Barkácsfelszerelés - 242. oldal

Mindig vízszintezze ki pontosan

A vízmérték annál pontosabb, minél hosszabb. A sárgaréz élű, keményfa vízmérték nagyon tetszetős, de a könnyű alumíniumból készült tartósabb, és sokkal célszerűbb azokhoz a feladatokhoz, amelyeket egy A.   barkácsolónak a kőműves- és famunkák során meg kell oldania. Az állítható vízmértéket, ha pontatlan, újra be kell állítani. Ehhez egy – másik vízmérték segítségével – bevízszintezett felületre lesz szükség.

Helyezze rá a hibás vízmértéket, és nagyon óvatosan állítson az üvegfiolán, mígnem a buborék pontosan középre kerül. Ezután fordítsa el 180°-kal a vízmértéket, s ellenőrizze, hogy a buborék így is középen áll-e. Végül tegye vissza a rögzítőgyűrűt a libellára. Az ilyen vízmértéknél a sérült üvegfiolát is könnyen ki lehet cserélni.

Tökéletes precizitással

A korszerű lézerszintezővel, mely lézernyalábot bocsát ki, gyorsan és pontosan ki lehet jelölni a veze­tővonalakat a szobában vagy akár a kertben is.

A digitális mérőszalag úgy néz ki, mint a hagyományos, de az elektronikus kijelzője a ház szélességét is beszámítja, ha belső méretet kell levenni. Az ultrahangos távmérő a visszavert ultrahang alapján méri a távolságot. Kiválóan használha­tó a szobák méreteinek megállapítására.

Szilárdan befogva…

Nem kell pillanatszorítót vennie. A szorító drága szerszám.

Pénzt takaríthat meg, ha állítható szorítópofákat vásárol, majd ezeket gyalult keményfa – például bükkfa – lécekre illeszti. így a lécbe csak rögzítőlyukakat kell fúrni, melyekkel több helyzetben rögzíthetők a pofák. E lyukak távolsága kisebb legyen, mint a csavarral állítható pofa elmozdulása.

Ügyeljen a faanyag hibáira!

Amikor faanyagot vásárol, figyeljen a helytelen szárítás és tárolás okozta hibákra. Nézze át minden egyes darab felületét és éleit, s ne vegyen vetemedett vagy görbe faanyagot, azt is kerülje, amelyben görcs van, vagy a vége behasadt.

Sík-e az ajtó?

A kész ajtó megvetemedhet a helytelen tárolástól – fektesse le a földre, s ne válasszon olyat, amelynek sarka elemelkedik a földtől.

Nagy tételben olcsóbb

Nagyobb munkákhoz egyszerre vásároljon faanyagokat:

Asztalosmértékek

Egyes barkácsboltokban a faanyagok tényleges méreteit tüntetik fel, de a fakereskedők általában az eredeti, fűrészelt méretet adják meg – függetlenül attól, hogy gyalulták-e az anyagot. Ennélfogva a 75×50 mm-es méretű faanyag a gyalulás után valójában csak 71×46 mm-es, mert minden oldalából körülbelül 2 mm-t vesz le a gyalulás.

Faanyagok rövid áttekintése

Fatelepeken a fűrészárut általában 4, 5, 6 m-es szálakban tartják. Kisebb barkácsboltokban leginkább 2 m-es vagy 2,5 m körüli anyag­hosszakkal találkozhat, míg nagyobb barkácsáruházakban 30 cm-enként növekvő méretezésben kaphat faanyagot.

Mielőtt tervet készít, döntse el, hogy honnan szerzi be a munka elvégzéséhez szükséges faárut, és tájékozódjon, hogy az milyen hosszakban kapható. Ha okosan tervez, pénzt takaríthat meg, és felesleges fahulladékkal sem kell bajlódnia.

Raktárról vagy rendelésre?

A fatelepen vagy barkácsboltban kapható faanyagok méretéhez igazodva tervezze meg az asztalos­munkákat.

Ha más méretű darabokra lenne szüksége, keressen egy műhellyel is rendelkező kereskedőt, ahol szalagfűrésszel (balra) vagy körfűrésszel méretre vágathatja a faanyagot. Ilyenkor néhány napot várni kell, mire elkészül a rendelt anyag.

Így fogja meg…

Egy kerek fejű szöget – hacsak a feje nem áll ki – nehéz kihúzni a fából anél­kül, hogy megsérülne a faanyag mert a harapófogó tompa pofái képtelenek megragadni.

Próbálja laposra köszörülni a harapófogó pofáinak külső felét, s ferdére a belső élét. Nyomja rá a fogót a fára, majd zárja össze a pofáit.

Használjon derékszöget

Hogy merőleges legyen a fába fúrt lyuk, az kellő gyakorlatot igényel. Ennek fortélya a következő: fúrás közben a tengely mentén kell nézni – villany- és kézifúrónál egyaránt. Talpas derékszöggel ellenőrizze, hogy valóban merőlegesen áll-e a felületen a fúró. Fekvő munkadarabnál állítsa a derékszöget a fúró mellé -így egyetlen pillantással is ellenőrizheti, hogy függőlegesen áll-e a szerszám.

Pontos jelöléssel

A spirálfúró és a kőzetfúró könnyen elmozdul a lyuk „bekezdésekor” – különösen akkor, ha életlen a fúró, vagy kemény a kifúrandó anyag. Ennek megelőzésére pontozóval jelölje be a lyuk helyét. Ezután már pontosan beillesztheti a fúró hegyét.

