Gipszkarton - 142. oldal

Ablakelemek beépítésével olyan válaszfalakat is kialakíthatunk, amelyek átengedik a fényt és át is lehet tekinteni a másik helyiségbe. Erre az alkalmazási célra fix, nem nyitható szárnyú ablakok kaphatók. Még ha a kettéválasztott helyiség ablakainak elhelyezkedése kedvezőtlen is, ablakelemek beépítésével megoldható, hogy a válaszfalon át nappali fény jusson a leválasztott részbe. Ezt közvetett természetes megvilágításnak nevezzük. A fix ablakok tokjait hasonlóképpen építjük be, mint az ajtótokokat.

Megvilágított vitrin

Egy másik érdekes változat az olyan vakablak beépítése, amelyen nem lehet ugyan áttekinteni, de a beépített, rejtett fénycsövek a nappali fény illúzióját keltik. További lehetőséget kínálnak a falba beépített, kivilágítható vitrinek, amelyek – bár korlátozott mélységben – dekoratív tárgyak elhelyezésére alkalmasak, és szintén hozzájárulnak a helyiség megvilágításához.

Megjegyzendő, hogy Magyarországon a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket (lakó- és hálószoba, konyha, étkező) közvetlen természetes megvilágítással kell ellátni.

Megvilágított vitrin

Dörzsvakolat

Felületképzés

A gipszkarton burkolatú falak és mennyezetek felületének minőségét a szilárd tartóváz és a lapok egy síkba eső felszerelése mellett döntően befolyásolja a tömítéssel, csiszolással és mélyalapozással végzett gondos utólagos megmunkálás. A megfelelő technikák alkalmazásával biztos tapadású aljzat hozható létre, amelyen a tapéta vagy a beltéri falfesték is tökéletesen érvényesül.

Falfestés

A gondosan elsimított és csiszolt felületek mély-alapozás után közvetlenül festhetők. Ennek során minden szokásos festék a diszperziós festékektől a latexfestékekig és diszperziós lakkokig ecsettel vagy festékhengerrel felhordható.

Anyag összeférhetőségi okokból nem használhatók ásványi festékek, mint pl. a mész-, vízüveg- vagy szilikátfestékek. Ha a festéket vagy lakkot szórópisztollyal akarjuk felhordani, előbb oldószertartalmú mélyalapozóval kell alapoznunk.

Dekorvakolatok

Előzetes mélyalapozás után a gipsz- vagy diszperziós alapú dekoratív beltéri vakolatok is minden gond nélkül felhordhatok. Ezeket rend-szerint alulról felfelé dolgozva simítókanállal hordjuk fel, és simán lehúzzuk. A rusztikus jellegű dörzsvakolatok jellegzetes felületi textúrája azáltal jön létre, hogy felhordáskor dörzsdeszkával megdörzsöljük. A kívánt mintát a durvább adalékanyagok adják, de a minta dörzsöléssel is alakítható.

A dörzsdeszka vízszintes vezetésével vízszintes vonalú struktúrák alakíthatók ki, függőleges lehúzással pedig álló csíkok, amelyek a helyiség arányait optikailag befolyásolják. Ha a dörzsdeszkát körkörösen mozgatjuk, jellegzetes, egyenetlen szerkezetű, de homogén mintájú vakolat alakul ki. A gipsz vagy diszperziós bázisú vakolatok sokféle kialakításra adnak lehetőséget. A simítókanál ütögetésével is alakíthatunk ki struktúrákat, gumihengerek görgetésével pedig reliefmintákat hozhatunk létre.

Tapétázás

A gipszkarton felülete ideális alapot nyújt mindenféle kereskedelmi forgalomban kapható tapétához, a normál papírtapétától a durva rostú és nyomásos tapétákon át a nehéz textiltapétákig. A felületet üvegszövet tapétával is boríthatjuk, ez nagy igénybevételű felületeken dekoratív és időálló megoldás. Arra kell csak ügyelni, hogy az üvegszövet tapéta festéséhez a rendszerbe tartozó festéket alkalmazzuk. A konyhában és a fürdőben célszerű a tapéta lakkozása.

