Lakásdekoráció - 196. oldal

Bármekkora is a kísértés, hogy rögtön nekilássunk a nappali legkényelmesebb sarkának megtervezéséhez, először azt kell átgondolnunk, milyen egyéb szerepet tölt be ez a szoba, kik fogják használni, mire, és a nap mely szakában.

Többfunkciós lakás

Kevés lakásban nyílik lehetőség arra, hogy egy szobát kizárólag a vendégek fogadására használjunk – a leg­több nappali reggeltől estig, nap, mint nap szolgálat­ban van. Valószínűleg egyúttal étkező, dolgozószoba és játszószoba is, ezért szükség van rá, hogy könnyen át lehessen váltani praktikusról kényelmesre, rendetlen­ről rendesre, a nappali műszakról az estire. Ha a nap­palink többfunkciós, alaposan meg kell tervezni, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle.

A kulcsszó a rugalmasság, és ezt a kérdést kétféleképpen lehet megközelíteni:

  • Szobakülönböző részeit más-más tevékenységre jelöljük ki.
  • Az egész helyiséget egységes térnek tartjuk meg, de többfunkciós bútorokkal rendezzük be.

Nappali 2

Ha a nappali szobát étkezőnek is használjuk, a bútorok gondos elhelyezésével vizuálisan elkülöníthetjük a két területet – a kanapé általában tökéletes térelválasztóként szolgál.

Nappali

Ebben a hatalmas, nyitott elrendezésű szobában a szőnyegek segíte­nek zónákra osztani a teret, mivel egyértelműen jelzik az elkülönített ülőhelyek határait.

A tér felosztása

A falak: Bizonyos mértékben maga a bútorzat határoz­za meg a terület funkcióját, például az ülőgarnitúra, az ebédlőasztal vagy a számítógépállvány, de az egyes részek elkülönülését a falak színezésével is kiemelhet­jük, hogy mindegyik pontosan illeszkedjen a benne fo­lyó tevékenység hangulatához amellett, hogy a célnak megfelelően van berendezve. Ha a szoba egyik végé­ben néhány falfelületet teltebb színűre festünk, esti használathoz illő étkezőhelyet hozhatunk létre, egy más árnyalatúra festett sarkot vagy alkóvot pedig dol­gozósaroknak jelölhetünk ki.

Padlóburkolat: A padló szintén jelezheti az elkülönülő funkciókat. Szőnyegpadló vagy természetes gyékény- fonat boríthatja például a nappali zónát, amelyet fa­padló vált fel az étkezőrészen.

Textúra: A lakástextilek is kifejtik a maguk tudatalatti hatását; a kelmék és más puha anyagok a kényelem ér­zetét keltik, a kemények pedig praktikusságot sugall­nak. A textíliákon belül megkülönböztetünk egyszerű, robusztus vásznakat és pamutokat, amelyeket nappali használatra és a munkaterületekre szánunk, valamint a kényelmi zónákra jellemző finomabb anyagokat.

Világítás: A megvilágítás a hangulat megteremtésének és megváltoztatásának lényeges eleme. Segítségével különféle hangulatokat tudunk kialakítani az egyes területeken, illetve a különböző napszakokban.

Térelválasztó bútorok: Van, hogy a szoba természete­sen adja magát a felosztásra, ilyen helyiségekben az egyes területeket térelválasztóként használt bútorokkal különíthetjük el. Például egy hosszú nappali szoba közepén a tengelyére merőlegesen elhelyezett kanapé praktikusan kettéválasztja a helyiséget nappalira és étkezőre, két kisebb, derékszögben egymás mellé állí­tott kanapéval pedig meghitt, zárt sarkot alakíthatunk ki.

A fal mellé derékszögben elhelyezett magas polc vagy szekrénysor szintén megadhatja a térelválasztás alapját, jelzi egy különálló terület határát anélkül, hogy ténylegesen félbevágná a szobát. Hangsúlyosabb elhatároláshoz más eszközöket is bevethetünk: para­vánnal, esetleg japán stílusú eltolható válaszfallal telje­sen elkülöníthetünk például egy dolgozósarkot.

Praktikus tanácsok

  • Mielőtt nekilátnánk a felújításnak és beren­dezésnek, gondoljuk át, hogy mi mindenre szeretnénk használni a szobát.
  • Tisztázzuk, ki és mikor fogja használni a szo­bát, és olyan bútorokat válasszunk, amelyek strapabíróak.
  • Ügyeljünk arra, hogy a világítást rugalmasan át lehessen állítani a nappali és az esti igé­nyeknek megfelelően, illetve a tér különböző részeiben. Szereljünk be fényerő-szabályo­zós kapcsolókat, és tegyünk a szobába állólámpákat, hogy a fényviszonyokat szük­ség szerint módosíthassuk.

Az alkalmas bútorok kiválasztása

Ha tehetjük, úgy válasszuk ki a bútorainkat, hogy meg­feleljenek a különféle funkcióknak, amelyeket a nap­pali szoba be fog tölteni. Egy nagyméretű asztal író­asztalnak is használható, és szükség szerint étkező­asztallá alakítható. A kihúzható kanapé drágább ugyan, de lehetővé teszi, hogy a nappali szoba ideiglenes vendégszobaként működjön. A fotelágy is jó megoldás, ha kevesebb a hely vagy olcsóbb bútort keresünk. A matraca kihajtható a földön vagy egy alacsony fala­pon, míg összehajtogatva hasznos ülőhelyként szolgál.

A lábzsámolyokra rá lehet tenni tálcát vagy magazi­nokat, de ha kell, plusz ülőhelyként szolgálnak, a dívá­nyok és ágyneműs ládák pedig tároló helyet biztosíta­nak a játékoknak, iratoknak és más holmiknak. Még rendezettebben tárolhatjuk az iratokat és írószereket egy patikaszekrény apró fiókjaiban. A szekrény emel­lett a dísztárgyak elhelyezésére is alkalmas.

A bútorokat időről időre átrendezhetjük úgy, hogy különböző területeket határoljanak el a különböző nap- vagy évszakokban. A munkaasztal például, amely napközben az ablak alatt áll, vacsoravendégséghez a szoba közepére kerül. A téli hónapokra a kandalló köré elhelyezett kanapék és székek nyáron a szoba napsütötte helyeire költözhetnek át. A többfunkciós szobákban nagy segítséget jelentenek a görgős lábú bútorok, mivel sokkal könnyebb mozgatni őket.

Nappali 3

Ha nincs a házunkban külön vendégszoba, vásároljunk egy jó minősé­gű kihúzható kanapét a nappali szobába a nálunk éjszakázó vendégek számára.

A konyhának, akár egyetlen személynek szolgál munkaterületként, akár nagyobb, társasági életre is alkalmas helyiségként használjuk, vidámnak és otthonosnak kell lennie. Különféle textíliákkal feldob­hatjuk a konyhát, és ügyesen felhasznál­hatjuk őket a színek összehangolására is.

Textíliák a konyhában

Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy kelmék segítsé­gül hívásával tegyük hangulatosabbá a konyhánkat. Ezek felhasználási helyei főként az ablakok, az asztalok és a székek. Kezdjük azzal, hogy a kiöregedett konyha­ruhákat, kéztörlőket és edényfogó kesztyűket új, össze­illő darabokra cseréljük. Más módszert is bevethetünk, például a polcokon kiállított porcelánkészlet színeihez illő textileket.

Nem beépített konyhákban egyszerű, ráncolt füg­gönyöket rudakra vagy huzalokra fűzve eltakarhatjuk az edényekkel megrakott rendetlen polcokat vagy nyi­tott szekrényeket. Válasszunk mosható anyagot, amelyet beavatunk, nehogy később összemenjen. Az étkezősarok esetleg nem egészen összeillő székeire készítsünk ráköthető ülőpárnákat. A székeket a szöveten előforduló valamelyik színre is átfesthetjük, ha pedig modernebbé szeretnénk vará­zsolni régi székeinket, fessük őket tört fehérre vagy valamilyen halvány színre.

Konyha

A többi tárggyal harmonizáló szép konyharuhák és edényfogó kesztyűk felélénkítik, és textúrával gazdagítják az egyszínű konyhai összeállítást.

Konyhaablakok

A szabadon lengő függönyök meglehetősen veszélye­sek a tűzhely közelében, és mivel a mosogatót gyakran helyezik az ablak alá, a függönyökre ráfröcskölődhet a víz, és hamar bepiszkolódhatnak. A konyhákban éppen ezért általában nem használnak függönyt, annak elle­nére, hogy ettől akár ridegnek és barátságtalannak is tűnhet a helyiség.

A roletta azért jó megoldás, mert nem lóg rá az ablakpárkányra, és kis átalakítással hozzáilleszthetjük az ablak méretéhez, de még a roló is egy kissé sterilnek tűnhet. A római roló ügyes alternatíva a vidékies stílusú konyhában. Készítsük el sikkes csíkos vagy kockás anyagból, amely még a modern fém és laminált felületekhez is jól illik. Ha szép kilátás nyílik az ablakból, elképzelhető, hogy nincs szükség semmilyen árnyékolóra. Városi konyhákban azonban többnyire szeretnénk, hogy este ne lássanak be. Ilyen esetben válasszunk valamilyen egyszerű függönyt az ablakra.

Ha jobban szeretjük a függönyt, mint a rolót, nincs okvetlenül szükség a teljes ablakot eltakaró függönyre, feltehetünk egy rúdra erősített ráncolt keresztdrapé­riát vagy egy csík sima vásznat is. Esetleg az ablak köze­pére erősített rúdra tegyünk az ablak alsó felét takaró vitrázsfüggönyt, amellyel megakadályozhatjuk a be­látást még egy földszinti konyhában is, de mégis elegendő napfény jut a helyiségbe. Az alagsori konyhákban, ahol minden természetes fényre szükség van, fontos, hogy halvány színeket alkal­mazzunk, és ne takarjuk el teljesen az ablaktáblákat.

Konyha

Egy egyszerű abrosszal eltakarhatjuk a csúnyácska asztalt, és barátságosabbá tehetjük az egyébként rideg hangulatú, modern stílusú konyhát.

Az étkezőhely kialakítása

Az otthonunk étkezésre szolgáló területét étkezési szokásainknak megfelelően kell kialakítani, legyen szó többségében fesztelen családi vacsorákról, ünnepi ebédekről vagy heti rendszerességű vendégségekről. Manapság nem sok lakásban van különálló ebédlő, általában olyan helyiségben étkezünk, amelynek több­féle funkciója van. Az állandóan az asztalon lévő abrosz egyrészt megvédi az asztallapot, másrészt eltakarhat egy csúnya felületet.

A klasszikus fehér nem mindig a legjobb színválasztás; a gyakori mosást igénylő fehér és a többi halvány szín visszatükrözi a fényt, ami fárasz­tó és zavaró lehet, amikor dolgozni vagy írni szeret­nénk az asztalnál. Válasszunk más színeket, és az ab­roszra terített második terítővel évszakonként változtassunk az összeállításon.  Vendégfogadáshoz és különleges alkalmakkor cse­réljük le a hétköznapi abroszt kézimunkával díszített, elütő színeket alkalmazó abrosz- és szalvétagarnitúrával, amely sokkal ünnepélyesebb.

Praktikus tanácsok

  • Ne használjunk a konyhában olyan kényes vagy drága anyagokat, amelyeket nem lehet mosni, mert hamar elpiszkolódnak.
  • Olyan textíliákat válasszunk, amelyek kevéssé szívják be az étel- és zsírszagot; a nehéz gyapjúkat és a textúráit-szöveteket hagyjuk meg olyan szobákba, ahol nem kell túl gyakran tisztítani őket.
  • Ha azon szerencsések közé tartozunk, akik­nek a lakásában van ebédlő az ünnepélyes vacsorák lebonyolítására, használjunk benne más telt színeket, amelyek remekül mutatnak a falakon és a kárpitozott bútoron, és ünne­pélyes, mégis meghitt hangulatot árasztanak.
  • Ha az étkező egyben dolgozószoba is, ragaszkodjunk a világosabb színekhez, hogy napközben is kellemes legyen benne tartózkodni.

Étkező

Ha az étkezőt más tevékenységekre is használjuk, a berendezés inkább világos színű legyen, és az asztalneműk révén csempésszük be a telt színeket, amelyek az esti étkezés hangulatához illenek.

A konyhai eszközök beszerzésekor nemritkán hatalmába kerít bennünket a túlzott mohóság, hiszen mindegyik olyan hasznosnak tűnik, és azt szeret­nénk, hogy a konyhánk a lehető legjob­ban felszerelt legyen. Először mégis próbáljunk az alapvető dolgokra, például a hűtőszekrényre és a tűzhelyre összponto­sítani, majd a helytől és a pénztárcánktól függően vegyük sorra a többi lehetőséget.

Méretek és arányok

A szabványos készülékek 60 cm szélesek (mint a szab­ványos konyhai alsó szekrények), de ha a konyhának nem kell egy egész családot ellátnia, ennél kisebb készülék is elegendő lehet. Mosogató- és mosógépet például 45 cm szélességben is forgalmaznak a szűk he­lyekre és a kisebb háztartásokra is gondolva. A rendkí­vül kevés hellyel rendelkező konyhákban jó megoldás egy 55 cm széles vagy mini hűtőszekrény. A másik végletet jelentik az extraméretű háztartási gépek, például az amerikai stílusú óriási hűtő-fagyasztó szekrények.

A szabványos főzőlap négyégős és négyzet alakú, bár manapság már kaphatók más méretű főzőlapok is különféle elrendezésű égőkkel. Választhatunk két-égőset is, ha nincs szükségünk többre. Ha a munkalap túl keskeny a szabványos főzőlaphoz, keskeny, egy sor­ban elhelyezett négy égőt tartalmazó főzőlapot is beépíthetünk. Nagyobb a rend, és plusz munkaterületet nyerhetünk, ha a főzőlapnak lehajtható teteje van. Beszereltethetünk pluszégős főzőlapot vagy dupla sütőt is, ha nem vagyunk helyszűkében, sőt akár egy szabadon álló tűzhely is szóba jöhet.

Álljunk ellen a kísértésnek

  • Kerüljük az olyan „ügyes kisgépek” vásárlá­sát, amelyekre semmi szükségünk sincs, és szabaduljunk meg azoktól, amelyeket valószínűleg soha nem fogunk használni.
  • Vegyük számba azokat a vízforralókat, turmixgépeket és kenyérpirítókat, amelyekből kettő is van – válasszuk ki mindegyikből a jobbat, a másikat pedig selejtezzük ki.
  • Ne hagyjuk, elöl a pulton a robotgépet, a ke­nyérsütőt vagy más készülékeket, hacsak nem használjuk őket naponta, mert csak út­ban vannak, elpiszkolódnak, és folyton tisztít­hatjuk őket. Tároljuk ezeket valahol máshol, lehetőleg zárt helyen.

Ötletes mosogatók

A mosogató a konyha egyik legfontosabb tartozéka. Sokféle méretben és alakban kapható, beleértve a sa­rokmosogatót is, amely amúgy kihasználatlan helyekre építhető be. Mini mosogató is létezik, amely négyszög­letes kialakítású és elég mély is, de nem foglal el sok helyet. Ha mosogatógépünk van, vagy egyszerre csak kevés edényt szoktunk elmosogatni, nincs szükség nagy csepegtetőtálcára.

