Javítás a ház körül - 193. oldal

A festék feladata, hogy az ablakkeretet a különféle időjárási viszontagságokkal szemben megvédje. Bizonyos időközönként azonban a festékréteg is megsérül, fel kell újítani. A konstrukció függvényében a festékréteg egészét vagy csak egy részét kell felújítani. (A képeken bemutatott esetben az ablakkeretet és az ablakszárnyat 3 évvel ezelőtt teljesen átépítették, és az ablakszárny alsó szélétől eltekintve ma is jó állapotban van.)

Ilyen esetekben az állagmegóvás érdekében a nagyobb igénybevételnek kitett részeket természetesen gyakrabban kell renoválni. A speciális, lemarató eljárás segítségével pormentesen, gyorsan végezhetjük el egy-egy rész felújítását. Ha a megfelelő terméket használjuk, a mérgező gőzök kialakulásától sem kell tartanunk.

Példánkban a „Dilunett” nevű terméket használjuk, mely a kétkomponensű (poliuretán, epoxid), a beégetett és a cellulózlakkok kivételével szinte valamennyi festék lemaratására alkalmas. Az anyag oldószerek hozzáadása nélkül készül, ezért környezetbarát. Ügyeljünk arra, hogy szembe és bőrre ne kerüljön! Maró hatása annyira erős, hogy a régebbi festékrétegeket is oldja. A termék azonnal felhasználható, zselés állaga miatt nem párolog, egy rétegben elegendő felhordani.

A munka megkezdése előtt az ablakpárkányt és a padlót takarjuk le kartonpapírral. Bár a „Dilunett” nem csöpög, a lemart festékréteg leszedésekor és az új festés során szennyeződések keletkezhetnek. Aki akarja, körberagaszthatja a javítás helyét. A levált festékdarabokat csiszolópapírral kaparjuk le, majd a felületet nedves szivaccsal törölgessük át. A maró zselét ecsettel vastagon vigyük fel a régi festékrétegre, majd kb. 15 perc elteltével (a festékréteg vastagságától függően), a festékréteget egy spachtlival toljuk le. Ecetes vízzel kenjük át a felületet. Ha a fa kiszáradt két rétegben vigyük fel az új festéket.

Lépések:

1. Csak az ablakszárny külső, alsó része szorul javításra, ez a hiba azonban az egész konstrukció állagát veszélyezteti.
2. A lepattogzott festéket mechanikusan, csiszolópapír segítségével távolítsuk el.
3. Azután nedves szivaccsal törölgessük meg a felületet.
4. A maró zselét ecsettel tömören hordjuk fel a felületre.
5. Ha a zselé a hatását kifejtette, a festékréteg egy spaklival eltávolítható.
6. Az ablaküveget ragasszuk le a keret mellett, a réseket szilikonnal szigeteljük, majd mázoljuk le.

Az ablakkeret külső részei az időjárás viszontagságainak kitett felületek. Elsősorban a sarkoknál, a sérült fugáknál gyülemlik fel a nedvesség, amely a fa rothadásához vezet.

Gyors és tartós javítási eljárás a kétkomponensű glett használata. A javításra szoruló helyek legtöbbször nehezen hozzáférhetők, így fával nem javíthatók. A Woodfill glett alkalmas a korhadt részek pótlására, illetve a repedések és lepergett részek javítására. A glett vízálló, nem zsugorodik össze. Először készítsük elő a felületet. A levált és korhadt részeket távolítsuk el, míg az egészséges fához érünk. Tisztítsuk ki a felületet, majd hagyjuk kiszáradni. Az adagoló segítségével keverjük össze a glett két komponensét (keményítő- és töltőanyag). Az adagoló biztosítja a megfelelő keverési arányok betartását.

Egy simítólapáttal rétegesen felvihetjük a glettet a korhadt felületre. A szélekhez a glettet alaposan simítsuk hozzá, majd egy sima fadarabbal simítsuk le a felületet. A glett jól alakítható, így a sarokrészek is pontosan kitölthetők. Egy óra elteltével a glett felületét lecsiszolhatjuk, és le is festhetjük. Mivel a massza száradás után is rugalmas marad, repedések nem alakulnak ki. A korhadt területet tartósan javítottuk és szigeteltük.

