Teendők vészhelyzet esetén - 6. oldal

Az áram hiánya roppant sok gondot okoz. Nélkülöznünk kell a világítást, a tévét, a számítógépet, a mosógépet, a fagyasztó kiolvad, a hűtőben megromlik az étel stb. A hibák elhárításához nélkü­lözhetetlen az elektromos rendszer működésének ismerete.

Helyzetkép

Az alábbi ellenőrző lista segítségével kideríthetjük, mit kell tennünk a hiba elhárítása érdekében. Hív­junk képzett villanyszerelőt, ha úgy érezzük, az ellenőrzések, beállítások vagy javítások túl bonyolultak. Amennyiben egy alkatrész rossznak tűnik, szintén forduljunk szakemberhez.

Az áram vezetékeken jut el a szolgáltatótól a fo­gyasztóig. A szolgáltató biztosítékán, a főkapcsolón (mely az óra előtt található, és le van plombálva) ke­resztül érkezik meg az otthonunkba, ahol először a villanyórába, majd a kapcsolószekrénybe fut. A kap­csolószekrényben találjuk a kismegszakítókat, illet­ve a biztosítékokat.

• Kismegszakító

Az áramkörök a lakás különböző ré­szeit látják el árammal. Mindegyiket egy-egy kismeg­szakító, biztosíték védi. Ha valamelyik áramkör túlterhelődik (ami túlhevülést és tűzveszélyt okoz­hat), a kismegszakító leold, a biztosíték kiég, így nem jut több áram a „veszélyeztetett” áramkörbe.

• Áramvédő kapcsoló

Egyes kapcsolószekrényekben áramvédő kapcsolót (más néven fi-relét) is elhelyez­nek, hogy védjen az áramütés ellen.

Teendők

Ha az áramvédő kapcsoló állandóan leold

1. Keressük meg a hibás áramkört! Először is derítsük ki, melyik áramkör okozza a problémát. Ehhez kapcsoljuk ki az áramvédő kapcsoló által védett összes kismeg­szakítót. Ezután kapcsoljuk vissza az áramvédő kap­csolót, majd egyenként a kismegszakítókat, amíg az áramvédő kapcsoló újra le nem old.
2. Keressük meg a hibás készüléket! A gond talán egy konnektoros csatlakozásnál van. Kapcsoljuk ki az adott áramkört, majd húzzuk ki az összes elektromos beren­dezést, mely erre az áramkörre van rákötve! Ezután kapcsoljuk vissza az áramkört, aztán egyenként dugjuk be és kapcsoljuk be az egyes készülékeket, amíg az áramvédő kapcsoló ismét le nem old. Többnyire a nagy fogyasztású eszközök a „bűnösök”. A hibás készüléket cseréljük ki, vagy ellenőriztessük szakemberrel!

Ha leoldott egy kismegszakító

Keressük meg a hibás berendezést! Ha leold egy kismeg­szakító, húzzuk ki az áramkörre csatlakoztatott elektro­mos berendezéseket! Ezután a készülékeket egyesével dugjuk be újra, s ellenőrizzük, melyiknél old le a kismeg­szakító. A rossz készüléket cseréljük ki, vagy javíttassuk meg! A biztosítékokkal ugyanígy kell eljárni.

Ha kiégett a biztosíték

Cseréljük ki a biztosí­tékot! Régen újra-huzalozható biztosítéko­kat használtak, ezeket azonban lassan kiszorítot­ták az egyszer használa­tos változatok, melyek áramerősség-besorolásuknak megfelelően különböző színjelzésűek. A cseréhez először is áramtalanítsunk! Vegyük ki a biztosítékot a foglalatából, és tegyünk be a helyére egy újat, melynek névleges áramerőssége azonos az eltávolított biztosítékéval!

Meleg víz nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az életünket. Ha valamiért nincs, tárjuk fel és szüntessük meg a hiba okát. A kisebb gondok saját kezűleg is orvosolhatók, a komolyabb javításokhoz hívjunk szerelőt. Bojler szerelés azonnal itt a LINKEN.  0-24 elérhetőség: 06-70-500-4214

Helyzetkép

Végezzük el az alábbi ellenőrzéseket, hogy megállapíthassuk, mi a baj. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy egyedül is boldogulunk, inkább hívjunk szerelőt.

Teendők

Ha hibás a kombi kazán vagy a többfunkciós vízmelegítő

1. Ellenőrizzük a nyomást! Ha nem jön meleg víz a kombikazánból vagy a vízmelegítőből, csökkenhetett a fővezetékben a nyomás. Ellenőrizzük úgy, hogy meg­nyitjuk valahol a hidegvíz-csapot. Ha gyengén folyik, értesítsük a vízműveket, tudakoljuk meg a probléma okát, és azt, hogy mikorra várható a hiba elhárítása.
2. Nézzük meg, hogy ég-e az őrláng! Ha kialudt az őrláng, gyújtsuk meg újra. A készülék használati utasítása szerint.
3. Kérjünk segítséget! Ha a nyomás rendben van, és az őrláng is ég, más a baj. Hívjunk szerelőt. (A modern készülékeken hibakód tájékoztat az üzemzavar okáról.)

Ha elromlott a bojler :

1. Nézzük meg, van-e áram! Nagyon sok lakásban villany­bojler biztosítja a melegvíz-ellátást. Ha nincs meleg víz, ellenőrizzük, hogy kap-e áramot a készülék: nézzük meg, nem oldott-e le valamelyik kismegszakító, nem égett-e ki egy biztosíték. Ne feledjük, hogy az éjszakai áramról üzemelő bojler csak a nap bizonyos órá­iban fűt! Ebben az időszakban a hőfokszabályozó rövid fel-, majd letekerésével is meggyőződhetünk róla, hogy kap-e áramot a készülék. Ha igen, feltekeréskor kigyullad a piros jelzőlámpa. A kisebb (pl. konyhai) elektromos vízmelegítők általában konnektorral csatlakoznak a hálózathoz, külön biztosítékuk nincs.
2. Kérjünk segítséget! Ha a bojler áramellátása rend­ben van, más gondról lehet szó. Hívjunk villanyszerelőt: Gyors segítség itt: Villanyszerelés azonnal.  Régi bojlerek olykor fokozatosan válnak üzemképtelen­né: egyre nehezebben és gyengébben fűtik fel a vizet. Ezek nem javíthatók, újat kell vennünk helyettük.

