Gyerekszobák - 75. oldal

A kislányok és kisfiúk körében egyaránt osztatlan sikert aratnak az állatfigurákkal díszített szobák, legyen szó háziállatokról, kiskutyákról vagy éppen egzotikus teremtményekről. Ezeknek az az előnyük is megvan, hogy kicsi és nagyobb gyerekek szobájába egyaránt illenek, és ha ilyen dekorációt választunk, kevésbé van megkötve a kezünk. Nem kell egy adott stílushoz vagy színhez ragaszkodnunk, és könnyebben megtaláljuk a szükséges kiegé­szítőket.

A berendezés kiválasztása

Válasszunk egy nekünk tetsző mintás tapétát vagy lakástextilt, ami alapja lesz a kiegészítőknek. Persze egy állatfigurákkal díszített szobában nemcsak állat­mintás és halvány színű holmik jöhetnek szóba – bátran vegyítsünk előbbiekkel merészebb, csíkos, pöttyös, virágmintás vagy éppen betűkkel díszített darabokat!

Kombináljuk a különféle állatfigurákat!

Vágjuk ki papírból az állatfigurát, majd fessük be matt vinil emulziós festékkel (latexfesték) vagy akrilfestékkel, és ragasszuk a kívánt helyre. Ragasztás helyett használhatunk tépőzárat is, így könnyebben leszedhetjük a figurákat, ha csemeténk megunná a házi állatkertet.

Egyszerűbb figurákat lombfűrésszel mi magunk is kivághatunk vékony farostlemezből vagy MDF lemezből. Az állatfigurák nemcsak a bú­torokon, de a falakon, ajtókon is jól mutatnak. Sab­lonként is használhatjuk ezeket, ha meg akarjuk ismételni a mintát a falon, vagy a párnákat szeret­nénk textilből kivágott mintákkal díszíteni.

Ötletek:

• Ha a festett minták mellett döntünk, készítsünk a falon körbefutó szegélyt. Pl. a falat fessük be sárga alapszínre, majd festőszalaggal kijelölve a minták körvonalait készítsünk sötétzöld festékkel cikcakk­mintát, mintegy zöld legelőt imitálva. Az i-re a pontot MDF lemezből kivágott állat- és virágmotívumokkal tehetjük fel.
• Nagyon kicsi gyerekeknél érdemes halványkék és akvamarin színeket alkalmazni. Ne feledjük, hogy a pici gyerekek az erős színek helyett in­kább a formákra és textúrákra reagálnak, ezért az ő szobájukban érdemes tapintásra csábító anyagokat és textúráit felületeket alkalmazni. Hasz­náljunk sok fehér és krémszínű, esetleg halványsárga elemet – így kelle­mesen hívogatóvá és megnyugtatóvá varázsoljuk a szobát.
• Nagyobb gyerekek szobájában már alkalmazhatjuk az erősebb sárga és vörös színeket – ezek különösen illenek az egzotikus teremtményekkel díszített környezetbe. Csíkos és pöttyös minták utalhatnak a vadállatok bundájára, a harsány zöldek pedig felidézik a dzsungel hangulatát.
• Szegélyek és mintás tapéta helyett használhatunk csoportokban elhe­lyezett, nagyméretű, állat alakú öntapadós matricákat is, amelyeket négyszögletes formában vagy sorba rakva, szegélyként helyezünk el. Ha kedveljük az egyszerűbb rajzolatú mintákat, érdemes ezt a megol­dást választani.

Hordozható palatábla

Biztosan nem bánjuk majd, hogy csemeténk krétával raj­zolgat állatfigurákat, ha mindezt ezen a praktikus, kerekeken gördülő rajztáblán teszi. Elkészítéséhez szükségünk lesz egy darab MDF lemezre, amelyet a kívánt méretre és formára vágatunk.

A lemez felületét finoman csiszoljuk meg (a műveletet jól szellőző helyiségben végezzük, és közben visel­jünk védőmaszkot), alapozzuk a megfelelő alapozóval, majd speciális, palatábla készítéséhez való festékkel fessük be. Csavarozzunk rá négy masszív bútorgörgőt. Ha megelég­szünk egy fix rajztáblával is, a speciális festéket használ­hatjuk az ajtólap egy darabján vagy az íróasztal lapján is.

Egyszerű mozgóka készítése

A legegyszerűbb módja eme játék elkészítésének, ha egy párnázott vállfát használunk hozzá alapnak.

Lépések:

1. Szalaggal lógassunk le a vállfáról apró plüss-állatokat. Mi magunk is varrhatunk figurákat színes filcből. Ha inkább kör alakú mozgókát szeretnénk, vállfa helyett használjunk egy fagyűrűt. A gyűrűt tekerjük körbe textildarabbal, és csak ezután erősít­sük hozzá a szalagra kötött játékokat.
2. A mozgókát masszív kampóval erősítsük a mennyezethez. Ügyeljünk rá, hogy a kisebb gyere­kek semmiképpen ne tudják azt elérni. Ez külö­nösen fontos, ha a mozgóka kiságy fölé kerül.

Mintakeverés

Ha erőteljes alapszínt választunk a szoba berendezésekor, pl. sötétkéket, szobánk könnyen túl sötétnek tűnhet majd. Ennek elkerülésére helyezzünk el sok fehér vagy krém­színű kiegészítőt, bútordarabot, így világosabbá tehetjük a környezetet. Keverjünk különféle mintázatú darabokat, amelyeknél közös a háttér színe; ezzel a módszerrel szintén elkerülhetjük, hogy nyomasztó legyen az alapszín.

Érdemes lehet még egy kiegészítő színt (pl. sötét rózsaszín vagy ezüst) feltenni néhány jól megválasztott részleten, így szintén lazíthatunk kissé a szigorúan egyszínű környezeten. Bár a képen a látványt a jópofa kiskutyák uralják, a tapéta semleges pöttyös mintájú, így azt akkor sem kell lecserélni, ha később más mintázatú lakás­textilekkel rendezzük be a szobát.

Állati kiegészítők

„Állatkertünket” az állatokat ábrázoló részletekkel, kiegészítőkkel keltjük életre:

• Tegyünk a falra állatokat ábrázoló posztereket, vagy rajzoltassuk le a gyerekekkel kedvenc álla­taikat, és az elkészült műalkotást tegyük ki a fal­ra. Állatokat ábrázoló képeslapokat, posztereket pl. ajándékboltokban szerezhetünk be. Ha kissé finomítani szeretnénk a részleteken, keretezzünk be egy darab állatfigurás tapétát vagy textilt.
• A sima, egyszínű bútorokat is díszíthetjük állat­figurákkal, stencilezés vagy nyomdázás technikával. A figurákat komódfiókokat, székeket vagy lámpaernyőket egyaránt díszíthetjük ezek­kel a figurákkal. Az azonos figurák ismétlése egységessé teszi a képet.
• A mozgókák különösen jól mutatnak élénk szí­nű vagy csillogó felületű figurákkal. Érdemes ezeket ablak közelében elhelyezni, így a legki­sebb fuvallatra mozgásba jönnek.
• Az olyan kiegészítők, mint parafa falitáblák vagy fali kampók felteszik az i-re a pontot. Fessünk vagy stencilezéssel készítsünk állatfigurákat a falra, a kampót pedig úgy helyezzük el, hogy az lesz a figura orra vagy éppen lába.

A gyerekeknek a saját szoba valódi menedékhely a sokszor zaklatott és félelmetes külvilág elől. Ez az a hely, ahol a gyerekek urai saját kis birodalmuknak, és megnyugvást találhatnak nyüzsgő napok után.

Tippek:

• A gyerekek szeretik, ha komoly felnőttként kezelik őket, így érdemes a felnőtteknek szánt bútorok kicsinyített másait (pl. karosszékeket) venni nekik. Helyezzünk el könyvespolcokat és újságos kosarat, így csemeténk valóban kényel­mesen tudja használni a szobát.
• A szoba átrendezésekor engedjük, hogy a kicsik is besegíthessenek, így később tudni fogják majd, hogy mit hol keressenek.
• Érdemes rendszeresen szelektálni a játékokat, ilyenkor azonban mindig kérdezzük meg a gyere­kektől, hogy mire nincs szükségük. Ha megma­gyarázzuk a kicsinek, hogy a leselejtezett játékok egy olyan gyerekhez kerülnek majd, akinek szüksége van azokra, valószínűleg könnyebben hoz majd áldozatokat a jó ügy érdekében.
• A legértékesebb darabokat zárható helyeken (zárható ékszeresládika vagy fiók) tartsuk, így nem kerülnek a család többi tagjának kezébe. Mindez különösen fontos, ha a kicsinek testvére(i) van(nak), akik előszeretettel veszik köl­csön a másik holmiját, fosztják ki a malacperselyt vagy olvasnak bele a titkos naplóba.
• A kicsi gyerekeknél semmiképpen ne legyen be­lülről zárható a szoba, de egy kilincsre akasztha­tó „Ne zavarjanak” tábla mégis segít abban, hogy tisztázzuk: itt bizony magánterületről van szó!
• Engedjük, hogy a kicsik segítsenek a szoba berendezésénél. A falak festését ugyan ne bízzuk rájuk, viszont kisebb alkotásokat (pl. egy párna díszítését) egy egész kicsi gyerek is képes elkészíteni, és a berendezés kiválasztásában is segíthet. Ha engedjük őket érvénye­sülni, büszkék lesznek művükre, szívesebben rendben tartják a környe­zetüket, és jobban vigyáznak rá.
• A gyerekszobában gyakori a rendetlenség, ahhoz azonban ragasz­kodjunk, hogy legalább az ágyakat bevessék minden nap. Kicsi gyere­keknek segítsünk ezeknél a tevékenységeknél, játékossá téve a munkát; később busásan megtérül majd fáradozásunk!
• A színesre festett székek ideálisak, amikor a kicsikhez barátok jönnek játszani. Érdemes keverni a színeket, így vidámabb lesz az összhatás.

Műalkotás saját kezűleg

Hagyjuk, hogy a gyerekek saját kezű alkotásaikkal díszítsék a szobát. Ez lehet egy önarckép, esetleg a kedvenc játék vagy háziállat rajza. Vásznat olcsón is beszerezhetünk, a gyerekek pedig nagy örömüket lelik majd abban, hogy saját alkotásaikat csodál­hatják a falon.

Lépések:

1. Terítsük a vásznat újságpapírra vagy régi lepedő­re, és hagyjuk, hogy a gyerekek kedvükre alkossanak. A textilfestő filcek hasonlítanak a hagyo­mányos filcekhez, és egyszerű a használatuk.
2. Amikor megszáradt a tinta, forró vasalóval fixál­juk a festéket az anyagba.

Akkor kezdődik csak az igazi móka, miután a szoba falai, a padló és a tárolóhelyek elkészültek! A kisebb kiegészítők, amelyekkel szemé­lyesebbé tehetjük a helyiséget, korlátlan választékban kaphatók. Gyermekünknek valószínűleg megvan a maga határozott elképzelése, hogy milyen színeket és díszítőelemeket szeretne. Nagyszerű kiegészítők kaphatók, de mi magunk is elkészíthetjük a magunk variációit. Ez igazán nem az az eset, amikor ügyelnünk kellene a visszafogott megjelenésre, tehát engedjük szabadjára a fantáziánkat!

Műalkotások házilag

Vásároljunk készen kapható képkereteket, és tegyük beléjük saját műalkotásainkat. A kedvenc mesekönyv egy részlete, saját kézzel festett képkeret­be helyezve, még jobban kifejezi, hogy a szoba kis lakója teljes jogú uralkodója birodalmának! A kiállítandó műalkotást akár meg is rendelhetjük: kérjük meg csemeténket, hogy rajzoljon nekünk valamit!

Személyes emléktárgyak

A gyerekek sok emléktárgyat megőriznek minden­napi életük eseményeiből – legyen az pl. egy nyári tábor vagy hétvégi kirándulás. Fontos, hogy ezeket legyen hova kiállítani. Vannak olyan tárgyak, amelyek viszont nekünk fontosak: ilyenek pl. a bébi­cipők, vagy az első gyerekrajzok. A polcoknak legalább egy részét szenteljük eme kincseknek, és szereljünk a falra parafa táblákat, amelyekre feltűzhetjük a rajzokat, fényképeket, okleveleket és egyéb fontos „dokumentumokat”.

Válasszunk élénk színű lakástextileket

Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy egy bizonyos stílust megjelenítsünk a szobában, vagy megváltoztassuk annak összképét, ha a kicsik ráunnak. Azonnal bevethető megoldás pl. kifordítható paplanhuzat. Bátran keverjük az élénk színárnyalatokat! A sima, pöttyös vagy kockás darabok remekül mutatnak szinte bármely minta mellett, és izgalmassá teszik a szoba összképét. Keressünk különleges párnahuzatokat, lepedőket. A sima, egyszínű darabokra mi magunk is készíthetünk mintákat.

Figyeljünk a padlóra

A gyerekek sok időt töltenek a padlón, így gondoskodjunk róla, hogy ott kellemesen hasalva lehessen pl. rajzolni vagy olvasni.

