Fürdőszoba átalakítása - 40. oldal

Végre ezt a lehető leghétköznapibb tárgyat is elérte a modern formatervezés. Ma már a vécéülőke színe, formája és stílusa éppoly fontos, mint bármely más fürdőszobai kiegészítőé. Egy igen kedvelt változat a natúr fafelület. Könnyen újralakkozható, ami az attraktív megjelenés mellett a hosszú élettartamot is garantálja.

Az ülőke beszerelése

Az ülőkéket általában szabvány, a vécécsészén lévő lyukakba illeszkedő szerelvé­nyekkel gyártják. A szerelvényeket ál­talában hozzá lehet igazítani az adott vécécsészéhez, ezt azonban vásárlás előtt mindenképpen ellenőrizzük.

Régi ülőke felújítása

Egy régi műanyag ülőke önmagában általában nem túl vonzó, átfestéssel azonban újjávarázsolhat­juk. Festés előtt szereljük le a vécékagylóról, ne­hogy összefogja a kagylót a festék.

Lépések:

1. Festés előtt alaposan tisztítsuk meg a mű­anyag ülőkét a megfelelő tisztítószerrel. Utána töröljük le, majd öblítsük le.
2. A felülettől 15 cm-re tartva a festékes palackot, fújjuk le az ülőkét több rétegben. Egyenletes mozdulatokkal vigyük fel a rétegeket, inkább több vékonyat, mint kevesebb réteget vastagon. A spray használatakor szigorúan tartsuk be a gyártó uta­sításait. Feltétlenül viseljünk maszkot!

Fürdőszobaszékek

Egy fürdőszobában általában kevés bútort lehet elhelyezni; egy széknek azon­ban legtöbbször még marad hely. Egy szék önmagában is lehet dísz, harmo­nizálva vagy kontrasztot alkotva a környezetével. A szabálytalan formájú részek festésére legjobban a festékszóró spray használható. Készíthetünk különleges, pl. Repedezett felületeket is a megfelelő anyagokkal.

Lépések:

1. Csiszoljuk le a szék felületét, majd nedves ronggyal távolítsuk el a rajta maradt port. A spray-t kb. 15 cm-re tartva a felülettől fújjuk le a széket. Többször fordítsuk el a bú­tort, hogy lefesthessük a nehezen hozzáférhető helyeket is.
2. Hagyjuk megszáradni a széket, így létrejön a speciális repedezett felület. A festék száradása után von­juk be a felületet védőlakkal.

Antikolás

Ezen a széken remekül mutat a repedezett festés; egy ilyen, régies hatású bútordarab szinte bármilyen fürdőszobában jól mutat.

A különféle kiegészítők nagyban meghatározzák a helyiség hangu­latát, ezért érdemes azokat gondosan megválogatni. Ezt sose té­vesszük szem elől, legyen szó kicsi vagy nagy, nélkülözhetetlen vagy díszítő célú berendezésekről.

Törülközőtartó rácsok

Egy fürdőszobában nagy valószínűséggel szükség van valamilyen, a törülkö­zők felakasztására és szárítására alkalmas eszközre. A fűtött törülközőtartó rács, amely gyors szárítást tesz lehetővé, a lehető legideálisabb megoldás. A rács stílusát igazítsuk a helyiség egészének hangulatához.

Hagyományos törülközőtartó rácsok

Az egyszerű formájú rácsok kellemes látványt nyújtanak a fürdő­szobában. Akár elektromos rendsze­rűek, akár a központi fűtés részei (mint az itt látható is), praktikus és egyben tetszetős berendezési tár­gyak.

Modern kialakítás

Az elmúlt években egy­re bővül a különféle rácsrendszerek válasz­téka. Ha az elem része a központi fűtésnek, ez azt jelenti, hogy a fűtési energiát egyben szárí­tásra is hasznosítjuk. Egy modern fürdőszo­bához kifejezetten illik az ilyen berendezési tárgy.

Szerelvények cseréje

A kisebb szerelvényeket gyorsan és egyszerűen kicserélhetjük. Ily módon vil­lámgyorsan átalakíthatjuk a fürdőszoba összképét. Nem feltétlenül szükséges, hogy a felújítás nagyszabású, időigényes tevékenység legyen.

A szerelvények felhelyezése

A kisebb szerelvényekhez gyakran papírsablont is mellékelnek, amely segít a lyukak kifúrásában. Ehhez egyszerűen illesszük a falhoz a sab­lont, majd jelöljük be a lyukak helyét.

