Építkezés - 98. oldal

Minden lépcsőhöz tartozik korlát is. Az oldalt fallal határolt lép­csőházban legalább karfát kell a falra szerelni. És mi van, ha a lépcső még nincs is meg? Semmi baj: az ezermesternek csak fára és néhány ügyes fogásra van szüksége ahhoz, hogy ezt a feladatot is megoldja.

Ha azt akarjuk, hogy saját készítésű lépcsőkorlátunk úgy nézzen ki, mintha szakiparos készítette volna, mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy szeget vagy csavart sehol se lehessen azon látni. A fakorlát végtére is egy értékes „bútordarab”, amely a ház középpontjának egészen sajátos jelleget ad. Az itt bemutatott csapozott-ragasztott megoldás kielégíti ezt a kívánalmat.

Az előkészületek:

Az első és az utol­só foknál, továbbá minden „stratégiai” pontnál, például a lépcsőház sarkaiban acél horgonyokkal betonozzunk be a födémbe négyszög keresztmetszetű (4×4 cm-es) acéloszlopokat. A fö­démből véssük ki a megfelelő helyet és gyorsan kötő cementtel rögzítsük az oszlopokat. Természetesen sokkal jobb, ha a korlátnak ezt az alapkonstruk­cióját már az építkezés idején bebeto­nozzuk.

Az oszlopok készítésének második része:

Táblásított falapokból (ez a barkácsáruházakban kapható) fűrészeljünk ki négy darabot, amelyek összeragaszt­va pontosan az acéloszlopokra ráhúz­ható alakzatot adnak. Azokon a helye­ken, ahová később a karfának és az alsó kereszttartónak a megfelelően kimart csapjai fognak illeszkedni, készítsük el a szükséges nyílásokat (csapozott kö­tés). Amikor az oszlopok „faköpenyének” a ragasztása megszáradt, addig csiszoljuk azt, amíg azt a benyomást keltik, mintha egy darabból készültek volna.

A következő lépés az alsó kereszt­tartó beillesztése

A gondos munka itt alapvető követelmény. Az oszlopoknak és a kereszttartóknak nemcsak tisztán illeszkedniük keli egymásba, hanem az összerakott szerkezetnek a fémprofi­lokon egészen a padlóig kell lecsúsznia. A munka ezután kezdődő része meglehetősen egyhangú: ki kell fűré­szelni a korlátdeszkákat. Ehhez szintén táblásított fát használjunk (vastagsága 18 mm). Példánkban a korlátnak érde­kes megjelenést ad, hogy azon válta­kozva két-két deszka keresztben, majd a következő kettő hosszirányban helyezkedik el.

A deszkák mindkét homlokoldalán furatokat készítünk a köldökcsapok­nak. Ez később megbízható össze­köttetést teremt az alsó kereszttartó és a felső karfa között. Most már csak a karfa végeit kell úgy kimarni, hogy azok illeszkedjenek a faoszlopokba. A karfa magassága 95 cm a kész padlótól számítva.

A korlátot ragasztóval és csavarszorítókkal állítjuk össze. A szorítók pofái és a korlát alkatrészei közé tegyünk kis falapokat, nehogy a csavarszorító belenyomódjon a fába. A korlát alkatrészeit összeszerelés előtt környezetbarát parkettlakkal három­szor kenjük át. A lépcsőházban szintén „láthatat­lanul” szereljük fel a falra a karfát. A fal és a karfa között fa távtartókat helyezünk el, ezek a falon át menetes orsókkal vannak egymáshoz csavaroz­va. Ezekre a távtartókra ragasztással erősítjük fel a karfát, a kötést köldök­csapok teszik szilárddá.

A tömör falépcső lépcsőfokai egyszerűen be vannak függesztve

A tömör falépcsők nagyon drágák. Ezért egy olyan könyvben, amely az olcsó építkezésről szól, semmi keresni­valójuk sincs. Kivéve, ha olyan rendsz­ert sikerül találni, amely egyrészt jelen­tős mértékben lehetőséget nyújt a saját munkavégzésre, másrészt annyira rugalmas, hogy gyakorlatilag bármelyik lépcsőházban alkalmazható. A most bemutatott rendszer mindezeket a követelményeket kiválóan kielégíti.

A szerelés két szakaszban történik. Először a lépcső pofadeszkáit állítjuk össze és szereljük fel a lépcsőház falára. Ezt követően függesztjük be a lépcsőfokokat. A megoldás lényegét a lépcsőtartó vasalatok jelenti, amelyek némileg a bútor aj tok kivetőpántjaira emlékeztetnek. A vasalat menetes szá­rát becsavarjuk a pofadeszkába, a ki­álló hengeres részre fekszik fel a lép­csőfok (lásd bal oldali képek). Ennek a megoldásnak az a nagy előnye, hogy a lépcső készítése közben a nyers épület minden, eddig rejtve maradt pontat­lanságát ki lehet egyenlíteni.

A lépcső felépítése:

A példában szereplő húzott fokú lépcsőnél először a három pofadeszkát állítjuk be a lép­csőház falai mentén (a pofákat a sarok­pontokban támasszuk alá faléccel – ideiglenes kitámasztás -, még ne csavarozzuk hozzá a falhoz). A belső, szabadon álló pofadeszka két oszlop­pal együtt alkotja a lépcső centrumát az orsótér körül. A lépcsőtartó vasala­tokat ebben a stádiumban tesszük a helyükre.

Az építmény stabilizálása céljából a középső lépcsőfokot és a lépcső felső lezárásánál egy keresztdeszkát be kell állítani. Ezzel a lépcső pontosan be van állítva és a pofadeszkákat keretdűbelekkel oda lehet csavarozni a falhoz. A furatokat úgy fúrjuk ki, hogy a csavarfejeket később eltakarják a lép­csőfokok. Amikor minden dűbel a helyén van, kezdődhet a lépcsőfokok felszerelése. Először a sarokfokot te­gyük be, majd alulról kezdve az összes többi fokot is tegyük a helyére. A lép­csőtartók fészkeinek készítéséhez ér­demes sablont készíteni.

Legkésőbb ekkor ennek a lépcsőnek egy további előnyét is felismerjük: ha valamelyik lépcsőfok megsérül, azt minden további nélkül ki lehet cserélni. Egyébként ha saját műhelyünk az ilyen igényes munkákra nincs felké­szülve, a pofadeszkákat és a lépcső­fokokat készíttessük el egy asztalossal.

Végül szereljük fel a lépcsőkorlátot. Az alsó oszlop acélcsappal a padlóba van erősítve (ez védi a lépcsőt elcsú­szás ellen). Az alsó oszlopot két továb­bi csavar erősíti a belső pofadeszkához. Ezeket a csavarokat besüllyesztjük az oszlopba, így a csavarfejeket takaró­kupakokkal el lehet rejteni. A karfát az oszlopok közé szereljük be. Előtte azonban állítsuk be a korlátrudakat (távolságuk legfeljebb 12 cm) e pofa­deszka és a karfa közé.

Korlát készítése:

Lépések:

1. A korlát félkész oszlopai: táblásított „faköpeny” az acéloszlopokon
2. Az oszlopok négyszög keresztmetszetű acélvázát bebetonozzuk a nyers födémbe
3. A faoszlopokat megcsiszoljuk. A kereszttartók fejei úgy vannak lemarva, hogy az oszlopok köpenyén lévő nyílásokba illeszkedjenek. Ezután az egész szerkezetet felülről rátoljuk az acéloszlopokra
4. A korlátokat megcsiszoljuk és bevonjuk lakkal
5. A lemart karfák beillesztését is nagyon gondosan kell végezni
6. Ragasztás közben a korlátelemek és a csavar-szorítók közé kell fadarabok védik a fafelületet a sérüléstől
7. A karfák távtartóit mentes orsók kötik egymáshoz
8. Profi munka: a szerelőelemekből a kész karfán semmi sem látszik

Tömör falépcső építése:

Lépések:

1. A tömör falépcső építése azzal kezdődik, hogy a lépcsőházban a helyükre tesszük a pofadeszkákat
2. Villáskulccsal becsavarjuk a deszkába a lépcsőfokok tartóit
3. A felső szint kész padlójának felső széle a lépcső záródeszkájával egy szintbe kerüljön
4. Az orsóteret az oszlopok és a belső pofadeszka ha­tárolják, jói látható a sarok ideiglenes alátámasztása
5. Az építményt a lépcső közepén elhelyezett lépcsőfok merevíti
6. A lépcsőfokok tartóinak fészkeit sablonnal készítjük el. A fúrás után a fészkeket oldalirányban kivéssük
7. A pofadeszkák végleges ráerősítése a lépcsőház falára. A furatot úgy helyezzük el, hogy…
8. …a keretdűbelt később eltakarja egy lépcsőfok
9. Merevítés céljából felül helyezzünk el még egy lépcsőfokot
10. Amikor aztán a legalsó lépcsőfok is végleges helyén van, akkor a sző szoros értelmében már…
11. …semmi sem csúszhat félre. A következő lépés a sarokfokok berakása, majd az összes többi lépcsőfok is a helyére kerül
12. A lépcsőfokokat a lépcsőfok-tartókon át becsavart csavarok rögzítik

Lépcső építésének második része:

Lépések:

1. Most kerül sor a lépcsőnek az alsó szint padlójához való rögzítése
2. …és fúrjunk a padlóba egy lyukat. A korlátoszlopba alulról csavarjuk be egy acélcsapot
3. Az oszlop csapját dugjuk be a padló furatába, majd két csavarral erősítsük az oszlopot a lépcső pofadeszkájához
4. Az utoljára becsavart csavarfejeket a megfelelő kupakokkal takarjuk el
5. Amikor a korlátot szereljük, a függőleges rudakat először a pofadeszkába dugjuk be, azután tegyük fel a végleges lezárást biztosító karfákat

Két szint között az összeköttetést legolcsóbban házilag betonozott lép­csővel lehet megteremteni. Ezt azután fa lépcsőfokokkal (drága) vagy burko­lólapokkal lehet burkolni. Esetünkben a burkolólapok mellett döntöttünk, mert ez illik a közlekedők padlójához, sokkal tartósabb, mint a falépcső és tisztántartása is könnyebb.