Lépések:

1. Az ablak nem zárt tökéletesen, a nedvesség beszivárgott, és a fa korhadását okozta. Először is távolítsuk el a korhadt fadarabokat és hagyjuk a korhadt részt kiszáradni.
2. A kikevert glettet egy simítólapáttal rétegesen hordjuk fel a felületre.
3. Ügyeljünk a sarkok megfelelő kiképzésére és az egyenletes felületre.
4. Az utómunkálatokat egy óra elteltével, csiszolópapírral végezzük el. Ezután fessük le a felületet.

A legtöbb ablaktípushoz kaphatunk tömítőszalagot, amely a vasaláshoz is megfelelően illeszkedik. Az asztalostól kaphatunk tartalék szalagot is.

Az új szigetelőszalag méretének a régivel pontosan meg kell egyeznie. Amikor az új szigetelés beszerzésére indulunk, célszerű a régi szigetelőszalagból egy darabot magunkkal vinni. A régi szalagot húzzuk ki az ablakból. Az ablakokat általában két szigetelőszalaggal szerelik fel, hogy az ablak az egyik szalag eltávolítása után is jól záródjon. A régi szalagot mintául használhatjuk az új szigetelés vagy az új szalagdarab méretre vágásánál.

A szalagdarabok végét 45°-os szögben vágjuk le. A vágási felületeket speciális pillanatragasztóval ragasszuk össze. Ugyanígy cseréljük ki – ha szükséges – a másik szigetelőszalagot is. A szigetelőszalag cseréje után az állítható csavarral igazítsuk az ablakot a megfelelő állásba, hogy könnyedén mozgatható és zárható legyen.

Lépések:

1. Az eldeformálódott vagy törött tömítőszalagot azonnal cseréljük ki. A régi szalagot óvatosan húzzuk ki a vájatból.
2. Vágjuk méretre az új szigetelőszalagot vagy szalagrészt, a sarkokat vágjuk le,…
3. …majd ragasszuk össze.
4. Az új tömítőszalagot nyomjuk vissza a vájatba. Ehhez a művelethez használjunk egy tompa tárgyat.
5. Végül az ablakot az állítható csavarral rögzítsük a megfelelő pozícióban.

Aki fával – és különösen kemény épületfával – dolgozik, tudnia kell, hogy a fa mindig „élő” építőanyag marad. A fagerendák esetében mindig fennáll a veszély, hogy repedések keletkeznek, felületük eldeformálódik. Ezek az elváltozások legtöbbször a gerenda felületén is észlelhetők. A natúr, vagy barnára lakkozott tetőgerendák, favázas homlokzatok, balkondeszkák, a tetőtér faszerkezete és a pergolalécek esetében a repedések esztétikailag nem zavaróak. A fehérre vagy világos színűre mázolt léceken és gerendákon azonban a repedések sötét vagy fekete elszíneződése kitűnik a világos környezetből, és rontja az összhatást.

Ezeket a szépséghibákat nem nézhetjük sokáig tétlenül. Ha ismét hibátlan, fehér felületet szeretnénk, haladéktalanul be kell avatkoznunk. A repedések kitöltésére kapható egy speciális anyag (a Molto javítómassza), amely bármilyen formájú illetve mélységű repedés javítására jól használható. További előnye a faékkel történő pótlással szemben, hogy a javítómasszával a repedést teljes mélységében kitölthetjük, és az egyenetlen szélességű, szabálytalan alakú formák is eltüntethetők. Keménysége ellenére eléggé rugalmas ahhoz, hogy a fa későbbi mozgásához alkalmazkodjon.

A repedések kitöltése a következőképpen történik:

Először is tisztítsuk meg a réseket, távolítsuk el a szálkákat és faforgácsokat. A száraz tisztítás után a repedéseket hígítóval mossuk ki. (Vizet ehhez a művelethez semmiképpen ne használjunk!). Simítólapáttal kenjük be a masszát a repedésbe. A paszta állaga lehetővé teszi, hogy a repedést teljes szélességében és hosszában kitöltsük, anélkül, hogy túlcsordulna. Teljesen sima felületet kell kapnunk, szórjunk egy kevés vizet a fa felültére, és simítsuk le egy kanállal. Száradás után csiszoljuk le a gerenda felületét, majd kenjük le a javítás helyét, vagy az egész gerendát a megfelelő színű festékkel. A repedés helye tökéletesen láthatatlan.