A színes szőnyegek élettel töltik meg a környezetüket. Válasszon puha, élénk színű és mintájú darabokat, és helyezzünk el könnyű, hordozható ülőalkalmatosságokat, pl. babzsákokat vagy ülőpárnákat.

Virágos párnák készítése

Szinte virágoskertté varázsolhatjuk a szobát, ha párnákhoz művirágokat erősítünk. Válasszunk élénk színű virágokat – esetünkben vidám narancs­sárga színű gerberát -, és ismételjük meg a motí­vumot a függönyökön is; utóbbiaknál erősítsük a virágokat a függönyrögzítő zsinórhoz.

Elkészítése:

A virágfejeket szedjük le a szárakról, majd erős ragasztóval vagy tépőzárral erősítsük a párnára. Utóbbi megoldásnál a virágokat le tudjuk szedni, és így ki tudjuk mosni a párnát.

A játékok mint dísztárgyak

A játékok egy része túlságosan szép ah­hoz, hogy ládákba rejtsük őket, így ér­demes olyan tárolási lehetőséget kialakí­tani, ahol kedvünkre csodálhatjuk ezeket.

Ez még akkor is így van, ha a gyerek túl kicsi ahhoz, hogy játsszon velük. Néhány családi da­rabot (régi könyve­ket, saját egykori kedvenc játékainkat) is kiállíthatjuk, így felidézhetjük a saját gyerekkorunkat.

Monogramos kép

A gyerekek kedvelik a személyre szabott tárgyakat. Az itt bemutatott kis képen kedvük szerint díszíthetik a keretet. A kicsi nevének kezdőbetűjét varrjuk fel együtt kockás pamuttextíliára, majd a „képet” helyezzük befestett és virágokkal díszített keretbe.

Ez a darab jól mutat pl. a kandallópárkányon (ha van ilyenünk). Akár csemeténk teljes nevét is kirakhatjuk egy sor képből. Vidámabb összhatáshoz élénk színű filcdarabokat használ­junk, amelyeket nagyobb keretbe foglalunk be. Az utóbbi változatot kisebb gyerekek is könnyen elkészíthetik.

Kampók

Szereljünk a falra egy MDF lemezt, amelyhez kampókat erősítettünk. Erre akaszthatunk éksze­reket, hajba valókat vagy épp tornazsákot.

Esetünk­ben szívekkel díszített fémkampókat választottunk, amelyek jól mutatnak egy lányszobában, de tetszés szerint felszerelhetünk állatfigurákkal díszített darabokat vagy pl. faszegeket. Az MDF lemezt rög­zítsük stabilan, ehhez használjunk fali horgonyokat és csavarokat. Az akasztókat a szobának olyan ré­szére helyezzük el, ahol a gyerekek biztos nem mennek neki.

Pad és tároló

Egy faládából könnyen készíthetünk masszív tároló alkalmatosságot, amelynek a tetején ülni is lehet. A ládát fessük be selyemfényű vizes alapú fafestékkel.

Mérjük le a fedelét, majd (körben 10-10 cm ráhagyással) szabjunk le egy darab textilt. Igazítsuk rá az anyagot a fedélre, majd a fedél túlsó oldalán, körben a peremek körül rögzítsük tűző­géppel. Akkor tudjuk igazán szépen eldolgozni az anyagot, ha duplán visszahajtjuk tűzés előtt, vagy utólag sima szegőszalaggal fedjük a széleket. Kényelmesebb lesz az ülőke, ha az anyagdarab alá vékony szivacslapot helyezünk.

Ülőke betűkkel, elkészítése

Kényelmes ülés esik a színes anyaggal bevont habszivacs kockán. Magát a kockát szivacsot árusító szaküzletből szerezhetjük be, ahol különféle méretekben kapható. Esetünkben 40 x 40 x 40 cm-es méretű szivacskockát választottunk.

Óvodás korú gyerekeknél remek választás, ha betűkkel díszítjük a kockát, de használhatunk virágokat, hajókat vagy épp állatfigurákat e célra. Nagyítsuk fel az alább átható betűket a kívánt méretre fénymásolóval. Esetünkben poláranyagot választottunk, mert az nem foszlik és könnyen varrható, ha azonban erősebb tartású anyagot szeretnénk, válasszunk vásznat vagy vastag pamutot.

Lépések:

1. Mérjük le a kocka oldalait, majd szabjunk ki két négyzetet, amelyek befedik a kocka tetejét és alját. Szabjunk ki további négy négyzetet az oldalakhoz, ezek azonban 2 cm-rel szélesebbek legyenek az előzőeknél az illesztéshez.
2. Rajzoljuk fel a rávasalható közbélésre tükör­fordítottan a betűket, majd vágjuk ki ezeket és vasaljuk fel a poláranyagra. Vágjuk ki a betűket.
3. Vasaljuk fel a betűket a huzatra, majd kézzel vagy varrógéppel varrjuk fel őket.
4. A hátoldaluk felől dolgozva varrjuk össze a hu­zat oldalsó elemeit és a tetejét, majd fordítsuk ki az összevarrt darabot.
5. Húzzuk fel a félkész huzatot a helyére, majd fordít­suk fel a kockát. A huzat alsó lapját rögzítsük a helyé­re, majd kézzel varrjuk fel. Két él mentén viszont ne varrjuk össze az oldalakat, így könnyen le tudjuk venni mosáshoz a huzatot.

Báránykás bébitakaró készítése

Ezt a jópofa báránykát rávarrhatjuk pl. a pelenkázón lévő huzatra vagy egy bébitakaróra, rögzítéséhez nagyon kevés varrásra lesz szükség.

Ha a figura kisebb változatát használjuk, egész birkanyájakat varázsolha­tunk pl. szegély formájában. Ugyanezt a motívumot a játékok tárolódo­bozain vagy faliképen is megismételhetjük.

Lépések:

1. Az itt látható rajzok alapján (ha kell, fény­másolóval nagyítsuk fel ezeket) másoljuk át a bá­rány fejének, lábainak és farkának körvonalát a rávasalható közbélésre. Vágjuk ki a közbélésből, vasaljuk rá a fekete foltanyagra, majd vágjuk ki abból is. Hasonló módon vágjuk ki a bárány testét a krémszínű poláranyagból.
2. Vasaljuk rá a bárány testét a takaróra. Vasaljuk fel a fejet is, majd kézzel vagy géppel varrjuk le az elemeket.

Pöttyös ágynemű készítése

A sima, egyszínű ágyneműt különlegessé tehetjük néhány felvarrt pöttyel. Elkészítéséhez még különösebben varrnunk sem kell sokat.

Példánkban kétféle színű pöttyöket alkalmaztunk, de a négyzetek vagy téglalapok éppoly jól megteszik. Vásárolhatunk egyszerű fehér ágyneműt is, amelyet aztán mosógépben alkalmazható textilfestékkel színezünk, így biztosan tökéle­tesen illeni fog a gyerekszoba színeihez.

Lépések:

1. A közbélésen rajzoljuk körbe többször ceruzával a poharat, majd vágjuk ki a köröket. Vasaljuk rá ezeket az anyagmaradékokra, majd azokból is vágjuk ki a köröket. Próbáljuk rá a pöttyöket a paplan- és párnahuzatra, majd húzzuk le a közbélés hát­oldaláról a papírt, és vasaljuk fel a pöttyöket a kí­vánt helyére.
2. Hímzőcérnával és -tűvel varrjuk körbe pelenka­öltéssel a köröket. Ha esetleg marad egy-egy kör, rögzítsük egy négyszögletes anyagdarabra, és bekeretezve készítsünk abból faliképet.

PÖTTYÖK ÉS VONALAK. Az egyszínű ágyneműre textilfestő filccel még könnyebben készíthetünk mintákat: pl. pöttyös paplanhuzatot, csíkos párna­huzattal társítva. A gyerekek valószínűleg lelkesen besegítenek majd a munkába. Ne aggódjunk, ha nem lesznek teljesen szabályosak a minták: még jobban mutatnak, ha látszik rajtuk, hogy szabad kézzel ké­szültek. Amikor elégedettek vagyunk a kész mintá­val, fixáljuk az anyagba a festéket forró vasalóval. A színes minta jobban mutat világosabb színű (fehér, krémszínű vagy halványsárga) háttéren.

ÖTLET. Ha saját magunk szeretnénk elkészíteni az ágyneműt, vegyünk megfelelő szélességű lepedővásznat. Mérjük le a meglévő paplanhuzatokat, majd szabjunk ki egy kétszer olyan széles textildarabot, plusz a ráhagyást. Varrjuk össze a széleket, majd fordítsuk ki a huzatot. A huzat szájának zárásához varrjunk fel patentet, tépőzárat vagy szalagokat.

Az ágynemű mintája vissza­köszön ezen a faliképen is.

A praktikus tárolóhelyek és személyre szabott kiegészítők jól szervezett kis birodalommá teszik a gyerekszobát.

Rend a lelke mindennek!

A jól működő funkcionális teret a kiegészítők teszik személyessé. A megfelelő tárolás elengedhetetlen. Bár ezt a tényt senki nem vitatja, mégis, gyerekszobáknál meg kell találunk a megfelelő egyensúlyt. Ha túl sok terjedelmes szekrényt helyezünk el és rejtett kis tárolózugot alakítunk ki, csak a gyerekek rendetlenségre való hajlamát erősítjük. Ugyanaz lesz a végeredmény, ha túl kicsi a tárolókapacitás.

A gyere­keket rá kell nevelnünk a rendrakásra, aminek a legjobb módja, ha szórakoztatóvá tesszük ezt a feladatot. Válasszunk tárolónak élénk színű, egymásba helyezhető, mozgatható dobozokat – ezzel kielégít­hetjük a gyerekek változatosság iránti igényét. Okosan kitalált rész­letekkel alakítsunk ki csemeténknek személyre szabott környezetet, így biztosan szívesen fogja rendben tartani.

A megfelelő tárolóhelyek kialakítása

Először is mérjük fel a gyerekek igényeit. Ha még totyogó korban vannak, a játékok elhelye­zésére válasszunk könnyű dobozokat.

Nyitott polcokra mindenképpen szükség van, de azok egy kisebb szobát még inkább zsúfolttá tesz­nek. Jó megoldás, ha egyszerű, a fal mentén körbefutó fali polcot alkalmazunk a holt terek hasznosításához. A polc végét zárjuk le, így nem potyognak le róla a tárgyak.

Tippek tárolóhelyekhez:

• A vesszőből fonott tárgyak viszonylag olcsók, ugyanakkor tartósak, ráadásul a divatból sem mennek ki túl hamar Választ­hatunk a fedeles szennyes kosarak (ruha­neműk és sportfelszerelés ideális tároló helyei), dobozok és mini polcrendszerek között.
• A műanyag dobozok könnyen tisztíthatók (egyszerűen csak ki kell őket mosni), ami különösen kicsi gyerekeknél fontos szempont. További előnyük, hogy sokféle színben kap­hatók. Létezik összecsukható változatuk is, ezek kis helyen elférnek, amikor nincsen rájuk szükség.
• Jó ötlet újrahasznosított tárgyakkal berendezni a szobát, a régi iratszekrényből pl. éjjeliszekrény lehet, a fiókos asztali tárolókban pe­dig elférnek a rajzeszközök, babaruhák vagy játékállatok.
• A nyitott polcrendszer praktikus tároló megoldás, de egy kis szobában zsúfoltnak hathat. Ilyenkor inkább szereljünk fel a másra nem hasznosított terekben (pl. ágy felett) a fal men­tén körbefutó szimpla polcot, amelynek a végét könyvtámaszokkal zárjuk le, így nem potyog­nak le róla a tárgyak.
• A falba bevert kampók a ruhaneműk ideális tárolóhelyei. Ügyeljünk rá, hogy a kampókat szilárdan rögzítsük. Használjunk az előre kifúrt lyukakba helyezett tiplit. A kampókat olyan alacsonyra szereljük, ahol a gyerekek is el­érik őket.
• Valóban kihasználjuk a szekrény teljes tároló­kapacitását? Kisebb gyerekeknek nincs szük­sége felnőtteknek való szekrényre, mert a legtöbb ruhát összehajtva is lehet tárolni. Ilyenkor érdemes a szekrény belsejét nagyrészt polcokkal kitölteni, és alacsonyabbra beszerelni az akasztórudat.
• Ne feledkezzünk meg az ajtó mögötti vagy a szekrényben lévő tér hasznosításáról. A zsebekkel ellátott, vászonból készült tartókba kerülhetnek pl. zoknik vagy hajkefék. Ezeket akasszuk masszív kampókra, és színes foltok­kal jelezzük, hogy minek hol a helye.
• Időben alakítsuk ki a megfelelő tárolórendszert, így nem az iskolakezdés előtt kell mindent kap­kodva beszerezni.

Címkézzünk!