Fontos a tervezés és a mérés!

Mielőtt azonban a lerakáshoz hoz­zálátnánk, mérjük le a lépcső méreteit. Pontosan határozzuk meg a felső szint padlóburkolatának felső széle és az alsó szint padlóburkolatának felső széle közötti távolságot (esetünkben ez 2,71 m). Ezt az értéket osszuk el a lép­csőfokok számával, a példában ez 16. Egy-egy lépcsőfok magassága (2,71 m osztva 16-tal) kereken 16,9 cm. Rajzol­juk fel a lépcső pontos kontúrját (a lépcsőfokok felső szélét és első oldalát) a lépcsőház falára. Nem csak a lépcsőfokok magasságának, hanem mélységének is mindig azonosnak kell lennie.

Most kiderül, hogy pontosan beto­noztuk-e a lépcsőt. Ha nincsenek na­gyobb eltérések, vékonyágyazatú ra­gasztót is használhatunk – egyébként közepes ágyazatú ragasztót vagy nor­mál habarcsot kell a burkolólapok alá felhordani.

A munka legvégén a lépcső mentén is elhelyezzük a szegélyburkoló lapokat.

Lépcsők burkolása:

Lépések:

1. A burkolat kontúrját rajzoljuk fel a falra, hogy minden lépcsőfok azonos magasságú legyen
2. Ha a betonozás pontos volt, vékonyágyazatú ragasztó is használható
3. A nagyobb eltéréseket normál habarccsal lehet kiegyenlíteni
4. Különösen szép eredményt kapunk, ha a lábazat burkolásai a lépcső mentén is folytatjuk

Jól néz ki és egyáltalán nem is nehéz, feltéve, hogy tudjuk a mód­ját: ez a padlóburkoló lapok átlós lerakása. Most olyan technikával ismerkedhetünk meg, amelyet gyakorlatlan ezermesterek is eredményesen tudnak alkalmazni.

Ugye, ismerjük ezt az érzést? Meglátogatjuk barátainkat, és úgy érezzük, hogy a lakásuk valahogyan más, mint a mienk. Keres­sük, hogy mi lehet ennek az oka. Pedig gyakran csak apróságokról van szó. Például a fallal párhuzamosan rakott padlólapok unalmasak, az átlós burko­lat viszont felélénkíti a helyiséget. Próbáljuk ki magunk is: a leragasztás előtt rakjuk le „szárazon” a padló­lapokat előbb az egyik, aztán a másik változat szerint.

Ez a lerakási próba azután véletlenszerűen egy olyan technikára is rávezetett, amelyet a hobby-padlóburkolók is sike­resen tudnak alkalmazni. A padló­lapok lerakásánál ugyanis kínosan kell ügyelni arra, hogy a fugák szélessége ne változzon. Ha egyetlen egyszer hibát vétünk, az egyik helyen máris centiméternyi hézagok tátongnak, míg a szomszédos lapok szinte egymásra csúsznak. A távtartó keresztek sem sokat érnek. Van-e, aki ennek hatására nem veszíti el a fejét? Pedig a megoldás egyszerű: a helyiséget először „szára­zon” rakjuk ki, a tört méretű darabokat vágjuk méretre, és csak azután hordjuk fel a ragasztót a lapok alá.

A padlóburkolás nyolc munkafázisa

E helyen csak címszavakban soroljuk fel azokat a fontos tennivalókat, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy a padlóra valóban jól sikerült kerámiaburkolat kerüljön:

1. Az esztrich egyenetlenségeit csi­szoljuk le, a laza részeket távolítsuk el.
2. A port seperjük össze, a padlót mos­suk fel. A padlófűtést (ha van ilyen) kapcsoljuk ki, várjuk meg, amíg a padló kihűl.
3. Hordjuk fel az alapozót. Fontos: a göngyölegen lévő használati utasítást nézzük át!
4. „Szárazon” rakjuk le a lapokat. Minden tört méretű darabot vágjunk méretre. Egyidejűleg több csomagot bontsunk ki és a lapokat hol az egyik, hol a másik csomagból vegyük, így a színárnyalatokban esetleg mutatkozó kis eltérések nem tűnnek fel. Az esztrichben lévő tágulási hézagok fölött a padlólapokban is végigmenő fugát kell kialakítani.
5. Zsinórral és szintezőléccel folya­matosan ellenőrizzük, hogy jól feksze­nek-e a lapok.
6. A csemperagasztót tiszta edényben keverjük meg. A szoba egyik szélén tegyünk szabaddá lm²-t, és hordjuk fel a csemperagasztót a padlóra (először a kenőlap sima oldalával húzzunk fel egy vékony kontaktréteget, majd a fogazott oldalával fésüljük át a ragasztóágyat). A lapokat teljes felületükkel tegyük bele a ragasztóba. Munka közben a lazán lerakott la­pokon térdeljünk, a kész felület előt­tünk legyen.
7. A burkolatról töröljük le a ragasztó maradványait, ezzel megkönnyítjük a későbbi tisztítást.
8. A padlólapok lerakása után két nap­pal hordjuk fel a fugázóhabarcsot és tisztítsuk meg a felületet. A munkát kis részletekben végezzük (a fugázóha­barcsnak nem szabad megkeményed­nie).

Apró, de fontos tanács: a padlóban a világos fugák nagyon gyorsan elpisz­kolódnak. Jobb, ha sötét fugákat alkalmazunk. A beszennyeződött világos fugák megtisztítása nem sokat ér, mivel azok hamarosan újra csúnyává válnak. Ilyen esetben ne sajnáljuk a fáradságot, és utólag színezzük sötétre a fugákat.

Burkolólapok lerakása:

Lépések:

1. A burkolólapok lerakása előtt csiszoljuk át az esztrichet. Ezután távolítsuk el a csiszolásnál keletkezett port…
2. …és az egész felületet gondosan mossuk fel
3. Hordjuk fel az esztrichhez és a burkolólapokhoz egyaránt alkalmas alapozót
4. A burkolólapokat először „szárazon” rakjuk le a szobában. A lapokat több csomagból,…
5. …keverten alkalmazzuk. így az árnyalatnyi színeltérések kiegyenlítődnek. A burkolólapok helyzetét szintvonalzóval ellenőrizzük
6. Már most vágjuk méretre a burkolat szélére kerülő, tört lapokat is
7. Ez a lerakási mód a laikusokat sem hozza zavarba: nagyjából 1 m²-ről szedjük fel a lapokat,…
8. …majd hordjuk fel a csemperagasztót: először egy vékony kontaktréteget, azután a fogazott felületű részt
9. A lapokat enyhe nyomással rakjuk bele a friss ragasztóágyba. Az újonnan lerakott lap helyzetét a körülötte lévő többi laphoz igazítsuk hozzá. Az ideiglenesen elhelyezett fugakereszteket ezután kivehetjük

Burkolás további befejező lépései:

Lépések:

1. A lapok széléről töröljük le a csemperagasztó maradványait, ez megkönnyíti a későbbi tisztítást
2. Legkorábban két nappal a lerakás után, kis részletekben végezzük el a fugák kitöltését fugázó masszával
3. A burkolólapok tisztítása közben egyúttal a fugákat is formázzuk meg
4. A hangszigetelés érdekében a fal és a padló között ne legyen merev kapcsolat
5. A lábazati lapok felragasztásánál ügyeljünk arra, hogy a „kritikus” hézagba ne kerüljön habarcs
6. A burkolólapok szélét gondosan ragasszuk le és a hézagot szilikonnal töltsük ki

Türelem és idő: a csempézés megtanulható

Az ajánlott technika nagy előnye, hogy az előkészületek ideje alatt bármikor szünetet tarthatunk, mert a ragasztó még nincs megkeverve. Amikor viszont már ragasztjuk a lapokat, a ragasztót hamar felhasználjuk, hiszen már min­den tört darab is méretre van vágva. Különösen a zegzugos helyiségekben végzett munkánál fordul elő, hogy a megkevert ragasztó sokáig feleslegesen áll, mert sok illesztendő lapot kell méretre vágni. Meleg napokon ez gon­dot okozhat, hiszen akkor a ragasztó gyorsabban köt.