A legkézenfekvőbb elemek

A hú­zókapcsoló fogantyúját gyakran elha­nyagolják, pedig a szokványos mű­anyag elemek helyett számtalan más­féle megoldás közül választhatunk, amelyeket néhány perc alatt ki lehet cserélni. A „húzókapcsoló” alkalma­zását a vizes helyiségekben az élet­védelmi szempontok indokolják!

Kilincsek

A különböző kilincsekből annyiféle kialakítás áll rendelkezésünkre, hogy való­ban csak a saját ízlésünk szab határt a lehetőségeknek. Kapható a kilincsszer­kezettel egybeépített, illetve attól különálló zárszerkezet is, bár előbbi jóval egy­szerűbb, praktikusabb megoldás.

A zárszerkezet működése

A ki­linccsel egybeépített zár fő eleme egy, a kilincs közepén elhelyezke­dő záró csavar.

A gyermekek biztonsága

Az integ­rált kialakítás előnye, hogy kívülről is ki lehet nyitni a zárat egy speciális biztonsági kulccsal.

A fürdőszobában a tükör az egyik legalapvetőbb berendezési tárgy. Praktikus funkciójuk mellett a tükröknek díszítő feladatuk is van. A különböző kiegészítők alkalmazásával más-más összhatást érhetünk el. Egy tükör legfontosabb jellemzői a méret, a forma és a stílus.

Térnagyobbítás

A tükröket használ­hatjuk például a tér megnagyobbítására, ami különösen jól jöhet egy kis­méretű helyiségben, főleg, ha kellően nagy falfelületet tudunk tükörrel borí­tani; akár többszörös visszatükröző­dést is létrehozhatunk.

Praktikus funkciók

Ne feledkez­zünk meg a tükrök praktikus funkció­járól sem. Az elhelyezésnél ez az egyik legfontosabb szempont. A praktikus és a díszítőfunkciókat azonban öt­vözhetjük is egymással, ami még ér­dekesebb hatást ad.

Tükör, mint díszítőelem

Ahol ke­vésbé fontosak a praktikus szempon­tok, jobban előtérbe kerülhet a díszí­tőfunkció. Egy adott stílus vagy a szokványostól eltérő elhelyezés új arcot adhat a fürdőszobának. Hasz­nálhatunk például a képen látható­hoz hasonló, régies hatású tükröt.

Tükör felcsavarozása

A tükröt, a képekhez hasonlóan, kampókkal is felakaszthatunk, de föl is csava­rozhatjuk. Erre a célra speciális csavarokat használunk.

Lépések:

1. Fúrjuk ki a falban a lyukakat. Ha kell, használjunk tipliket, majd he­lyezzünk a tükörben fúrt lyukakba gumi­betétet. A betét megakadályozza, hogy a tükör megfeszüljön és elrepedjen, amikor megszorítjuk a csavart. Óvato­san húzzuk meg a csavarokat.
2. A speciális csavarok fejére csa­varjuk rá a félgömb alakú sapkát. Ezek a sapkák elrejtik a csavarfejet, és esztétikusabb megjelenést adnak.

A tükör felragasztása

Amennyiben a tükrön nincsenek gyárilag kifúrt lyukak, érdemes inkább ragasz­tással rögzíteni a falhoz; ehhez speciális tükörragasztót használjunk. A ragasz­tó megkötéséig a tükröt egy, a falra szegezett tartóléccel támasszuk alá.

Lépések:

1. Szegezzük az alátámasztó lécet vízszintesen falra. A tükör hátát bőségesen kenjük be speciális ragasztóval, érdemes a ragasztót hullá­mos vonalban felvinni, mert ez külö­nösen jó tapadást ad.
2. Illesszük a tükröt a falra, a felsze­gezett tartólécre. A lécet csak a ragasztó teljes száradása után szed­jük le, különben a tükör esetleg lecsú­szik. Száradás után szedjük le a tartó­lécet, a szegezés nyomát gletteljük.

A kádra vagy a zuhanytálcára szerelt falak, ill. Fülkék megakadályoz­zák, hogy fürdéskor a kád vagy a zuhany környéke vizes legyen. Kádra szerelt falra akkor van szükség, ha zuhanyozni is a kádban lehet. A különálló zuhany, általában külön kabinban van. Legyen szó bármi­lyen kialakításról, a gyártók általában mindegyikhez mellékelik az egy­értelmű felszerelési útmutatót.