A kétmedencés mosogató hasznos az olyan konyhá­ban, ahol elegendő hely áll rendelkezésre. Ha viszont nincs sok helyünk, keressünk olyat, amelyhez az egyik medencére illeszthető vágódeszka is tartozik, hogy ezzel is növeljük a munkafelületet. A mosogatóra min­denképpen lengőkaros keverőcsapot szereltessünk.

Elrejtett kincsek

Ha igazán kevés hely áll rendelkezésünkre, például, ha egy főzőfülkét szeretnénk leválasz­tani egy apró lakás nappali szobájából, állítsunk be olyan mini konyhát, amely egyetlen bútor­darabban tartalmazza az összes alapvető konyhai berendezést. Divatos, formatervezett rozsdamentes acél kivitelben is kapható ilyen egység.

Mosogató, hűtőszekrény csepegtető-tálca, beépített főzőlap, grill, mikrohullámú sütő, sőt még egy mosogatógép is beleférhet egyet­len kredencméretű bútordarabba, amelyet felső szekrények egészítenek ki. Forgalmaznak olyan változatot is, amelyik beépített sütőt és fagyasztós hűtőszekrényt is tartalmaz, mások háromszög alakú modulként beilleszthetők egy sarokba – praktikus megoldásként egy mutatós harmonikaajtó mögé.

Mosdó

A kerek, süllyesztett mosogató helytakarékos megoldás a kisméretű konyhákban csakúgy, mint a flexibilis csaptelep, amely félrehajtható, ha nincs rá szükség.

Tűzhely

Nem kötelező szabványos, négyégős, négyzet alakú főzőlapot válasz­tani. A különféle elrendezésű főzőlapok jól illenek a változatos alaprajzú és stílusú modern konyhákba.

Ügyes kombinációk

Ha a konyha nem elég nagy, állítsunk be többfunkciós gépeket, mint a mosó-szárítógép vagy a fagyasztóval egybeépített hűtőszekrény. Egyes kombinált tűzhelyek­ben mikrohullámú sütő is van, sőt van olyan mikrohul­lámú sütő, amelynek az oldalán kenyérpirító nyílást is kialakítottak. Léteznek többfunkciós konyhai robotgé­pek, amelyek a szokásos üzemmódokon túlmenően nemcsak főzni és párolni tudnak, hanem még elektro­mos mérleget is tartalmaznak.

A tűzhely egyik legfontosabb kiegészítője a pára-és szagelszívó, amelyre különösen az amerikai konyhák esetében van szükség. A szagelszívók többségébe lámpa is van beépítve, sőt az egyik legkorszerűbb modell szag­elszívó és mikrohullámú sütő egyben

Nem választhatunk beépített szekrénye­ket függetlenül a munkalapoktól, csepp­fogó lapoktól és más felületektől, ezért a színek és anyagok tervezésekor ezeket se hagyjuk ki a számításból. Érdemes felkutatni azokat az anyagokat, amelyek az életstílusunknak és a pénztárcánknak a legjobban megfelelnek.

Ellenálló falburkolás

A festett falak adják a hátteret a konyhabútor számára, de a munkalapok és a mosogató fölött szükség van védőburkolatra is. A leghagyományosabb cseppfogó anyag a kerámiacsempe – kemény, mosható és változa­tosan díszít. A festett fa lambéria valamivel lágyabb megjelenésű, jól eltakarja a nem egészen tökéletes fal­felületeket, és ha olaj alapú, magas- vagy selyemfényű festékkel vonjuk be, lemosható. A pala- és gránitburko­lat elegáns és masszív. Az újabb, szokatlanabb burkoló­anyagok közé tartozik a rozsdamentes acél, a tábla vagy csempeformában kapható alumínium és a hőálló üveg, amellyel hűvösebb megjelenést biztosíthatunk.

Kerámiacsempe

A kerámiacsempe a konyhai falak és cseppfogó felületek hagyomá­nyos burkolóanyaga, amely tartós és könnyen tisztítható felületet ad, és számtalan minta- és színvariáció kialakítását teszi lehetővé.

A munkalapok kiválasztása

A munkalapoknak fontos esztétikai szerepe van. Az olcsó felületek elronthatnak egy elegáns bútort, a szép anyagok viszont még a legegyszerűbb konyhabútort is „megemelik”. A stílus mellett azonban a gyakorlati szempontokat is figyelembe kell vennünk: a különböző anyagok más-más előnyökkel rendelkeznek.

  • Laminált munkalap: A legolcsóbb, és valószínűleg a leg­gyakrabban választott laminált burkolóanyag könnyen tisztítható, és óriási szín- és mintaválasztékban kapha­tó, beleértve a márvány-, pala- és gránitutánzatúakat is. Nem túlságosan kemények, és vágásokkal maradandó károkat tehetünk bennük.
  • Kő: A valódi gránit vagy márvány sokkal drágább, de nagyon praktikus a főzőlap környékének borítására, mivel kopás- és hőálló, emellett könnyen karbantart­ható. Kisebb konyhákban, ahol viszonylag rövid mun­kalapokra van szükség, megengedhetjük magunknak, hogy ilyet válasszunk. A gránit, a pala és a márvány tésztagyúrásra is alkalmas, ezért érdemes egy gyúró-deszkányit berakatni belőle egy hosszabb felületbe.
  • Fa: A legjobb megoldás a rétegelt-ragasztott fa, amely úgy készül, hogy az összeragasztott farétegeket kereszt­ben elvágják, és az így kapott keresztmetszet adja a deszkát. Felülete sokkal ellenállóbb a vágások okozta károsodással szemben, összekarcolódás után könnyen felújítható, de érzékeny a hőre, és karbantartásként gyakran be kell olajozni. Más anyagú munkalapba beilleszthetünk egy ilyen darabot vágódeszkának. A vízálló, olajozott keményfa rugalmassága miatt alkalmas a mosogató körüli rész borítására, ahol ki­csúszhat a kezünkből egy-egy üveg- vagy porcelántárgy.
  • Modern munkalapok: A drága, de egyre népszerűbb rozsdamentes acél egybefüggő felület hatását kelti az acélmosogatóhoz illesztve. Koriánból (gyantából és ásványból készült kopásálló anyag), surellből (poliészterbázisú műanyag) és más modern anyagok­ból egybeöntött mosogatót és munkalapot is lehet készíteni.

Stílus

A modern konyhába összeválogathatunk különböző stílusú felületeket. Az itt látható berendezésben jól megférnek a laminált munkalapok, az élénk színű szekrények, a fehér és króm kiegészítők és a PVC-padló.

Hogyan hatnak az anyagok

Modern hatású, ha különböző felületeket társí­tunk: acélt lágy fával, vagy sima üveget palával.

  • Fa munkalapokhoz, vágódeszkákhoz és padlókhoz használható. A felületet mindig kezeljük alapozóval és/vagy olajozzuk le.
  • Csempe – padlóra, falakra és munkalapokra. Színesek, de könnyen repednek vagy törnek, a fugázó anyag pedig elpiszkolódhat.
  • Üveg – polcokhoz, cseppfogó felületekhez, munkalapokhoz, sőt akár szagelszívókhoz is.
  • Fém – szerelvényekhez, padlókhoz, bútor­frontokhoz, cseppfogó felületekhez és munka­lapokhoz, ezen kívül konnektorokhoz, fogan­tyúkhoz és akasztósínekhez, vagy a fa munkalap elülső széle mentén futó szegélyhez.
  • Gránit – mosogatókhoz, cseppfogó felületek­hez, munkalapokhoz.
  • Pala – munkalapokhoz, cseppfogó felületek­hez, padlókhoz.
  • Márvány – padlókhoz, munkalapokhoz és gyúródeszkákhoz. A sötét márványon nyomot hagynak a savas anyagok, például a citromlé.
  • Gumi – padlókhoz. Tekercsben vagy lapok­ban, illetve poliuretán változatban kapható, és modern, funkcionális környezetben meleg tex­túrájú járófelületet alkot.

Kímélő padlóburkolatok

A konyha padlójának könnyen tisztíthatónak, csúszásmentesnek és elég puhának kell lennie ahhoz, hogy a leejtett edények lehetőleg sértetlenül ússzák meg a balesetet. A mindig esztétikus látványt nyújtó fa megfelel ezeknek a követelményeknek. A meglévő jó állapotú deszkákat lelakkozhatjuk, vagy akár a régire új faburkolatot is fektethetünk. A PVC-vagy a linóleumpadló puhább és olcsóbb. A kettő közül a linóleum a nagyobb kopásállóság és a rugal­masabb, mivel természetes anyagok, többek között parafa és lenmagolaj keverékéből készül, és idővel egy­re ellenállóbbá válik. Az egyedi minták szempontjából is több lehetőséget tartogat.

Kreatív felületek

A konyhai eszközöket és gépeket is felhasz­nálhatjuk a helyiség stílusának és színskálájának kiala­kításához. Napjainkban nagyobb felületválaszték áll rendelkezésünkre, mint valaha. A hagyományos sima fehér mellett élénk színű lakkozott felületekkel is talál­kozhatunk. A szálcsiszolt vagy fényes acél-, alumínium-és krómfelületek funkcionális megjelenésűek, hőálló üvegből pedig meglepő módon például már szag­elszívó is készül, amely harmonizál az üveg cseppfogó felülettel és munkalappal.

Fényes szeközök

A szálcsiszolt vagy fényes felületű fém konyhai eszközök nagyon népszerűek. Fényvisszaverő felszínt alkotnak, és gyakran lenyűgözően modernek, esztétikusak.

Mivel a konyhában rengetegféle dolgot kell tárolni, többek között konyhagépe­ket, edényeket, étkészleteket, fűszereket, asztalneműket, mosószereket, szakács­könyveket és szemetesvödröket a szelektí­ven gyűjtött hulladékoknak, ezért itt több kreatív tárolási megoldásra van szükség, mint a lakás bármelyik más helyiségében. A modern bútortervezők egymással versengve próbálnak minél nagyobb kapacitású tároló helyeket kialakítani a lehető legkisebb helyen.

Beépített megoldások

A legnagyobb tároló helyet a beépített szekrényekben lehet kialakítani. Ezek segítségével a konyha rendben tartható akkor is, ha a minimális felszerelésen túl is van tárolni valónk. A beépített bútorok segítenek kihasznál­ni a holttereket is. Fiókok találhatók például az alsó szekrények lábazati részében közvetlenül a padló fölött, vagy kiforduló polcok a sarokelemekben. A ki­húzható elemekben borosüvegeket, zöldségeket vagy szemetesvödröt tarthatunk, olyan tárgyakat, amelyek máskülönben értékes helyet foglalnának el a pulton vagy a padlón.

Szekrények, fiókok, polcok

Van, aki úgy véli, hogy a fiókok könnyebb hozzá­férést biztosítanak az eszközökhöz, mint a szekrények, és általában hatékonyabban lehet elrakodni bennük. A betétek és elválasztok, a lapos fiók tartalmát szépen elrendezik, míg a különleges tárgyak befogadására nagyobb méretű fiókok állnak rendelkezésünkre, pél­dául rendkívül mély fiókok a lábosoknak és a fazekak­nak, illetve miniatűr fűszerfiókok.

A felső szekrények sora jól mutat, kis térben azon­ban elég nyomasztóak lehetnek. A nyitott polcok könnyedebbek, s amennyiben rendben tartjuk és rend­szeresen takarítjuk őket, praktikusak is. Jól mutatnak rajtuk a porcelán- és pohárkészletek, a fűszertartók és a különféle tároló dobozok. A vaskos „lebegő” fa-polcok, amelyeket hosszú csavarokkal kell felszerelni, hogy ne látsszon a felfüggesztés, és amelyeket a háttér­ben lévő fallal harmonizáló színűre festenek, úgy néznek ki, mintha a konyhabútor tartozékai lennének. A fém- vagy vastag üvegpolcok hűvösebb, funkcionálisabb benyomást keltenek.

Lebegő polc

A „lebegő” polcokat rejtett rögzítő elemekkel erősítik fel, és a bútorzat szerves részét képezik. Mivel nyitottak, könnyebben lerakódik rájuk a por és a szennyeződés, és mindig rendben kell őket tartani.

Egyedi tervezésű fiókok

A szabványos alsó elemekben négy fiók fér el akkora helyen, mint egy kétpolcos szekrény. A fiókok lehetővé teszik, hogy felülről tisztán láthassuk a tartalmukat ahelyett, hogy derékmagasságnál alacsonyabb szek­rényben kellene turkálnunk azért, hogy hátulról elő­halásszunk valamit. A leghatékonyabbak a keskeny, kihúzható fiókok, amelyeket úgy alakítanak ki, mint egy mély fiókot, de a belsejük rekeszekre van osztva, hogy mindkét oldalról jól láthassuk, mi van bennük, és mindent elérhessünk. Ezek alsó vagy teljes magasságú elemek, utóbbiakban egyetlen keskeny front mögött elhelyezhetjük kamránk egész tartalmát.

Fiók

A rendkívül mély fiókok a szekrények szerepét átvéve biztosítanak könnyen áttekinthető tárolási lehetőséget azoknak az edényeknek, amelyeket nem szeretnénk, elöl tartani.

Zsúrkocsik, tálcák, ládák

A beépített fiókokat önálló tárolókkal is kiegészíthet­jük, amelyeket az asztalok és munkalapok alá tolha­tunk, vagy a felső szekrények tetejére tehetünk, hogy ezzel is kihasználjuk a nagy belmagasságot. A fonott kosarak és dróttálcák evőeszközök vagy más holmik önálló tárolóiként bárhol elhelyezhetők, ahol helyet találunk számukra. Nagyobb fémládákban lábosokat és tésztaszűrőket tarthatunk. Szükség szerint zsúrkocsikat vagy görgős rekeszeket is beszerezhetünk. A kere­kes vágódeszka munkalapként szolgál, alatta pedig akár polcok is helyet kaphatnak.

Sínek, tartók, akasztók

A felfüggesztett tárolási mód helytakarékos. A gyakran használt eszközöket a munkalap fölött a falra rögzített, vagy a lap elülső éle mentén futó acélrúdra akaszthat­juk, a mennyezetre függesztett tartókkal pedig a fejünk fölött tárolhatjuk a serpenyőket, tepsiket és más edé­nyeket. A falra erősített fogasokon és kampókon tart­hatunk például bögréket, sajtreszelőt vagy mérőpoha­rat, a csöpögtető tálca fölé a falra szerelt rács pedig az edényszárítást is megoldja

Helykihasználó ötletek

Szerezzük vissza a felületeinket. Hacsak nem akarunk szándékosan falusias benyomást kelteni, ahol mindig minden elöl, van, helyezzük a fűszertartókat és dobozokat polcokra, vagy tároljuk őket a szekrényekben.

  • Ne engedjük, hogy a régről ránk maradt élel­miszerek feleslegesen foglalják a helyet. Rend­szeresen ellenőrizzük a szekrényeket, és dob­junk ki minden lejárt szavatosságú terméket.
  • Ne hagyjuk, hogy összegyűljenek a mosatlan edények. Minél hamarabb tegyük a mosogató­gépbe vagy mosogassuk el, majd tegyük el őket a helyükre.
  • A szelektíven gyűjtött hulladékoknak, például a papírnak, az üvegeknek és a konzervdobo­zoknak, találjunk egy félreeső, de könnyen hoz­záférhető helyet, és gyakran ürítsük a tartókat.