A nélkülözhetetlen mélyalapozás nemcsak az aljzat szívóképességét teszi egyenletessé, hanem a tapéta a gipszkarton lap sérülése nélkül cserélhető. A ragasztó fajtája a választott tapéta fajtájától függ. Gipszkarton felületeken lényegében a kereskedelemben kapható valamennyi ragasztó felhasználható.

Csempézés

A gipszkarton falak ragasztással finom- és durvakerámiás csempékkel, gres lapokkal, valamint üvegmozaikkal egyaránt burkolhatok. Nedvességnek kitett helyiségekben a gipszkarton burkolatokra először a ragasztó rendszerével azonos cemenet bázisú kent szigetelést kell felhordanunk. Ha a felületeket nem éri nedvesség, a lapok közötti hézagok, valamint a csavarhelyek tömítéséről lemondhatunk, elég azokat csemperagasztóval elsimítanunk.

A csempék ragasztására diszperziós alapú műanyag ragasztókat vagy hidraulikusan kötő porragasztókat használhatunk. A vékonyágyas eljárásban a csemperagasztót a teljes felületre hordjuk fel és fogazott lapátkával (glettvas) lehúzzuk, majd a csempéket a friss ragasztóágyba nyomjuk. A ragasztó száradása után a szokásos módon fugázunk. A sarkokban, és a berendezési tárgyak csatlakozásánál tartósan rugalmas szilikonkitt tömítést használunk, amelyek a fugaanyagokkal azonos színben kaphatók.

Csempék ragasztására

Különleges óvintézkedések nedves helyiségben

Ilyen helyeken természetesen csak impregnált gipszkarton lapok alkalmazhatók. Ügyeljünk arra, hogy a lapok ne a padlón álljanak: a padló fölött kb. 2 cm széles rést kell hagynunk. Ezt később tartósan rugalmas tömítővel tömítjük. Ezzel elkerülhetjük, hogy a padló esetleges elárasztásakor a gipszkarton lapokba alulról víz hatolhasson be. A falból kilépő csövekhez szükséges kivágásokat 1 cm-es ráhagyással kell elkészíteni. A burkolás megkezdése előtt a már említett kent vízszigetelést el kell készíteni, amely egyébként a burkolat tapadását is javítja.

Ha különleges hangszigetelési igényeket kell kielégítenünk, az ajtó kiválasztásakor és szerelésekor nagyon gondosan kell eljárnunk. A jó léghang gátlás elérésében természetesen nagy jelentősége van az ajtószárny megfelelő, minél nagyobb felülettömegének és szerkezetének, továbbá az ajtólap és a tok megfelelő kapcsolódásának.

A jó léghang gátlású ajtók tok és ajtólap kapcsolódásának két lágy tömítő síkja van, amelyek afféle labirintushatással megnehezítik a hang áthatolását. Már egyszerű szigeteléssel is 35 dB(A) körüli laboratóriumi értékek érhetők el. Jó hangszigetelő ajtók laboratóriumi súlyozott léghang gátlása 38-45 dB(A), ez persze a beépítési feltételek következtében még optimális beépítés esetében sem érhető el teljesen.

Hanghidak elkerülése

Szakszerűtlenül beépített ajtók körül hanghidak keletkeznek, szoros csukódás által pedig kerülőutas hangterjedés alakul ki, amelyeket mindenképpen el kell kerülni. Csak a stabil függőleges és vízszintes beépítés biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ajtószárny szorosan és ezáltal léghang gátlási szempontból kedvezően csukódjon, és mindenütt szorosan felfeküdjön a tömítésekre. A falrész és az ajtótok közötti hézag kritikus hely, mivel szakszerűtlen szerelés, tömítetlenség esetén átengedi a hangot.