Az itt alkalmazott módszerrel a padlóburkolat minden korrekcióját (el­sősorban a fugaszélességek kiigazítá­sát) a tényleges ragasztás előtt nyugod­tan végre lehet hajtani. A módszer hát­ránya: természetesen némileg több időt vesz igénybe. A profik ezért soha­sem alkalmazzák ezt a technikát. Sajnos, ez néha meg is látszik az eredményen.

A szőnyegpadló ragasztás nélküli leterítése nagyon egyszerű. Fontos azonban hogy a helyiség ne legyen nagyobb, mint 20 m², és a burkolat hátoldalán habanyagréteg legyen. A szőnyegpadló széleit kétoldalas ragasztószalaggal kell rögzíteni. Erre a ragasztószalagra akkor is szükség van, ha a szőnyegpadlót szoba közepén kell illeszteni. A másik lehetőség: a szőnyeg­padlót szőnyegrögzítővel vagy szőnyegragasztóval teljes felülete mentén ráragasztjuk az esztrichre.

A szőnyegpadló vásárlása előtt hossz- és keresztirányban mér­jük meg a helyiség területét (beleértve a fűtőtestek fülkéit és az aj­tónyílásokat is). Az így meghatározott méretekhez szabási hulladék miatt adjunk hozzá 10 cm-t. Az esetleges il­lesztéseket úgy helyezzük el, hogy azok lehetőleg bútorok alá kerüljenek, semmi esetre sem ajtók környékére. Az összeillesztéseket a „kettős vágás” módszerével készítsük el: a szomszédos szőnyeglapokat néhány cm-nyi átlapo­lással tegyük egymás mellé és a sző­nyegvágó késsel az átlapolás közepén készítsük el a két rész pontos össze­illesztését lehetővé tevő vágott élt (a vágás műveletéhez hosszú acélvonal­zót használjunk).

Ha az alap egyenetlen, önterülő fo­lyékony tapaszt vagy rugalmas kiegyen­lítőmasszát oszlassunk el a felületen. PVC-padlóra, linóleumra vagy bur­kolólapokra a szőnyegpadlót az alap bármilyen előkezelése nélkül le lehet fektetni.

A munka menete:

Tekerjük szét a szőnyegpadlót, majd befelé mind a négy oldalát hajtsuk vissza . A burkola­tot így könnyen lehet mozgatni. Két sarkát visszahajtva állítsuk be végleges helyére és a szőnyeg egyik szélét igazít­suk be pontosan a fal mellé. Ezután a másik két sarkot is hajtsuk vissza, majd a széleken túlnyúló csíkokat a szőnyeg­vágó késsel vágjuk le (ha a penge élet­lenné vált, cseréljük ki). Ha a szőnyeg­padlót nem ragasztjuk le, a szoba falai mentén és az ajtónyílásban kétoldalas ragasztószalaggal rögzítsük azt.

A szőnyegpadlók szélessége általá­ban 4 vagy 5 m, lakószobákban ezért csaknem mindig toldás nélkül lerak­hatok. Ha velúr szőnyegpadlót kell két darabból összeilleszteni, ügyeljünk a szálirányra. Gyakran ismétlődő kérdés: lehet szőnyegpadlót alkalmazni, ha alatta padlófűtés van? A válasz: igen, ha a szőnyegpadló padlófűtéshez alkalmas kivitelű.

A szőnyegpadló széleit szegélylécekkel és profilokkal zárjuk le

Ha csak az egyik szobában alkalma­zunk szőnyegpadló burkolatot, akkor az ajtónyílásban záróprofilt helyezzünk el.

A falhoz való csatlakozás többféle­képpen is megoldható:

• fa szegélylécekkel, ezek szinte kor­látlan választékban kaphatók;
• a szőnyegpadlóval azonos anyagú szegélylécekkel;
• a PVC szegélylécekkel, ezek olcsók és lerakásuk is egyszerű. Hátrányuk, hogy nem csak az áruk, hanem a megjelenésük is elég „olcsó”.

Szőnyegpadló lerakásának lépései:

Lépések:

1. Rugalmas alapok (például régi fapadló) előkészítése: először alapozzuk, azután..
2. …terítsünk az alapra rugalmas kiegyenlítő masszát. Merev alapokhoz folyékony tapaszt használjunk
3. Kezdődik a lerakás. Tekerjük szét a szőnyegpadlót, majd mind a négy oldalát hajtsuk vissza befelé. A burkolatot így könnyen lehet mozgatni a szobában
4. A szőnyeg egyik szélét állítsuk be az egyik folytonos, falfülkék nélküli falhoz
5. A szőnyeg másik szélét a szőnyegvágó késsel vágjuk méretre (az életlen pengét cseréljük ki)
6. A falak mentén kétoldalas ragasztószalaggal rögzítjük a szőnyeget
7. Illesztés a „kettős vágás” módszerével: a vágott élt az átlapolás közepén készítjük el
8. A falakhoz való csatlakozás sokféleképpen kialakítható

A hajópadló olcsó, de kényes. Ha fafelületű, de strapabíró padlót szeretnénk, válasszuk a laminált padlót vagy a készparkettát. Ezek további előnye: egy 20 m²-es szo­ba padlóját 4 óra alatt le lehet rakni.

Kezdetben volt az a parkettpad­ló, amelyet szakember ragasz­tott az esztrich felületére. A kevésbé tehetős építkezők kedvéért azután megjelent a saját kezű lerakásra alkalmas készparketta. Az egyértelmű áttörés azonban még váratott magára. A nagy ugrást csak a laminált padlók hozták meg, amelyek rendkívül stra­pabírók, számtalan változatban kapha­tók és olcsók.

Parketta, laminált padló, készpadló

Tulajdonképpen miben térnek el egy­mástól?

Tekintsük át e helyen a fapad­lók legfontosabb tulajdonságait

Laminált padlók

A laminált padlók szerkezete több­rétegű. Az erősen terhelhető fedőréteg az Euro-szabványnak megfelelően há­rom osztályba van sorolva. Ezeket a következőképpen jelölik: AC1, jele „lakóház egy emberrel”, csekély igény­bevételre, például háló- és vendégszo­bához; AC2, jele „lakóház két ember­rel”, közepes igénybevételre, például lakószobához, ebédlőhöz, gyerekszobá­hoz; AC3, jele „lakóház három ember­rel”, erős igénybevételre, például lakó­szobához, előszobához, konyhához.

A második, szintén nagyon vékony laminát réteg (díszítőréteg) adja a pad­ló színét és mintázatát. A színválaszték bőséges. A harmadik réteg HDF-hordozó-lemezből (nagy sűrűségű farostlemez­ből) áll. A laminátum hátoldala nedvességtaszító. Ha a laminált padlót fürdőszobában kívánjuk alkalmazni, kérjünk tanácsot az építőanyag-kereskedésben. Vannak ugyanis olyan laminált padlók, amelyek még erre a célra is alkalmasak.

Valódi fapadlók

A valódi fapadlók egy erősen terhel­hető fedőrétegből, vékony színfurnér­ból és HDF hordozólemezből állnak. Előnyös, ha hátoldaluk (a laminált pad­lókéhoz hasonlóan) nedvességtaszító.

Készparketta

A készparketta hosszú deszkák vagy kisformátumú mozaikparketta formá­jában kapható. A színfából készült, lakkozott koptatóréteg 8- 10 millimé­ter vastag, így a padlót az évek során többször is át lehet csiszolni, és újra lehet lakkozni.

Parafa parketta

A parafa parketta felépítése ugyan­olyan, mint a készparkettáé.

Tömör fapadlók

A tömör fapadlók egyetlen darab­ból, a készpadlók több tömör rétegből készülnek.

A laminált padlókat úsztatva rakjuk le

A parkettát teljes felületével rá lehet ragasztani az esztrichre. Kevesebb munkával jár azonban az úszó lerakás (az „úszó” kifejezés ugyanúgy, mint az esztrichnél, itt is azt jelenti, hogy a padlóburkolat és az alap között nem lehet merev kapcsolat).

A laminált padlót mindig úsztatva rakjuk le. Az esztrich és a padlóburko­lat közé speciális papírból, polietilén habanyagból vagy parafából készített elválasztóréteg kerül. Szőnyegpadló alátét céljára nem alkalmas. A következőkben laminált padló habanyag alap­ra való fektetésének lépéseit követjük végig.

Akklimatizálódás!

A laminált padló kötegeit tartal­mazó csomagokat felbontatlanul, lega­lább 48 órán át, fektetett állapotban tároljuk a rendeltetési helyiségben (akklimatizálódás). Ezután lássunk munkához. Az esztrichben esetleg elő­forduló egyenetlenségeket tapasszal javítsuk ki, terítsük le a szigetelőréteg sávjait, majd próbaképpen (szárazon) rakjuk le az első sor laminált padlót. A horony a fal felé nézzen.