Ha befogja, nem érheti baleset…

A kis munkadarabokat mindig rögzítse a fúrás előtt. Ha csak puszta kézzel markolja meg, a fúró ereje kitépheti a kezéből, és a sebesen forgó „propeller” csúnya sérülést okoz.

Rögtönzött csigafúró

Keményfában vékony fúró helyett bognárszöggel vagy apró­szöggel is megjelölheti a szög- vagy csavarlyukak helyét. Először csípje le harapófogóval a szög fejét, majd fogja be a villany- vagy kézifúró tokmányába. A lyuk előfúrásához nyomja rá a szög hegyét a fára, majd lassan, de folyama­tosan mélyítse ki a lyukat.

Pontozó helyett

A pontozó egy nagyobb szöggel is jól helyettesíthető.

Reszelje le a hegyét annyira, hogy alkalmas legyen a szögfejek besüllyesztéséhez. A rögtönzött lyukasztó sokkal könnyebben elcsúszhat, mint az igazi; ezért merőlegesen tartsa, és ügyeljen rá, hogy ne túl erősen üsse.

Ha szűkös a hely…

A sarkokban és nehezen hozzáférhető helyeken lévő lyukak fúrásánál útban van a villanyfúró teste – jobb tehát a furdancs.

Jelölje be a lyuk helyét, majd kattintsa be a furdancs racsniját, és a szerszám karját 90°-os ívben oda-vissza mozgatva kezdje meg a fúrást.

Nehogy elhasadjon a fa!

A lapos lyukvéső fúró éle szilánkokat hasíthat ki a faanyagból, amint áttör a túloldalán. Előzze meg a bajt – erősítsen egy hulladék fadarabot a munkadarab alá, majd így fúrja át.

Mélyebbre fúrva

Ha mélyre fúr a csigafúróval, húzza ki időnként a lyukból, s tisztítsa meg a hornyait a faforgácstól. A fúróhegy ugyanis megszorulhat, ha eltömődnek a spirális hornyai.

Hűtse a fúróhegyet!

Előzze meg a fúróhegy túlmelegedését – kis sebességgel fúrja a fémeket. Fekvő munkadarabnál vegye körül gittgyűrűvel a fúrás helyét, majd töltsön bele lakkbenzint, mert az hűti a fúróhegyet. Ugyanezt a trükköt használja a tükrök fúrásához is.

Gyors betétcsere

A villanyfúró vagy akkus csavarhúzó betétjének cseréje időt rabló – még akkor is, ha olyan tokmánya van, amely kézzel is meglazítható és -húzható. Vásároljon a tokmányba illeszthető gyorsbefogót. Ezzel a fúrók és a csavarhúzók pillanatok alatt váltogathatok.

Csavarok meghúzása és kilazítása

Kézben tartott szerszám

A sűrített levegős csavarbehajtókat jórészt felváltották az akkumulátorosak. Ezek éppoly hatékonyak, s gyorsan be-és kihajthatók velük a csavarok – különösen a keresztfejesek.

Fogja meg a befogótokmányt, nehogy lecsússzon a csavar fejéről a szerszám. Ha túl nagy az ellenállás, reteszelje a racsnit, és használja hagyományos csavarhúzóként az elektromos csavarhúzót.

Ha nagyobb erő kell hozzá…

A facsavarok idővel beszorulhatnak, különösen akkor, ha megrozsdásodtak. Illessze a csavarhúzót a csavar vájatába, majd fakalapáccsal üssön rá erősen a nyelére. Ha ez se lazítja meg a csavart, döntse meg kissé a szerszámot, s üssön rá újra, hogy a csavar kissé beljebb forduljon (az óramutató járásával egyező irányba).

Próbálja meg felmelegíteni egy pákával a csavar fejét, mire a csavar kitágul, majd összehúzódik. Ez a módszer is segíthet meglazítani a fában a menetet.

Készítse elő acélcsavarral a lyukat!

A rézcsavar jól mutat, de lágy, így a behajtás során gyakran megsérül a feje, ami elcsúfítja. Épp ezért hajtson be előbb egy hasonló méretű acélcsavart, majd ennek helyére tegye a rézcsavart. Még mutatósabb, ha a csavarok hornyait egy vonalba állítja.

A pontosság érdekében

Állítsa az élére a colstokot, amikor méreteket jelöl be a munkadarabon.

Így a mérővessző beosztásait közvetlenül átvezetheti az anyag felületére. A munkadarabra fektetett vonalzó élén nincs beosztás, ezért nehezebb pontosan bejelölni a méreteket.

Megfelelő ceruzával

Nem mindegy, hogy a faanyagra milyen ceruzával jelöli be a méreteket. A Hl-es és annál keményebb hegyű hihetetlenül mélyen megkarcolja a fát, így azt utólag csiszolni vagy gyalulni kell. Lehetőleg HB-s ceruzát használjon. Ezt gyakrabban kell hegyezni, de a nyoma puha radírral könnyen eltüntethető.
Egy igazi  ácsceruza a legjobb. Ennek lapos az oldala, így nem gurul le az asztalról, mint a hengeres. Sniccerrel rendszeresen hegyezze.

Szabályos körvonal

A fatáblákra léc, ceruza és egy szög segítségével rajzolhat szabályos kört.

Fúrjon lyukat a léc egyik végére, s dugja bele a ceruzát. A lyuk közepétől mérje rá a kör sugarát a lécre, majd üssön át egy szöget ezen a ponton. A lécet a szög körül lassan körbeforgatva rajzolja meg a kört.