Kádfal:

Egy kádfalat általában vi­szonylag egyszerű felszerelni, és a működése sem túl bonyolult. A kádfal általában két táblából áll, amelyeket a kád felső pereme mentén lehet el­csúsztatni. Ezek akadályozzák meg fürdéskor a víz kifröccsenését.

Zuhanykabin:

Általában egy négy­szög vagy félkör alakú zárt doboz, amelyből nem jut ki a víz a fürdőszo­bapadlóra. A zuhanykabinok rendkívül széles választékban kaphatók. A szám­talanféle méret és forma közül olyat válasszunk, amely illeszkedik a zuhany­tálcához. A zuhanykabin ajtaja lehet egy vízhatlan kialakítású, pántokon fel­függesztett ajtó, vagy a kádfalhoz ha­sonlóan sínben elcsúsztatható tábla.

Beszerelés

Amennyiben lehetséges, a kádfalat inkább csempézés előtt szereljük fel. Ha viszont csempézés után akarjuk felhelyezni, a rögzítéshez szükséges lyukak elkészítéséhez szükségünk lesz egy csempefúróra.

Kádfal felszerelése

A kádfal tulajdonképpen egy vízhatlan térhatároló elem. Ezt a szempontot fel­szereléskor is mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Fontos, hogy a falat tökéletesen függőlegesen, könnyen működtethető módon szereljük fel. Ügyel­jünk rá, hogy a csatlakozóprofil a kád peremének középvonalában helyezked­jen el, így a víz a kád pereméről befelé, a kádba csorogjon le.

Lépések:

1. Hosszú szintezővel ellenőrizzük, hogy a csatlakozóprofil pontosan függőleges legyen, és a kád peremé­nek középvonalába essen. Ceruzavo­nallal jelöljük meg a falon a profil és a kifúrandó lyukak helyét.
2. Fúrjuk ki a lyukakat. A falszerke­zettől és a rögzítésmódtól füg­gően esetleg tiplikre is szükségünk lesz. Ügyeljünk arra, hogy a tiplik, a fúrófej és a csavarok mérete azo­nos legyen.
3. Illesszük a helyére a csatlakozó­profilt, szintezővel ellenőrizzük, hogy pontosan függőleges-e, majd csavarozzuk a falhoz.
4. A gyártó utasításait követve illesszük a csatlakozóprofilt a tokszer­kezetbe. A fal és a tokszerkezet talál­kozását szilikontömítéssel zárjuk le, létrehozva így a vízhatlan kapcsolatot.

A padlószőnyeg a legpuhább, a lábnak a legkellemesebb burkolat, ezért sokan kedvelik. Padlószőnyeget könnyebb fektetni, mint linóleumot, bár néhány fektetési alapelv mindkettőnél azonos. Kétféle padlószőnyeg létezik: a (műanyag)habalátétes és a jutaalátétes.

Habalátétes szőnyegek

Ahogyan azt a név is mutatja, ezeknél szőnyegeknél a textilhurkokat műanyag­hab alap fogja össze; ez egyben a szőnyeg aljzata is, így nincs szükség külön alátétrétegre. Ezek a szőnyegek általában olcsóbbak, mint a jutaalátétesek, ugyanakkor könnyebb a fektetésük is. A különböző vastagságú és minőségű szőnyegek nagy választékban kaphatók.

Lépések:

1. A szőnyeget vágjuk méretre. A falpadló csatlakozásánál, körben az egész helyiségben ragasszunk fel kétoldalas öntapadós ragasztószalagot.
2. Gondosan terítsük le a szőnyeget, a szegélyt fixen rögzítsük a ragasztószalagra.

A megfelelő aljzatkialakítás

Bár a habalátétes szőnyegek puha, párnás felületet képeznek, az elké­szült burkolat minőségét alapvetően mégis a lerakás és az aljzat minősége határozza meg.

Jutaalátétes szőnyegek

Az ilyen szőnyegek felrakása kissé több időt igényel, mint a habalátétes válto­zatoké, ezenkívül itt rögzítő léceket is be kell szerelni. Emellett alátétlemezre is szükség van, hogy járáskor kellően puha legyen. Az alátétet 90 cm szélesség­ben árusítják. Az alátétet terítsük ki az aljzaton, vágjuk méretre, majd egysze­rűen helyezzük rá a padlószőnyeget.

