Fürdőszoba átalakítása - 42. oldal

Egy polcot úgy is elkészíthetünk, hogy tömege nem alátámasztó, ha­nem felfüggesztő elemet terhel. Ez a megoldás érdekesebb, mint a hagyományos kialakítás. Ha pl. Kenderkötélre függesztjük a polcot, a zsinórt pedig masszív, mutatós tartóelemekhez rögzítjük, természetes lesz az összhatás. Természetes hatású felületkezelést (viaszolást, anti­kolt festést vagy egyszerű, színes bedörzsölést) érdemes alkalmazni.

Lépések:

1. A polcot 12,5 x 2,5 cm-es gyalult puhafa deszkából készítsük. Ese­tünkben a polc 60 cm hosszú. Vágjunk le ugyanilyen hosszúságban egy négyzet keresztmetszetű vékony lé­cet. A kívánt polcmagasságban csa­varozzuk a lécet a falra. Ellenőrizzük a vízszintességét. A lécen előre fúrjuk ki a csavarlyukakat, ha szükséges, tiplit is üssünk be a lyukba.
2. Jelöljünk ki egy pontot a polc hosszabbik élétől 2,5 cm, a rövi­debbiktől 7,5 cm távolságra, majd fúrjunk ki itt egy lyukat, amelynek átmé­rője megegyezik a leendő kötélével. A legjobb, ha kb. 7,5 mm-es átmé­rőt választunk. A polc másik végénél az élektől ugyanilyen távolságban fúr­junk ki egy másik lyukat.
3. Vágjunk le két, egyenként 45 cm hosszú kötéldarabot. Fűzzük át azokat a lyukakon, de az aljukra kös­sünk csomót (l. Kép).
4. Tegyük a polcot a léc fölé a fal­hoz, ügyelve a pontos illeszkedés­re. A polc belső éle mentén egyenletes távolságban helyezzünk el három, a polcot a léchez rögzítő csavart.
5. Pontosan a kötélnek kifúrt lyukak fölött helyezzünk a falba egy-egy nagyméretű, szemes facsavart, kb. 25 cm-rel a polc felett. Ha szüksé­ges, a csavar behelyezése előtt fúrjuk elő a lyukakat a falba. Amikor a sze­mes facsavarok a helyükre kerültek, fűzzük át rajtuk a kötelet, majd csomózzuk meg ezeket, hogy stabilan tartsák a polcot.

TERMÉSZETES HATÁS

A polcot fehér színű viasszal kezelték, amely megvédi a fa felületét, ugyanakkor esztétikus, egyben természetes meg­jelenést ad.

Néha egy egyszerű polc jobb megoldás bármilyen bonyolult tároló­rendszernél. Az egyszerű kialakításra nincsen semmilyen kötelező szabály, a lényeg, hogy kerüljünk minden felesleges elemet! Fontos az is, hogy a felhelyezett szerkezet elbírja a rárakott holmikat. Ügyeljünk rá, hogy az elkészült polc teljesen vízszintesen legyen felszerelve, a fe­lületkezelés pedig alkalmazkodjon a helyiség stílusához.

A csavarok elhelyezése: süllyesztett fejű csavarok méretéhez illeszkedő fúrófejjel indítsuk a csavarlyukak kifúrását a konzolban, így a csavarfej nem emelkedik ki a felü­letből.

Lépések:

1. Egy 12 x 2,5 cm-es keresztmet­szetű puhafa lécen, a képen lát­ható módon húzzunk az élektől 6 cm-re egy-egy párhuzamos vonalat, majd egy festékesdoboz körül rajzoljunk íve­ket, kijelölve ezzel a konzol körvonalait.
2. Dekopírfűrésszel vágjuk ki a fa­elemet a körvonalak mentén. A fű­rész használatakor tartsuk be a gyár­tó utasításait, és ne álljunk a fűrészlap útjában! Az 1-2. Lépésekben leírtak szerint készítsük el a második konzolt.
3. Vágjunk le egy újabb, 12 x 2,5 cm-es előkezelt puhafa lécet a kívánt polchosszúságban. Az egyik konzolt illesszük a léchez, a végétől 12,5 cm távolságra, majd ceruzával jelöljük be a helyét.
4. Stabilan szorítsuk a konzolt a polchoz, majd fúrjunk egy lyukat azon át a polcba.
5. A lyukon át behelyezett csavarral rögzítsük a konzolt a polchoz, ügyelve arra, hogy a csavar ne bukkanjon ki a léc túloldalán, vagyis a polc felületén. Hogy még erősebb le­gyen a kötés, rögzítés előtt kenjünk a konzolnak a polccal érintkező felü­letére ragasztót. Hasonlóképpen rög­zítsük a helyére a másik konzolt is.
6. Fúrjunk további egy-egy lyukat a konzolokba. Csavarozzuk a falra a polcot, ha szükséges, helyezzünk a falba tipliket. További rögzítésként fúr­junk ki egy-egy lyukat a polc fal felőli oldalánál, 45°-os szögben. A lyukak a polcon áthaladva a konzolokon ke­resztül érjenek el a falba. Helyezzünk el ezekben egy-egy csavart. Folyékony fával fedjük el a csavar lyukakat, majd csiszolópapírral törjük le az éleket.

DEKORATÍV TÁROLÓ

Ha megfelelően készít­jük el, egy egyszerű polc is lehet a helyiség dísze, amelyen jól mu­tatnak a különféle hasz­nálati vagy dísztárgyak.

A sarkokat remekül felhasználhatjuk tárolásra. Amellett, hogy egy sa­rokpolccal maximálisan kihasználhatjuk az üresen álló tárolóhelyet, a polc még dísze is a helyiségnek. Ráadásul egy sarokpolc összeállítá­sával barkácsoló készségünket is próbára tehetjük. A kielégítő végered­ményhez feltétlenül szükség van precíz mérésekre és a pontosan levá­gott elemekre.

Törülközőtartó elkészítése

A kimosott törülközőket leggyakrabban szekrényekben elrejtve tároljuk. A nyi­tott polcra kirakott törülközők feldobják az egyébként unalmas tároló polcot is, emellett így mindig a kezünk ügyében lesznek.

Lépések:

1. A sarokból kiindulva húzzunk egy vízszintes, 45 cm hosszú vonalat ceruzával.
2. Egy 5 x 1 cm-es lécből vágjunk le egy 45 cm hosszú darabot, az egyik végét gérbe vágva fűrészeljük le.
3. Szegezzük a lécdarabot a falra a ceruzavonal fölött, ehhez téglafal­hoz való szögeket használjunk. A léc ferdén levágott vége a saroktól elfelé mutasson. A másik falra erősítsünk fel egy hasonló, 44 cm hosszú lécet. Mérjük le a két léc lesarkított végpont­jai közötti távolságot, majd pontosan ekkorára szabjunk le egy harmadik lécet. Ferdén vágjuk le a végeit, hogy pontosan illeszkedjen a rendelkezésünkre álló helyre.
4. Kisméretű szögekkel rögzítsük a harmadik lécet, majd a sarok felé haladva, egymástól 2 cm távolságra rögzítsünk újabb vízszintes léceket a tartókeretre.
5. Vágjunk le egy 30 cm hosszú lé­cet, majd függőlegesen szegez­zük a falra az első vízszintes léc végpontjától kissé beljebb. Egymástól egyenlő távolságra rögzítsünk további három lécet függőlegesen a falra. Ezt ismételjük meg a másik falon is.
6. Az 1-4. pontban leírtak szerint alakítsuk ki az alsó polcfelületet is. A léceket lakkozzuk le, vagy kezeljük emulziós festékkel, ahogyan az a képen bemutatott polc esetében is történt. Várjuk meg, amíg megszárad a fa felülete, majd vonjuk be egy ré­teg lakkal! Használat előtt minden­képpen várjuk meg, amíg a felület teljesen megszárad!

SZÍNES ÉS ELEGÁNS

Ez a praktikus törülközőtartó polc színes, ugyanakkor elegáns berendezési tárgy.

Egy fürdőszobában gyakran találkozhatunk csempeburkolatú rakodófelületekkel, ezek azonban általában a fürdőkád peremére vagy az ablakpárkányra korláto­zódnak. Sokkal ötletesebb megoldás, amikor magából a csempéből készítjük el a polcot. Erre a célra a nagyméretű padlóburkoló lapok a legalkalmasabbak.

Lépések:

1. Egy lécdarab mellett húzzuk meg a csempén az egyik átlót. Ezután csempevágóval vágjuk két egyforma méretű háromszögre.
2. Mázatlan felével lefelé illesszük a sarokba a csempeháromszö­get, és szintező segítségével állítsuk be a pontosan vízszintes helyzetet. A csempelap alsó vonalát ceruzával körben jelöljük be a falon.
3. Helyezzük a polctartó elemet pontosan a vonal alá, majd fúr­juk át a csavarok helyét. A fal fajtá­jától függően szükségünk lehet eset­leg tiplikre is, hogy terhelhető legyen a polc.
4. Csavarokkal rögzítsük a helyére a polctartó elemet, majd a köze­lében helyezzünk el egy másikat is. Ezután két további elemet helyezzünk el a másik falon.
5. Illesszük a helyére a csempela­pot, majd tetszés szerint fényes vagy matt festékkel fessük be a vágott élt. Jó, ha a polcot később is könnyen le lehet emelni a helyéről. Ha azonban stabilabb kialakítást sze­retnénk, a csempelap elhelyezése előtt kenjük be ragasztóval a polc­tartó elemek tetejét.

TÖBB POLC ELHELYEZÉSE

A sarokban egymás alatt kívánság szerint több pol­cot is elhelyezhetünk. Mivel a polctartó elemek kellően kicsik, nem fognak látszani a polcok alatt, így nem keltenek zavaró lát­ványt.

A fürdőszoba általában a lakás egyik legkisebb helyi­sége, s ez gyakran a mozgást is akadályozza. Mégis, mérete ellenére a fürdőszoba a lakás egyik leginkább igénybevett területe, ahol sok tárolóhelyre van szüksé­günk, hiszen el kell helyezni a törülközőket, tisztálko­dószereket és a különböző díszítő célú fürdőszobai kiegészítőket.

A siker titka, hogy ügyes tervezéssel a lehető legtöbb tárolóhelyet hozzuk létre, kihasználva azokat a területeket is, amelyek egyébként haszontalanok maradnának. Fontos, hogy a tárolóeszközök megjelenése esztétikus legyen, így akár a fürdőszoba díszeivé is válhatnak.

Hol tároljunk?

Amikor egy fürdőszobában a tárolóhelyek kiválasztásáról döntünk, sokféle szempontot kell figyelembe vennünk. Mérlegelnünk kell, hogy kellően praktikus-e az adott tárolóhely, illetve, hogy eléggé eszté­tikus-e, nem rontja-e a fürdőszoba összképét. A teljes lakás mérete szintén fontos tényező. Sok esetben ugyanis bizonyos holmikat csak a fürdőszobában tudunk elhelyezni. Egy nagyobb lakásban ugyanak­kor még a tisztálkodószereket sem feltétlenül kell a fürdőszobában tá­rolni, így több hely marad a dísztárgyak elhelyezésére való polcoknak.

Stílusos tárolás: Az egyszerű, nyi­tott polcok egyaránt használhatók tá­rolásra és a különféle dísztárgyak bemutatására. Az itt elhelyezett tisztál­kodószerek, kozmetikumok egyben a fürdőszoba díszei is. Ugyanakkor mindig kéznél vannak.