Ma már (szinte) minden metrikus

Régen sok helyütt használták a colos mérték­rendszert – a vízvezetékcsövek átmérőjét éppúgy hüvelykben (colban) mérték, mint a faanyagok, a különböző deszkák vastagságát. Manapság azonban már csak a vízvezeték ­szereléshez kell fél- vagy háromnegyed colos csövet vagy csapot kérni, mert a faanyagot metrikus méretre gyalulják – a „félcolosat” például 12 mm vastagra. Furcsa módon éppen a legkorszerűbb iparágakban maradt fenn még a col, mint használatos mértékegység: a keréktárcsán kívül a televíziókészülékek és a számítógép-monitorok átmérőjét a mai napig hüvelykben adják meg.

Ellenőrizze, hogy sík-e a felület!

Bármilyen egyenes élű vonalzóval ellenőrizhető, hogy sík-e a felület. Helyezze rá a lapra a vízmértéket, fémvonalzót vagy a visszatolt élű kézigyalu talpát, s forgassa körbe.

Ahol fény jut át az éle alatt, az annak jele, hogy ott domború (középen kiemelkedik) vagy homorú (mélyedés van rajta) a felület. Ennek megfelelően kell kijavítani az eltérést.

Átlóvizsgálat

Keretek vagy állványok összeállí­tásakor mérőszalaggal mérje le az átlókat, hogy derékszögű-e a szerkezet. Más módszer: hegyezze ki egy egyenes bot egyik végét. Illessze a bot hegyét az egyik sarokba, majd a másik végén jelölje be a szemközti sarok távolságát. Ezután nézze meg, hogy ugyanilyen méretű-e a másik átló. Ezt addig folytassa, amíg derékszöget nem kap.

Hogy derékszögű legyen a keret…

Amikor pillanatszorítókkal rögzíti a keretet, acél derékszöggel ellenőrizze, hogy merőlegesek-e a sarkai. Ha nem pontosan azok, lazítsa meg a szorítót, s a keretet a helyes állásba húzva állítsa be a szöget.

Váltogassa a szorítókat (egyet felülről, egyet alulról), ha a ragasztó megkötéséig három vagy több szorítóval fog össze egy hosszú faanyagot – így nem fog meggörbülni. Helyezzen egy hulladék fadarabot a pillanatszorító pofája alá, nehogy megsértse az anyagot.

Keretbe zárva

A gérbe vágott sarkú képkeretet zsineggel és fakockákkal lehet összefogni, amíg megköt a ragasztó. Hurkoljon egy zsineget lazán a keret köré, majd a sarkok közelében helyezzen két-két kis fakockát a zsinór alá. A kockákat a sarkok felé húzva a zsineg és az illesztés is megszorul.

Nem hasadnak le a sarkai

A deszkavég gyalulásakor a túlszaladó éles kés könnyen lehasíthatja a fát.

Rögzítsen egy fadarabkát a deszka távolabbi éléhez – így a munkadarabról lefutó gyalu, a hulladék fába mar. Másik módszer, hogy előbb lesarkítja a deszka távolabbi élét. így anélkül gyalulhatja le a deszka végét – míg el nem fogy a lesarkítás -hogy elhasadna a fa.

Állítsa be, majd húzza meg!

Elég nehéz összetartani az alkatrészeket, amíg meghúzza a pillanatszorítót. Könnyebb és gyorsabb, ha a felrakása előtt nagyjából beállítja a szorítót, hogy csak néhány fordulatot kelljen tekerni rajta Vékony rétegeitlemez-darabkákból kiváló alátétet készíthet.

Az ékek csodákra képesek

Ha nincs pillanatszorítója, használjon faékeket. Csavarozzon rá két párhuzamos lécet a munkaasztalra.

Ezek valamivel távolabb legyenek egymástól, mint a befogandó munkadarab mérete. Illessze a munkadarab egyik oldalát az egyik léchez, majd egy hosszú ékpárral rögzítse a munkadarabot.

Folyamatosan mozgassa!

Három dolgot nem szabad elfelejteni a csiszológép használatakor. Hagyja felpörögni, mielőtt ráteszi a csiszolandó felületre.

Folyamatosan mozgassa, egy helyben soha ne álljon meg vele. Emelje fel a felületről a kikapcsolás előtt. Álljon meg, és ellenőrizze a csiszo­lópapírt – paskolja meg a tenyerével, ha belepte a fűrészpor.

Befejező simítások

Kézi csiszoláshoz tekerje egy parafatömb vagy hulladék faléc köré a csiszolópapírt, így lesz végül egyenletesen sima a felület. Ha csak kézzel mozgatja a csiszolópapírt, azzal kiemeli az egyenetlenségeket.

Karcolt vezetővonal

Keresztirányú (az erezetre merőleges) fűrészeléskor úgy akadályozhatja meg a fa szálkásodását, ha egy éles sniccerrel és derékszögű vonalzóval körbejelöli a munkadarabon a vágás vonalát.[hr]

Így tartsa az irányt fűrészeléskor

A vágás kezdetén közel függőlegesen tartsa a fűrészt – kinyújtott mutatóujjal megtámasztva a fogóját, hogy a vonalon maradjon.

Az első néhány húzásnál visszafelé mozgassa a fűrészt, miközben nagy ujjával oldalról megtámasztja a fűrészlapot. Utána vágjon vele előrefelé, csökkentve a fűrészlap meredekségét.