Az ajtótok és a fal közötti hézag tömítése

Ha az ajtótok és a fogadószerkezet közötti hézag tömítetlen marad, a hang a szükségesnél kisebb ellenállásba ütközik, és nem érjük el a kívánt hangszigetelést. Ezt a kritikus hézagot, valamint az ajtótok és az állványzat között esetleg előforduló üreges tereket kőzetgyapottal tömjük ki. Kiegészítésül legalább annyit kell tennünk, hogy az ajtótokot a fal felől köröskörül tömítjük, ehhez pl. szilikonkittet használhatunk. További problémás terület az ajtólap alsó lezárása. Ha ez nem elég szoros, akkor a hangszigetelés nem lesz kielégítő.

Küszöb

A jó léghang gátlású ajtó ezért küszöb nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor elegáns megoldás a küszöb nélküli ajtótok, amely lehetővé teszi, hogy a padló küszöb nélkül fusson végig. Ennek a megoldásnak a léghang gátlása rendszerint gyengébb, ezen az ajtólapba épített speciális szerkezetekkel (pl. ún. seprős küszöbbel vagy az ajtólapból kiugró, ún. automata küszöbbel) lehet segíteni.

Ajtótok beigazítása

Ahogy az ajtótokot pontosan be kell igazítani, hogy az ajtót körülvevő, léghang gátlást növelő tömítés hatékonysága optimális lehessen, ugyan úgy az ajtószárnyat is pontosan kell beilleszteni és beszabályozni. Ideálisak a három dimenzióban beigazítható pántok. Ezek lehetővé teszik a tömítőcsíkok pontos beigazítását és rögzítését, így az ajtószárny körös-körül szorosan illeszkedik a tokhoz.

A feltételek teljesítéséhez szükséges az egyes elemek (ajtólap, keret, zárszerkezet, tömítés) kifogástalan együttműködése, ezért ezeket rendszerként hozzák forgalomba.

Ha a vakolat nem kellően szilárd vagy nagyon egyenetlen, vagy elektromos és gépészeti vezetékeket kell közvetlenül a falra szerelni, a gipszkarton lapokat gyakran nem lehet közvetlenül a falra felragasztani. Ilyenkor a fa vagy fém tartóváz helyett gipszkarton csíkokból is készíthetünk tartóvázat úgy, hogy a gipszkarton lapokat egyszerűen csíkokra szabdaljuk. Ennek költsége attól függ, hogy milyen gipszkarton lapot választunk. A legegyszerűbb esetben elegendő a 12,5 mm vastag csíkokból kialakított tartóváz. A csíkokat 62,5 cm középvonal-távolságban ragasztógipsszel a falakra ragasztjuk, hogy az egyenetlenségeket kiegyenlítsük.

Ha az aljzat nem kellően teherbíró, a csíkokat 60 cm-enként dűbelekkel a falhoz is hozzá kell erősíteni. Eközben ügyeljünk arra, hogy a csavarfejeket megfelelően mélyre süllyesszük be. A vízmértékkel és beállító léccel függőlegesen és vízszintesen beállított csíkokra erősítjük fel azután a 12,5 mm vastag gipszkarton lapokból álló falburkolatot. A lapokat a tartóvázra ragasztógipsszel, vékonyágyas ragasztással rögzítjük.

Saroksínek

Kapcsolódobozok elhelyezése

Párazáró réteg

Ha a válaszfalunk vagy falburkolatunk a fűtetlen szomszédos helyiséggel vagy külső falazattal határos, továbbá a gipszkarton burkolat mögött kiegészítő hőszigetelést alkalmazunk, akkor a hőszigetelő anyag belső tér felé néző oldalán párazáró réteget kell elhelyeznünk. A párazárást oly módon érjük el, hogy hátoldalukon alufóliával kasírozott lapokat alkalmazunk, vagy a lécezésre tűzőgép kapcsokkal legalább 2 mm vastag polietilén- vagy alumíniumfóliát erősítünk. A kapcsok beütésére szabályozható ütőerejű elektromos tűzőgépet célszerű használnunk.