(Kép fent.) Repedés a fagerenda felületén: egy modell segítségével bemutatjuk, hogyan kaphatunk ismét tökéletesen zárt, sima felületet.

Lépések:

1. A szennyeződéseket, faforgácsokat és szálkákat távolítsuk el.
2. A repedés legmélyebb részeinek megfelelően előkészítéséhez hígítóval mossuk ki a réseket.
3. Töltsük ki a repedést a kenhető tömítőmasszával, a felületét simítsuk le.
4. A nagyobb repedéseknél apró kavicsokat is simítsunk a masszába a rések kitöltéséhez.
5. Száradás után csiszoljuk le a fa felületét.
6. A gerenda készen áll a festésre. Ha tökéletes fedőfestéket használunk (Például: Protektor fafesték (német minőség) >>)  akkor a …
7. …a repedések helye nem is látható. Ezt a megelőző, illetve javító intézkedést különösen fehér gerendák esetében használhatjuk látványos sikerrel.

A balkonablak könnyen a korrózió áldozatává válhat. Az időjárás viszontagságainak kitett külső ablakkeret acélból készült (ellentétben a belső, alumínium kerettel), melyet egyetlen lakkréteg véd. Az ablak közvetlenül a mellvédbe került beépítésre, a fugák nyitottak. A nyitott fugákban összegyűlik a nedvesség, melyet szilikonos szigeteléssel megakadályozhattunk volna. Az egész ablak eltávolítására azonban ebben az esetben sincs szükség.

A rozsdás felületek kezelésére számos eszköz áll rendelkezésre. Elsősorban az autótulajdonosok között nagy a kereslet e termékek iránt, egy részük azonban gyakorlatilag teljesen hatástalan. Csak a minősített termékek alkalmasak arra, hogy a korróziót megelőzzék, illetve megfékezzék.

A minősített termékek a környezetre kevésbé károsak, a környezeti terhelés a rozsdás elemek cseréjével, javításával tovább csökkenthető. A lakk- és rozsdaréteg eltávolításakor, a drótkefe vagy a csiszológép használata közben védjük szemünket és a légutakat. A munkát a szabadban végezzük, vagy biztosítsuk a megfelelő légmozgást a helyiségben.

A rozsda tökéletes eltávolítására nincs szükség, ahol lehet, alaposan csiszoljuk le. A rozsdagátló folyadék ugyanis azokon a pontokon is kifejti hatását, ahol a felületet nem tudtuk kellően lecsiszolni. A rozsdagátló száradási ideje 1-2 óra. Ezután kezeljük a felületet speciális ólom- és kromátmentes alapozóval, ez tökéletesen fedi az előzőleg kezelt felületet, beszivárog a repedésekbe és a pórusokba is. Másnap védőlakkal kezeljük a felületet.

Lépések:

1. A balkonablak korróziója konstrukciós hibákra, és a levegő káros anyagaira vezethető vissza.
2. A félig levált lakkréteget és a korrodált darabokat amennyire csak lehetséges távolítsuk el.
3. Kenjük fel a folyékony rozsdagátlót úgy, hogy a legkisebb repedésekbe is be tudjon szivárogni.
4. Hagyjuk száradni legalább egy órán át, majd kenjük le az alapozóval.
5. Egy nap elteltével kenjük le a felületet a védőlakkal.

A rozsda egy oxidációs folyamat eredménye, amely azokon a pontokon alakul ki, ahol a fém a levegővel és a vízzel reakcióba lép, és a kémiai folyamat beindul. A javítást egy megfelelő vastagságú védőréteg segítségével végezhetjük el. A rozsdásodás különösen a sarkokban alakulhat ki, ahol az esővíz és a pára megreked. Az új festékréteg felhordásánál ezekre a pontokra különösen nagy gondot kell fordítani.

A kiálló rozsdadarabokat egy lapáttal kaparjuk le, majd drótkefével, durva csiszolópapírral vagy elektromos csiszológéppel finomítsuk a felületet. A korrodált részeket a csillogó fémrétegig csiszoljuk le. Ahová a csiszológéppel nem tudunk bejutni, csiszolópapírt használjunk.