Síkban marad…

Rendszeresen ellenőrizze egy derékszögű vonalzóval, hogy sikerült-e merőlegesre gyalulni a deszka élét. A gyalu billegését úgy akadályozhatja meg, hogy kezével körülfogja a gyalu talpát és a deszka oldalának támasztja az ujjait.

A leeső darab alátámasztása

A vágás végéhez közeledve szabad kezével fogja meg a leeső darabot, nehogy leszakadjon a saját súlyától, s szálkás, hasadt legyen a vége. Hosszabb vagy nehezebb daraboknál kérjen meg valakit, hogy segítsen megtartani – vagy támassza alá valamivel.

Viaszolva könnyebb

Dörzsölje be gyertyával a fűrészlapot és a gyalu talpát. A viasz csökkenti a súrlódást, s könnyebbé teszi a fűrészelést, a gyalulást – különösen akkor, ha gyantás faanyaggal dolgozik.

A körfűrész vezetése

A lap szélével párhuzamosan akar vágni, de már nem ér el odáig a körfűrész vagy dekopírfűrész vezetősínje? Szereljen egy egyenes lécet a levágandó fatáblára, majd a léc mellett csúsztassa a szerszám talplemezét, miközben vágja az anyagot.

Ékelje szét, ha hosszú!

Ha kézi- vagy motoros fűrésszel, a szálirány mentén vágja a deszkát, a fa rugalmassága folytán összezárulhat a vágás, s beszorulhat a szerszám éle. Ilyenkor feszítse szét kissé egy faékkel a fűrészjáratot.

Deszkavégek legyalulása

A deszka végét kézigyaluval simítsa le. Nem szálkásodik ki a faanyag, ha a sarkok felől befelé irányuló mozdulattal gyalul, s felemeli a kést, mielőtt az elérné a deszka élét a túloldalon.

Símitógyaluval igazítsa el az éleket!

Széles deszkákról simítógyaluval távolítsa el a gyalugép által hátrahagyott barázdákat, de előbb kerekítse le a gyalukés sarkait, nehogy a kézi­szerszám újabb barázdákat húzzon. Ehhez csúsztassa be a gyalukés sarkát a fenőkő dobozának fedele alá, majd így húzza végig a kést egyszer-kétszer a fenőkő oldalán. Az elektromos gyalu kését ne kerekítse le, különben nem lehet majd sarkos hornyot gyalulni vele.

Nehogy megkarcolódjon a felület!

Bármilyen éles a gyalukés, a gyalulás kezdetén mégis felszakítja a fa erezetét. Ennek elkerülése érdekében vigye a fedővasat minél közelebb (legfeljebb 1 mm-nyire) a késélhez, hogy az csak vékonyka forgácsokat nyeshessen le.

Hogyan kell használni a gépi felsőmarót?

Tartsa a vonalon!

A polctartó hornyok marásához szorít­son rá egy vezetőlécpárt a könyvespolc oldalára. A beállításnál a marógép talplemezének szélességét és a készítendő horony méretét is vegye számításba. Előbb az egyik, majd a másik léc mentén vezetve menjen végig a géppel a munka­darabon, óvatosan kimarva az anyagot.

Széles hornyoknál a gépet szabadkézzel fogva marassa ki a horony közepét. Ne marjon túl mélyre egy fogással. Több sekélyebb menettel sokkal pontosabb és simább lesz a vájat, mint egyetlen vágással.

A fészekmarás gyors módja

Állítsa közelebb a marógép testéhez a vezetőlemezt – így egy szempillantás alatt kivághatja a zárak és zárnyelvek fészkeit. Előtte azonban ellenőrizze a marógép maximális marási mélységét.

Előbb a végeket munkálja meg!

Amikor profilt marat egy fatábla szélébe, előbb a szálirányra merőleges éleit munkálja meg. így a szálirányú marás egyben a tábla esetleg megsérült sarokrészeit is leszedi.

Szögkészlet

Tartson a szerszámosládában különféle méretű szögeket mind a négy fajtából. (A méretük milliméterben van megadva.) Így mindenféle munkával meg fog birkózni. Az ovális huzalszög általános kötőelemként használatos, bognárszöggel rögzítik a lam­bériát, a huzalszög durvább munkákhoz való, a kőművesszöggel pedig a faanyagot erősítik a téglafalhoz.

Íme, néhány szög a felsoroltak közül:

Milyen méretű a csavar?

A csavarokat két méret jellemzi: a hosszuk és az átmérőjük, mely a dobozon vagy a csomagoláson van feltüntetve. A méret első száma mindig a csavar átmérőjét jelzi, a máso­dik a hosszát, milliméterben mérve. Minél nagyobb tehát a szám, annál vastagabb, illetve hosszabb a csavar. A csavaros  doboz oldalán feltüntetett 3,5×40-es szám például azt jelenti, hogy a csavar 3,5 mm átmérőjű, a hosszúsága pedig 4 cm (40 mm).

Nagyobb rögzítőerő

A bordázott szögek szárán körkörös barázdák futnak körbe:

Ez a szög főként a padlóra kerülő pozdorja-lemezek rögzítésére használatos, ahol minden illesztésnek szilárdan kell tartania, nehogy nyikorogjon a padló. Kalapáccsal kell beverni, és nagyon nehéz kihúzni.

