mm);
• téglalap és sarkított téglalap alakú lemez (400×200 mm);
• hódfarkú és méhsejt lemez (400×200 mm);
• pikkelylemez (400×200 mm).

Az elemek megengedett méreteltérései:

• hosszméretben: 2 mm
• szélességi méretben: 2 mm
• vastagsági méretben: +1 – 0,5 mm

A műpala lemezek idomdarabjai:

• egyszeres héjaláshoz (8.13.-8.20. ábra) a következők:
• alátétlemez (400×200 mm);
• szegélylemez (sarkított) (400×200 mm);
• kiszögellő lemez (642×283 mm);
• taréj kúp (400×140 mm);
• kettős héjaláshoz:
• alátétlemez (400×200 mm).

8.14. ábra. Kis- és mini elemes műpala homlokzati héjalás vegyes sorkiosztással (az egyrétegű, sarkítás nélküli kirakási módot saroklevágások teszik változatossá).

8.15. ábra. Négyzetlemez műpala homlokzati héjalás ritkított kettős burkolással.

8.16. ábra. Sarkított egyszeres műpala négyzetlemez homlokzati burkolás bádoglemez nyíláskeretezéssel.

8.17. ábra. Homlokzatburkolás műpala szegély lemezzel, kétrétegű kirakási móddal, feles kötésbe rakva.

8.18. ábra. Normál „téglány” műpala homlokzati kétrétegű héja-lás ritkított hézagokkal, visszaugratott sarokkiképzéssel.

8.19. ábra. Téglány műpala homlokzati burkolás ritkított elemekkel, a kiemelt ablakkeret „takart” körülburkolásával.

8.20. ábra. Homlokzati burkolás kiselemes egyrétegű műpalával, vázas épületnél, a mellvéd- és vázkitöltő falon.

Beépítési előírások

A műpala síklemez héjalást, a csatla­kozószerkezetekkel való kapcsolatokat és a jellemző csomópontokat úgy kell megtervezni, hogy a szerkezet tartósan elégítse ki a homlokzat rendeltetéséből adódó követelményeket. A héjazat lemezeit elmozdulás- és feltépés mentesen kell rögzíteni. A fedést folytonos felülettel, a hézagok lezárá­sával úgy kell elkészíteni, hogy sem csapadékvíz, sem szennyeződések ne ha­tolhassanak át rajta. A levegőszennye­ződés és a napfény hatására a fedés szí­nében ne jelentkezzen színárnyalat el­térés. A héjalás szerkezeti elemeinek és felü­letkezelésüknek fagyállóaknak kell lenniük (8.21.-8.35. ábra).

8.21. ábra. Homlokzati egyrétegű műpala héjalás teljes desz­kázaton.

8.22. ábra. Egyrétegű műpala héjalás homlokzati vázas heve­derezésre szegezve, díszítő jellegű saroklevágással.

8.23. ábra. Egyrétegű, négyzetes, sarkítás nélküli műpala héjalás fekvő lécezésre szegezve.

8.24. ábra. Egyrétegű négyzetes műpala héjalás, a hézagok alatt fémlemez vízelvezetővel, álló lécvázon.

8.25. ábra. Ritkított, kétrétegű négyzetlemez homlokzati burkolás, álló hevederezéssel.

8.26. ábra. Homlokzati, ritkított, kétrétegű műpala héjalás készítése álló hevedere­zéssel (metszetek a hármas takarásban vannak felvéve) a) kiselemes, függőleges metszetben; b) ab­lakkáva vízszintes metszete; c) középelemes héjalás függőleges metszetei; 1 műpala kis- és középelemek; 2 légjárat; 3 sze­gezés; 4 kiszellőző; 5 beszellőző; 6 kerettakaró lemez; 7 facsavar; 8 támasz (szalag); 9 kapcsolócsavar; 10 heveder; 11 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 12 könyöklő; 13 támaszkonzol; 14 hő­szigetelő bélés; 15 takaróléc; 16 főfal; 17 kiváltó; 18 átlós, csavarpótló szegezés; 19 műanyag lemezcsík; 20 U kapcsolóprofil; 21 kengyel.

8.27. ábra. Négyzetes kettős műpala fedés sűrű függőleges lécezésen 1 szegélypala; 2 négyzetlemez; 3 álló heveder; 4 keresztheveder; 5 szegezési lyuk.

8.28. ábra. Négyzetes, ritkított, kettős műpala fedés álló léchevederezéssel 1 szegélypala; 2 négyzetlemez; 3 álló heveder; 4 keresztheveder; 5 szegezési lyuk.

8.29. ábra. Kettős fedésű műpala kisleme­zek homlokzati alkalmazása szoros héza­gokkal a) téglány; b) tompított téglány; c) méhsejt; d) félkörös; e) íves záródású változatok; 1 egész műpala elem; 2 kezdő alátétlemez; 3 indítódeszkázat; 4 kereszthevederezés (lé­cezés) 5 álló heveder; 6 szegezés: (t = 6-19 cm).

8.30. ábra. Kettős fedésű műpala kislemezek homlokzati alkalmazása széthúzott hézagokkal a) téglány; b) tompított téglány; c) méhsejt; d) hódfarkú; 1 egész műpala elem; 2 kezdő alátétlemez; 3 indítódeszkázat; 4 kereszthevederezés (lécezés) 5 álló heveder; 6 szegezés: (t = 16-19 cm).

8.31. ábra. Hevederezés és hőszigetelés nélküli ritkított kettős felületképzés négyzetes műpala elemekből, közvetlenül az YTONG falazatra szegezetten 1 lábazat; 2 vízorr lemez mint támasztóprofil; 3 alátétlemez; 4 négyzetlemez, ritkított beépítésben; 5 szegezés; 6 YTONG fal.

8.32. ábra. Fél nyeregtetős homlokzat bur­kolása műpala lemezzel 1 műpala héjalás; 2 csupasz lemez; 3 deszkázat; 4 támasztószalag; 5 bádogszegő; 6 szellőztetőszalag; 7 légrés; 8 alátétfólia; 9 BRAMAC tetőcserép; 10 vakolat.

8.33. ábra. Homlokzati héjalás műpala téglány- és franciaelemek kombinálásával.

8.34. ábra. Kémény burkolása mini elemes műpala lemezzel a) fémlemez burkolatsarokkal; b) burkolati fémlemez lezárásával.

Műpala kiselemes homlokzatburkolás

Az épület homlokzati felületén a bur­kolatnak esztétikai szempontból tökéle­tesebbnek kell lennie, mint a tetőhéjalásnak, mert a látóvonalra merőleges felülete, amit több helyen megbontanak a falnyílások, ill. a kávakeretek, jóval szembetűnőbb.

Az alsó és oldalsó elemtakarás:

• egyszeres fedéseknél
• alul 4-5 cm,
• oldalt 6-7 cm,
• kettős fedéseknél
• alul 3-4 cm,
• oldalt 5-6 cm legyen.

Az egyszeres fedés a lemezegységek és a lécszükséglet szempontjából anyag­megtakarítást jelent, a kettős fedések­hez kétszeres mennyiségű anyag és sű­rűbb lécsorok szükségesek, azonban vízzárósági szempontból a kettős fedés jóval biztonságosabb és esztétikailag is előnyösebb.

A szokásos fedési módok:

• Egyszeres fedések
• rombusz- (magyar) fedés,
• sarkított négyzetlemez (francia) fedés.
• Kettős fedések
• téglalaplemezzel,
• sarkított téglalaplemezzel,
• méhsejt lemezzel,
• hódfarkú lemezzel,
• pikkelylemezzel,
• téglánylemezzel.

A természetes pala igen finom szem­cséjű agyagiszap és kvarcpor keveréke, amely vízben leülepedett, majd ez a két alapanyag további anyagokkal is keve­redett (csillám, mészkő, bitumen, vas stb.) és évmilliók alatt rétegelt kőzetté alakult, az átalakulás során keletkező nagy „nyomás” miatt. A benne lévő anyagok adják meg a pala jellemző szí­nét és tulajdonságait. Ha a pala agyag- és kovasav tartalma nagy, akkor a pala jó minőségű, ha túlzottan nagy a vas-és mészkőtartalma, akkor gyenge minő­ségű. A vastartalom a palát vörösre, sárgára, zöldes barnára és kékeslilára, a kőszén- és bitumentartalom szürkére, kékesszürkésre vagy feketére festi. Ma­ga a kőzet lemezes szerkezetű, könnyen hasítható.

Pala kitermelése, forrása

A palát általában felszíni fejtéssel ter­melik ki, a kifejtett palatömböket üzem­ben hasítják vékony lemezekké. A tech­nika fejlődésével a lemezek méretei növekedtek, és vastagságuk csökkent. A természetes pala pályafutása során egy időre háttérbe szorult, mert az újabb, mesterséges palák munkaigénye lénye­gesen kisebb volt. Az utóbbi években azonban újra megindult a természetes pala fejtése, mert műemléki és reprezentatív építkezéseken alkalmazása a reneszánszát éli.

A pala tulajdonságai

A pala tömött szerkezetű, egyenletes és sima, így kevés nedvességet szív magá­ba, sík felületén az esővíz, a csapadék gyorsan lecsorog. Az egyenletes, tö­mött szemszerkezetű pala kalapáccsal megütve csengő hangot ad. A tompa hangot adó palában idegen anyagú erek vagy üregek vannak, amelyek a minőséget azért rontják, mert a leme­zek vízfelvevő képessége erősen nő, és így a faggyal szemben kevésbé lesznek ellenállóak.

A palák kiválasztásakor arra is kell ügyelni, hogy színük ne legyen túl sötét, mert ez a magas széntartalom jele, az ilyen palák könnyebben mállanak, és erősen mohásodnak. A kivitelezés szempontjából igen lé­nyeges kérdés a természetes palaleme­zek megmunkálhatósága. A palák faraghatósága, lyukaszthatósága, hasíthatósága igen fontos, mert csak így al­kalmasak vékony lemezes homlokzati burkolás (és fedés) készítésére, és így kevésbé törnek a palalapok szögezéskor.

Fontos továbbá az is, hogy a pala­lemezek felülete kellően sík legyen, és egymásra fektetéskor ne keletkezzen közöttük 3-14 mm-nél nagyobb rés. A természetes palával készített hom­lokzatburkolás technológiája hasonlít a tetőfedésére, azzal a különbséggel, hogy a sorokat szabadabban, kötetlenebbül lehet kialakítani, mint a mesterséges palák esetén. (8.1.-8.4. ábra).

8.1. ábra. A természetes pala nemcsak tetők, hanem az épületek külső homlok­zatainak évszázadok óta kedvelt anyaga.

8.2. ábra. Természetes palaanyagú burkolat az épület oromzatán, eltérő méretű pikkelyelemekkel (sarkítás nélküli, egyrétegű fedési mód).

8.3. ábra. Természetes pala nosztalgikus elemei és a szegő­kialakítások a) másfeles; b) kettős; c) háromnegyedes mezőtakarásban, egyrétegű fedésnél.

8.4. ábra. Természetes és műpalák európai alkalmazási mére­tei szegőkhöz (a formák és méretek egyes országokban a „mini” kategóriába sorolván váltak közismertté) a) másfeles szegő (normál); b) pikkelyes, orom- és ereszsze­gővel; c) gerinc- és oromszegő, feles.

Burkolás természetes palával

Természetes palaanyagú homlokzat­burkoláskor a palalemezeket a deszkázott homlokzati vázra kell szegezni. A rétegrendet meghatározza, hogy ké­szül-e hőszigetelés, hogy a héjalást, ill. az alatta lévő réteget hogyan és miként szellőztetjük, azaz az épület határoló­ szerkezeteinek páratechnikai igényeit hogyan oldjuk meg. A hordozóváz függőleges elemeit az épület falához (vagy vázához) kell kap­csolni úgy, hogy közeikbe a szükséges hőszigetelés elférjen, és a 2-4 cm mé­retű légrés kialakítható legyen.

A ke­reszthevederezés helyett a max. 1-2 cm réstávolságú deszkaterítéket szegezéssel kell a függőleges vázhoz kapcsolni úgy, hogy az megfeleljen a páratech­nikai igényeknek, és a palaréteg terheit egyenletes terítékként fogadni tudja. A 20-30 mm vastagságú deszkateríték anyagát a vázzal együtt, a faanyagvé­delmi előírásoknak megfelelően, még a beépítés előtt impregnáljuk (8.5.-8.8. ábra). A palalemezeket soronként, alulról fel­felé és oldalirányban, zsinórozás mel­lett normál palaszeggel kapcsolva kell felrakni.

