A faanyagok természetes szárítása (máglyák)
A faanyag természetes szárítása szabad térben (szabad levegős szárítás), megfelelően kialakított máglyaterekben történik. A környezet paramétereit a meteorológiai körülmények adják. A mérsékelt övezetben a természetes szárítással elérhető egyensúlyi nedvességtartalom 12-18%. A természetes szárítással általában nem érhető el a kívánt nedvességtartalom, ezért mindenképpen követi egy mesterséges szárítási eljárás.
A máglyák helyes felépítése biztosítja a faanyag egyenletes száradását és a száradási hibák (vetemedések, repedezések) megelőzését. Többféle máglyázási technológia létezik, alapelveik viszont megegyeznek. Alapvető szabály, hogy egy máglyába csak azonos fafajú és vastagságú faanyag kerülhet.
A természetes szárítás hosszadalmas folyamat. Időtartama a korábban említett tényezőktől függően 3 és 10 hónap között változik.
A faanyag természetes száradásának időszükségletei
| Fafaj | Faanyag vastagsága | Száradási idő napokban |
|---|---|---|
| Cser | 25-50 | 60-200 |
| Lucfenyő | 25-80 | 60-200 |
| Erdeifenyő | 25-80 | 75-200 |
| Bükk | 25-50 | 70-200 |
| Tölgy | 25-50 | 100-300 |
A természetes szárítás előnyei:
- Kíméletes, egyenletes száradást biztosít, amely során minimálisra csökken a repedések és vetemedések kialakulásának esélye.
- Nincs szükség szárítóberendezésre, nem igényel energia ráfordítást.
- Hátránya:
- A folyamat az időjárás miatt kevésbé irányítható.
- A száradás folyamata lassú, hosszadalmas.
Olvasmány
Hagyományos máglyák
A hagyományos (szekrényes) máglyákat szabványos méretű betontuskókra építik. A tuskókon vasbetonból vagy egészséges fából készült (min. 15*15 cm keresztmetszetű) keresztgerendákat helyeznek el. Ezekre kerül a faanyag legalsó sora, melynek talajtól mért távolsága min. 40 cm. A máglya belsejében mindig nagyobb a légnedvesség, ezért a vízszintes sorokat úgy alakítják ki, hogy a máglya közepe felé haladva a faanyagok közötti hézagok egyre nagyobbak.
Ez biztosítja az optimális légcsatornákat, ezzel együtt a levegő áramlását. Az egymás fölötti sorok közé egyenlő vastagságú hézagléceket kell helyezni, egymástól max. 1,00 m távolságra. Az egyes rétegekben lévő lécek pontosan egymás fölött helyezkednek el. A máglya magassága a rakás módjától függ: kézi máglyázásnál max. 3,00 m, gépi esetén max. 6,00 m. A kész máglyát ferde tetővel kell letakarni, mely a faanyagot a csapadéktól és a közvetlen napsütéstől is védi.
- Faanyagok mesterséges szárítására: konvekciós, kondenzációs vákuumszárítók
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egységrakatos máglyák
Az egységrakatos máglya abban különbözik a szekrényes máglyától, hogy egy máglya több egymásra helyezett, külön-külön mozgatható egységrakatból áll. Az egységrakatok kialakításakor a faanyagok közötti távolságot nem növelik a rakat belseje felé haladva.
Ezúttal ugyanis nem a légcsatornák kialakítása a cél, mivel ezt a módszert a kombinált, természetes és mesterséges szárítás esetén alkalmazzák. A fő szempont itt az, hogy az egységrakatok mozgathatók legyenek, és méreteik a szárítókamra méreteihez igazodjanak! Két egymásra helyezett egységrakat közé min. 10*10 cm keresztmetszetű alátétfákat tesznek, így a targoncák villái beférnek.
Rakodólapos máglyák
Rakodólapos máglyákat rendszerint bútorlécek és parkettafrízek természetes szárításánál alakítanak ki. A kisméretű máglyák alá helyezett rakodólap a szállítást segíti elő.