Akkus csavarhúzóhoz való…

A csillagcsavart könnyebb behajtani, mint a hornyos fejűt -különösen akkus csavarhúzóval. A csavarhúzó hegye belesimul a csavarfej csillag alakú mélyedésébe, így kevésbé csúszhat ki a szerszám, s nem karcolja meg a munkadarab felületét.
A Pozidriv csillagfejű csavarok onnan ismerhetők meg, hogy a hornyuk közepénél egy kereszt alakú kis karcolás is látható. Ezek pontos behajtásához külön Pozidriv (PZ) csavarhúzót vagy akkus behajtóbetétet célszerű használni.

Apró műhelytitkok – szebb eredmény

A kúpos alátét óvja a felületet

A leszerelhető burkolópanelt általában csavarok rögzítik. Ha sokszor kell le- és felszerelni a panelt, tegyen védőtányért a csavarok alá, nehogy a csavarhúzó megsértse a fa felületét.

A kúpos alátéteknek két fajtájuk létezik. Az egyik úgy fekszik rá a felszínre, hogy a csavar feje kiemelkedik. A másik egy süllyesztett lyukba kerül, így a csavar feje is süllyesztve van. Mindkét típusból létezik réz, vas és krómozott. Azt válassza, amelyik jobban illik a csavarhoz.

Árulkodó jelek elleplezése

Takarja el a csavarfejeket – a kimélyített lyukba ragasszon egy facsapot, majd a ragasztó száradása után gyalulja és csiszolja síkba a tetejét.

Ha teljesen el akarja rejteni a csavarhelyek, akkor a munkadarabbal azonos színű és erezetű hulladék fából készítse el a gépi foltvágóval a takaródugókat.

Rögzítés bütüfába

A gyenge bütüfába (a faanyag szálirány felőli végébe) behajtott csavart úgy erősítheti meg, hogy a csavar helyénél kifúrja a fát, majd facsapot tesz bele.

Méretes és vezetőfuratok fúrása

Két faanyag egymáshoz kötésekor a csavar szára „méretes” furattal megy át a külső darabon, míg a vége átér a másik darabba előfúrt lyukba. A méretes furat akkora legyen, hogy ne szoruljon meg a csavar szára, a csavarmenetnek azonban belé keli vágnia magát a vezetőfuratba, hogy megtartsa a fát.
Egy 3,5-es csavarnak 3,5 mm-es méretes és 1,5 mm-es vezetőfuratot kell fúrni. A 4-es csavarhoz 4 és 2 mm-es, az 5-öshöz 5 és 2 mm-es, az 5,5-eshez 6 és 2,5 mm-es furatméret való. Ha keményebb fába vagy fémbe kerül a csavar, növelje meg a vezetőfurat méretét. Az apró csavaroknak lyukasztóárral készítsen vezetőfuratot.

A tökéletes tömítés titka

A tömítőanyagoknak különféle típusai kaphatók. Minden munkához a legalkalmasabbat válassza. A purhabot a keret és a fal közti hézagok tömítésére használják. Szilikonos tömítővel főleg a fürdőszobai és konyhai berendezések pereme menti, a munkapult és a fal közti hézagot tömítik.

A tető- és csatornatömítő bitumengumit kifejezetten az ereszcsatornák, ejtőcsövek, lapos tetők szigetelésére fejlesztették ki. A szobafestő glett az ajtók és ablakok körüli és szegély lécek menti hézagok tömítésére szolgál, a lakáson belül.

Tubusos ragasztópaszták

A ragasztópaszta kitűnően megtartja a léceket a falon, a fatáblákat a staflikon. Egyszerűen csak nyomja ki a rögzítendő tárgy hátoldalára, majd préselje azt a helyére. Nyomban odaragad, s igen erősen tart.

Elegáns eldolgozás

Vágja le ferdén a tubus csőrét – olyan átmérőjűre, hogy kicsivel nagyobb legyen, mint a tömítendő rés mérete. Ezután vágja le a patron végéről a zárókupakot, csavarja rá a csőrt, és tegye a patront a tömítőpisztolyba.

Húzza meg a ravaszt, mire kiömlik némi massza. A rés egyik végénél kezdje a felhordását. Folyamatosan mozgassa a pisztolyt, közben préselje ki a tömítőpasztát. A kinyomódását a dugattyú szárán található retesz kioldásával lehet megállítani.

Tartsa tisztán a kinyomócsőrt!

Miután befejezte a munkát, tekerje körül háztartási fóliával a csőr végét. így nem szárad bele a tömítőanyag, s legközelebb nem kell kipiszkálni onnan. Esetleg egy új csőrt is feltehet a patron végére.

Melegítse a tubust!

Hideg időben mentse egy vödör meleg vízbe a tömítő- vagy ragasztópatront, fél órával a használat előtt. A meleg anyagot ugyanis sokkal simábban lehet eldolgozni.

Könnyű, de erős: hullámos fémrögzítő

A könnyű faszerkezetek T-illesztéseihez hullámos fémrögzítőket használjon. Erősebben tartanak, mint a szög, s nem reped el olyan könnyen a fa.

Szilárdan kapaszkodó fogak

A fogazott kötőelem sokféleképpen használható a fakötések rögzítéséhez. Ha például úgy akar meghosszabbítani egy falécet, hogy oldalról hozzáerősíti a másikat, helyezze a horganyzott kötőelemet a két léc közé.

A csavart meghúzva a fogak a fába mélyednek, és összetartják a két darabot.

A fémcsap erősebb

Tegye erősebbé a köldökcsapos fakötést – használjon csillag alakú fém köldökcsapot, mely szilárdabb, mint a hagyományos facsap. Vigyázzon, hogy pontosan merőlegesen verje be a köldökcsapot, s a lapjával üssön rá a kalapáccsal, mert a csap rideg és könnyen törik.