Praktikus tárolóhelyek: Remekül gazdálkodhatunk a hellyel egy ügye­sen megtervezett polcrendszerrel. Ezzel az egyébként funkció nélküli helyeket is hasznosíthatjuk, és egy viszonylag kis helyen is elég sok hol­mit elhelyezhetünk.

Beépített bútorok: Az ilyen bútorokkal be­rendezett helyiség ren­dezett, tiszta összbe­nyomást kelt. A beépí­tett bútorokkal maximá­lisan ki tudjuk használni a rendelkezésünkre álló teret. Beépített bútorokat általában szakemberrel célszerű készíttetni, bár ma már vásárolhatunk elemes bútorokat is, amelyeket viszonylag egyszerűen saját ma­gunk is összeállíthatunk.

A megfelelő szellőzés biztosítása: Egy fürdőszobában gyakran túl nagy a levegő páratartalma, ezért különö­sen fontos, hogy megoldjuk a megfe­lelő szellőzést. Igaz ez a tárolóhelyek­re, bútorok belsejére is; sokat segít­het, ha a szekrényeknek olyan ajtajai vannak, amelyek lehetővé teszik a levegő átáramlását.

A fürdőszoba felújításakor mindenképpen szükségünk lesz a házi barkács-alapfelszerelésre. Néhány eszközt többféle munkához is használni fogunk. Az itt bemutatott szerszámokat érdemes lépésről lépésre, több év alatt fokozatosan beszerezni, így egy idő után bármilyen felmerülő problémához meglesz a megfelelő eszközünk.

Eszközök csempézéshez és tapétázáshoz

Fontos, hogy rendelkezésünkre álljon a különböző burkolatok, felü­letkezelések elkészítéséhez nélkülözhetetlen szerszámkészlet. A szerszámok megvásárlásakor ügyeljünk azok minőségére, csak így készíthetünk velük jó minőségű munkát. Általában a drágább szerszá­moknak a minősége is jobb, tartósabbak, és garantálják a munka minőségét is.

A fürdőszoba az a része a lakásnak, ahol az ember bátran kísérle­tezhet a különféle felületkezelésekkel. Sokszor kifejezetten szóra­koztató feladat megtalálni a céljainknak és igényeinknek leginkább meg­felelő stílust. A fürdőszoba felújítása jelentheti egyszerűen a csapok cseréjét, de akár a teljes berendezés átalakítását és a burkolatok teljes újjávarázslását is. Bármelyikről legyen is szó, helyes kivitelezés esetén biztosan elégedettek leszünk a végeredménnyel.

A fürdőszoba a ház egyik leggyakrabban használt helyisége. Legtöbbünknek fontos ezért, hogy berendezése kényelmes és hangulatos legyen, ráadásul harmonizáljon a lakás többi helyiségének stílusával. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fürdőszoba berendezése amellett, hogy esztétikus, el kell, hogy viselje a mindennapi használat igénybevételeit.

A cikksorozatban ismertetett felületkialakítások megfelelnek ennek a kritériumnak. Bemutatjuk, hogy hogyan lehet megbirkózni a fürdőszobákban előforduló leggyakoribb gonddal, a nedves, párás levegővel és az általa okozott problémákkal. Szó esik arról is, hogy hogyan kell elkészíteni a megszokott, hétköznapi felületkialakítások sokkal strapabíróbb, vízálló változatát.

A térkihasználás megtervezése

Mindig legyünk tisztában a helyiség valós méreteivel, legyen szó akár a színkiválasztásról, akár a tárolóhelyek megtervezéséről. Sose feledjük, hogy a fürdőszobák általában viszonylag kisméretű helyiségek.

Ha pusztán az esztétikai szempontokat nézzük, egy kisebb helyiség színét sokkal könnyebb feladat kiválasztani, mint egy nagyobb szobáét, mivel az előb­biben a színek sokkal jobban érvé­nyesülnek, nem „vesznek el”, mint egy nagyobb falfelületen. Ugyanez igaz az egyéb anyagokra is, a kel­mékre, tapétára, csempére, és padló­burkolatokra is. A különféle színmin­tákat, anyagokat, felületkezeléseket mindig majdani végleges környeze­tükben próbálgassuk, teszteljük.

Praktikus tárolás

Mivel a fürdőszoba általában a ház legkisebb helyisége, fontos, hogy a rendelkezésünkre álló összes helyet maximálisan kihasználjuk.

A lehető leghatékonyabb helykihasználás álta­lában csak ötletes, alaposan megter­vezett tárolórendszerekkel lehetséges. A siker titka, hogy olyan tárolókat ala­kítsunk ki, amelyek egyben esztétikus berendezési tárgyak is. Az első részben sok ötletes tárolómegoldást találhatunk, akár elrejteni, akár kiállí­tani szeretnénk a szükséges fürdő­szoba-felszereléseket.

A falak felújítása

Alapvetően a fürdőszobában alkal­mazott díszítőanyagok, megoldások nem sokban különböznek a lakás többi helyiségében alkalmazott mód­szerektől.

Van azonban néhány spe­ciális szempont, amelyekre ebben az esetben mindenképpen tekintettel kell lennünk. A második fejezet egyrészt általánosságban ismerteti a különféle burkoló, felületkezelő technikákat, de szó esik benne a kifejezetten fürdőszo­bákban használatos változatokról is.

Fürdőszobapadlók

Mivel a padló mérete a fürdőszobákban általában viszonylag kicsi, nagyon fontos, hogy ide a megfelelő burkolat kerüljön. A tetszetős megjelenés ez esetben éppúgy fontos, mint a különböző praktikus szempontok. A harmadik részben bemutatjuk a különböző, fürdőszobákban használatos padlóbur­kolatokat, emellett ismertetjük, hogy hogyan kell a felületet a nekünk leginkább tetszőre kialakítani, és ehhez milyen technikákat alkalmazzunk.

Kiegészítők

A világítás, a tükrök stb. olyan berendezési tár­gyak, amelyek a fürdő­szobát igazán praktikus, és használható helyiség­gé teszik.

A negyedik részben még szám­talan további kiegészí­tőről szó esik, amelyek a végső simítást jelentik a fürdőszoba felújítása­kor. A különféle kiegé­szítők alapvetően meghatározzák a fürdőszo­ba stílusát. Mielőtt meg­vásárolnánk ezeket, alaposan gondoljuk át, hogy milyen hatást sze­retnénk elérni, és ehhez milyen stílusjegyeket akarunk alkalmazni.

Vízvezeték-szerelés

Nem árt, ha a lakástulajdonos tisztá­ban van a vízvezeték-rendszer alap­vető működésével, kialakításával, mert nem feltétlenül kell minden víz­vezeték-szerelési munkát profi szak­emberre bízni.

Az ötödik részben bemutatjuk a legegyszerűbb, alapve­tő vízvezeték-szerelési munkákat, ezek segítségével elvégezhetjük a legalapvetőbb, praktikus vagy esztétikai célú átalakításokat. Ha ismerjük a fürdőszoba vízvezeték-rendszeré­nek működését, könnyebben eldönt­hetjük, hogy átalakításkor szükségünk van-e szakemberre, vagy saját ma­gunk is elvégezhetjük a munkálatokat.

Átalakítási munkálatok

A fürdőszoba-felújítás lehet egyetlen, nagyobb lélegzetű munkálat, de vé­gezhetjük fokozatosan, több lépcső­ben is. A hatodik szövegrészben erről a fokozatos átalakításról lesz szó, és azokról a végső simításokról, utolsó, apró részletekről, amelyek teljessé teszik a fürdőszoba átalakulását.

Szórakoztató munkák

A díszítések elkészítése általában igen hálás időtöltés. Munkánk gyü­mölcsét nap nap után élvezhetjük. Egy fürdőszoba felújítását általában nem érezzük kényszerű kötelesség­nek, mert a munka fáradságáért bő­ségesen kárpótol az elkészült vég­eredmény.

A tervezésre mindig szán­junk legalább annyi időt, mint a kivite­lezésre. Ha pontosan körvonalazzuk a különböző feladatokat, megtervez­zük a munka menetét, biztosak lehe­tünk a tetszetős végeredményben. Ha valaki felújítást tervez, ez a cikksorozat biztosan nem hiányozhat a tudástá­rából. A sok ötlet és a munkafolyama­tok részletes leírása garantálja, hogy munkánk eredményét éveken át él­vezni fogjuk.

A műszaki fejlődés és a lakások, azok egyes részeinek, köztük az erkélyeknek és a lodzsák­nak a fokozatos elöregedése közti különbséget korszerűsítéssel hidalhatjuk át. A korszerűsítés során az idősebb erkélyek, lodzsák és tera­szok szerkezeti tulajdonságait közelítjük az újonnan épültek tulajdonságaihoz, és egyben meghosszabbítjuk élettartamukat.

A korszerűsítés bizonyos esetekben komoly költségeket igényel. Célszerű ezért a korszerű­sítési terv elkészítése előtt felmérni az épület egyes szerkezeti elemeinek tényleges állapotát. A felújítás nélkül végrehajtott korszerűsítés megbosszulhatja magát, mivel majd egy ké­sőbbi felújítás tönkre teheti a korszerűsítés egy részét, és ezzel elveszik a korábban ráköltött pénz. Ezért ajánlott az erkélyek, a lodzsák és a teraszok korszerűsítését bizonyos esetekben összekapcsolni a felújításukkal.

A minőség javítása növeli a használati értéket

Az erkélyek, a lodzsák és a teraszok szerkezeti megoldásait és a felhasznált alapanyagokat meghatározza a tervezők és a kivitelezők tájékozottsága, azaz a korszerű anyagok és módszerek ismerete.

A felújítás színvonalát elsősorban a következő követelmények befolyásolják:

• az egyes erkélyek hibáinak, károsodásának komplex és következetes felmérése;
• a felhasznált alapanyagok kiválasztása és minősége;
• a színvonalas tervdokumentáció;
• a következetesen és magas színvonalon elvégzett munka, a technológiai előírások betartása a gyártók és a műszaki szabvá­nyok előírásainak alapján;
• a szakmailag jól képzett építésvezető, aki az építés folyamán szigorúan ellenőrzi a tech­nológiai folyamatok betartását és követke­zetes a kész munka átvételében.

Az elkészült munka színvonala sokféleképpen lemérhető, ellenőrizhető. Ha a hibák, hiányos­ságok csak a felújítást követően, bizonyos idő elteltével jelentkeznek, és a kivitelező nem akarja azokat elismerni saját hibaként, akkor ajánlott szakértőt felkérni szakvélemény készí­tésére. A szakember írásos jelentést készít, és javaslatot tesz a további munkafolyamatokra.

A lakás hasznos területének növelése

Az erkélyek és lodzsák beüvegezése nem csak a lakás használóinak ügye, mivel a beüvegezés jelentősen megváltoztatja az épület kül­alakját, építészeti hatását.

Éppen a felújításoknak, a korszerűsítésnek ezt a negatív hatását tapasztalhatjuk napjainkban a legtöbb lakóházon. Egy épületen az erkélyek és a lodzsák beüvegezésének több módját megtaláljuk egymás felett vagy egymás mel­lett. A különböző használt rendszerek ellen­őrizetlen alkalmazása kaotikus eredményt hoz, koncepciótlanság hatását és az ideiglenesség látszatát kelti. Ezt a problémát könnyen meg lehetne oldani, ha a lakástulajdonosok a homlokzat felújítása előtt megállapodnának egy közös építészeti megoldás kidolgozásában, amely az egész homlokzat felújításának tervét tartalmazná.