Különösen a kicsi gye­rekeknek fontos, hogy könnyen be tudják azonosítani, mi hol található. Készítsünk az összes dobozukra, fiókjukra címkéket. Vágjunk ki pl. mintás tapétából játékokat, zoknikat, vagy olyan figurákat, amelyek utalnak a doboz tar­talmára, de akár a ki­csikkel is rajzoltathatunk különféle figurá­kat öntapadós lapra vagy fehér vászonra.

Áruházi ötletek

Érdemes ellátogatni konyha- és fürdőszoba-­berendezéseket árusító üzletekbe. Itt nemcsak sok jópofa kiegészítőt, de a masszív és olcsó tároló rendszerekhez hasznos ötleteket is kapunk. A könnyed krómozott polcok remekül beválnak könyvespolcnak vagy a számítógép tárolóhe­lyének, míg a konyhai akasztósor a gyerekszoba falára szerelve kiváló helye pl. öveknek, éksze­reknek és hajba valóknak. A kisebb dobozokról se feledkezzünk meg: az átlátszó, fürdőszobába szánt edényekben rögtön látszik, hogy mi van bennük. Ezek remek helyei a kisebb játékoknak. Praktikusak a színes ételes dobozok is, mert ezeket egyszerűen egymásra pakolhatjuk.

Az élénk színű dobozok izgalmassá teszik az amúgy egyszerű polcot.

Kódolás színekkel

A gyerekek szeretik az újdonságokat. Az egyik leg­jobb módja annak, hogy kicsi korukban rászok­tassuk őket a rendrakásra, ha az egész műveletet játéknak álcázzuk. Rendezzük színek köré a rend­rakást – pl. a plüssjátékok kerüljenek a sárga, az építőkockák meg a kék fiókba. így a kicsik könnye­dén megjegyzik, hogy mi hová kerüljön. Ahogy cse­metéink növekednek, bevezethetjük a betűkkel, számokkal, szavakkal való jelölést. Ha időnként változtatunk a már megszokott renden, akkor nem válik unalmassá a rendrakás, ahogy nőnek a gye­rekek, így életben tarthatjuk a rendrakási kedvet.

Meglévő bútorok felújítása

A jobb napokat látott bútordarabok felújítása nem túl bonyolult feladat. Egy régi szekrény fiókjait hasznosíthatjuk pl. úgy, hogy kívül-belül kitapé­tázzuk öntapadós tapétával. így praktikus, ágy alá helyezhető tárolókat kapunk, amelyekbe kerül­hetnek pl. ruhák vagy ágyneműk, a fogantyúkkal pedig könnyedén mozgathatjuk őket.

A felújított fiókok nagyszerű tárolók.

Összhangban a környezettel

Érdemes lehet a kisebb kiegészítőket pl. a falhoz illő színekkel, mintákkal díszíteni. Egy kisebb komódnál pl. vegyük ki a fiókokat, és azok előlapját vonjuk be maradék tapétával. Ehhez csavarjuk le a fogantyúkat. így könnyebben elvégezhető a mű­velet.

Zsebes tároló

Az átlátszó zsebekkel felszerelt egyszerű vászonlap remek helye a hajkeféknek, zokniknak vagy egyéb apró tárgyaknak. Ezt házilag is könnyen elkészít­hetjük méretre vágott textilből. A könnyebb holmikhoz könnyű, áttetsző anyagot (pl. fátyolszövet) válasszunk, a nehezebbekhez (cipők, játékok) vas­tagabb kelmét (pl. vászon). 1 cm szélesen szegjük be az anyagot, majd a tetejére varrjunk zsinórból vagy textilből akasztót.

Az átlátszó zsebekben elhelyezett apró tárgyakat könnyű megtalálni.

Könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy túlságosan telezsúfoljuk a szobát bútorokkal, különösen, ha sok játékot és ruhát kell elhelyezni. Érdemes azonban korlátozni a bútorok számát, és csak a jól kihasználható darabokat megtartani. Minél nagyobb alapterület marad szabadon, a gyerekeknek annál nagyobb, kényelmesebb helyük lesz játszani.

A nagyobb játékokat tartsuk a szekrényben, vagy különítsük el ezeknek a szoba egy sarkát.

Néhány bútordarabot nyugodtan festhetünk élénkebb színekre.

A következő jó tanácsok szintén segítenek a hatékony helykihasználásban.

• Válasszunk többfunkciós bútordarabokat, pl. asztalokat az alattuk kialakított tárolóval vagy az ággyá szétnyitható kanapét (utóbbi különösen jól jön, ha a kicsik barátai jönnek látogatóba).
• A babzsákok, elemekből összerakható vagy összehajtható ülőalkalmatosságok könnyűek, egyszerűen és felnőttek segítsége nélkül moz­gathatók. Vásárlás előtt ellenőrizzük a tömegüket!
• Szorítsunk helyet egy íróasztalnak és a hozzá való széknek, ahol kényelmesen le lehet ülni festeni, rajzolgatni vagy elmélyülten alkotni. Helyezzünk el helyi világítást. Később ez a zug lesz a tanulás helye.
• A szoba esetleg kihasználatlan részeit jól hasznosíthatjuk tároláshoz. Ilyen pl. egy tároló­val kiegészített ülőke az ablakmélyedésben, vagy a kiugró kéménytest mellett épült be­épített szekrény. A legjobb helykihasználáshoz asztalossal készíttessük méretre a bútort.
• Ha beépített szekrényt készítünk, azt érdemes lábakra állítani, így a szekrény alatti rész alkalmas lesz könyvek, társasjátékok vagy cipők tárolására.
• Jópofa, vidám megjelenésű bútorokat válasszunk. Ilyenek pl. a strandkabint idéző szekré­nyek vagy állatokat formázó székek. Ezek, amellett, hogy sok-sok holmit képesek elnyelni, hangulatosak is.
• A színekkel még jobban élénkíthetjük a bú­torokat. Keverjük egymással a színes és az egyszerű darabokat – a lényeg, hogy olyan kör­nyezetet teremtsünk, amelyben kellemes tar­tózkodni!

A játékok tárolása

A sok szanaszét hagyott játék, könyv miatt könnyen rendetlenség lesz a gyerekszobában. Azért hogy ezt elkerüljük, keressünk könnyen használható tárolóelemeket. A következő ötletek segí­tenek abban, hogy a rendrakás szinte gyerekjáték legyen, és a kedvenc holmik mégis mindig kéznél legyenek.

Újrahasznosított festékesvödrök

A színesre festett festékesvödrök ragyogó tároló­helyei a kisebb tárgyaknak. Még fülük is van, így könnyen ide-oda szállíthatók vagy felakaszthatok. A túloldali képen látható dobozokat csíkos és pöttyös mintával díszítettük. Átfestés előtt a do­bozokat alaposan tisztítsuk ki, és ellenőrizzük, nincsenek-e rajtuk balesetveszélyes, éles peremek. A festéshez speciális zománcfestéket használjunk.

Zsákok

A szabálytalan alakú játékokat tegyük pl. vastag nejlonzacskóba vagy fonott táskába. Ezekben könnyen szállíthatjuk a holmikat. Válasszunk széles fenékrésszel és erős fülekkel ellátott, a szoba színei­hez illeszkedő, élénk színű szatyrokat.

Fali kampók

A két sorban elhelyezett akasztók vagy fali kampók felhasználásával ötletes tárolóhelyet alakíthatunk ki a képeslapoknak, rajzoknak vagy éppen okleve­leknek. A sima akasztókat közvetlenül a falba is beverhetjük, a kampókhoz viszont először fúrjunk lyukat a falba, helyezzünk el fali horgonyt, és arra csavarozzuk rá a kampót. A két sor között feszít­sünk ki madzagot, erre lehet majd rácsíptetni a kívánt tárgyakat. Ha nem szeretnénk túl sok lyukat fúrni a falban, akkor akasszunk fel inkább egy parafa táblát.

Fellógatott zsákok

A régi szennyeszsákokhoz hasonló tárolóeszközt rendkívül könnyű elkészíteni: varrjuk össze egy téglalap alakú textildarab három oldalát, a szájánál pedig úgy varrjuk le a ráhagyást, hogy abba zsineget vagy gumit lehessen belefűzni. Az így készült zsá­kokban játékokat, könyveket vagy ruhákat egyaránt tarthatunk. A zsákokat akasszuk az ajtóra, az ágy­keretre vagy a szekrényre, így könnyen elérhetők maradnak. A zsákok anyaga lehet mintás (pl. virág­mintás, pöttyös vagy csíkos) maradék pamutanyag. Ha különösen erős, strapabíró zsákokat szeretnénk, válasszunk erős vásznat.

Táskák a falon

Az apró, fonott bevásárlótáskák jól mutatnak a falra felaggatva, és jó tárolóhelyei a kisebb játékoknak és kiegészítőknek. Felakaszthatunk egymás mellé azo­nos színű táskákat, ekkor szinte szegélyre fognak hasonlítani, de választhatunk különböző színűeket is. A képen sorban felaggatott táskák láthatók, de más alakzatban (pl. négyzet vagy kör) elrendezve is nagyszerűen mutatnak.

Tárolóedények, -poharak

A zsírkréták, filctollak valahogy mindig elárasztják a szobát. Vásároljunk a gyerekeknek színes poharakat, amelyekben kényelmesen elhelyezhetik rajz­eszközeiket. Alkalmasak erre a célra befőttesüvegek is, amelyeket fel is címkézhetünk, így mindig min­den a saját helyére kerül majd vissza.

Rejtett kincsek

A kedvenc játékoknak természetesen mindig kéznél kell lenniük, viszont könnyebben rendben tarthatjuk a szobát, ha az éppen ritkábban használt játékokat bedobozoljuk. Barkácsáruházakban beszerezhetünk olyan fenyőfa ládákat, amelyek elég masszívak, ugyanakkor beférnek az ágy alá. Tetszés szerint be is festhetjük és fel is címkézhetjük ezeket.

Erős kartonból készült cipősdobozokat is használhatunk, amelyeket csomagolópapírral, tapétával vagy öntapadós matricákkal díszíthetünk. Ha a játékokat egyfajta „rotációs” rendszerben vesszük elő és pakoljuk el, kisebb az esély a rendetlenségre, a gyerekek pedig úgy fognak majd örülni az elővett, rég látott babáknak vagy plüssállatoknak, mint az újnak. Esős időben, vagy ha éppen unat­koznak a gyerekek, küldjük őket kincskereső felfedezőútra a szobájukba!

Varázsdoboz készítése

Egy sima ládát vagy szekrényt úgy tehetünk a legegyszerűbben egyedivé, ha színesre festjük és öntapadós matricákkal díszítjük. Esetünkben az élénk kék szín mellett döntöttünk, a befestett ládára pedig járműveket ábrázoló matricák kerültek. Ezek az autóimádó gyerekek körében biztosan nagy tet­szést aratnak majd, de választhatunk helyettük állat-, virág- vagy tengerész­motívumokat is. Ha azt szeretnénk, hogy a láda hordozható legyen, szerel­jünk rá erős kötélből készült füleket és görgőket.

Lépések:

1. Fessük be a ládát két réteg matt emulziós vinilfestékkel. A másodikat csak az első réteg teljes száradása után hordjuk fel, majd azt is hagyjuk megszáradni.
2. Gondosan vágjuk ki a tapétából a motívumokat. Ezeket elhelyezhetjük szabálytalanul elrendezve vagy akár szabályos sorokban is. Ragasztás előtt érdemes az összes motívumot a helyére próbálni, majd ceruzával megjelölni azok helyét.
3. A kivágott motívumok hátoldalát kenjük be PVA-ragasztóval, majd ragasszuk őket a helyükre. Várjuk ki a gyártó útmutatásaiban megadott szá­radási időt.
4. Vonjuk be a ládát három réteg színtelen matt lakkal, az egyes rétegeket a következő felhordása előtt hagyjuk teljesen megszáradni.

A mindent elrejtő függöny készítése

Függönyökkel kiválóan eltakarhatjuk a szem elől elrejteni kívánt holmikat. Elkészítésük egyszerű, és tetszés szerint megválasztható színüknek és min­tázatunknak köszönhetően a szoba összképéhez is könnyedén illeszthetők. Esetünkben egy fapolcot takartunk el vele, de éppoly jól használhatók egy zsúfolt könyvespolc vagy falfülke elrejtésére is.

1. Mérjük le az eltakarni kívánt felület méretét majd vásároljunk karnisnak való farudat (ha kell, fűrésszel vágjuk méretre). Esetünkben egy hosszabb karnist készítettünk a szekrény elejére, és két rövidebbet az oldalára.
2. Csavarozzuk a karnist a helyére, a szekrény tetejéhez a lehető legközelebb. Szereljük be a szek­rény belsejébe a fém akasztórudat.
3. Egyenletes közönként kiosztott függönycsipeszek­kel akasszuk fel a függönyöket a helyükre.

ÖTLET. Ha egy falfülke elé teszünk függönyt, a karnist a falfülke két oldalán rögzít­sük. Előre fúrjunk lyukakat a falba, majd helyezzünk be­le műanyag tipliket. Ha sta­bil szerkezetet szeretnénk, először egy falécet szereljünk fel, és ehhez rögzítsük a kar­nist.