Ha a forróvíz-tartály fűtőbetétje tönkrement

1. Ellenőrizzük! A fűtőbetétnek (fűtőszálnak) bekapcsol­va kell lennie. Ha időkapcsoló vezérli, nézzük meg, nem az tiltja-e le.
2. Állapítsuk meg, van-e áram, nem oldott-e le a biztosíték! Bizonyosodjunk meg róla, hogy a fűtőszál kap-e áramot (ha külön biztosítéka van a villanyóránál, akkor ott).
3. Hívjunk segítséget! Ha az áramellátás rendben van, valószínűleg kiégett a fűtőszál, elromlott a termosztát, esetleg leoldott a fűtőszál melletti biztonsági kapcsoló. Telefonáljunk a szerelőnek!

Ha rossz a tartály­termosztát

Ellenőrizzük! A termosztát, mely a forróvíz-tartály alján vagy tetején található, azt szabályozza, hogy mi­kor kapjon vizet a tartály a kazánból, és milyen legyen a tartály vizének hőmérséklete. Forgassuk el a rajta levő szabályozógombot. A kattanás után a kontrollégőnek ki kell gyulladnia. Ha ez nem történik meg, hívjunk szerelőt!

Ha beragadt a motoros váltó- (elosztó) szelep

1. Vizsgáljuk meg! A szelep azt szabályozza, hogy a ka­zánból jövő víz a forróvíz-tartályba vagy a fűtési rend­szerbe kerüljön-e. Általában a tartályhoz vagy a kazán­hoz közel található, ott, ahol a kazánból jövő fűtési melegvíz-cső kettéágazik a fűtőtestek, illetve a forróvíz­tartály felé. Ha fűtés van, de meleg víz nincs, a tartály felé nyitó szelep hibásodhatott meg. Egyes rendszerekben kombinált (háromállású), másokban két kétállású szelep (egy a fűtés, egy a meleg víz számára) található.
2. Fordítsuk el a szabályzókart! Próbáljuk meg elmozdítani a tartály felé nyitó szelep szabályozó­karját. A kar helyzetének rögzítését a legtöbb mo­dellen jelölés segíti. Ha a kar nem mozdítható (bera­gadt), valószínűleg kiégett a szelepmotor. Cseréjét bízzuk szerelőre.

Ha a fűtés a tél kellős közepén meghibásodik, komoly vészhelyzetbe kerülhetünk. Ha magunk igyekszünk elhárítani a bajt, járjunk el a gázkazán kezelési útmutatójában leírtak szerint. A leg­jobb azonban, ha szerelőt hívunk, a készülék típusának (Vaillant, FÉG, Junkers, Bosch, Ferolli, Quadriga kázkazán, cirkó kazán szervíz) megfelelő márkaszervizből.

Helyzetkép

Ha sem az áram, sem a gázellátással nincs probléma (Ha mégis van probléma: Fontos teendők gázszivárgás esetén!) , az alábbi lépéseket követve ellenőrizzük a kazánt. Aki nem biztos benne, hogy az ellenőrzést, a beállításokat és az esetleges javítást maga is képes elvégezni, hívjon szerelőt. Szintén tanácsos szakember segítségét kérni, ha a kazán valamelyik szerkezeti egységével van gond.

Teendők

Ha a kazán nem kap áramot

1. Győződjünk meg róla, hogy van-e áram! Nézzük meg, be van-e kapcsolva a készülék, be van-e dugva az elektromos hálózatba.
2. Ellenőrizzük, hogy a biztosíték rendben van-e! A köz­ponti fűtés kazánjának általában külön biztosítéka van, nézzük meg, nem oldott-e le. Ha igen, kapcsoljuk föl.

Ha rossz a termosztát

Ellenőrizzük, és állítsuk be! Lehetséges, hogy a termosz­tát túl alacsonyra van beállítva, ezért nem engedi bekap­csolni a kazánt. Ha hibás az egység, hívjunk szerelőt!

Ha nincs elég nyomás a rendszerben

1. Ellenőrizzük a nyomást, és töltsük fel a rendszert! A nyo­másellenőrző óráról olvassuk le a jelzett értéket: 1,2-1,5 barnák kell lennie. Ha túl alacsony, töltsük fel a fűtési rendszert vízzel.
2. Indítsuk újra! A feltöltés után esetleg újra kell indíta­ni a készüléket. Ha a kazánon nincs „RESET gomb, kapcsoljuk ki, várjunk tíz másodpercet, s indítsuk újra.

Ha nem ég az őrláng

Gyújtsuk meg! Ha kialudt az őrláng, gyújtsuk meg a ké­szülék használati utasítása szerint. Újabb készülékek­nél ehhez elegendő egy gombot megnyomni, a régebbi kazánoknál gyufát kell használnunk. Ha nem sikerül a művelet, hívjunk szerelőt.

Ha nem működik a szivattyú

1. Kapcsoljuk le! Ha a szivattyú beragadt vagy szorul, nem keringteti a vizet a rendszerben. A problémát esetenként mi is megszüntethetjük. Kapcsoljuk ki a kazánt, majd kézzel vagy szer­számmal zárjuk el a szi­vattyú előtti és utáni csapot/szelepet.
2. Lazítsuk ki a szivattyú tengelyét! Legyen a kezünk ügyében felmosórongy, mert valamennyi víz ki fog folyni. Távolítsuk el a szivattyú kerek előlapjának közepén lévő nagy csavart, s forgassuk az alatta látható hornyolt végű tengelyt csavarhúzóval addig, amíg szabadon nem jár. Tegyük vissza és rögzítsük a nagy csavart, nyissuk meg a csapokat, szelepeket, kapcsoljuk be a kazánt. Ha még­sem működik, hívjunk szerelőt.

Ha a kazán és a szivattyú megfelelően üzemel, valamelyik fűtőtest mégsem melegszik át, a radiá­torban, a radiátorszelepben vagy a vezetékrend­szerben van a hiba.