Az első sor utolsó darabját szúró-fűrésszel vágjuk méretre. Hulladék nem keletkezik, mivel az első sor ma­radéka alkotja a második sor első darabját. Fűrészeléskor a színoldal nézzen lefelé. Amikor a második sor utolsó darabját is méretre vágtuk, a két első sort véglegesen illesszük össze. A csapok felső oldalát kenjük be spe­ciális ragasztóval, majd a padlódesz­kákat szorítópántokkal, vonóvassal vagy kalapácsütésekkel szorítsuk össze. A kalapálást ütőfa közbeiktatásával végezzük. A kinyomódó ragasztőt nedves ronggyal azonnal töröljük le.

Zsi­nórral ellenőrizzük, hogy a padlóele­mek pontosan egy vonalba esnek-e. Ezzel megoldható, hogy a padlóban a lerakás folytatásakor sem keletkeznek csúnya hézagok. A munkának ennél az állapotánál az első laminátsorokat két-három óráig pihentessük, míg a ragasztó megköt. Ez már elég stabil alapot teremt a munka lendületes folytatásához. A harmadik sortól kezdve ugyanis kiderül, hogy milyen gyorsan lehet haladni a laminált padló lera­kásával: ragasztót felhordani, új desz­kát az ütőfával a helyére ütögetni, a ragasztót letörölni, újra ragasztót felhordani és így tovább.

Van azonban még néhány olyan követelmény, amelyeket feltétlenül tartsunk be:

• Új építésű helyiségeknél a laminált padló lerakásakor az esztrich (a fűtött esztrich is) már mindenképpen lega­lább 4 hetes legyen.
• A deszkák hossziránya a beeső fény irányával párhuzamos legyen. Hosszú helyiségekben (például folyosó) a pad­lót a fény beesésétől függetlenül a helyiség rövid oldalával párhuzamosan rakjuk le.
• Lerakáskor a belső hőmérséklet legalább 17 °C legyen.
• A padlóburkolat és a falak között 8-10 mm-es távolságot kell hagyni, ugyanis mindenképpen meg kell oldani a laminált padló akadálytalan tágu­lását: erre a célra használjunk távtartó ékeket. Az ajtótokokat annyira rövidít­sük meg, hogy a tok és a laminált padló között néhány mm mozgási hézag maradjon.
• A felhasznált maradékok ne legye­nek 30 cm-nél rövidebbek. A kereszt­irányú illesztések egymástól való eltolása is legalább 30 cm legyen.
• Lerakás előtt minden deszkát vizs­gáljunk meg, hogy nem hibás-e.
• Lerakás előtt minden esetben gon­dosan nézzük át a laminált padló gyártójának használati útmutatóját.

Laminált padló fektetése képekben:

Lépések:

1. Az első sort először szárazon rakjuk le. Az utolsó darab méretét jelöljük ki egy padlóelemen (a fal menti hézagot is számítsuk bele)
2. A beillesztendő darabot szúrófűrésszel vágjuk méretre. A színoldal lefelé néz
3. A második sor az első sor maradékával kezdődik
4. Először a második sor padlóelemeit is „szárazon” rakjuk le
5. A dal mellett 8-10 mm-es hézagot kell hagyni. Használjunk távtartó ékeket

Laminált padló fektetése, folytatás:

Lépések:

1. A speciális ragasztót a már lerakott deszka csapjára hordjuk fel
2. Az első sor utolsó darabját vonóvassal húzzuk végleges helyére
3. A laminált lapok összeszorításakor a kalapács alá feltétlenül tegyünk ütőfát
4. A kinyomódott ragasztót nedves ronggyal töröljük le, majd…
5. …zsinórral ellenőrizzük, hogy a két első sor pontosan egy vonalban van-e
6. A két első sort hagyjuk megszáradni, ezalatt azonban szorítópánttal…
7. … vagy ragasztószalag-darabokkal akadályozzuk meg, hogy szétnyíljanak. A munkát két-három óra múlva lehet folytatni
8. A folyamatos lerakás első lépése a ragasztó felhordása. Ezután…
9. …a lamináltpadló-elemeket az ütőfa segítségével összeszorítjuk és letöröljük a kinyomódott ragasztót. A rongyot sűrűn mossuk ki, ezzel elkerülhető, hogy ragasztófátyol képződjön a felületen

A fűtőtestek körül különös gonddal dolgozzunk

A fűtési csöveknek készített nyí­lások átmérője 10-15 mm-rel na­gyobb legyen, mint a cső. A fűtő­testeket le kell szerelni, így a kifúrt padlóelemeket felülről rá lehet húzni a fűtési csövekre. Van egy másik lehető­ség is, ehhez a fűtőtesteket nem kell leszerelni: fúrjuk be a deszkába a kerek nyílásokat, majd a deszkából vágjunk ki a nyílásból kiinduló trapéz alakú darabokat, ezeket azután hátulról visszaragasztjuk. Ezt a területet fakarikák fogják eltakarni. A példaként bemuta­tott lerakásnál szerencsénk volt: a fűtőtestek csövei pontosan egy csap és egy horony közé estek.

Az utolsó deszkasor lerakása kissé tovább tart. A padlófelület szélére ke­rülő darabokat pontosan ki kell mérni, itt a fal melletti hézagokról se feled­kezzünk el. A deszkákból vágjuk le a felesleges anyagot, majd vonóvassal húzzuk össze azokat. Töröljük le a ragasztót.

A kész padlót most már nem szabad terhelni. A munka legkorábban 24 óra múlva folytatható. Vegyük ki a távtartó ékeket és szereljük fel a szegélyléceket, amelyek rendkívül változatos profilok­kal és színekben kaphatók. Különösen egyszerű a felrakás, ha a falakra kap­csokat csavarozunk és a szegélyléceket egyszerűen rányomjuk azokra. Semmi­féle csavar vagy szegfej nem marad látható. A szegélyléc teljesen takarja el a fal menti tágulási hézagot.

Végezetül készítsük el a csatlakozó padlóburkolathoz vezető átmeneteket. Erre a célra záró- és átmeneti profi­lokat lehet kapni. Lépcsőkhöz speciális élprofilok kaphatók, amelyekkel a lép­csők laminált padlóelemekkel való burkolása is megvalósítható. A padló ápolásához a piszkot ned­ves ronggyal vagy laminát-tisztítóval távolítsuk el. A sérüléseket javító-pasztával és lakkceruzával tüntessük el.

Laminált padló lerakása fűtőtesteknél

Lépések:

1. Fűtőcsövek átvezető nyílásának elkészítése: a pontos méreteket felrajzoljuk a padlódeszkára
2. A nyílásokat lyukfűrésszel vágjuk ki. Az átvezető nyílások ne legyenek túl szorosak.
3. A deszkákat tegyük a helyükre, majd szereljük fel a fűtőtestet
4. A fűtőtest a helyén maradhat ha a csövek pontosan egy csap és egy horony közé esnek
5. Az utolsó sor lerakása. A méretek meghatározásakor ne feledkezzünk el a tágulási hézagről

Esztrichre egyáltalán nincs szük­ség, ha a burkolatot hajópadlóból készítjük. Az alépítményt ilyenkor a párnafák alkotják. A hajópadló messze a legolcsóbb padlófajta. A szép fafelület azonban nagyon kényes: Ha gyerekek vannak a házban vagy az a szokásunk, hogy otthon is utcai cipőben járkálunk, készüljünk fel a felület kisebb-na­gyobb sérüléseire. Arra is számí­tanunk kell, hogy a fa zsugorodá­sa következtében idővel hézagok keletkeznek az egyes padlódesz­kák között. A hajópadlók szerel­mesei minderre azt válaszolják, hogy éppen az idő nyomai azok, amelyek a hajópadlót még ter­mészetesebbé teszik.

A padlódeszkákat már a lerakás előtt a helyiségben kell tárolni, hogy akklimatizálódjanak. Le­hetőleg jó minőségű, márkás termé­keket válasszunk, amelyek többlépcsős szárítási folyamaton estek át és így kel­lően elő vannak készítve a lakótér klí­májára. A helyszíni akklimatizálódásra ebben az esetben 14 nap elegendő.

Kezdődik a lerakás

A lépéshang csökkentésére a falak mentén helyez­zünk el szigetelő szegélycsíkot, a pár­nafákat is szigetelőcsíkokon, „úsztatva” helyezzük el. A lécek magasságát a pad­ló kívánt magassága határozza meg. Az egyenetlen betonpadlón kiegyen­lítő fa alátétekkel gondoskodjunk arról, hogy az alépítmény hajópadlók alá kerülő síkja vízszintes legyen (víz­mértékkel ellenőrizzük). A vízszintes előre gyártott födémelemekre kerülő párnafákat nem kell alátétezni.

Ha a párnafákat a helyiség hosszab­bik oldalával párhuzamosan helyezzük el, az ezekre keresztben felfekvő pad­lódeszkák nem is lesznek olyan hosszú­ak. A deszkák így szerencsés esetben egy-egy szálból állhatnak, és nem kell az időt rabló toldásukkal foglalkozni. A párnafák közötti távolságot cél­szerű 50 cm-re választani, mert így a párnafák közé éppen beférnek azok a készen kapható szigetelőlapok, ame­lyekre azért van szükség, hogy a padló később ne adjon kongó hangot.