A padlóburkolat kiválasztása gondos körültekintést igényel. Fontos szempont, hogy mutatós, könnyen tisztítható legyen, és taszítsa a szennyeződést. Arra is kell figyeljünk, hogy olyan mintát válasszunk, amely nem lesz hamar unalmas, és a burkolat anyaga jól elviselje a gyerekek hancúrozásával járó igénybevételeket. Vásárlás előtt mindig ellenőrizzük, hogy az adott burkolat alkalmas-e gyerekszobába.

Padlószőnyeg

A puha, vastag padlószőnyeg kiválóan alkalmas zajcsillapításra (ami főleg az emeleten lévő gyerekszobánál fontos). Emellett biztonságos is, ha elesne a kisgyerek. Érdemes inkább a nyírott szőnyeget választani a hurkolt helyett, mert az előbbi puhább, és könnyebb tisztán tartani. A gyapjúszőnyeg (80-20 % gyapjúval) hosszabb ideig szép marad. A polipropilén szőnyeg olcsóbb, és rendkívül tartós, viszont hamar lelapul, így idővel megcsúnyul.

Szóba jöhet még, hogy irodai felhasználásra szánt szőnyeget vásároljunk, amely kellően „masszív”, és bár nem túl puha, kiválóan bírja a nagyobb igénybevételeket is. Gondoskodjunk a megfelelő szőnyegalátétről is, mert az jelentősen meghosszabbítja szőnyegünk élettartamát, és segít a zaj­csillapításban. Bármely típus mellett döntünk, rendszeresen porszívózzuk, a makacs foltokat pedig szakemberrel távolíttassuk el.

A padlószőnyeg puha és kellemes érzés a lábnak, emellett a zajokat is jól elnyeli.

Természetes rostokból készült burkolatok

Tisztítása nehezebb, mint a padlószőnyegé, viszont sokkal tartósabb és szebb. A legsimább felülete a tengeri fűből készült szőnyegnek van, de éppen ezért csúszós lehet. A szizál durvább az előbbinél, és széles színválasztékban kapható. Érdemes folt­taszító fajtát venni. A szizál/gyapjú keverék külö­nösen kellemes. A kókuszrost és a juta viszont kerülendő. Előbbi túlságosan szúrós, utóbbi pedig nem elég tartós, és könnyen magába szívja a szennyeződéseket.

Laminált burkolat

Ezt a burkolattípust saját magunk is könnyen lerakhatjuk. Széles színválasztékban kapható. Felülete csúszós lehet, ezért amennyiben szőnyeg kerül rá, azt rögzítsük öntapadós szalaggal. Néhány laminált burkolattípus könnyen megsérül, ha éles vagy nehéz tárgy esik rá; vásárláskor ebből a szempontból is ellenőrizzük a burkolatot. Ápolása egyszerű: rendszeresen porszívózzuk vagy seperjük fel, és hetente egyszer vagy kétszer mossuk fel. A lecsöppent szennyeződéseket a lehető leghama­rabb távolítsuk el.

Fapadló

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy régi fapadló van a szobában, megjelenés és karbantartás szempontjából is megütöttük a főnyereményt! Felújí­tásához csiszoljuk át és felületkezeljük a padlót. Az elemek közötti hézagokat tömítsük folyékony fával, így a résekben nem ül meg a por, és nem kerülnek bele kisebb tárgyak, pl. ceruzák. Ha nem túl szép a padlódeszkák felülete, át is festhetjük azokat.  A fapadló elég kemény felület, és megüthetik rajta magukat a kicsik, ha elesnek, így érdemes lehet szőnyegeket is lerakni.

PVC

Jó választás lehet a praktikus PVC burkolat, amely lapok vagy lemez formájában kapható. Színválasztéka hatalmas. Tegyünk rá színes szőnyegeket, így olyan felületet kapunk, amely vidám és színes, emellett minden igénybevételnek ellenáll. Ezenkívül az olcsó, saját kezűleg lerakható lapoktól a fényűző, luxuskategóriájú burkolatig ár tekintetében is széles a választék. Érdemes a habalátétes változatot keresni, mert az puhább, és a zajokat is jobban elnyeli. A PVC burkolat könnyen tisztítható, és általában taszítja a szennyeződéseket. Általában 10 év rá a garancia, de néha még a 25 év garancia is előfordul.

Mennyire tartós a burkolat?

A padlóburkolat a leg­költségesebb beruhá­zások egyike, ezért kerüljük a túlságosan harsány változatokat. Érdemes tompább, drapp, szürke vagy kékes árnyalatokat választani, így a szobafelújításakor, át­alakításakor sem kell ezeket kicserélni. A padlófelületet szí­nes szőnyegekkel is élénkíthetjük.

A fa- és a laminált padlót könnyű tisztán tartani.

Sakktáblamintás padló készítése

Ha egy régi fapadlót szeretnénk felújítani, remek megoldás ez a festett kockás minta. A gyerekek körében is biztosan tetszést arat, és kiváló terep az ugróiskolához!

A bemutatott példánál krémszín-pasztell válto­zat mellett döntöttünk, de ugyanolyan jól mutat élénkebb, kontraszto­sabb színekkel (pl. zöld vagy rózsaszín).

Lépések:

1. Festés előtt győződjünk meg róla, hogy a padló felülete tiszta és sima. Az elemek közötti réseket töltsük ki folyékony fával. Egy deszkadarabot sablonként használva ceruzával és mérőszalaggal jelöljük ki a sakktáblamintát. A ceruzavonalak mentén karcoljuk be a padlót késsel, így nem mosódnak el a vonalak, és festék nem folyik át a szomszédos négyzetekbe.
2. A világosabb színnel fessük át az egész padlót, és a gyártó utasításai szerinti időt betartva hagyjuk teljesen megszáradni.
3. Művészecsettel fessük körbe a sötétebb színű négyzetek körvonalait, majd a nagyméretű ecsettel töltsük ki a négyzeteket és hagyjuk megszáradni. Végül legalább két réteg matt vagy selyemfényű lakkal vonjuk be a felületet.

PÖTTYÖS PADLÓ. Ezzel a módszerrel jópofa, sző­nyeghez hasonló mezőt készíthetünk a padlóra. Esetünkben a padlót élénksárgára festettünk sötét­zöld szegéllyel, majd egy kis habszivacs hengerrel festett pöttyökkel díszítettük.

ÖTLET. Bár a nagyobb négyzetek gyorsabban elké­szülnek, azonban méretüket mindig igazítsuk szoba méreteihez. A kiosztást a szoba közepénél kezdjük. Nem gond, ha a falhoz érve nem egész elemek jönnek ki, ez csak élethűbbé teszi a mintát.

Ha tartósabb felületet szeretnénk, válasszunk olaj­festéket. Egy rész festéket keverjünk el egy rész terpentinnel, majd széles ecsettel hordjuk fel a padlóra. A festendő felületet festőszalaggal hatá­roljuk le. Az egyes rétegek között hosszabb szára­dási időre van szükség.

Radiátortakarók, öteltek

A gyerekszobában lévő radiátorokat érdemes letakarni, így a gyerekek biztosan nem égetik meg magukat, nem szorul be a kezük a fűtőtest lamellái közé, és a fal és a radiátor közé bepotyogtatott tárgyakkal sem lesz gondunk. Ezenkívül pedig a takarással jóval esztétiku­sabbá is tehetjük a fűtőtestet, és még plusz tárolóhelyet is nyerünk. A barkácsáruházakban széles választékban kaphatók az MDF lemezből készült darabok, de asztalossal mi magunk is elkészíttethetjük a takarórácsot. Ügyeljünk rá, hogy a termosztát továbbra is hozzáférhető maradjon. Megfelelő szakemberrel bármilyen mintát kialakíthatunk, betűktől a szívecskékkel vagy körökkel díszített változatokig.

Óvodás korú gyerekeknek különösen megfelelő a betűkkel díszített változat.

Ha a takaróelem színe egyezik a fallal, harmonikus lesz az összkép.

A radiátortakaró festése

Ezek az elemek általában festetlen MDF lemez formájában kaphatók, amelyeket aztán a kívánt színre festhetünk. Először a megfelelő alapozót használjuk, majd hagyjuk megszáradni (a művelet közben a fűtést kapcsoljuk le). Használjunk se­lyemfényű vagy vizes alapú fafestéket. A rácsos részen minden apró felületet fessünk be. Hordjunk fel egy második réteget. A fűtést csak ennek száradása után kapcsoljuk vissza.

A ruhatároló gardrób nagyszerű hely a bújócskához, míg az asztalból sokszor mászóka lesz. Ehhez a gyerekszoba bútorainak kiválasztásakor három fő szempontunk legyen: keressünk masszív, tartós és egyszerűen használható darabokat.

Szempontok:

• Elég masszív a bútor? Ha egy bútordarab inog, ahogy hozzáérünk, a gyerekek viháncolását valószínűleg egyáltalán nem élné túl. A nagy­méretű daraboknál (ruhásszekrény, komód) fontos, hogy még nyitott ajtókkal vagy kihúzott fiókokkal is stabilan álljanak, és ne tudjanak felborulni.
• Mennyire tartós az adott darab? Olyan búto­rokat érdemes vásárolni, amelyek követni tudják csemeténk növekedését. Jó, ha a bútor átfesthető, így a szoba esetleges átrendezésekor újra fel tudjuk használni.
• Könnyen és praktikusan használható az adott bútor? A felnőtt méretű szekrényeket, komódokat a gyerekek nehezen érik fel. Ha a gyerekek könnyen használni tudják a bútoraikat, sokkal szívesebben raknak majd rendet maguk után és tartják rendben önállóan a játékait, ruháikat.

Beépített szekrények

A túlságosan kicsi vagy szabálytalan alakú szobák­ban (pl. tetőtérben) jó megoldás a beépített szekrények alkalmazása. Bár ezek készítése nem olcsó, azonban ha belegondolunk, hogy így a kihaszná­latlan teret a szoba teljes belmagasságában tá­rolóhellyé alakíthatunk, mindenképpen megéri a befektetést. Gyerekszobáknál érdemes olcsóbb anyagokat (pl. MDF lemez) felhasználni, amelyet aztán vizes vagy olajalapú festékkel festünk át. MDF lemeznél alapozó- és két vagy három réteg fedőfestékre van szükségünk.

Ha a szobában már van régi, esetleg kissé lestrapált beépített bútorzat, érdemes azt felújítani. Ha készen nem kapunk megfelelő méretű ajtókat (ilyeneket barkácsáruházban vagy lakberendezési áruházakban szerezhetünk be), készíttessük el asztalossal a megfelelő változatot. Az is jó megoldás, ha az ajtókat egyszerűen átfestjük és új fogantyúkat szerelünk fel rájuk. Gondoljuk át a szekrénybelső beosztását is: érdemes lehet esetleg áthelyezni a polcokat vagy tartórudat, hogy a gyerekek is kényelmesebben tudják használni a szekrényt.

A beépített szekrény díszítése

A beépített szekrény általában meghatá­rozza a szoba össz­képét, ezért a színét gondosan válasszuk meg. A szoba megha­tározó színéhez illő árnyalat hatására kevésbé lesz feltűnő a szekrény – érdemes lehet pl. a fal színénél kissé halványabb árnyalatot válasz­tani. A nagy felületet kiválóan élénkíti néhány ráfestett minta. Ezeket készít­hetjük stencilezéssel, nyomdázással, vagy készülhetnek öntapadós változatban is.

A meglévő beépített szekrényt fessük át és szereljünk rá új fogantyúkat.

Az ágy kiválasztása

A masszív, megfelelően kemény matraccal kialakí­tott ágy egy gyereknek épp olyan fontos, mint a felnőtteknek. Azt se feledjük, hogy egy hétévesnél kisebb gyereknek akár napi 12 óra alvásra is szüksége lehet! Ezért mindenképpen olyan ágyat vá­lasszunk, amely nemcsak a hátnak kényelmes, de elég széles és hosszú is, így aztán biztosan kényel­mes fekhely.

Néhány szempont a kiválasztáshoz:

• Jó minőségű szivacsos vagy rugós matracot vá­lasszunk, amely kellően támasztja a gerincet. Ha meglévő ágykerethez választunk új matra­cot, figyeljünk rá, hogy a matrac mérete illeszkedjen a kerethez. Ellenőrizzük, hogy a mat­racnak megvannak-e a megfelelő minősítései.
• Az ágykeret legyen stabil, ne inogjon. Ha há­zilag összeállítható a keret, ellenőrizzük, hogy a csavarok, rögzítőelemek csak a megfelelő szerszámmal legyenek kiszedhetőek.
• A gyerekek ágyának szabványos szélessége 75 vagy 90 cm. Érdemes a szélesebbet válasz­tani, a megfelelően kényelmes hosszal. Prak­tikusak a hosszában bővíthető darabok, ame­lyek követni tudják a gyerekek növekedését.
• Érdemes olyan változatot keresni, amelyhez megfelelően kialakított tárolóhely is tartozik. Praktikusak az ágy alatti tárolóhellyel ké­szült darabok, hagyományos ágykeretnél pedig ügyeljünk arra, hogy az ágy alatt legyen ele­gendő hely a tároló dobozoknak. A legnagyobb tárolókapacitása az emeletes ágynak van, amely alatt szinte egy komplett szekrény helyezhető el, de játszóhelyet is ki lehet alatta alakítani. Kicsi gyerekeknek azonban még nem ajánlott ez a megoldás.