Lépések:

1. A fal szegélye mentén szereljük fel a rögzítő léceket (a képen pi­ros színű). Ezek és a fal szegélyléce között maradjon 5 mm-es hézag. Szegezés közben fogjunk egy darab farostlemezt a szegélyléc mellé, ne­hogy megsértsük azt a kalapáccsal.
2. Ahol íves körvonalakat kell kiala­kítani, vágjuk apró darabokra a rögzítő lécet, így könnyebb formára igazítani azt. Amikor az összes rög­zítő léc a helyére került, fektessük le az alátétlemezt; ez érjen el a rögzítő­ léc pereméig, de ne takarja le azt.
3. A nagyjából méretre szabott sző­nyeget terítsük le, majd snitzerrel pontosan vágjuk méretre. Speciális szőnyegfektető szerszámmal simítsuk ki a szőnyeget, enyhén megfeszítve azt.
4. Térdfeszítővel, esetleg széles vésővel nyomjuk be a szőnyeg széleit a rögzítő lécek és a fal közé.

A linóleum átmenetnek tekinthető a hidegburkolatok és a padlósző­nyeg között. Mivel strapabíró és vízálló, ugyanakkor kellemes, me­leg érzés a lábnak, ideális fürdőszoba burkolat. Puhábbnak érezzük, mint a követ, de nem süppedős, mint a padlószőnyeg. A linóleumlemez fektetése nem könnyű feladat. Szánjunk elegendő időt a mérésekre.

Sablonkészítés

A linóleumlemez kiszabásához el kell készítenünk a fürdőszobapadló sablonját, majd a sablont át kell másolni a lemezre. Ezzel a módszerrel nagyban megkönnyítjük a méretre igazítást és a fektetést, és még a végleges rögzítés előtt a helyére tudjuk próbálni a burkolatot.

A fektetés szabályai

Linóleumburkolatnál fontos, hogy pontosan szabjuk ki a lemezt, mert az nem alakítható rugalmasan. Linóleum fektetésénél még a leggyakorlottabb szakem­berek is bőségesen szánnak időt a mérésekre, mert az esetleges elrontott vá­gások később nehezen korrigálhatók.

Egyenes vonalak

A padló szegély­lécénél éles snitzerrel vágjuk el a le­mezt. A lemezt hajtsuk föl a padló és a fal csatlakozásánál, hogy minél pontosabban vághassunk.

Íves vágások

Ahol ívet kell vágni (pl. A vécékagyló körül), sűrűn vag­dossuk be a lemezt, mert így könnyebb a snitzerrel kialakítani az íves vonalat. A linóleumot nem feltétlenül kell a szegélyeknél leragasztani mégis érdemes lehet itt kétoldalas ragasztószalagot vagy linóleumra­gasztót használni.

Illesztések

Nagyobb fürdőszobák­ban elképzelhető, hogy két darabból kell összerakni a padlóburkolatot. Ilyenkor mindig a gyárilag levágott élek kerüljenek egymás mellé, a lemezszegélyeket kétoldalas ragasztó­szalaggal rögzítsük fixen az aljzathoz.

Extra tömítés

Fürdőszobákban a nedvességterhelés miatt érdemes a lemezszegélyek mentén szilikontömí­tést végigfuttatni, hogy ne juthasson be a nedvesség a burkolat alá. A kel­lően precíz munkához ragasztósza­laggal takarjuk le a fal és a padló ta­lálkozását, vigyük fel a szilikontömí­tést, majd rögtön, még a száradás előtt távolítsuk el a ragasztószalagot.

A legtartósabb, legkopásállóbb padlóburkolat a csempe. Fektetése azonban alapos előkészületet és tervezést igényel. Közvetlenül hajópadlóra például nem lehet kőburkolatot tenni, ehhez alátétlemezt kell lerakni (18 mm-es rétegelt lemez). Miután kész a megfelelő aljzat, meg kell határozni a munka menetét, és a megfelelő helyen indítani a csempézést.

Kiindulópont

Ne a helyiség sarkában, hanem a szoba közepén kezdjük a munkát; mindkét faltól kb. Egyforma távolságra essen a kiindulópontunk. Így a vágott elemek a fal mellé kerül­nek, és a látványt az egész elemek határozzák meg.

Csempe padlóburkolat készítése

Burkoláskor módszeresen dolgozunk; a munkafolyamat maga – amennyiben az aljzat jól elő van készítve – általában adja magát. Álpadló esetén érdemes rugalmas ragasztóanyagot választani, amely követni tudja a szerkezeti mozgá­sokat.