Tartók konyha

A rudak és akasztók használatával felszabadíthatjuk a munkalapokat a fontosabb eszközök számára. A képen egy szép emeletes boros­üvegállvány látható, amely szükség esetén soronként bővíthető.

A konyhabútor stílusa többnyire meg­határozza az egész konyha jellegét. Szánjunk elég időt a megfelelő bútor kiválasztására, már csak azért is, mert valószínűleg több pénzt kell áldoznunk a konyhára, mint bármelyik másik szobá­ra. A szabadon álló bútorok a nagyobb, hagyományos stílusú konyhákhoz illenek, míg a beépített bútorokkal jobban kihasz­nálhatjuk a rendelkezésre álló helyet.

Beépített bútorok

A beépített konyhabútor többnyire elfedi a konyhai falfelület nagy részét. Ez annyit jelent, hogy a bútor elemeinek stílusa és színe szolgál háttérül minden más berendezési tárgy és készülék számára. Legtöbben ugyanazt a színt és kidolgozást választják a bútor összes eleméhez, bár mutatós az alsó és a felső szekrények közötti enyhe kontraszthatás is. A sima ajtók kevesebb piszkot vonzanak, mint a berakásos felületek, tisztán tartani is könnyebb őket. A fényvisszaverő (magas fényű festék, fém vagy üveg) felületekkel és fogantyúkkal szerelt elemek visszatükrözik a fényt, és csillogó, funk­cionális, modern megjelenést adnak a konyhának.

A valódi fa konyhabútor említésekor általában a vidékies stílusú konyhák jutnak az ember eszébe, azonban sima fronttal, fémfogantyúkkal és rozsdamentes acél munkalappal korszerű, városias hatást is kelthet. A modern kivitelezésű, halványsárga, füstüveg betétes ajtók vissza­verik a fényt, és fokozzák a tágasság látszatát az amúgy is nagyméretű, U alakú konyhában.

Szín és felület

Egyszínű fehér: A takaros, visszafogott és a tágasság látszatát keltő egyszínű fehér bútor jó választás akkor, ha nem vagyunk biztosak a színösszeállításban, vagy semleges színre van szükségünk a helyiség többi eleme miatt. A fehér berendezés mindenhez illik, és az ilyen konyhát könnyű felújítani, ha néhány év múlva kor­szerűsíteni szeretnénk.

Natúr fa: A fa meleg tónusai jól illenek a vidékies stílu­sú konyhákba, de ha sima, tiszta vonalú bútort válasz­tunk, halvány tónusú fa, mint például a juhar, a bükk vagy a világos tölgy (mivel a sötét felületek túl hangsúlyosak) – sima vagy keretes frontlapokkal, díszszegélyek és más díszí­tőelemek nélkül.

Festett vagy lakkozott: Az ilyen kivitel lehetőséget nyújt arra, hogy játszhassunk a színekkel. A merész elsődle­ges színek kozmopolita jelleget kölcsönöznek a bútor­nak, a halványabb pasztellszínek pedig inkább a fény­visszaverést és a tágasságot szolgálják. A rózsaszín, a banán sárga és a púder kék bútorok retro hangulatúak, és vidámságukkal ellensúlyozzák a szerelvények és konyhagépek funkcionális megjelenését. Válasszunk olyan színt, amely harmonizál vagy folytonosságot mu­tat a konyhához csatlakozó helyiségekkel. Ha különálló helyiségről van szó, egyes fiókokat és szekrényajtókat ellentétes árnyalatúra is festhetünk.

Üveg: A natúr fa, a fehér és a festett szekrényekre tele ajtólapok helyett üvegbetétes ajtót szerelhetünk, amely a világosabb, nyitottabb hatás mellett a szekrény tartal­mát is láthatóvá teszi. A betétek készülhetnek rücskös, acélszálas vagy füstüvegből. Modern megjelenést ad a bútornak, ha az egész ajtó üvegből van. A halványkék vagy zöld fóliázott üvegből készült szekrényfrontok acélfogantyúkkal a modern szekrénykészítés leghatáso­sabb megoldásai közé tartoznak. Még szebben mutatnak, ha a szekrényekbe világítást szereltetünk.

Rozsdamentes acél: A korábban csak az éttermek kony­háiban alkalmazott anyag mára a modern konyhák egyik elfogadott anyagává vált. A rozsdamentes acél már bizonyította előnyös tulajdonságait a konyhai gé­pek, munkalapok, fali csempék és cseppfogó panelek terén, és egyre szélesebb körben használják konyha­szekrények és előlapok készítéséhez is. Kiterjedt fényes acélfelületek létrehozásával professzionális megjele­nést adhatunk a konyhának.

Konyha fém

A könnyen tisztán tartható rozsdamentes acél fronttal készített szekré­nyek és fiókok visszaverik a fényt, és elegáns megjelenést nyújtanak a modern stílusú konyhában.

Fogantyúk

A fiókok és szekrények fogantyúinak lecserélésével teljesen megváltoz­tathatjuk a divatjamúlt konyhabútor megjelenését. Ezeket a széles fém rúdfogantyúkat rendkívül könnyű tisztán tartani.

Felújítás

Ha a meglévő konyhabútor jó állapotban van, és tetszik a térbeli elhelyezése is, sok időt és fáradságot takarítha­tunk meg, ha elbontás és új bútor beszerelése helyett inkább felújítjuk a régit.

  • Az ütött-kopott szekrényeket átfestéssel újjávarázsol­hatjuk. Sima, lemosható felszín kialakításához használjunk magas fényű vagy selyemfényű festéket, illetve a melamin borítású szekrényekhez speciális festéket. Hordjunk fel néhány réteg jó minőségű színtelen lakkot is az olyan konyhában, ahol élénk családi élet zajlik, vagy a bútor nagy igénybevételnek van kitéve.
  • Új ajtó- és fiókfogantyúk felszerelésével tehetjük teljessé a felújítást. A legelegánsabbak a diszkrét fém fiókfogantyúk, a hosszúkás D alakú fogantyúk vagy a széles fém rúdfogantyúk, amelyek könnyen tisztít­hatók. Ha valami feltűnőbbre vágyunk, választha­tunk színes üveggombokat.
  • Teljes átalakításhoz tartsuk meg a szekrénytesteket, de cseréljük le az ajtókat. Sokféle előre gyártott frontelem kapható, amelyeket csak fel kell illeszte­nünk a meglévő szerelékekre. így viszonylag gyorsan, teljesen új konyhánk lesz anélkül, hogy ki kellene fizetnünk egy vadonatúj bútor beépítésének árát.

Gyakorlati kérdések

A szekrények megtervezése – beleértve a nyitási és zárá­si mechanizmust – fontos feladat, különösen kisméretű konyhákban. A szokványos zsanéros ajtó sok helyet foglal el teljesen kinyitott állapotban, ami meglehető­sen sokat számít keskeny konyhákban vagy U alakú elrendezés esetén, ahol egy nyitott ajtó az egész teret elfoglalhatja. Helytakarékos megoldás a rolós vagy a tolóajtó, amely függőlegesen, illetve oldalirányban mozog. A félmagas alsó vagy osztott felső szekrények ajtaja felfelé nyílik, vagy a szekrény belsejébe tolható, s így nem vesz el helyet a konyha teréből. Jó tudni, hogy a keskeny szekrények normál zsanéros ajtói nyitott állapotban kevesebb teret vesznek el a helyiségből.

Konyha

Kész vagy méretre gyártott?

A kész konyhaszekrények lapra szerelve, a mellékelt kiegészítők felhasználásával (konzolok, csavarok és zsanérok) házilag összeszerelhető változatban, illetve előre összeszerelt korpusz formájában kaphatók. Ez esetben meg kell elégednünk a szabványos bútormére­tekkel, ami azt jelenti, hogy a sarkoknál üres helyek maradhatnak. Ha a pontos illeszkedés és a helykihasz­nálás az elsődleges szempont, esetleg különleges for­májú helyiséget kell berendezni, érdemes inkább mé­retre gyártott, egyedi bútorok készítésével foglalkozó céget megbízni, amely pontosan megtervezi, és az adott méretre legyártja azt, amit elképzeltünk.

Alaposan mérlegeljük a költségeket. A lapra szerelt bútorok sokkal olcsóbbak, de fizetnünk kell az össze­szerelésért, ezért elképzelhető, hogy megéri egy kicsit többet áldozni egy méretre gyártott konyhabútorra, amelynek az ára a beszerelést is magában foglalja.

Szabadon álló bútorok

A szabadon álló konyhabútorok a konyha rugalmasabb elrendezését teszik lehetővé, és azzal az előnnyel is jár­nak, hogy költözéskor magunkkal vihetjük őket. Nem olyan meghatározó jellegűek, mint a beépített konyha­bútor. Egy nagyméretű konyhát teljesen berendezhe­tünk ilyen bútorokkal, vagy akár elhelyezhetünk egy-egy önálló darabot a beépített konyhabútor mellé, hogy így tegyük egyénibbé és érdekesebbé a konyhánk berendezését, különösen, ha az közvetlenül kapcsoló­dik a nappali szobához vagy az ebédlőhöz.

A szabadon álló bútorok másik előnye, hogy nem kell időt és pénzt szánni az összeszerelésükre. Állítsuk a helyükre a bútordarabokat, majd szükség szerint alakítsuk ki a gáz, az elektromos áram, valamint a víz-és csatornahálózathoz való csatlakozást. További előny, hogy akár darabonként is megvehetjük őket, és nem kell egyszerre akkora összeget kifizetnünk, mint a beépített konyhabútor esetében.

Konyhabútor

A szabadon álló kredenc különösen vidékies stílusú konyhák­ban mutat jól. Előnye, hogy rejtett és látható tárolási lehetősé­geket egyaránt kínál.

Sziget konyhában

A szigetszerű elem úgy néz ki, mintha szabadon álló bútor lenne, ám nem lehet elmozdítani, és akár tűzhelyet vagy mosogatót is építhetünk bele.

Hasznos ötletek

Egy kredenc vagy magas pohárszék ideális lehet az edé­nyek, evőeszközök és asztalneműk tárolására, és izgal­mas ellentétet képez a modern beépített konyhabúto­rokkal. Más szabadon álló darabot is érdemes beállíta­ni a konyhába: tálalót, húsbontó tőkét, márvány tetejű asztalt a tésztagyúráshoz vagy hagyományos stílusú lócát. Ezek tárolási lehetőséggel is szolgálnak. Asztalos megrendelésre elkészítheti, vagy régiségbolt­ban beszerezhetjük őket.

Másféle hatást vált ki egy-egy fémpolc vagy hálós ajtajú fémszekrény. Ha a lehető legmodernebb, speciálisan a maximális helykihasználásra tervezett szabadon álló darabokra van szükségünk, válasszunk laboratóriumi stílusú acélbútort, amely mosogatót és munkalapot – sőt néha még főzőlapot is – magában foglal. Ez egy egész szekrénysort kiválthat, vagy sziget­szerűen elhelyezve elválaszthatja a konyhát a hozzá kapcsolódó helyiségtől. Néhány ilyen jellegű konyha­bútorhoz alsó szekrények is tartoznak, mások lábakon állnak, így nyitottabb, tágasabb benyomást keltenek, és elfér alattuk egy-egy önálló tároló rekesz, zsúrkocsi vagy összehajtható szék.

Helykihasználó ötletek

Ha kevés hely van a konyhában, határozott, áramvonalas formákra van szükség, minden­féle felesleges díszítőelem nélkül.

Helykihasználó bútor

  • Alacsony belmagasságú helyiségben érde­mes félmagas felső szekrényeket felszerelni, mert a teljes magasságúak túlnyomasztóan hathatnak.
  • Szereljünk a szekrénysor végére záró elemet lekerekített polcokkal, hogy mutatósabbá tegyük a sarkokat.
  • Az ajtókat és a fiókokat fogantyúk helyett rejtett nyitókkal szereljük fel, hogy semmise szakítsa meg a bútorfrontok egybefüggő, fényes felületét.
  • Rejtsük a szerelvényeket nyitható homlok­lemez mögé, hogy semmi se törje mega szekrény szabályos vonalait.
  • Vágjunk le egy keveset a szekrények hátul­jából, hogy csökkentsük a mélységüket, és ne nyúljanak annyira be a helyiségbe.
  • Kifelé nyíló ajtók helyett válasszunk toló vagy redőnyös ajtókat.

A hagyományosan az otthon szívének tekintett konyha a legtöbbet használt tér a lakásban, ezért mielőtt elkezdünk a felújításról és az alkalmazni kívánt mintákról és színekről töprengeni, pon­tosan át kell gondolnunk, mit is várunk a konyhátok Szerencsések vagyunk, ha teljesen az alapoktól kezdhetjük a konyha átépítését vagy kibővítését.

Igénybevétel

Vegyük fontolóra, mennyi időt fogunk eltölteni a konyhában; hogy csak főzésre szolgál-e, vagy étkező­területet is ki kell-e alakítani benne, és hogy milyen készülékekre és tároló helyekre lesz szükségünk ahhoz, hogy kényelmesen főzhessünk. Nem sok helyen találni már manapság klasszikus tágas konyhát hatalmas tűz­hellyel és a vasárnapi ebédhez az egész család részére elegendő étkezőasztallal.

Konyha 2

Kisebb lakásokban a konyha sokkal inkább egyfajta kiszolgálóhelyiségként műkö­dik, és a hagyományos tevékenységek, például az étke­zés vagy a leckeírás, a nappali és hálószobákba szorul vissza. A konyhának azonban, méretétől függetlenül, meg kell felelnie a gyakorlati kívánalmaknak. Azt is vegyük számításba, hogy hány ember fogja rendszere­sen használni a helyiséget.

Legyünk reálisak a konyhaművészetünket illetően. Ne szerezzünk be egy csomó olyan készüléket, amelyet soha nem fogunk használni, és gondoljuk át, mekkora szekrényekre lesz szükségünk. Állandóan feltöltött kamrát szeretnénk, hogy bármikor egy szempillantás alatt összeüthessünk egy ebédet, vagy egyszerre csak annyi alapanyagot szoktunk vásárolni, amennyi egy étkezéshez kell?

Bárpult

A bárpult és a bárszékek kis helyen megvalósítható étkezőterületet alkotnak a konyhában, és aki itt helyezi magát kényelembe, az a főzés­sel foglalatoskodó háziasszonnyal is jól elcseveghet.

A konyhai munkafelület nagysága a következő megfontolandó részlet. Mérlegeljük, hogy akkora hely­re van-e szükségünk, hogy egyszerre akár három fogást is elkészíthessünk, és még maradjon hely a tészta ki-nyújtásához is, vagy reálisan mérlegelve valószínűbb, hogy többnyire csupán egytálételeket főzünk, amelye­ket nagyon kis helyen is elő lehet készíteni.

Hol legyen a mosógép?

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha van a házunkban külön háztartási helyiség vagy mosókonyha, ahol moshatunk, ruhát szárít­hatunk és vasalhatunk, esetleg elhelyezhetjük a szelektív hulladékgyűjtőt, a használaton kívüli kabátokat, sáros cipőket és más rejtegetni való holmikat. Ha nincs mosókonyhánk, de a kony­hában elég nagy helyünk van ahhoz, hogy leválasszunk egy ilyen célú területet, érdemes kihasználni a lehetőséget.