Ezután tisztítsuk meg a felületet az olajtól, zsírtól és egyéb szennyeződésektől. A rozsdás felületet kétszer kenjük le korróziógátló alapozóval. A tökéletes fedőréteg garantálja a védelmet. Ma már kaphatók a vízzel hígítható akril-lakkok, melyeket utolsó fedőrétegként hordhatunk fel a felületre. A szivacshengerrel gyorsan és egyenletesen juttathatjuk fel a festékréteget a felületre, az ecsettel a sarkokat könnyebben érhetjük el. Nagyon fontos, hogy minden cm²-t kezeljünk le, ezért szisztematikusan haladjunk, hogy ne maradjon ki egyetlen rész sem.

Lépések:

1. A rozsdadarabok eltávolítása után drótkefével dörzsöljük le a többi korrodált részt.
2. Drótkoronggal alaposabb munkát végezhetünk. Használjunk védőszemüveget!
3. A finomabb, sarokcsiszolóval újra elővarázsolhatjuk a fényes fémrészeket.
4. A felületet két réteg rozsdagátló festékkel alapozzuk le.
5. A festék felhordásához szivacshengert használjunk, így az anyagot egyenletesen juttathatjuk a felületre. A sarkokat ecsettel kenhetjük be, vagy…
6. …az egész felületre vigyük fel a festéket. A legfontosabb, hogy a felület egyetlen része se maradjon ki.
7. A balkon újra vidám színekben pompázik, és kívülről ugyanolyan látványos, mint belülről.

A fal egy tartófalból, illetve klinker- vagy más típusú burkolótéglából áll. A burkolótéglákat azonban nem egyszerűen a fal elé kell felrakni, azoknak a tartófalhoz pontosan illeszkedniük kell. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a tartófal és a burkolótégla között lég- vagy szigetelőréteg van. A tartófal és a burkolótéglák megfelelő csatlakozását általában dróttal oldják meg.

Ha ezek a drótok korrodálódnak, eltörnek, vagy egyáltalán nem kerültek beépítésre, a burkolat leválhat, vagy meg repedhet és szétnyílhat. Ebben az esetben nemcsak a repedéseket kell kitölteni, hanem biztosítani kell a burkolat megfelelő rögzítését, hogy megakadályozzuk a repedések kiújulását.

Bemutatjuk a rögzítés legfontosabb lépéseit

Ha valaki ilyen típusú javítási munkákat tervez, vasáru- vagy építőanyag-kereskedésekben érdeklődhet a további technikai információkról (furatok elhelyezési terve, speciális falazat esetében alkalmazható megoldások). Kétféle megoldás létezik: az egyik a beton- illetve tömör téglák esetében (VBS típusú javítókészlet), a másik pedig a porózus tégláknál (VBS-N típusú javítókészlet) alkalmazható. Mindkét esetben lehetőség van a rugalmas és láthatatlan rögzítésre. A rugalmas rögzítés alkalmazkodik a burkolótégla hőingadozásához.

Egy négyzetméternyi falfelületen 5 rögzítő kapcsot helyezünk el. A furatokat mindig a függőleges és vízszintes fugák találkozási pontjában készítsük el, úgy, hogy a furat a tartófalba is behatoljon. Ezután toljuk a tartókapcsot a furatba úgy, hogy fém vége még látható legyen. Majd a folyékony habarcsot fecskendezzük a lyukba. A habarcsból a tartófalba is jut, így biztosítja a burkolótéglák tartását. Porózus burkolóanyag esetében a habarcs kitölti a lyukakat, így rögzíti a kapcsokat. Végül töltsük ki a fugák közti réseket.

Lépések:

1. A képen látható repedés egyáltalán nem veszélytelen. A tartódrót korrodált vagy nem került beépítésre. Az új rögzítéshez készítsünk 12 mm-es furatokat a fugákba.
2. A rögzítő kapcsokat toljuk a furatokba. A képen a jobb érthetőség kedvéért a falon kívül mutatjuk be a kapcsok helyét.
3. A kapocs áthalad a burkolótéglán és behatol a tartófalba is.
4. A folyékony habarcsot fecskendő segítségével juttatjuk a lyukba.
5. Porózus szerkezetű burkolótégla esetében a habarcsból a tartófalba is juttatunk.
6. Ha a lyukat a habarccsal feltöltöttük, simítsuk el a felületét.

