Helyválasztás, telekvásárlási szempontok családi ház építése előtt
Az új családi ház építésének alapfeltétele az, hogy e célra megfelelő építési telek álljon rendelkezésre. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a megfelelő megtalálása mennyire fontos, és egy elhamarkodott vagy hibás választás sok kárt – és nemcsak anyagi kárt – okozhat. A felépült ház ugyanis később másik, megfelelőbb telekre át nem húzható, a hibás választás következményeit tehát évtizedekig – sőt egy életen át – viselni kell.
Tekintsük át, milyen szempontok szerint kell „lekáderezni” a kiszemelt üres építési telket! Mindenekelőtt fontos a megközelítési lehetőség: a nagy tömegű építési anyag szállítása, ül. a kész ház napi használata során egyaránt;
További szempontok:
- a telek szélességi, mélységi és területi mérete, nemcsak a telekár szempontjából, hanem a beépítési lehetőségek, azaz a telek „befogadóképessége” szempontjából is;
- a telek előtti közúton lévő vezetékes közművek (elektromos, víz-, csatorna-, gázvezeték stb.) és az ezekre való rákötés lehetőségei;
- a szomszédos telkek használati módja, a rajtuk álló építmények rendeltetése, mérete, elhelyezkedése, a telek felé néző homlokzataik megnyitottságának mértéke és felénk néző ablakaik rendeltetése;
- a rendezési terv szerinti építési övezeti besorolás, azaz, hogy ennek megfelelően a telekre mekkora és milyen épület építhető, és az hogyan helyezhető el a telken (ezt az elsőfokú építésügyi hatóságtól lehet és kell előzetesen megtudni);
- ha a területen nem volna közcsatorna-vezeték, akkor szabad-e szennyvíz ülepítőt-szikkasztót létesíteni, vagy zárt szennyvíztárolót kell építeni, tehát a szennyvizet rendszeresen szippantatni kell (erről szintén a helyi építésügyi hatóságnál tájékozódhatunk);
- a telekről a környező tájra nyíló kilátás, és az, hogy a meglévő, ül. az építendő épület nem fogja-e azt a szomszédtól eltakarni (ez rengeteg vita és harag forrása lehet, amit jobb elkerülni);
- nincs-e a telekre építési tilalom elrendelve (ezt az építési hatóságtól lehet megtudni), ül. nincs-e a telek valamivel (pl. haszonélvezeti joggal) megterhelve (ezt a telekkönyvi adatokból lehet megtudni a földhivatalnál);
- a telek önálló helyrajzi számmal rendelkezik-e, és határa valóban (hivatalosan is) ott van-e, ahol a kerítés áll.
Jó tudni!
Egyre többen igyekeznek a telekvásárlás terhét oly módon csökkenteni, hogy pl. a szülői ház telkéből kívánnak egy új építési telket kialakítani. De ez sem olcsó és egyszerű, sok esetben pedig felesleges is! Ha ugyanis a szülői ház bővítésével is megoldható egy új lakás építése, akkor ez anyagilag feltétlenül előnyösebb az önálló telek kialakításánál, ha az önálló lekerítés, közműbekötés vagy közműpótló építmények költségtöbbleteit is hozzászámítjuk. A kétlakásossá alakított lakóépületre is készíthető társasház-alapító okirat, amelynek alapján a kizárólagos tulajdonú és használatú ingatlanrészek rögzíthetők, és telekkönyvileg is elkülöníthetők.