A sikeres felújítást minden esetben építészeti terv előzi meg, amely nem csak az esztétikai szempontokat veszi figyelembe, hanem meg­oldást kínálhat a lakóterület megnövelésére vagy a beépítésre. Az egyik megoldás lehet az erkélyek és a lodzsák utólagos beüvegezése. Ezzel kellemes és esztétikus lakóterületet kapunk, amely hozzájárul a lakás komfort­fokozatának növeléséhez.

A jó eredményhez és a lakók elégedettségéhez azonban fontos összefoglalni az előnyöket, de a hibás elképzeléseket és a helytelen gyakor­lati tapasztalatokat is.

Az erkélyek és a lodzsák beüvegezéséből szár­mazó előnyök pl.:

• új lakóterülethez jutunk, amelyet egész évben használhatunk;
• új, különféle célokra használható térhez jutunk, amely alkalmas pl. téli kert létesíté­sére, megfelel a gyerekeknek, vagy egysze­rűen csak kellemes környezetet teremt egy kávé elfogyasztásához;
• védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen (eső, hó, szél);
• csökken a zajártalom, a légkörből a lakásba jutó por és egyéb levegőszennyeződések­nek a mennyisége;
• csökken a hőveszteség, a fűtési költsé­gek (az átmeneti ütközőzóna kialakításával akár 10-40 %-os megtakarítást is elér­hetünk);
• védelmet nyújt a betörés ellen, elsősorban az alacsonyabban fekvő lakások esetében;
• javítja a lakás és az épület külalakját.

Az erkélyek és a lodzsák beüvegezésének hibái a következő okokra vezethetők vissza:

• engedély nélküli, az adott célra nem vizsgált rendszerek használata;
• nem megfelelő alapanyagok alkalmazása (vastag fakeretek, nehéz acélprofilok stb.);
• olyan rendszerek alkalmazása, amelyeket a gyártó más célokra készített (pl. műanyag vagy faablakok stb.);
• egyéni megvalósítás, amely nem teszi lehetővé, hogy minden erkélyt ugyanolyan módszerrel üvegezzenek be (ez ellentétes az egységes, egy koncepció alapján készült homlokzat alapelvével);
• a vízszintes és a függőleges beosztás rossz megválasztása (az ablakok nyithatósága, a részletek szerkezeti megoldása stb.);
• a szellőzés megoldatlansága – a felületek és a tér párásodása);
• nem bevizsgált üvegezési módszer alkal­mazása;
• a lakóhelyiségek nappali megvilágításának csökkenése.

A jelenlegi helytelen gyakorlattal szemben csak bevizsgált beüvegezési rendszereket alkal­mazzunk, készíttessünk felújítási tervet szak­emberekkel az egész homlokzathoz, és olyan kivitelezőt válasszunk, aki megfelelő gyakorlattal és referenciákkal rendelkezik. Ne feledjük el a felújítást engedélyeztetni az építésügyi hatóságnál, vagy ha csak bejelentési kötele­zettséggel jár, akkor jelentsük azt be.

Napjainkban többféle beüvegezési rendszer közül választhatunk, ezért fontos, hogy a funk­cionális és szerkezeti megoldásaikat figyelem­be véve, a lakóépületnek és a lakók igényeinek leginkább megfelelőt válasszuk.

A beüvegezési rendszereket két alapvető cso­portba sorolhatjuk:

• keretes rendszer – ezt sima, 4-6 mm vas­tagságú üvegből készítik, vagy 16 mm-es duplaüveget alkalmaznak. Alumíniumke­reteket használnak. Ez a rendszer minimali­zálja a hőveszteséget, véd a rossz idő ellen, csökkenti a zajt stb. A rendszer előnye a komplex leszállítás, a könnyű kezelés és az egyszerű karbantartás. A felszerelése gyors, biztonságos, nem kell hozzá állványzatot építeni.
• keret nélküli rendszerek – amelyekhez sima biztonsági üveget alkalmaznak, általában 6 mm vastagot, és ehhez vezető alumínium­profilokat. A rendszer előnye a komplex le­szállítás, a könnyű kezelés és az egyszerű karbantartás. A szigetelés speciális alakjá­nak és anyagának köszönhetően nagyon jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel az ablakszárnyak síneken és nem vá­jatban futnak, nem igényel masszív rögzí­tést. A beszerelés elvégezhető az erkélyről, nem igényli állványzat felállítását vagy szerelőkosár használatát.

Változtassunk az építészeti jellegen és a korlát kialakításán

Napjaink építészete gyakran alkalmazza a külső szerkezetek egyéni, plasztikus megjele­nítését, az ilyen elképzelések megvalósításá­hoz rendkívül jó lehetőség az erkélyek és a lodzsák felújítása. Ennek során először mindig építészeti tervet készíttessünk, több változat­ban, azaz eltérő esztétikai, használati és gaz­dasági tulajdonságokat tartalmazzanak.

Az esztétikai követelmények bizonyos mértékig szubjektív véleményen alapulnak, de befolyá­solják a részkérdések megoldásának színvo­nalát is.

A fő követelmények közé tartoznak:

• az épület alakjának megtervezése (itt nyilvá­nul meg leginkább a tervező koncepciója, az épület térbeli megoldása, amely megfelel az épület jellegének és egyben igazodik napjaink művészeti irányzataihoz is);
• az egyes részek és felületek alakjának megoldása lehet
• geometrikus:
• a formák és a hézagok vonalai,
• a felületek egyenletessége;
• külső megjelenés:
• frissesség,
• szín és fény,
• a felület egységes volta (struktúrája).

8.2. ábra. Az erkélykorlát szerkezeti megoldásának lehetőségei. Függőleges metszet, 1. eset. Oldalnézet, 1. eset. Oldalnézet, 2. eset. Oldalnézet, 3. eset. Függőleges metszet, 4. eset. Oldalnézet, 4. eset. Elölnézet, 5. eset. Függőleges metszet, 5. eset. Függőleges metszet, 6. eset.

Az erkélyek és a lodzsák a homlokzatból ki­emelkedő szerkezeti elemek, amelyek jelentősé­gét egyrészt a használati szempontok, másrészt pedig az épület esztétikai megjelenésének szempontjai adják. Az erkélyek és a lodzsák felújítását minden esetben meg kell előznie a valós műszaki állapotuk felmérésének, majd ez alapján részletes tervet kell készíteni.

A terv általában néhány viszonylag önálló, de egy­másra épülő fázist tartalmaz, ezek közül a leg­fontosabbak a következők:

• a tartószerkezet statikai és korrózió okozta hibáinak kijavítása;
• az erkélyszerkezet hőtechnikai tulajdonsá­gainak javítása, az ezzel összefüggő szer­kezeti módosítások;
• a megbízható vízelvezető rendszer kiépítése;
• a padlószerkezet legfontosabb elemeinek a felújítása, amivel javítjuk annak tulajdonsá­gait (a járófelület – élettartam növelése, csúszásmentesség biztosítása, fagyállóság, külalak, vízszigetelés – anyag, technológiai folyamatok betartása stb.);
• a szerkezet rozsdásodását gátló beavatko­zások (a tartószerkezet, a vasalások megfe­lelően vastag réteggel való védelme, a bá­dogozás és a korlát védőbevonattal való védelme stb.).

Napjainkban már sokféle technológiai eljárás közül választhatunk az erkélyek és a lodzsák felújításakor, ezeknek eltérő a gazdasági és a használati értéke. A tervező és a kivitelező cég tapasztalatain és szaktudásán múlik, hogy az építtető konkrét feltételeinek, követelményeinek legjobban megfelelő és legolcsóbb megoldást válassza. Természetesen minden technológiai el­járás során kerülni kell az egyszerűsítéseket, be kell tartani az előírásokat, és nem szabad taka­rékossági szempontból változtatni a terveken.

A felújítás után keletkezett hibák és azok okai

A felújítás utáni leggyakoribb hibák:

• beázás az erkélyek oldalán és az erkélyle­mez alján;
• a felújított részek lemállása, a vakolat lehul­lása;
• víz jut a padlószerkezetbe és az erkély tartó­szerkezetébe;
• az erkélykorlát vas alkatrészeinek, a csator­názásnak, esetleg az erkély tartószerkezeté­nek, az erkélylemeznek a korróziója;
• beázás és az azt követő penészedés a szemöldökfa környékén az erkély alatt, vagy a nedvesség szivárgása a falban az erkély, terasz felett;
• a padló járófelületén keletkezett hibák (a padlóburkoló lapok leválása, a rugalmas poliuretán járófelület, amely egyben a vízszi­getelő réteg is, elhasználódása felpúposodása);
• beázás a kültér és a beltér közti átmenetben (az erkély- vagy a teraszajtók hibái);
• esztétikai hibák.

A hibák okai:

• az erkélyek műszaki állapotának elégtelen fel­mérése;
• a nem megfelelően megválasztott alap­anyag vagy szerkezeti megoldás, amely következhet a rossz felújítási tervből, vagy a felújítási terv teljes hiányából;
• a felújítás során nem tartották be a tech­nológiai előírásokat, vagy nem voltak elég következetesek az előírások betartásában;
• a munkát végző szakemberek tapasztalat­lansága, főleg a fontos részletek készítése során;
• nem kellően oldották meg az egyes szerke­zeti elemeknek az időjárás viszontagságaival szembeni védelmét a felújítás során (eső, hőmérséklet-ingadozás, szárazság, fagy, napsugárzás);
• a túlzott spórolás a minőség kárára ment, ezzel rövidebb lett az erkély és ezzel együtt a teljes épület élettartama;
• a tervben nem vagy hibásan szerepelt a vízszigetelés, esetleg a végrehajtás során kihagyták vagy hibásan készítették el.

A felújítási tervek hibái

A tervdokumentáció kidolgozása során a következőket szokták figyelmen kívül hagyni:

• nem veszik figyelembe az erkélyek és a lodzsák tervezésére vonatkozó alapvető követelményeket, amelyeket az erkélyek valódi műszaki állapota, annak pontos felmérése alapján kell meghatározni;
• nem veszik figyelembe az épületen lévő egyes erkélyek eltérő hibáit, méreteit, és minden erkélyre, lodzsára azonos felújítási tervet készítenek;
• nem veszik figyelembe az egyes anyagok összeférhetőségét a padlószerkezet és a különös terhelésnek kitett részek tervezé­sénél;
• nem tartják tiszteletben a tervezés alap­elveit, a padlószerkezet egyes rétegeinek javasolt vastagságát, a minimálisan előírt lejtést, a dilatációs hézagok elhelyezésére, nagyságára, a padlóburkolat hézagainak szélességére és mélységére vonatkozó elő­írásokat, tekintettel a méretekre és a színre;
• a klimatikus körülményeket figyelmen kívül hagyva tervezik meg a padlószerkezetet és az egyes szerkezeti elemeket, nem meg­felelő anyagokat választva;
• a tervezés során nincsenek tekintettel a csa­torna, a padló és a külső fal érintkezésére, az erkélykorlát rögzítésére, magasságára és szerkezetére vonatkozó alapvető előírá­sokra, és rosszul tervezik meg az erkélyajtót (nem tartják be az előírt szintkülönbséget a beltér és a kültér között, rosszul oldják meg a vízszigetelés csatlakoztatását);
• rosszul választják meg a vízszigetelő anya­gokat, a vízszigetelés szerkezetét és az egyes részek megoldását.