Ha erre nincs mód, gondoljuk át, hogy a mosást a konyhában kell-e végeznünk, vagy nem jobb-e a mosógépet máshol, például a fürdőszobában elhelyezni. Ha a rendelkezésünkre álló hely korlátozott, és szárítógépet is akarunk használni – ami télen különösen praktikus -, lehetőség szerint olyan készüléket vegyünk, amely mosó- és szárító­gép is egyben, hogy ne kelljen két külön készü­lékkel elfoglalni az értékes helyet.

Teljes átalakítás

Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy lehetőségünk nyílik néhány szerkezeti átalakítás­ra is, döntsük el, hogy a konyha teljesen különálló egység legyen-e, vagy esetleg jobb megoldás, ha egy nagyobb, nyitott elrendezésű tér részeként funkcionál (amerikai konyha). Ez utóbbi megoldás nagy előnye, hogy a határvonalak könnyebben áthelyezhetők. Ha a jelenlegi konyhánk nem túlságosan nagy, itt az alkalom, hogy tágasabbá tegyük, és ha szükséges, egy kicsit megnagyobbítsuk.

A konyha berendezésének újratervezése kiváló le­hetőség a világítás és a vizesblokk átalakítására is, hogy hatékonyabban tudjunk dolgozni, és az igényeinknek megfelelően átrendezzük a vízvezetékeket, vagy újabb konnektorokat szereltessünk be a konyhai gépeknek.

Nagy konyha

Nagyméretű konyhákban hasznos a szigetszerű kialakítás, amely plusz munkafelületként és rakodóhelyként szolgál, de szükség esetén térelválasztó szerepe is lehet a konyha és egy másik helyiség között.

Amerikai konyha

Az amerikai konyha közepén elhelyezett asztal és székek étkező­helyként szolgálnak, az összehajtható, valamint az átlátszó műanyag székek pedig tágítják a kis teret.

Az étkezőhely kialakítása

Néhány nagy konyhában lehetőség nyílik arra, hogy a helyiséget teljes értékű étkezőként is használjuk. Még a kis konyhákban is lekanyaríthatunk egy étkezősarkot, amely elég nagy a reggelizéshez vagy a kávézáshoz. A reggeliző pult jó ötlet beépített bútorú konyhákban, de akár még egy asztalkát is elhelyezhetünk valahová. A kerek asztalok kevesebb helyet foglalnak el, mint a szögletesek (ideálisak a kis kerti asztalok), és néhány összecsukható székkel megoldhatjuk, hogy több hely maradjon szabadon.

Ha a konyha nyitott terű nappali szobával szomszé­dos, az utóbbi felé bővíthetünk, és tágasabb étkezőhe­lyet alakíthatunk ki a két helyiség határán. A konyha­bútor egy eleme vagy egy szekrény kitűnő térelválasztó lehet, amennyiben egyértelműen szeretnénk jelezni, hogy két különböző területről van szó (a lekerekített szélű szigetszerű egységgel kevésbé éles határvonalat teremthetünk, és nem kell hegyes sarkokat kerülget­nünk sem), de a területek szétválasztását stílusváltással is megoldhatjuk. Másfajta padlóburkolattal (például linóleum helyett parketta) az étkezőhelyet szobaszerűbbé tehetjük, de az is jó megoldás, hogy más színűre festjük a falait.

Az alaprajz elkészítése

Ahelyett, hogy kizárólag a vizuális hatásra összpontosítanánk, szánjunk elegendő időt a konyha berendezésének praktikus megtervezésére. Érdemes tanácsot kérni lakberendező szakembertől, a konyha­bútort forgalmazó cégek többsége kínál ilyen szolgáltatást.

A munkaháromszög

A konyha tervezésekor mindenképpen tekintetbe kell venni a tűzhely, a mosogató és a hűtőszekrény együtte­sét, amelyet a tervezők általában „munkaháromszög­nek” neveznek. Ezeket az egységeket úgy kell elhelyez­ni, hogy könnyen és akadálytalanul mozoghassunk közöttük. Először a mosogató helyét jelöljük ki, mert ha csöpögtetőt is csatlakoztatunk hozzá, valószínűleg ez lesz a pult leghosszabb egysége. (Ha mosogatógépet és mosógépet is szeretnénk betenni, ezek legyenek a mosogató közelében, hogy csökkentsük a vízszerelés költségeit.)

Ezután tervezzük meg egymás közelében az előkészítő és a főzésre szolgáló területeket. Ügyel­jünk arra, hogy a főzőlap és a sütő csak néhány lépésre legyen a mosogatótól. A hűtőszekrényt az előkészítő terület szomszédságában helyezzük el, de tartsuk távol a mosogató körüli forgalomtól. Próbáljunk a legfonto­sabb egységek közé egy-egy munkafelületet beilleszte­ni, de az előkészítő terület mindenképpen a főzőlap és a mosogató között legyen.

Konyha 2

A tűzhely, a mosogató és a hűtőszekrény alkotta praktikus munka­háromszög képezi a berendezés alapját. Megfelelő kialakítás esetén mindhárom pontot jól el lehet érni munka közben.

Személyre szabva

Kis konyhákban, amelyeket egyetlen ember használ, az U vagy patkó alakú elrendezés a legkézenfekvőbb. Ha egynél többen is megfordulnak majd a konyhában, a szekrénysorral és szerelvényekkel kialakított nyitott L alak megfelelőbbnek bizonyulhat. Hosszú, keskeny he­lyiségekben a kétsoros elrendezés a legpraktikusabb, ahol a készülékek és a munkafelületek a hosszú falak mentén nyernek elhelyezést. A nagyobb konyhákban akár szigetszerű egységet, bárpultot vagy étkezőasztalt is el tudunk helyezni.

Ne feledkezzünk meg a megfelelő munkamagasság és az elérhetőség egyéni szempontjairól sem. Döntsük el, hogy számunkra a fiókok vagy a szekrények biztosí­tanak könnyebb hozzáférést a tárgyakhoz. Tervezzük a sütőt és a hűtőszekrényt szemmagasságba, a mély­hűtőt, amelyet ritkábban használunk, alacsonyabbra. Ügyeljünk rá, hogy a munkalap és a mosogató magas­sága megfeleljen a testmagasságunknak – nagyon kényelmetlen a konyhában úgy állni és dolgozni, hogy ezek túl magasak vagy túl alacsonyak. A minőségi konyhabútoroknak egyébként állítható lábai vannak, amelyeket tetszés szerinti magasságúra igazíthatunk.

A konyhabútor mérete

A modern konyhaszekrények különféle széles­ségben kaphatók, hogy maximálisan kihasznál­hassuk a rendelkezésünkre álló helyet. Általá­nosságban azonban elmondhatjuk, hogy a szabványos alsó konyhaszekrények 60 cm szélesek és körülbelül 60 cm mélyek (ezáltal a legtöbb szabványos konyhai készülék be­építhető), de a kisebb konyhákhoz igazodva léteznek 50 cm mély bútorok is. A szemmagas­ságba akasztható felső szekrények általában 32-35 cm mélyek. Mielőtt kiválasztanánk a bútorokat, ellenőrizzük ezeket a méreteket.

Egy kisméretű konyha könnyen túlzsúfolttá válhat a benne elhelyezett bútoroktól és háztar­tási gépektől. Gondoljuk át, nem lehetne-e kes­kenyebb bútorokkal levegősebbé tenni a helyi­séget (könnyen levághatunk egy darabot a bútorok hátuljából). Szellős hatást kelt, ha csak alsó szekrényeket teszünk be, és a falak felső részét szabadon hagyjuk.

Kör alakú konyha

A kör alakú konyha nagy kihívást jelent, és rendkívüli pontosságot követel a bútorok és munkalapok beillesztésénél, ezért ilyen helyiségbe érdemes méretre készíttetni a berendezést.

A konyhaszekrények

Mielőtt elkezdenénk a konyhabútor-szaküzleteket jár­ni, meg kell tudnunk, hogy pontosan mekkora hely áll rendelkezésünkre. Még ha szakemberrel terveztetjük is a konyhát, nem árt, ha milliméterpapírra magunk is fel­vázoljuk a tervrajzot, hogy jobban átlássuk az igényeket és a gyakorlati lehetőségeket.

  • Rögzítsük a helyiség minden méretét, a belmagassá­got is beleértve – sok gyártó készít ugyanis különbö­ző magasságú szekrényeket
  • Jelöljük be a helyhez kötött elemeket, például a radiátorokat, ajtókat, ablakokat, falmélyedéseket és szegélyléceket, tüntessük fel a méretüket, és ábrá­zoljuk a közműcsatlakozásokat (gáz, víz, áram) is.
  • Mérjük le az összes kiszögellést és a csöveket, amelye­ket meg kell kerülni. Akár fényképeket is készíthe­tünk emlékeztetőnek, hogy segítségünkre legyenek, amikor a tervezővel tárgyalunk.
  • Mérjük le azokat a berendezéseket, amelyeket meg szeretnénk tartani.

A munkalap megvilágítása

Tervezzünk hatékony világítótesteket a munkalapok megvilágításához. Válasszunk megfelelően elhelyezett mennyezeti lámpákat, ha a pultok fölött nincs felső szekrény. Ha a konyhabútorhoz szemmagasságba akasztott felső szekrények is tartoznak, a lámpákat ezek alá is felszerelhetjük. A még jobb megvilágítás érdeké­ben szabadon álló, halogén spotlámpákat helyezhe­tünk a sarkokba. Az üveges ajtajú felső szekrények bel­ső részébe szerelt lámpák finom háttérvilágítást adnak, és világító paneleket is szerelhetünk a falra a munka­lap fölé.

Keskeny konyha

A keskeny helyiség kedvezőtlen arányait korszerű bútorokkal és felületekkel ellensúlyozhatjuk. Mivel itt nincsenek felső szekrények, a mennyezeti spotlámpák közvetlenül megvilágítják a munkalapot.

Ez a lakberendezési stílus a természetet használja kiindulópontként, amelyre építkezhet, és amelyből ihletet meríthet ahhoz, hogy a legtöbbet kihozza a termé­szetes anyagokból – lágy színeikből és kortalanul klasszikus formáikból. Az ilyen stílusú otthon egyszerű és egyedi, olyan, ami soha sem megy ki a divatból.

A látvány

Az érett vagy durván megmunkált fa, hideg kő, üde pamut, természetes vesszőfonat és a nehéz, textúráit szövet csak néhány példa a természetes stílus megjele­néséhez szükséges alapvető elemek közül. Halvány, semleges színeinek és csodálatosan eklektikus textúrái­nak köszönhetően maradandó vonzerő jellemzi ezt a stílust, amely városi és vidéki otthonokban egyaránt jól mutat.

A természetes színek és tónusok felhasználása rengeteg lehetőséget kínál. Tisztán természetes formájukban a nyers textúrák, vaskos formák és nehéz textíliák egyszerű, rusztikus megjelenést nyújtanak, ha azonban a természetes anyagokat szögletesebb, áramvonalasabb formákkal és felületekkel párosítjuk, az összhatás inkább modern jellegű.

Bármelyik változatot is részesítjük előnyben, a stílus alapjainak tekintetében ugyanazok a főbb szabályok. Kezdjünk egyszerű háttér létrehozásával a falakon, a padlón és más felületeken. Eközben alkalmazzunk néhány domináns textúrát a természetből, például sima követ, régi fapadlót, faburkolatot vagy szabadon hagyott fagerendákat, amelyeknek azonban összhang­ban kell lenniük a háttérrel. A kiválasztott bútorok és berendezési tárgyak semleges közegbe állítva meg­nyugtató és pihentető környezetet teremtenek.

Természetes stílus

A fehér falak az érdekes textúrákat és tónusokat ötvöző bútorokkal és berendezési tárgyakkal párosítva nyugodt hangulatúvá teszik, tágasnak és világosnak láttatják a nappali szobát.

Fő jellemzők

  • Természetes anyagok: Melegsége miatt a fa a természetes stílus nélkülözhetetlen eleme. A felülete lehet rusztikusán durva, sima és halványított, antik és öregített, vagy modern, fényesre lakkozott. E sokoldalú anyagot fel­használhatjuk a padlók, a falak vagy a mennye­zet burkolásához, lambériázáshoz, illetve búto­rok és más berendezési tárgyak formájában. A kő szintén praktikus burkolóanyag; használ­hatunk gres-, homok- és mészkő lapokat, vagy rusztikus téglát és terrakotta burkolóanyagot.
  • Textúra: Próbáljunk érdekes felületeket kialakítani az egész házban, és válogassunk össze különféle textúrájú felületeket a szerelvé­nyeken, bútorokon, berendezési és dísztárgya­kon. Helyezzünk egymás mellé puhát és kemé­nyet, rücsköset és simát. A kőből vagy fából készült borítás a mosdó vagy fürdőkád körül látványos és modern megjelenést ad a fürdő­szobának, az egyszerű, rusztikus farönkökből ácsolt étkezőasztal egyénivé és karakteressé teszi az ebédlősarkot, a vászonborítású kanapé pedig otthonos, fesztelen légkört teremt a nappaliban.
  • Kandalló: Amellett, hogy meleget áraszt, általában a leghangsúlyosabb tárgy az adott helyiségben. Dönthetünk valódi nyitott kandalló mellett, amelyben nagy fahasábokat éget­hetünk, vagy választhatunk modern, a falba simuló sima mészkővel keretezett változatot.
  • Egyszerű függönyök és rolók: Az árnyékolókat legjobb egyszerű formájúra és természetes anyagúra tervezni. A felesleges díszektől mentes szobabelsőhöz ideális válasz­tás a földig érő pamut-, vászon- vagy gyapjú­függöny, illetve az egyszerű, modern fa- vagy vászonroló.
  • Természetes fény: Felejtsük el a be­épített lámpákat, és amennyire csak lehet, használjuk ki a természetes fényt. A halvány színek, egyszerű ablakok és szellősen berende­zett szobák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy világos, tágas otthont teremtsünk.

Miért tetszik?

A természetből vett lágy színeivel és kellemes tapintású elemeivel a természetes stílus pozitívan és esztétikusan hat, mivel egyszerű, sallangoktól mentes, nyugodt, kényelmes környezetet biztosít. Nemcsak azok számára jó választás, akik az egyszerű színeket és a fesztelenséget kedvelik, hanem azoknak is, akik szeretnék fel­fedezni a természetes anyagok egyre bővülő kínálatát. A környezetbarát belső terek előtérbe kerülésével a természetes megjelenés híveinek tábora egyre nő, és ehhez nagymértékben hozzájárul a speciális festé­kek, bútorok és berendezési tárgyak széles választéka.

A természetes stílus valamennyi variációja (a vidéki­estől a mérsékelten modernig) bármely életformával összehangolható. Még a halvány színek keverése is praktikusnak bizonyulhat, mert a természetes rostok és textúrák általában nagyon tartósak és erősek, ez pedig fontos szempont a gyerekes családok otthonában.

A legfontosabb színek

Válasszunk egy a természetben előforduló alapszínt, majd alakítsunk ki egy színpalettát ennek különböző árnyalataiból, illetve merészebb összhatás kedvéért a vele kontrasztot képező árnyalatokból. Merítsünk ihletet a puha fehér kréta, a szürke és barnásszürke kövek, az érett faanyag, a homok és a föld színeiből – olyan színkombinációk ezek, amelyek szinte minden belső térben jól mutatnak.