• A fűtőtest eleje meleg, a vége hideg. Levegő került a rend­szerbe. Speciális kulccsal vagy csavar­húzóval légtelenítsük a fűtőtestet. Végül ellenőrizzük a hálózat nyomását.
• Az emeleti fűtőtestek hidegek. Légtelenítsük a fűtőtesteket.
• A fűtőtest felül meleg, alul hideg. A radiátor belső felülete berozsdásodott, az aljában rozsdás iszap rakódott le. Hívjunk szakembert! Ha nem rozsdásodás okozza a gondot, kicsi a fűtőtestbe áramló vízsebessége. Ellenőrizzük a radiátorszelepet.

Legközelebb

Ellenőriztessük a központi fűtést évente, így elke­rülhető, hogy fűtési idényben hibásodjon meg. Számos cég és egyéni vállalkozó vállal a karbantar­tás mellett gyors kiszállást és hibaelhárítást. Időn­ként nyáron is érdemes beindítani a szivattyút (ha a készülék automatikája nem biztosítja).

A szén-monoxid (CO) veszélyes gáz, mert szagtalan, így nem lehet érezni. Belégzése súlyos következményekkel járhat, a háztartási földgáz tökéletlen égése során kerülhet a lakásba. Erős szélben is veszélyes lehet, mert a szél az égésterméket a kéményen át visszafújhatja a lakótérbe.

Helyzetkép

• A szén-monoxidnak nincs szaga, színe, íze, nagymértékű felhalmozódása viszont néhány órán belül halált okoz.
• A szén-monoxid-mérgezés első jelei a lüktető fejfájás, a hányinger, a hányás, a szédülés és a kábultság. Később tudatzavar, légszomj, mellka­si fájdalom, izomgörcs, eszméletvesztés követ­kezhet be. A kezdeti tünetek egy része lehet más betegség, többek között influenza, gyomorrontás, stressz, szokványos fáradékonyság tünete is.
• A szén-monoxid rosszul beszerelt, meghibáso­dott vagy nem megfelelően karbantartott gáz­készülékből jön.
• Nagy a szén-monoxid-mérgezés veszélye, ha valaki olyan helyiségben alszik, ahol olyan gázké­szülék működik (pl. Gázkandalló, gázfűtésű cse­répkályha stb.), amelynek nincs megfelelő légjá­rata. A légjáratokon keresztül jut be a friss levegő a tökéletes égéshez, és ezeken át áramlanak ki az égéstermékek a külvilágba.

A gáz szivárgásátjelző szén-monoxid-érzéke­lőknek több fajtája van. A kép egy elemmel működő egyszerű CO-érzékelőt mutat, ám létez­nek olyan modellek is, melyeket a hálózatra kell kötni, illetve olyanok is, melyek a szén-monoxid jelenlétén kívül a füstre is figyelmeztetnek.

• A CO-érzékelő

Vásároljunk megfelelő minőségtanúsítással ellátott (EU-konform) érzékelőt. Lehetőleg olyat válasszunk, mely riasztáskor hangot is ad. Kereshetjük hipermarketben, barkácsáruházban, biztonságtechnikai szaküzletben, de az interneten is sokfélét hirdetnek.

• Helyezzük üzembe a készüléket!

Az elemes készü­léket nem kell beszerelni. A hálózatról működő fajtát vagy konnektorba kell dugni, vagy rá kell kötni a lakás vezetékrendszerére (a bekötést bíz­zuk villanyszerelőre). A megfelelő elhelyezésről a használati útmutató tájékoztat.

Teendők

1. Szellőztessünk! Szellőztessük ki a gázt: tárjunk ki ajtót-ablakot.
2. Ürítsük ki a helyiséget! Tereljük ki a családtagokat a veszélyes helyiségből. Értesítsük a szomszédokat.
3. Zárjuk el a gázt! Fordítsuk el a készülék gázcsapját. Ha több gázzal működő berendezésünk van, és nem tudjuk, melyik a hibás, zárjuk el a gázóra melletti fő­csapot. Ezt követően hívjuk a gázszolgáltató ügyeletét.
4. Ha mérgezésre gyanakszunk: Ha a fenti tüneteket csak a lakásban tapasztaljuk, a szabadban azonban el­múlnak, valószínűleg szén-monoxid belélegzése okozza őket. Így minden más baj (influenza, stressz stb.) Kizár­ható. Menjünk el orvoshoz, hívjuk ki a gázszerelőt.
5. Ha nagy a baj: Amennyiben több ember eszméletét vesztette, és képtelenek vagyunk kimenteni őket, hagy­juk el az épületet, és értesítsük a tűzoltókat, mentőket.

Amilyen ritka az otthoni gázszivárgás, olyan veszélyes. Ha a gáz felgyülemlik a zárt helyiségben, fulladást okozhat. Amennyiben egy elektromos szikra meggyújtja, lángra lobban vagy berobban. Akár az egész ház a levegőbe repülhet!

Helyzetkép

• A földgáz színtelen és szagtalan. Egy jellegzetes „illatosító” anyaggal (etilén-merkaptánnal) keverten nyomják a vezetékbe, kifejezetten azért, hogy gáz­szivárgáskor érezhető legyen a szag. Háztartási használatra gyártott földgázérzékelőt azonban min­denkinek érdemes beszereznie.
• Elég, ha csak a gázkazán, a gázüzemű vízmelegítő őrlángja vagy a tűzhely begyújtott lángrózsája alszik ki, máris enyhe gázszag terjeng a lakásban. Ezeket ellenőrizzük elsőként.
• Amennyiben a gázkazán, a gázüzemű vízmelegítő és a gáztűzhely rendben van, és a gázszag ennek ellenére nem múlik, vagy egyre erősebb lesz, zárjuk el a gáz főelzáró csapját, és haladéktalanul hívjuk a szolgáltató ügyeletét. Ne késlekedjünk, mert a gáz veszélyes mértékben felhalmozódhat!