A megfelelő fali tipli kiválasztása

Jól tart a gipszkartonban

A könnyebb tárgyak rögzítésére használjon gipszkartontiplit, a hozzá való behajtóval, mely egyszerre fúrja elő a tipli helyét és hajtja be azt.

Nagyobb terhek rögzítéséhez üreges fémdübelt válasszon, amely szétnyílik és nekifeszül a gipszkarton tábla hátfalának, miután behajtják a furatba a csavart. A nagyobb terheket több ponton rögzítse.

Méret kérdése a biztos rögzítés

Fontos, hogy mindig kellő méretű lyukat fúrjon a műanyag tiplinek. Ha túl szűk, nem fér el benne a tipli – ha túl tág, nem tart elég erősen. A tipli mérete a csomagoláson van feltüntetve (vagy a fröccsöntött száron, ha több darabot öntöttek egybe). Egyes gyártók a különböző méretű tipliket más-más színben készítik. így a tiplik könnyen megkülönböztethetők – de csak akkor, ha azonos márkájút használ, mert a különböző cégek nem egyformán jelzik a méretet.

A legerősebb megoldás

A billenőhorog tart a legerősebben a gipszkartonban. Amint keresztültolják a horgot a táblába fúrt lyukon, nyomban kinyílnak a horog rugós fémszárnyai.

Az itt látható változatnál a horog elvész, amikor kitekerik a csavart. Vannak azonban olyan erős fémszárnyak is, amelyek a helyükön maradnak a csavar ki hajtása után.

Ablakok és ajtók szilárd rögzítése

Az új vagy meglazult ajtókat és ablakokat ablakkeretdübellel rögzítse a falhoz. A dübel hosszú, sima szára átmegy a nyílászáró tokjának faanyagán és a mögötte lévő falon.
Állítsa be a helyére a tokot, fúrja át a fát. Ezután cserélje ki a fúróhegyet egy ugyanakkora méretű kőzetfúró hegyre.
Kapcsoljon át ütvefúrasra. Illessze a fúró végét a lyukba, s fúrja ki a falat. Süllyessze be a tok fájába a rögzítőcsavar fejének helyét.

Nyomja be tövig a dübelt, majd hajtsa be a csavart, amely szétfeszíti a dübelt, s ezzel rögzíti a keretet. Végül gittelje be a csavarlyukat.

Egy él is elegendő

Szakkönyvek szerint a vésőn és a gyalukésen két élnek kell lennie (alul, bal oldali kép) – a gépi alapélnek és egy fenőkövön csiszolt, meredekebbnek. Igazából a széles élt könnyebb felfektetni a fenőkőre, és könnyebb is megcsiszolni. Ha ritkán használja a fenőkövet, akkor jól jöhet egy vezetőeszköz is (alul, jobb oldali kép), amellyel beállítható a fenési szög.

Figyelje az olajcsíkot!

Ha nincs a fenőkőhöz olyan vezetőeszköz, amely megfelelő szögben tartaná a kést, akkor öntsön egy kis olajat a kőre, majd tegye rá ferdén – nagyjából 45°-os szögben – a pengét:

Vágóél fenése

Apránként döntse lefelé a szerszámot, mígnem vékony olajcsík tűnik elő az éle mentén. Próbálja meg minél pontosabban tartani ezt a szöget, miközben a kövön fel-alá húzogatva megfeni a vágóélet.

Biztosabban áll

Verjen be pár szöget a fenőkő dobozának aljába (de vigyázzon, nehogy átüsse), majd csípje le a fejüket, hogy kissé kilógjon a végük. Ezek bárhol megka­paszkodnak, s nem csúszkál el fenés közben a doboz.

Különféle fokozatok

Vásároljon általános rendeltetésű karborundos fenőkövet. Ennek egyik oldala durva vagy közepes, míg a másik finom szemcséjű. A durva gyorsan lecsiszolja a fémet, s például ollók élezhetők vele, míg a finommal vésők és gyalukések fenhetők élesre. A fenőkő mérete általában 20x5x2,5 cm, de kisebb is kapható. A kő tárolásához vásároljon vagy készítsen egy fadobozt, hogy biztonságban tárolja, és mindig kéznél legyen.

Távolítsa el a sorját!

A véső vagy gyalukés élezésekor a fenőkő vékony sorját képez a penge hátoldalán. Ez jól érezhető, ha hüvelykujjával végigsimítja a penge élét.

Sorja eltávolítása

A sorját úgy távolítsa el, hogy laposan ráfekteti a pengét hátoldalával a fenőkőre. Szedje le az új szerszám hátoldaláról a gépi megmunkálás nyomait – addig csiszolja a fenőkövön a hátoldalát, míg tükörsima nem lesz. Amíg ezt el nem végzi, nem lehet igazán élesre csiszolni a pengét.

Megfelelő fajta olajat

Soha ne használjon növényi olajat a szerszámok élezéséhez. Az olaj és a lecsiszolt fémpor keveréke rátapad a fenőkőre, fényes és sima felületet képez rajta, így a kő tönkremegy. Könnyű műszerolajat használjon, mert az „felveszi” a lecsiszolt szem­cséket. Munka után dörzsölje át gyan­tamentes fa fűrészporával a fenőkövet, hogy megtisztuljon. Ha olaj tapadt a fenőkőre, áztassa be egy éjszakára paraffinba vagy benzinbe.