A kivitelezés leggyakoribb hibái

Az erkélyek felújítása során elkövetett leggya­koribb hibák a következő okokra vezethetők vissza:

• rossz tervezés (rosszul megválasztott anyag, hiányos szaktudás, ésszerűsítés stb.);
• a technológiai előírások be nem tartása a felújítás során (képzetlen munkaerő, nem megfelelő szakmai gyakorlat, elsietett felújí­tás: a technológiai szünetek ebből követke­ző be nem tartása, a munka színvonalának nem megfelelő ellenőrzése);
• a padlószerkezet egyes rétegeinek rossz megválasztása, egymással nem összeillő anyagok használata főleg az erkély, a lodzsa és a terasz padlójának csatlakozásánál az épület külső falához, valamint az ereszcsa­torna megoldásánál);
• hibásan tervezett, hiányzó vagy szakmai szempontból hibásan elkészített vízszigete­lés az ereszcsatorna, a külső fal, valamint az erkélyajtó környékén;
• az aljzatbetont nem hagyták megszilárdulni (a betonrétegnek mintegy 28 napra van szüksége) és a betonban maradt víz mennyisége meghaladta a 4 %-ot;
• a padlóburkoló lapok rossz leragasztása, a ragasztót nem kenték fel a lapokra és a padlóra egyaránt (a hiánytalanul felvitt ragasztóréteg megakadályozza, hogy a padlóburkolat alá víz kerüljön, és a felület utólagosan felfagyjon);
• nem tartották be a hézag előírt méretét, a hézag hosszának és szélességének arányá­hoz meg kell választani a gittet;
• nem tartották be a dilatációs hézagok elő­írt távolságát: a dilatációs mező nagyságát (3 x 3 m) rosszul tervezték meg ill. rosszul kivitelezték a dilatációs hézagot;
• nem tartották be az STN 74 3305 szabvány által előírt korlátméreteket;
• rosszul tervezték meg és ez alapján rosszul készítették el a tartólemez vízelvezető élét, és emiatt a víz ráfolyik a lemez alsó felü­letére;
• rosszul tervezték meg a felület lejtését: egyáltalán nincs lejtés, vagy rossz irányú, így a csapadékvíz megáll a vízszigetelésen, vagy az erkély és a külső fal találkozásánál beázást okoz;
• a nagyobb mértékben megterhelt részek rossz megoldása (az épület külső falának és a padlónak a találkozási vonala, az eresz­csatorna, a felülről rögzített erkélykorlát stb.), és emiatt ezeken a részeken beázik az erkély;
• a vízköpők nem megfelelő elhelyezése: az erkély beázik a vízköpők környékén, a víz­köpők mérete kicsi, vagy keveset terveztek;
• a horganyzott lemezből készült ereszcsator­na nem megfelelő lejtése, az ereszcsatorna nincs védve a padlólemez betonrétegének alkalikus hatású nedvességétől, ami hoz­zájárul a horganyzott lemez gyorsabb kor­róziójához;
• a vízszigetelés rossz megoldása a lodzsák kész födémszerkezetén, ami beázást és ebből következő korróziót okoz;
• a rosszul megtervezett vagy teljesen hiány­zó hőszigetelés: az erkélylemez és a külső fal találkozásánál és a szemöldökfánál hő-híd alakul ki (penészedés);
• az erkélykorlátnak és az erkélyperem bádo­gozásának rosszul megválasztott felületvé­delme, és ezért gyorsabb lesz a környezeti hatások okozta korrózió.

Az itt látható képek bemutatják az erkélyek, a lodzsák és a teraszok felújításának egyes hibáiból adódó károsodásokat.

Az alapfelület megfelelő kialakítása

A terasz felülete nyáron a tűző napon – akár 50 °C-ra is – felforrósodik, majd egy hirtelen érkező zápor gyorsan lehűtheti. Ősszel az eső, télen pedig a hólé a burkolaton, ill. a fugákon keresztül beszivároghat az aljzatba és a fagy hatására károsíthatja azt.

Az erkély burkolásán, vízszigetelésén nem érdemes spórolni. Sok bosszúságtól kímélhet­jük meg magunkat, ha előre felkészülünk, és már a kialakításnál vagy legalább az átalakításkor a kültéri igénybevételnek megfelelő anyagokat használunk.

Felújítás során az első lépés az alapfelület meg­felelő előkészítése: el kell távolítani a tönkre­ment burkolatot, ragasztót és az esetleg málló betonrészeket; a felületet gondosan meg kell tisztítani, portalanítani; a következő rétegek tökéletes tapadásához alapozni kell, ehhez a Murexin LF 1 mélyalapozót ajánljuk.

Ha szükséges, aljzatkiegyenlítéshez és lejtés­kialakításhoz a Murexin AM 20 kiegyenlítő­habarcs vagy a Murexin FMA 30 kültéri aljzat­kiegyenlítő használható. Ez 1-3 %-os lejtés kialakítását teszi lehetővé, hogy a felületre ke­rülő víz le tudjon folyni és ne álljon meg a te­rasz közepén.

A Murexin PD 1K Profi vastagfólia speciáli­san teraszokhoz, erkélyekhez kifejlesztett, ru­galmas, kenhető vízszigetelés, amely képes követni a hőtágulásokból származó mozgáso­kat, így a burkolat nem válik el az aljzattól. Glettvassal, ill. teddyhengerrel is egyszerűen fel­hordható min. 2 mm vastagságban. A szige­teléshez kapcsolódó rendszer-kiegészítők hasz­nálatával, pl. az élek és sarkok kialakításánál al­kalmazható DB 70 hajlaterősítő szalaggal töké­letes vízzárást érhetünk el.

Lényeges szempont, hogy a terasz szélein megfelelő vízorrot alakítsunk ki. Ezt jelentősen le­egyszerűsíti a Murexin alumínium teraszprofilja, amely nem korrodál és egyben a homlokrész megjelenése esztétikusabb lesz. A 24 órás szá­radást követően a kent szigetelés hatásosan védi a teraszt a nedvesség ellen.

A kenhető szigetelésre flex csemperagasztó­val kell rögzíteni a lapokat. A ragasztó kiválasz­tásánál figyelembe kell venni a burkolólap víz­felvételét, méretét és a kültéri körülményeket. Teraszburkoláshoz a C2TE, S1 emelt minősí­tésű Murexin KGF 65 Totál Flex ragasztó­habarcsot ajánljuk, amely különösen alkalmas nagy terhelésnek kitett alapfelületekre, kerámia­lapok, természetes és műkövek, greslapok stb. ragasztására. A burkolat fektetésekor töreked­ni kell a 100 %-os beágyazódásra, ami úgy ér­hető el, hogy az aljzaton kívül a lapok hátol­dalát is bekenjük ragasztóval.

Anyagok az alap kialakításához:

[table id=344 /]

Fugázáshoz a Murexin FM 60 Flex fugázót javasoljuk, amely ideális a teraszokon fellépő extrém igénybevételek elviselésére. Nagyon jól bedolgozható, egyszerűen tisztítható, megelőzi a penészképződést. Vízlepergető hatásának köszönhetően selyemfényű, 2-7 mm fuga­szélességig ajánljuk. A megfelelő fugaszín ki­választásakor érdemesebb inkább a sötétebb, kevésbé érzékeny színeket választani, amelyek jobban tűrik a kültéri körülményeket.

A burkolás befejezésekor a negatív sarkokat, falcsatlakozásokat a fugázóanyagokkal azonos színekben kapható SIL 60 szaniter szilikonnal kell szakszerűen tömíteni, amely tartósan elasztikus, ellenáll a baktériumoknak és a gom­básodásnak. Hőállósága: -40-180 °C.

Vasbeton szerkezetek felújítása

Az évekig halogatott felújítás, esetleg a hibás kivitelezés, valamint a környezeti hatások miatt szükségessé válhat nemcsak az erkélyburkolat­nak, hanem a vasbeton szerkezetnek a felújí­tása is. Sokféle cementalapú anyag kapható a piacon, de érdemes azok közül választani, amelyek egy­másra épülve egységes rendszert alkotnak.

A Murexin a betonacélokhoz történő tapadás ja­vítására a Repol BS 7 betonacélvédő szert, a felületi kiegyenlítő anyagok tapadásjavításá­hoz a Repol HS1 tapadásjavító habarcsot ajánl­ja. A betonjavító anyagokkal – pl. könnyí­tett habarcsok, flexibilis CO₂ szigetelők – az eredeti alapfelület teljesen helyreállítható a hiányzó részek kitöltésével, kiegészülve a fagy és oldott só elleni védelemmel, a vasbeton szer­kezetek korrózió elleni optimális védelme is meg­oldható.

Minden javítási munka megkezdésének első legfontosabb követelménye a hiba feltárása, a javítási terület behatárolása, a beton vissza­bontása, ha szükséges, a betonacélok sza­baddá tétele és rozsdamentesítése. Az alapfelület előkészítésének célja a szilárd, tartós kötés. El kell érni a szükséges javítási mélységet, szabaddá kell tenni az alapfelületet a cementtejtől, a laza, porhanyós, lágy részek­től és a leválasztó szerektől. Ennek módja lehet kisebb felületeknél a vésés, a marás, a na­gyobb felületek esetén szóba jöhet a nagy nyomású vízzel vagy levegővel végzett felület­szórás.

A szabaddá tett és megtisztított betonacélok­ra a Murexin REPOL BS 7 betonacélvédő szert kell felhordani. Egyszerűen feldolgozható, ás­ványi alapú kötőanyagának és a gyors kötést lehetővé tévő receptúrájának köszönhetően kitűnő a tapadása az acél- és betonfelületek­hez. Ecsettel, kétszer kell a betonvasra felhor­dani. A második kenést kb. 6 órával az első után végezzük.

A betonacélvédő szer felhordása után a kör­nyező betonszerkezetet elő kell nedvesíteni és a REPOL HS 1 tapadásjavító habarcsot be­dörzsölni, ami kül- és beltérben a betonjavítás­hoz szükséges igen nagy tapadószilárdságot hoz létre. A betonjavító habarcsot a még ned­ves tapadóhídra kell felhordani és bedolgozni. Ez az ún. nedves a nedvesre eljárás.

A betonjavító anyagok lehetnek

• teherhordó szerkezeti habarcsok: részt vesznek a teherviselésben, befolyásolják a statikai adatokat, terheltek, így szükség van a teherviselésükre;
• szerkezeti kiegészítő habarcsok: kiegészítik a hiányzó részeket, nem befolyásolják a sta­tikai adatokat, nem viselnek terhet, csak geometriai kiegészítők, pl. oszlopok, pillé­rek tetején megnövelik a betontakarást.

Nagyobb egyenetlenségek kitöltésére a Repol SM 20 betonjavító habarcsot javasoljuk. Ez egykomponensű, felhasználásra kész, por alak­ban kapható. Kromátszegény és klorid mentes, betonjavítási munkákhoz kiválóan megfelel. Kül- és beltérben alkalmazható 20 mm vastag­ságig. Függőleges, vízszintes, valamint fej fe­letti hibák javítására, profilozására kézi vagy gépi (nedves lőtt) technológiával. 0,5-2 cm-es nagy felületek javíthatók vele. Amennyiben lyukakat kell kitölteni, max. 5 cm vastagságban is bedolgozható.

A Repol SM 40 betonjavító habarcs zsugo­rodásmentes, por alakú, egykomponensű, fel­használásra kész, betonra igen jól tapad. Javí­tási munkákhoz ideális, mert kromátszegény és klorid mentes. Élek kialakításra, profilozásra, fej feletti munkára ideális 1,5…4 cm-es nagy felületekre. Amennyiben lyukakat kell kitölteni, max. 6 cm vastagságban is bedolgozható.