Folyamatosan ellenőrizzük, hogy vízszintes-e a lapok felülete, a fugahé­zagok egyenletességét pedig távtartó keresztekkel biztosítsuk. A lapokat általá­ban normál csempevágóval daraboljuk, amely a legtöbb padlóburkoló lapot képes elvágni. A különösen vastag csempékhez, vagy ha a szabálytalan alakú berendezési tárgyak miatt különösen sok szabálytalan vágásra van szükség, érdemes csempevágót bérelni.

Lépések:

1. Kenjünk a padlóra csempera­gasztót, majd helyezzük az első lapot szorosan a vezetőléc mellé.
2. Szükség szerint daraboljuk az ele­meket hagyományos vagy elekt­romos csempevágóval. A használattal és a biztonsági előírásokkal kapcso­latban tartsuk be a gyártó utasításait.
3. A vágott lapoknak a hátára ken­jük a ragasztót, majd ezután il­lesszük azokat a helyükre. Hagyjuk a ragasztót megszáradni.
4. Kifejezetten padlókhoz ajánlott fugázóanyaggal hézagoljuk a csempét. Gumi habarcssimítóval nyomjuk az anyagot a hézagokba. A felületről még száradás előtt távolít­suk el a felesleges fugázóanyagot.

A hajópadló burkolatot sokféle módon kezelhetjük. Lehet hagyomá­nyosan viaszolt, lakkozott, festett vagy pácolt. Színes pácokkal vagy festékkel rendkívül változatos módozatokat érhetünk el, az adott helyiség stílusához igazodva.

Egyszerű pácolás és lakkozás

A legegyszerűbb módon pácolással és lakkozással dobhatjuk fel a szokványos fapadlót. A művelet nem különösebben bonyolult, a következőkben ismertetett alapelveket azonban érdemes betartani.

Elemekre bontás

A hajópadló pal­lóit kezeljük önálló egységként. Az egyes pallók pácolással való színezé­sekor ne menjünk rá újra a már be­festett felületre, mert az csúnya, foltos lesz, és elnyomja a természetes ere­zetet. Folyamatosan haladjunk, sose várjuk meg, hogy megszáradjon az előző ecsetvonás.

Kétféle árnyalat

Rendkívül tetsze­tős lesz az eredmény, ha kétféle színt használunk. Tetszés szerint választ­hatunk egymáshoz hasonló, vagy mint itt, kontrasztosabb színeket. Ebben az esetben még inkább fon­tos, hogy mindig csak egy pallón dolgozzunk.

Felületvédelem

Festési módtól füg­getlenül a hajópadlót felületkezelni kell. Ecsettel hordjuk fel a lakkot, ügyelve rá, hogy egyetlen kis rész se maradjon ki.

Antikolás

A hajópadlót sokféleképpen antikolhatjuk. Az itt bemutatott módszer egy gyors megoldás, mindössze kétféle emulziós festék szükséges hozzá. Érdemes sö­tétebb felső és világosabb alsó réteget alkalmazni. A második festékréteg fel­hordása előtt elszórtan maszkoló folyadékot viszünk fel a felületre, amely meg­akadályozza a felső réteg kellő megtapadását, így ezeken a részeken átsejlik az alsó réteg. Az eredmény kopottas, régies felület lesz.

Lépések:

1. Alapozásként hordjunk fel egy ré­teg emulziós festéket. Figyelme­sen minden kis részt kenjünk le. Hagy­juk a felületet megszáradni.
2. Véletlenszerűen, csíkokban hord­juk fel a maszkoló folyadékot a már festett padlóra. Főleg a deszka hosszanti csatlakozását hangsúlyozzuk.
3. Hordjuk fel a második, lehetőleg sötétebb festékréteget, majd hagyjuk megszáradni.
4. Finom szemcséjű csiszolópapírral dörzsöljük át a felületet. Azokon a részeken, ahol a maszkoló folyadé­kot kentük fel, át fog ütni az alsó szín. Végül le is lakkozhatjuk a felületet, vagy hagyhatjuk, hogy a mindenna­pos használattal kopottá váljék.

Hajópadló burkolat felújítása

Egy régi hajópadló burkolat felújítása meglehetősen fáradságos munka, a végeredmény azonban mindenért kárpótol. Mielőtt újralakkozzuk a felületet, el kell távolítani a régi bevonatot.