Hagyományos ágykeretnél ügyeljünk arra, hogy olyan típust válasszunk, amely alatt elegendő hely marad a tároláshoz.

Megemelt és emeletes ágyak

Az ilyen kialakítás a leginkább helytakarékos. A megemelt ágy alatt értékes tárolóhelyet alakíthatunk ki. Olyan változat is lehetséges, ahol az ágy alá íróasztalt vagy egy második, összehajtható ágyat helyezhetünk el. Ha két gyerek osztozik a szobán, utóbbi különösen praktikus megoldás.

A megemelt ágy a szoba fényviszonyait is megvál­toztatja (különösen igaz ez tetőtérben), ezért a könnyed típusokat keressük. Itt különösen fontos, hogy az ágy illeszkedjen a szoba összképébe. Válasszunk pl. tengerész­mintás ágytakarót, az ágykeretről pedig lógassunk le kék és fehér függőket, így mindjárt izgalmas „vízijárművé” válik az egyszerű bútordarab.

Mire figyeljünk?

• Az emeletes ágyra feltétlenül védőkorlátot kell szerelni, amelynek felső éle a matrac felett min. 10 cm-rel legyen, hogy a gyerek semmiképpen ne eshessen le. A korlátrudak távolsága maximum 7,5 cm lehet, a létra pedig legyen stabilan az ágyhoz rögzítve. A létra széles­sége min. 30 cm, fokainak távolsága min. 20 cm.
• Ha az emeletes ágy alatti teret nem tárolásra hasz­náljuk, ügyeljünk arra, hogy alá be lehessen ülni úgy, hogy ne verje be a fejét a gyerek. Az ágy és a mennyezet között szintén maradjon biztonságos távolság. Hatévesnél kisebb gyerekeknek az emeletes ágy nem ajánlott.

Szívekkel díszített szekrény készítése

Az itt bemutatott egyszerű módszer kiválóan alkalmas arra, hogy felújítsunk és izgalmasabbá tegyünk egy régi bútordarabot. Válasszunk a szobában lévő lakástextileken vagy tapétán is megjelenő azonos mintát, így harmonikus lesz az összkép.

Példánkban szívek és virágok mellett döntöttünk, de ugyanilyen jó választás, ha űrhajókat, hajókat vagy állatfigurákat választunk. Érdemes inkább az egyszerűbb motívumok mellett dönteni, ezeket könnyebb kivágni.

Lépések:

1. Helyezzük a pauszpapírt a lemásolni kívánt mo­tívumra (esetünkben szívre), majd rajzoljuk azt át ceruzával. Vágjuk ki, így megkapjuk a sablont. Ha egy viszonylag kis motívum tetszett meg, átmásolása előtt nagyítsuk fel fénymásolóval, így jobban mutat majd a bútordarabon.
2. Helyezzük a sablont a mintás öntapadós papírra, rajzoljuk körbe, majd éles ollóval gondosan vágjuk ki a kívánt alakzatot. Szebb vágási éleket kapunk, ha tapétavágó kést használunk, ilyenkor azonban ne feledkezzünk meg a megfelelő alátétről.
3. Próbáljuk oda a szívet a felületre, majd amikor elégedettek vagyunk a látvánnyal, ragasszuk fel. A többi motívumot hasonlóképpen, szabálytalanul elrendezve ragasszuk fel.

Ötlet. Érdemes először az összes motívumot ki­vágni, és a helyükre próbálni azokat. Így biztosan elégedettek leszünk a végeredménnyel. Ceruzával jelöljük meg minden egyes elem helyét a felületen. A különféle méretű és alakú motívumok keverésével izgalmas felületet alakíthatunk ki.

Egyéb változat. A mintákat egyből a tapétából is kivághatjuk, és ragasztóval vagy tapétaragasztóval rögzítsük a felületre. Mivel ezek idővel megfakul­nának vagy felpöndörödnének, a felragasztás után kenjük át az ajtót színtelen lakkal.

Állatfigurákkal díszített szekrény készítése

Az itt bemutatott módszerrel igen egyszerűen izgalmassá tehetünk egy sima szekrényt. Ha a szoba tapétázásakor megmaradt maradé­kot használjuk, a szekrény nagyszerűen illik majd az összképbe. Az akasztórudat helyezzük alacsonyabbra, és szereljünk be további polcokat, így megnövelhetjük a tárolóhelyet.

Lépések:

1. Szedjük ki a szekrényből a polcokat és az akasztórudat. Mérjük le belülről a szekrény hátlap­ját, és vágjuk ki a megfelelő méretű tapétadarabot. Érdemes körben kb. 2,5 cm-es ráhagyást hagyni, amelyet utólag, a tapéta felragasztása után vágunk le tapétavágó késsel.
2. A szekrény lapját alaposan tisztítsuk meg. Hord­junk fel rá egy réteg tapétaragasztót, majd ragasszuk helyére a tapétát. Ahol szükséges, vágjuk le a felesleget.
3. Amikor a tapéta teljesen megszáradt (ehhez legalább 8 óra szükséges), tegyük vissza a polcokat és az akasztórudat. Végül díszítsük a szekrényt tapétából kivágott vagy öntapadós állatfigurákkal.

Ötlet. Érdemes egyszerűbb mintájú (pl. kockás) tapétát választani, mert ennél nem kell annyira figyelni az illesztésre. Tapéta helyett öntapadós fóliát is használhatunk.

Ha a szekrény hátlapja túlságosan egyenetlen, a tapétát először egy darab kartonra vagy vékony farostlemezre ragasszuk, és ezt erősítsük a szek­rényhez ragasztóval vagy szegbelövővel.

Ha újabb polcot szeretnénk betenni a szekrénybe, az építőanyag-kereskedésben vágassunk a kívánt méretre egy 2 cm vastag MDF lemezt. Fessük be olaj festékkel. A polctartókat a szekrényhez stabilan odaragasztott és -csavarozott 2×2 cm-es lécdara­bokból készítsük (a csavarlyukakat kívülről fúr­juk ki). A darabokat szintén levágathatjuk a fakereskedésben. A szekrény felső részében kialakíthatunk egy fele mélységű polcot, és beszerelhetünk még egy 3 cm átmérőjű plusz akasztórudat is.

Terepmintás szekrény készítése

Saját tervezésű mintázattal a sima komódot is izgalmasabbá tehetjük. A vadnyugati design-elemekkel berendezett szobába kitűnően illik az álta­lunk választott terepmintás változat, de tetszés szerint választhatunk helyet­te az adott szobához illő virágokat vagy kagylókat is.

Kiváló ötletadó lehet egy textildarab vagy tapéta. A szekrényre először ceruzával rajzoljuk fel a kívánt mintázatot.

Lépések:

1. Szedjük ki a fiókokat, majd csavarjuk le a fo­gantyúkat. A fogantyúkat tegyük újságpapírra, majd festékspray-vel fújjuk át. Példánkban ehhez ezüst­színt választottunk. A fogantyúkat tegyük félre száradni.
2. Finoman csiszoljuk át a fiókok előlapját, így megfelelő alapot kapunk a festéknek. Ezután töröl­jük át nedves ruhával a felületet.
3. Az ötletadóként használt textil- vagy tapétadarab alapján tervezzük meg a mintázatot. Elképzelhető, hogy akár szabad kézzel, puha ceruzával fel tudjuk rajzolni a mintát. Ha mégsem, kartonpapír sablo­nokat használjunk segítségnek.
4. Emulziós festékkel, finom ecsettel fessük ki a körvonalakat. Várjuk meg a festék száradását, majd, ha szükséges, hordjunk fel még egy réteget. Védőrétegnek hordjunk fel két réteg színtelen matt lakkot.

Ötlet. Elképzelhető, hogy átfestés helyett inkább kicserélnénk a fiókok fogantyúit, amelyek akár a minták ötletadói is lehetnek. Az élénksárga fogantyú lehet pl. egy színes virág közepe.

A gyerekszobánál fontos, hogy praktikusan, jól kihasználható, vidám bútorokkal és ki­egészítőkkel rendezzük be.

A megfelelő bútorozás

A gyerekszoba két fő területre osztható: a játék és az alvás színterére. Míg a felnőtteknek az egyik legfontosabb szempont, hogy legyen minél több tárolóhely, addig a gyerekek azt szeretik, ha minél nagyobb helyük van játszani. Átgondolt bútorozással még a nagyon kicsi vagy szabálytalan alakú szobát is be lehet úgy rendezni, hogy könnyen rendben tartható legyen.

A gyerek­szoba bútorzata és padlója a heves játékoknak köszönhetően elég nagy igénybevételnek van kitéve, ezt mindig tartsuk szem előtt a bútorok és burkolatok kiválasztásakor. Ha kellően tágas a gyerekszoba, csemetéink is inkább itt fognak majd játszani, ahelyett, hogy a nappalit vagy a konyhát tulajdonítanák ki.

A praktikus bútorozás megtervezése

A rendelkezésre álló szoba méretei nem mindig nevezhetők ideálisnak. Régi házakban sokszor túl keskenyek, esetleg tetőtérben helyezkednek el, ferde mennyezettel, míg új építésű lakásokban sokszor túl kicsik. Először az alapvető bútorokat helyezzük el, majd amikor ezek helye megvan, jöhetnek a kiegészítők, így a szoba berendezése biztosan kényelmes, ugyanakkor praktikus lesz.

Fontos alapszabály: minél nagyobb a szabadon maradt padlófelület, annál nagyobbnak tűnik a szoba. Ennek tükrében érdemes lehet pl. A padlóra állított szekrény helyett fali polcokat választani. A következőkben bemutatunk néhány trükköt, amelyekkel biztosan megtalálhatjuk a szoba arányaihoz illő bútorozást.

Keskeny szobákban jó megoldás a kanapéként is használható ágy.

A világos színek nagyobbnak mutatják a teret, így jó megoldás a képen is látható világos ágykeret. Az ágy alatt pedig kialakíthatunk némi extra tárolóhelyet.

Négyzet alaprajzú szoba

Ezt a legkönnyebb bútorozni. Amennyiben az ilyen szoba kicsi, könnyen „dobozszerű”, bezártság érzetet kelt. A helyes bútorozás titka az ágy megfelelő el­helyezése; fontos, hogy ne ütközzünk bele azonnal, amint belépünk az ajtón. Igyekezzünk az ágyat az ajtótól távolabb elhelyezni. Esetleg arra is szükség lehet, hogy az ajtót átszereljük, így az az ellentétes irányba nyílik. Érdekesebb lesz az összhatás, ha az ágy vége a szoba egy kiemelt pontjára (pl. Ablak, kandalló, színes festmény vagy egy, a többitől elütő színű tapétával vagy festékkel kiemelt fal) néz.

Kiugró ablakfülke

Ez a megoldás (amikor a szoba fókuszpontja az ablakfülke) különösen angolszász területeken terjedt el, de esetenként nálunk is felbukkan. Ilyenkor magát az ablakfülkét hagyjuk szabadon, és az ágyat a falakhoz igazítva derékszögben helyezzük el (l. Középső rajz, fent). Az ablakfülke ideális helye pl. Egy padkának, amely alatt tárolóhelyet alakítha­tunk ki, de kerülhet ide asztalka székekkel vagy egy kisebb méretű szófa is. Ha a szoba túl kicsi és az ágyat kénytelenek vagyunk az ablakfülkébe he­lyezni, csemeténk zavartalan éjszakai pihenéséhez gondoskodjunk megfelelő függönyökről vagy egyéb árnyékolókról, amelyek teljesen kizárják a fényt és az utcai zajokat.

Hosszúkás, keskeny szoba

Ennél a változatnál a legnagyobb gondot az ágy elhelyezése jelenti. Ha ugyanis azt a hosszanti falak mellé állítjuk, kihangsúlyozza majd a szoba ked­vezőtlen arányait, mert még jobban leszűkíti a teret. Sokkal jobb, ha a hosszanti falakra merőlegesen helyezzük el, de lehetőleg a rövidebb falaktól is elhúzva bizonyos távolságra.

Ha ez mégsem oldható meg, az ágyat úgy helyezzük el, hogy láb felőli végével forduljon az ajtó felé, de az elé helyezzünk még egy kis fiókos szekrényt, ládát vagy egyéb alacsony bútordarabot, hogy az ajtón belépve arra, és ne az ágyvégre essen a tekintet.