A finomabb felületi javításokra a Repol BS 05 G betonglett ideális. Időjárás- és fagyálló, hid­raulikusan kötő, adalékkal javított, por alakban kapható. Kül- és beltérben alkalmazható: ma­gas- és mélyépítésben, kész betonelemeknél, zsugorodási üregek, kavicsfészkek, kitört élek javítására, egyenetlenségek korrigálására, szabadon álló betonvasak beágyazására, lyukak és egyéb üregek lezárására. Az anyagot a még nedves alapozóra kell felhordani (ned­veset a nedvesre) és elegyengetni. A glettréteg max. 5 mm vastag legyen.

Ha ennél is vékonyabb anyagra van szükség, akkor az időjárás- és fagyálló, gyorsan szilár­duló, hidraulikus kötésű, por alakban kapható Repol BK 05 betonkozmetik anyag az ideális. Kül- és beltérben alkalmazható. A foltos, póru­sos és nem szép betonfelületek optikai javítá­sára szolgál. Egyenletes, sima felület hoz létre. Az anyagot a még nedves alapozóra kell fel­hordani (nedveset a nedvesre). A réteg vastag­sága max. 2 mm legyen.

A cementes anyagok kötése során utóke­zelésre mindig szükség van. Erre a célra Repol CS 1 kipárolgás gátló oldószertartalmú, szórható, gyorsan ható, filmképző utókezelő szer használható. Friss készítésű beton és ce­menthabarcsok védelmére szolgál kül- és bel­térben egyaránt. Megakadályozza a felület gyors kiszáradását, megfelelő záróhatást hoz létre. Csökkenti a zsugorodási repedések kialakulá­sát, javítja a felület szilárdságát.

Közvetlenül a beton lehúzása után a megfelelő szerszámmal fel kell hordani az anyagot a matt­ nedves felületre. Az esetleges tócsák kiszáradá­sát meg kell várni. Használat előtt jól fel kell rázni.

Betonjavító anyagok:

[table id=345 /]

Amennyiben az elkészült erkélyünket a ház homlokzatával harmonizáló színre szeretnénk festeni, erre a legalkalmasabb a Repol BF 1 betonfesték. A tiszta akril, selyem matt, vízzel hígítható, környezetbarát betonfesték gyorsan szárad, jól tapad, rugalmas. Nem krétásodik, slaggal jól tisztítható. Kitűnő tulajdonságainak köszönhetően ásványi alapfelületeken (beton, vakolat, fa) használható külső térben, falon és mennyezeten. A felületnek megfelelő alapozás után ecsettel, hengerrel vagy szórógéppel kell két rétegben felhordani a festéket a felületre. Figyelembe kell venni, hogy járófelületre nem alkalmas!

A szabadban, bevonat nélkül maradó, de nem járható betonfelületeket is érdemes védeni az időjárás viszontagságaitól, elsősorban a víztől. A Murexin Repol S4 szilikon impregnáló meg­akadályozza a kezelt felület átnedvesedést, pára­áteresztő és gátolja a só kivirágzást.

Az erkélyek felújításának módja függ azok valódi műszaki állapotától, az épület homlok­zatának építészeti megoldásától és nem utolsó sorban az építtető anyagi lehetőségeitől.

A felújításhoz és hőszigeteléshez csak olyan anyagokat használ­junk, amelyek érvényes igazolással rendelkez­nek arról, hogy az adott célra megfelelők. A felújítási tervben szereplő valamennyi mun­kát a gyártó technológiai előírásainak megfele­lően, az érvényes és kötelező műszaki szab­ványoknak és a jogi normáknak a betartásával kell elvégezni, a beltéri hőszigeteléssel szemben állva.

A tartószerkezet felújítása

Az erkély tartószerkezetének felújításához a következő munkákat kell mérlegelni:

• az erkélylemez eltávolítása nélküli felújítás
• a tartó erkélylemez meghibásodott részei­nek kijavításával (apróbb meghibásodás
• a rongálódás mértéke nem érinti a betonvasakat, a felszínen nem látszanak a rozsdásodásra utaló foltok, a rongálódás elsősorban csak az erkély külalakját rontja; nagyobb mértékű károsodás – a károsodott helyeken kilátszik a már rozsdás vasalás, a lemez nagy felületen károsodott vagy hiányzik a beton, a hiány­zó beton mélysége néhány milliméter (5.1. ábra),
• az erkélylemez megerősítésével (rábetonozással), miközben a kiegészítő vasa­lást az eredetihez vagy a mellette lévő helyiség födémszerkezetéhez rögzítjük (5.2. ábra),
• az erkélylemez egy részének kivágása a perem mellett (a homlokzaton) utólagos kiegészítő betonozással;
• az erkélylemez eltávolításával
• az erkélylemez teljes levágásával és új szerkezeti megoldás alkalmazásával – franciaablak beépítésével,
• az erkély tartószerkezetének újbóli elké­szítésével,
• új kinyúló erkélyszerkezet készítésével, pl. a födémbe rögzített acélszerkezettel (5.3. ábra),
• valamennyi, egymás felett lévő erkélyt eltávolításával, majd új, az épület elé épített tartószerkezettel pótlásával – ön­álló alap, rögzítés az egyes emeleteken (5.4. ábra).

5.1. ábra. Helyi javítás (kőműves módszerrel). 1 javítóanyag; 2 kötőhíd.

5.2. ábra. Az erkély felújítása befecskendezett betonnal. 1 az elöregedett betonréteg; 2 az eredeti vasalás; 3 korrózióvédő szerrel kezelt alap; 4 utólagos vasalás; 5 befecskendezett beton; 6 vízzáró réteg.

5.3. ábra. Új kiugró acélszerkezet készítése. 1 acél tartószerkezet; 2 vasbeton lemez; 3 az acélszerkezet rögzítése a födémhez; 4 az épület külső fala.

5.4. ábra. Az épület elé épített szerkezeten álló erkélyek. 1 önálló alap; 2 acél tartószerkezet; 3 a tartószerkezet rögzítése az épület külső falához.

A padlószerkezet és a bádogozás felújítása

Az erkélyek és lodzsák többi szerkezeti ele­mének komplex felújítása, a felújítás mértéke és annak módszere elsősorban az erkély tartószerkezetének felújításától és a padlószer­kezet műszaki állapotától függ. Figyelembe kell venni a padló állapotát befolyásoló összes tényezőt, hogy a padlószerkezetet rögzített vagy úsztatott padló borítja, az egyes rétegek­hez használt anyagok kombinációs lehetősé­geit, és megfelelő szerkezeti megoldást kell választani a megterhelt részekhez.

A padlószerkezet valós állapotát figyelembe véve a következő megoldások közül választ­hatunk:

• a padló megrongálódott helyének és a hozzá csatlakozó részek javítása;
• új padlóburkolat kialakítása a régi burko­latra;
• a padlószerkezet több rétegének újrarakása a felszedett járófelület helyén;
• a régi padlóburkolat minden rétegének eltávolítása és új burkolat kialakítása.

A padlószerkezet és a hozzá kapcsolódó részek kisebb hibáinak javítása

A padlószerkezet, a bádogozás és a védőkor­lát kisebb javításainak mértéke és a választott módszer elsősorban az erkély vasbeton tartó­lemezének felújításától és az eredeti padló­szerkezet műszaki állapotától függ. A felújítás­nak ezt a módját akkor választjuk, ha elkerül­hetetlenné vált a padló bizonyos részének javítása, a bádogozás egy részének cseréje vagy a korlát védőbevonatának, festésének megújítása. Ebben az esetben nem mérlegeljük az erkély, a lodzsa tartószerkezetének javítását (5.5. és 5.6. ábra).

5.5. ábra. A vízelvezető felújításának részlete (FORTE BAK rendszerrel). 1 stabil védőbevonat; 2 kenhető szigetelés; 3 penet­ráció; 4 az eredeti, erősen tapadó, matt csempe; 5 a szükséges lejtést adó cementréteg; 6 az eredeti, már elhasználódott vízszigetelő réteg; 7 a védőkorlát eredeti, jó állapotban lévő oszlopa; 8 az oszlop talpának meg-hegesztése 8 mm-es sarokvarrattal; 9 a korlát állvány­zatának kicserélt része; 10 rugalmas szigetelőszalag; 11 cementes habarcs 100 %-kal nagyobb cementtartalommal; 12 merevítő textília; 13 a bádogozás rögzítésére szolgáló gitt; 14 a bádogos szerkezet rögzítőcsavarja szigetelőfejjel; 15 a kivágott vájat szélessége, 60-70 mm; 16 védőbevonatos horganyzott lemez; 17 az eredeti acéllemez, amely a vasbeton lemezhez csatlakozik; 18 8 mm-es sarokvarrat.

5.6. ábra. A felújított erkélypadló és a vízcsep­pentő részlete vízszigetelő réteggel. 1 új padlóburkolat; 2 rugalmas ragasztó; 3 szigetelőszőnyeg; 4 szigetelőpapír; 5 alumíniumperem cseppentővel; 6 eredeti padlóburkolat; 7 javított felület.

Új padlóburkolat készítése a már meglévő padlóburkolatra

Új padlóburkolatot akkor rakhatunk a régire, ha ezt lehetővé teszik a konkrét feltételek (a külső és a belső tér padlója közötti szintkülönbség az erkélyajtó küszöbének környékén), és az eredeti sérült padlóburkolat megfelelő alap az új burkolat alá. Az új padlóburkolat elkészíthető úgy, hogy egyszerre két feladatot is ellásson: járófelületet képezzen, és oldja meg az erkély vízszigetelését.

Az erkélyek és a lodzsák felújításának egyik módja, ha padlóburkolatot rakunk le olyan felületekre, amelyek csak alapvető felületi meg­munkálást kaptak. Első lépésként ki kell javítani a betonlemezt – az erkély eddigi járófelületét. Alaposan ellenőrizni kell a felületet, és el kell távolítani minden meglazult részt, zsíros szennyeződést és a padlóburkolók után maradt ragasztófoltokat. Az így előkészített felületre alkalmazhatjuk pl. a MUREXIN építőanyagait – közülük is a kiegyenlítő habarcsot.

A habarcs megkeményedése után az egész felületet át kell itatni a mélyalapozóval. Miután ez megszá­radt, felhordjuk a folyékony fóliaszigetelést, de előtte a sarkakat, a padló és a falak közti kap­csolódási pontokat szigetelőszalaggal szige­teljük. Ezt úgy rögzítjük, hogy a sarkak köré felvisszük a folyékony anyagot, és a textilsza­lag szélét ebbe a szigetelőanyagba merítjük bele. Ha az erkély pereme szabadon végződik, akkor ajánlott alumíniumprofillal befejezni, amely megakadályozza, hogy a víz visszafolyjon a padlóburkolat szélső sora alá.

Az alumíniumprofilt rugalmas ragasztóhabarccsal rögzítjük, amelyet az erkély peremén egy sáv­ban viszünk fel. A habarcs megszilárdulása után azt szigetelőszalaggal fedjük, amelyet bedolgo­zunk a folyékony anyagba. A szigetelés meg­szilárdulása után – 3-4 óra – felhordhatjuk a burkolólapok alá a rugalmas habarcsot. A kész padlóburkolat fugáit rugalmas fugázóanyaggal töltjük ki, legkorábban 24 órával a burkolat le­rakása után.

5.7. ábra. A járófelület felújítása SikaBond T8 termékkel.

Új padlórétegek készítése a régi helyett

Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha az ere­deti járófelület vagy a vízszigetelő réteg olyan mértékben károsodott, hogy teljesen el kell azokat távolítani, és új padlóburkolatot kell ké­szíteni. Ennek lerakása előtt teljesen eltávolítjuk a régit, a felületet megtisztítjuk, kijavítjuk a ká­rosodott betonaljzatot, és lerakjuk a vízszige­telő réteget. Ebbe a rétegbe egyben bele is ragaszthatjuk az új burkolólapokat.