Lépések:

1. A csiszolás megkezdése előtt minden kiálló szöget verjünk be. Ellenkező esetben megsérül a csiszológép.
2. A csiszolónak körkörösen mozgó csiszolókorongja van, amely egy­szerre forog és rezeg. A fa rostirányában ide-oda mozgassuk a gépet. Először durvább, majd fokozatosan finomabb csiszolópapírral dolgoz­zunk. A teljes burkolatot háromszor-négyszer kell átcsiszolni, egyre finomabb papírral.
3. Amikor az egész burkolatot le­csiszoltuk, porszívózzuk fel a port, majd töröljük át a padlót oldószerbenzinbe mártott ronggyal. Amint elpárolgott a benzin, követ­kezhet a felületkezelő anyagok fel­hordása.

Nagy padlófelületek

Nagyobb fürdőkben a hajópadló felcsiszolásához csiszológépet és szélezőt kell kölcsönöznünk. Változtassuk itt is a csiszoló­papír finomságát. A gépek használatakor tartsuk be a gyártó utasításait, és mindig viseljünk porvédő maszkot! Elindulás előtt mindig billentsük hátra a gépet, különben a bekapcsolt, de még egy helyben álló csiszoló belemar­hat a padlóba.

Először a padlódeszkára 45°-os szögben csiszoljunk.

Csiszoljunk az előzővel ellentétes irányban.

Farostlemez aljzat fektetése

Farostlemezt szoktak lerakni például akkor, ha parkettára fektetnek linóleumot, vagy ha régi, egyenetlen burkolatra kerül padlósző­nyeg. Mielőtt leraknánk a farostlemezeket, vágjuk ki a lefolyók vagy csatlakozások szükséges helyét.

Lépések:

1. A farostlemez lerakása előtt a ha­jópadló esetleges laza pallóit rög­zítsük le. Az ehhez használt csavarok ne legyenek annyira hosszúak, hogy megsértsék a padló alatt húzódó ve­zetékeket.
2. A farostlemezt fényes felével felfelé tegyük a helyére és szeg­gel és kalapáccsal, vagy szögbelö­vő géppel rögzítsük. Egy fürdőben 120 x 60 cm-es lemezeket érdemes fektetni, mert ezekkel könnyű dolgoz­ni. Eltolva fektessük a darabokat, hogy ne keletkezzenek az egész he­lyiségen végigfutó hézagok. A szege­ket mindkét irányban 15 cm-enként verjük be.
3. A farostlemezeket a darabolásá­hoz vonalzó vagy például szinte­ző mellett karcoljuk be snitzerrel (lásd kép). Fordítsuk meg a lemezt, majd pattintsuk szét. Ezután az előbbi mó­don rögzítsük le.
   FIGYELEM! Soha ne tegyük a kezünket a snitzer pengéjének útjába vágás közben!

   

4. A bonyolultabb vágásokhoz használjunk papírsablont. Ehhez egy papírlap szegélyét vagdossuk be, majd a képen látható módon haj­togassuk az íves rész (például mos­dókagyló lába) köré. A hajtásvonalat ceruzával jelöljük meg a lapon.
5. Simítsuk ki a lapot, majd vágjuk ki a ceruzával megjelölt ívet. Helyezzük a sablont a farostlemezre, és az ívet másoljuk át a fára.
6. Ha farostlemezen íves vágásokat szeretnénk készíteni, snitzer he­lyett inkább dekopírfűrészt használjunk. A fűrész használatakor mindig szigo­rúan kövessük a gyártó utasításait! Tartsuk be a biztonsági előírásokat!
7. Próbáljuk a kiszabott elemet a helyére, majd szegekkel és ka­lapáccsal vagy szegező géppel rög­zítsük azt. A szegek ne legyenek túl hosszúak, nehogy megsértsék a padlóban lévő vezetékeket.

Sokféle padlóburkolat közül választhatunk, attól füg­gően, hogy épp meleg padlószőnyegre, tartós, vízálló csempére, vagy linóleumra vágyunk. A legtöbb bur­kolattípus fürdőszobában is alkalmazható. Mindegyik­nek megvannak a maguk előnyei, és hátrányai. Itt azonban különös súllyal esik latba a tartósság, így a végső döntésnél ez a legfontosabb szempont. Ebben a pontban a különböző burkolattípusok elő­nyeiről és hátrányairól, és a fektetési technikákról lesz szó.