A burkolótéglák közti fugák meglazulása gyakori jelenség. A hiba leggyakrabban a kontár munkára, vagy a fugázó anyag elégtelen keverésére vezethető vissza, melynek hatásai legtöbbször csak a garancia lejárta után válnak láthatóvá. A jó minőségű vakolat ráadásul el is takarja ezeket a hibákat. Gyakran csak akkor vesszük észre, amikor a fagy már teljesen szétroncsolta a fugákat. Ha a károsodás egy jól körülhatárolt területen jelentkezik, a hibát a fugák cseréjével orvosolhatjuk. A régi fugát amilyen mélyen csak lehetséges, vakarjuk ki.

A vékony réseknél régi véső vagy csavarhúzó kiválóan alkalmas ehhez a művelethez. A burkolótéglát azonban lehetőleg ne szúrjuk át, így a mögötte lévő lég- vagy szigetelőrétegbe a friss habarcs és a víz nem tud beszivárogni. A fugázás előtt a téglákat nedvesítsük be, különben a habarcs gyorsan beszárad, mert a száraz téglák sok nedvességet szívnak magukba. Később ez is a károk kialakulásának okozójává válhat.

A szárazon összekevert anyagokhoz adjunk egy kevés vizet, hogy kemény, de ne túl száraz habarcsot kapjunk. Ha a habarcs túl híg, kifolyik a fugákból. Először a függőleges, majd közvetlenül utána a vízszintes fugákat töltsük ki a habarcskeverékkel. A vékony fugázókanállal nyomjunk a résekbe annyi habarcsot, amennyit csak lehetséges.

Fontos, hogy a habarcs szorosan illeszkedjen a téglákhoz. A fugák legelejére a kissé szárazabb habarcs könnyebben bedolgozható, és megfelelő formára alakítható. A kitöltött fugák felületét egy tömlődarabbal formáljuk homorúra. A még nedves habarcsmaradványokat kisseprűvel távolítsuk el a téglákról. Ha a habarcs megszáradt csak karcolással távolítható el.

Lépések:

1. Általában csak a károk egy része látható, később aztán a szomszédos téglák is meglazulnak.
2. A meglazult habarcsot kaparjuk ki a téglák közül, de ne hatoljunk be a téglák teljes mélységéig.
3. Vízsugárral mosassuk ki a habarcsmaradékot, és nedvesítsük be a téglákat.
4. A vakolókanál megakadályozza, hogy a habarcs lehulljon.
5. A habarcsot a kanállal nyomjuk a résekbe.
6. A habarcs felületét simítókanállal, valamint kisseprűvel, kaviccsal, vagy tömlődarabbal egyengessük el.
7. Egy kis teddy-hengerrel könnyen felvihetjük a festékréteget az új habarcsra.

A régi favázas szerkezetű házak gyakori hibája a málló vakolat, a lyukak és repedések kialakulása. Ebben az esetben alapos javításra van szükség. Ha a ház műemlékvédelem alatt áll, a helyreállítást az eredeti állapotnak megfelelően kell végrehajtani. Az egyik hagyományos módszer a vízszintes és keresztirányban elhelyezett lécek közötti agyagvakolás. A következő képeken (lentebb) bemutatjuk az ilyen típusú vakolat helyreállításának lépéseit.

Ezzel a módszerrel falat gyakorlatilag nem építünk, hanem egy rácsos kialakítású vázszerkezetet hozunk létre, amely az agyagvakolatot tartja. Csak természetes alapanyagokat használunk: tölgy- vagy bükkléceket, fűz- vagy mogyoróvesszőt, illetve szalmával és sertéssörtével dúsított agyagot.

Először mérjük fel a gerendázat mélységét és állapotát, ha szükséges cseréljük ki a léceket. A tölgyléceket az eredeti lécek helyére építsük be. A gerendázathoz erősített lécek tartást adnak a szerkezetnek. Az agyaggal borított felületekre egy alap agyagréteget hordjunk fel. Az agyagozás megkezdése előtt a faszerkezet látható részeit takarjuk le, mert az agyag nagyon nehezen távolítható el róluk.