Azonnali teendők gázszivárgás esetén:

1. Zárjuk el a gázt! Minden gázkészülék elé szerelnek a vezetékre egy (általában kék színű) gázcsapot, a gázóra mellett pedig egy főelzárót találunk. Ha nyit­va van, a csővel párhuzamosan áll. A záráshoz ki­lencven fokkal el kell fordítani, hogy a vezetékre merőleges legyen. Amennyiben a főcsapot zárjuk el, a lakás egyetlen gázkészü­léke sem kap gázt.
2. Hárítsuk el a robbanásveszélyt! Ha erős gázszag csap­ja meg az orrunkat, ne kapcsoljunk villanyt, és ne he­lyezzünk üzembe egyetlen elektromos berendezést se. A bekapcsoláskor ugyanis szikra keletkezhet, ami be­robbantja a gázt. Azonnal oltsuk el a kandalló vagy a kályha tüzét, a gyertyát, a cigarettát (vízben nyomjuk el), a gáztűzhelyet, a sütőt. A gázkazánt, gázüzemű vízmelegítőt is kapcsoljuk ki, az őrláng se égjen. A leg­gyorsabb megoldás, ha a villanyóránál áramtalanítjuk az egész lakást, és a gázóránál lezárjuk a főcsapot.
3. Szellőztessünk! Tárjunk ki minden ablakot és ajtót, hogy kimenjen a gáz.
4. Ürítsük ki a házat! Tereljünk ki mindenkit a helyi­ségből vagy az egész házból, mert a gáz eszméletvesz­tést és fulladást okozhat. Figyelmeztessük a közvetlen szomszédokat is. Ne csöngessünk, mert robbanást idézhet elő! Inkább dörömböljünk az ajtón.
5. Hívjunk segítséget! Értesítsük a gázszolgáltató ügye­letét és a tűzoltóságot! Közöljük a címünket, nevünket, telefonszámunkat, hogy hány lakó érintett, mióta érezhető, mennyire erős, honnan jön a gázszag.

A viharfelhőkben az ellentétes töltésű részecskék találkozásakor elektromos kisülés jön létre. A villám tehát roppant elektromos szikra, mely akár harmincezer fokos is lehet, s a legrövidebb úton igyekszik földet érni (pl. vezetékeken, ereszcsatornákon keresztül). Ha belevág a házba, leéghetnek a vezetékek, tönkremehetnek az elektromos gépek, és nagy tűz üthet ki.

Teendők

1. Áramtalanítsunk! Húzzunk ki minden olyan elektro­mos berendezést a konnektorból, melynek nem kell folyamatosan működnie. A tévékészülék és a számító­gép különösen érzékeny a villámcsapás okozta túlfe­szültségre. Ha villámlik, ne nyúljunk a tévé­antennához!
2. Telefonáljunk mobilról! Ha segítséget akarunk kérni, ne a vezetékes telefonról beszéljünk, hanem a mobil­ról. Amennyiben a vezetékesnek van zsinór nélküli kézi beszélője, az is megfelel.
3. Maradjunk távol a fémtárgyaktól! Villámláskor ne érintsük meg a csapokat, a mosogatót, a csővezeté­ket (pl. víz- és gázvezetéket), valamint a radiátorokat, mert vezetik az elektromosságot.
4. Ne álljunk az ablakhoz! Ne csodáljuk az ablakból a vi­hart, ha olyan égzengés van, hogy beleremeg az üveg.
5. Maradjunk bent! Ne csak a vihar alatt, de még utá­na fél óráig maradjunk a lakásban.

Legközelebb

Ha a házunkba már belecsapott a villám, az annak a jele, hogy az épület kiváló vezető. Számítsunk tehát rá, hogy a villámcsapás meg­ismétlődhet! Szereltessünk fel minél hamarabb villámhárítót, az elektromosságot remekül vezető tévé-, parabola-, rádió- és reléantennákat pedig egyaránt földeltessük.

Egyéb veszély

Ha valakibe villám csapott, azonnal nyújtsunk neki elsősegélyt. Elsőként ellenőrizzük a légzését, és szük­ség esetén kezdjük meg az újraélesztést. Ha van égési sérülése, lássuk el.

Bár a kémények tűzállóak, bennük korom, kátrány rakódhat le, melyek meggyulladhatnak, ha a kémény felhevül. A hőmérsék­let a kéményben néhány perc alatt elérheti az ezer fokot, s a lán­gok átterjedhetnek a padlástérbe, sőt a lakószintekre is.

Helyzetkép

• A kéménytüzek többségét a karbantartás, azaz a kéményseprés elmaradása okozza.
• A kéménytüzet a kéményből kiszűrődő morgó hang, a gomolygó sűrű, fekete füst, valamint a kicsapó szikra és láng jelzi.
• Ha a kémény nagyon átforrósodik, meggyulladhat­nak a szomszédos faszerkezetek (a gerendák, majd a lakószinteken a padló, a fafödém).
• A forróságtól a kémény kitágul, így a vakolat meg­repedezik és lepereg, az épületben pedig komoly szerkezeti károk keletkeznek.
• A hazai tűzoltók különös tapasztalata, hogy fő­ként a régi építésű és fával fűtött családi házaknál a tetőgerendát esetenként átvezették a kéménykürtőn. Az ilyen gondatlan tervezés, ki­vitelezés következmé­nye előbb-utóbb bizto­san a tetőtűz lesz.
• Kéménytüzet tilos víz­zel oltani! A kémény belső hőmérséklete elérheti az ezer fokot, s ezen a hőmérsékleten a víz robbanásszerű térfogat-növekedéssel gőzzé alakul át, mely szétveti a kéményt. Ez súlyos sérülést és tetőtüzet okozhat!

Teendők

1. Hívjunk segítséget! Azonnal riasszuk a tűzoltókat.
2. Fojtsuk el a tüzet! A zárt égésterű kályha összes nyí­lását (szellőzőket, hamuajtót stb.), valamint a kémény füstjárat-szabályozójának reteszét csukjuk be, hogy a tűz oxigén-utánpótlása megszűnjön.
3. Védjük bútorainkat! Húzzuk el a bútorokat a kandal­lótól és a kémény mellől minden helyiségben. Vegyük le az éghető anyagokat (pl. képeket) a falról.
4. Biztosítsuk a szabad utat! Tegyük lehetővé, hogy a tűzoltók feljussanak a padlásra.

Legközelebb

• Ha gázzal fűtünk, évente egyszer ellenőriz­tetni kell a kéményt a kéményseprőkkel. Olaj­ vagy fatüzeléses kályha esetén évente kétszer van szükség felülvizsgálatra.
• A kéményben lerakódott koromtól és kátránytól az ún. Kéménytisztító fahasábbal is megszabadul­hatunk. Gyújtsuk meg a tűztérbe helyezett hasáb papírját Nagyjából két-három órán át fog égni. Hatását egy-két hét alatt fejti ki: a korom és kátrány leválik a füstjáratok és a kémény faláról, majd lepotyog a tisztítóajtóhoz.
• A kandallóba, kályhába csak száraz fával gyújt­sunk be. Az olajkályhában, olajkazánban csak az előírt háztartási tüzelőolajat (HTO) alkalmazzuk.
• A gáz égésterméke alacsony hőmérsékletű, ezért már a kéményben lecsapódhat. Ez a savas anyag lemarja a vakolatot, és „megeszi” a téglát, s a meggyengült kémény falán gázok (pl. a mér­gező szén-monoxid) szivárognak át. Ha a gázké­ményt béléscsővel látjuk el, elejét vehetjük en­nek. A kéménybélelés komoly szakmunka. Hívjunk hozzáértő iparost, szakipari céget!