Ezzel elkerülhetjük, hogy a kapcsok átszakítsák az alu- vagy PE-fóliát. Mindkét fóliatípust a hosszanti éleknél átfedéssel kell elhelyezni, majd az átfedést illesztésnél ragasztószalaggal le kell ragasztani. Ezt nem szabad elmulasztanunk, különben a helyiség levegőjéből a lapokon átdiffundáló pára a hő-szigetelésben, ill. a külső falszerkezetben lecsapódik.

Falnyílások

A szárazépítéssel készült válaszfalak ideális lehetőséget kínálnak nagyméretű helyiségek megosztására. A különválasztott tereket gyakran nyílt – pl. boltívesen kiképzett – átjáróval kötik össze. Néha függönnyel, redőnnyel vagy tolóajtóval zárják le a nyílást. Az ilyen megoldások azonban többnyire nem elegendőek, ha a falszerkezetnél léghanggátlási igény lép fel. De akkor is kell egy ajtó, ha a válaszfal két lakásegységet választ el egymástól. A száraz-építésű falba különösebb probléma nélkül építhetünk be ajtót, ha néhány fontos alapfeltételt figyelembe veszünk. Ajtók és ajtótokok fából, műanyagból vagy fémből egyaránt nagy választékban kaphatók.

Párazáró fólia

A gipszkarton falak állványzataiba beépíthető különleges ajtótokok is kaphatók. Ezeket úgy alakították ki, hogy sem az ajtópántok, sem a zárszekrény helyét nem kell a gipszkarton lapon kivágni, ehelyett az egyenesre kiszabott lapokat kell egyszerűen az ajtótok takaróprofilja mögé betolni. Ezzel nemcsak sok időt takarítunk meg, hanem az eredmény is tökéletes lesz. Az ajtótokot és az erősítő profilt a még nyitott állványzatba építjük be, annak beburkolása előtt. Vegyük figyelembe azt is, hogy a kapható fém ajtótokok legtöbbje úgy van kialakítva, hogy azt az aljzat elhelyezése előtt szerelik be, márpedig a gipszkarton lapok be-szerelésekor az aljzat már rendszerint megvan.

Átlapolások leragasztása

Az ilyen ajtótokokat a padlóba mélyedő profillal gyártják. A mi esetünkben ezt a profilt el kell távolítani. Ezenkívül az ajtótok két szárát a gyártó által feltüntetett, a kész padló felső szintjét mutató jelig le kell vágni. Ha ezt nem tesszük meg, az ajtószárny alsó éle a padló fölött néhány centiméterre fog állni. Elvileg nem függ a gyártmánytól, hogy az ajtót milyen technikával építjük be az állványzatba. Mégis van egy-két termékre jellemző sajátosság.

Ezért ajánlatos a választott gyártmány beépítési útmutatóját gondosan áttanulmányozni, hogy a válaszfal vázszerkezetét szükség esetén megfelelően módosíthassuk. A gipszkarton falakhoz nagyon kedveltek a sajtolt fém ajtótokok, mivel mérettartók, és ebből eredően szorosan zárnak. Hangszigetelő tulajdonságaik is jók. Rendszerint a teljes falvastagságot átfogó tokokat – más nevükön válaszfaltokokat – alkalmaznak. Nyílásszélességüket a kész fal végleges vastagságának megfelelően kell megválasztani.

Ajtótok beépítése válaszfalba

Lehetőség van a saroktok és az ellentok kombinálására is, ezek olyan falakba is beépíthetők, amelyek vastagsága eltér a szabványostól. Szereléskor az ajtótokot a 6 x 6 cm-es hevederfákból vagy egy fém vázszerkezet C profiljaiból kialakított ajtónyílásba állítjuk be. Szükség szerint a vázszerkezetet erősítő kiegészítő fémprofil beépítésére is szükség lehet.

A tokot előbb a pánt oldalán igazítjuk be vízmértékkel, majd a szerelési pozícióban betétekkel rögzítjük, és az ajtótok kihajlítható szerelési rátétjeivel a szomszédos oszlopokhoz vagy C profilokhoz csavarozzuk. Némely ajtótokon kalapprofilok találhatók, amelyek alkalmasak arra, hogy a tokot C profilokhoz erősítsük.