A vakolat léceinek látható felületét kenjük le alapozó olajjal. Az agyagozást két rétegben, mindig két oldalról végezzük. Az első agyagréteg kb. 3,5 cm vastag legyen. (Keverési arány: 1 rész agyag, 2 rész homok, 2 rész szalma, 1 rész sertéssörte). A második réteg előkészítéséhez, ujjunkkal nyomjunk lyukakat az agyagba. Az első réteg száradását követően hordjuk fel a másodikat. (Keverési arányok: 1 rész agyag, 1,5 rész kvarchomok, 2 rész szalma, 1 rész sörte). A felületbe ismét nyomjunk lyukakat, hogy a meszes vakolat jól tapadjon.

Ha a falak a képen látható állapotban vannak, a javítás elkerülhetetlen. A következő képeken bemutatjuk, hogyan sajátíthatjuk el a munka lépéseit.

Lépések:

1. Építsük be a függőleges támasztóléceket, majd rögzítsük jobbról és balról.
2. A vesszőket alulról felfelé haladva fonjuk be, durva fonatot alakítsunk ki.
3. Készítsünk kása sűrűségű agyagot, majd a tapasztási felületre kefével hordjunk fel egy réteget.
4. Rakjuk fel az agyagos szalmát két oldalról, az első réteget az ujjunkkal simítsuk el, majd száradás után hordjuk fel a második réteget is.
5. Az ilyen módon kezelt felületen jól tapad az utolsó vakolatréteg és a festék.

A levegőben található káros anyagoknak még a beton sem tud ellenállni: felületén törések, repedések keletkezhetnek. Különösen akkor, ha az építés során valamilyen hibát követtek el: rossz keverési arányok, vékony fedőréteg az acélszerkezet felett. A károk azonban kialakulhatnak egyszerűen az elhasználódás következtében is: a levegőben található szén-dioxid az évek során beszivárog a betonba. A beton egy idő után nem tud védelmet nyújtani az acélrészek számára a korrózióval szemben. A fémrészek korrodálódnak, kitágulnak, és ennek hatására a beton letöredezik.

A külső „sebeket” minden esetben azonnal kezelni kell, így a nagyobb károk megelőzhetők. A károsodás nagyságától illetve az érintett épületelemmel szemben fennálló statikai követelményektől függően a szakemberek különböző javítási módszereket javasolnak. A következő képeken a legvékonyabb kezelést mutatjuk be. A meglazult betondarabokat távolítsuk el, a felületet homokkal fújjuk le. A rozsdás fémrészeket kenjük le kétszer a korróziógátlóval.

Az előzőleg benedvesített felületre hordjuk fel a durva habarcsot, simítódeszkával szedjük le a felesleges anyagot. A felület maradjon érdes, mert erre hordjuk fel a következő, finom habarcsréteget.

Lépések:

1. Akinek a háza valamilyen vasbetonelemből van, ismeri a mellékelt képet: előtűnő, korrodált acélváz.
2. Távolítsuk el a meglazult betonelemeket, majd homokszórással tisztítsuk meg a felületet.
3. Közvetlenül ezután kenjük be rozsdagátlóval a fémrészeket.
4. A felületet nedvesítsük be, majd hordjunk fel rá durva habarcsot.
5. A felesleges habarcsot simítsuk le, a felület azonban maradjon érdes,…
6. …így a következő, finom habarcsréteg jobban tapad.

A beszivárgó nedvesség vagy a rossz minőségű vakolat a betonfal porladását okozza. Először is a megfelelő szigetelés alkalmazásával meg kell akadályozni a nedvesség és a pára beszivárgását, csak ezután láthatunk hozzá a felület javításához. Első lépésként alaposan tisztogassuk meg a falat. A szennyeződés, a festékmaradványok és a fellazult vakolat eltávolításához használjunk gyökér-, esetleg drótkefét.

Ezután alapozzuk le a felületet. Általában elégséges az oldószert nem tartalmazó, környezetbarát alapozó használata, melyet hígítás nélkül, hengerrel vagy körkefével hordunk fel. Ha szükséges, az alapozót két rétegben hordjuk fel. Ha a fal a kezelés után sem lesz kellően masszív, oldószert tartalmazó alapozót kell használni.

A megfelelően előkészített, jól tapadó falfelületre ajánlatos egy új vakolatréteget felhordani, esetleg a kisebb felületet érintő egyenetlenségeket gyorsan kötő vakoló-anyaggal elsimítani, amit 3-30 mm vastagságban hordhatunk fel. Mivel a simítómassza gyorsan köt, és mindössze kb. 15 percig használható fel, csak kis mennyiséget keverjünk, melyet azonnal fel tudunk használni. Egy egység tiszta vízben csomómentesen keverjünk el 3,5 egységnyi vakoló-anyagot. A kisebb felületre spachtlival, a nagyobbra kőműveskanállal hordjuk fel a masszát. Az egyenetlenségek javítása után kb. 1 órával már felhordhatjuk a felületre az utolsó simítóréteget.