Ha a szoba annyira kicsi, hogy az ágyat kény­telenek vagyunk valamelyik fal mellé állítani, he­lyezzünk arra párnákat, és próbáljuk meg kissé „kanapéjellegűvé” tenni. Így a gyerekek szívesen telepednek rá olvasni vagy játszani a barátaikkal is. Esetleg szereljünk a falra textillel bevont és ki­párnázott háttámlát (pl. MDF lemez).

Fókuszban a világítás

A gyerekszobában központi és helyi világításra egyaránt szükség van. A lakberendezők egyik kedvelt trükkje a világítás „rétegezése”, azaz a különféle világítótestek különböző magasságokban való elhelyezése. Szerelhetünk pl. Világítótesteket a könyvespolcok alá vagy a falra, így tompább, kellemesebb fény-árnyék hatás jön létre. További előnye ennek a megoldásnak, hogy a kis alapterületű vagy belmagasságú szobák így nagyobbnak tűnnek. A megfelelő színű villanykörte szintén vál­toztat a szoba hangulatán. A közönséges volfrám­szálas izzólámpa fénye sárgás, míg halogénlámpáké kékes és jobban hasonlít a napfényre.

Az asztali lámpák jó szolgálatot tesznek olvasásnál.

Pöttyök és bojtok

Az itt bemutatott egyszerű lámpaernyőkkel feldobhatjuk a gyerekszoba hangulatát. Ragasszunk színes csíkokat a sima fehér lámpaernyőre vagy válasszunk vidám pöttyös lámpaernyőt, amelyet bojtos szegéllyel egészí­tünk ki. Választhatunk a berendezés színeivel harmonizáló árnyalatokat, de kontrasztosabb színeket is: utóbbi esetben a lámpa a berendezés egyik feltűnő, kiemelt eleme lesz.

Lépések:

1. A lámpaernyőt jól szellőző helyiségben ké­szítsük el. A munkaasztalt takarjuk le újság­papírral, majd festékszóróval fújjuk le a lámpa­ernyőt. A művelet közben balról jobbra (balkezesek jobbról balra), egyenletes sebességgel mozgassuk a festékszórót. Érdemes lehet több rétegben be­festeni az ernyőnket, megvárva az egyes rétegek száradását.
2. Amikor a lámpaernyőt egyenletesen befogta a festék és megszáradt, ragasszuk rá az öntapadós pöttyöket. Egyenletesen, alulról felfelé haladva osszuk el a pöttyöket a felületen.
3. Pillanatragasztóval erősítsük a lámpaernyő kari­mája köré a bojtos szegélyt. Csak akkor szereljük vissza az ernyőt a lámpára, ha megszáradt a ragasztó.

Csíkos lámpa

Lépések:

1. A lámpaernyőn jelöljük ki a csíkok helyét. Pon­tos elrendezésükhöz használjunk mérőszalagot.
2. A szalagokat vágjuk le a lámpa kerületének megfelelő hosszúságban (hagyjunk ráhagyást az illesztéshez, amelyet utólag majd levágunk). A sza­lagokat kétoldalas ragasztószalaggal vagy PVA-ragasztóval erősítsük a lámpaernyőhöz. Utóbbi eset­ben a felesleges ragasztót töröljük le, különben az látszani fog, amikor felkapcsoljuk lámpát.

Díszítés csíkokkal. Ez a módszer gyors és egy­szerű, egy idő után mindenhol alkalmazhatjuk! Díszíthetünk rávarrt csíkokkal pl. Ágyneműhuzato­kat; ilyenkor használjunk varrógépet, így mosásnál is a helyükön maradnak a csíkok.

A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy a nap végén egy nyugodt és csendes helyen térjenek nyugo­vóra. Ha a gyerekszobát uralják az élénk, tiszta színek és erőteljes minták, csemeténk valószínűleg sokáig nem fog elaludni. Sokat segíthetünk neki a nyugodt elalvásban, ha az ágy környékén egy kellemes, megnyugtató, visszafogott színű területet alakítunk ki; így a család minden tagjának nyugodtak lesznek az éjszakái.

Tippek, melyeket érdemes megfogadni:

1. Érdemes lehet az ágy körül a falakat a szoba többi részétől eltérő színűre festeni vagy tapétázni, így elkülöníthetjük az aktív és nyugalmi zónákat. Ha van elég helyünk, érdemes az ágy körüli részt leválasztani paravánnal vagy egy szekrénnyel.
2. Az ágy környékén tartsunk rendet. Rendezett környezetben könnyebben elalszanak a gyerekek, és nem fenyegeti őket balesetveszély, ha esetleg fölkelnek éjjel.
3. Az ágy feletti részt érdemes kihasználni. A kis­babák nagyon szeretik nézegetni az ágyuk fölé szerelt mozgókákat, míg a nagyobbakat pl. a mennyezetre festett foszforeszkáló csilla­gokkal nyűgözhetjük le.
4. A központi mennyezetvilágításra szerelt tom­pított világítás segít a kicsiknek abban, hogy nyugodtabban készülődjenek a lefekvéshez. Ha gyermekünk szeret úgy aludni, hogy a szobában világít egy lámpa, erre a célra ki­válóan alkalmas az ágy mellé helyezett olvasólámpa, amelynek a fényénél az esti mesét olvashatjuk.
5. Az ágy környékén puha, tapintásra csábító anyagokat használjunk. Könnyen készíthetünk az ágy fölé baldachint, ez a kiegé­szítő kellemes, megnyugtató érzést kelt. Az ágy előtti szőnyeg és a puha ágytakaró is hozzá­járul a nyugodt pihenéshez. Ne feledjük, hogy az egyévesnél kisebb gyerekeknek könnyű pa­mut ágyneműre van szükségük, hogy ne fül­ledjen be a fekhelyük.
6. Fontos a megfelelő szellőzés, csak így lesz nyu­godt és pihentető az alvás. Érdemes természetes anyagból készült ágyneműket választani, így a kicsik nem fognak beleizzadni.
7. Az ágy legyen kellően nagy és kényelmes, a matrac pedig stabil.
8. Ha a szoba pl. egy zajos utcára néz, kiegészítő hangszigetelésre van szükség. A bélelt függönyök vagy rolók szintén segítenek a zaj kirekesztésében. Az ablakok legyenek meg­felelően tömítve.
9. A TV vagy a számítógép az ágytól minél messzebbre kerüljön. Néhány kedvenc játékot és könyvet viszont tartsunk elérhető közel­ségben.

A fátyolszövetből készült baldachin megnyugtató, biztonságérzetet keltő környezetet teremt, ugyanakkor szellős és könnyed is.

A gyerekek ágya kö­rül puha, kellemes ta­pintású anyagokat hasz­náljunk, és ne feledkez­zünk meg a kedvenc já­tékokról sem.

Ablakokkal kapcsolatban egy gyerekszobában a legfontosabb alap­szabály: minél praktikusabb, annál jobb! Allergia szempontjából az a legjobb megoldás, ha egyszerű belső textilárnyékolót vagy római árnyékolót (raffroló) választunk. Ha különlegesebb össz­hatást szeretnénk, ezeket kombináljuk kisebb kiegészítő textil­darabbal vagy rövid kis díszfüggönnyel.

Ötletek a függönyökhöz:

• Könnyen tisztható, lehetőleg mosható textíliát válasszunk. Ha saját magunk varrjuk a függönyt, ügyeljünk rá, hogy az esetleges sze­gélyek, rojtok és egyéb rávarrt elemek a mosásban vagy tisztításnál hasonlóan viselkednek.
• A túl vékony anyagok helyett lehetőleg vá­lasszunk vastagabb, nehezebb anyagokat (vász­nat vagy közepesen vastag pamutot).
• Kicsi gyerekeknél fontos szempont, hogy a füg­gönnyel tökéletesen el tudjuk sötétíteni a szobát.
• Érdemes készen egy egyszerűbb függönyt be­szerezni, majd azt egyedivé tenni pl. rávarrt szegéllyel, színes mintákkal vagy szalagokkal.
• Fontos, hogy a karnist és a függönyt erősen rögzítsük, hogy a helyén maradjon akkor is, ha a kicsik rácsimpaszkodnak. A függönyzsinó­rokat lehetőleg ne érhessék el a gyerekek (tekerjük azokat az ablakkeret felénél elhelye­zett kampó köré).

Fontos, hogy kisebb gyerekek szobájában könnyen tisztítható és strapabíró textíliákat válasszunk.

Tervezzünk rolót!

Az egyszerű, fehér vászonból készült roló a legtöbb összeállításhoz illik. A képen látható változatot két szalaggal díszítettük, amelyeken vissza­köszönnek a szoba színei; ez a megoldás kicsit idősebb gyerekeknél kiváló.

A kisebb gyerekek szobája legyen a lehető legvidámabb. Ehhez rajzol­hatunk pl. szabad kézzel, textilfilccel vagy textilfestékkel mintákat egy egyszerű vászonrolóra. Válasszunk egyszerű, a szoba többi elemével harmonizáló mintát, amelynek rajzolását először papíron gyakoroljunk. Jó választás lehet egy egyszerű virágmotívum, állatfigura vagy betűk.

Egyszerű sötétítő készítése

Ezt az egyszerű sötétítőfüggönyt (kép fent) nagyon könnyen és gyorsan elkészít­hetjük, és mivel tökéletesen illeszkedik az ablakmélyedésbe, biztosan ki­zárja a zavaró fényt, amikor éppen aludni szeretne a gyerek. Emellett anyagtakarékos kialakítás, és további kiegészítő függönyökkel is kombi­nálható. Rögzítésére egyszerű csőszegecseket (ringli) használunk.

Lépések:

1. Mérjük meg az ablaknyílás méretét, a kapott értékekhez adjunk hozzá 5-5 cm-t a ráhagyásnak, így megkapjuk a szükséges textildarab méretét.
2. Szabjuk ki a függönyt és szegjük be a széleit, majd vasaljuk át az anyagot.
3. A függöny szegélyébe üssük be egymástól egyen­lő távolságban a csőszegecseket. Szegecselőfogóval nyomjuk őket össze.
4. Ceruzával jelöljük meg az ablakkereten a ringlik helyét. Verjük be a szegeket vagy csavarjuk be a csavarokat, ellenőrizve közben, hogy biztosan a megfelelő helyre kerültek-e.
5. Akasszuk a helyére a függönyt. A függöny fel­hajtásával egyszerűen akasszuk az alsó ringliket is a szegekre vagy a kiálló csavarokra.

Zsinórok és szalagok. Ez a függöny (kép fent) jól mutat egy tengerészmotívumokkal díszített szobában, ha azonban még inkább tengerészjelleget szeretnénk adni a függönynek, a ringliken áthúzott vastag zsinórral vagy szalaggal rögzíthetjük oda a füg­gönyt. A zsinórt varrógéppel varrjuk erősen hozzá a függönyhöz. Díszíthetjük azonban a függönyün­ket rátétes mintákkal is. Használhatunk a díszí­téshez felvasalható motívumokat (virágok, csóna­kok, űrhajók stb.). A legjobb, ha ezeket a szegélyek mentén helyezzük el, így akkor is látszanak, amikor felhajtjuk a függönyt.

Játékbolt a gyerekszobában, gyakorlati kivitelezése

A készen vásárolt sima, fehér függönyből igazi különlegesség lesz a rávarrt, szí­nes anyagból készült zsebeknek és a bennük tartott játékoknak köszönhetően.

Magát a függönyt házilag is elkészíthetjük maradék anyagból. A színes rátétekhez felhasználhatunk anyagmaradékokat, keverhetjük a különböző mintákat. Sőt, a patchwork-jelleg a többi lakástextilen (pl. párna) is vissza­köszönhet: akár még patchwork faliképet is készíthetünk!

Lépések:

1. Készítsük el a zsebeket. Az anyagból a zseb kívánt méreténél körben 1 cm-rel nagyobb dara­bokat vágjunk ki a ráhagyáshoz. Különböző méretű és mintájú zsebeket készítsünk, így lesz igazán érdekes az összhatás.
2. Hajtsuk be körben az 1 cm ráhagyást és va­saljuk le.
3. A zseb felső részén varrjuk vissza a ráhagyást.
4. Terítsük a függönyt vízszintes felületre, majd gombostűvel tűzzük a helyükre a zsebeket, végül kézzel vagy varrógéppel (utóbbi egyenletesebb öl­téseket készít) varrjuk fel őket.

Az anyag kiválasztása. Többféle anyagot tár­sítsunk, így izgalmasabb lesz az összhatás. Arra azonban ügyeljünk, hogy a zsebek anyaga vé­konyabb legyen a függönyénél, különben azok lógni fognak. Azt se feledjük, hogy a zsebek nem bírják el a nehezebb játékokat.

Fátyolszövet függöny. Ha élénkebb színű vagy mintázatú függönyanyagot választunk, a zsebeket készítsük egyszínű pamut fátyolszövetből. Esetleg szalagokat vagy szegélycsíkokat is rávarrhatunk a függönyre.