Padlóburkolatok kiválasztása

Mielőtt eldöntenénk, hogy milyen burkolatot választunk, érdemes a különböző burkolatfajták előnyeit és hátrányait mérlegelni. Gondoljuk át az ebben a részben bemutatott különböző felrakási technikákat, a különböző burkolatfajták előnyeit és hátrányait.

Burkolatok előnyei és hátrányai:

Válasszunk stílust

A padlóburkolat stílusát az egész helyiség, és a többi burkolat stí­lusa határozza meg. A költség szintén döntő szempont. Bár a padlószőnyeg lerakása olcsóbb, mint a csempézés, viszont előbb, és gyakrabban kell cserélni. Kisebb fürdőkben akár más helyiség, például konyha burkolásakor megmaradt linóleumot is használhatunk. Néha az egyszerű, festett padló, amely minimális költséggel elkészít­hető, szintén jól mutat.

Faburkolatok

A régi parketta vagy egy új hajópadló burkolat természe­tes hatású, ugyanakkor tetszetős és viszonylag tartós is. Ezt a burkolatot azonban a fürdőszobában lakkozni kell, vagy ellátni a kellő felületvéde­lemmel, hogy ellenálljon a nedves­ségnek.

Melegpadlók

A padlószőnyeg vagy a természetes burkolóanyagok, pél­dául kókuszrost, tengeri fű, kellemes, puha, meleg érzetet ad. Ha ilyen bur­kolatai vannak a szomszédos helyisé­geknek is, akkor egységes stílust érünk el.

Kerámiaburkolat

A padlókerámia a fürdő ideális burkolata, mert tartós és kemény. Fontos azonban a helyes lerakás. Minden egyes, burkoláskor elkövetett hiba sokba kerülhet. Próbáljunk olyan kialakítást tervezni, hogy harmonizáljon a többi felülettel, berendezési tárggyal.

Festés

Néha a legegyszerűbb meg­oldás a legjobb. A régi fa padlóbur­kolatot átfestéssel különlegessé te­hetjük. Ha a festék kissé kopni kezd, kifejezetten lakályossá válik. Alkal­mazzunk padlóra alkalmas festéket, ha azonban kifejezetten kissé kopot­tas, régies hatást akarunk, válasszunk kevésbé tartós változatot.

A kézzel festett motívumok, jelenetek már nehezebb feladatnak szá­mítanak, mert elkészítésükhöz nagyobb kézügyesség kell. Kisebb stencilezett, vagy nyomdázással készített képeket azonban bárki elké­szíthet, akár kisebb felületen, akár nagyobb kompozíció részeként.

Stencilezés

A barkács- és hobbiboltokban a stencilek óriási választéka áll rendelkezésünk­re, kellemes foglalatosság azonban ezt saját kezűleg elkészíteni. Mindössze meg kell rajzolnunk, vagy át kell másolnunk a kívánt ábrát, átvinni egy fóliára, majd precízen kivágni.

Lépések:

1. Helyezzünk a rajzunkra egy fólialapot, majd filctollal másoljuk rá az ábrát.
2. Tegyük a fóliát egy rajztáblára vagy egy darab farostlemezre, majd snitzerrel vágjuk körbe az ábrát.
3. Rögzítsük ragasztószalaggal a stencilező sablont, majd fessük ki a képet, az ecsetről minden bemártás után szedjük le a festékfelesleget, és a felületre merőlegesen dolgozzunk.

Stencilezés

• Egyenletes ritmusú ütögető mozdulatokkal fessünk.
• A szokványos ecsetek mellett még számtalan más eszközzel, például festőkrétával vagy festékszóróval is készíthetjük a képet.
• Térbeli hatást úgy érhetünk el, ha az ábra körvonalára több fes­téket hordunk fel, mint a belse­jében, így imitálva a térbeliséget.

Nyomdázás

A nyomdázás az egyik legkönnyebb díszítőtechnika. A bélyeget házilag is elké­szíthetjük, ez azonban a bonyolultabb rajzok esetében rendkívül időigényes le­het. Manapság a nyomdázás egyre divatosabb, így a kereskedelemben kellő választék áll rendelkezésünkre.