Bár a paletta egészen a mély dióbarnáig és a sötét palaszürkéig terjed, az ilyen árnyalatokat csak nagyon ügyesen és kiegyensúlyozot­tan szabad alkalmazni, nehogy túlságosan hangsúlyossá váljanak. Halványszínű fából készült bútorokkal berendezve a sötét palapadlójú szoba például a való­ságnál kisebbnek és hidegebbnek látszik, a lágyabb színű kőpadló ellenben harmonikusan illeszkedik a berendezéshez.

Színek

Válasszunk egyszerű formájú és érdekes textúrájú, a természetes megjelenéssel összeillő elegáns kiegészítőket. A képen látható rattan alátétek nagyszerűen illenek a nyersfa asztalra.

Természetes falak

Óriási választékban kaphatók, fehér árnyalatú falfestékek a halvány kékesfehértől a szürkés árnyalaton át a sárgásfehérig. A képen látható lágy krémszínbe hajló fehér jól illik a fa érett, aranybarna színéhez.

Falak

A falak legyenek lágy tónusúak, ami nem csak a nagy festett felületekre igaz. A textúra is lényeges, hiszen rengeteg különféle lehetőségből választhatunk, példá­ul velúrhatású falfestéket, díszvakolatot vagy fa-, illetve textilborítást, csempéket és kőlapokat. Valószínűleg mégis a festék a legkézenfekvőbb és legolcsóbb meg­oldás, mert szinte végtelen színvariációban, finom tónusokban áll rendelkezésünkre, s ezek meghatáro­zóak a lakberendezési terveink szempontjából.

Fontos, hogy otthonunkban a lehető legjobban kihasználjuk a természetes fényt, amely a választott színnel azonos hatású. A világító fehér nem mindig megfelelő szín egy alapvetően sötét szobában. Túlságosan erőteljes és kellemetlenül vakító lehet, ezért a lágyabb tört fehér, krémszín, sárgásszürke, barnásszürke vagy a szürke más tónusai jobb megoldást kínálhatnak.

A textúráit falburkoló anyagok haszno­sak, ha nem egészen tökéletes falfelületeket kell bur­kolni. Óriási választékban kaphatók a természetes fű­féléktől, szőttesektől és textilutánzatú tapétáktól egészen a bőr, bambusz és természetes papír burkoló­anyagokig. Ezek érdekes textúrájukkal karakteresebbé teszik a helyiséget. A faburkolat szintén népszerű, és a választott fa­anyagtól és a felhasználási módtól függően alakítja a helyiség stílusát. Beboríthatjuk az egész falat modern, fényesre lakkozott lapokkal, vagy használhatunk ruszti­kus hatású nyers tölgyfa gerendákat.

Függönyök, rolók

Az árnyékolók legyenek túlnyomó részben egyszínűek, és engedjük, hogy inkább a textúra érvényesüljön. Al­kalmazzunk praktikus anyagokat, például szádat, musz­lint, pamutot vagy vásznat a könnyű függönyökhöz és puha rolókhoz, vagy ha inkább az a cél, hogy a meleget bent, a kíváncsi tekinteteket pedig kint tartsuk, szerel­jünk az ablakokra nehéz jutavászonból, pamutzsávolyból, esetleg fényűzőbb gyapjúszövetből vagy szőttesből készült rolókat.

A földig érő, szabadon lengő, egyszerű stílusú függönyök nagyobbnak és világosabbnak láttat­ják a szobát. Ezeket a felső szegélyre varrt szalagokkal vagy fülekkel akaszthatjuk fel, de a ráncolt csipeszes megoldás is megfelel. A zsalugáterek és spaletták egyszerű árnyékolók, a sima római rolók kellően visszafogottak, a felteker­hető roletták pedig szépen díszítik az ablakokat. A fa-spaletták elegánsan mutatnak nagyméretű ablakokon.

Világítás

A megvilágításnak vissza fogottnak és természetesnek kell lennie, és arra kell felhasználni, hogy hangsúlyoz­zuk vele a természetes stílusra jellemző nyugodt hangulatot. A fény-árnyék játék lényeges eleme a lakás­belsőnek, ezért alkalmazzunk világos színeket és fény­visszaverő felületeket, amelyek az egész helyiségben visszatükrözik a természetes fényt.

A természetes fényt visszafogott, fényerő-szabályo­zóval felszerelt spotlámpákkal egészíthetjük ki, ame­lyekkel kedvünk szerint változtathatjuk a szoba hangu­latát. Különféle asztali és állólámpákat praktikus és díszítő céllal egyaránt alkalmazhatunk. Modernebb hatást érhetünk el feltűnő, áramvonalas lámpákkal, a kocka alakú, fa vagy üveg lámpatesteket pedig páro­sítsuk természetes szőttesből vagy más textilből készült lámpaernyővel. Ha a hagyományosabb megközelítést részesítjük előnyben, akkor válasszunk inkább szokat­lan, érdekes anyagokból készített lámpákat, amelyek egyedivé teszik a szobát, ilyen lehet például egy fa­szoborból vagy nyers tölgyfarönkből készített lámpatest egyszínű lámpaernyővel.

Világítás

Modern hangvételű természetes anyagok mellé válasszunk olyan világítóeszközöket, amelyek díszítő funkciójuk mellett praktikus fény­forrásként is szolgálnak.

Padló

A padlóburkolat legyen természetes textúrájú és vilá­gos tónusú, hogy hangsúlyozza a szoba világosságát és tágasságát. A kemény padlók, például a kő, a pala, a márvány és a mészkő kopásállók, praktikusak és re­mekül mutatnak, de nehezek, és eléggé hideg járófelü­letet alkotnak. Érdemes alájuk padlófűtést beszereltet­ni, hogy meghitt és meleg legyen a szoba.

Mészkő padló

A mészkő padlóburkolat tartós és kopásálló. A természetes bézstől a krémbe hajló fehérig rengeteg gyönyörű, lágy színárnyalatban kapható, és modern vonásokkal gazdagítja a természetes stílusú lakásbelsőt.

A szőnyegpadló és a gyékényszőnyeg puhább meg­oldás, mindkettő esetében rengeteg világos árnyalat és érdekes textúra közül választhatunk. A fa a másik praktikus lehetőség, amely – hajó minőségű anyagot használunk – tartós, és a korral még csak szebb lesz. Kerüljük a fényes laminált padlóburkolókat, inkább szerezzünk be keményfát, amely sokféle színárnyalat­ban kapható és egyedi megjelenésű.

Lakástextíliák

A természetes színű nyers pamut, a könnyű muszlin, a durva vászon és a puha gyapjú fontos szerepet játszik a természetes stílus kialakításában. Az egyszínű össze­állításokat textúrájukkal és karakterükkel gazdagítják. Minél egyszerűbb a stílus, annál fontosabb a megfelelő egyensúly kialakítása, hogy a szobabelső kényelmes, esztétikus és praktikus legyen. A nappali szobába könnyen kezelhető anyagokat válasszunk, amelyek nemcsak jól néznek ki, de egyszerűen tisztíthatók is.

A földig érő, könnyű függönyökkel, a kényelmes, levehető bútorhuzatokkal és a pazar tapintású gyapjú­szőnyegekkel ideális, otthonos környezetet alakítha­tunk ki. Modernebb megjelenésűek a huzat nélküli kárpitozott bútorok, amelyek a kidolgozott részletek­kel hatnak. A berendezési tárgyak lehetnek finoman megmun­káltak, de ne legyenek túldíszítettek, és illeszkedjenek jól bele a természetes stílusú lakásbelsőbe. Finom rész­let lehet például egy sor fagomb a díszpárnán, vagy egy a kanapéra terített bőrrel szegett pléd.

Lakástextil

A semleges színű természetes anyagokból készült, aprólékos kidolgo­zású, kellemes tapintású díszpárnák és takarók finom részleteikkel barátságos környezetet teremtenek.

Az otthont családiassá és meghitté varázsoló romantikus stílus lényege, hogy az ösztöneinket követve olyan belső teret alakítunk ki, amelyben visszavonul­tan, szeretett tárgyainktól körülvéve pihenhetjük ki magunkat. Egy-egy ki­fakult virágmintás bútorhuzat, egymástól elütő poharak és tányérok, örökölt kincsek vagy antik és a bolhapiacon fel­fedezett tárgyak eklektikus kavalkádja adja ennek a stílusnak a jellegzetességét.

A látvány

A romantikus stílus sohasem a tárgyak „értékét” tartja szem előtt. Ehelyett az a célja, hogy kedvenc tárgyaink magunk köré gyűjtésével olyan környezetet alakítsunk ki, amely nosztalgikus emlékeket ébreszt bennünk, kényelmes és kedves a szívünknek.

A romantikus stílus nem feltétlenül túlzsúfolt és túlontúl hagyományos. Az elegáns, fehér festett búto­rok vagy praktikus zománcedények például leginkább a stílusjegyek egyszerűségével hatnak, és ez a fajta kor­szerű megjelenés jól mutat romantikus lakóterekben is anélkül, hogy veszítene vonzerejéből. A nosztalgikus stílusú és retro otthonok iránti igény feléledésével egyre több régimódi mintákkal díszített modern szövet és berendezési tárgy jelent meg a boltokban, például retro bútorok vagy hagyományos stílusú zománc­edények és konyhai eszközök.

A klasszikus romantikus stílus enyhén kopottas, „lelakott” megjelenésével hódít. A textilek puha és természetes textúrájúak – vásznak, pamutok, muszli­nok és nyomott pamutszövetek kifakult és megsárgult mintákkal, illetve antik vászon, selyem, bársony vagy gobelin is gyakran megjelenik. A korabeli darabok lényeges elemei a lakásbelsőnek: legyen az egy krém­színűre festett kovácsoltvas ágy, egy kárpitozott kanapé megfakult vászonhuzattal, vagy egy évtizedes „patiná­val” fedett antik üvegcsillár kopottas állapotában hagyva vagy eredeti csillogását visszaadva.

Ágykeret

A régi, festett kovácsoltvas ágykeret a mintás ágyneműkkel párosítva otthonos, meghitt hangulatot varázsol a kis hálószobába. A lágy színek és a légies drapériák nőiessé teszik a szobát.

Miért tetszik?

A romantikus stílus mindenki számára ismerős, ugyan­akkor egyedülállóan személyes, s a letűnt korok iránt érzett nosztalgiát testesíti meg. Az egymáshoz nem illő tárgyak eklektikus gyűjteményének köszönhető meg­hittség és nyugalom mellett „az én házam az én váram” mottó jegyében olyan környezetet alakít ki, amely távol esik a hétköznapok zajától, praktikusságával és tartós­ságával mégis szinte valamennyi otthonba illik.

Nem kell vagyonokat költeni a retro stílusú belső terek kialakítására. Ellenkezőleg, a divat helyett bátran hallgathatunk az ösztöneinkre. A használt cikkek, a feltűnő javítások, sőt még a csorba és enyhén sérült tárgyak is helyet kaphatnak a lakásban, feltéve, hogy még hasznukat lehet venni. Ez a hétköznapi megjele­nés gyermekes családok számára ideális, mivel esetükben a tárgyaknak gyakorlati értékkel kell bírniuk, és nem lehetnek túl kényesek vagy értékesek. Bár a romantikus stílus zsúfolt is lehet, nem feltétlenül kell rendetlennek vagy kezelhetetlennek lennie – egy jól elrendezett konyhában minden tárgynak megvan a helye, és legalább egy dologra használni is lehet.

Otthonunk romantikus stílusú felújítása, valamint az új és izgalmas cikkek felkutatása a régiségboltokban vagy bolhapiacokon nem megy egyik napról a másikra. Az összkép az idő előrehaladtával bontakozik ki, és a beszerzés ugyanolyan élvezetet nyújt, mint a befeje­zett szoba szemlélése. A siker kulcsa, hogy ne vegyük annyira komolyan a stílust, hogy a lakásunkból múzeu­mot csináljunk, kövessük inkább az ösztöneinket, és olyan otthont hozzunk létre, amely jó hangulatot, meghittségét és melegséget áraszt.

A legfontosabb színek

A romantikus stílus a múlt kincseinek egyvelege, ezért még a színpalettának is vissza kell adnia a letűnt korok megfakult, lelakott báját. Egyik bútor vagy berendezési tárgy sem lehet szembetűnő, élénk vagy elütő színű, mindnek hordoznia kell a nosztalgikus darabok patiná­ját és régies megjelenését. Hangsúlyos, élénk színeket egy szép csokor kerti virág, gobelin díszpárna vagy kézzel festett porcelánedény hozhat az összeállításba.

Ezek, miközben egy kis élénkséget lopnak a romanti­kus belső térbe, nem kapnak túlságosan domináns szerepet. A berendezés fontos elemei a festett bútorok, ame­lyek általában krémszínű, pasztellkék, szürke vagy fakó rózsaszín árnyalatúak. A festett felületeknek nem sza­bad tökéletesnek lenniük, mert a hibák inkább fokoz­zák a romantikus hatást. A falak többnyire a bútorzat tónusait visszatükröző lágy színű, matt festést vagy érdes festett vakolatot kapnak.

Fő jellemzők

  • Kis kincsek: Az évek során összegyűlt „kincseink” gazdag és változatos tárháza, még ha egy kissé fura és különc benyomást kelt is, lényeges eleme a lakásbelsőnek ilyen megbecsült darab lehet egy kredenc, amelyet sok-sok éven át összegyűjtött, egymáshoz nem illő porcelánokkal raktunk meg, egy kényelmes, viharvert kanapé szép, virágos huzattal vagy a tarkabarka, ezerszínű szőnye­gek a megfakult fapadlón.
  • Falusi hangulat: A romantikus stílus egyik legfontosabb ihletforrása a vidéki kertek hangu­lata. Jellegzetes díszítőeleme a régimódi rózsa, szívesen alkalmaz parasztházakba illő virág­mintás, nyomott pamutszöveteket és kézmű­ves textúrákat, emellett gyakran megjelennek a puha szőttesekkel és régi kelmékkel borított felületek.
  • Virágok: Felejtsük el az elegáns elrendezést vagy a virágfüzéreket – szedjünk néhány szál friss virágot a kertből, és tegyük egy befőttesüvegbe, egyszerű zománc- vagy szép porcelánedénybe.
  • Meghitt és nyugodt: A stílus kényelmes kárpitozott garnitúrák és rusztikus fa- vagy festett bútorok össze nem illő egyvelegét jelenti. Egy tradicionális kandalló is beleillik a képbe, ugyanúgy, mint egy fatüzeléses cserépkályha a nappali szobában vagy egy nagy sparhelt a konyhában.
  • Aromás illatok: A romantikus stílusú belső tér vonzerejét emelik a különféle illatok: a pattogva égő farönkök füstös szaga, a friss kerti virágok illata vagy a különböző füstölők és illatgyertyák aromája. Ezek azok az apró trükkök, amelyek lenyűgözik az érzékeinket.

Falak

A romantikus stílusú belső terekben általában a krétaszerű, lágy, természetes színű festékek mutatnak a legjobban, mert ezek finom hátteret biztosítanak a berendezés összeállításában alkalmazott minta-és textúra keveréknek. A fehér és tört fehér vagy a lágy pasztell krémszínek, sárgák és rózsaszínek összefüggő hátteret alkotnak az eklektikus kincseknek, a festett, tükrös vagy aranyozott felületektől a porcelánokig és színes üveg neműkig. Kerüljük az élénk színeket, mert ezek nem illenek bele a nosztalgikus hangulatba, és zavarólag hatnak. A retro stílusú enteriőr iránti igény újjáéledésével, valamivel élénkebb színek is megjelen­nek (tiszta menta zöld, lágy baba kék és rózsaszín), amelyek modernebbé teszik az összhatást.