8.5. ábra. Természetes pala oromzati burkolás ablak- és szegőkeretezéssel, francia kirakási móddal.

8.6. ábra. Természetes palaanyagú homlokzatburkolat nagyméretű abla­kokkal készült homlokzaton.

8.7. ábra. Keretes homlokzatburkolás a héjalási keretezések deszkázott vagy fém­lemez takarásával (egyrétegű, sarkított, francia fedési mód).

8.8. ábra. Műpala oromzati fedés többféle burkolóelem és kirakási mód alkalmazásával.

A természetes és műpala elemekkel ké­szült burkolatok a szerelt homlokzati burkolatok csoportjában a legkedve­zőbbek közé sorolhatók. A szerelt homlokzatburkolatoknak – az előzőekben tárgyalt hagyományos felületalakításokkal szemben

Több előnyös tulajdonságuk is van:

• anyagaiknál fogva kis tömegűek, vékonyak, így a hátfalazatot ke­vésbé terhelik,
• alkalmazásukkal nem kerül ned­vesség a szerkezetbe,
• a burkolatok és tartószerkezeteik könnyen és gyorsan szerelhetők,
• szükség esetén egyszerűen meg­bonthatok, majd újra visszahelyezhetők,
• hő dilatációs problémák – a sok nyitott elemhézag miatt – nem jelentkeznek,
• utólagosan is készíthetők,
• a tervezőnek esztétikai szempont­ból tág teret biztosítanak,
• időtállóak,
• öntisztuló képességük általában nagy.

A szerelt homlokzatburkolatok alkal­mazását a modern építéstechnológiák rohamos terjedése tette szükségessé és indokolttá, az építőanyag-ipar gyors fejlődése pedig megteremtette a lehető­ségét a különböző anyagú homlokzat­burkolatok létrejöttének.

A természetes és műpala homlokzati lemezburkolatok anyaga lehet:

• természetes pala,
• kiselemes műpala,
• táblás műpala,
• hullámos műpala

A szerelt homlokzati palaburkolatok – hasonlóan a többi kéthéjú határoló fal­hoz – héj szerkezete két fő csoportba sorolható:

• a burkolatot hordozó vázszerkezet (hőszigetelést közéépítve),
• a felületi burkolatréteg.

A fogadó vázszerkezet anyaga lehet fa-és fém- (acél- vagy alumínium-) anya­gú. A szerelt lemezburkolatokat – anyaguktól függetlenül – úgy kell ké­szíteni, hogy a lemezburkolat és a fal között egy végigfutó, kb. 3 cm vastag összefüggő légrés alakuljon ki, amely alul és felül nyitott, így a burkolat mö­gött szellőztetett légtér alakul ki. Az alsó és felső nyílásokat úgy kell el­készíteni, hogy a burkolat mögé a ma­darak ne juthassanak be.

A természetes származású, költséges kőlapok helyett gyakran használnak beton burkolólapokat, amelyek a kis-elemekből falazott, a blokk- valamint az öntött beton falak köpenyzsaluzata­ként egyaránt alkalmazhatók. A beton burkolólapok vastagsága 3-8 cm, nagyságukat az elhelyezés, ill. a beépítés módja határozza meg. Meg­felelő emelővel nagyobb tömegű, ill. méretű lapok is beépíthetők. Az ilyen nagyobb elemeket a gyártás, a szállítás és emelés közben fellépő erőhatásokra tervezett vasalással kell ellátni (7.5 .-7.6. ábra).

7.5. ábra. Vékony héjú beton homlokzat­burkoló elem mint az árnyékoló tábla (vagy roll) fogadóeleme 1 héjelem; 2 szabad légrés; 3 árnyékoló.

7.6. ábra. Előre gyártott műkő lábazati bur­kolat utólagos beépítése régi épület fel­újításánál 1 régi (vizes) lábazati fal; 2 utólagos alászigetelés; 3 műkő lábazati lap; 4 légrés; 5 beszellőző; 6 kiszellőző; 7 fuga; 8 lesarkítás; 9 kibetonozás.

A lapok általában alap- és a kéregréteg­ből állnak. Gyakoriak a könnyűada­lékkal (pl. keramzittal, tufazúzalékkal) készített és autoklávban szilárdított sejtbetonból készült, valamint az ún. szili kalcit lapok. Ez utóbbiak őrölt ho­mok és mész keverékéből, szilárdítva készülnek. Az olyan – rendszerint nagyméretű – burkolólapoknál, ame­lyeknek alaprétege könnyűbetonból, kéregrétege pedig kavics- vagy kőzúzalékos betonból, ill. műkőből készül, fennáll annak a veszélye, hogy a két réteg különböző mértékű zsugorodása miatt a lap deformálódik. A lapok szilárdulása gőzöléssel gyorsítható, a tö­mörség pedig sajtolással fokozható. Készülnek beton burkolólapok teljes vastagságukban kavicsbetonból, gyak­ran különleges adalékú (pl. kőzúzalékos), valamint cementfestékkel színe­zett kéregrésszel.

A felület lehet:

• sima, amely műanyag lemezborí­tású öntőfelület alkalmazásával hoz­ható létre,
• csiszolt terrazzó szerű felület,
• közepes vagy durva textúrájú felü­let, amely úgy hozható lére, hogy a szilárdulás kezdetén a lapokat víz­zel locsoljuk, és drótkefével átdör­zsöljük,
• mosott felület, kötéslassító alkal­mazásával és kimosással,
• enyhén savval maratott felület,
• homok fúvott felü

A beton burkolólapok esztétikai meg­jelenését befolyásoló tényezők:

• az adalékanyag szemcsenagysága, színe és alakja (éles vagy gömbö­lyűjellege),
• a kötőanyag fajtája és színe,
• a kötőanyaghoz adagolt festék szín­hatása,
• a burkolólap felületének simasága vagy textúrája.

A burkolólapok plasztikus felülete meg­felelő öntőformákkal alakítható ki. A lapok alakjának, az egyes lapok szí­nének vagy felületi megdolgozásának változtatásával a homlokzati hatás fo­kozható. A burkolólapokból adódó fe­lület előnyösen alakítható, ha a héza­gokat rézsűs bemélyítéssel hangsúlyoz­zuk. Ez utóbbi ráadásul amiatt is ked­vező, mert a rézsűs élek a szállítás, rak­tározás és elhelyezés közben kevésbé sérülhetnek. Előnyös a rézsűs él a mé­rettartás szempontjából is, mert így az illeszkedési hézagok szélességében adó­dó eltérések kevésbé észlelhetők. A de­rékszögű – sérülésre hajlamos – élek nem célszerűek. A nagyobb méretű la­pok – esztétikai megfontolásokból – gyakran rézsűs bemélyedésű álhézagokkal osztottak.

Előre gyártott kiselemek ragasztott burkolatokhoz

A homlokzatok, lábazatok gyakran al­kalmazott burkolóanyagai a ragasztás­sal rögzíthető kisméretű beton- vagy műkő elemek. Betonanyagú burkolat olyan felületekre ragasztható, ahol a páradiffúziós terhelések és igénybe­vételek nem túl nagyok, és az elkészült burkolat felülete valamelyik oldal irá­nyában mérsékli a szerkezeten belüli párakicsapódást.

A falburkoló kiselemek a mozaikla­pokhoz hasonlóak, és jelentős részt töl­tenek be a hazai építőanyag-piacon. Az egyik ilyen falburkoló lap gyártója az AGROMEX Kft. 5561 Békésszentandrás, Kisfaludy u. 30. A kiselemes falburkoló lapok nemes kőzúzalékból és őrleményből, sajtolt technikával készülnek, fehércement kötőanyaggal, kiegészítő fagyállósító töltőanyag adagolásával.

A lapok méretei változatos burkolat­kialakításokat tesznek lehetővé, a maxi­mum közel egyharmad méter oldalmé­retű lapokból vízszintes, függőleges vagy ferde sorok egyaránt készíthetők A lapok vastagsága 1-2 cm, illetve na­gyobb elemek esetén kb. 2,5 cm. Felü­letük a természetes kő hatását kelti, a valódi kőburkolat költségének töre­dékéért. A műkő lapok különböző szí­nekben és színárnyalatokban készül­nek, a természetes mészkövet utánzó burkolatok is többféle árnyalatban meg­találhatók.

Romantik burkolólapok

A 25 féle méretben tervezhető lapokból, éleik egyenetlensége következtében „dur­va”, a faragott kő burkolathoz hasonló burkolatok alakíthatók ki. A hézagok mérete 10-20 mm lehet, amellyel rusz­tikus kőfelület jelleg hozható létre. A változó, átlag 3 dm² nagyságú elemek legalább 50-100 cm-es kőfalsávok vagy ennél nagyobb felületek burkolására alkalmasak (7.7. ábra).

7.7. ábra. ROMANTIK természetes hatású fagyálló falburkoló lap váltósoros (sottis) kötésbe rakva Classic burkolólapok.

Felragasztva iparilag méretre vágott, fe­lületükben hasított és pattintott kőfelület képét adják. A lapok mérete 28×13 cm, vastagságuk 1-2,5 cm. Vízszintes sorokba rakott burkolatok készítésére alkalmasak, a 14 cm-es alapméret többszörösében szá­mított magasságban (7.8. ábra).

7.8. ábra. CLASSIC pattintott felületű, négyzetes alakú lapburkolat kötésbe rakott Antik burkolólapok.

Pattintott kőlaphoz vagy hasított mész­homok téglához hasonló burkolati ele­mek. A lapok mérete 16^X16 cm, kötésbe és hálósán rakhatók, vízszintes és (vagy) függőleges sorokban, ill. ezek kombinációjaként (7.9. ábra).

Mindhárom laptípus készül:

• fehér (15 jelű),
• világos okker (31 jelű),
• sárga-fehér foltos (42 jelű) színek­ben és

A burkolat készítésének sorrendje:

• A burkolandó alapfelület előké­szítése a felület javított habarcsos gúzolásával (függetlenül a fal anya­gától).
• A durva kiegyenlítő alapvakolat mint burkolati hordozóréteg elké­szítése javított habarccsal. Az alapvakolat rétegvas­tagsága rabicháló nélkül nem lehet 2,5 cm-nél több. A durva vakolati hordozóréteg csak legalább 1 na­pos gúzolásra hordható fel.
• Az épületlábazatoknál, terepközei­ben az alapvakolat mész nélküli cementvakolat lehet (a fagyállóság érdekében).
• Az épületek lábazatánál és egyéb terep közeli helyeken a burkolóla­pok „fagyálló” csemperagasztóval, homlokzati falfelületeken pedig normál csemperagasztóval vagy fi­nomszemcsés javított habarccsal ragaszthatók fel. A ragasztóha­barcsból – az aljzattól függően – 2,5-4 kg/m², a hagyományos habarcsból 4-6 dm³/m² szükséges. A burkolólapok flex vágókoronggal szabhatók a kívánt méretre.
• A hézagokat gyári csomagolású színes csempefugázóval vagy az igényelt színű és keverékű finomszemcsés fúgázó habarcsból kell kifugázni, de elképzelhető az a meg­oldás is, hogy a kívánt színűre kevert habarcsból készített felületi ragasztóréteget fogas lehúzóval felhordjuk a burkolandó A lapok felragasztása után azonnal szivacsfejű vagy normál ecsettel áthúzzuk a fugákat, így szép raj­zolatú fugák keletkeznek a felület teljes szélességében. Az így ké­szült fugázásnál a felületet alig kell tisztítani.

7.9. ábra. ANTIK kiselemes homlokzati bur­kolat.

Betonanyagú falazó- és burkolóelemek

A betonanyagú, falazással készíthető burkolat anyagát tekintve azonos az egyéb falazó- és burkolóelemekkel, mé­reteik azonban gyártónként igen válto­zatosak. Készülnek a kisméretű tömör tégláéval azonos méretben, annak más­fél- és kétszeresében stb.

A hagyományos kistégla méretű (250x 120×65 mm) homlokzati burkoló­elemek üreges könnyítéssel készülnek

• egész,
• egész, sarok (vég),
• egész, kezdő U szelvényűés
• egész, boltozati elemként, natúr és színezett betonból, sima külső fe­lülettel (7.10. ábra).

7.10. ábra. Burkolótégla-méretű beton hom­lokzati falazóelemből készülő homlokzati héjburkolat 1 közbenső falazó; 2 alsó kezdő papucselem; 3 boltozati kiváltó elem; 4 acélborda a fugákba helyezve; 5 horgony; 6 alátét; 7 konzol; 8 főfal; 9 légrés; 10 betonvas; 11 kiváltó kibetonozása.