Az erkélyek felújításához, amelyeknek teljesen eltávolítottuk a járófelületét, pl. a SikaBond T8 terméket használhatjuk. Ez az anyag rugalmas szigetelőréteg és egyben rugalmas ragasztó az új burkolólapok lerakásához. A SikaBond T8 poliuretán alapú anyaga a felhordás után biz­tonságosan elviseli a -50-90 °C-os hőmér­sékletet. Az optimális eredmény eléréséhez a SikaBond T8-at két rétegben alkalmazzuk. Az első réteget egyenes élű simítóval hordjuk fel, a másodikat mintegy 20 óra elteltével fogazott simítóval. A második rétegre rakjuk a burkoló­lapokat, és a fugákat Sikaflex 11FC-vel kitöltjük.

A padlószerkezet rétegeinek komplex cseréje

Ez a módszer akkor megfelelő, ha az erkély eredeti padlószerkezete nagyon nagy mérték­ben károsodott, vagy ha az eredeti burkolatba nem építettek vízszigetelő réteget. Ez a legjobb megoldás akkor is, ha a padlóburkolat egyes rétegei olyan mértékben károsodtak, hogy azt már helyi javításokkal nem lehet helyrehozni, ill. akkor, ha a bádogozás és a burkolat egyes rétegein komoly beázásra utaló jelek vannak. Ez a jó megoldás akkor is, ha a védőkorlát tartóoszlopai korrodálódtak, első­sorban a rögzítési pontokban. Mivel korábban általában felülről rögzítették a korlátot az erkélylemezhez, megsértették a padlószerkezet egyes rétegeit, beleértve a vízszigetelést is.

Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a klasszikus bádogos munkát teljesen új, progresszív víz­elvezető megoldásokkal, vízelvezető-rendsze­rekkel helyettesítsük. Az eredeti bádogozást helyettesíthetjük profilcsempével is. Új terveket készíthetünk, és új megoldásokat alkalmazha­tunk az erkélykorlát rögzítéséhez, és a padlóré­tegek, valamint a vízelvezető szerkezet csatla­koztatásához is. A vízszigeteléshez a klasszikus, aszfaltbevonatú szigetelőlemez helyett használ­hatunk új, az erkélyek szigetelésére alkalmas fóliákat is, vagy kenhető vízszigetelést, amely megoldja a bádogozás peremén a nagyobb terhelésnek kitett részek és a korlát rögzítését. Ehhez azonban elkerülhetetlenül be kell tartani a helyes technológiai folyamatokat.

A padlóburkolat teljes cseréje lehetővé teszi azt is, hogy teljesen új vízelvezető-rendszereket alkalmazzunk az erkélylemezbe épített vízel­vezető csatornákhoz, vezetékekhez vagy össze-folyóhoz. A felújításhoz szükséges rendsze­reket részletesen bemutatja a 5.8., 5.9. és 5.10. ábra.

5.8. ábra. Az erkély vagy a lodzsa felújítása VANDEX rendszerrel. 1 kiegyenlítő cementes habarcs; 2 25 x 25 mm-s vájat, amelyet tömítő habarccsal töltünk ki; 3 kristályos víz­szigetelő réteg; 4 membrános vízszigetelő a csapó eső ellen; 5 a lejtést adó betonréteg + rugalmas ragasztó­anyag; 6 fagyálló padlóburkoló lapok; 7 a függőleges felület burkolata (vakolat, csempe stb.).

5.9. ábra. Az erkély vagy a lodzsa felújítása. 1 fugázóanyag; 2 egyenetlen aljzatbeton; 3 kontakt­réteg; 4 a 2 %-os lejtést adó bevonat, javító habarcs; 5 vízszigetelő bevonat; 6 sarokszigetelő zsinór; 7 rugalmas gitt; 8 rendkívül rugalmas ragasztógitt; 9 szigetelőzsinór.

5.10. ábra. A padlószerkezet felújítása. 1 vízszigetelő bevonat; 2 rugalmas csemperagasztó; 3 fugázóanyag; 4 a lejtést adó betonréteg; 5 vasbeton födémszerkezet; 6 fém peremprofil; 7 vízcseppentő; 8 rugalmas szigetelőzsinór.

A terasz burkolatának felújítása

A teraszok padlóburkolatát úgy a legelőnyösebb felújítani, hogy eltávolítjuk az eredeti rétegeket. Mindig figyelembe kell vennünk a terasz tartó­szerkezetének műszaki állapotát, valamint a tartószerkezet és az erkélyajtó küszöbe közti szintkülönbséget. Az erkélyajtó küszöbe és a járófelület közti szintkülönbség legalább 50 mm legyen. A terasz padlóburkolatának és járófe­lületének lehetséges megoldásait részletesen bemutatják az 5.11-5.16. ábrák.

5.11. ábra. A terasz metszete a padlórétegek cseréje esetén. 1 járófelület; 2 rugalmas ragasztóanyag; 3 teher­elosztó réteg, betonaljzat; 4 vízelvezető réteg; 5 vízszigetelő rendszer; 6 hőszigetelő réteg; 7 párazáró réteg; 8 a födém tartószerkezete.

5.12. ábra. A terasz metszete, amely az egyes padlórétegeket a klasszikus sorrendben mutatja. 1 vasbeton tartólemez; 2 párazáró réteg; 3 hőszige­telés; 4 elválasztó réteg; 5 vízszigetelés; 6 dilatációs és vízelvezető réteg; 7 rugalmas ragasztó; 8 fagyálló kerámia burkolólapok.

5.13. ábra. A terasz metszete, amely a fordított rétegű szerkezetet mutatja. A járófelület kavicságyba van ültetve. 1 vasbeton tartólemez; 2 vízszigetelés; 3 hőszigetelés; 4 védőréteg; 5 kavicságy; 6 beton járólapok.

5.14. ábra. A terasz metszete, amely a fordított rétegű szerkezetet mutatja. 1 vasbeton tartólemez; 2 extrudált polisztirolból készült hőszigetelés; 3 fagyálló burkolólapok alátéte; 4 kavicságy a védőrétegen.

5.15. ábra. A terasz metszete, amely az egyenes rétegrendű szerkezetet mutatja. 1 vasbeton tartólemez; 2 hőszigetelés; 3 fagyálló burkolólapok alátéte (a vízszigetelés védelme) kavicsréteggel.

5.16. ábra. A terasz metszete, amely a fordított rétegrendű szerkezetet mutatja. 1 elválasztó réteg; 2 vízszigetelés, például lazán lerakott műanyag szigetelősávok; 3 kemény extrudált polisztirol­habból készült hőszigetelés; 4 szűrőréteg; 5 kiegyenlítő alátét; 6 nagyméretű, természetes kő burkolólapok.

Bádogozás

A vízelvezetést hajlított, horganyzott acéllemez­ből készítik a leggyakrabban. A vízelvezetésnek ez a klasszikus módszere viszonylag gyakori ellenőrzést és karbantartást igényel. Ebből ki­folyólag ajánlott felületkezelt anyagot használni, pl. alumíniummal bevont vagy rozsdamentes acéllemezt. Napjainkban a bádogozást vízelvezető rendszerekkel oldják meg, amelyeket speciálisan kialakított vízelvezető fémlemezek­ből készítenek.

5.17. ábra. A terasz szélének kialakítása a csatorna mellett. 1 korlát; 2 virágtartó; 3 rögzített peremprofil.

A klasszikus ereszcsatorna alkal­mazása esetén tartsuk be az erkély peremétől mért 25-30 cm-es távolságot, és a csatornát csatornarögzítővel rögzítsük. A rögzítés és a fémlemez szerkezeti megoldása során be kell tartani a bádogos munkára vonatkozó MSZ EN 612 előírásait. Az eresz készítése során a fém­lemezt helyettesíthetjük profilcsempével is, itt fontos a padlórétegek helyes szerkezete (5.18. ábra).

5.18. ábra. Az erkély ereszcsatornájának részlete. 1 vasbeton lemez 2 %-nál nagyobb lejtéssel; 2 fagyálló burkolólapok; 3 rugalmas ragasztó; 4 vasalt betonaljzat; 5 felületi vízelvezetés; 6 PVC-ből készült vízszigetelés + geotextília; 7 az ereszprofil rögzítése; 8 fuga; 9 peremprofil; 10 ereszprofil; 11 vízorr.

Az erkélykorlát felújítása

Az erkélyek és a lodzsák komplex felújítása során meg kell javítani a korlátokat is. Pontos állapotfelmérést kell készíteni, és ez alapján kell dönteni a javítás mértékéről, esetleg a nem javítható elemek eltávolításáról vagy a teljes korlát cseréjéről. Meg kell vizsgálni, hogy meg­felelően van-e a korlát rögzítve a tartószer­kezethez, és azt is, hogy a korlát magassága megfelelő-e.

A korlát rögzítésének állapotát csak a padló­burkolat eltávolítása után lehet pontosan meg­vizsgálni, főleg abban az esetben, ha a korlátot felülről rögzítették az erkély tartólemezéhez (korábban ez volt a leggyakoribb rögzítési módszer).

A korlát rögzítésének felújítása szorosan össze­függ a tartószerkezettel, amelyhez a korlátot rögzíteni szándékozunk, ill. a padlóburkolat vízszigetelésével. Ha a korlátot felülről rögzítet­ték az erkélylemezhez, akkor ajánlott a rögzítő­szerkezetet kicserélni, tekintettel ennek rozsdásodására, ill. a beton elöregedésére a rögzítési pontokban. Ilyen esetben gyakran előnyösebb új rögzítést készíteni az erkélylemez homlok­részébe, esetleg alulról rögzíteni a korlátot az erkélylemezhez. Ezekkel a módszerekkel elke­rülhető az erkély padlórétegeinek megrongá­lása a szerelés során, így nem sérül a vízszige­telés sem, és az erkély alapterülete sem lesz kisebb.

A rögzítés minden fajtájának megvannak a maga jellegzetes tulajdonságai. A korlát felső rögzítését többféle módszerrel is megoldhat­juk, pl. a padlószerkezet rétegeinek eltávolítása után az előre bebetonozott tartólemezre he­gesztjük vagy csavarozzuk az erkélykorlát fogadószerkezetét, amelyhez a korlátrudakat rögzítjük. Ha a meglévő rögzítőszerkezet meg­felelő állapotban van, érdemes új, kenhető víz­szigetelő réteget kialakítani, amellyel szigetel­hetjük a korlát tartóoszlopát is legalább 7 cm magasságig.

Mivel a vízszigetelést nagyon bonyolult elké­szíteni, ha a korlátot a tartólemez tetejére szereljük, logikus inkább a terasz homlokzati részére vagy a tartólemez aljára rögzíteni azt. Ilyenkor azonban ügyelni kell a méretezésre, mivel a rögzítési pont nagyobb terhelésnek van kitéve az erőkarként működő megnövekedett magasságú korlátelem miatt. A legjobb, ha a korlátot az erkélylemez homloklapjára rögzít­jük.

A korlát tartószerkezetét ebben az esetben csavarokkal rögzítjük a beton erkélylemezhez, vagy hozzáhegesztjük az előre bebetonozott rögzítő lemezhez. A korlát tartószerkezetének összekötőelemét mindig lejtéssel kell megter­vezni. A fenti módszerek mellett a korlát tartó­elemei rögzíthetők a falakhoz is. A felújítás során nem szabad megfeledkezni a korlát szerkezeti elemeiről sem, ezeket felületkezelni kell vagy teljesen ki kell cserélni.