Az emberi gondatlanság, hanyagság, figyelmetlenség okozta tűzeseteknek se szeri, se száma. Többnyire őrizetlenül hagyott égő gyertya vagy meggyújtott cigaretta miatt csapnak fel a pusztító lángok. A gyertyafény szép és hangulatos, de ne feledkezzünk meg a biztonságról. A cigarettázásból eredő lakástüzekben világszerte sok ember veszíti életét.

Gyertya- vagy cigarettatűz

1. Nézzük meg, mi ég! Ha az égő cigaretta, a parázsló csikk vagy az eldőlt, leesett gyertya tüzet okoz, először állapítsuk meg, mi kapott lángra. A különböző anyago­kat ugyanis eltérő módokon kell eloltani.
2. Ha műanyag ég: Még egy kis éjjeli őrláng vagy egy teamécses is elég hőt termel ahhoz, hogy a közelében lévő műanyag megolvadjon és tüzet fogjon. A lángokat porral oltóval fékezhetjük meg.
3. Ha a függöny ég: Locsoljunk vizet vödörből vagy – kisebb, helyi tűz esetén – kannából, edényből a füg­gönyre. Érdemes vízzel oltó készüléket tartani otthon.
4. Ha a kárpit vagy a bútor ég: Oltsuk el az égő bútorhu­zatot egy vödör vagy lavór vízzel. Jó szolgálatot tehet a vízzel oltó készülék is, ha van. A bútort vigyük ki a lakásból, ha a tűzfészek a belsejében húzódik, és belül még mindig izzik, mert lehet, hogy újra felcsap­nak a lángok.
5. Meneküljünk! Ha a tűz elharapózik, nem tudjuk megfékezni, azonnal tereljünk ki mindenkit a lakásból, és hívjuk a tűzoltókat. Maradjunk biztonságos helyen.

• Ne fussunk! Minél gyorsabban mozgunk, a tűz annál több levegőt kap, ami gyorsítja az égést.
• Hemperegjünk! Vágódjunk a földre, és hempe­regjünk. Ezzel megelőzhetjük, hogy a lángok elbo­rítsák a testünket. Így a fejünket és az arcunkat is jobban védhetjük, hiszen a tűz fölfelé kúszik a ruhán.
• Takarózzunk be! Hatékonyabb lehet a lángok elfojtása, ha tűzoltó pokrócba, vastag kabátba, plédbe vagy szőnyegbe burkolózunk.

Jobb félni

Ha gyertyát gyújtunk

• Égő gyertyát soha ne hagyjunk őrizetlenül.
• Használjunk koppantót vagy kanalat a gyertyaláng kioltására. Amikor elfújjuk, szikrák reppenhetnek fel, forró viasz fröccsenhet szét. Ne hurcoljuk az égő gyertyát ide-oda.
• Ne gyújtsunk gyertyát huzatos helyen, függöny, ruhák, ágynemű, kárpitozott bútor közelében.
• Ruhánk, hajunk soha ne kerüljön a gyertyaláng közelébe.
• Ne dobjunk semmit a forró viaszba (pl. gyufát), mert magasra lobbanhat tőle a gyertyaláng.
• Állítsuk a gyertyát stabil tartóba, s tegyük tűzálló felületre.

Ha rágyújtunk

• Égő cigarettát soha ne hagyjunk őrizetlenül.
• A cigarettát gondosan nyomjuk el, égő csikket ne dobjunk el.
• Ágyban, ittasan és álmosan sohase gyújtsunk rá!

Az elektromos áram átfolyik a vezetékeken, melyek ettől felmelegszenek. A túlmelegedéstől a lakás vezetékrendszerét és az elektromos háztartási berendezéseket biztosítékok, megszakítók, a hálózati csatlakozókat földelés védi. Ám a biztosítékok elromlanak, a vezetékek elöregednek, a készülékek elavulttá válnak, a dugaljak túlterhelhetők. Mindez tüzet okozhat.

Teendők

1. Áramtalanítsunk! Ne vesződjünk a kikapcsoló-gombbal, hanem azonnal húzzuk ki a kigyulladt elektro­mos berendezést a konnektorból, vagy csapjuk le a biz­tosítékot. Áramtalanítás előtt ne érjünk a készülékhez!
2. Oltsuk el a tüzet! Kisebb elektromos tűz esetén jól jöhet a tűzoltó pokróc, de használhatunk hagyományos tűzoltó készüléket, porral vagy gázzal oltót is. Elektromos tüzet ne oltsunk vízzel, mert halálos áramütést szenvedhetünk!
3. Hívjunk segítséget! Ha egyedül nem boldogulunk, hagyjuk el a helyiséget, és hívjuk a tűzoltókat! Csak akkor térjünk vissza, ha engedélyt kaptunk.

Ha felcsapnak a lángok, nincs idő hezitálni. Tanulmányozzuk a készülék működését, végezzünk el tűzvédelmi tanfolyamot.

• Porral oltó

A száraz port tartalmazó készülék elektro­mos tüzek, égő szilárd anya­gok, lángra lobbant gyúlé­kony folyadékok oltására való. Égő zsiradék esetén ne használjuk. Otthonokba a hat kilogrammos palac­kot ajánlják.

• Gázzal oltó

 A szén-dioxid­dal töltött palackkal gyúlé­kony folyadékokat (étolajat nem) és elektromos tüzeket olthatunk el. Előnye, hogy az elekt­romos készülékeket nem vagy alig károsítja. Használat közben a fogantyújánál fogva tartsuk, különben fagyási sérüléseket okozhat!