A magasított betonelemekből készülő homlokzati burkolati fal héj falazatként megépítve esztétikus épület külsőt ered­ményez. A burkolati fugák mérete 5-10 mm.

Az elemek két alapváltozata az egyenes és a fogazott ütköztetésű, ezen belül készülnek:

• egész elemek,
• egész kezdőelemek,
• fél kezdőelemek,
• „L” és „U” alakú boltozati elemek natúr- és színezett változatokban (7.11.-7.15. ábra)

7.11. ábra. Homlokzati burkolat részlete nyíláskiváltással és kávaképzéssel, maga­sított, betonanyagú elemekből.

7.12. ábra. Homlokzati burkolat kezdősor kiváltása előre gyártott – zsaluelemes – talpgerendával.

7.13. ábra. Homlokzati burkolati fal falazása (vékony fugával).

7.14. ábra. Magasított és kisméretű elemekkel vegyesen rakott betonelemes külső burkolat.

7.15. ábra. Homlokzati burkolat nyíláski­váltása előre gyártott – zsaluelemes – burkolt vasbeton áthidalóval.

A tört felületű betonelem burkolati fala­zat közép- vagy kisszemcsés anyagból, külön e célra készített 200*400 mm-es járdalap 60-100 mm-es változataként készül, párhuzamos lap élekkel. Az ele­meket a kötés félidejében „roppantással” eltörik, az így előállított tört lapok törési felülete adja a burkolati felületet. A szakadt és tört szemcsék képe termé­szetes hatású burkolatot hoz létre.

A roppantással tört fél vagy kezdő ne­gyed mérete a vastagságtól függetle­nül:

• egész: 400*100 mm tört méret,
• fél: 200* 100 mm tört méret.

Káváknál és falvégeknél az elemvége­ket 10-20 mm-ben végig pattintják, vagy szintén „roppantva” teszik rusztikus felületűvé (7.16.- 7.17. ábra).

7.16. ábra. Beton járdalap roppantásos tőrése homlokzati burkolóelemhez való alkalmazásnál a) lap vágása; b) a vágott lap „tört” felülete 7 egész elem; 2 törési méret; 3 tört betonfelület; 4 célszerszám.

7.17. ábra. Tört betonelemből falazott hom­lokzatburkolat.

Az előzőekben ismertetett elemek alaptípusaiból a téglaburkolatokhoz hasonlóan készíthetők a homlokzatburkolatok. A kisméretű, elemes betonanyagú falazó idom üregei üresen is hagyhatók, de ki is tölthetők. Fagyállósági szem­pontból célszerű az üregek kitöltése, azonban ezek lényegesen nagyobb ter­helést jelentenek a függesztékek (kon­zolok) felé. A terhelésre a konzolokat méretezni kell.

A magasított elemek csak üregesen fa­lazhatok, az üregeket semmi esetre sem szabad kitölteni. A betonanyagú hom­lokzati idomokat ne csatlakoztassuk közvetlenül a téglafalhoz, de ha ez tech­nikai okok miatt elkerülhetetlen, leg­feljebb a felület 10%-án csatlakoztatható, és ezen belül a felületsávok maximum 50-70 cm méretűek lehetnek.

Kapcsolt elemes homlokzati burkolás

A kapcsolt elemes burkolatok fém- vagy favázra erősítve készülnek.

COLOROC homlokzati burkoló­lapok

A COLOROC homlokzati burkolóla­pokat színezett betonból (vagy műkő­ből) készítik, 100×600 mm-es méret­ben, 30 mm-es homlokzati burkolatvas­tagsághoz. Az elemek színe határozza meg a homlokzat színét és karakterét. A burkolatot a falra erősített hordozó­vázhoz kell kapcsolni, az elemek egye­nes (száraz) ütköztetésével és a víz­szintes sorok „zsalus” takarásával. A beépített hordozóváz lehetővé teszi a falazat külső felületének hőszigetelé­sét, és biztosítja az alul-felül kiszel­lőztetett légcserét.

A hordozó alapváz anyaga általában fa, a függőleges horgonyzó rudak speciális, erre a célra készített szerelőkampós fémprofilok horganyzott felületi bevo­nattal. A kapcsoló vázszerkezetet dübeles csavarozással rögzítik a kiegyenlített homlokzati falra, és a kétirányú váz (hordozó- és szerelőváz) közé kerül a kí­vánt hőszigetelés (7.18.-7.20. ábra). A tartóelemek felszerelését gondos hom­lokzati tervezésnek kell megelőznie, a sorok pontos függőleges irányú kiosz­tásával….

7.18. ábra. COLOROC beton kiselemes homlokzatburkolat homlokzati hőszigeteléssel.

7.19. ábra. Kiselemes homlokzatburkolat csomópontjai a) függőleges sorkiosztáshoz; b) ablak alsó és felső; c) vízszintes sarok metszete; 1 COLOROC burkolóelem; 2 sarok- (tompa) vágás 2-5 mm méretű réssel; 3 horog; 4 füg­gőleges (fém) hordozóváz; 5 légrés; 6 beleve­gőző (nyílás); 7 kiszellőző; 8 vízorr; 9 záró ­kapocs; 10 facsavar (vagy lemezcsavar); 11 ter­helhető fémszelvény (nehezebb könyöklők gyámolítására); 12 fa heveder- (váz); 13 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 14 szemöldökfa; 15 át­hidaló; 16 könyöklő; 17 vízmentes tömítés; 18 főfal.

7.20. ábra. Kiselemes hom­lokzatburkolat készítésé­nek menete a)az elemek behelyezése; b)az elemek függőleges tar­tóváz előtti ütköztetése (szárazon).

A következők szerint:

• homlokzati sorkiosztás 10 cm-es raszterére különösen az ablakok szemöldökvonalánál kell ügyelni, mert a sorokon belül nincs lehe­tőség korrekció Egyedül a szem­öldöknél, az ablak tokkeretének takarásával lehet némileg javítani a helyzeten, ha az elemek függőleges mérete nem a 10 cm-es alapméret többszöröse,
• a sorkiosztáskor az alsó ablaksor szemöldökétől lefelé először a lá­bazati kezdősort tűzzük ki az alap­hordozó vázra ideiglenesen felsze­gezett, sorkiosztást feltüntető lécre,
• a függőleges hordozó„U” profilú fogas tartók magassági sorkitűzését és kapcsolását az alsó indítósoron próbaszereléssel és elemfelhelye­zéssel indítjuk úgy, hogy a már említett ablakszemöldök-vonalak jól egyezzenek,
• a felső befejező sornál, amely álta­lában nem pontosan 10 cm, kell kialakítani a kiszellőző légrést, és itt kell elhelyezni az ereszalj anya­gával azonos köténytakarót.

A kész vázszerkezetre kerülnek fel az elemek 30 cm-es kötésben. A 30 cm-től eltérő sorhosszaknál a méretkülönbsé­get kevésbé látszó helyen kell szétosz­tani úgy, hogy az elemeket rövidebbre vágjuk, és a függőleges vázhevedereket sűrűbbre helyezzük. Az elemek gyors­vágóval szabhatók olyan méretűre, hogy beépítve minden (vágott) elem legalább két függőleges hevederen feküdjön fel. A 7.21.-7.26. ábrákon előre gyártott műkő és betonelemes homlokzatburko­latokkal készült épületek láthatók.

7.21.ábra. Négyzetelemes kapcsolt homlokzatbur­kolat nézete.

7.22. ábra. Négyzetelemes homlokzati bur­kolólapok műkőből a) takaróperemes; b) látszó (szabad szerelésű) peremes elemek; 1 közbenső lap; 2 perem; 3 kapcsolási furat; 4 sarok-, ill. kávaelem.

7.23. ábra. Homlokzati műkő (vagy beton) takaróperemes elemű burkolat függőleges metszete 1 lap; 2 takaróéi (vízorr); 3 kapcsolólemez vagy facsavar; 4 sziloplaszt; 5 vízszintes kapcsolóváz; 6 kiszellőző; 7 álló heveder; 8 dübeles csavarozás; 9 légrés; 10 hőszigetelés; 11 indító és fogadó keretléc; 12 perforált lemez; 13 záró lemez; 14 fedő- és takarólemez.

7.24.ábra. Épületsarok burkolati kapcso­lása beton takaróperemes kiselemekből 1 saroklap; 2 takaróperem; 3 fogadóperem; 4 rés; 5 keresztváz; 6 álló heveder (váz); 7 lég­rés; 8 hőszigetelés.

7.25. ábra. Betonpallós homlokzatburkolás egyszerű változata 1 palló; 2 soroló ütköző; 3 heveder; 4 álló he­veder; 5 légrés; 6 hőszigetelés; 7 főfal.

7.26. ábra. Betonpallós épületburkolás, homlokzati részlet.

Betoncserép mint homlokzati burkolat

A tetőfedés anyagai közül a betona­nyagú cserepek kéthéjú homlokzati bur­kolatként hőszigeteléssel vagy anélkül egyaránt jól használhatók. A betoncserép hazai gyártója a BRAMAC Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai u. 24. A betoncserepek nagy szilárdságú, anya­gában színezett, vízzáró (és fagyálló) betonból, teljesen automatizált eljárás­sal készülnek.

Fajtái:

• alpesi,
• alpesi plusz, hornyolt,
• hódfarkú,
• téglány,
• normál és kiegészítő elemek.

7.27. ábra. BRAMAC betoncserép tetőfe­dés és tető feletti homlokzat héjalása összefüggő szellőztető légréssel 1 BRAMAC cserép; 2 szögcserép; 3 tetőszel­lőző légrés; 4 homlokzati függőleges légjárat; 5 kapcsolt légjárat; 6 tetőfólia; 7 ellenléc; 8 álló hevederezés; 9 viharkapocs; 10 szegezés; 11 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 12 lécezés; kereszthevederezés.

7.28. ábra. Homlokzati falburkolat és tető-héjalás BRAMAC betoncseréppel 1 BRAMAC normál tetőcserép; 2 manzárdcse­rép (BRAMAC); 3 homlokzati légrés; 4 légjárat tetőn; 5 légjárat kapcsolás; 6 viharkapocs vagy szegezés; 7 hőszigetelés (pl. THERWOO­LIN); 8 koszorú; 9 főfal; 10 kibetonozás; 11 tetődeszkázás; 12 tetőléc, keresztheveder.

7.29. ábra. Betoncserép burkolású és fedésű épületek.

7.30. ábra. Tetősík és homlokzatburkolat kapcsolása speciális tetőcseréppel.

7.31. ábra. Homlokzatburkolat betoncseréppel a) metszet; b) nézet; 1 horgonysín ( falba beépítve); 2 teleszkópos kapcsolóelem; 3 álló keretváz; 4 teherhordó és kapcsolóváz; 5 horgonycsavar; 6 kezdőheveder; 7 közbenső keresztheveder; 8 viharkapocs; 9 BRAMAC betoncserép; 10 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 11 főfal (v=7-10 cm).

7.32. ábra. Téglával burkolt épülethomlokzat BRAMAC beton tetőcseréppel és kiselemes pala záró kerettel.

7.33. ábra. Betoncserép fedésű és burkolású épülethomlokzat.

A cseréprendszer a tetőfedéshez hason­lóan használható a homlokzatokon is, azzal a különbséggel, hogy minden egyes elemet le kell szegezni a hordozóváz kereszt- (vízszintes) hevederezésére. A betoncserép homlokzatburkolásnak a fejlett országokban nagy hagyománya van, tetőfelépítmények oromfalánál és tetőtől független homlokzatfelületeken A betoncserepek között az utóbbi idők­ben egyre inkább hódít a hagyomány­őrző hódfarkú cserép. A hódfarkú cse­rép előnye a normál hornyolt cseréppel szemben, hogy a homlokzatburkolat tömör és nyitott hézagú – szellőztetett – változatban is elkészíthető (7.34-7.39. ábra).

A cserépanyagú homlokzatburkolás készítésének menete:

• a függőleges tartóváz épülethez kap­csolása,
• a hőszigetelés beépítése,
• a keresztváz felszerelése facsava­rozással (szegezés csak ferde szegezéssel és kettőzötten jöhet szóba).

7.34.ábra. Korszerű hőszigetelésű ablak­redőnyszekrény és homlokzati fal, hom­lokzati hódfarkúcserép-héjalása; szerke­zeti metszet 1 BRAMAC hódfarkú betoncserép; 2 vágott cserép; 3 kezdőheveder; 4 közbenső kereszt­heveder; 5 légrés; 6 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 7 ragasztófelület; 8 hőszigetelt redőnyszekrény; 9 koszorú; 10 kapcsolóho­rony; 11 kémény köpenyfelülete; 12 redőnyten­gely; 13 légrés; 14 sziloplaszt; 15 ablak; 16 re­dőny; 17 redőnysín.