5.19. ábra. Az erkély korlát rögzítése az erkély­lemezre (felülre). 1 takaróelem; 2 tartósan rugalmas gitt; 3 horganyzott acéllemez a vízelvezető nyílással; 4 szilárd kötés sávos hézagokkal 25 cm-es távolságokban; 5 az oszlop érdesített vége.

5.20. ábra. Az erkélykorlát rögzítése a homlokfalra. 1 acélkorlát; 2 ereszlemez; 3 hegesztés; 4 5 mm vastag acéllemez; 5 bebetonozott acéltüskék; 6 vízszigetelés + az elválasztó- és a vízelvezető réteg; 7 betonaljzat; 8 kerámia járólapok; 9 vízelvezető profil.

5.21. ábra. Az erkélykorlát másik fajta rögzítése a homlokfalra. 1 az erkélykorlát tartóoszlopa; 2 hozzáhegesztett L profil (30 x 30 x 4 mm); 3 bebetonozott rögzítő acéllemez; 4 a bebetonozott acéllemez tüskéje; 5 horganyzott acéllemez perem; 6 vízszigetelő réteg + elválasztó- és vízelvezető réteg; 7 betonaljzat; 8 kerámia járólapok.

Ha az eredeti korlát egy acélszerkezet, és még teljesen ép, akkor elég, ha csak egyszerűen felületkezeljük. Ha a korlát szerkezete nem tesz eleget a statikai és biztonsági követelmények­nek, akkor ki kell cserélni azt. Az új szerkezeté­hez alkalmazhatunk megfelelő biztonsági üve­gezést: dróthálós üveget, vagy biztonsági fóliával ellátott színes üveget. Nem kell kicserélni az erkély tartóoszlopait, ha azok rögzítése szilárd, és ép a korlát szerkezetének rögzítése is. Elég a rozsdás részt letisztítani, és a felületet rozsdásodásgátló festékkel kezelni.

Az új üveg­szerkezetet tartólécekkel rögzítjük rugalmas tartóprofilokba, hogy a dilatációs mozgást elvi­seljék. A szilárdan rögzített üvegszerkezetek esetében ugyanis a dilatációs mozgás követ­keztében az üvegbetét elpattanhat. A védőkor­lát szerkezete készülhet hengerelt acélrudakból, köracélokból, fából, polikarbonát lapokból, rostszálas cementlapokból stb.

Statikai szempontból az új korlátszerkezet nem csökkentheti az erkély meglévő teherbírását és stabilitását. Azokon az épületeken ahol korábban beton­korlátot, vagy beton mellvédet alkalmaztak, a felújítás során az új, fémből készült korlátra a külső oldalról rostszálas cementlapokat is erősíthetünk. A cementlapokat csavarokkal rögzíthetjük a korlát acélszerkezetére.

Az erkélyek és a korlátok cseréjénél napjaink­ban használhatjuk a széles választékban kap­ható előre gyártott elemeket. A különböző típu­sú előre gyártott korlátelemeket az új rögzítési rendszereknek köszönhetően könnyen hozzá­igazíthatjuk mind függőlegesen, mind vízszin­tesen az erkély méretéhez, beállítható a pontos illeszkedés, ami lehetővé teszi a biztonságos és gyors felszerelést (nincs szükség hegesz­tési, betonozási vagy más egyéb nehézkes munkára).

Utólagos hőszigetelés

Korábban az erkélyek tervezésekor nem nagyon ügyeltek a hőhidakra. Az erkélyeket hőszigete­lés nélkül készítették, vagy a hőszigetelést csak a konzol és a függőleges tartószerkezet csatla­kozásánál alkalmazták. A külső falra koszorúval rögzített monolit konzolról a külső hőhatások átadódnak a külső fal szerkezetére úgy, hogy a kiugró szerkezet teljes keresztmetszetében hő­híd keletkezik. A hőtechnikai szempontokra az 1980-as években kezdtek odafigyelni.

A rosszul megtervezett részletek és a technológiai előírások be nem tartása azt okozta, hogy az 1960-as évek után épített épületek belső falain gyakran vízpára csapódik le, ami penészedést okoz. A víz kicsapódását a fal felületi hőmérsékleté­nek csökkenése okozza, ha az a harmatpont alá csökken, akkor a levegőben lévő vízpára kicsapódik rajta (5.22. ábra).

5.22. ábra. A kiugró vasbeton lemez egyszerű kivitelezésekor fellépő probléma. K állandó.

A hőhidak egyre több problémát okoznak, mivel a külső falakhoz egyre jobb minőségű anyagokat használnak. A felújítás alatt álló erkélyek hőszigetelésének jelentősége akkor mutatkozik meg, ha az er­kélylemez és a külső fal találkozásánál sikerül elkerülni a hőhidakat, és ezzel csökkenteni a hőveszteséget. Az erkély hőszigetelésének ter­vezése során figyelembe kell venni az adott erkély szerkezeti megoldását, és az építéshez felhasznált alapanyagok tulajdonságait. A hő-technikai elemzés alapján bizonyítható, hogy az erkélylemez komplex hőszigetelése csak részleges eredménnyel jár.

A tartólemez hőszigetelése akkor a legeredmé­nyesebb, ha ezzel együtt az egész épületet hőszigeteljük. Ez azonban nagyon költséges. Az erkély hőszigetelése nemcsak a hőveszteség csökkentése szempontjából fontos, de védi az erkélylemezt a hőterheléstől, a hőmérséklet­ingadozástól és az időjárás egyéb viszontag­ságaitól.

Az erkély utólagos hőszigetelése csak akkor lehet eredményes, ha

• megfelelő a terv;
• felelősségteljes a kivitelezés, az előírt tech­nológiai folyamatokat következetesen betart­juk elsősorban a nagyobb megterhelésnek kitett részeken, amelyek az erkély élettartama és a használati tulajdonságainak megőrzése szempontjából döntő fontosságúak.

5.23. ábra. Konzolos vasbeton erkélylemez össze­kapcsolva a födémmel, felülről teljes felületén hang-és hőszigeteléssel ellátva, alulról hőszigetelve – sokszor alkalmazott, de helytelen megoldás. K állandó; B a hőszigetelés teljes hossza (B-K= 10-15 cm).

A padló és a függőleges szerkezetek, valamint az ajtó csatlakoztatása

Az erkélyek és a teraszok szerkezetének fontos eleme a külső falakkal és az erkélyajtóval való találkozási felület. A megfelelő szerkezeti meg­oldást az erkély vagy a terasz pontos műszaki állapotának ismeretében tudjuk megválasztani. Az erkélyek és a teraszok legmegbízhatóbb felújítási módja, ha eltávolítjuk a padlózat összes rétegét, így olyan kivitelt választunk, amely megfelel mindazon követelményeknek, amelyeket a 2.4. részben felsoroltunk.

A teraszok szerkezete

Tapasztalatok szerint a teraszok leggyakoribb szerkezeti problémája, hogy a padló magassá­ga és a teraszajtó küszöbe nem éri el a szük­séges magasságot.

A terasznak meg kell felelnie a vízszigetelési, a hőszigetelési és hőtechnikai feltételeknek, és teljesítenie kell az egyes rétegek védelmét, a tartósságát és az elvárt külső megjelenést. A teraszokkal szemben támasztott legfonto­sabb szerkezeti követelmény a megfelelő víz­szigetelés a teraszajtó kerete vagy küszöbe körül.

Szinte ugyanilyen fontosságú a vízszige­telés és a padlószerkezet többi rétegének csatlakoztatása a külső falhoz, valamint a pad­lószerkezet megfelelő összetétele és az egyes rétegek vastagsága: a hőszigetelés, a teherel­osztó betonaljzat minimális 5 cm-es vastag­sága legalább C 12-8/KK jelű betonból, és a többi ugyancsak fontos elválasztó- és vízelve­zető réteg beépítése stb.

A szerkezeti szempontból helyesen méretezett, ill. kivitelezett küszöbnek a következő feltéte­leknek kell megfelelnie:

• a küszöb magassága legalább 5 cm legyen, ha nincs küszöb, akkor a beltér padlófelü­lete legalább 5 cm-rel legyen magasabban a terasz járófelületénél;
• ha nem lehet legalább 5 cm magas küszö­böt kialakítani, akkor az ajtó elé vízgyűjtő csatornát építsünk be a víz elvezetésére, amely közvetlenül a vízelvezető réteggel érintkezik;
• ha a vízszigetelést nem lehet lezárni a belső térben, akkor az ajtókeret alá kell vezetni;
• magassági törést kell beépíteni a vízszintes tartószerkezet felső peremébe a belső tér és a terasz padlójának találkozásánál (ezt csak az új építésű házak esetében vagy ott lehet megoldani, ahol a küszöböt vagy a teljes padlózatot cseréljük). A terasz padlózata mindig vastagabb, mint a belső téré. A hő­szigetelés miatt ez a megoldás megfelelő szerkezeti magasságot igényel;

Meg kell oldani a terasz padlózatának csat­lakoztatását az épület külső falához, amihez többféle megoldás közül választhatunk:

• speciális sarokelemekkel való csatlakoz­tatás a lábazathoz (5.28. ábra),
• csatlakoztatás a fal sarokcsempéjével (5.29. ábra),
• alumíniumprofillal való csatlakoztatás a falhoz,
• a vízszigetelés csatlakoztatása a falbur­kolathoz,
• a leggyakrabban alkalmazott megoldás a padlóburkoló csempe csatlakoztatása a falhoz, a köztes részt szigetelő profillal zárjuk le, és a hézagokat speciális szige­telőanyaggal töltsük ki,
• a vízszigetelő réteget legalább a terasz vagy az erkély padlószintje feletti 15 cm-es magasságig vezessük fel az épület falára.

5.24. ábra. A teraszok szerkezetének nem megfelelő magassága. a) alacsony a teraszajtó küszöbe; b) nincs küszöb az ajtónál.

5.25. ábra. Küszöb, a beltér és a külső tér padlózatának magasságai. a) a belső, ill. a külső padlófelület között min. 5 cm szintkülönbség legyen; b) ha nem lehet elhelyezni legalább 5 cm magas küszöböt, akkor alakítsunk ki az ajtó előtt vízgyűjtő csatornát.

5.26. ábra. Az erkély vízelvezetésének megoldás az erkélyajtó előtti, ráccsal fedett csatornával.

5.27. ábra. Az erkélylemez csatlakoztatása az épület falához. a) speciális sarokprofilokkal; b) csatlakoztatás sarokcsempével burkolt falhoz; 1 a lejtést adó betonréteg a vasbeton lemezen; 2 rétegelválasztó; 3 csúszófólia; 4 vízelvezető réteg; 5 vasalt teherelosztó réteg; 6 fagyálló lapburkoló vékonyágyazatban; 7 a felszálló talajvíz elleni vízszigetelő réteg; 8 a vakolat szélprofilja; 9 tartósan rugalmas szigetelés; 10 sarokprofil.

5.28. ábra. A lodzsa és az épület hőszigetelt falának csatlakozása (Schlüter rendszer). 1 Ditra; 2 Kérdi; 3 Bara Sot; 4 Kérdi; 5 a lábazat fedőléce; 6 kiszellőzés.

5.29. ábra. Az erkély és az épület vakolt falának csatlakozása. 1 felületkezelt alumíniumprofil; 2 tartósan rugalmas gitt; 3 a lábazat csempeborítása; 4 Schlüter rendszerbe tar­tozó lábazati profil; 5 védő szigetelőlap; 6 műanyaggal bevont profil + fólia.