Néhány különleges, ugyanakkor egyszerű részletmegoldással egyedi hangulatot varázsolhatunk a gyerekszobába. Készíthetünk a falra stencilezett mintákkal, nyomdázással szegélyt vagy önálló mintázatot, de egy kedvenc mesefigura képét is elhelyezhetjük szegély­csíkként, így ha csemeténk hirtelen ráun az addig rajongásig sze­retett tündérekre vagy űrhajókra, könnyedén követhetjük megvál­tozott igényeit. A legegyszerűbben elkészíthető mintázat, ha kézzel festett csíkokkal díszítjük a falat. Ezekkel gyorsan elkészülünk, és hatásosan megváltoztatjuk egy szoba összképét anélkül, hogy teljesen átalakítanánk a berendezést.

Stencilezés

Manapság stencilezéssel leginkább nagyobb méretű, különálló mintákat szoktak készíteni. Ahelyett, hogy a helyiség összes falát elborítanánk, inkább válasszunk ki egy motívumot, és elszórtan helyezzük el. Stencilező sablonokat beszerezhetünk pl. hobbibol­tokban vagy barkácsáruházakban, de saját magunk is elkészíthetjük. Bármely alakzatról készíthetünk sablont, bár érdemes inkább az egyszerűbb formákat alkalmazni.

A figurát lemásolhatjuk egy tapéta vagy kelme mintáiról, esetleg egy mesekönyvből. A következőkben ismertetjük a sablonkészítés lépéseit, később pedig további mintákat találunk.

Ez a macska egy nagyobb, tágasabb falfelületen mutat gazán.

Stencilező sablon készítése

Időt takaríthatunk meg, ha egyből több sablont készítünk, amikor nagyobb felületeket akarunk stencilezéssel díszíteni.

Lépések:

1. Helyezzük a pauszpapír a lemásolni kívánt mintára, majd rajzoljuk át puha ceruzával.
2. Másoljuk át a mintát erős kartonra vagy vastag műanyag fóliára. Ha nagyítani vagy kicsinyíteni szeretnénk a mintát, először sima papírlapra má­soljuk át, majd fénymásolóval nagyítsuk vagy kicsinyítsük.
3. Ügyelve arra, hogy a kivágott minta körül ele­gendő felület maradjon, vágjuk ki a minta negatív­ját éles ollóval vagy tapétavágó késsel. Utóbbi eset­ben pl. üveglappal védjük meg a munkafelületün­ket. Dobjuk ki a felesleges, leeső anyagot és készen is van a sablonunk.
4. Helyezzük a sablont a falra, majd négy sarkát rögzítsük Pritt ragasztószalaggal. A mintát speciális akrilalapú stencilezőfestékkel vagy stencilezőkrétával (a zsírkrétához hasonlatos rudak) töltsük ki, de használhatunk általános akrilfestéket is. Amikor elkészültünk a mintával, a sablont óvatosan szedjük le a falról.

Ezeket az egyszerű motívumo­kat fénymásolóval tetszés szerint nagyíthatjuk vagy kicsinyíthetjük.

Csíkok és kockák készítése (falhoz)

Saját kezűleg becsíkozni egy felületet nem túl bonyolult feladat; a csíkokból készíthetünk szegélyt, keretezhetünk velük ablakot vagy ajtót, vagy izgalma­sabbá tehetünk velük egy unalmas sarkot. Amikor a festett csík megszáradt, díszítsük matricákkal, nyomdázott mintákkal vagy fessünk rá pöttyöket.

Lépések:

1. Ceruzával és vonalzóval jelöljük ki a befestendő terület határvonalát. A pontossághoz használjunk szin­tezőt (a függőleges vonalaknál pedig függőónt).
2. Azért, hogy szép tiszták legyenek a kontúrok, a csíkok szélét kisebb festőpárnával, a belsejét pedig na­gyobb méretű festőpárnával fes­sük ki.

Szövethatású festett csíkok. Jópofa, szö­vethez hasonló szegélyt készíthetünk, ha hígított festéket használunk. Ehhez egy rész vizet elegyít­sünk öt rész festékkel.

Ceruzával jelöljük ki a csíkok határvonalát, majd kis festőhengerrel húzzunk függőleges vonalakat, ezek száradása után pedig vízszinteseket. így szőtteshez hason­latos mintázatot kapunk. Ha a hengerünket egy csík rajzolása közben kell festékbe mártanunk, a munkát a függőleges és vízszintes csíkok sötétebb színű metszéspontjánál szakítsuk meg.

Nyomdázás

A nyomdázás könnyen elsajátítható technika, amely a stencilezés alternatívája. A minta mérete igazodjon a díszítendő felület léptékéhez – nagyobb falfelületen nagyobb mintákat használjunk, míg a kisebb minták szegélyekhez vagy bútorok díszítésére alkalmasak. Használjunk speciális, nyomdázáshoz alkalmas festéket, mert az gyorsan szárad, élénk színekben és a megfelelő állagúra kikeverve kapható.

A nyomdázás technikájával szegélyeket vagy elszórt mintázatot egyaránt készíthetünk; két vagy három szín kombinálásával igazán vidám lesz az összhatás.

Kaphatók speciális, nyomdázáshoz alkalmas textilfestékek is, ezekkel a falat díszítő mintát függönyökön vagy párnákon is megismételhetjük. A legtöbb ilyen festék még a gépi mosást is bírja, de ezt mindenképpen ellenőrizzük a termékismertetőn. Ne feledjük, hogy a legtöbb, nyomdázáshoz való festéket fényes felüle­teken nem alkalmazhatjuk.

Ha fafelületre vagy bútorokra szeretnénk nyom­dázott mintát készíteni, a felületet először alapoz­zuk vízalapú festékkel.

Szegélyek készítése

A szegélyek legnagyobb előnye, hogy gyorsan elkészíthetők, ugyanakkor hatásosan megváltoztathatják a szoba képét. Szegélyekből hatalmas vá­laszték áll rendelkezésre, a hagyományos tapétáktól az öntapadós változatokig. A hagyományos tapéta­szegélyeket a Metylan Bordűrragasztóval rögzíthet­jük. Beszerezhetünk öntapadós geometrikus mintákat is, amelyekből szintén készíthetünk szegélyt.

A nyomdázás előtt ellenőrizzük, hogy a falfelü­let tiszta és pormentes-e. A szegély vonalát ceruzával vagy krétával jelöljük ki, így az biztosan egyenes lesz. Ennek legegyszerűbb módja, ha egymástól egyenlő távolságra vonalakat húzunk a falon hosszú vonalzó vagy egy lécdarab mellett, amelyek egyforma magasságát a padlóvonaltól vagy a szegély­léctől mérjük ki. A szegélynek nem kell a belmagasság felénél húzódni: kisebb szobákban érdemes azt a padlóhoz közelebb elhelyezni. A gyerekek akkor tudnak benne gyönyörködni, ha szemmagas­ságban vagy annál alacsonyabban húzódik.

Az ágy környékét tapétából készült vagy öntapadós sze­gélycsíkkal hangsúlyozzuk ki. Esetünkben a tündérek a sze­gély mellett a bútorkon és a fogasokon is visszaköszönnek.

Egy gyerekszoba berendezésekor általában bátrabban kísérletezünk, mint a lakás többi részének kialakításakor. Itt még azok is szabadjára engedik fantáziájukat, akik a lakás többi részében inkább a visszafogottabb megoldásokat választották. Az addig inkább pasztellszíneket kedvelő szülők egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy élénk rózsaszín festékek, elvarázsolt kastélyokkal, égitestekkel vagy vadállatokkal díszített tapéták között válogatnak óraszám, és fáradhatatlanul vadásznak olyan kiegészítőkre, amelyekkel tökéletessé tehetik a gyerekek mesebirodalmát.

Mert a gyerekszoba tényleg mesebirodalom

Ez az a hely, ahol a kis lakók eltervezik világraszóló kaland­jaikat, elkészítik színpompás rajzaikat és egyáltalán: visszavonulhatnak a képzelet világába. Ha olyan környezetet teremtünk csemeténknek, ahová szíve­sen vonul vissza, egyben fantáziavilágát is fejleszt­jük – nem utolsó sorban saját kreativitásunkat is szabadjára engedhetjük.

Ez a cikksorozat segít abban, hogy a gyerekszoba be­rendezésekor maradéktalanul ki tudjuk használni a szoba adottságait. Megismerhetjük a legfontosabb tervezési szempontokat. Ezenkívül számos praktikus tanáccsal is ellát bennünket a cikksorozat – hiszen még egy tündérkirálynőnek vagy egy űrhajósnak is szük­sége van például egy kényelmes ágyra!

A cikksorozatban találunk olyan berendezési ötleteket vagy részletmegoldásokat, amelyek kivitelezését lépésről lépésre megismerhetjük, legyen szó akár egy bébi­takaró díszítéséről, egy gardróbszekrény felújításáról vagy a fal csinosításáról. Minden bemutatott darab könnyen, akár egy hétvége alatt elkészíthető, emel­lett pedig számos egyszerű ötletet is bemutatunk, amelyek akár egy délután vagy még rövidebb idő alatt megvalósíthatók.

Színtervek

Ha a gyerekszoba kiinduló állapota csupasz, fehér falakat jelent, kezdjük az első résszel (A színtervek összeállítása), amely segítségünkre lesz abban, hogy megtaláljuk az adott tér szem­pontjából legelőnyösebb színkombinációkat. Ez a rész bevezet a helyes színkeverés tudományába is, így biztosan kellemes színösszeállítást készítünk majd, és nem riadunk vissza a merészebb párosításoktól sem.

Tervezés

A bútorok és kiegészítők beszerzésében, az alaprajz kialakításában és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben nyújt hasznos segítséget a következő, Alaprajz, bútorok és padlóburkolat c. pont, amelyben szó esik a megfelelő ágy kiválasz­tásáról éppúgy, mint arról, hogyan találjunk olyan bútorokat, amelyek követik a gyerekek növekedését, és hogyan válasszunk olyan padlóburkolatot, amely kibírja a leghevesebb gyerekszobai csatározásokat is. Ebben a részben a helyes alaprajz kérdésével foglal­kozunk, így még a legkisebb vagy legszabálytalanabb alaprajzú szoba berendezése sem jelent majd gondot.

Minden szülő szíve vágya, hogy a rengeteg já­tékot legyen hova elpakolni. Ebben nyújt hasznos segítséget a Tárolási ötletek c. rész, amelyben bemutatjuk, hogyan lehet eme fontos kérdést praktikusan és elegánsan megoldani. Ebből a cikksorzatból azt is megtudhatjuk, hogyan párosítsuk egymással a részleteket úgy, hogy egységes egésszé álljanak össze, és milyen kiegészítőket válasszunk, hogy a tér valóban életre keljen.

A gyerekek ízlése csaknem olyan gyorsan vál­tozik, mint ahogyan nőnek. Ötleteket találunk arra, hogyan alakítsuk át a szoba összképét néhány egyszerű fogással. A fejezetben ötleteket találunk az otthoni tanulósarok kialakítására éppúgy, mint arra, hogyan teremtsük meg a pihenés, a szabadidős tevé­kenységek vagy vendégfogadás ideális feltételeit.

A gyerekszobát az élénk színek és vidám minták töltik meg élettel.

A kerek „kajütablakoknak” köszönhetően egy valódi hajókabinban érezhetjük magunkat!

A lakásban válasszunk kevésbé erőteljes színeket, a gyerek­szobában azonban nem kell visszafognunk magunkat: használjunk bátran harsány színeket! Tekintsük a színkört szórakoztató játéknak. A gyerekek fogékonyak az élénk színekre, ezért ha rájuk bízzuk a választást, készüljünk fel a legkáprázatosabb színkombi­nációkra!

Hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket, néhány szabályt előzetesen mindenképpen állítsunk fel és ne feledjük, hogy a gyerekszoba a játék mellett a pihenés helye is. Azt is tartsuk szem előtt, hogy bár ez a szoba a gyerekek birodalma, valószínűleg mi magunk is sok időt fogunk itt eltölteni. Ezért érdemes számunkra is kellemes, és a gyerekek ízlésének megfelelő színösszeállítás mellett dönteni.

Praktikus szempontok

Amikor kellően felszerelkeztünk színkártyákkal és tanácsadó könyvekkel, érdemes a hatalmas választékot az adott feltételekhez (a szoba alakja, mérete, a meglévő, esetleg beépített bútorok) leszűkíteni.

A szoba alakja

A tervezéskor igazodjunk a szoba méretéhez és arányaihoz. Az ügyesen megválasztott belsőépíté­szeti trükkökkel kiemelhetjük a szoba előnyös adottságait és még a kevésbé kedvező arányú szobákat is kellemesebbé tehetjük.

Négyzet alaprajz

Ez a legegyszerűbb alaprajz, bár amennyiben a szoba kicsi, dobozszerű hatást és a bezártság érzetét keltheti. Feldobhatjuk az összhatást, ha az egyik falat a töb­bitől eltérő színűre festjük vagy tapétázzuk. így a szo­ba már nem tűnik szabályos négyzet alaprajzúnak, és érdekes, figyelemfelkeltő fókuszpontot hozhatunk létre. Jó, ha ennek a kiemelt falnak a színe visszaköszön a bútorokon vagy kiegészítőkön (pl. egy színesre festett széken, szőnyegen vagy ágytakarón).