7.35. ábra. Hódfarkú betoncserép homlokzati héjalás, kiegészítő homlokzati hőszige­teléssel (szellőztető légrés helyett a ritkított cserepek járatai biztosítják a szellőzést és a páradiffúziós terhek csökkentését) a) nézet; b) szerkezeti metszet; 1 BRAMAC beton tetőcserép; 2 kezdősor vágott cserepekből; 3 szabad légjárat a cserepek között; 4 kezdő keresztheveder; 5 közbenső keresztheveder; 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 7 vízorr lemez.

7.36. ábra. Épülethomlokzat hódfarkú betoncserép héjalással 1 BRAMAC betoncserép; 2 tetőléc mint keresztheveder; 3 légrés; 4 tartóváz; 5 kapocs (vagy szegezés); 6 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 7 madárháló; 8 rögzítő szegő; 9 ablakbádog; 10 bádoggallér; 11 redőnysín; 12 alátét lemezcsík; 13 rögzítő kapocs; 14 fémlemez ablakkeret; 15 felső vízvető és légjárat; 16 szemöldökdeszka; 17 réselt ereszdeszkázat; 18 homlokdeszka; 19 ereszcsatorna; 20 csatornavas; 21 BRAMAC betoncserép fedés.

7.37. ábra. Hódfarkú betoncserép homlokzati héjalásra; szellőztető légréssel és kiegészítő homlokzati hőszigeteléssel a) nézet; b) szerkezeti metszet; 1 BRAMAC beton tetőcserép; 2 vágott kezdő cserépsor; 3 szegező cserép; 4 kezdőhevederezés; 5 közbenső keresztheveder (tetőléc); 6 légrés; 7 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 8 szellőztetőszalag.

7.38. ábra. Homlokzatburkolás BRAMAC hódfarkú betoncseréppel; részlet.

7.39. ábra. Hódfarkú betoncserép burkolatú homlokzati részlet, külső árnyékolás ablakkal 1 BRAMAC betoncserép; 2 vágott cserép; 3 keresztheveder; 4 furatok a légjárathoz a szemöldökdeszkán; 5 légjárat; 6 rolószekrény; 7 hőszigetelő réteg; 8 rolóműködtető; 9 konzol; 10 roló; 11 rolóhenger; 12 koszorú.

Betonpaneles homlokzati burkolatok

A kéregpanel homlokzat, azaz a pane­les homlokzatburkolat nem más, mint egy függesztett héjazati rendszerű, na­gyobb felületet kitöltő építőelem. Be­tonpaneles homlokzatburkolatot általá­ban a kéthéjú és „rétegében” hőszige­telt külső határolóknál készítenek, szel­lőztetett légréssel. Épületfizikai szem­pontból a kéregpanel páradiffúziós működése előnyös, mert a héjszerkezet mint burkolati felület belső síkja a szellőztető-légjáratban tökéletes felületet biztosít, így a légellenállás minimális mértékű. A kéregpanel mögötti hom­lokzati falak általában betonfalak, ritkábban hagyományos falazatúak, de előfordulnak szerelt technikájú, vázas hátszerkezetek is (7.40.-7.43. ábra).

7.40. ábra. Falazott rendszerű épület kéregpaneles homlokzati burkolattal.

7.41. ábra. Homlokzati burkolópanel vasbetonból a) bordázott, közép; b) bordázott, kiegészítő c) sík, lábazati; 1 sík; 2 kisbordás perem; 3 nagybordás pe­rem; 4 bordázat; 5 mosott kavics felület.

7.42. ábra. Homlokzati panelburkolat részlete előre gyártott ablakkönyöklővel és árnyékoló köpenyelem beépítésével 1 homlokzati betonpanel; 2 légrés; 3 belevegőző; 4 ki szellőztető rés; 5 könyöklőelem; 6 víz­orr; 7 árnyékoló szekrény; 8 árnyékoló, üzemi tér; 9 működtető szerkezet; 10 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 11 hőszigetelt magasító panel; 12 ablak; 13 árnyékoló gyűjtő; 14 csúszósín; 15 konzol; 16 kemény hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM); 17 főfal; 18 kiváltó.

7.43. ábra. Változó keresztmetszetű vas­beton héjelem homlokzati burkoló 1 héjszerkezet; 2 légrés; 3 perforált légrés; 4 támaszték; 5 kiszellőző; 6 rögzítő lemez; 7 ablakbádog; 8 ablak; 9 légmentes tömítés; 10 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 11 ki­váltó; 12 vasbeton mellvédfal.

A nehéz, nagy tömegű burkolóelemek csak vasbeton koszorúhoz, gerendához vagy acélvázhoz rögzíthetők biztonságosan. A betonpanel általában nyers felületű, vékony, 5-10 cm vastagságú, esetleg bordázott lemez, felületi motívumokkal vagy architektonikus kialakítással. Elő­fordul, hogy az elemek külső síkját még előregyártáskor speciális, anyagában színezett adalékú anyaggal vonják be. Léteznek cementfestékkel színezett, esetleg travertint utánzó erezessél kialakított kérgű, külső és belső burkolatokhoz egyaránt alkalmas lapok is. Sima felületű elemek egyszerűen készíthetők úgy, hogy a rétegeket fordított sorrendben készítik, a színoldal kerül alulra, a műanyag gyártófelületre. Készülnek ragasztott burkolati rétegekkel is, pl. kerámialappal, tégla- vagy kőburkolattal stb. A betonpanelek vasalása igen egyszerű (7.44.-7.53. ábra).

A panelek függesztéséhez és a faltól való távolságtartásához speciális, erre a célra gyártott horgonyelemeket használnak, amelyeket a betonozás előtt behelyeznek a betonelem zsaluzatába a fogadóelemeket pedig vagy befalazzák az épület falába, vagy utólagosan felfúrják.

7.44. ábra. Homlokzati héjelem hasított téglaburkolattal 1 téglafelület; 2 boltozati téglaelem; 3 ragasz­tóréteg; 4 vasbeton lemez; 5 légrés; 6 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 7 tartókengyel; 8 teleszkópelem; 9 horgonycsavar; 10 függesztő-elem; 11 kiszellőző; 12 ablakbádog; 13 ablak.

7.45. ábra. Alul támasztott betonpanel ki-billenés ellen védő távtartói.

7.46. ábra. Homlokzati burkolóelem konzol­elemes függesztéssel 1 beton burkolóelem; 2 függesztő csavar; 3 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 4 teleszkóp; 5 biztosítóék; 6 horgonycsavar; 7 főfal.

7.47. ábra. Betonpanel homlokzati héjelem függesztő- és támasztóelemmel.

7.48. ábra. Homlokzati burkolóelem hor­gonyelem-kapcsolással 1 horgonycsavar; 2 lemezkengyel; 3 függesztő csavarszár; 4 szintbeállító csavar; 5 persely; 6 függesztő acélszalag; 7 alátétprofil; 8 horgonycsavar; 9 zárnyelem; 10 betonacél; 11 vasbeton héjelem; 12 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 13 furattengely; 14 légrés.

7.49. ábra. Homlokzati burkolat alsó kezdő­elemmel és tőcsapos sorolással 1 panel; 2 beépített fém dübel; 3 tüske; 4 hor­gony; 5 szárnyak; 6 horgonycsavar; 7 saru; 8 teleszkóprúd; 9 fogadópersely; 10 függesztő kengyel; 11 horgony csavar; 12 a kitámasztó talp ­lemeze; 13 horgonycsap; 14 légrés; 15 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 16 távtartó tá­masz; 17 hőszigetelést szegő PROTEKTOR profil.

7.50. ábra. Fal elé szerelt függesztő sínváz középelemes homlokzatburkolathoz 1 szerelősín; 2 fogazás (a pontos szintbeállí­táshoz); 3 kengyeltalp; 4 kengyel; 5 anya; 6 táv­tartó; 7 a falhoz csavarozható talp; 8 függesztő csavar; 9 csavarpersely; 10 szintbeállító csa­var; 11 lemezkengyel; 12 falba épített horgony­csavar.

7.51. ábra. Állítható távtartó eleme fal és héjelem kapcsolásához a) teleszkópcsavaros távtartó; b) szorító kapocselemes távtartó; c) távtartó fordított befogáshoz (pl. sorok); d) födémsíkra szerelt távtartó.

7.52. ábra. Hőhíd megszakító konzolok helyszíni betonozású héjelemhez vagy burkolati tartóhoz.

7.53. ábra. Helyszínen készített hőhíd mentes konzol tégla vagy beton falazóelemes homlokzati burkolat alátámasztásához.

Alakos betonelem burkolatok

A betonelemek készítési technikája le­hetővé teszi térbeli alakzatok kialakítá­sát is, amelyekkel a homlokzat plasz­tikus, rusztikus megjelenése fokozható. Ezek az üreges, tömbszerű elemek füg­gesztve is rögzíthetők ugyan, ám leg­többször lábazati falak, födémek, mell­védfalak tetejére támaszkodnak (cse­kély felületen, hogy minél kisebb le­gyen a falon, födémen átvezető hőhíd-keresztmetszet).

Mész és egyéb kötőanyagú burkolati elemek

Az YTONG sejtbeton falazó- és hom­lokzati burkolóelemek igen jól alkal­mazhatók az épületek utólagos (és) fo­kozott hő védelmében mint kívülről ké­szülő burkolatok (egyhéjú falszerke­zetként).

Az épületek ragasztott külső burkolá­sára:

• a válaszfalelemek és
• a hő páncél egyaránt alkalmazhatók. A válaszfalelemet önmagában ragaszt­va vagy közbeiktatott (szálas) hőszige­telővel úgy kell felhelyezni, hogy az alsó részeken és a nyílásszemöldököknél a függesztés megoldott legyen (7.54-7.58. ábra).

7.54. ábra. YTONG hőpáncél a) elem; b) elem ragasztva; 1 sejtbeton burkolati réteg; 2 hőszigetelés; 3 ragasztóanyag; 4 külső határoló fal (méret mm-ben; A/B: 100/50, 90/40, 75/25).

7.55. ábra. YTONG hőpáncél üreges tégla falra ragasztva 1 hő páncél elem; 2 hőszigetelés; 3 ragasztó habarcs; 4 biztonsági csavarrögzítés; 5 alsó alátámasztó lemez; 6 konzol; 7 horgonycsap; 8 főfal; 9 homlokzati alapvakolat; 10 nemes ­vakolat.

7.56. ábra. YTONG hőpáncél hőszigetelés régi építésű épületnél 1 hő páncél; 2 hőszigetelés; 3 ragasztóhabarcs réteg; 4 régi vakolat; 5 kiváltó; 6fúrt dübeles biztonsági horgonyzás; 7 polisztirollemez (pl. AUSTROTHERM); 8 üvegszövet és ragasztó habarcs; 9 főfal.

7.57. ábra. Régi épület utólagos hőszige­telése és YTONG válaszfallapokból össze­állított homlokzatburkolata 1 válaszfallap; 2 tartóprofil; 3 szerelt konzol; 4 dübeles horgonyzás; 5 vízorr lemez; 6 főfal; 7 lábazat; 8 régi vakolat; 9 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 10 dübel; 11 alapvakolat; 12 felületi nemes vakolat.

7.58. ábra. Blokktégla falazatú régi épület YTONG válaszfalelemes utólagos hőszi­getelése 1 válaszfalelem; 2 ragasztóhabarcs; 3 régi vakolat; 4 főfal; 5 biztonsági dübelezés; 6 él-védő (PROTEKTOR); 7 vakolat; 8 nemes­ vakolat; 9 lábazat.

A hő páncél elemek a hőszigetelést is magukban foglalják, így együtt kell a burkolandó falra ragasztóhabarcsba fel­ragasztani. A hőszigetelési tapadási, va­lamint az elem vízszintes és függőleges fugáit úgy kell a ragasztóhabarccsal kialakítani, hogy a hőszigetelés közötti fúgákra ne kerüljön habarcs, mert ellen­kező esetben hőhidak alakulhatnak ki.

Az épületek homlokzatain, a lábazattól a tetőzetig, igen változatos burkolato­kat láthatunk, kezdve a vakolatoktól egészen a nyersen maradó betonfelü­letekig. A betonanyagú burkolatok ké­szülhetnek nyers, a zsaluzattal vagy egyéb módon kialakított struktúrájú, esetleg színezett felületekkel, elemesen kapcsolt és szerelt technológiával.