Lépések:

• Az ajtótok tükre és a vázszerkezet között pontosan annyi helyet kell hagyni, hogy a gipsz-karton burkolatot a tükör mögé tolhassuk. Ehhez egyszerű fogást alkalmazhatunk: a hevederfák vagy C profilok által határolt állványzatnyílás sarkaira a burkolásra szánt gipszkarton lapok maradék darabjait csavarozzuk rá.
• Miután az ajtótokot a pánt oldalán a váz-szerkezethez csavaroztuk, a zár oldalán is oda erősíthetjük. A még szabad tokszár helyes szerelési pozícióját úgy határozzuk meg, hogy az ajtószárnyat beakasztjuk és becsukjuk. Most az így meghatározott helyzetben a tokszárat szükség esetén hátulról betétfákkal kiékeljük, majd a zár oldalán az állványzathoz csavarozzuk.
• Erre ismét a kihajlítható szerelési rátétek vagy az előbb említett kalapprofilok szolgálnak. Ezeket anyacsavarokkal csavarjuk az állványzathoz. Ha el akarjuk kerülni, hogy a falburkolat tömítő hézagai később az ajtólap becsapásakor megrepedjenek, az ajtó körüli gipszkarton burkolólapokat L alakban oly módon szabjuk ki, hogy az illesztési hézagok ne az ajtótok szárainak folytatásába, hanem inkább központosán az ajtó fölé kerüljenek.

Gipszkarton lapok falécezésen

Ha a fal felülete nem elég egyenletes vagy vakolata sérült, nedves technológiájú vakolási munkák helyett falécezésre helyezett gipszkarton lapokkal is kiegyenlíthetjük a felületet. A lécezés a falra erősített 3×5 cm-es tetőlécekből áll. A dűbelek közötti távolság ne haladja meg az 1 m-t. A léceket legfeljebb 62,5 cm-es tengelytávolsággal, vízszintesen erősítjük fel és ékekkel pontosan síkba állítjuk. Az igazítódűbelek lehetővé teszik a tartólécezés szilárd felerősítését és ezzel egy időben milliméter pontosságú beállítását is. A burkolatot ezután 35 mm hosszú gyorsépítőcsavarokkal függőlegesen a tartólécezéshez erősítjük. A csavarok közötti távolság mindig 25 cm.

Egyéb lehetőség: fém kalapprofilok

Fa tartólécek helyett fémből készült lapos kalapprofilokat is erősíthetünk a falra, ezekre csavarozzuk azután a gipszkarton lapokat. A tengelytávolságok ugyanakkorák, mint a falécek esetében.

Ragasztásos szerelés gipsz alapú ragasztógipsszel

Vakolatlan, kellően sík hátszerkezetek belső burkolásakor praktikus, egyszerű és gazdaságos módszer, ha akár a szokásos gipszkarton lapokat, akár a hátoldalukon szigetelőréteggel ellátott gipszkarton szendvicslapokat közvetlenül a falra erősítjük. Hasonlóan burkolhatjuk a régi épületek felújításakor a vakolatlan falakat is. Amíg a belső falakon normál lapok is alkalmazhatók, a külső falak belső oldalának burkolására mindig olyan gipszkarton lapokat kell használni, amelyek hátoldalára párazáró rétegként alumíniumfóliát kasíroztak.

A lapokat úgy kell kiszabni, hogy a padló fölött kb. 1,5 cm-es, a mennyezet alatt pedig kb. 0,5 cm-es rés maradjon. Ezt megfelelő méretűre kiszabott ékekkel vagy lécdarabkákkal alakíthatjuk ki. A résen át levegőáramlás jön létre a helyiség levegője és a lap mögötti levegőpárna között. A ragasztóanyag ezáltal könnyen köt, és a száradása közben felszabaduló nedvesség eltávozhat. A lapok felragasztása előtt a hátszerkezetet anyagtulajdonságainak figyelembevételével kezelni kell. Sima, tömör felületeknél ezt tapadást elősegítő anyaggal végezzük. Ha a fal anyaga erősen nedvszívó, pl. porózus vakolat vagy beton, mélyalapozót használjunk, amely csökkenti a szívóképességet.