Utolsó simítás – fenőszíjjal

Végső simításként egy puhafára ragasztott bőrön fenje meg a kés élét. Élével a fenőszíj felé fordítva húzogassa végig a bőrön a pengét, majd fordítsa meg, és laposan ráfektetve a hátoldalát is fenje meg. A tenyerét ne használja fenőszíjként, mert könnyen megvághatja magát.

Érdemes élezőt venni

A fúróhegyek felújítására vásároljon szerszámélezőt. Hamar behozza az árát, mert nem kell többé kidobnia az eltompult fúrókat. Többnyire villanyfúró hajtja ezt az eszközt. Fatömbbe állítva tárolja a fúrókat, nehogy megsérüljenek. Az a legjobb, ha a lyukakat a saját fúróikkal fúrja ki – így szilárdan fognak állni a fában.

A gyalu felújítása

A régi, repedezett fagyalu némi felújítással pompás szerszámmá varázsolható. A kése rendszerint kiváló minőségű acélból készült, s a fatalp könnyebben csúszik a fán, mint a fém. Tapaszolja be a gyalu nyílását, majd öntsön bele lenolajat. Néhány nap alatt az olaj átitatja a fát, és bezárulnak a repedések (fenti kép).

Folyamatosan mozgassa a kést!

Egy régi szerszámon gyakorolja az asztali köszörű kezelését.

Az a cél, hogy gyors és könnyű mozdulatokkal, kevés fémet köszörüljön le. A szerszámot ne nyomja rá nagy erővel a korongra, s ne hagyja hosszabb ideig egy helyen, mert túlhevül (megkékül) és tönkremegy.

Fenés utáni ellenőrzés

Amikor már úgy gondolja, hogy kellően éles, tartsa a vésőt vagy a gyalukést a fény felé. A jól kifent penge nem veri vissza a fényt; ha vékony fénycsíkot lát az élén, tovább kell élesíteni. Ellenőrzésképpen hasítson el egy papírlapot. Ha a penge könnyen vágja a papírt, akkor már használható.

Szerszámok biztonságos tárolása

A munka végeztével szedje ki a szerszámból a fúróhegyet, a fűrészlapot, a maróbetétet, s tegye egy erre alkalmas tárolódobozba. Amikor leteszi valahová az elektromos gyalut vagy a horonymarót, húzza vissza a vágóélét, s bizonyosodjon meg arról, hogy nem fog kicsorbulni.

A szúnyogok, a rágcsálók, a pókok és a legyek a szabadban, ahol általában tenyésznek, sok kellemetlenséget okoznak. Ha módot találnak rá, még az otthonunkba is betolakodnak. A legjobb megoldás az, hogy távol tartjuk őket a lakástól.

Szúnyog

A szúnyogok nemcsak álmunkat zavarják meg, hanem az embert és a háziállatokat megtámadó betegségeket is terjesztik. Távol tartásuk érdekében szereljünk az ajtókra és ablakokra szúnyoghálót, és alkalmazzunk természetes szúnyogriasztókat!

A szabadban égessünk citromfűvel illatosított gyertyákat, amelyek elriasztják a szúnyogokat! A lakásban égessünk levendula-vagy borsmentaolajat! Kenjük be magunkat természetes szúnyogriasztóval, például almaecettel, hígított csombormenta-, teafa-, citromfű, esetleg levendulaolajjal!

Egér és patkány

Ha csak egyetlen rágcsálót látunk is, biztosak lehetünk benne, hogy társai a közelben vannak. Ha nem törődünk vele, hamarosan sokkal többen lesznek.

• Az élelmiszert, különösen a rágcsálók kedvenceit, például a csokoládét, a lisztet és a gabonaféléket tartsuk zárt edényekben!
• A repedéseket, amelyeken át az egerek és patkányok bejuthatnak a lakásba, zárjuk el habarccsal vagy fémlapokkal!
• Ecseteljünk borsmentaolajat a behatolási pontok környékére! Az egerek és patkányok ki nem állhatják a szagát.
• Ha nem tudjuk, hová tegyük a csapdákat, szórjunk vékonyan lisztet a rágcsálók feltételezett mozgási helyére, majd később ellenőrizzük, vannak-e benne lábnyomok!
• Ha úgy véljük, egynél több rágcsálónk lehet, több csapdát helyezzünk ki! Az a legjobb, ha kétszer annyi csapdát használunk, mint a betolakodók feltételezett száma, és azokat kettesével-hármasával állítjuk fel.
• Csalétekként használjunk tököt, diót, zabpehellyel kevert mogyoróvajat vagy napraforgómagot!
• Rendszeresen ellenőrizzük a csapdákat, majd három nap elteltével szedjük fel azokat! Egy hét múlva ismételjük meg a csapdázást!
• A rágcsálók hűvös időben igyekeznek meleg helyre húzódni. Vágjunk kis bejárati nyílást egy dobozra, a belsejébe tegyünk egy csalétekkel felszerelt csapdát és egy lámpát!

Légy

Ha állandóan kellemetlenkednek a legyek, ellenőrizzük, nem mi csalogatjuk-e be őket!

Van szúnyogháló a lakásunk ajtajain és ablakain?

• Szagos a konyhai szemetes?
• Letöröltük a kiszóródott ételma­radékot a konyhapultról?
• Hagytunk letakaratlan vagy kiszó­ródott ételt a konyhában?
• A kutya a lábtörlőn felejtette ked­venc csontját?
• Szennyezett a macskaalom?