Betonfalak nyers felületképzése

Az elmúlt két évtizedben igen nagy számban készültek épületek és egyéb építmények vakolat nélküli beton- és vasbeton felületű falakkal, ami látszó­beton néven is ismert, cikkünkben azonban inkább a nyersbeton megjelö­lést használjuk. A nyersbeton felületek mentesítenek a munka- és technológiaigényes vako­lástól és a más felületek esetén gyakori meghibásodásoktól, a fagykároktól és a rendszeres felújításoktól. Itt jegyezzük meg, hogy a beton egyébként is nehe­zen vakolható, és rosszul tartja a vako­latot.

A nyersbeton felületképzés hátránya, hogy a falszerkezet hőszigetelő rétege nem kerülhet – amint az egyébként kívánatos lenne – a fal külső oldalára. Ahol a hőtechnikai szempontok miatt a hőszigetelés nélkülözhetetlen (ha más megoldás nincs), a szerkezetek kéthéjú falként, nyers- vagy egyéb betonanya­gú héjazattál takartan, az épület karak­teréhez igazodva készíthetők el.

A nyersbeton felületek kétféleképpen készíthetők el:

• A betonfelület minden további meg­munkálás nélkül úgy marad, aho­gyan a zsaluzatból kikerült. Ebben az esetben a cementszemcsékből képződött cementkő film elfedi az adalékszemcséket. Az ilyen jellegű felületek egyhangúsága zsaluzati rátétekkel, rasztert adó – a rusztika hézagokra emlékeztető – be­mélyedő vonalakkal ellensúlyoz­ható (7.1. ábra).
• A kizsaluzott betonfelületről kőfa­ragó szerszámokkal, mosással, ho­mokfúvással, csiszolással eltüntetik a cementkő filmet, ami érvé­nyesülni hagyja az adalékanyag szemcséit is. A kétféle nyersbeton felület esztétikai értékelését illetően megoszlanak a véle­mények, de mindkét típusnak van létjo­gosultsága.

A kőfaragó szerszámokkal megdolgo­zott felület általában jobb minőségű, mint a megdolgozatlan (7.2. ábra).

7.1. ábra. Nyersbeton falfelület zsaluzat­mintázattal.

7.2. ábra. Nyersbeton falfelület további fe­lület megmunkálással.

A beton anyagösszetételét úgy kell meg­határozni, hogy a nyersbeton adalék­anyagában a szokásosnál több, 20%-nyi finomrész (0-1 mm-es szemcse) legyen jelen, mert főképp ettől függ a beton felületi textúrája, egyenletessége, repedésmentessége, tömörsége és szí­ne. A pontos adagolás igen lényeges, mert az ideálistól jelentősen eltérő szem­szerkezet zsugorodási alakváltozások­hoz vezet.

Az 55-60% homoktartalmú nyersbe­tonhoz a szerkezettől függően 200-400 kg/m³ 350-es portlandcementet kell adagolni. A víz-cement tényező véko­nyabb szerkezetek esetén (pl. falaknál) legfeljebb 0,70, vastagabbaknál 0,60 legyen. Gépi tömörítéshez a betonnak földnedvesnek, kézi tömörítéshez pedig képlékenynek kell lennie. Az ún. képlékenyítő adalékszerek (plasztifikátorok) hozzáadásával a beton könnyeb­ben bedolgozható.

Nyersbeton felületek

A nyers felületű betonfalak munka­hézagainak helyét gondosan meg kell tervezni, és a betonozást csak ezeken a helyeken lehet abbahagyni vagy meg­szakítani, sehol másutt. A nyersen maradó betonfelületek ké­szíthetők különleges felületi réteggel, és színezhetők is.

A zsaluzatot mint negatív formát előre meg kell tervezni, és el kell készíteni, ez adja majd meg a végleges nyersbeton felületet. E megoldás homlok­zatoknál ritkábban, inkább lábazatok és kerítések készítésekor fordul elő. Maga a zsaluzat ugyanúgy készül, mint egyéb nyersbeton felületekhez, azzal a különb­séggel, illetve többlettel, hogy a beton­felületet adó negatív formát magára a zsalutáblára erősítik. A legelterjedteb­bek a kereskedelemben kapható fém, műanyag (esetleg eternit) hullámleme­zek, amelyek a zsaluzatvázhoz erősítve önállóan viselik a betonozásból és a tömörítésből adódó terheket.

Kizsaluzás után szükséges lehet javítás, eset­leg színezés (7.3. ábra). A zsaluzatba öntött kétféle beton alkal­mazása esetén a külső vagy látszó oldal felől az igények szerinti felület alakít­ható ki, pl. műkő, mosott kavics stb. A módszer hátránya; hogy csak kisebb szerkezeti magasság készíthető egy be­tonozási ütemben, mert a zsaluzatot hamar, a kötés első óráiban kell lebon­tani, mert a függőleges rétegekben ön­tött beton külső felületét a nyers megmunkálási időn belül kell véglegesen kialakítani, pl. a kavics kikefélésével és mosásával (7.4. ábra).

7.3. ábra. Hullámlemez felületű zsaluzatba betonozott nyersbeton fallábazat.

7.4. ábra. Nyers lábazati felület mosott mű­kővel 1 műkő réteg; 2 betonlábazat; 3 szigetelés; 4 fő­fal; 5 szigeteléstoldás; 6 kavicsfeltöltés.

Ha a teljes szintet egyszerre betonoz­zák, a zsaluzat csak néhány nap után bontható el. A végleges felület műkő esetén szemcsézéssel, osztályozott ka­vicsbeton esetén savas mosással alakít­ható ki. A savas mosásnál nagyon kell vigyázni a savak megfelelő hígítására, az egyenletes felhordásra, a rövid időn belüli vízsugaras lemosásra, és főképp arra, hogy a sav ne tudja megtámadni a vasbetéteket stb.

Zsaluzattal strukturált felületek

A további megmunkálás nélkül maradó nyersbeton felületek kialakításában a zsaluzat igen lényeges eszköz, és általa az igények függvényében többféle meg-jelenés érhető el.

Gyalulatlan fából készült zsaluzatok

A gyalulatlan, ún. szőrös deszkából készített zsaluzat faanyagának erezete és göcsei érdekes mintázatot hagynak a beton felületén, a zsaluzódeszkák kö­zött hézagosan kitüremkedő betonha­barcs azonban igen előnytelen lehet. Ezen a problémán a zsaluzódeszkák illesztési felületeinek összegyalulásával és a zsaluzat gondosabb elkészítésével lehet segíteni. Esetleg a hézagokon kitüremkedő „habarcsplasztika” be is ter­vezhető a nyersbeton felület végső A zsaluzat 24-30 mm vastag azonos fajtájú, jó minőségű, válogatott, kieső csomóktól mentes, ill. göcsfoltozott faanyagból készüljön.

A zsaluzati deszkák szélességének (6-10 cm) és irányának váltogatásával, esetleg különböző szélességű deszkák alkalmazásával különleges hatás érhető el. A vízszintes vonalvezetésű elemeket általában vízszintes, a függőleges ele­meket (pilléreket és oszlopokat) függő­leges, a boltövek homlokfelületét és sugárirányú belső ívfelületét (intradosz) pedig alkotóirányú deszkákkal célszerű zsaluzni, de adott esetben ettől eltérő megoldások is lehetségesek.

Gyalult zsaluzatok

Gyalult felületű, esetleg még simító-tapasszal is átspatulázott vagy míniummal átmázolt zsaluzatokkal egészen más felület alakítható ki, mint gyalu­latlan deszka alkalmazása esetén. A gyalult zsalutáblát árokeresztékkel kell összeépíteni.

Különleges felületek kialakítása

Különleges felületek nemcsak a zsa­luzatok mintázatával, hanem speciális szemszerkezetű betonokkal is kialakíthatók. Ilyenek a vegyes és az egyszemcsés betonok, amelyekből a következő módszerekkel állíthatók elő a nyersbe­ton felületek:

• Olyan zsalutáblák használatával, amelyek felületét finomhomokkal kevert különleges ragasztóanyag­gal vonják be, és ebbe illesztik bele – egyenletesen elosztva – a sima felületű, zömök adalékszemcsék. A zsalutáblák közé bedolgozott be­ton vize a ragasztóanyagot oldja, így a zsalutáblák könnyedén levá­laszthatók, viszont az adalékszem­csék a megkötött betonba beágya­zódnak. Hasonló eljárás, amikor olyan ragasztót alkalmaznak, amely lényegesen kevésbé tapad a zsalu­zathoz, mint a betonhoz.
• Kéregbeton kialakítású.

A felületek színezése

Különféle színű felületek alakíthatók ki a különféle színű adalékanyagok pl. színes kőzetek (bazalt, gránit, diorit, gneisz, kemény mészkő, márvány stb.) zúzalékával, valamint e kőzetek őrlé­sével előállított ún. kőzethomokkal, továbbá tégla- és klinker zúzalékkal. Tö­kéletesen fehér felület csak fehér mész­kőből mesterségesen előállított adalék­anyaggal készíthető.

Különféle színek hozhatók létre:

• fehér és színes cementek alkalma­zásával: a fehércement világos, a sötétebbek (pl. S54) pedig mélyebb tónusú színekhez használhatók,
• szervetlen föld- és ásványi festé­kekkel.

A betonkérgek és burkolatok színezé­sére a következő cementálló pigmentek használhatók:

• fehér: titánfehér, litopon (nem használható a horganyfehér és az ólomfehér),
• sárga: vas-oxid sárga (nem hasz­nálható a króm-, a horgany- és a barit sárga),
• vörös: vas-oxid vörös (nem hasz­nálható: az ólompír, a króm- és a kadmiumvörös),
• kék: kobalt-, ultramarin- és man­gán kék (nem használható a pá­rizsi, a berlini és a porosz kék,
• zöld: króm-oxid zöld (nem használ­ható a króm zöld és a kobalt zöld),
• barna: vas-oxid barna.

A betonfelület utólag műanyag disz­perziós festéssel is ellátható. Ha a pig­menteken kívül kvarcdarát is adago­lunk a festék szuszpenzióba, érdes fes­tett felület keletkezik. A foltmentesség érdekében lényeges, hogy azonos származású és azonos idő­ben szállított adalékot, valamint ugyan­ilyen cementet és festéket használjunk.

A kőlap burkolatok vékony, 2-6 cm vastagságúra fűrészelt kőlapokból ké­szülnek. Itt jegyezzük meg, hogy a 6 cm-nél vastagabb elemek neve kőlemez, a 10 cm vastagság felettiek pedig a kő­tömbök. A kőlap burkolatok az ötvenes években terjedtek el hazánkban és szer­te a világon, de már a két világháború közötti időszakban megjelent a gipszelt huzalkapcsos rögzítési technika. A kőlap burkolat lényege, hogy a lapo­kat a homlokzati fallal közvetlenül nem építik össze, hanem valamilyen teherviselő és közvetítőelemet iktatnak be, ezek hordják az összes terheket, ide értve a meteorológiai terhekből adódóakat, valamint az épületfizikai igény­bevételeket is.

Az épületek külső és belső felületének burkolásához általában fűrészeléssel előállított, különböző minőségű vékony kőlemezeket, többnyire kemény mész­kő, ritkábban puha mészkő, elvétve márvány-, gránit- stb. lapokat használnak.

A lemezek lapmérete és vastagsága kő-fajtánként változik, a két méret termé­szetesen összefügg, egy adott fajtán belül nagyobb felülethez nagyobb vas­tagság (és fordítva) tartozik. A lemezek legnagyobb méreteit – az előbbieken túl – a kitermelés lehe­tősége, módja és eszközei is befolyá­solják.

Épületfizikai problémák

A kőlap burkolatok légrés közbeikta­tásával készülnek, közvetlen fali függesztéssel és – újabban – a légrésben elhelyezett hőszigeteléssel. A kőlap bur­kolatok alkalmazásuk első néhány évti­zedében külön hőszigetelés nélkül ké­szültek. Ez azonban már a múlté, mert a fokozott hőtechnikai követelmények miatt a határoló falon, a kőburkolat mö­gött, szellőztető légréssel kombinálva szükséges felhelyezni.

A szellőző légrések kialakítása

A kőlap burkolatot 3-4 cm-es rés sza­badon hagyásával, vagy hagyományos huzalkapcsos, illetve korszerű konzolos rögzítéssel függesztik a falra. A kőlap burkolat mögötti légrés az árnyékoló­hatás mellett lehetőséget biztosít a fal páradiffúziós jelenségének szabad lefo­lyására. A légrés hatékonysága és pára­szállító (szárító-) képessége függ a ha­tároló szerkezetekétől, az alsó és felső be- és kitorkollásától, valamint a lég­oszlop magasságától.