Az első padlódeszkát úgy rakjuk le, hogy a szigetelő szegélycsíkot éppen csak érintse és a faltól mintegy 1 cm-re legyen. Az első és utolsó deszkát felül­ről csavarozzuk (a csavarfejeket süllyesszük be, később tapaszoljuk el). Az összes többi deszkát „láthatatlanul” csavarozzuk le. Ennek lépései: a csap sarkába készítsünk ferde furatot, a furatot süllyesszük ki. A deszkát „ütőfa” (padlódeszka-maradék) közvetítésével, erős kalapácsütésekkel üssük hozzá az előzőleg lerakott deszkához, majd a csavarokat szorosan csavarjuk be. Az utolsó deszka helyre szorításához vonóvasat használjunk.

Fontos, hogy a szélek mentén hagyjunk hézagokat. A fűtőcsövek átvezetésére a cső két­szeres átmérőjének megfelelő lyukakat készítsünk a padlódeszkába. A cső melletti teret kitöltjük rugalmas anyag­gal, és fakarikával takarjuk el.

A kész padlót a felületkezelés előtt a barkácsáruházból kikölcsönzött par­kettacsiszoló géppel csiszoljuk le. A nagy géppel a sarkokat nem lehet elérni, ezért itt szalagcsiszolóval végez­zük el a munkát. A felületet a finom csiszolás után esetleg színesre pácoljuk, majd pedig környezetbarát parkettlakkal lakkoz­zuk. Utolsó lépésként helyezzük el a szegélyléceket.

Hajópadló fektetése:

Lépések:

1. Szegélyszigetelés akadályozza meg a lépéshangok átterjedését a falba
2. Lépéshang elleni védelem, második rész: a párnafákat „úsztatva”, szigetelőcsíkokra fektetjük
3. Szintvonalzóval és vízmértékkel ellenőrizzük, hogy az aljzat valóban vízszintes-e
4. Az első deszkát felülről csavarozzuk le. A fal mellett hagyjunk hézagot!
5. A szokásos lerakási folyamat első fázisa: a csapot ferdén átfúrjuk, a furatot kisüllyesztjük
6. A deszkákat erős kalapácsütésekkel kell hézag­mentesen összeilleszteni (használjunk ütőfát)
7. Ezután a csapon át csavarjuk be a csavarokat a párnafába
8. Az utolsó méretre vágott deszka beillesztését vonóvassal végezzük
9. A padlót szalagcsiszolóval és parkettacsiszoló géppel készítjük elő a lakkozáshoz
10. A fűtőcsövek átvezető nyílásait rugalmas anyaggal töltjük ki, és fakarikával, takarjuk le
11. Készen van a hajópadló. Ha később fugák jelentkeznek, a deszkákat a csavarozásnak köszönhetően gyorsan fel lehet szedni és a már ismert módon újra le lehet rakni, így eltűnnek a fugák

Ha problémáink vannak, válasszuk a szárazesztrichet. Például ott, ahol kis szerkezeti magasságokra van szükség, ahol az építésből szár­mazó nedvességet nem akarjuk tovább növelni, vagy kis teherbí­rású födémeken és kis alapterüle­tek esetén, ahol nem szeretnénk esztrichkészítő szakembert hívni.

A nyers padló és az ajtólap alsó széle között alig 5,5 cm ma­radt. Az esztrichkészítő mester a fejét rázta: semmi esélye sincs egy úszó esztrich lerakásának. Nincs esé­lye? Dehogy nincs! Rosterősítésű gipsz­lapokkal a probléma megoldható: 2 cm szigetelés, 2 cm esztrichlap. Ami pedig a legszebb: közvetlenül a lerakás után sétálhatunk a kész felületen és kezd­hetjük a padlóburkolást.

Az eljárás a következő: Az összes többi esztrichfajtához hasonlóan itt is azzal kezdjük, hogy a pince padlójára szigetelőfóliát terítünk. Ezután, ha a nyers padló egyenetlen, ömlesztett kiegyenlítő feltöltést (granulátumot) kell elterítenünk. Az esztrich-elemek ugyanis abszolút vízszintes alapot igé­nyelnek. A feltöltést két, vízszintesen be szintezett léc mentén húzzuk le, hogy tökéletesen sík legyen.

Előre gyártott födémelemek esetén feltöltésre csak akkor van szükség, ha a födémelemeket nem pontosan víz­szintesen helyezték el (ez barkácsolók­nál nagyon ritkán fordul elő). Ha azt akarjuk, hogy a padló szerke­zeti magassága 4-5 cm-nél nagyobb legyen, akkor vastagabb szigetelőré­teggel ellátott esztrichlapokat alkal­mazzunk, vagy a feltöltésre fektessünk keményhab lapokat.

A szobafalak mentén helyezzük el a tekercsben kapható szegélyszigetelő csíkokat, majd rakjuk le az első szárazesztrich-elemet. Fontos, hogy előzőleg fűrészeljük le a kiálló lépcsőt. Fűrésze­lés helyett a megkarcolt él mentén le is törhetjük a felesleges részt. így a lap teljesen fel tud feküdni a szigetelő­csíkra.

A ragasztás, csavarozás, tapaszolás

A már lefektetett lap alsó lépcsőjére két párhuzamos sorban nyomjuk rá a szerelőragasztót. Csak annyi ragasztót használjunk fel, amennyi a következő laphoz szükséges. Az elemeket önmetsző gyorsépítő csavarokkal szorítjuk össze (használjuk az akkus csavarbe­hajtót). Csavartávolság: 25 cm.

A lapokat hosszában, „vándorló” kötésben rakjuk le egymás mellé. A második sort az első sor maradéká­val kezdjük. Kerüljük a fugák keresz­teződését! Ha az első sorból nem maradt maradék, még arra is szükség lehet, hogy a második sor első lapját legalább 20 cm-rel megrövidítsük, hogy a fugák eltolását megoldhassuk.

Az ajtókhoz mindig teljes elemet rakjunk le, itt ne legyen fuga! Amikor a helyiség padlóját teljesen beborítottuk az esztrichelemekkel, csiszoljuk le a lapok szélén és a csavar­fejek körül előforduló egyenetlen­ségeket. Ezután tapaszoljuk a fugákat és a csavarfejeket. A rostkötésű gipsz esztrichelemekre az összes ismert padlóburkolat (példá­ul parketta, laminált padló, legfeljebb 30 x 30 cm-es burkolólapok, linóleum) lerakható.

Sok érv szól ugyan a szárazesztrich mellett, ennek ellenére azt csak spe­ciális esetekben alkalmazzák. A szokásos tömör nyers födémeken még nem tudta igazán megvetni a lábát. Ennek oka, hogy a rosterősítésű gipszlapokból és azokra ragasztott szigetelőrétegből álló többrétegű lapok alig olcsóbbak, mint a komplett leterített anhidrit- vagy cementesztrich.

Esztrichfedés lépései

Lépések:

1. „Vándorló” kötés: a második sort az első sor maradékával kezdjük
2. A pince padlójára (nem alápincézett házaknál a földszinti padlóra) szigetelőfóliát terítünk
3. A nyers padló egyenetlenségeit ömlesztett feltöltéssel egyenlítjük ki
4. A granulátumot vízszintesen beszintezett lécek mentén a szintvonalzóval húzzuk le
5. Az első lap lépcsőjét levágjuk, hogy a lapot közvet­lenül neki lehessen tolni a szegélyszigetelő csíknak
6. A lefektetett lap lépcsőjére két párhuzamos ragasztócsíkot nyomunk
7. A ragasztó felhordása után azonnal helyére tesszük a következő lapot, és szorosan hozzátoljuk az előző laphoz
8. A végleges kötéshez behajtjuk az önmetsző gyorsépítő csavarokat
9. Megcsiszoljuk a lapok széleit és a csavarfejek környékét
10. Az esztrich tapaszolása után jöhet a padlóburkolat

Mindjárt elöljáróban meg kell mondanunk: az esztrich lerakása a szakemberek dolga. Az esztrich készítése még a leginkább vállal­kozó kedvű ezermesterek képes­ségeit is meghaladhatja. Csak a szigetelőréteg lerakásához érde­mes magunknak nekigyürkőzni.

Ha a padlóburkoló lapokat, szőnyegpadlót vagy laminált padlót közvetlenül a nyers padlóra raknánk le, még a leggondo­sabb munkával is egyenlőtlen felületet kapnánk: a padlóburkolatok ugyanis nem képesek arra, hogy az alap egye­netlenségeit kiegyenlítsék. A probléma megoldása a sík esztrich alkalmazása. Ez a többrétegű padlóaljzat azonban többet is tud. A pincében a műanyag fóliák megakadályozzák, hogy a padló­ba nedvesség kerüljön.

Az „úszó” le­rakás emellett a lépéshangot is jól szigeteli. Az „úszó” kifejezés itt azt jelenti, hogy a kemény esztrichlapnak nincs merev kapcsolata az alappal (aljzat, födém) és a fallal. Oldalt ezt puha szegélycsíkok (például habanyag) elhelyezésével érjük el. A lap maga pedig szigetelőrétegen (ásványgyapot paplanon, keményhab lapon, laza ki­egyenlítő feltöltésen) nyugszik, amely egyben a hőszigetelést is javítja. Ez a fűtetlen pincehelyiségek fölött lévő szobáknál fontos.