Spray helyett

• Csak egy légy bosszant? Használ­junk légycsapót!
• Ejtsük csapdába a legyeket raga­csos légypapírral (vegyeskereskedé­sekben kapható – de magunk is el­készíthetjük, lásd fent)!
• Égessünk bazsalikom-, levendula-, borsmenta- vagy eukaliptuszolajat!

Pók

A pókokat többnyire nem kell bántani. Egyszerűen kordában tarthatjuk őket azzal, hogy le­szedjük a hálóikat.

• A mérgező csípésű pókokat úgy tarthatjuk távol a lakástól, hogy a kertből is eltávolítjuk lehetséges rej­tekhelyeiket, pl. a szemétkupacokat.
• Használat előtt alaposan rázzuk ki a szabadban tartott cipőt, gumicsiz­mát és kertészkesztyűt!
• Ne bántsuk a kaszás pókokat! Sok rovart és más pókot elpusztítanak, de az emberre nem veszélyesek.
• Ha egy nagy pókot szeretnénk ki­tessékelni, borítsunk rá egy poharat, csúsztassunk az üveg szája alá papírt, vigyük ki az állatot, és engedjük el!

A környezetbarát kert maximálisan kihasználja a helyi adottságokat, s a fenntartása is egyszerűbb és olcsóbb.

Első lépések

A környezettudatos kertészkedés egyik legfontosabb elve az, hogy együtt dolgozunk a természettel, nem pedig ellene. A kert megtervezésekor ismerjük meg és vegyük figyelembe a telek adottságait! Így időt, pénzt és fáradságot takaríthatunk meg – sőt, keserű csalódásoktól kímélhetjük meg magunkat.

Fő az egyszerűség

Kertünket ne megváltoztatni, hanem továbbfejleszteni próbáljuk! Ha például rossz a talaj vízelvezetése, akkor a drága alagcsövezés helyett érdemes lápkertet telepíteni.

• Olyan növényeket neveljünk, amelyek számára megfelelő a klíma! Ha kedvezőtlen körülmények között tartjuk őket, sokkal inkább ki vannak téve a betegségek és a kártevők támadásainak. A piros pagodafa (Plumeria rubra) például nem fejlődik jól ott, ahol télen fagy, a tavasszal virágzó magnólia pedig nem érzi jól magát szubtrópusi körülmények közt.
• Figyeljük meg és jegyezzük fel, milyen növények érzik jól magukat a környékünkön – és melyek nem. A díszkertek helyett inkább a kevésbé gondozott vagy a régi kerteket látogassunk, ahol jól látszik, mely növények boldogulnak jól!
• Szabaduljunk meg azon növényektől, amelyek folyton csak küszködnek az életben maradásért! Ha kertünk nem napos, ne áhítozzunk tovább a kékliliomra – inkább tanuljuk meg szeretni az árnyékkedvelő medvekörmöt! Ha a pázsit nem kap elég fényt, vagy ha a fák alatt túl nagy a gyökerek versengése, a fű helyett telepítsünk árnyéktűrő talajtakaró növényeket!
• Növényvásárlás előtt derítsük ki, mekkorára fog nőni az adott növény, s a telepítésnél ezt is vegyük figyelembe!
• Utánozzuk a természetet azzal, hogy a talajra szerves mulcsot terítünk! Ez folyamatosan természetes táplálékkal látja el a talajt, és gátolja a gyomok növekedését, emellett hűvösen tartja a felszínt, és csökkenti a vízveszteséget is.
• Ne küszködjünk a rossz talajjal! Ha kertünkben agyagos a talaj, fölötte alakítsuk ki az ágyásokat!

Nyáron árnyat adó fák

[table id=27 /]

Az alapok

Bármilyen kertünk van vagy lesz – falusi, természetes vagy akár balkonkert -, három alapvető követelménynek meg kell felelnie.

Fény és árnyék: a délre néző kert napos, az északra néző árnyékos. Az ágyások, a pázsitfelület és a kerti pihenőhelyek kialakításakor mindig vegyük figyelembe azok fekvését! Az erős széltől való védelem egyaránt nélkülözhetetlen a fiatal növények fejlődése és saját kényelmünk szempontjából. Hozzunk létre több-rétegű szélfogót úgy, hogy magas növények nézzenek szembe az uralkodó széllel, a védendő terület felé pedig alacsony növények kerüljenek!

Az egészséges talaj: kertünk földjének típusa – homok-, agyag- vagy vályogtalaj -, valamint mélysége, víz-elvezetése, pH-értéke és tápanyag-tartalma mind befolyásolja azt, hogy mit tudunk ott nevelni, bár tápanyagokban gazdag mulcsok és szerves anyagok használatával sokszor a nagyon silánynak tűnő helyeken is jelentős javulás érhető el.

Balkon kertek

• Ha a balkon felülről is védett, árnyéktűrő növényeket válasszunk! Nyárra szobába ajánlott növényeket is kiültethetünk, például vitorlavirágot (Spathiphyllum) vagy cserepes Ficust Napsütötte balkon esetén célszerű szívós, de nem szúrós pozsgásokat telepíteni, például Kalanchoe-t vagy cserepes citrusféléket, mondjuk kumkvátot.
• Védjük magunkat az uralkodó széltől nagy cserepekbe vagy ládákba ültetett „növényfüggönnyel”! Szívós növényeket ültessünk: bambusz-féléket vagy mázlevelet (Coprosma)
• Olyan virágföldet vegyünk, amely megfelel az adott növény igényeinek!