Ez utóbbi álta­lában ugyan nem nagy jelentőségű, de az esetek egy részében lehet mértékadó és számottevő. A légrést határoló kőlap belső felülete általában nem akadályoz­za a légmozgást, de a hátoldali fal, ill. a hőszigetelő táblák felülete már befo­lyásolhatja a légmozgás intenzitását, ami főként nagy páratartalmú helyi­ségeknél okozhat gondokat. Nagyobb, többszintes épületek szellőző ­légrésének magassága a légréteg levegőforgalmát nyári időben akár meg is többszörözheti, főként a napos oldali homlokzatnál.

A páradiffúziós nyomás megszünteté­sére vannak egyéb módszerek is, pél­dául, hogy a homlokzati kőburkolatok fugáit nem tömítjük, hanem meghagy­juk szabad nyílásként, 4-6 mm-es rés­mérettel. Ebben az esetben csökkenthető a be- és kiszellőző szabad kereszt­metszet, és a szellőző légrés 5-6 cm méretű lehet. A légrés vastagsági növe­kedése nem a légcsere, hanem a csapó­eső miatt szükséges.

A kőlap burkolatok hő tágulása

A különböző építőköveknek – az ás­ványi összetételüktől függően – jelen­tős a hőtágulási tényezője. Főként a sötétebb színű kövek képesek nyáron nagyobb mennyiségű hőt elnyelni. A legtöbb kőlap burkolatot, különösen a nemesebb köveket, szorított hézagok­kal készítik, tehát hőmérséklet-változáskor a kövek nem tudnak elmozdul­ni, így a dilatációs mozgások számára nincs hely, és ezért alakváltozás, kihasasodás, esetleg törés állhat elő. A hő-tágulási mozgások biztosítása érde­kében ezért kb. 10-15 m²-enként dila­tációs mezőket kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy vízszintes irányban kb. 3,0 m-enként, függőleges irányban pe­dig emeletmagasságonként 6-10 mm szélességű és tartósan rugalmas anyag­gal kitöltött tágulási hézagokat kell a burkolatban kiképezni (6.40.-6.41. ábra).

6.40. ábra. A kőlap burkolatot érő napsu­gárzás hő terhelésének eredménye a) fix bekötésnél, ill. horgonyzásnál a kőtáblák felpúposodnak, és idő előtt lehullnak; b) ru­galmas horgonyzásnál, fix alátámasztással és szabad áramlású légréssel hosszú élettartamú kőlap burkolat készíthető.

6.41. ábra. Kétirányú dilatációs, táblán be­lüli mozgás felvételére alkalmas, rugalmas működésre képes horgonyelem 1 horgonytüske; 2 horgonyelem; 3 elasztikus műanyag (körkörös) gallér; 4 befogórész; 5 kő­lap; 6 légrés; 7 fogadó főfal; 8 vésett fészek cementhabarcs kitöltéssel.

A nyitott hézagos burkolásnál, ha a tá­maszok (konzol és függesztő elemek) összefüggő egységet alkotnak, legalább 30-50 m²-enként dilatációs mezőket kell kialakítani úgy, hogy egyik mére­tük 5-6 m, másik méretük pedig az elő­zőnek legfeljebb másfélszerese legyen. Déli homlokzat esetén 30-40 m-en­ként, nyugati homlokzatnál 35,5 m²­-enként, keleti homlokzatnál 40,5 m²­-enként, északi homlokzatnál pedig 45-50 m²-enként kell önállóan dilatáló me­zőket kialakítani.

Külföldön léteznek olyan, rozsdamen­tes acélanyagú bekötő és gyámolító al­katrészek, amelyek fix felső és mozgó alsó részből állnak, így nem akadályozzák a kőlapok hő tágulásból származó mozgását. Az ilyen behorgonyzó kapcsok további előnye, hogy a burkolat felhelyezése után is lehetséges alsó részük két vízszintes és egy függőleges irányú néhány cm-es állítása.

6.42. ábra. Homlokzati kőlap burkolat a) hálós, négyzetes; b) hálós, téglány; c) kö­tésben, azonos elemből; d) kötésben, változó burkolati elemmel.

A méretek meghatározása

A kőlap burkolatok hazánkban kevés kivétellel kemény mészkőből készül­nek, változatosságot legfeljebb az je­lent, hogy egyik esetben a kőzet kiala­kulása folyamán keletkezett rétegző­déssel körülbelül párhuzamos, máskor pedig merőleges irányban fűrészelt (travertin jellegű) lapokat állítanak elő. Igényesebb helyeken készülnek gránit, szienit, porfír, diabáz és márványbur­kolatok is. A következőkben áttekintjük a hazai kőlemezfajtáknál előforduló méretvá­lasztékot.

Kemény (tömött és édesvízi) mészkő­lapok esetében:

• rétegződéssel párhuzamos vagy kö­zel párhuzamos irányú fűrészelés-kor és 2,2 cm vastagság mellett a megengedett
• legnagyobb oldalhossz 1,2 m,
• legnagyobb felület 0,8 m².
• a rétegződésre merőleges irányú fűrészeléskor (travertin lapok) és 3 cm vastagság mellett a megen­gedett
• legnagyobb oldalhossz 1,2 m,
• legnagyobb felület 0,6 m². Puha (durva) mészkő lapok esetében 5 cm vastagság mellett a megengedett
• legnagyobb oldalhossz 1,2 m,
• legnagyobb felület 0,75 m².

Az előbbinél nagyobb hossz- vagy felületi méretek esetén a vastagságot is arányosan növelni kell. A burkoló kőlapok felületét a kő fajtától (szövetszerkezettől, keménységtől, erezettségtől stb.) függően kell megmun­kálni.

A kemény mészkövek, márványok jól használhatók:

• külső, klimatikus hatásoknak köz­vetlenül kitett felületeken, dörzsölt, gorombán csiszolt vagy finoman csiszolt felülettel,
• belső vagy védett helyen lévő fe­lületeken, finoman csiszolt vagy csiszolt és fényezett felületű.

A puha mészkövek a beépítési helyüktől függetlenül lehetnek fűrészelt vagy gyalult felületűek.

Tagozatok, tagozatburkolatok

A kőből faragott vagy – ma már csak­nem kizárólag – kőlemezekkel burkolt építészeti tagozatokat (párkányokat, kereteket, lábazatokat stb.)

• az erre a célra alkalmas (minőségű) kövekből, illetve az ismertetett kő-lemezekből,
• a tagozatok mérete, szelvénye és beépítési módja által megszabott méretekkel,
• a tagozat jellegének, építészeti sze­repének megfelelő felület megmun­kálással készített.

6.43. ábra. Homlokzatburkolás álló elemes kőlapokból, alsó támasztó- és közbenső függesztő bekötésekkel, szellőztetett lég­réssel a) homlokzati részlet; b) összefüggő falfelület;

Esztétikai szempontok

Európában, így hazánkban is, a kőlap homlokzati burkolatok alkalmazásánál elsősorban a hálósán, ritkábban a kötés­ben rakott felületek fordulnak elő. A hálós burkolás nemcsak esztétikai, ha­nem műszaki és épületfizikai szempont­ból is előnyösebb. Műszaki szempont­ból azért, mert kettős vagy négyes kap­csolás egyaránt kialakítható, azaz egy horgonyelem egyszerre kettő vagy négy elem egy-egy pontját is rögzíti, ül. kap­csolja, ellentétben a kötésbe rakott la­pokkal, ahol a kapcsolás körülménye­sebb, és több kötőelem szükséges. Épü­letfizikai szempontból pedig azért elő­nyös a hálós kötés, mert a dilatációs táblamezőt még a szakavatott ember is nehezen képes felfedezni (6.42.-6.48. ábra).

A hálóba rakott elemek változatos mé­rettel és alakkal (négyzetes, álló, fekvő és ezek kombinációi) használhatók. A kötésbe rakott elemeknél elsősorban vízszintes kötési sorokat készítenek, csak az esetek kis hányadánál fordul­nak elő a függőleges kötősorok.

Hagyományos kőlap burkolatok

A hagyományos kőlap burkolatok a ré­gebben (3-4 évtizeddel ezelőtt) 2-3 cm-es, általában szellőzetlen légréssel ké­szültek. Páratechnikai szempontból he­lyesebb megoldás a légrések szabad átszellőztetése.

A kőlap burkolatokat régebben a falhoz pontonkénti fix megfogással építették (6.44.-6.45.ábra), a mai ismeretek alap­ján azonban kimondható, hogy helye­sebb a rugalmas kapcsolat kialakítása (lásd a következő fejezetrészt).

6.44. ábra. Homlokzati kőlap burkolat hagyományos konzolhorgonyos kapcsolással (I.) , fixpontos befogással.

6.45. ábra. Homlokzati kőlap burkolat hagyományos huzalkapcsos függesztéssel (II.), rugalmas (felfelé emelkedni képes) befogással.

Eleinte a kőlapok lehorgonyzó elemei többnyire normál acélból és huzalból készültek. Célszerűbb a korrózió ellen részlegesen védett (horganyzott) vagy teljes védelmet biztosító fémanyagot (bronz, rozsdamentes acél) használni (6.46.-6.49. ábra).

6.46. ábra. Hagyományos homlokzati kőlap burkolat konzolos függesztő- és távtartó elemei horganyzott acélból a) – f) konzolok; g) – i) távtartók.

6.47. ábra. Rozsdamentes acélból készülő szerelt konzolok.

6.48. ábra. Rozsdamentes konzolok kőlap burkolatok homlokzati kapcsolásához fali furatokba, vésett fészkekbe habarcsolva.

6.49. ábra. Homlokzati kőlap burkolatok függesztése és horgonyzása fix és rugalmas kapcsolásnál a) – c) fix kőkonzolos; d) – f) fix acélkonzolos; g) – i) közbenső, közepes rugalmasságú; j) – k) ru­galmas távtartó elemek beépített állapotukban.

A korábbi szakirodalom a kőlapok fix kapcsolásához valamilyen habarcsanya­got (gipsz és/vagy cement) javasolt. A mai szakmai ismeretek alapján külső burkolatok kapcsolásához nem szabad gipszet használni, egyrészt mert megtámadja a korrózióveszélyes anyagokat (pl. acél és horganyzott acél), másrészt az egyébként már megszilárdult és ki­száradt kötések felveszik a nedvessé­get, és az ebből adódó térfogatválto­zások sorozata bizonyos idő után rész­leges vagy teljes burkolatleválást okoz. A gipszes habarcs a kifagyás miatt is veszélyes, ezenkívül a dilatációs tábla létrehozásának és kialakításának lehe­tőségét korlátozza, sőt esetenként lehe­tetlenné is teszi.

Régebben a fal keresztmetszetét (gya­korlati tapasztalatok alapján) úgy ala­kították ki, hogy a fagyhatár valahol a rögzítési és kapcsolási (fém+habarcstömeg) elemek középrészén haladt, ami a külső burkolatfelület és a hátsó fal kö­zötti hőmérséklet-változás miatt idő előtti homlokzati eróziót okozott. He­lyesebb tehát a homlokzati kőlap bur­kolatot hőszigetelés közbeiktatásával megépíteni.

A függőleges kötési sorokat régen csak függőlegesen diktálták. Célszerű eze­ket vízszintesen is megszakítani vala­milyen esztétikus kialakítással, esetleg légrés-kiszellőztetéssel, 3,0^,0 m-enkénti kereszthézagokkal. Az előbb felsoroltak miatt az elmúlt 3-4 évtizedben készült burkolatok több­nyire kisebb-nagyobb mértékű károso­dásokat szenvedtek.

Korszerű kőlap burkolatok

A korszerű rögzítési technikák már több­nyire kiküszöbölik a kólátoknál mutatkozó problémák túl­nyomó részét.