Eesztrichek típusai

A manapság használatos esztrichek között van cementesztrich, anhidritesztrich és öntöttaszfaltesztrich. Tekintettel azonban arra, hogy éppen azok­ban az esetekben, amelyekkel a barká­csolók általában találkoznak, a padlón rendszerint különféle műanyag veze­tékek kanyarognak (padlófűtés, víz­vezeték), az öntött aszfalt kiesik a választékból, hiszen a csövek a forró massza hatására megolvadnának.

A ce­ment- és anhidritesztrichet a helyszínen keverik meg, beszivattyúzzák a házba és ott elterítik. Az anhidritesztrich folyékony állapotban is kiszállít­ható. Ez optimális megoldás, mert így a szakemberek egy-két óra alatt akár 100 m² felületet is fel tudnak dolgozni. Egyébként padlófűtésekhez az anhidritesztrich a legalkalmasabb.

Az anhidritesztrich egy további előnyét is meg kell említeni: míg a cementesztrichben tágulási hézagokat kell kialakítani, amelyet célszerűen az ajtók környékén helyeznek el, addig az anhidritesztrich egyetlen összefüggő darabban is leteríthető. Az ilyen hé­zagmentes esztrichet az tudja igazán becsülni, aki arra később padlóburkoló kerámialapokat kíván lerakni. Az esztrichréteg helyett használhatunk alj­zatbetont is, ez olcsóbb megoldás. Hátránya viszont, hogy nehezebb az esztrichnél, több víz kerül beépítésekor a szerkezetbe és a felületét nem lehet annyira simára elkészíteni, ezért álta­lában felületkiegyenlítő anyagot kell használni a burkolás előtt.

A folyékony esztrich „papírteknőbe” kerül

A barkácsolók az úsztató réteget (az esztrich fajtájától függetlenül) maguk is elkészíthetik. Fontos, hogy a rétegrendet beszéljük meg az esztrichet kivitelező mesterrel.

A munka lépései a következők:

• A pincepadlóra terítsünk nedvesség ellen szigetelő réteget. Ezeknek a szi­getelősávoknak az illesztéseit átlapolás­sal alakítsuk ki, és duzzadó heganyag­gal erősítsük össze.
• Rakjuk le a szigetelőanyagot. A víz­vezetékek környékét kihagyjuk (a kelet­kezett réseket laza töltőanyaggal tölt­jük ki). A második szigetelőréteg már a vízvezetékeket is teljesen befedi. Ne feledkezzünk meg a szegélyek szigete­léséről!
• Ha folyékony esztrichet alkalma­zunk, a második felületet most speci­ális fóliával takarjuk le, amelynek átlapolásait forrólégfúvóval összehe­gesztjük. Ez a fóliaréteg egy „teknőt” alkot. A folyékony esztrich nem tud a padlószerkezet alsó részeibe befolyni. Cementesztrich esetén elegendő, ha a szigetelőréteget polietilén fóliával vagy bitumenes csupasz lemezzel borítjuk be.
• Most már jöhet az esztrichet kivi­telező mester.

A esztrichréteg készítése:

Lépések:

1. Pincehelyiségekben az esztrichaljzat első rétege egy nedvességzáró fólia
2. A földszinten és az emeleteken nincs szükség fóliára első szigetelőréteg közvetlenül a födémre kerül
3. A csöveknek kihagyott helyeket ömlesztett aljzatkiegyenlítő-anyaggal töltjük fel
4. Elhelyezzük a szegélyek menti szigetelést és lerakjuk a felső habanyag lapokat
5. A komplett aljzatot speciális fóliával borítjuk be. Az átlapolásokat…
6. hőlégfúvóval össze kell hegeszteni, hogy a folyékony esztrichnek egy „teknő” jöjjön létre
7. A folyékony esztrich keverőkocsiban érkezik a helyszínre és azt szivattyúval…
8. … juttatják be a házba. Szinte hihetetlen: a víz­szerű massza néhány nap alatt kőkemény lesz
9. A cementesztrichben az anhidritesztrichtől eltérően tágulási hézagokat kell kialakítani
10. Az anhidritesztrichet (a cementesztrichhez hasonlóan) a helyszínen keverik meg és beszivattyúzzák a házba
11. A szobákban lapáttal terítik el az esztrichet
12. A sík felületet lehúzással állítják elő

A különleges akciókat hirdető pros­pektusok kínálatán felbuzdulva sok család indul el reményekkel telve a különböző konyhacentru­mokba. Sajnos az egyedi szekré­nyek és a különböző kiegészítők az álomkonyhát annyira megdrá­gítják, hogy még egy tányér leves­re is alig marad pénz. Készítsük el saját kezűleg a konyhát? Miért ne?

Van néhány olyan fogás, amely lehetővé teszi, hogy a kony­ha megvásárlása se jelentsen anyagi csődöt. Például csapjunk le egy akciós ajánlatra és az üres helyiséget igazítsuk a beépített konyhához – ne pedig megfordítva. Ez ugyan nagyon ostobán hangzik, azonban, különösen az új épület tervezésének időszakában nemcsak lehetséges, hanem egyenesen célszerű is.

Egy másik lehetőség:

Ol­csón kínálnak egy korábban kiállítási darabként funkcionáló, nagy konyhát. Vegyük meg! Mivel azonban a rendelkezésre álló hely ehhez a szerzemény­hez túl kicsi, hívjunk egy asztalost és a bútorsort centiméterre pontosan rövidítsük le a kívánt méretre. Olcsóbb ugyanis egy, mondjuk 60 cm széles szekrényből például 24,5 cm-t szaksze­rűen levágni, mint egy 35,5 cm széles szekrényt csináltatni.

A konyhaszekrényeket és munkalapokat a fal mentén helyezzük el. Így alakulnak ki az U-, L- és G-konyhák. Kisebb helyiségekhez az egy- vagy kétsoros elrendezést válasszuk

A munkalap magasságát a szakács vagy szakácsnő testmagasságához kell igazítani

A konyha tervezése előtt ismerked­jünk meg néhány alapvető tudnivalóval:

• A konyhaszekrényeket és munka­lapokat a fal mentén állítsuk fel (U és L alak). Kis helyiségeknél indokolt az egy- vagy kétsoros elrendezés, nagy konyháknál a középső teret is kihasz­náljuk (G konyha). Az egymással szemben lévő sorok közötti minimális távolság: 120 cm. Jó, ha tudjuk: egy négytagú családnak a szekrényekhez és konyhai készülékekhez legalább 7 m hosszú konyhafalra van szüksége.
• A lépcsőzetes munkalapok, a kony­ha közepére helyezett főzőhely drágább megoldás.
• A nyitott konyhák ugyan nem drágák, és igaz, hogy a szakácsnő vagy a szakács részt vehet a család életében, az ételszag és az edénycsörömpölés azonban kellemetlen lehet.
• Fűtés. Vannak konyhák, amelyekben egész éven át kikapcsolva maradhat a fűtés: a sütő és a tűzhely elég meleget ad. Felmerül tehát a kérdés, nem lehet-e például egy már meglévő fűtőtestet eltávolítani. Ez egyszerűbbé teheti a konyha berendezését.
• Az elektromos hálózat átvizsgálása. Van-e elegendő csatlakozás a tűzhely­nek, a páraelszívó berendezésnek, a mosogatógépnek, a világításnak és a többi fogyasztónak?
• A munkalap magasságát a szakács vagy szakácsnő méreteihez kell igazí­tani. 1,60-1,70 m-es testmagassághoz a lapot 86 cm magasan kell elhelyezni. Magasabb személyeknek a 90 cm-es magasság indokolt. A konyha kialakítása előtt végezzünk próbaméréseket. Vízszintesen tartott alkarunk és a mun­kalap között pontosan 15 cm távolság legyen!

A konyhai készülékek méretei

Sok olyan szabványos méret van, ame­lyet konyha készítése során be kell tartanunk. így például a munkalapok mélysége 60 cm. A hűtőszekrények szé­lessége 30, 40, 45, 50, 60, 90, 100 vagy 120 cm lehet. A beépített készülékek (tűzhely, hűtőszekrény, mosogatógép és a többi) megvétele előtt szerezzük meg azok pontos beépítési méreteit. Az alsó szekrények és az álló szekré­nyek mélysége 58 cm, a felső szekré­nyeké csak kb. 30 cm.

A szabályszerű konyha előfeltétele, hogy egy-egy terület szélessége legalább 1,20 m legyen

A szekrényeket úgy helyezzük el, hogy könnyen elérhetők legyenek. Arra is ügyeljünk, hogy az összefüggő munkafolyamatokat szomszédos felü­leteken lehessen elvégezni: a főző- és előkészítő felületek elérhető távolságban legyenek a tárolószekrényektől és a hűtőszekrénytől. Az ömlesztett élel­miszerek (liszt, cukor) tárolóhelye a főzéskor keletkező gőztől távol legyen. A mosogató és a mosogatógép az étkészletes szekrény mellé kerüljön. A kétmedencés mosogató nem luxus, hanem szükségszerű. Jó tanács, ha sze­relvényt vásárolunk: barkácsáruházakban azok általában olcsóbban besze­rezhetők, mint szaküzletekben.

