Parkettázás

A faanyagok természetes szárítása (máglyák)

A faanyag természetes szárítása szabad térben (szabad levegős szárítás), megfelelően kiala­kított máglyaterekben történik. A környezet paramétereit a meteorológiai körülmények adják. A mérsékelt övezetben a természetes szárítással elérhető egyensúlyi nedvességtartalom 12-18%. A természetes szárítással általában nem érhető el a kívánt nedvességtartalom, ezért mindenképpen követi egy mesterséges szárítási eljárás.

A máglyák helyes felépítése biztosítja a faanyag egyenletes száradását és a száradási hibák (vetemedések, repedezések) megelőzé­sét. Többféle máglyázási technológia létezik, alapelveik viszont megegyeznek. Alapvető szabály, hogy egy máglyába csak azonos fafajú és vastagságú faanyag kerülhet.

A természetes szárítás hosszadalmas folya­mat. Időtartama a korábban említett ténye­zőktől függően 3 és 10 hónap között változik.

A faanyag természetes száradásának időszükségletei

FafajFaanyag vastagságaSzáradási idő napokban
Cser25-5060-200
Lucfenyő25-8060-200
Erdeifenyő25-8075-200
Bükk25-5070-200
Tölgy25-50100-300

A természetes szárítás előnyei:

  • Kíméletes, egyenletes száradást biztosít, amely során minimálisra csökken a repedé­sek és vetemedések kialakulásának esélye.
  • Nincs szükség szárítóberendezésre, nem igényel energia ráfordítást.
  • Hátránya:
  • A folyamat az időjárás miatt kevésbé irá­nyítható.
  • A száradás folyamata lassú, hosszadalmas.

Olvasmány

A máglyatérnek széljárta helyen kell lennie, a talajnak pedig vízszintesnek és vízelnyelő­nek kell lennie. A máglyákat úgy kell elhe­lyezni, hogy hosszúságuk az uralkodó szél­irányra merőleges legyen. A máglyák között a szállító- és rakodójárművek számára meg­felelő méretű, szilárd burkolattal ellátott utakat kell biztosítani. A máglyák állapotát folyamatosan kell ellenőrizni, és a kártevők megjelenése esetén azonnal megszüntető védelemről kell gondoskodni.

Hagyományos máglyák

A hagyományos (szekrényes) máglyákat szabványos méretű betontuskókra építik. A tuskókon vasbetonból vagy egész­séges fából készült (min. 15*15 cm kereszt­metszetű) keresztgerendákat helyeznek el. Ezekre kerül a faanyag legalsó sora, melynek talajtól mért távolsága min. 40 cm. A mág­lya belsejében mindig nagyobb a légnedves­ség, ezért a vízszintes sorokat úgy alakítják ki, hogy a máglya közepe felé haladva a faanyagok közötti hézagok egyre nagyobbak.

Ez biztosítja az optimális légcsatornákat, ezzel együtt a levegő áramlását. Az egymás fölötti sorok közé egyenlő vastagságú hézagléceket kell helyezni, egymástól max. 1,00 m távol­ságra. Az egyes rétegekben lévő lécek pon­tosan egymás fölött helyezkednek el. A mág­lya magassága a rakás módjától függ: kézi máglyázásnál max. 3,00 m, gépi esetén max. 6,00 m. A kész máglyát ferde tetővel kell letakarni, mely a faanyagot a csapadéktól és a közvetlen napsütéstől is védi.

Egységrakatos máglyák

Az egységrakatos máglya abban különbözik a szekrényes máglyától, hogy egy máglya több egymásra helyezett, külön-külön mozgatható egységrakatból áll. Az egységraka­tok kialakításakor a faanyagok közötti távol­ságot nem növelik a rakat belseje felé haladva.

Ezúttal ugyanis nem a légcsatornák kialakí­tása a cél, mivel ezt a módszert a kombinált, természetes és mesterséges szárítás esetén alkalmazzák. A fő szempont itt az, hogy az egységrakatok mozgathatók legyenek, és méreteik a szárítókamra méreteihez igazod­janak! Két egymásra helyezett egységrakat közé min. 10*10 cm keresztmetszetű alátétfá­kat tesznek, így a targoncák villái beférnek.

Rakodólapos máglyák

Rakodólapos máglyákat rendszerint bútorlé­cek és parkettafrízek természetes szárításánál alakítanak ki. A kisméretű máglyák alá helye­zett rakodólap a szállítást segíti elő.

Olvasmány

Léteznek tömör máglyák is. Ezekbe a már meghatározott nedvességtartalomra szá­radt faanyagokat rendezik, és a végszárítás megkezdéséig vagy az egyéb felhasználásig tárolják. Itt már sem sorok közötti hézagléce­ket, sem faanyagok közötti távolságokat nem alkalmaznak. A tömör máglyákat fedett szín alatt vagy zárt helyiségben kell tárolni.