Helyzetkép

Az elektromos gondoknak sokféle „tünete” lehet. Csak hogy néhány példát említsünk: intő jel, ha gyakran leold a biztosíték, vibrál a lámpa, égés­nyom jelenik meg egy konnektoron, kapcsolón, biztosíték körül, vagy égett műanyagszag terjeng a lakásban.

• Sok lakásban nincs elég fali dugalj, így a kon­nektorokba elosztókat, hosszabbítókat dugnak. Ezzel azonban jelentősen megnőhet egy-egy konnektor terhelése, sőt, gyakran túlterheléshez vezethet. A kevés dugalj arra figyelmeztet, hogy az elektromos rendszert eleve nem túl nagy terhelésre méretezték, túlterhelés esetén tehát a lakás egész vezetékhálózata leéghet!
• A hanyagul bekötött konnektorokból lógó csu­pasz vezetékekből szikra pattanhat ki, ami tüzet okozhat.
• A szőnyeg alatt futó kábel burkolata könnyen átmelegszik, és hamar tönkremegy.

Jobb félni

• Ha biztosítékot cserélünk, mindig a gyártó által meg­adott fajtájú és amperszámú változatot tegyük be a régi helyett. Amennyiben ezt nem tartjuk be, készüléke­ink meghibásodhatnak, s hálózati rövidzárlat alakulhat ki, amitől tűz keletkezhet.
• Évente ellenőriztessük elektromos eszközeinket, főleg azokat, amelyek fűtenek (pl. hősugárzó), vagy motorral működnek (pl. ventilátor).
• Szintén nézessük meg szakemberrel az elektromos melegítőpárnát, takarót minden évben.

2010-ben Magyarországon száztizenöt ember lelte halálát tűzben. Sokan a saját otthonukban. A lángok gyakran a mindennapi sütés-főzés helyszínén, a konyhában csapnak fel. Többnyire zsiradék gyullad meg az edényben vagy a serpenyőben. Ilyenkor nagyon fontos, hogy higgadtan, gyorsan cselekedjünk.

Teendők

Lángoló lábas

1. Hagyjuk a tűzhelyen! Ne nyúljunk az égő lábashoz!
2. Zárjuk el a lángot! Zár­juk el a gáztűzhelyet, for­dítsuk el a főkapcsolót. Elekt­romos főzőlap esetén csapjuk le a biztosítékot!
3. Fékezzük meg a tüzet! Ha még csak az edény ég, rak­junk rá fedőt, vizes konyharuhát vagy tűzoltó pokrócot.
4. Meneküljünk! Ha elharapózott a tűz, távozzunk a konyhából, csukjuk be az ajtót, és menjünk ki a lakásból.

Sokan úgy szenvednek súlyos égési sérüléseket, hogy a lángoló lábast, serpenyőt szakszerűtlenül, vízzel próbálják eloltani. A lángra kapott edény oltásának egyetlen biztonságos módja van, a le­fedés, elfojtás. Ha még kicsik a lángok, egyszerűen tegyünk rá fedőt. Amennyiben már nagyobb a tűz, fogjunk nedves (de nem csöpögő) konyharuhát, és kellő távolságból borítsuk – vagy inkább dobjuk – az edényre. Így a tűz nem kap több oxigént, és kialszik. A konyharuhánál is jobb az ún. tűzoltó pokróc.

Jobb félni

Olaj a tűzre

• A krumplit süssük olajsütőben, ne serpenyőben.
• Ne melegítsük túl a zsiradékot! A túlhevített olaj először füstölni kezd, majd meggyullad. Az edényt soha ne hagyjuk őrizetlenül!
• Az olaj igen gyúlékony, háromszázötven-négyszázöt­ven fokon magától lángra kap. A biztonság kedvéért csak harmadáig töltsük fel a serpenyőt.
• Kisütés előtt rakjuk az ételt papírtörlőre, konyharuhá­ra, mely felszívja a nedvességet. Így szárazon kerül a zsiradékba, az olaj nem csap ki, és nem gyullad be.

 Egyéb konyhatüzek

• Ne tekeregjenek vezetékek a sütő közelében.
• Ne lógjon konyharuha a gázrózsák vagy a főzőlap fölött, a sütő ajtajának fogantyúján.
• A kenyérpirítóból rendszeresen ürítsük ki a morzsá­kat. A készüléket a konyhaablak függönyétől és a kony­haruháktól biztonságos távolban üzemeltessük.
• Használat után zárjuk el a tűzhelyet.
• Kisgyereket, háziállatot ne engedjünk egy méternél közelebb a sütőhöz, amikor be van kapcsolva.
• A lifegő ruhaujj könnyen tüzet foghat!

A tűzoltó pokróc nem más, mint tűzálló anyagból készült lepedő, melyet a tűzre kell dobni, hogy megszűnjön az oxigén-utánpótlás. Mivel tűz esetén gyorsan kell cselekedni, ráadásul a tűzoltó pokrócot csak egyszer lehet felhasználni, tanuljuk meg jó előre, hogyan kell vele oltani. Tanulmányozzuk a mellékelt leírást. Még jobb, ha szakember mutatja be, mit kell tennünk.

• Hol alkalmazzuk? Leginkább arra való, hogy a konyhában keletkező kisebb, helyi tüzekre (pl. Edényből felcsapó lángokra) rádobjuk, de hasz­nálható elektromos tüzek oltására is. Akkor is jó, ha valakinek a ruhája fogott lángot.
• Hogy néz ki? A legalább egy négyzetméteres takarót húzószalaggal látják el. Ezzel gyorsan ki­ránthatjuk a tartójából, és biztonságos távolság­ból dobhatjuk a tűzre.
• Hol helyezzük el? Legyen egy-egy fali készlet min­denütt a lakásban, ahol tüzet szoktunk gyújtani (pl. tűzhely, kályha, kandalló közelében). A kony­hában ne a tűzhely fölé kerüljön, hanem mellé.
• Hogyan használjuk? A tüzet teljesen be kell borí­tani vele. Ne maradjanak rések, mert azokon ke­resztül levegő szivároghat be, ami táplálja a lán­gokat. Menjünk biztosra: legalább fél órán át hagyjuk a tűzfészken. Egy lepedő csak egyszer használható – lehet, hogy látszólag jó állapotban maradt, de legközelebb akkor is újat vegyünk elő.