Kalapprofilok

A ragasztóanyagot, amellyel a lapokat a falra erősítjük, csíkokban és csomókban hordjuk fel. Ennek során úgy járunk el, hogy a vízzel hígított masszaszerű anyagot előbb fúrógépbe fogott keverővel jól átdolgozzuk, majd a lapokra hosszanti éleiktől néhány centiméter távolságra tenyérnyi szélességű, 4 cm vastag csíkot hordunk fel belőle. A lap közepére az egyemberes lapok esetében egymástól, kb. 50 cm-re tenyérnyi nagyságú, ugyancsak 4 cm vastag ragasztóhabarcs-csomókat helyezünk el. Szélesebb lapokra a habarcscsomókat két sorban hordjuk fel.

Az elsőnek felhelyezendő lapot mindig az előzőleg kijelölt függőleges vonal mentén illesztjük a falra, és vízmértékkel pontosan beállítjuk. Ha egy hosszú beállítólécet vagy egy alumíniumból készült fogantyús vakolólécet („kartecsnit”) két irányban átlósan a lapra helyezünk, megláthatjuk, hogy mely részeken kell a lapot az egyenetlenségek elkerülése végett erősebben megnyomnunk. Mivel a lap odaillesztésekor a habarcscsomók még plasztikusak, nemcsak a pontos síkba állításra van lehetőség, hanem az aljzat szabálytalanságait is kiegyenlíthetjük.

Gipszkarton lapok felragasztása

Ha az első lap már tökéletesen a helyére került, és a padlótól is a kívánt távolságra van, felrakhatjuk a következő lapot. Pontos helyzetét a már ismertetett módon ellenőrizzük. A beállító-léccel azt is ellenőrizzük, hogy az elhelyezett lap az előbbivel egy síkban van-e, vagyis hogy teljesen sík falfelületet alkot-e vele. A lapot a padlón 1,5 cm vastag lécből kivágott darabokra helyezzük, ezzel biztosítjuk a habarcs száradása idejére a hátsó szellőzést.

A mennyezet alatt a lapot kis ékekkel rögzítjük

A helyiség sarkaiban, erkélyeken, de ajtó- és ablakmélyedésekben is ügyelni kell arra, hogy a gipszkarton lapok hátulját keményhabbal hézagmentesen kitöltsük. Ha erre nem ügyelünk, hőhidak keletkeznek, amelyeken át nemcsak a drága energia tűnik el felhasználatlanul, hanem pára is lecsapódhat, és nedvességfoltok keletkezhetnek.

A lap kiszabása

Minden sarokillesztést ezért úgy kell kialakítani, hogy a hátoldali kemény habrétegek hézag nélkül folytonosak legyenek. Ehhez rendszerint a sarkok összeillesztésére használt lapok egyikénél a keményhabot éles késsel pontosan az elemvastagság (lap + hab) szélességében le kell választani, így tiszta sarokilleszkedést kapunk hornyos kötés alakjában. Ezáltal mindkét lapot a sarok térségében egy habréteggel teljes vastagságban hátulról kibéleljük, és így a hőhíd kedvezőtlen hatását jelentősen mérsékeljük. Ha a falakat körös-körül burkoltuk és a ragasztóanyag megkötött, az illesztési hézagokat hézagoló anyaggal (hézagológipsz) tömítjük és üvegszövet csíkkal leragasztjuk.

A lap odaillesztése

A külső sarkok védelmére a ragasztómasszába élvédőket kell bedolgozni. Ezáltal nemcsak pontos, derékszögű élkontúrokat kapunk, hanem a külső éleket is védjük a kisebb sérülésektől. Vékony elektromos vezetékeket és lapos kábeleket ezzel a szerelési móddal is a gipszkarton lapok mögé rejthetünk. Az elosztó- és kapcsolódobozoknak mindenesetre valamivel több helyet kell hagynunk, mivel a lap vastagsága és az elhelyezésekor kissé laposra nyomott habarcscsomók adta hely többnyire nem elegendő erre.