A korszerű homlokzati burkolatok fő jellemzői:

• a homlokzati kőburkolat szabad szellőzésű légréssel készül,
• a határoló homlokzati fal hőtechnikai keresztmetszete – burkolat nélkül – kielégíti az alapvető hőszigetelési, páratechnikai követel­ményeket,
• a kőlap burkolat vastagsága lega­lább 3 cm, és a legnagyobb tábla­méret nem nagyobb, mint a vastagság 30-szorosa,
• az alsóés a dilatációs tábla függesztő kapcsolása megoldott,
• a közbenső – dilatációs táblán be­lüli – horgonyzások rugalmasak,
• a kapcsoló- és kötőelemek részben vagy teljesen ellenállnak az oxi­dációnak – a homlokzatot érő csa­padékvíz tökéletesen elvezethető a felületről,
• a napsugárzásból és a változó hő-terhelésből adódó mozgások és erők 50%-ban az elem függesztéken be­lül, 50%-ban pedig a dilatációs táblán belül egyenlítődnek ki,
• a homlokzati nyílászárókat úgy kell lezárni a befordított burkolattal, hogy mechanikai mozgásaik eredői a burkolatmezőn belül maradjanak anélkül, hogy az ablakok beépíté­sének minőségét csökkentenék,
• a meghibásodott elemek cseréje a homlokzat megbontása nélkül el­végezhető.

A korszerű kőlap burkolatok hordozó-és kapcsolóelemei a 6.50.-6.67. ábrá­kon láthatók.

A korszerű technika alapfeltétele a tö­kéletesen megépített vagy elhelyezett hordozóelemek és kapcsok műszaki beépítése úgy, hogy a hő okozta dila­tációs mozgások károsodás nélkül lejátszódhassanak. A homlokzati kőlapok stabil együttdolgozásának alapfeltétele az alsó fix és a közbenső rugalmas kapcsolás.

Korszerű kőlap burkolatok készítése

Az előkészítés első lépése – a tégla­burkolatokhoz hasonlóan – a tervezés. A tervezést a hőtechnikai méretezéssel kell kezdeni, ezt követi a műszaki és a látványtervezés (az alaprajztól a hom­lokzatig). Gondolni kell az épület alaprajzi kialakítására, a pillérek, falsávok elhelyezkedésére és az esetleges egyéb csatlakoztatásokra. A legjobb, ha az épület homlokzatát olyan koordináta­rendszerben tervezzük meg, ahol a kő­lapok szélességi méretének többszörö­se a falsáv (mint pillér), és ugyancsak ennek többszöröse a mellvédfalak szé­lessége (az átfutó kőlapméretek termé­szetesen egyezőek).

A függesztési helyeket (fix és rugal­mas) előre meg kell tervezni. Az alsó és a közbenső teherviselő (fix) függesztések alul, az induló kőburkolatnál és a homlokzati nyílásoknál, a szemöldök­nél, valamint a dilatációs mezők víz­szintes részében helyezkedjenek el. A rugalmas függesztések az elemek sa­rokhoz közeli pontjait rögzítik a hátfa­lakhoz, és a felfelé való mozgásokat, esetenként az oldalirányú tágulásból adódó mozgásokat is képesek egyensú­lyozni.

A függesztő elemek általában a kőlapok réseiben helyezkednek el, 3-4 mm-es lapvastagságuk miatt minden gond nél­kül elférnek a nyitott burkolati héza­gokban. A kapocselemek kőcsap furatainak csatlakozásánál a kőcsap részére készített furatokat nem szabad (fém és kőlap) a függesztő elemmel szárazon kapcsolni. A kőcsap furatokat a próba­elhelyezés után elasztikus fugázó anyag­gal kell kitölteni. A furatok kitölté­sének kettős szerepe van: egyrészt a fúrat és a kapocstüske közötti rés télen vízzel kitöltődve megfagyhatna, és ez eróziós folyamatokat indíthatna meg, a kőlap függesztése kifagyhatna, más­részt szárazkapcsolás esetén a szél­hatásból adódó kopogó hangok zajossá teszik a homlokzatfelületet, ráadásul a furat később kikophatna, kiszakadhat­na, emiatt a burkolat a falról leválna.

A kőlemez burkolatok szintenként ad­ják át terhüket az épület teherhordó fal­szerkezetének vagy általában a födém magasságában a vasbeton koszorúnak. Készíthető olyan kőlemez burkolat is, ahol minden elem – speciális rögzítő készlettel – négy ponton csatlakozik a hátfalazathoz. Ez a rendszer nagymé­retű (1,0-1,5 m² felületű), nagy tömegű lapok felerősítésére használható. A négy ponton megfogott kőlemezt 2 db rög­zítő szerelvény és két darab távtartó szerelvény köti a kellően szilárd hátfa­lazathoz. A rögzítő szerelvények fogják a nagyméretű és nagy tömegű lemezt a homlokzati falazathoz, a távtartó sze­relvény pedig megakadályozza a lapok kibillenését.

6.50. ábra. Homlokzati tömbkő burkolat korszerű technikával kapcsolt és beépített változata (e megoldásnál az alsó indítósor terheit vasbeton koszorúra vagy beton­falra kell áthárítani 1 kőtömb vagy kőlemez; 2 légrés; 3 hőszigete­lés (pl. THERWOOLIN); 4 horgonycsavar; 5 teleszkóp; 6 szintbeállító; 7 szorítóalátét; 8 anya; 9 szemöldöktartó; 10 kiegészítő- (konzol-) profil; 11 ablak; 12 vasbeton koszorú.

6.51. ábra. Kőlemez homlokzatburkolat ár­nyékolóval összeépített ablakszemöldöke szerelt konzolos kialakítással 1 homlokzatburkolat; 2 konzolkiváltó; 3 szellő­ző légrés; 4 teleszkóp; 5 szintbeállító; 6 kapcsoló horgonycsavar; 7 dübel; 8 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 9 koszorú; 10 főfal.

6.52. ábra. Kőlap burkolatok homlokzati függesztése állítható szerelt acélkonzo­lokkal a) rugalmas közbenső; b) fix közbenső kap­csolás függőleges vázszerkezethez kapcsol­va.

6.53. ábra. Homlokzati kőlap burkolat kap­csolása függőleges acél vázszerkezethez 1 kőlapok; 2 függőleges szerelőváz; 3 konzol; 4 teleszkópos konzol; 5 csuklós tartóbilincs; 6 a kőlapot oldalról megtartó fix konzol; 7 csuklós felső kapcsolási elem; 8 a kőlapot alulról meg­tartó konzol.

6.54. ábra. Rugalmas közbenső kapcsoló­elemek rozsdamentes acélból a) horgonycsavaros; b) dübeles főfalkapcso­láshoz.

6.55. ábra. Három irányban állítható kőlap­rögzítő szerelt konzolok főbb típusai rozs­damentes acélból, függőleges irányú, ma­gassági és fali távolságszabályozó (ru­galmasságot biztosító) függesztő karokkal, NI. horgony rudakkal a) – b) magasságállító éklemezzel; c) recézett magasságállítással.

A rögzítő- és a távtartó szerelvény együtt nemcsak stabilan rögzíti a lemezt a homlokzati falazathoz, hanem felveszi a hőmérséklet és szél okozta mozgá­sokat is. A lemezeket megtámasztó rögzítő sze­relvényt általában a kőlemezek füg­gőleges hézagaiban helyezik el, de a vízszintes hézagokba is kerülhet. A rögzítő szerelvények típusa attól függ, hogy a függőleges vagy a vízszintes hé­zagba kerül-e.

A szerelvény a kőlemez élébe fúrt furatba helyezett tüskével csatlakozik a kőlemezhez. A tüske egyik végét az egyik kőlap furatába fixen be­építik, a másik végéhez csatlakozó má­sik kőlemez furatába pedig – a moz­gások rugalmas felvétele érdekében (hő és szél okozta mozgások) – egy rugal­mas műanyag hüvelyt építenek be, és ebbe ül be a rögzítő tüske. Ez a meg­oldás lehetővé teszi a kőlapok kismér­tékű elmozdulását függőleges és vízszintes irányban egyaránt.

E rögzítési rendszer előnye, hogy

• a nagy tömegűés nagy felületű kő-lemezeket megbízhatóan megtá­masztja, és
• a rugalmas megtámasztás követ­keztében a lemezek kismértékben elmozdulhatnak.

A rendszer hátránya – ami miatt ha­zánkban ritkán alkalmazzák -, hogy a rögzítő- és távtartó szerelvények bo­nyolultsága és különleges anyaga miatt a falburkolat igen költséges. A kőburkolás mindig oldalról és fel­felé, egy kitűzött homlokzati falsáv előrevezetésével két irányban folytonosan készül, helyszíni furatkészítéssel, az elemkonszignáció alapján előre lesza­bott burkolóelemek felhelyezésével. A kőlapokat pontos homlokzati terv alapján lehet előre leszabni úgy, hogy a fugák mérettűrése 1 mm, a kőlapok mérettűrése pedig ±1 mm lehet, függetlenül a táblamérettől.

A készítés menete:

• a méretek ellenőrzése úgy, hogy az épület legalsó pontjára, az indító­sor alá elhelyezünk egy vízszintes deszkasort, erre lefüggőzzük az ablakokat, és kitűzzük a kőlapso­rokat,
• az alsó teherviselő elemek beépí­tése,
• a hőszigetelés falhoz rögzítése tárcsa dübeles kapcsolókkal úgy, hogy a közbenső kapocselemek beépít­hetők legyenek,
• az első elemsor indítása és a köz­benső kapocselemek beépítése alsó beszellőző réssel,
• a közbenső burkolatrész elkészíté­se, a dilatációs hézagok kialakítá­sa,
• a nyílások káváinak burkolása,
• a burkolat felső lezárása úgy, hogy a szellőző légrés felső nyílása a sza­bad tér felé nyitott legyen,
• a felület tisztítása, majd takaróháló vagy perforált lemez (PROTEK­TOR) felhelyezése a be- és kiszellőző résre és/vagy – nyílásra, hogy a szellőző légrés a madaraktól védve legyen.

6.56. ábra. Ablakszemöldök kőlap burko­lata és korszerű hőszigetelésű redőny­szekrény-kapcsolata 7 kőlap burkolat; 2 fúrt csap; 3 rugalmas füg­gesztő; 4 tartókapocs; 5 rugalmas nyakelem; 6 függesztő rúd; 7 teleszkópelem; 8 horgony­csavar; 9 szintbeállító; 10 dübel; 11 hőszige­telés (pl. THERWOOLIN); 12 hőszigetelt re­dőnyszekrény; 13 légrés; 14 takaróprofil; 15 redőny; 16 ablak; 17 vésett fészek; 18 főfal; 19 koszorú.

6.57. ábra. Ablaknyíláskeret kőlap káva­burkolattal, ahol a légrés szellőztetése a pillérek előtti falsávban és a szemöldök szabadon szerelt (10) résén történik 1 kőlap; 2 kávabélés vágott kőlapból; 3 hőszi­getelés (pl. THERWOOLIN); 4 koszorú; 5 dübel; 6 horgonycsavar; 7 csavar és tipli; 8 káva­bélést függesztő kapocs; 9 kőcsap; 10 rés (5-10 mm); 17 konzoltalp; 12 konzolnyak; 13 hő­szigetelt lezárás; 14 ablak; 15 takaróléc a ká­vabélés tartására.

6.58. ábra. Nyíláskiváltás vagy homlokzati kezdő kőlap burkolat fix függesztése kez­dősorral 1 kapocstalp; 2 nyak; 3 konzol; 4 tő- (vagy) szorítócsavar; 5 dübel; 6 szintbeállító; 7 légrés; 8 kőlap burkolat; 9 koszorú; 10 főfal.

6.59. ábra. Homlokzati kőlap burkolat fix függesztése 1 kapocs; 2 tüske; 3 kőlap; 4 konzol; 5 teleszkóp; 6 szintbeállító; 7 csavar; 8 légrés; 9 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 10 koszorú; 11 főfal.

6.60. ábra. Felső befejező kőburkolati sáv kapcsolása fix és rugalmas konzolelem­mel 1 kőlap burkolat; 2 kőcsap (furat); 3 légrés; 4 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 5 főfal; 6 állítható konzolnyak; 7 konzol; 8 saru; 9 anya; 10 dübel; 11 függesztő nyak; 12 tüske; 13 ru­galmas kitámasztó konzol; 14 biztosítóanya.

6.61. ábra. Karcsú, magas kőlapok alsó-felső rögzítése páros konzollal 1 kőlap; 2 saru; 3 kőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 4 légrés; 5 kapocs (tüske); 6 horgonycsavar; 7 szintbeállító; 8 koszorú; 9 főfal.

6.62. ábra. Kőlap alsó-felső rögzítése páros tüskéjű, talplemezes konzollal; a) metszet; b) felülnézet (részlet); 1 kőlap; 2 nyitott rés (fuga); 3 kőcsap; 4 kon­zoltalp; 5 csavaros magassági szintbeállító; 6 biztosítóanya; 7 csuklós persely; 8 nyak­elem; 9 habarcsolt kötés; 10 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN).