Néhány további tudnivaló, amelyet a konyha készítésekor célszerű figyelem­be venni:

• Legalább egy olyan összefüggő munkafelület legyen, amelynek szélessége 120 cm vagy még több.
• A tűzhely és a mosogató mindkét oldalán rakodófelületre van szükség.
• A magas szekrényeket ne tegyünk az ablak mellé.
• A felső szekrények az alattuk lévő alsó szekrényekkel azonos szélességűek legyenek.
• A hűtőszekrény és a sütő szemma­gasságban legyen: ez a kényelmes. A készülékeket azonban ne tegyük egymás mellé.
• Gyerekek védelme: Süllyeszthető kezelőgombokkal ellátott tűzhelyet ve­gyünk. A késekhez és tisztítószerekhez a gyerekek ne tudjanak hozzáférni. A szekrények éleit kerekítsük le.
• Ha a beépített sorban fűtőtest is van, a munkalapon szellőzőnyílásokat, a lábazatban pedig levegőbevezető nyí­lásokat kell kialakítani.

A csempetükör a munkalap magasságától függ

Amikor a konyha tervezését befejez­tük, a falak megfelelő részein elkészít­hetjük a csempeburkolást. Az úgynevezett csempetükör meghatározásánál a munkalap magasságát, valamint a felső szekrények és a páraelszívó bura alsó szélét kell figyelembe venni. Először rajzoljuk be a falon a burkolandó felü­let határoló vonalait, majd alapozzuk a falnak ezt a részét.

Konyha csempeburkolása képekkel

Lépések:

1. A konyha csempeburkolása a csempetükör felrajzolásával kezdődik. Ezt a területet ezután,…
2. …amennyiben az alap azt szükségessé teszi, alapozóval kell kezelni
3. A csempesor alsó szélét egyenes faléc határolja (a lécet szegezzük oda). A léc felső széle…
4. …néhány cm-rel a munkalap szintje alatt legyen. Hordjuk fel a csemperagasztót,…
5. …és az első sort a faléc mentén helyezzük el
6. Amikor az első sor lapjai már a helyükön vannak, burkoljuk be az egész mezőt
7. Ha a csempék kilyukasztása nehézséget okoz, a dugaljakat a lapok széléhez tegyük
8. Végül hordjuk fel a fugázómasszát, majd a felületet szivaccsal tisztítsuk meg

A falra szegezett faléc gondoskodik arról, hogy az első csempesor pontosan vízszintes legyen. Fontos, hogy amikor a csemperagasztót felhordjuk, először a fogazott simítólap sima oldalával egy vékony fogóréteget húzzunk fel, a fel­hordott ragasztót fésüljük át. Ha a burkolásra szánt teljes mező csempézése és fugázása készen van, a fal többi részét vakoljuk be. A munka ilyen sor­rendjével elérhető, hogy a csempe és a vakolat között ne legyen lépcső.

Ezután kezdődik a konyhaszekré­nyek készítése

Példánkban az alsó szekrények oldalfalai és lábazati részei a barkácsáruházban méretre vágatott, fóliázott forgácslapokból készülnek. A szekrény magasságánál vegyük figye­lembe a munkalap vastagságát! Az egyes elemeket összecsavarozzuk, a hátfalat alkotó kemény farostlemezt felszegezzük. A beépített készülékek helyén hiányzik a hátfal.

Készítsük el ezután a konyhaszek­rény homlokoldalát

Az alsó szekrény lábazatát és első oldalait 18 mm vastag, táblásított lucfenyő lapból készítjük. Vágjuk ki a vízvezetékek és a lefolyó bekötéséhez szükséges nyílásokat a hátfalból, majd az alsó szekrényt te­gyük végleges helyére.

A szekrénysor készítését a munka­lappal folytatjuk

Rajzoljuk rá a lapra a mosogató és a főzőlap kivágásainak körvonalát, majd fafúróval készítsük el a szúrófűrész fűrészlapjának bevezető furatát. Fontos, hogy a fűrészelt felüle­tet a mosogató és a tűzhely beszerelése előtt szilikonnal szigeteljük, különben megduzzad a munkalap.

Építsük be a mosogatót, majd má­sodmagunkkal tegyük rá a munkalapot az alsó szekrényre. L és U alakú kony­háknál a több részből álló munkalap egymás mellé kerülő felületeit kenjük be vízálló faragasztóval, majd speciális összekötőcsavarokkal véglegesen szo­rítsuk össze azokat. Az U és L alakú konyhák munkalapjainak vágási felü­leteit a barkácsáruházban megfelelően méretre marják. A lapnak a csempé­zett felület melletti szélét takaróléccel lehet tömíteni.

A keverő csaptelepet és a lefolyót a szerelvényekhez adott szerelési utasí­tások szerint építsük be. Ne felejtsük el a tömítéseket és apró alkatrészeket helyükre tenni!

Lépések:

1. A következő lépés a konyha falának vakolása. Nedves helyiségben is használható vakolatot alkalmazzunk!
2. Ha előbb a csempéket rakjuk fel, és csak azután vakolunk, a falon nem lesz síkváltás (bal oldali kép)
3. Az alsó szekrények készítése: a lábrész és…
4. …az oldallapok a barkácsáruházban pontosan méretre vágatott, fóliával bevonni (16 mm vastag) forgácslapokból készülnek
5. A hátlap kemény farostlemezből készül. A készülékek helye hátrafelé nyitott
6. Ne felejtsük el a vízvezetéknek és a lefolyónak szükséges nyílások elkészítését
7. Az alsó szekrények lábazatát és homlokoldalait táblásított falemezzel burkoljuk
8. A munkalapból szúrófűrésszel vágjuk ki a tűz­helynek és a mosogatónak szükséges nyílásokat
9. A vágási felületeket vékony szilikonréteggel szigetelni kell
10. Tegyük be a mosogatót az elkészített nyílásba. Mérővesszővel pontosan állítsuk be
11. A szorítókarmok a csavarok forgatásának hatására benyomódnak a munkalapba. A mosogató a helyén van
12. A csaptelep beépítése. Ne feledkezzünk meg a csaptelep és a munkalap közti tömítésről!

A fürdőszoba padlóján, valamint a mosdó és a toalett környékén a kerámiaburkolatokra feltétlenül szükség van. A nagy csempefelü­letek azonban gyakran nagyon rideg hatást keltenek, ezért nyu­godtan gondolkozhatunk azon, hogy a tükröt dekoratív fakeretbe tegyük vagy a fal és a mennyezet egy részét fával burkoljuk.

Fa nedves helyiségben?

Sok építkező el sem tudja képzelni, hogy a fát nedves helyiségekben is lehet alkalmazni. A jó minőségű fatermékek gyártói ezzel szemben nem győzik hangsúlyozni, hogy szinte nincs még egy anyag, amely annyira alkalmas lenne a fürdőszobába, mint a tömör fa. A fa ugyanis kiválóan képes arra, hogy a nedvességet felvegye, majd újra lead­ja. A fa felületén nem keletkezik páralecsapódás. Gondoljunk csak a szauna nedvességgel telített levegőjére!

Ha azonban valaki a fentiek hatá­sára leküzdötte volna a fürdőszobában alkalmazott fával szemben érzett, alaptalan előítéleteit, azt azért ne felejtse el, hogy van négy olyan alapvető dolog, amelyre a nedves helyiségek faburko­latai esetén feltétlenül ügyelni kell, ezek pedig a következők: a fafaj, a felü­letkezelés, az alkalmazási terület és a hátsó szellőzés.

A fafaj

Különösen alkalmas fürdő­szobai használatra a tölgy, a kanadai vörös cédrus, az északi lucfenyő és a hemlokfenyő. Ezek a fajok ui. nem hajlamosak a kékrothadásra.

Felületkezelés

A viasznak és a fának a nedvesség felvétele szempontjából hasonló tulajdonságaik vannak. A (szí­nes vagy átlátszó) viasszal bevont felü­leteken ezért nem fordulnak elő leválá­sok. Ha olyan fafaj mellett döntünk, amely kevésbé alkalmas a fürdőszobá­ban való alkalmazásra (ilyen például az erdeifenyő), azt penészesedés és kékrothadás ellen telíteni kell, a felület csak ezt követően viaszolható.

Alkalmazási területek

A fa iránti lelkesedésünk mellett is tartózkodjunk a szélsőségektől: a fapadlókat vagy a zuhanyozó, a fürdőkád és a toalett kö­rüli zónákat csempével kell burkolni. Utóbbiak tisztán tartása egyszerűbb és ezek a területek hosszú távon is higié­nikusak maradnak.

Hátsó szellőzés

Minden fafelületet hátsó szellőzéssel kell kialakítani, hogy a víz egyetlen előfordulási alakja (kondenzvíz, fröccsenő víz és így tovább) se okozhasson kárt.