5.30. ábra. Faküszöbös erkélyajtó kialakítása. 1 polimer-cementes habarcs; 2 2x műanyaggal bevont, 2 mm vastagságú profil; 3 erkélyajtó; 4 vasbeton lemez; 5 vízszigetelés; 6 vízelvezető réteg; 7 aljzatbeton; 8 fagyálló lapburkoló vékonyágyazatban; 9 hőszigetelő réteg.

Az épület homlokzatából kinyúló szerkezeti ele­mek és a teraszok felújítása építkezésnek számít, amelyet csak a vonatkozó előírások és szabványok betartásával lehet elvégezni. Ezeket a szabályokat a többször módosított 253/1997. korm. rendelet, az Országos Telepü­lésrendezési és Építési Követelmény (OTÉK) szabályozza.

Mikor van szükség építési engedélyre és mikor elég csak bejelenteni a felújítást az építési hatóságnak? Ez a fejezet azt tárgyalja, hogy hogyan válasszuk ki a kivitelezőt, mi a szab­ványos eljárás a kivitelezés és a kész munka átvétele során.

A szükséges építési engedélyek

Az építési törvény (Étv) felhatalmazása alapján kiadott 37/2007. ÖTM és az azt módosító 17/2008. NF rendelet meghatározza az épí­tésügyi hatósági előírásokat és az építészeti­-műszaki dokumentáció tartalmi követelmé­nyeket.

Ezek:

• elég bejelentést tenni, ha az építkezési folyamat során nem változik alapvetően az épület jellege, nem módosul a tartószer­kezet, nem változik az épület használati funkciója és nem sérül a közérdek;
• építési engedélyt kell kérni azokra a kar­bantartási munkálatokra is, amelyek befo­lyásolhatják az épület stabilitását, az épület tűzvédelmi biztonságát, a külalakját, vagy hatással lehetnek a környezetre, és minden olyan felújításra, amelyet műemléken vég­zünk. Az erkélyek és a lodzsák beüvegezése engedélyköteles akkor is, ha könnyű, nyitható szerkezetet alkalmazunk. Ez ugyanis már megváltoztatja a homlokzat jellegét, befolyásolja a mögötte lévő helyisé­gek szellőzését;
• • egyes karbantartási munkálatokat nem kell bejelenteni, ezek közé tartoznak többek kö­zött: a homlokzat kisebb javításai, a burkolat, a korlátok, az ereszcsatornák és a vízelve­zető csatornák, az ablakok és az ajtók javítása és festése, az ablak és ajtószárnyak cseréje, ha ezzel nem változik az épület külalakja stb.

A fentiekből kitűnik, hogy a leggyakoribb javítá­sokat, az ablakok és az erkélyajtók cseréjét nem kell bejelenteni. Minden esetben az építési hatóság dönti el, hogy a bejelentett építkezést vagy felújítást csak építési engedély alapján lehet-e elvégezni.

Az építési engedélyt az építő kérvényezi az építési hatóságnál, az előírt dokumentációt mellékelve, amelyet a tervezői jogosultsággal rendelkező szakember (építész- vagy építő­mérnök) készít el. Az építési kérvényhez be­nyújtott tervdokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a fent említett rendelet előír.

Az építési hatóság által jóváhagyott tervdoku­mentációnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák adatait és eredményeit a felújítás, sza­nálás és korszerűsítés alatt álló épületre vonat­kozóan, a valódi állapot értékelésével együtt. Tartalmaznia kell a műszaki leírást is, amely leírja a legfontosabb szerkezeti elemek tulaj­donságait a használati céljuk, a felületi meg­munkálásuk, a statikai megoldásuk szerint, a korrózió elleni védelmet, az építészeti és a funkcionális megoldásokat, valamint a többi alapvető adatot.

A tervdokumentációnak tartalmaznia kell a főbb műszaki rajzok (alaprajz, metszetek, nézetek) mellett a főbb részletek rajzait is, amelyek hely­telen kivitelezés esetén károsak lehetnek a fel­újított épületelemekre (pl. előidézhetik a be­ázást vagy hőhíd alakulhat ki). A használatba­vételi eljárásban az építési hivatal ellenőrzi a jóváhagyott tervdokumentációnak és módosí­tásainak végrehajtását.

A megfelelő kivitelező kiválasztása

A megfelelő kivitelező kiválasztása általában az építtető feladata, és az ezzel kapcsolatos kockázatokat is neki kell vállalnia. Az épület homlokzatából kinyúló épületszerkezetek és a teraszok felújításának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb gond éppen a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező kivite­lező kiválasztása. Az építtetőnek pontos elképzelésekkel kell ren­delkeznie az elvégzendő munkákról, amelyet megfelelő tervekkel alá is tud támasztani, és ezek alapján állítja fel azokat a követelménye­ket, amelyek alapján a kivitelezőt kiválasztja.

A tárgyalás objektív elbírálásának az erkélyek vagy teraszok felújítási tervén kell alapulnia. A tervet csak akkor lehet objektív módon kidol­gozni, ha legalább szemrevételezéssel meg­állapítottuk az erkélyek, lodzsák vagy teraszok, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb szerke­zeti elemek állapotát. A szemrevételezést követi a részletes műszaki állapotfelmérés terve, amelyet még a felújítási terv elkészítése előtt el kell készíteni.

A felmérés eredményeinek tük­röződniük kell a felújítási tervben, mivel elő­fordulhat, hogy a munka szigorú szakmai követelményeket támaszt majd a kivitelezővel szemben, és ez alapvetően befolyásolhatja a tárgyalás lebonyolítását és a kivitelező kiválasztását.

Minden színvonalas tervnek része az elvég­zendő munkák részletes leírása és azok költ­ségvetése. Ez lehetővé teszi, hogy az építtető objektív módon összehasonlíthassa az egyes árajánlatokat – legalább három ajánlatot kell kérni. A versenyből ki kell zárni azt a résztvevőt, amely a többihez képest nagyon eltérő költ­ségvetést ad, esetleg meg kell vele magyaráz­tatni a kirívóan nagy árkülönbséget.

A kritériumok sorrendje a következő lehet:

• az egyes technológiai rendszerek megvalósí­tásához szükséges engedélyek, a betanított szakemberek száma, a felhasznált techno­lógiai rendszerek, a műszaki felszerelés és a géppark;
• a teljes munka ára (ha nincs, akkor legalább a kiszámítás módja);
• a hasonló szerkezetű munkák elvégzését igazoló referenciák (a referenciák listája az ár feltüntetésével, a munka befejezésének dátu­ma, és az elvégzett munka gondos átadása);
• a munkavégzés teljes körű legyen, és tün­tessék fel a felújítás várható időtartamát;
• a cég pénzügyi és gazdasági helyzete (a pénzeszközök a cég számláján, banki biztosíték nyújtása);
• kivitelező által – az építkezés alatt – okozott károk megtérítésének feltételei és az erre vonatkozó biztosítékok;
• jótállási feltételek, azok mértéke és a teljesí­tés feltételei (a jótállási idő hossza a polgári vagy a kereskedelmi törvény rendelkezésein alapul).

A felújítás menete

Az erkélyek, a lodzsák és a teraszok felújítását a kivitelező az építtetővel kötött szerződés alapján végzi. A szerződést a polgári törvény­könyv hatályos rendelkezései alapján kell megkötni. A komplex és színvonalas szerző­déssel megelőzhetők a félreértések és a belőlük következő perek.

A kiviteli szerződésnek tartalmaznia kell:

• a munka tárgyának és terjedelmének pon­tos és világos meghatározását;
• az átadás idejét;
• a fizetési feltételeket – részleges és egy összegző számla a befejezés és a munka átvétele, a hibák kijavítása és a teljes befe­jezés után. Az összegző számla elküldésé­nek időpontját;
• az építtető kötelezettségeit: a munka elvég­zéséhez szükséges minden alapvető doku­mentum elkészítését, vagyis a terveket és a megbízási feltételeket (az építési felügyelet és annak jogkörei, hatáskörei);
• a kivitelező kötelezettségeit: a kivitelező köteles elvégezni a munkát ezen szerző­désben foglaltak alapján, a megállapított határidőig és a megállapított színvonalon, a 290/2007 (X. 31.) korm. rendelet szerint és a szakmai hozzáértése alapján. Az elkészült munka hibáiért az átvétel időpontjában a kivitelező felel. Ugyancsak a kivitelező felel azokért a hibákért, amelyek az átadás idő­pontja után keletkeztek, az ő kötelesség­mulasztása okozta azokat;
• a jótállási idő a munka írásos átvételének időpontjától érvényes. A jótállási idő meg­hosszabbodik a javítás elvégzésére elke­rülhetetlenül szükséges idővel. A felújítási munkálatok jótállási ideje megállapodás szerinti, de legalább 12 hónap, az új épü­letekre 36 hónapos jótállást kell adni;
• a szerződés előírásainak megszegéséért járó büntetéseket (pl. szerződés megszegé­séért járó kötbér, a teljes munka és a rész­munkálatok elvégzésére vonatkozó határidő be nem tartása, és ha nem volt előre egyeztetve az építtetővel, akkor a számlák késedelmes kifizetése miatt kiszabható köt­bér);
• a szerződés felbontásának feltételeit;
• az épület üzemeltetésének biztosítása a fel­újítás ideje alatt;
• a kész munka átvételének és átadásának feltételeit.

A kész munka átvétele a kivitelezőtől

A kész munka minőségét csak az elvégzett részfeladatok folyamatos ellenőrzése mellett lehet elérni. Az ellenőrzést végezheti a felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr és az építtető együttesen.

Az ellenőrzés során ügyeljünk arra, hogy a munkafolyamat összhangban legyen a tervvel, a munkavégzésre kötött szerződéssel. Ellen­őrizni kell a technológiai folyamatok betartását, a javasolt és a szerződésben rögzített alap­anyagok beépítését, azok mennyiségét és mi­nőségét, főleg azelőtt, mielőtt még a következő munkálatokkal elfednék azokat (ellenőrizni kell pl. a kiegészítő szerkezeti megerősítés folya­matát és a felhasznált anyagok mennyiségét, a kész vízszigetelő réteget, az egyes nagy megterhelésnek kitett részek készítését és a munka színvonalát stb.).

A felelős műszaki vezető ellenőrzi az építési napló vezetését, abba bejegyzi a megállapításait. Ha eltérő műszaki megoldást vagy más technológiai folyamatot észlel, akkor felkéri a tervek készítőjét a szakmai értékelésre és a terv kiegészítésére.

Napló

A kivitelezőnek a munka teljes ideje alatt építési naplót kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell minden, a felújítás folyamata szempontjából fontos eseményt. A kész munka átvételét írás­ban rögzítjük. A munka átadási és átvételi jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a munka átvételének időpontját, azt, hogy a munkát a tervekkel összhangban végezték-e, és főkép­pen a munka színvonalának és a nagyobb megterhelésnek kitett részek értékelését. Fel kell tüntetni az esetleges hiányosságokat, apróbb hibákat is, amelyek nem akadályozzák a munka átvételét, de be kell írni azt is, hogy a hibákat a kivitelező köteles kijavítani, és ter­mészetesen a javításra vonatkozó határidőket, és a késedelmes javítás miatt kiszabható köt­bért is.

Átadás

A kész munka átadásakor a kivitelezőnek be kell mutatnia a felújítás során beépített alapa­nyagok azonosítására vonatkozó igazolások másolatait. A munka átadására és átvételére nagy figyelmet kell fordítani, mivel a későbbi reklamáció alkalmával csak a rejtett, az átvételkor nem észlelt hibákat lehet kijavíttatni. A munkára vonatkozó jótállási idő az átadás pillanatától kezdődik.