A lágy színűre festett lambéria szintén alapeleme lehet egy romantikus stílusú belső térnek, amely amellett, hogy díszes, rendkívül praktikus is. A tapétá­zás mellett is dönthetünk. Rengeteg szép virágmintás, sárgított, fakó csíkos tapétát forgalmaznak, amelyek kiválóak a szoba romantikus hangulatának kialakításá­hoz. Nosztalgikus stílusú tárgyakkal párosítva a tapéta karakteressé és vonzóvá teszi a helyiséget. Ha a mintás tapéta túl hangsúlyos, elég, ha csak az egyik falfelüle­ten alkalmazzuk, és a többit azzal harmoni­záló színűre festjük.

Semleges fal

A semleges színű, lágy fehér vagy tört fehér fal egyszínű hátteret biztosít a különböző stílusú, értékes tárgyainknak, és nyugalmat, egységes megjelenést ad a szobabelsőnek.

Függönyök, rolók

Az árnyékolóknak egyszerű stílusúnak kell lenniük, de nem modernnek vagy sterilnek. Földig érő függönyhöz válasszunk fakó virágmintás vagy kockás vásznat, pamu­tot vagy muszlint. Az egyszerű stílus ellenére a függö­nyök kialakításakor a részletekre is oda kell figyelni (szép kötőszalagos vagy füles felső szegély, esetleg gom­bos vagy masnis szegélyek), de ezeket finoman és ügye­sen kell alkalmazni, nem túl feltűnően és hivalkodóan, hogy a függönyök harmonikusan beleilleszkedjenek a szoba világába. A római és feltekerhető rolókat pamutból vagy vászonból, esetleg újrafelhasznált anyagból is el lehet készíteni, például régi asztalterítőből vagy konyha­ruhákból.

Függöny

A nyomott mintájú, halványszínű tüllfüggöny beengedi a napfényt a szobába, ugyanakkor megakadályozza, hogy kívülről belássanak. Ez a fajtaárnyékolás jobban illik a nappali szobához, mint a hálóhoz.

Világítás

Bár a lágy fényű gyertyák, lámpások és a hangulatvilágí­tás kétségkívül romantikus, a minél több természetes fény beengedésével megfelelő megvilágítást hozhatunk létre a szobákban. Ez kiemeli a berendezés és a falak fakó színeit, ugyanakkor természetes fakító hatásának köszönhetően tompítja az erős színeket. Csillárok és nagy fényerejű spotlámpák helyett a szobák különböző pontjain elhelyezett eltérő méretű és stílusú asztali lámpákkal hozzunk létre lágyan megvilágított területe­ket. Ha tartani szeretnénk magunkat a romantikus stí­lushoz, válasszunk festett fából, bronzból vagy kerámiá­ból készült lámpákat, amelyekre textil lámpaernyőt teszünk.

Romantikus csillár

A csillár fontos eleme a romantikus stílusú szobának. Járjuk be a régi­ségboltokat és bolhapiacokat nosztalgiadarabokért, vagy válasszunk modem utánzatokat.

Padló

A romantikus stílusú belső terek rusztikus báját kopot­tas padlófelületekkel hangsúlyozhatjuk, amelyeken meglátszik az idő vasfoga. A legnyilvánvalóbb választás a fa, de ez esetben öreg és megfakult, vagy lágy pasz­tellszínűre festett deszkákra van szükség. A felületnek nem kell tökéletesnek lennie, a fa hibái, például a csomók vagy repedések hozzájárulnak a megjelenés karakterességéhez és bájához.

A padlószőnyeg modernebb és fényűzőbb, igaz, hogy melegebb és lágyabb járófelületet biztosít. Elrejt­hetjük puha keleti szőnyegek alá, amelyek gazdag min­tájukkal és textúrájukkal hatnak. A szőnyeg a romanti­kus stílus egyik alapeleme, a fakó, régi gobelineket, szőtteseket és kézimunkákat pedig a ház összes szobájá­ban felhasználhatjuk, akár egymásra halmozva, akár foltvarrásszerű elrendezésben.

Lakástextíliák

A lakástextíliák és különféle kelmék a romantikus stílus jellegzetes elemei, s nagyban hozzájárulnak az e stílusban berendezett lakóterek vonzerejéhez. A ta­pétához hasonlóan itt is finom, apró virágmintákat és fakó, csíkos mintákat érdemes választani. Eredeti kel­mékhez már nehéz hozzájutni, de szerencsére renge­teg modern, de korabelinek kinéző utánzat áll rendel­kezésünkre a gyönyörű, fakó vásznaktól és dunyháktól a kopottas, réginek tűnő bútorhuzatokig és steppelt se­lyem díszpárnákig. Az egyszínű, halvány árnyalatú vagy nyomott virágmintás tüll-, organza- és csipkefüggönyök szintén kiválóan illenek a romantikus stílushoz.

Az egymásra halmozott textíliáknak jelentős szerep jut a romantikus hangulat megteremtésében. A háló­szobában társítsunk szép hímzett ágyhuzatokat vaskos párnákkal és paplanokkal, valamint egy halom dísz­párnával. A nappali szobában borítsunk a vászonhuza­tú kanapéra mutatós selyemterítőt, és rakjuk tele mara­dék bársony, gyapjú, vászon és gobelin anyagokból ké­szült, jól megtömött díszpárnákkal. A kifakult anyagok és a foltvarrásos technikával készült kiegészítők igazán egyedi jelleget adnak a stílusnak.

Textíliák

A nosztalgikus virágmintákkal és szép szegélyekkel díszített ágy-és asztalneműk romantikus és egyéni vonásokkal gazdagítják otthonunkat.

Nem nehéz átlátni, miért vált olyan nép­szerűvé a globálisnak is nevezhető stílus. A lényege, hogy saját ízlésünk szerint alakítsuk ki a berendezési tárgyak multi­kulturális keverékét. Lehet, hogy csupán néhány egyszerű díszt választunk ki, de az is, hogy az egész szobát az adott témá­nak megfelelően alakítjuk át.

A látvány

A multikulturális tárgyak óriási választékának és az online vásárlásnak köszönhetően még sosem volt ilyen könnyű a világkülönböző tájairól származó bútorokat és berendezési tárgyakat beszerezni. Egzotikus hangu­latával és a különleges formákat, textúrákat és színeket felvonultató stílusok ötvözésével a globális lakberende­zési stílus izgalmas, új világot tár fel, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva a hagyományos bel terek kiala­kításának összes szabályát.

A nyugati világ tömeggyártásban készülő termékei­vel szöges ellentétben, a multikulturális stílus kézzel készített tárgyakat használ, amelyek a generációról generációra átörökített hagyományokat tükrözik. Ezek a tárgyak egyediek a maguk nemében.

A multikulturális stílus bármilyen méretű és adott­ságú otthonba illik, és használatát nem korlátozzák anyagi megfontolások. Néhány egyszerű népművészeti tárgy élénk színekkel kialakított környezetbe helyezve meglepő hangulatot teremthet anélkül, hogy egy vagyont kellene rá áldoznunk, másrészről a helyiség bútorzatának és berendezésének teljes cseréjével egzo­tikus környezetet hozhatunk létre, és teljesen meg­változtathatjuk az életstílusunkat

Antik heverő

Az antik tíkfaheverő meghatározó elem a szobában, és a ráterített élénk színű, tarka, trópusi textíliák mintha csak „visszhangoznák” a tál fő színeit.

Miért tetszik?

A multikulturális stílust bármilyen méretű és stílusú belső tér átalakítása során felhasználhatjuk. A hagyo­mányos formatervezést vibráló mintákkal, merész színekkel és egyedi alkotásokkal ötvöző merészebb és egzotikusabb megközelítés mellett a stílus felhasználá­sa természetesen visszafogottabb és fegyelmezettebb, klasszikusabb felhangú is lehet. Például egy gyönyörű­en faragott kelet-ázsiai szekrény és a rajta elhelyezett fadoboz gyűjtemény vagy egy a trópusokon használatos négyoszlopos ágy hagyományosabb szobabelsőbe is hatásosan beilleszthető.

A mutatós belső tér kialakításának titka, hogy olyan tárgyakat válasszunk, amelyeket szeretünk, ugyanakkor az életmódunknak is megfelelnek. Próbáljunk újszerű szerepet találni egy-egy különleges darab számára: a thaiföldi esődobból például fantasztikus dohányzó­asztalt készíthetünk, egy kézműves kerámiakancsóból pedig gyönyörű lámpát. A világ minden tájáról szárma­zó stílusok ötvözésével kedvünkre alakíthatjuk, és anya­gi lehetőségeink szerint olcsó kiegészítőkkel vagy drá­ga antik tárgyakkal gazdagíthatjuk a környezetünket.

A merész színhasználaton kívül ez a stílus lehetősé­get nyújt a változatos textúrák alkalmazására is. A kéz­zel készített termékek gyakran különleges anyagból vannak; gondoljunk csak a fonott kosarakra, a faragott fabútorokra és a sima márványra. A különféle textúrák vizuálisan gazdagítják a szobabelsőt, és természetes látványuk remekül harmonizál a színes festett felüle­tekkel és kelmékkel. Ha tetszik az ötlet, hogy az egész világot az otthonunkba költöztessük, a multikulturális stílus számunkra a legmegfelelőbb választás.

Fonott rost

Különleges rostokból készült darabokat is beilleszthetünk a berende­zésbe. A fonott kosárból kialakított dohányzóasztal mellett kényelmesen kávézgathatunk.

A legfontosabb színek

A felhasznált színek országonként és régiónként változ­nak. A mélyvörösnek például szimbolikus értéke van Kínában, Indiában gyakran találkozhatunk vibráló rózsaszínekkel, a mediterrán országokban pedig az élénk kékek és fehérek a legnépszerűbbek. Válasszunk ki néhány színt, és próbáljunk kitartani mellettük, hogy a lakásbelső színek és minták tekintetében egysé­ges maradjon. A multikulturális stílusú tárgyak többsé­gének színét a természetes színezőanyagok és festékek határozzák meg, ezért érthető, hogy a telt vörös, barna és földszínű árnyalatok meglehetősen elterjedtek.

Legelőször érdemes kiválasztani egy tárgyat, amely meghatározó elemként szolgál (például egy feltűnő mintájú szőnyeget, színes falikárpitot), és döntsük el, hogy melyik színét használjuk a berendezés alapszíné­ül. Amikor hagyományos nyugati tárgyakat kombiná­lunk egzotikus darabokkal, válasszunk valamilyen semlegesebb színt, például tört fehéret, krémszínt vagy bézst, amely nyugalmat visz a színek kavalkádjába, és lágy háttérként kiemeli a multikulturális elemeket.

Fő jellemzők

  • Egzotikus stílus és hangulat: Bárhogyan is válogatjuk össze a bútorokat és a dísztárgyakat, az izgalmas multikulturális darabok társítása révén egyedi vonásokkal gazdagíthatjuk otthonunkat.
  • Textíliák: A kelméket falak, bútorok, ablakok, padló és ágyak borítására használ­hatjuk. Melegséget adnak a szobabelsőnek, és csodálatos minta-, szín- és textúra kombinációikkal garantálják az azonnali hatást. Össze­válogathatjuk őket tudatosan, de gyakran az is beválik, ha egyszerűen az ösztöneinkre és a gyűjtőszenvedélyűnkre hagyatkozunk.
  • Fából készült tárgyak: A fa sokféle bútor és dísztárgy alapanyagaként szolgál, a durván megfaragott tálaktól és szobroktól a patinás antik indiai szekrényekig.
  • Textúra: A textúra kiemelt szerepet játszik a multikulturális stílusú belső terekben. Tipikus példái a rattan, a nád, a fonott vessző, a bam­busz vagy a pálmalevél, amelyekből bútorokat, ernyőket, árnyékolókat, padlóburkoló anyago­kat vagy kiegészítőket készítenek.

Könyv

Az apró részletek teszik egyedivé és érdekessé a szobabelsőt. A stílusok és minták eklektikus keverékének kialakítása egyúttal kiváló szórakozást is jelent.

Falak

A multikulturális stílusú lakásbelsőkben a festék a leg­kézenfekvőbb anyag a falak felújításához. A tökéletes festékréteg helyett törekedjünk kevésbé merev meg­közelítésre matt, földszín árnyalatú, lágy festéssel. így a minták kavalkádjával és az eklektikus berendezéssel ellentétes, egyszerű hatást érünk el. Struktúravakolat használatát is érdemes fontolóra venni, amely lágy pasztellszínekkel lefestve jól mutat rusztikus bútorok társaságában, és napszítta, meleg hangulatot áraszt.

Lágyszínű falak

A lágy színűre festett egyszerű fal szép kontrasztot alkot a multikulturális stílusú berendezés vibráló mintáival és színeivel. Fele-fele arányban hígítsuk a festéket vízzel, és széles ecsettel hordjuk.

Tapétát is használhatunk: hatalmas választék áll rendelkezésünkre a különleges és egyedi hatású anya­gokból. A természetes textúra kedvelőinek a fűfélékből és bambuszból készült, illetve a kézzel készített tapéták ajánlhatók, míg a vibráló, telt színű, arany vagy ezüst levélmintás tapéta a sötét színű indiai fabútorokkal vagy marokkói dísztárgyakkal berende­zett szobában mutat jól.

Függönyök, rolók

Kerüljük a túldíszített hagyományos függönyöket, sze­gőket és fodrokat. Használjuk ki inkább a kelmék nagy választékát. Bár könnyen készíthetnénk sima földig érő függönyöket színes mintás anyagokból vagy textúráit szőttesekből, legyünk kreatívabbak, és használjuk fel újszerű módon a más célú hagyományos textileket. Egy selyemkendőből például fülek rávarrásával remek­be szabott, különleges függönyt készíthetünk, amelyet rúdra fűzve akaszthatunk fel.

Könnyű takarókat, szőnyegeket, sálakat és ágyhuzatokat is átalakíthatunk függönnyé vagy rolóvá. Természetes fa-, bambusz- vagy papírrolókkal megőrizhetjük az ablak stílusának egy­szerűségét. Fa zsalugátert vagy dekoratív, faragott spalettát is felszerelhetünk. Legyünk találékonyak az antik tárgyak esetében is: különleges, díszes, faragott ablak­táblákat át lehet alakítani, és fel lehet őket használni az ablak keretezésére, illetve árnyékolásra.

Világítás

A praktikus megvilágítás ugyan lényeges a konyhában, a fürdőszobában és a dolgozószobában, a multikultu­rális stílus mégis inkább az egzotikus hangulatot, és az otthonos, hívogató környezetet részesíti előnyben. Ha hagyományosabb jellegű multikulturális stílusra törekszünk, markáns egyedi darabokkal javítsuk fel a meglévő bútorok és berendezési tárgyak együttesét. Például két egyforma, kínai díszítőelemekkel festett lámpa a nappali szobában, vagy egy díszes marokkói ezüstlámpás az előtérben érdekessé teheti ezeket a te­reket. De választhatunk különleges formájú csillárokat, asztali lámpákat, gyertyákat, lampionokat és falikarokat

Lampionok

A színes marokkói lampionokkal élénkebbé tehetünk különböző bel- vagy kültéri összeállításokat. Az évszaktól függően a házban, illetve a kertben használhatjuk őket.