A sötét színűre festett falnak köszönhetően a ferde mennyezet érdekes, dekoratív részlet lett.

Egy szűk sarkot élénk színekkel tehetünk vonzóbbá; itt kellemes tanulósarkot alakítottunk ki.

Téglalap alaprajz

Ebben az esetben legfontosabb feladatunk, hogy a szoba kellően kiegyensúlyozott arányokat mutasson. Ez különösen fontos, ha az ágyat csak a hosszabbik fal mentén tudjuk elhelyezni. Célunkat legkönnyebben úgy érhetjük el, ha az egyik vagy mindkét hosszabbik falat világosabb árnyalatúra festjük – így azok rövidebbnek tűnnek, így a szoba arányai sokkal kellemesebbnek tűnnek.

L alakú szoba

Egy éles sarkot nehéz elrejteni, ezért inkább emeljük ki! Lányszobákban ez az ideális helye a szépítkezősaroknak, tükörrel és fésülködőasztallal. De kerülhet ide az íróasztal vagy a számítógép is, amely­hez megfelelő asztalt és helyi világítást kell elhelyez­nünk. Emeljük ki ezt a területet festéssel vagy mintás tapétával, vagy akasszunk a falra parafa táblát, így a gyerekek saját alkotásaival díszíthetjük a szobát.

Mit őrizzünk meg az eredeti berendezésből?

Ha a szoba teljesen üres, színválasztásunkkal sem­mihez nem kell igazodnunk, ha azonban megtartunk néhány berendezési tárgyat, azokat figye­lembe kell vennünk a tervezésnél. Utóbbi esetben a már adott színek visszatérhetnek néhány kiegé­szítőn is. Ha pl. megtartjuk a padlószőnyeget, válasszunk ugyanolyan színű párnákat, lámpa­ernyőket, képkereteket vagy ágytakarókat, a fal színe pedig legyen eltérő.

Néhány további ötlet az egységes összkép megteremtéséhez:

• Ha a beépített bútorok vagy a meglévő padló­burkolat nagy felületű, az összkép maradjon egyszerű, és legfeljebb két további szín jelenjen meg a falakon és bútorokon.
• Egy adott szín árnyalatainak párosítása sok­szor mutatósabb, mint az éles kontrasztok. Az olyan élénk színek mellé, mint pl. a vörös, válasszunk sápadtabb rózsaszínt.
• Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy he­lyesen párosítottunk-e színeket, keressünk mintás kiegészítőket az egyszínűek helyett. Ezek segítenek a megfelelő színpárok meg­találásában.
• Ha sok fehér vagy krémszínt alkalmazunk, akár a mintákon, akár egyszínű fal- vagy fafelületeken, könnyebben tudunk harmonikus összképet kialakítani.

Térhatás és színek

A világosabb színek nagyobbnak mutat­ják, míg a sötétebb, melegebb színek ki­sebbítik a teret. Ennek ismeretében te­hát amennyiben egy kicsi szobát nagyobb­nak szeretnénk mu­tatni. válasszunk világosabb színeket, míg ha egy nagy szo­bát szeretnénk összefogottabbá tenni, egy vagy két falat fessünk sötétebbre.

A gyerekek választása

Ha gyermekünk nagyon erőteljes színt választ (pl. harsány rózsaszínt vagy narancssárgát) meglehetősen nyomasztó lehet, amennyiben az összes falat azzal festjük be. Mégis érdemes csemeténkre bízni a választást, még akkor is, ha egészen kicsi gyerekről van szó: elvégre az ő szo­báját készülünk berendezni! Néhány alapelvet azonban érdemes betartani, így az összkép biz­tosan kiállja majd az idő próbáját.

A következők­ben ehhez adunk néhány hasznos tanácsot:

• Derítsük ki, melyek gyermekünk kedvenc színei, majd válasszuk ki azok nekünk is tetsző árnyalatait. így biztosan olyan színt választ, amelyet mi is kellemesnek találunk.
• Hagyjuk, hogy gyermekünk válasszon a színkártyák közül, de a szoba berendezé­sénél az adott színt kombináljuk vissza­fogottabb színekkel, így a végeredmény sokkal kellemesebb lesz. A kicsi által kivá­lasztott élénk narancssárga vagy rózsaszín remekül mutat majd pl. néhány széken vagy játéktartó dobozon, sőt az egyik falat is befesthetjük ilyenre.
• Engedjük, hogy csemeténk kiválasszon egy színt, de annak két-három árnyalattal világosabb változatát alkalmazzuk a be­rendezésnél, így biztos nem kell majd nap­szemüveget feltennünk, ha bemegyünk a szobába.

Festékminták

A legegyszerűbben úgy tesztelhetjük az adott színárnyala­tot, ha próbafelületet készítünk belőle pl. kartonpapír-darabon. A befestett papírda­rabot próbáljuk oda a fal és a szoba kü­lönbözőpontjaihoz, hogy megvizsgálhas­suk, hogyan mutat a különböző fényviszonyok mellett. Ezt a műveletet ismé­teljük meg különbö­ző napszakokban. Ha egyszerre többféle színt is kipróbálunk, az egyes kartondara­bok hátára jegyezzük fel, hogy melyiken melyik festéket hasz­náltuk.

A színes, függőleges csíkok különlegessé teszik az egyszerű fenyőfa szekrényt.

A térkihasználás

A megfelelően megválasztott színekkel és minták­kal hangsúlyozzuk ki a szoba előnyös tulajdon­ságait, a kevésbé szerencsés adottságokat pedig igyekezzünk tompítani. A következőkben ehhez adunk néhány hasznos tanácsot.

Kis alapterületű és kis belmagasságú szoba

• Világos vagy pasztellszíneket alkalmazzunk, a sötétebb árnyalatokat csak egy vagy két falra vagy bizonyos részletek kiemelésére hasz­náljuk. Ezek különösen alkalmasak egy-egy érdekesebb részlet (pl. ferde mennyezet) ki­emelésére.
• Kerüljünk minden olyan elemet (pl. széles, víz­szintes csíkok a falon), amelyek vízszintes irányban kettéosztják a szobát. A függőleges csíkozás magasabbnak mutatja a helyiséget, amennyiben azonban a szoba keskeny is, ezzel a trükkel is bánjunk csínján, mert kiemeli a kedvezőtlen arányokat.
• Aprómintás tapétát válasszunk, és kerüljük a túlságosan buja mintázatú párnákat és szőnyegeket, különben azok túlságosan uralni fogják a teret.

Nagy alapterületű és magas szobák

• Válasszunk meleg színeket, a falfelületeket pedig tagoljuk mintákkal, polcokkal vagy képekkel.
• Ha nagyon nagy a szoba belmagassága, a mennyezetet a falnál egy-két árnyalattal söté­tebbre fessük, így kisebbnek tűnik a tér.
• A falat szegéllyel vagy párkánnyal osszuk meg, alulról mérve nagyjából a magasság egyharmadában (szemmagasság alatt), így eltereljük a figyelmet a magas mennyezetről.

Természetes világítás

A megfelelően megválasztott szín világosabbnak és tágasabbnak mutatja a teret. Bizonyos színek jóval világosabbnak mutatnak egy sötét szobát, míg a melegebb, sötétebb színek tompítják a túlságosan erős fényt. Azokban a szobákban, amelyek kevés természetes fényt kapnak (a kis ablakok vagy a ked­vezőtlen tájolás miatt), meleg színárnyalatokkal, a nagyobb ablakokkal vagy sok természetes fénnyel megáldott szobákat pedig hidegebb árnyalatokkal fessük ki. A melegebb árnyalatokban több vörös és sárga, míg a hidegebbekben több kék pigment található. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kék szín minden esetben hidegnek tekinthető – a türkiz vagy lilás színek melegebbnek tűnnek, mert több sárga és/vagy vörös pigmentet tartalmaznak.

Hogyan társítsuk a színeket?

Hogyan állíthatunk össze harmonikus, mégis tetszetős színpárosí­tásokat? A kérdésre a választ a színkörben találjuk meg. Ezt forgal­mazzák pl. a festékgyártók is, és segítségükkel könnyebben eldönthetjük, hogy mely színek illenek egymáshoz.

A következőkben három olyan módszert mutatunk be, amelyekkel tetszetős színösszeállításo­kat tervezhetünk.

• Monokróm összeállítás: Ennél a színeket a színkör egy adott körcikkeiből válogatjuk össze, azaz egy adott szín különféle ár­nyalatait használjuk. Ezzel a módszerrel nem tévedhetünk nagyot, és akkor is be­vált módszer, ha csemeténk ragaszkodik ahhoz, hogy az egész szoba vörösben vagy rózsaszínben pompázzon.
• Komplementer (kiegészítő) színek: Ilyenkor a színeket a színkör egymással szemben fekvő körcikkeiből választjuk (pl. kék és sárga). Ez már jóval több merészséget kíván, mint az előző módszer, egy gyerekszobában azonban jól mutatnak merészebb ötletek. Ha kissé visszafogottabb összeállítást szeretnénk, válasszunk majdnem komplementer színeket, azaz ne az adott színnel szemben lévő, hanem az amelletti körcikket. Bevált párosítás pl. a kék és a citromsárga.
• Egymással harmonizáló színek: Ennél a vál­tozatnál a színkör egymás melletti körcikkeit választjuk, pl. zöldet és sárgát. A színek élénkségétől függ, hogy az összhatás élénk vagy kissé tompább, de minden esetben kellemes és lakályos.

Válasszunk a színkörön egymás mellett lévő színeket, így kellemes, vidám lesz az összhatás.

Komplementer színek: azért hogy ne legyenek túlságosan erőteljesek és nyomasztók a színek, válasszunk majdnem komp­lementer színeket, azaz a színkörön ne a ponto­san szemben lévő, hanem az amelletti körcikket vá­lasszuk.

Monokróm összeállítás: egy adott szín különböző árnyalatait párosítjuk, így nyugodt lesz az összkép, amelyhez könnyen találunk kiegészítőket.

Az egymással har­monizáló színek meg­nyugtatóan hatnak.

A minták kiválasztása

A gyerekek a színek mellett a mintákat is nagyon szeretik; utóbbiak segítségével könnyen eleget tehetünk hirtelen feltámadt vonzalmuknak pl. az űrhajók vagy a pónilovak iránt.

Néhány szempontra azonban érdemes figyelni a minták kiválasztásánál és társításánál:

• A minták mérete igazodjon a szoba arányaihoz. Egy nagy, üres falfelületen vagy ablak előtt jól mutatnak a nagyobb minták, egy kisebb szobában vagy kis felületeken viszont inkább kisebbeket alkalmazzunk.
• Bizonyos minták (pl. kis pöttyök, csíkok és kockák) bárhol jól mutatnak, anélkül, hogy túlságosan ural­nák a környezetüket. Emellett könnyebben is talá­lunk hozzájuk kiegészítőket, és nem lesznek túl ha­mar unalmasak sem.
• Bátran keverjük egymással a különféle mintákat. Egy nagyobb méretű virágmintákkal díszített felület re­mekül mutat valamilyen kockás mintával, feltéve, hogy a két mintában legalább egy közös szín található.
• Az erőteljesebb mintákat ellensúlyozzuk vissza­fogottabb elemekkel. Válasszunk pl. fehér alapszínű tapétát vagy textilt, vagy a sötétebb színű, mintás tapétát ellensúlyozzuk halványabb padlóburkolattal és természetes fafelületekkel.
• A munka nehezét hagyjuk meg a gyártóknak. Sok lakberendezési áruházban kaphatók egymással kom­binálható termékcsaládok, amelyek színe és mintá­zata biztosan illik majd egymáshoz.

Tapétával kiemelt falfelület

Az egyszerűbb szoba­belsőt izgalmasabbá tehetjük, ha a szoba egyik falát élénkebb mintázatú tapétával burkoljuk. Ez megkönnyíti a tapétázást, és kihangsúlyozza a helyi­ségnek ezt a részét. Ki­sebb szobáknál ezzel a módszerrel nem kelte­nek „dobozszerű” ha­tást, a túl nagy méretű vagy nagy belmagassá­gú helyiségekben pedig a sima festett falfelület­tel vagy egyszínű tapé­tával kombinált nagy­mintás tapétával tagol­hatjuk a falfelületet.

A mintás tapéta kivá­lasztásánál azonban ügyeljünk arra, hogy harmonizáljon a többi falfelülettel. Ennek leg­egyszerűbb módja, ha a kettőt egy közös szín köti össze. Mindig a ta­péta típusához való ta­pétaragasztóval ragasszuk fel a tapétát.

Izgalmasabb lesz a nagy fafelület, ha az egyik falat a többitől el­térő, nagymintás tapé­tával vonjuk be. Ebben a szobában az eltérő min­tázatú tapétát azonos szegélycsík fogja egybe.