Grillezés

1. Ha serpenyőben sütünk a tűzhelyen: A sütőedény, serpenyő mindig legyen tiszta, mert az odakozmált zsi­radék, ételmaradék könnyen lángra gyúlhat. Ha mégis megtörténik a baj, csukjuk be a konyhaajtót, zárjuk el a gázt vagy áramot. (Már amennyiben biztonságosan meg tudjuk közelíteni a tekerőgombot.) Tereljünk ki mindenkit, és hívjuk a tűzoltókat.
2. Ha faszenes kerti grillsütőn sütünk: Ne öntsünk gyú­lékony anyagot a faszénre, hogy jobban égjen! Ha a ké­szüléknek van fedele, borítsuk rá, ha a láng kicsap.
3. Ha gázüzemű kültéri grillsütőn sütünk: Ha a sütő meggyullad, azonnal zárjuk el mellette a gázcsapot. Amennyiben a lángok miatt már nem érjük el, szalad­junk a gázórához, és fordítsuk el a főcsapot. Küldjünk el mindenkit a sütő közeléből, majd riasszuk a tűzoltóságot.

Mikrohullámú sütő

1. Tartsuk zárva az ajtót! Ne nyissuk ki az égő mikrohul­lámú sütő ajtaját, mert a beáramló levegő csak táplálja a tüzet. Inkább kapcsoljuk ki a készüléket, vagy ha a berendezés lángokban áll, csapjuk le a biztosítékot.
2. Fékezzük meg a lángokat! Dobjunk tűzoltó pokrócot a készülékre, hogy elfojtsa a tüzet.

Az égésgátló anyagokat ma már mind szélesebb körben alkalmazzák, ám még mindig sok lakásban, családi házban rengeteg a gyúlékony, tűzveszélyes anyag. Ezek táplálják a tüzet, és mintegy bársony¬szőnyeget terítenek a lángok terjedése elé.

Évente ötezer lakásban üt ki tűz Magyarországon. A legtöbb esetben emberi mulasztás, figyel­metlenség, feledékenység miatt csapnak fel a lángok. Az életben maradás másodpercek alatt meghozott döntéseken múlhat. Ám ha mindenki betartja a tűzvédelmi óvintézkedéseket, és jól ismeri a menekülési útvonalat, elkerülhető a tragédia.

Teendők

1. Ha forró a helyzet: riasszunk mindenkit, és meneküljünk! Amint füstsza­got érzünk, vagy meghalljuk a tűzjelző hangját, kiabá­lással verjük föl a házat. A család együtt induljon kifelé a menekülési útvonalon. Amennyiben nincs ilyen, a házból kivezető legrövidebb, legbiztonságosabb utat válasszuk. Gyorsan beszéljük meg a többiekkel, hol találkozunk odakint.
2. Ne késlekedjünk! Ne fecséreljük az időt annak kide­rítésére, mi gyulladhatott meg, és ne bíbelődjünk az értéktárgyak, a személyes holmik mentésével!
3. Ellenőrizzük az ajtókat! Mielőtt kinyitnánk egy aj­tót, kézfejünkkel érintsük meg a felső részét és a kilincset. Ha meleg vagy forró, a túloldalán lángok tombolnak. Ebben az esetben semmiképpen ne nyissuk ki!
4. Óvatosan nyissuk ki az ajtókat! Amennyiben az ajtó nem melegedett át, álljunk mögé, és a lábunkat az aljának támasztva nyissuk ki résnyire. Így meggátolhat­juk, hogy a mögötte felgyülemlett forró levegő vagy füst kivágja. Miután körültekintően kinyitottuk, állapítsuk meg, hogy nem állja-e füst vagy tűz az utunkat. Ha igen, menten vonuljunk fedezékbe.
5. Csukjuk be az ajtókat! Csak azokat az ajtókat nyis­suk ki, melyeken át kell mennünk, és mindet csukjuk be magunk mögött. Ezzel megakadályozható vagy legalábbis fékezhető a tűz tovaterjedése.
6. Lapuljunk a padlóra! Ha füst van, négykézláb vagy kúszva iparkodjunk kifelé, mert odalent tisztább és kevésbé forró a levegő, jobbak a látási viszonyok. Tart­sunk nedves kendőt vagy vizes törülközőt az arcunk elé, és azon át lélegezzünk.
7. Ne menjünk vissza! Mihelyt a család kijutott az égő házból, gyorsan ellenőrizzük, hogy mindenki jól van-e, s máris hívjuk a tűzoltókat. Ne menjünk vissza a házba!

Ha a menekülési útvonalat elvágták a lángok

1. Húzódjunk biztonságos helyre! Ha nem tudunk kijutni a házból, tereljünk mindenkit egy szobába, lehetőleg olyanba, amelynek utcára néző ablaka van. Vigyük ma­gunkkal a mobilt vagy a vezetékes telefont.
2. Rekesszük ki a füstöt! Keressünk ágyneműt, plédet vagy szőnyeget, csavarjuk össze, és gyömöszöljük az ajtó alatti résbe, hogy ne jöhessen be a füst.
3. Kérjünk segítséget! Nyissunk ablakot, és kiabáljunk segítségért. Felkeltheti a szomszédok, járókelők figyel­mét, ha feltűnő színű ruhadarabot, ágyneműt lenge­tünk. Ha van nálunk telefon, hívjuk a tűzoltókat.
4. Ha a tetőtérben rekedünk: Csukjuk be az ajtót, és te­gyünk alá összetekert pokró­cot, szőnyeget, hogy kizárjuk a füstöt. Az ablakból tűzhágcsót (legalább öt centimé­ter átmérőjű fonott kötelet) ereszthetünk le, amelyen le­mászhatunk. Ha nincs ilye­nünk, maradjunk az ablaknál, és lógassunk ki feltűnő színű rongyot partvis nyélre kötve.
5. Ha toronyházban rekedünk: A sokemeletes városi tömb- és panelházakban különö­sen fontos a menekülési útvonal ismerete. Tűz esetén kövessük a házirend erre vonatkozó utasításait. Ha már nem lehet kijutni az épületből, próbáljunk az abla­kon keresztül segítséget kérni. A modern, légkondicio­nált épületekben az ablakok nem nyithatók. Törjük ki az egyik ablak sarkát valamivel, majd nyomjuk ki az üvegtáblát egy nagyobbacska tárggyal, bútordarabbal. Ne használjuk a felvonót, mert bennragadhatunk, ha a tűz miatt nincs áram! Amennyiben van erkélyünk, és az alsó szintekről felfelé csapó lángok és füst nem teríti be, keressünk ott menedéket!