Csempézés, újravakolás vagy festés előtt várjunk két napot, esetleg még többet is, hogy a fal alaposan kiszáradhasson. Diszperziós festéket használjunk, mert ez alatt szellőzik, „lélegzik” a fal. Festés előtt alapozzunk még egyszer. Először vigyünk fel egy 10-20%-ban vízzel hígított festékréteget, a második réteget hígítatlan állapotban kenjük fel. A két festés között hagyjunk legalább 24 óra száradási időt. Ecsettel először az éleket és a sarkokat kenjük le, csak ezután kezdjünk hozzá a nagyobb falfelületek festéséhez (ecsettel vagy hengerrel). Hengerezésnél a hengert könnyedén nyomjuk a falra, hogy a festékréteg ne legyen túl vékony.

Az összefüggő felületeket lehetőleg egyszerre kenjük le, ne tartsunk szüneteket, mert az újrakezdés helye általában nyomot hagy. Aki nem kedveli a fehér színt, használjon színes homlokzatfestéket, vagy színezze a fehér festéket. A festéket mindig egyszerre keverjük be – például egy hordóban – így a fal biztosan egységes színű lesz.

Lépések:

1. A porladó, hámló felületen nem tapad a vakolat. A festék felhordása előtt az alapot kell kezelni.
2. Drótkefével tisztogassuk meg a falat, a meglazult részeket pedig távolítsuk el.
3. Használjunk oldószert nem tartalmazó alapozót.
4. A simítómasszához 3,5 rész porhoz keverjünk 1 rész vizet.
5. A masszát glettvassal hordjuk fel a felületre.
6. Festés előtt a falat még egyszer kenjük le alapozóval
7. Hordjuk fel az első, majd 24 óra elteltével a második réteget.

Az ajtó melletti falról a fagy és a nedvesség hatására lepereg a vakolat. A hagyományos újravakolás semmit nem segít. Aki nem akarja minden második évben újravakolni és festeni a házát, meg kell akadályoznia, hogy a nedvesség beszivároghasson a falba. Ha a talajvíz felfelé szivárog, egy vízszintes vízzáró réteget kell kialakítani. Ha megállapítható, hogy a kárt a csapadékvíz okozza, akkor az alábbi eljárással végezzük a javítást.

Először is gondosan távolítsuk el a fellazult, szétmorzsolódott vakolatot. Nagyobb felületről szedjük le a régi vakolatot, mint amekkorára a kár ténylegesen kiterjed. Azután drótkefével dörzsöljük át a felületet, hogy a maradék fellazult részt is eltávolítsuk. Utána hagyjuk néhány napig száradni a szabaddá tett falfelületet. Ha gyorsítani szeretnénk a munkát, fújjunk a falra meleg levegőt.

Majd ecsettel hordjuk fel a szigetelőanyagot , a falat alaposan itassuk át. Az utolsó, még nedves rétegre azonnal szórjunk kvarchomokot. A homok gondoskodik róla, hogy a később felhordott vakolat jól tapadjon. A vakolást másnap végezzük. Az alapozás után (kőműveskanállal húzzunk rovátkákat a vakolatba) következik a fedővakolás. Minden réteg, így a színezés előtt is hagyjunk elég száradási időt.

Lépések:

1. A képen látható (fent), nedvesség okozta hibát egyszerű újravakolással és festéssel nem lehet javítani.
2. A szétmorzsolódott, fellazult vakolatot kalapáccsal és vésővel távolítsuk el.
3. A többi meglazult darabot pedig drótkefével dörzsöljük le.
4. Vastagon hordjuk fel a szigetelőanyagot.
5. A még nedves, jól tapadó szigetelőanyagra szórjunk kvarchomokot.
6. Másnap újravakolhatjuk a falfelületet.
7. Ezután színezzük a vakolatot, és az ajtókeretet a kívánt színűre.
8. A szigetelőréteg tökéletes védelmet nyújt a nedvességgel szemben.