Fürdőszoba lambériázása

Lépések:

1. A vízszintesen elhelyezett lambériadeszkákhoz függőleges tartószerkezetet kell készíteni
2. Ha a deszkákat függőlegesen szereljük fel, a vízszintes léceket eltolt megszakításokkal alakítsuk ki, hogy lehetővé tegyük a szellőztetést
3. A fürdőszobában alkalmazott faburkolat alsó szélét ferdén levágott vízorral alakítjuk ki
4. A mennyezet szélét a burkolás előtt az árnyékfuga kedvéért fessük be feketére
5. A lambériadeszkákat impregnált tetőlécekből készített tartószerkezetre szereljük fel
6. A metszet a faburkolat mögött feltétlenül szükséges levegőaramot szemlélteti
7. Előbb a falat burkoljuk be, csak utána a mennyezetet, így a szellőzőrések alig látszanak
8. Ha először a mennyezet, azután a fal burkolását készítjük el, az eredmény nem túl szerencsés
9. A színes vagy átlósan felrakott lambériadeszkák izgalmassá teszik a fürdőszobát
10. Ilyen környezetben még a kis kalózok is szívesen mosnak fogat!

A falon elhelyezett faburkolatokat ferde vízorral kell készíteni

A faburkolatok mögötti konstrukció tegye lehetővé a függőleges (alulról felfelé irányuló) levegőáramlást. Víz­szintesen futó lambériadeszkák esetén ez semmilyen problémát nem okoz, mert a tartóléceket egyébként is függő­legesen kell felszerelni. Mivel azonban a fürdőszobában az a kívánatos, hogy lehetőleg a lambériadeszkák is függő­legesek legyenek (ebben az esetben a víz könnyebben lefolyik), ezért a to­vábbra is függőleges alaplécezetre víz­szintes tartóléceket kell felcsavarozni.

Ez azzal a gonddal jár, hogy a faltól való távolság nagyon megnövekszik. Megoldás, ha a vízszintes léceket dara­bokra osztva és eltolva (széthúzva) sze­reljük fel a falfelületre. Így szintén biztosítható a kívánt levegőáram. Fontos, hogy a fa­burkolat alsó végét ferde vízorral kell kialakítani. A tartólécek egymástól való távolsá­ga ne legyen több 80 cm-nél. A léceket felszerelés előtt impregnáljuk (gyalult tetőléceket alkalmazzunk).

A fürdőszoba mennyezetének fa­burkolatát ugyanúgy készítjük, mint a lakószobákét. Elhelyezzük a telített alap- és tartólécezetet (a lécek távol­sága legfeljebb 50 cm legyen), ezután felszereljük a kezelt lambériadeszká­kat. Tekintettel arra, hogy a hátsó szel­lőzéshez árnyékfugára mindenképpen szükség van, a nyers födémszerkezet szegélyét a mennyezeti lambéria fel­szerelése előtt fessük feketére. Ez a biztos sikerhez vezető legolcsóbb és legegyszerűbb út.

Figyelem! Az ezen az oldalon talál­ható rajzok és képek egyértelműen azt mutatják, hogy a famennyezet és a faburkolatú fal közti szellőzőrés akkor sikerül a legszebbre, ha először a fal burkolatát készítjük el, és csak utána a mennyezetét. Ilyenkor ugyanis a fal­burkolat felső vége teljes egészében a mennyezet tartószerkezetének zóná­jába kerül. így a függőleges lambé­riadeszkákkal burkolt fal felső széle, amely a deszkák pontatlan méretre vágása miatt kissé „rojtosra”, egyenet­lenre sikerülhet, láthatatlan marad. A mennyezet szélén lévő rést semmi­lyen körülmények között nem szabad faléccel eltakarni!

Néhány ötlet, amellyel a fával díszí­tett fürdőszobát még mutatósabbá te­hetjük:

• Egy-egy színezett lambériadesz­ka közbeiktatása nagyon jól élénkíti a nagy fafelületet.
• A fakeretbe tett tükrök vagy ajtó­keretek egyéni arculatot kapnak.
• Az átlósan elhelyezett lambéria­deszkák a lakószobákhoz hasonlóan itt is lendületessé teszik a dekorációt.

A mosdók csaptelepeivel ellentét­ben, amelyeket, mint láttuk, vezetéke­ken és sarokszelepeken át kötünk össze a falicsatlakozókkal, a fürdőkád- és zuhanyszerelvényeket közvetlenül rácsa­varozzuk a falicsatlakozókra. Az itt adódó esetleges méreteltéréseket kis közdarabokkal (ha a falicsatlakozó túl mélyen van a falban) vagy S-alakú toldatokkal egyenlítjük ki. A szerelés látható részét a szerelvény felcsavarozása előtt elhelyezett takarórozetták rejtik el.

A zuhanyszerelvénytől hajlékony tömlő vezet a kézi zuhanyfejhez. A kö­tések meghúzásakor vigyázzunk, hogy a hollandi anyák felületét meg ne sért­sük.

A kényelmes fürdőszobák tartozéka a kézi zuhanyfej állítható magasságú tartóberendezése. Vigyázat! Ezt a ru­dat gyakran túl magasra szerelik. Ez elsősorban a gyerekeket bosszantja. Nézzük meg a berendezéshez adott sze­relési tanácsadót, de a biztonság kedvé­ért családunk minden tagját állítsuk „szárazon” a zuhany alá. A szereléshez természetesen azt sem árt tudnunk, hogy hol vannak a falban a vízveze­tékek. A dűbelek furatait feltétlenül „biztonságos” területen kell kijelölni.

Lépések:

1. A falicsatlakozóktól való eltéréseket S alakú toldatokkal egyenlítjük ki
2. Elkezdődik a fürdőkádszerelvény szerelése. Távolítsuk el az ideiglenesen berakott dugókat
3. A falicsatlakozót szükség esetén közdarabbal hosszabbítsuk meg, hogy kiérjen a csempe felületéig
4. Az S toldatokat tekerjük be kóccal és kenjük be tömítőpasztával
5. Az S toldatokat villáskulccsal csavarjuk be a fali csatlakozókba. A beállításhoz…
6. …használjunk vízmértéket. Az S toldatokkal beállított távolság pontosan feleljen meg a szerelvénynek
7. A fal és a szerelvény tetszetős csatlakozását takaró­fedelekkel oldjuk meg
8. Két hollandi anyával csavarozzuk fel a szerelvényt (előbb tegyük be a tömítéseket)

Takarékoskodjunk a vízzel: ha minden nap megtakarítunk egy keveset, az a „sok kicsi sokra megy” elve alapján az évek során már sokat jelent!

A következő ötletek segítenek:

• Építsünk a csapba szűrőt (I. kép).
• Fogmosáskor használjunk poharat.
• Mosogatásnál ne folyó vízben mo­sogassunk.
• Víztakarékos vécétartályt építsünk be.
• Zuhanyozás: szereljünk be víztaka­rékos zuhanyt, amely egy idő után önmagától eláll. Szappanozás és samponozás alatt zárjuk el a vizet. Kádban fürdés helyett zuhanyozzunk.
• A csapot csak szükség esetén nyissuk ki teljesen.
• A csepegő csapokat, tartályokat azonnal javítsuk meg.
• Ételmaradékot, hulladékot semmi esetre se dobjunk a WC-be vagy öntsünk a lefolyóba.

A WC-csésze a padlón áll vagy a falon függ

A padlóra szerelt WC-csészét először szárazon állítjuk fel, és a padlóburkola­ton megjelöljük a furatok helyét. Az esztrich fúrásakor vigyázzunk, nehogy a vízvezetéket vagy a padlófűtés csöveit megsértsük. Állítsuk fejre a WC-csészét és talpának felfekvő szegélyét kenjük be gyorsan kötő cementtel. Ezután a csészét azonnal állítsuk be a vízmérték segítségével, húzzuk meg a csavarokat és a cementfugát nedves szivaccsal for­máljuk meg.

A falon függő WC-csészét a hangszigetelő alátéttel együtt toljuk rá a beépített öblítőszekrényből kiálló menetes orsókra és a készlethez tar­tozó anyák, alátétek és díszkupakok segítségével erősítsük fel. Végezetül tegyük fel a WC-ülőkét.

WC-csésze felszerelése képekben

Lépések:

1. A padlón álló WC-csésze szerelését azzal kezdjük, hogy a felerősítő furatok helyét átjelöljük a padlóra
2. Fúrás előtt győződjünk meg arról, hogy semmiféle vezeték (például padlófűtés) nincs a fúró útjában
3. A lefolyócsonkot és az öblítő-könyököt mérjük ki, vágjuk méretre és illesszük be
4. A WC-csésze talpának felfekvő szegélyét kenjük be gyorsan kötő cementtel. Ezután azonnal tegyük a WC-t a helyére
5. A WC-csészét vízmértékkel állítsuk be, majd húzzuk meg a talpán lévő csavarokat
6. Végezetül szivaccsal simítsuk le a cementfugát
7. A mosdóhoz hasonlóan a WC-csészét is menetes orsók tartják (takarófalas vagy átmenő szerelésnél)
8. A falcsempe és a WC közé hangszigetelő fólia kerül
9. A WC-csészét alátétek és anyák segítségével stabilan felerősítjük a falra
10. A csésze felső peremén állítsuk be a WC-fedelet, és alulről csavarozzuk oda