6.63. ábra. Homlokzati kőlap burkolat sa­rokrögzítése 1 kőlap; 2 légrés; 3 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 4 közbenső konzol (kétpontos); 5 sa­rokkonzol (négypontos); 6 talplemez; 7 kőcsap; 8 csavar; 9 dübel; 10 nyitott fuga (rés); 11 főfal.

Az olyan kőlap burkolatoknál, ahol a lábazat is kőburkolattal készül, a bur­kolatot közvetlenül a lábazati falra kell felragasztani, és (a nagyobb igénybe­vétel miatt) vastagabb lapokat, ill. le­mezeket célszerű felhelyezni. Ha a lá­bazatban pinceablakok is vannak, ak­kor az ablak körüli káva burkolatát – mivel itt fokozott rongáló hatásnak van­nak kitéve – a káva mélységével meg­egyező vastagságú kövekből kell elké­szíteni. Különösen igaz ez az ún. ledobó nyílások környezetében lévő burko­latoknál, ahol a nyílás körüli falról. A lábazati lapsorok mechanikai sérülése ellen úgy is lehet védekezni, hogy a (várhatóan) rongálódásnak ki­tett lapok mögötti légrést habarccsal töltjük ki.

Gyakori hiba a lábazati lapsor megsüllyedése, ami abból következik, hogy a kezdősort nem kellő állékonyságú alapra, sőt néha alap nélkül helyezik fel. Különösen a nagyobb vastagságú, súlyosabb lapok, ill. lábazati lemezek esetében szükséges az alátámasztás. Mindezek vonatkoznak a külső lépcsők és lépcsőművek pofafalainak kőlap, ill. kőlemez burkolataira is.

6.64. ábra. Egymásra támaszkodó homlok­zati kőlap burkolatok kitámasztó kapcso­lása csúszó sínes talpsaruval.

6.65. ábra. Egymásra támaszkodó hom­lokzati kőlap burkolatok négypontos kitámasztása csúszó talpas fix építésű konzol­elemmel 1 kőlap; 2 többpontos konzolsín; 3 konzolnyak; 4 hőszigetelés (pl. THERWOOLIN); 5főfal; 6 kapocssaru (csúszó sínes); 7 horgonycsa­var; 8 koszorú; 9 kőcsap; 10 tüske.

6.66. ábra. Attika fémlemezes, szerelt jel­legű lezárása felső szellőztetővel kőlap burkolatnál 1 szerelő-, fogadósaru; 2 takarólemez; 3 ki­levegőző; 4 kőlap; 5 horgonyelem; 6 légrés; 7 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 8 attika fal.

6.67. ábra. Hagyományos technikával ké­szülő vékony ragasztású kőburkolat: ra­gasztás és hézagolás.

Az utóbbi fél évszázadban elterjedt a hagyományos falazatú épületek kővel (kőlemezzel) való ragasztott burkolása. A századforduló idején gyakori volt, ma már egyre ritkább – legfeljebb felújításoknál előforduló – megoldás a falazathoz utólag hozzáépített kőanyagú tömbburkolat, lábazat és épületta­gozat kialakítása. Igényesebben megmunkált kőfelületek fogazott bekötéssel egyszintes, foga­zással és kőcsapokkal pedig akár két­szintes épületeknél is készíthetők.

A kőelemek legkisebb mérete (alulról fel­felé):

• 3 m-ig 8-12 cm,
• 3-6 m-ig 6-8 cm,
• 6 m felett 4-6 cm (hátsó habarcs-támasztékkal, fogazott és/vagy kő-csapbekötéssel).

Magasabb burkolatoknál a felfelé lép­csőzött visszaugratással a rétegvastag­ság csökkenthető (6.24. ábra). A kőanyagú lábazatburkolatok sík la­pokból, záró profilozású elemekből ki­egészítő tagozatokkal egyaránt készít­hetők. A tagozatok általában bekötő­elemként működnek, és alsó vagy felső (esetleg mindkét) oldalukon profilozottak. A falhoz kapcsolást vagy falba vé­sett kőcsappal, vagy a tagozati elemmel kell megoldani, a főfal és burkolat kö­zötti rést valamilyen kötőanyaggal kell kitölteni (6.25.-6.26. ábra).

6.24. ábra. Homlokzatburkolás egyidejű hozzáépítéssel, ahol a kő horonycsapokat előkészítésnél, a bekötő kőcsapokat (fém­ből) a helyszínen helyezik be, a horgony­csapokat mélyített véséssel (fészekbe) be­tonozva rögzítik a fogadó falszerkezethez 1 kőlap, egyenes ütközéssel; 2 kőlap, csapos illesztéssel; 3 kőlap, horonycsapos kapcso­lással; 4 fémanyagú kőcsap; 5 vízorros tago­zati elem; 6 bekötő kőidom; 7 vízlevezető; 8 horonycsap; 9 kapocs (kőcsap); 10 főfal.

6.25. ábra. Lábazati burkolat kőből (az elemrajzok jól ábrázolják az illesztést és kapcsolást, amely garantálja a tökéletes együttdolgozást és a stabilitást) 1 kőlap; 2 sarokelem; 3 soroló horony; 4 soroló profil; 5 megmunkált kőfelület; 6 profilozás; 7 sa­rokvájat; 8 csapgödör; 9 fémanyagú kőcsap.

6.26. ábra. Kőlábazat kapocs nélküli előre gyártott lapokból és profilozott tagozati elemekből a) süllyesztett záró tagozattal; b) kiemelt záró ­tagozattal; 1 kezdő tagozati elem; 2 kőlap burkolat; 3 záró tagozat; 4 fogadó lábazati fal; 5 főfal; 6 habarcsos (ragasztós) illesztés.

A terméskő tagozatok szívesen alkal­mazott építészeti formaelemek a mai építészetben is. Vakolt falaknál ritkáb­ban, nyerstégla és kőfelületek lezárá­sánál vagy közbenső tagolásánál gyak­rabban fordulnak elő. A homlokzati falhoz vagy magával a kő profíllal, vagy – magasabb burkolatnál mindenkép­pen – horgonykő csápokkal kell be­kötni (6.27. ábra). A ragasztott kőburkolatok anyaga az egyszerű, rétegelten bányászott homok­kő, a hasított és a vágott kő (6.28.-6.30. ábra).

6.27. ábra. Homlokzati kőtagozatok falazott téglaburkolaton a) nyerstégla/vakolat; b) nyerstégla/nyerstégla; c) kő/vakolat felületek között; 1 kőfogazat; 2 nyerstégla burkolat; 3 kőlap burkolat; 4 főfal; 5 homlokzati vakolat.

6.28. ábra. Ragasztott kőlemez burkolat a) természetes kőlapokból (pattintással); b) párhuzamos (vágott) vastagságú – ciklop; c) méretre szabott elemekből.

Ragasztott kőlemez burkolatok

Kőburkolatok ragasztott kőlemezzel készíthetők a legolcsóbban, viszont ez­zel a megoldással műszaki, főként pára­technikai és épületfizikai szempontból különféle bonyodalmak adódhatnak.

6.29. ábra. Méretre alakított kőelemek sza­bása hulladék- és táblaanyagból (méretek mm-ben).

6.30. ábra. Méretre szabott párhuzamos élű kőlapok burkolati változatai a) soros, függőleges fugavezetéssel; b) soros, eltolt kötéssel; c) váltósoros.

Vasbeton falak és pillérek burkolásakor – ahol a páradiffúziós kérdések nem annyira számottevőek -, nagyobb kőfelületek készíthetők ún. „burokburkolattal”, ahol a teljes felület ragasz­tott, és a fugák is zártak. Készítése azonban – főként pillérek esetén – igen gondos előkészítést és tervezést igényel (6.31.-6.34. ábra).

A ragasztott burkolatok készítésének menete:

• a felület előkészítése: a falak tisz­títása, gúzolása és a felületi egyen­lőtlenségek kitöltése,
• az elemek előkészítése, szabása, vágása, pattintott tördelése stb.,
• az elemek felragasztása: 1-3 cm vastag habarcsréteggel (gondol­junk a fogadófal nedvszívó képességé Téglafal burkolása több, egymás feletti emeleten egyszerre is készíthető, betonfelületek burko­lása 0,5-1,0 m magasságig készül­het naponta, legalább 1 napos alágúzolásra ragasztva,
• a fugák napi tisztítása,
• a fugázás utólagos elvégzése (6.35-6.36. ábra).

6.31. ábra. Vasbeton pillérek kőlap bur­kolása a) fúrt dugós bekötéssel; b) vésett kőcsap-kapcsolással (ez általában téglapilléreknél használatos); c) beépített állapot; 1 kőlap burkolat; 2 saruelem; 3 kőcsap; 4 csap­árok; 5 dübel; 6 csavar; 7 ragasztóhabarcs réteg (30-50% felülettel); 8 tartószerkezet.

6.32. ábra. Oszlop burkolása kör alakú bur­kolati palásttal a) egyenes ütközéssel; b) horonyperemes üt­közéssel.

6.33. ábra. Ívelt kőlap oszlopburkolat szorítócsavarozással a) burkolatillesztés; b) szorítócsavarozás; 1 abroncsbilincs; 2 szorítóperem; 3 csavar; 4 rúd alátét; 5 szárnyas csavar; 6 ívelt kőlap; 7 fuga; 8 kőcsap (vagy huzal) kapocs; 9 pillér.

6.34. ábra. Pillérburkolat kőlapokkal, sarok­kapcsolással 1 kőlap; 2 pillér; 3 ragasztóhabarcs réteg; 4 ka­pocs; 5 tüske.

6.35. ábra. Különböző kőanyagok mélyített fugáinak hangsúlyos rajzolata a) hasított; b) természetes; c) felvert; d) fűré­szelt (habkő) felülettel.

6.36. ábra. Zárt fugával ütköztetett sima kőlap burkolat a) sima; b) durva kőfelületnél.

6.37. ábra. Rétegelt kőből utólag falazott homlokzati kőburkolat 1 kőlap (hulladékkő); 2 kötősor; 3 habarcs­réteg; 4 határoló fal; 5 kötő téglasor; 6 kiegé­szítő hőszigetelés; 7 vízszigetelés; 8 koszorú; 9 elszegő (bádogszegő); 10 polisztirollemez hőszigetelés (pl. AUSTROTHERM).

Falazott kőburkolatok

Hasonlóan az utólagos nyerstégla bur­kolatokhoz, kőburkolat is készíthető utólagosan falazva, „idomított” (szélvágott) és tört (réteges) homokkőből egyaránt. Az idomelemes burkolatok magas költségvonzatuk miatt kevésbé, a szélvágott kőlap burkolatok viszont igen elterjedtek. A rétegelemek vas­tagsági mérete 2-10 cm, mélységi mé­retük azonos a burkolat vastagságával, általában 3-8 cm. A kötősorok 3-5 cm-rel mélyebbek legyenek, és készítésük 30 cm-enként szükséges.

Rétegelt kőburkolat úgy is készíthető, hogy a főfal falazásakor a téglák víz­szintes fugáiba 3-4 mm-es huzalokat helyeznek be (m²-enként 10-12 db-ot), amelyeket a burkolat készítésekor a vízszintes fugákba kell behajlítani. A tömb-, a ragasztott és falazott hom­lokzati kőburkolatok akadályozhatják a nagyobb, összefüggő falfelületek páradiffúzióját, és általában nem elégítik ki a hőtechnikai kívánalmakat.

Páratechnikai szempontból igen fontos az alábbi szabályok betartása:

• nedves, gőzös helyiségek határoló­ homlokzata max. 20-30%-ban bur­kolható kővel úgy, hogy az össze­függő burkolatfelület nem lehet 2,0 m²-nél nagyobb és 80 cm-nél szélesebb,
• kőfalas, rétegesen falazott és ra­gasztott burkolatú lakóházaknál ma­ximum 50% homlokfelületű.

Régi építésű, elvizesedett lábazati falú épületeknél a kőburkolatot szellőztetett légréssel kell elkészíteni. A párakicsapódás megszüntetésén túl lényeges szempont a fal száradásának biztosí­tása, ül. szárazon tartása (6.38.-6.39. ábra).

6.38. ábra. Elvizesedett lábazati fal kőlap burkolása szellőztetett technikával 1 nedves lábazati fal; 2 utólagos alászigetelés; 3 kőlap lábazat; 4 kezdőszegő; 5 záró és kötő szegőelem; 6 aláfalazás; 7 légrés; 8 beszel­lőző; 9 kiszellőző légrés; 10 illesztő fuga.

6.39. ábra. Előre gyártott lábazati elemek 1 burkolat; 2 kezdő; 3 záró szegő.