Ha az ajtókhoz vezető utat elvágták a lángok

1. Meneküljünk az ablakon át! Olyan ablakot válasszunk, mely bentről jól megközelíthető, és ahonnan biztonsá­gos helyre lehet ugrani. Ha nem nyitható, törjük ki az alsó sarkát valamilyen tárggyal, majd lökjük ki az üveg­táblát. A keret alsó részéből kiálló szilánkokat ragasszuk le, vagy dobjunk rá vastag plédet.
2. Készítsük elő a terepet! Dobáljunk ki párnákat, ágyneműt az ablak alá, hogy puhára essünk.
3. Ugorjunk! A legjobb, ha előbb a párkányba kapasz­kodva nyújtott karral füg­geszkedünk, és csak utána engedjük el magunkat. Először a gyerekeket lógas­suk ki a csuklójuknál fog­va, majd eresszük el őket. Semmiképpen se menjünk előre! Lehetséges, hogy a kicsi egyedül nem mer kiugrani, hiába várjuk lent, hogy elkaphassuk. A csecsemőt bugyoláljuk vastag dunyhába, s eresszük ki az ablakon.
4. Másszunk le a tűzhágcsón! Emeleti szobában, padlás­téri lakásban a tűzhágcsó életet menthet. Összeteker­ve, az ablakhoz közel tároljuk.

Legközelebb

Készítsünk menekülési tervet!

1. Dugjuk össze a fejünket! A menekülési útvonal kidol­gozásába vonjuk be az egész családot. Legyen külön szempont a gyerekek, öregek kimenekítése.
2. Készítsünk „A” tervet! A legjobb menekülési útvonal a ház főbejárata. Legyen mindig akadálymentes!
3. Készítsünk „B” tervet! Állapodjunk meg egy „tartalék útvonalban” is, mert megeshet, hogy az elsőt elzárják a lángok vagy a gomolygó füst. Itt se legyenek akadályok.
4. Jelöljünk ki egy biztonságos helyiséget! Válasszunk védett szobát (pánikszobát) arra az esetre, ha mindkét útvonal járhatatlanná válna. Legyen könnyen meg­közelíthető, legalább egy ablaka nézzen az utcára. Jó, ha van bent állandó telefon, tűzhágcsó.
5. Találjunk helyet a kulcsoknak! Keressünk jól hozzá­férhető helyet az ajtók kulcsainak. Mindenkinek – még a vendégeknek is – tudnia kell, hol vannak.
6. Jelöljünk ki egy találkahelyet! Beszéljük meg, hol találkoznak a családtagok, miután kijutottak a tűzből. Azt is tisztázzuk előre, hogyan értesítjük a tűzoltókat, valamint térképezzük fel, hol van az utcában nyilvános telefon.
7. Rögzítsük írásban! A menekülési tervet vessük papír­ra. A rajzot tegyük olyan helyre, ahol mindig szem előtt van. Gyakorolni is érdemes!
8. Vigyázzunk gyermekeinkre! A kisgyereket is tanítsuk meg rá, hogy lármázza föl a családot, ha füstöt vagy égett szagot érez, illetve ha a tűzjelző vijjogását hallja. Nagyobb gyereknek tudnia kell a tűzoltók (105) és a mentők (104) hívószámát. Azt is tanítsuk meg neki, hogy ezeket a számokat kizárólag vészhelyzetben sza­bad hívni.
9. Gondoljunk a mozgáskorlátozottakra! Ha mozgás­korlátozott (pl. idős, beteg családtag) vagy vak is él a családban, gondoljunk rá is a menekülési útvonal kidolgozásakor. Számukra nyilvánvalóan más módsze­rek szükségesek. Ha úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk, kérhetjük biztonságtechnikai cég vagy a tűz­oltóság segítségét.

Az utóbbi évek egyik legmeglepőbb felismerése volt, hogy a technikának az autótól a mikrohullámú sütőig, a számítógéptől az elektronikus játékokig terjedő megjelenési formáival való mindennapos találkozás ellenére sokan egyáltalán nem voltunk felkészülve arra, hogy lakásunk belső levegő- és hőmérsékletviszonyaira helyesen reagáljunk.

Ebből számtalan nedvesség okozta kár és penészfolt származott. Az a napjainkban elterjedt nézet, amely hajlamos a problémákra egyszerű választ adni, ha­marosan itt is megtalálta a „megoldást”: szellőztet­ni és szellőztetni – figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a helytelen szellőztetés hőveszteséget okoz, az energiának ezt az elpocsékolását pedig egyáltalán nem engedhetjük meg magunknak.

Fi­gyelmen kívül hagyva továbbá azt is, hogy a dolog egyáltalán nem kizárólag a szellőztetésen múlik, hanem a jelenség előidézésében egész sor épületfizikai és építészeti tényező is közrejátszik. Más­képpen nem érhető el az a hosszú távú célkitűzés, hogy egészséges klímájú helyiségekben lakjunk.

A lakás napjainkban természetesnek tekintett kom­fortja ugyanis nagyobb követelményeket támaszt a lakásban élőkkel szemben, mint amilyenekkel a régebbi, egyszerű lakásviszonyok között nagyszü­leink találkoztak.

Minden ház energetikai egységet alkot.

• Ha a tulaj­donos a külső fal hőszigetelését tökéletesíti, de a régi üvegablakokat meghagyja: vajon hogyan kép­zeli, hogy fűtése ettől takarékosabb, belső klímája pedig kellemesebb lesz?
• Vagy, ha az ablakokat ki­cseréli, a hőáteresztő külső fal utólagos szigete­lését azonban megspórolja?
• Vagy: hogyan akar a háztulajdonos, hogyan akar­nak a lakók egészséges belső mikroklímát terem­teni, ha nem tudják a belső levegő nedvesség­tartalmát szabályozni, és a levegőszennyező anya­gokat elvezetni?

Ezek az ismeretek azért fontosak, mert mindennapi életünk 80 %-át zárt helyiségekben töltjük. Ezért fontos, hogy higiénikus és gazdaságos viszonyo­kat teremtsünk magunknak. Természetes szellőzés az ablakon keresztül, vagy mesterséges szellőztetés?