Padló

A szőnyegek lényeges szerepet játszanak a multi­kulturális stílusú belső terekben, mivel friss színeikkel és mintáikkal felélénkítik az egyébként kissé unalmas berendezést is. A keleti szőnyegek, mint például a kelim, a dhurry és a gabbeh, már több ezer éve is­mertek, és ezeket még ma is a hagyományos, országon­ként változó módszerekkel és színekben készítik. Mivel szőnyegek minden elképzelhető színben, mintával, alakban, méretben és áron kaphatók, mindig találunk olyat, amely egy adott méretű és stílusú otthonhoz illik. Nemcsak a padlóra teríthetünk, de a falakra is akaszt­hatunk szőnyegeket.

Padló

A természetes textúrájú padlóburkolat remekül összeköti a multi­kulturális stílusú berendezési tárgyakat, és a többi szín semleges hátteréül szolgál.

Ha a szőnyegek alá faltól falig érő semleges réteget szeretnénk fektetni, és olyan megoldásra van szüksé­günk, amely kontrasztot képez a merész színösszeállí­tással, válasszunk természetes padlóburkoló anyagokat, például kókuszrostot, tengeri füvet, szizált vagy bambuszt, illetve – puhább lehetőségként természetes textúrájú gyapjú szőnyegpadlót.

Lakástextíliák

Az egzotikus országokból származó kelméket már év­századokkal ezelőtt is értékes kincsnek tartották a belső terek díszítői, gondoljunk csak a kínai selymekre vagy a kasmírkendőkre, amelyek ma is méltán népszerűek. Ezeknek a vonzereje változatosságukban és az ősrégi technikákban rejlik, amelyekkel a batikolt, rátétes, dúcnyomásos textilek és szőttesek készülnek, és ame­lyek meglepően modernnek tűnhetnek, jóllehet gyak­ran hagyományos, generációról generációra örökített mintákat tartalmaznak.

A világkülönböző tájairól származó lakástextíliák­kal – falikárpitokkal, díszpárnákkal, bútorhuzatokkal, függönyökkel és árnyékolókkal – otthonunk vala­mennyi helyiségét átalakíthatjuk. A stílusok szobán­ként eltérőek lehetnek, leteríthetjük kelimmel a kana­pét a nappaliban, felakaszthatunk egy japán kimonót a fürdőszobában vagy egy selyemszárit a hálószobában, és batikolt abrosszal teríthetünk az ebédlőben.

Ügyeljünk arra, hogy a választott kelmék praktikus szempontból is megfeleljenek az igényeinknek: a nagyon díszes, finom vagy hímzett anyagok rendkívül kényesek, ezért gyerekes családban válasszunk inkább tartós szőtteseket és mosható pamutanyagokat.

Egzotikus textília

Az egzotikus textúrák és anyagok összeválogatása fényűzést és gazdagságot visz a multikulturális stílusú belső terekbe. Ne feledjük, hogy virágokkal is színesebbé tehetjük a szobabelsőt.

A történelmi stílusokból ihletet merítő klasszikus lakásbelsők sikerének kulcsa, hogy olyan ünnepélyes és elegáns szoba­belsőket alakítsunk ki, amelyek azt sugall­ják, hogy már generációk élték le bennük az életüket.

A látvány

A klasszikus stílus esetében a berendezés elemeinek minősége az egyik legfontosabb dolog, és ez vonatko­zik az összes építészeti megoldásoktól a bútorzaton át egészen az utolsó simításokig. Valamennyi tárgynak megvan a maga helye, ezért a lakásbelső megtervezését követően nem sok lehetőség nyílik a változtatásra.

A szimmetria mindegyik szoba berendezésében kiemelkedő fontossággal bír: egy dupla ágy két hozzá illő éjjeliszekrénnyel, rajtuk finom vonalú lámpák, az ágy felett középen pedig egy nagy tükör vagy egy szép festmény; nappali szoba két egyforma karosszék­kel a kontrasztos színhatású, de arányaiban harmoni­záló kanapéval szemben; vagy egy sorozat metszet vala­melyik falon tökéletes alakzatba rendezve. Az összhatás kifinomultan elegáns, és jólesik a szemnek. Bár a klasszikus stílusú belső tér modern elemeket is tartalmazhat, ezeket is a klasszikus irány­vonalak alkalmazásával kell beilleszteni, hogy tökéletes eredményt érjünk el.

Klasszikus stílus

A klasszikus stílusú szobabelsők kialakításánál takarékosan kell bánni a színekkel. Korhű színeket tartalmazó modern festékcsaládok haszná­latával könnyebben visszaadhatjuk az adott kor hangulatát.

A bútorzat valódi antik bútorok, utánzatok és modernebb darabok keverékéből állhat, de minden­képpen a klasszikus stílusjegyeket kell hordoznia. Az impozáns ágyak, nagyméretű tükrök, mozgalmas szobrok és elegáns formájú, díszes kidolgozású búto­rok korhű színekkel, egyszerű és elegáns berendezési tárgyakkal és gondosan megválasztott dísztárgyakkal társítva az időtlenség hangulatát árasztják, ami a klasszikus stílus egyik legalapvetőbb hangulati eleme.

Klasszikusfehér

A klasszikus fehér kiegészítőkkel nem tévedhetünk nagyot. Az egysze­rű fehér porcelán, a ropogós ágy- és asztalneműk vagy a bolyhos fehér törülközők lényeges elemei a klasszikus stílusú belső tereknek.

Klasszikus fürdő

Könnyebb a korhű színeket reprodukálni, mióta kaphatók speciális „történelmi” festékcsaládok, amelyeket korabeli leírások alapján készítenek el.

Miért tetszik?

Ha fényűző, ám egyszerű és elegáns dolgokkal szeret­jük körülvenni magunkat, a klasszikus stílus éppen nekünk való. Ez a felnőttes lakásbelső nemcsak jól szervezett életet, rendszeretet és a részletek iránti figyelmet követel, hanem a legjobb minőségű bútoro­kat és berendezési tárgyakat, és ezek elrendezésének szigorú szabályosságát is.

A klasszikus stílus jobban mutat hagyományos épí­tészeti elemekkel és tágas terekkel rendelkező ottho­nokban. Egy nagyobb szobában a tér lehetővé teszi, hogy a berendezés tökéletesen kibontakozzon a maga eleganciájában. A klasszikus stílusú lakások minden szobájának megvan a maga egyedi funkciója. A nappali nem biztos, hogy a mozgalmas családi élet megfelelő helyszíne, nem igazán alkalmas az azzal járó sokféle holmi befogadására, ezért érdemes egy „családi szobát” kialakítani, vagy legalább ügyes tárolási megoldásokat találni úgy, hogy ez ne befolyásolja a látványt, de azért megfeleljen a használhatóság kívánalmainak.

Nem feltétlenül kell a berendezés stílusát egyetlen korszakra korlátoznunk ahhoz, hogy mutatós klasszi­kus stílust alakítsunk ki. Legjobb, ha ahelyett, hogy túl­zsúfolt belső teret hoznánk létre, harmonikus keveré­ket állítunk össze, amely életstílusunknak is megfelel. Egy gyerekszobában például lehet egy gyönyörű antik, empire stílusú ágy, és választhatunk hagyományos la­kástextíliákat, de ezeket társíthatjuk klasszikus színű, modern beépített szekrényekkel, hogy praktikus rejtett tároló helyet biztosítsunk a ruháknak és a játékoknak. .

Fő jellemzők

  • Szimmetria: Tegyük harmonikussá a szo­bákat úgy, hogy párosítsuk össze a székeket vagy a fal melléállított asztalkákat, és fokozzuk a hatást hozzájuk illő párba állított képekkel vagy egy-egy asztalilámpa-párral.
  • Építészeti elemek: Használjuk fel az építészeti elemeket arra, hogy hangsúlyoz­zuk a klasszikus stílusú berendezést. Ilyen eszköz lehet például a helyiség középpontjában állókandalló vagy egy-egy díszléc, illetve a fal közepén vagy a mennyezet alatt futó szegély.
  • Jó minőségű anyagok: Az időtálló klasszikus berendezéshez elengedhetetlen a keményfa vagy intarziás padlóburkolat, a márvány kandalló, a politúrozott bútorok és a fényűző kelmék a damaszttól a selyemig.
  • Mutatós ablakok: Akasszunk az abla­kokra dúsan redőzött, hagyományos stílusú, például keresztdrapériás függönyöket, hogy ki­emeljük az ablakok arányait, s ez által nagyobb­nak és magasabbnak tüntessük fel őket.
  • Elegáns bútorok: A kárpitozott bútorok általában egyenes hátúak, és fakeretük van. Az elegáns arányú darabokat társítsuk sötét, politúrozott fából készült és bőrrel vagy üveggel kombinált bútorokkal.

A legfontosabb színek

Megpróbálhatjuk az eredeti festékek pontos utánzatait használni. Egyes festékgyártók forgalmaznak régi leírá­sokon alapuló, jellegzetes korabeli színekből álló antik festéksorozatokat. A klasszikus színpaletta tagjait eredetileg természe­tes pigmentekből nyerték, és sokféle tónust alkottak a lágy krémszíntől és aranytól a barnásszürke, barna, vörös és zöld árnyalatain át a kékekig.

A nagy választék ellenére a szobák falain ajánlatos a színek takarékos használata, a visszafogott alapszínt élénkíthetjük fehér­re vagy sötétebb árnyalatúra festett szegély- és dísz­lécekkel és lambériával. Teremtsünk kontrasztot a falak színe és a díszes parketta között. Díszítő festési technikákat is alkalmazhatunk: világosabb árnyalat felhordását sötét rétegre, csíkozást, szivacsozást vagy márványozást.

Falak

A (gyakran díszlécekkel és díszítőelemekkel tagolt) falfelületekre kiválasztott színek és minták – legyen szó korhű festékkel lefestett matt lambériáról vagy erősen mintás tapétáról – önmagukban is létrehozhatják, de akár tönkre is tehetik a stílus által megkövetelt hatást. Nemcsak egységet teremtenek és megadják az alaptónust a bútoroknak és a berendezési tárgyaknak, hanem a szoba hangulatának kialakításában is lényeges szerepük van azáltal, hogy a színek és arányok kombinációjával játszanak.

A korhű színeket tartalmazó festékcsaládokból könnyen kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő festé­ket. A klasszikus stílusú szobabelsőkben a falakat több­nyire egyszínűre, mattra festik, és a szín megválasztása leginkább a helyiség adottságinak függvénye. Ne hasz­náljunk világoskéket és halványzöldet északi tájolású szobákban, mert hidegnek, ridegnek tűnhetnek. A lágy krémszín és a telt arany jó hátteret biztosít a bútor­stílusok többségének, és mindkét szín párosítható gazdagon aranyozott vagy mélyfekete tárgyakkal.

Az eredeti lambéria karaktert és klasszikus megjele­nést kölcsönöz a szobának, de ha újonnan csináltatjuk, ne tévesszük szem elől a falfelület osztásait, és igazítsuk a szoba arányaihoz. Az eredetit utánzó lambériát készíttethetünk fenyő- vagy MDF-lapok felhasználásá­val, amelyeket a falhoz illő színűre festünk. A tapéta jó megoldás a klasszikus stílusú belső terekben – válasszunk széles, függőleges csíkozású, nagy mintás damaszt- vagy klasszikus stílusú, nyomott mintás, azonos tónusokat kombináló tapétát.

Függönyök, rolók

A nagyméretű ablakokon jól mutatnak a klasszikus stí­lusú, elegáns függönyök, amelyekhez sok anyagra van szükség. Az ilyen függöny azonban túl hangsúlyos egy kisebb ablak előtt. Válasszunk földig érő függönyöket keresztdrapériával, fodrokkal vagy hullámos drapériá­val. A függönyöket a pazarabb látvány kedvéért ellenté­tes színű római vagy feltekerhető rolóval párosíthatjuk.

A klasszikus stílusú ablakok esetében nagy szerepet játszik az elegáns forma és a pontos, szabályos arányok. A legelegánsabb belső terekben korábban gyakran fedetlenül hagyták a nyílászárókat, és spalettákkal vagy zsalukkal tartották bent a meleget. A hagyományos stílusú spaletták, nyers faszínben vagy festett felülettel, még ma is praktikusak és hatásosak, és különösen jó megoldást nyújtanak olyan helyiségekben, ahol szeretnénk elkerülni a túl díszes függönyözést.

Bár arányaik elkendőzésével nagyobbnak láttathat­juk az ablakokat (használjunk például szélesebb füg­gönyrudat, és helyezzük az ablaknál magasabbra), kis szobákban alkudjunk meg, és válasszunk egyszerű, földig érő függönyöket halványszínű, sima vagy finom mintázatú kelméből. Fessük a falakat komplementer tónusúra, hogy eltereljük a figyelmet az ablakokról.

Világítás

A jó megvilágítás fontos szerepet játszik a klasszikus stílusú belső tér sikeres kialakításában – a rossz meg­világítás torzíthatja a szoba arányait, míg a jó fény­viszonyok hatására helyreáll a terek egyensúlya. Nagy szobák és nagy ablakok esetén a természetes fény és a lágy színösszeállítások fokozzák a tágasság és az ele­gancia érzését, amit még inkább kihangsúlyozhatunk a kandallópárkány fölé vagy a falakra helyezett nagy­méretű tükrökkel.

A természetes fény mellett szükség van mutatós mennyezeti lámpákra, amelyeknek fényerő-szabályozó­val ellátott kapcsolója van, hogy változtatni lehessen a szobabelső hangulatát, továbbá asztali és állólámpák­ra. A szimmetrikusan párban elhelyezett világítótestek elegánsak és ünnepélyesek, például a faragott fa fali­karok, az egyforma csiszolt üveg asztali lámpák selyem lámpaernyővel vagy a díszes bronz gyertyatartók.

Padló

Leginkább előszobákba, fürdőszobákba, konyhákba és ebédlőkbe illik a klasszikus megjelenésű fekete fehér kockás padló kerámiacsempéből, illetve márvány- vagy terrazzo (cementbe ágyazott márvány­darabok) lapokból, amelyek gyönyörűek, rendkívül kopásállók. (Hátrányuk mindamellett, hogy nehezek és drágák.) A márvány- vagy csempeburkolat alá érdemes padlófűtést is beépíttetni, hogy a járófelület télen is kellemes meleget árasszon, és igazán otthono­san erezhessük magunkat a szobában.

Klasszikus 3

A deszkapadlót borító régi festékréteg alatt gyakran kiváló padlóburkolat rejtőzik – újítsuk fel a padlót csiszolással, majd lakkozzuk le.

Klasszikus stílusú nappali és hálószobákban jó megoldás a fényezett fapadló, inkább sötét, mint vilá­gos tónusokban. Ez önmagában is szép, de szőnyegeket is teríthetünk rá. A keményfa a legmutatósabb, amely az idő múlásával egyre szebb lesz. A hagyományos mintázatú és intarziás parketták ma is népszerűek, és kis szerencsével szerezhetünk régi lakások bontásából származó eredeti, mintás parkettát. A meglévő puhafa deszkapadlókat is korhűvé varázsolhatjuk, ha lecsiszoljuk, felület kezeljük, pácoljuk, és ragyogó fényesre keféljük. Ha padlószőnyeg mellett döntünk, az legyen kiváló minőségű, és illeszkedjen a klasszikus stílusú szobabel­ső színvilágába.