Lépések:

1. Ecsettel, vagy habszivacs hen­gerrel húzzuk szét egyenletesen a festéket a bélyeg felületén, majd egyenletes, erőteljes nyomással szo­rítsuk a falfelületre.
2. Óvatosan vegyük el a bélyeget a faltól, ügyelve, nehogy elcsússzon, elmázolva a festéket. A színek intenzitását a felhordott festékmennyi­séggel ízlés szerint változtathatjuk. Nyomdázás előtt a bélyegről le is szedhetünk a festékből.

Vegyes technika

A stencilezést és a nyomdázást re­mekül kombinálhatjuk egymással, mivel mindkettő nagyon karakteres technika. Tetszés szerint variáljuk a motívumokat. A tengeri motívumok különösen népszerűek a fürdőszo­bában.

Színes képek: Ezen a fürdőszobai képen remekül kiegé­szítik egymást az egyszínű, nyomdázott motívumok, és az összetettebb, stencilezett képek.

Felületvédelem

A fürdőszobában a festés és a tapéta élettartama mindig rövidebb, mint a lakás többi helyiségében. Néhány egyszerű többletmunkával azonban jelentősen meghosszabbíthatjuk ezt az időtartamot.

A nedves levegő hatásai

A fürdő­szobában a legnagyobb veszélyt a nedves, párás levegő, és a páralecsapódás jelenti. Ezért mindenkép­pen érdemes elszívó ventilátort be­építeni, ami sokszor nem is olyan egyszerű feladat, így érdemes szak­emberre bízni.

Felületvédelem

Önmagában a fes­tékréteg nem védi kellően a felülete­ket, különösen a fürdőben további intézkedésre van szükség. Használ­junk matt fényű lakkot vagy emulziós mázat a festett felületeken, így egy­ben könnyen mosható felületet kapunk.

Fugák kezelése

Meghosszabbíthat­juk a fugák élettartamát, ha időről idő­re áttöröljük a csempét szilikonbázisú tisztítószerrel, amely védőbevonatot képez a fugán, segítve így a szín megőrzését.

Néhány technika remekül kiegészíti egymást, és nagyszerűen mutat egy felületen. A legtöbb módszerhez speciális szerszámokra van szükség, ezek használatát a munka előtt gyakorolni kell. Érdemes komplett festőszerszám-készletet összeállítani, hogy aztán kedvünkre kísérletezhessünk.

Csíkozás ecsettel és csíkozó fésűvel

Ez a kétféle módszer remekül kombinálható egymással, mivel karakteres, de igen eltérő felületet ad. Inkább kisebb felületen érdemes alkalmazni ezeket, na­gyobb falfelületen túlságosan erőteljes lenne a hatásuk. Ezzel a megoldással viszonylag kis felületet kell festeni, ugyanakkor mégis jól érvényesül a minta.

Lépések:

1. Ragasszunk körbe egyforma mé­retű falmezőket. Kijelöléséhez padló-burkolólapokat használhatunk. Az első mezőben rajzoljunk egy má­sodikat, majd ragasszuk körbe. Ez­után sima festőecsettel fessük ki.
2. A mező bal felső sarkából kiin­dulva, csíkozó fésűvel húzzunk függőleges csíkokat.
3. A csíkozó fésűt minden második, harmadik lehúzás után töröljük le száraz pamut ronggyal. A függőleges csíkozás után hasonló módon ke­resztben is csíkozzuk be a falmezőt.
4. A festék száradása után távolít­suk el a ragasztószalagot, majd ragasszuk körbe a külső kontúrt. Egy belülre helyezett ragasztószalag meg­könnyítené a munkánkat, de fennáll a veszélye annak, hogy felszedi a fes­téket, amit utólag nehéz lenne korri­gálni. Fessük ki a keretet, ügyelve, nehogy rámenjünk a már kész belső mezőre.
5. Viszonylag durva sörtéjű ecsettel húzzuk ki a keretet. Használha­tunk speciális csíkozó ecsetet is, bár ez általában túl széles. Tartsuk az ecsetet a lehető legkisebb lapos szög­ben, és lágy, egyenletes mozdulatok­kal dolgozzunk.
6. A sarkoknál éles, merőleges csat­lakozást képezzünk, mert így lesz szép a keret. A festés elkészülte után szedjük le a ragasztót. A többi falme­zőt az 1-6. Lépésben leírtak szerint készítsük.

Texturált díszítés

Ez a díszítőmotívum a la­kás bármely helyiségében remekül mutat, a fürdőszobában azonban a csem­pékkel kombinálva különösen érdekes.

További díszítési eljárások>>