Lakástextíliák

A klasszikus stílusú kelmék beszerzésénél nem érde­mes spórolni sem minőség, sem mennyiség dolgában. A vászon, a pamut, a selyem, a szatén, a damaszt, a bársony, a gyapjú és a gobelin mindegyike klasszikus textília, és igen sokféle módon fel lehet használni őket a kárpitozott bútoroktól a függönyökön át egészen a díszpárnákig és ágytakarókig. A modern stílustól el­térően itt a rojtok, zsinórok és paszományok is fontos szerepet játszanak.

Általánosságban véve az egyszínű felületek és vissza­fogott minták alkalmazásával emelhetjük ki a legjob­ban a belső tér egyszerűségét és eleganciáját, és hang­súlyozhatjuk a leghatásosabban a textíliák minőségét. Az egyszínű kelmék átviszik a pillantásunkat az egyik egyszínű felületről a másikra, a szembetűnő minták viszont magukra vonják a tekintetet.

Ha mégis meré­szebb mintákat és színeket szeretnénk használni, válasszunk színes brokátot, moaré selymet, hímzéseket és gobelineket, amelyek fokozhatják a klasszikus ha­tást, de ezeknek bele kell illeszkedniük a lakberende­zési koncepcióba, és nem elnyomni azt. A tökéletes látványhoz hozzátartoznak a hálószobá­ban a fehér ágyneműk, a fürdőszobában pedig a fehér frottír- vagy vászontörülközők és a vastag kilépőszőnyeg.

Ropogósfehér padló

A ropogós fehér vászon fényűző hangulatot áraszt, bárhol is alkalmazzuk. Keressük a legjobb minőségű vásznakat, kézi hímzé­seket és csipkéket.

A minden időben népszerű rusztikus stí­lus a vidéki élet egyszerű elemeiből merít ihletet, és a természetes anyagok, a funk­cionális bútorok és a lágy földszínek jel­lemzik. Ezek összességükben kellemes, otthonos környezetet teremtenek

A látvány

Téves elképzelés, hogy a rusztikus stílus kizárólag falusi otthonokba való. Mivel régi berendezési tárgyakat, ké­nyelmes bútorokat és természetes anyagokat használ, szinte minden lakótérbe beilleszthető. Ha otthonos és hívogató környezetre vágyunk, tökéletes választás a vi­dékies stílus, amely a régi és az új tárgyak barátságosan zűrös összepárosításával letűnt korok hangulatát idézi. Olyan környezet ez, amely fokozatosan alakul ki, magá­ba olvasztja a minták, színek és textúrák kavalkádját, amint egyre több régi tárgyat vásárolunk a bolhapia­con, szép kelméket és ágynemű-garnitúrákat gyűjtünk, vagy átfestünk és átalakítunk egy-egy öreg széket.

A választott színösszeállítástól és a stílus egyéni értelmezésétől függően a berendezés lehet hagyomá­nyosan rusztikus, gazdag földszínekkel, tárgyak sokasá­gával, valamint nyomott és festett virágminták keveré­kével, vagy egyszerűbb, friss, modern vidékies stílusú. Ez utóbbi, bár rendelkezik a rusztikus stílus lényeges elemeivel, lemond annak fidres-fodros sallangjairól, könnyedebb, lágyabb színeket használ, és a bútorzat terén is modernebb

Miért tetszik?

A rusztikus stílus vonzerejét három szóval jellemezhet­jük: kényelem, egyszerűség és nyugalom. Ez a folyama­tosan változó stílus tulajdonképpen egy életmód, amelyben jellemzően különböző tárgyakat gyűjtünk össze, olyanokat, amelyeket az évek során megszeret­tünk és az életünk részének tartunk. Sok más népszerű stílustól eltérően a vidékies stílus időtlen, ugyanolyan jól mutat egy kis parasztházban, mint egy hatalmas vil­lában, hiszen a cél ugyanaz: menedék kialakítása, aho­vá visszavonulhatunk pihenni.

Különösen jól illik nagy családok otthonába vagy olyan házba, ahol házi kedvencek is élnek, mert az enyhén zűrös környezet és a rusztikus felületek nem csak kifogástalanul rendben tartva mutatnak jól. A laza összevisszaság és az ilyen olyan tárgyak összepárosítása adják a jellegzetes meg­jelenést, és nagyban hozzájárulnak a stílus vonzerejé­hez és népszerűségéhez.

Rusztikus stílus

A fenyőbútor meleg aranytónusával remekül illik a rusztikus stílusú hálószobába. A friss pasztellkékek és krémszínek megakadályozzák, hogy a szoba sötétnek és kopottasnak tűnjön.

A legfontosabb színek

A rusztikus stílus színpalettájának elemei ösztönösen a természetből vétetnek. A népszerű lágy földszínek – így a terrakotta, az okkersárga és az égetett umbra meleg, otthonos lakásbelsőről gondoskodnak, míg a le­velek és a virágok ihlette frissebb árnyalatok, a csodála­tos halványzöldek, a pasztellkékek, a kankalin sárgák és a krémszínek, világosabb és lágyabb hátteret alkotnak a hálószobákban és a konyhákban, vagy ha azt szeret­nénk, hogy egy kisméretű szoba világosabbnak tűnjön.

Mivel az igazi falusi szobáknak kicsik az ablakai és alacsony a mennyezetük, nagy a kísértés, hogy fehér estéssel próbáljuk nagyobbnak és világosabbnak láttat­ni őket. Kerüljük azonban a ragyogó fehéret, amely steril és hideg hangulatot kelt, és válasszunk inkább tört fehér árnyalatokat, krémszínt és semleges színeket. A siker titka az, hogy a lágy színek, minták és textúrák társításával nyugalmat sugárzó, igazán pihentető környezetet alakítsunk ki.

Modenr vidéki stílus

Modern vidékies stílushoz válasszuk ugyanazokat az elemeket, amelyek a hagyományos stílust alkotják – fabútorokat és egyszerű berendezést, de korszerűbb vonalakkal és lágyabb színekkel.

Fő jellemzők

  • Fabútorok: A falusi bútorok egykor az adott vidéken hozzáférhető anyagokból készül­tek, amilyen a fa, a legnyilvánvalóbb és leg­praktikusabb alapanyag. Válasszunk vaskos, csiszolt fenyő- vagy sötétebb tölgybútorokat, illetve régi festett bútorokat hagyományosan sötét, vagy a modern vidékies stílushoz illően friss pasztellszínekben. A tálaló a rusztikus szobabelső egyik fontos darabja, amelyben mutatósán kiállíthatjuk a régi porcelánokat.
  • Természetes padlóburkolat: A padló legyen egyszerű, készüljön természetes, lágy földszínű anyagból, például fenyő- vagy tölgy­deszkákból, rusztikus terrakotta- vagy gres lapokból, esetleg gyékényfonatból. Szőnyegek­kel színesebbé tehetjük az egyszerű padló­burkolatot, stílusosan mutatnak rajta a rongy­szőnyegek és futók.
  • Anyagok: A kézimunkák, hímzések, szőtte­sek és a szép pamutvásznak hozzájárulnak a rusztikus hangulathoz.
  • Nyitott kandalló: A nyitott kandalló vagy a konyhai tűzhely volt egykor a ház lelke, a belő­le áradó meleg és fény okán. Építtethetünk va­lódi nyitott kandallót vagy állíthatunk a szobákba fatüzelésű cserépkályhát. Gyakorlati hasznukon kívül szépek is, a helyiségek legmutatósabb eleméül szolgálhatnak. A falusi konyhák elen­gedhetetlen régimódi tűzhelye (sparherd) ma is nosztalgikus darabja lehet egy romantikusan berendezett konyhának.
  • Egyszerű megvilágítás: Mivel a falusi házak gyakran kisméretűek voltak, apró abla­kokkal és alacsony mennyezettel, a megvilágí­tás a falilámpákra és gyertyákra korlátozódott. A mennyezeti lámpák túl erősen és élesen világítanák be a félhomályos helyiségeket, ezért a stílus egyszerűségét a falra szerelt lámpákkal őrizzük meg, amelyeknek a fénye a falról vetül a mennyezetre. Helyezzünk asztali lámpákat a sötét sarkokba, és tegyük teljessé a hangula­tot szép gyertyatartókkal és hordozható lámpásokkal.

Falak

A tökéletlenségek és egyenetlen textúrák csak még job­ban kiemelik a rusztikus stílus karakterét és báját. Bár az egyszínű, valamilyen halvány falusias színre festett fal a legnyilvánvalóbb megoldás, érdemes fontolóra venni különféle más falburkolási lehetőségeket is, ame­lyek hagyományos jelleget kölcsönöznek a szobának.

A lágy színűre festett struktúravakolatok a hagyo­mányos vidékies stílusú házfalakat utánozzák – ha alj­zattapétára hordjuk fel a vakolatot, később könnyedén eltávolíthatjuk, ha változtatni támad kedvünk. Stencile­zéssel és bélyegzéssel pillanatok alatt hamisí­tatlan falusi hangulatot varázsolhatunk egy szobába, a virágmintás tapéta pedig tökéletes választás hálószobák és nappalik felújításához.

A lambéria, amellett hogy kemény és tartós fal­burkolat, karakteressé teszi a szobát, és kiemeli annak arányait. Jól mutat rusztikusán berendezett fürdő­szobákban is.

Függönyök, rolók

A nagyobb vidéki házakban mindig is előszeretettel alkalmaztak terjedelmes és elegáns virágmintás kretonfüggönyöket. Kisebb házakban azonban sokkal praktikusabbak a mintás karton- vagy egyszerű száda-függönyök.

A stílusba beleillő függönyökhöz válasszunk könnyű virágos vagy kockás pamutot vagy más természetes anyagot, például durva szövésű vásznat vagy puha gyapjú szőttest. Ragaszkodjunk az egyszerű stílushoz azzal is, hogy a kis ablakokra rövid, a nagyobbakra pe­dig egyszerű, ráncolt vagy füles függönyöket akasztunk. A roletta is kiváló, a rusztikus stílushoz illő megoldás, ha nem akarjuk, hogy az ablakok túldíszítettnek tűnje­nek. Praktikusak a konyhában és a fürdőszobában, ahol nem szeretnénk, hogy belássanak, de a függöny nem tűnik jó megoldásnak. Szereljünk fel könnyű pamutszövetből készült modern, egyszerű, római vagy feltekerhető rolókat.

Rusztikus

A krémszínűre festett fal tökéletes háttérként szolgál a rusztikus stílusú dísztárgyak számára. A friss, világos színösszeállítás ideális kisméretű szobák esetén.

A fapadló többféle megoldást tesz lehetővé a vidékies stílusú belső terekben. Kerüljük a laminált és a fautánzatú padlóburkolatokat, válasszunk valódi deszkákat, amelyek idővel egyre érettebbé válnak.

Világítás

A rusztikus stílusú belső világítás lényege, hogy meleg, hívogató fényviszonyokat teremtsünk a kályhában vagy kandallóban lobogó tűz romantikus fényét és a gyer­tyák, lámpások pislákolását idéző lágy hangulatvilágí­tással. Azért a gyakorlati szempontokról sem szabad megfeledkeznünk, nemcsak a biztonság, de a házimun­kákhoz szükséges megvilágítás kedvéért sem. Ez nem jelenti azt, hogy mindenhová spotlámpákat kell felsze­relni, és minden lámpába erős izzót tenni.

A modern technikának köszönhetően könnyen változtathatjuk a megvilágítást fényerő-szabályozóval, s a fel- vagy lefelé fordított lámpaburával szerelt falikarokkal, a mennye­zeti, asztali és állólámpákkal kiegyensúlyozott világítást teremthetünk. Válasszunk hagyományos, a vidékies stílushoz illő anyagokból, például kovácsoltvasból vagy öntöttvasból, bronzból, ónból, faragott fából készült csillárokat, és az állólámpákra szereljünk szép textil vagy pergamen lámpaernyőket.

Bolhapiacon beszer­zett kerámiákból és dísztárgyakból készíthetünk muta­tós, egyedi megjelenésű asztali lámpákat.A vidékies stílusú belső és külső tereket a gyertyák és lámpások teszik teljessé.  Különleges alkalmakkor a kerti ösvényt vagy egy külső falat is hatásosan meg­világíthatunk lampionfüzérekkel.

Lámpa

A bolhapiacon beszerzett lámpa krémszínűre festve és egy hozzáillő ráncolt textilernyővel felszerelve érdekes dísze a vidékies stílusú hálószobának.

Padló

A vidéki házak padlóburkolatának a gyerekek és házi­állatok állandó jövés-menését, a sáros csizmák és vizes cipők nyomát, és különféle háztartási tevékenységeket kell kiállniuk anélkül, hogy meglátszana rajtuk a nagy igénybevétel, így tehát csak a tartós és praktikus anya­gok jöhetnek szóba.

A konyhában és az előtérben jó megoldás lehet, ha valamilyen természetes anyagú padlóburkoló, például kő- vagy gres lapot rakunk le, mivel mindkettő rendkívül kopásálló és könnyen tisztán tartható, bár elég hideg és kemény járófelületet ad. A fapadló is praktikus és gyakran alkalmazott megoldás. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy jó minőségű fapadlónk van, csiszolással és lakkozással bármikor visszaadhatjuk eredeti fényét. Újrahasznosított fa szintén szóba jöhet, amely ugyan elég költséges beruházást jelent, de egy csapásra stílusossá és egyedivé teszi otthonunkat.

Rusztikus minta

A rusztikus berendezésen belül nyugodtan keverhetjük a mintákat és textúrákat, de ahhoz, hogy ez jól mutasson, ragaszkodjunk két-három komplementer színárnyalathoz.

A kókuszrost, a szizál és más, természetes padló­burkoló anyagok különlegesen tartósak és erősek, tökéletes rusztikus hangulatot kölcsönöznek a helyiségeknek, de nem alkalmazhatók a ház bizonyos részein, például a lépcsőkön (csúszósak lehetnek) vagy a fürdőszobában és a konyhában (rosszul tűrik a nedvességet). Természetes színének köszönhetően a gyékénypadló semleges alapként szolgál a színes szőnyegeknek.

Lakástextíliák

A rusztikus stílusú kelmék lényege az egyszerűség. A mintákat és textúrákat ügyesen kell összeválogatni, hogy a hatás eklektikus, mégis érdekes legyen. Egy­színű pamutszöveteket és durva vásznakat társíthatunk apró pöttyös és kockás anyagokkal, és ráadásnak be­vethetünk néhány nyomott virágmintás díszpárnát is. Ha ragaszkodunk két vagy három harmonizáló vagy kontrasztos színhez, a minták és textúrák ötvözése nem okozhat gondot.

Az összeállítás jellegzetességét és egyediségét a gondosan összeválogatott kézműves tárgyak adják meg: a foltvarrásos paplanokkal és díszpárnákkal borított ágyak és kanapék, a ropogós hímzett ágyhuza­tok, a meleg gyapjútakarók és a horgolt csipketerítők nagymértékben hozzájárulnak a vidékies hangulat kialakításához.