Pontos illesztés a sarkokban

Az ilyen dobozokat általában úgy kell elhelyezni, hogy kb. 2 cm-re álljanak ki a vakolatlan falból, így külső síkjuk a gipszkarton burkolat külső síkjával egyezik majd meg.

Fa tartóvázas válaszfalak és előtéthéjak

Akár válaszfalat építünk, akár előtéthéjat, azaz a téglafal elé elhelyezett vékony falat, először tartóvázra van szükségünk. Ez egy 6×4 cm-es falécekből készített keretből áll, amelyet szorosan a padlóra, a határoló falakra és a mennyezetre erősítünk fel keret- vagy szögdűbelekkel. A dűbelek közötti távolság ne haladja meg a 100 cm-t. A tervezett ajtó vagy nyitott átjáró helyén a padlóra rögzített lécet megszakítjuk, és jobbra-balra egy-egy 6×6 cm-es, függőleges hevederfát helyezünk el, amelybe az ajtótokot is behorgonyozhatjuk.

Válaszfal faanyagú tartóváza

A keretben lévő 6×4 cm-es vízszintes bordák közötti távolságot aszerint választjuk meg, hogy a falat milyen lappal kívánjuk burkolni. Ha a tartóvázat 20 mm vastag gipszkarton lapokkal burkoljuk, és a helyiség belmagassága 260 cm, akkor elegendő a helyiség magasságának felében egyetlen vízszintes kereszthevedert elhelyezni. A lapokat ilyenkor függőlegesen rendezzük el, és mind a külső keretre, mind a középső kereszthevederre rácsavarozzuk. A csavarok közötti távolság kb. 25 cm. Ha vékonyabb lapokkal dolgozunk, a tartóvázat további 6×4 cm-es, függőleges hevederekkel is kimerevítjük.

Fémprofilokból összeállított állványzat

A 12,5 mm vastag, 125 cm széles lapokhoz a hevederek középvonalának távolsága 62,5 cm, a 60 cm széles egyemberes lapokhoz pontosan 60 cm. Szálerősített, 10 mm vastag, 100 cm széles lapok esetében a függőleges bordákat 50 cm-es tengelytávolsággal kell beépíteni. Ezáltal a lapok mindig egy heveder fölött illeszkednek, és az előfúrás nélkül becsavart gyorsépítő facsavarok szilárdan tartanak.

Ugyanezzel az eljárással kéthéjú falak is építhetők. Ezt a szerkezeti módot a kedvezőbb léghang gátlás miatt választjuk, vagy azért, hogy a fal üreges részében víz- vagy lefolyóvezetéket helyezhessünk el. A keret elemeit derékszögben ütköztetjük egymáshoz. A merevítő hevedereket tompán illesztjük a keretfák közé és ferdén becsavart, megfelelő hosszúságú csavarokkal erősítjük azokhoz.

Tartóváz szerelése

Fém tartóvázas válaszfalak és előtéthéjak

Ha állványzatunk fémprofilokból készül, akkor a körbefutó 6×4 cm-es keretlécek helyett először dűbelekkel U profilokat erősítünk a padlóhoz és a mennyezethez. A falcsatlakozásokhoz C profilokat használunk, amelyeket egyszerűen beállítunk az U profilokba. Mind az U, mind a C profilok ebben az esetben is az előzőleg felerősített, öntapadó csatlakozótömítésre fekszenek fel.

A körbefutó keret merevítése fémprofilokból készülő tartóváz esetében is a választott lapok merevségétől függ. A tengelytávolságok megegyeznek az előző bekezdésben az egyes gipszkarton laptípusokra megadott értékekkel. A hangszigetelés javítására a fémprofilok közötti tér – hasonlóan a fa tartóvázas válaszfalhoz -40 mm vastag üveg- vagy kőzetgyapot lappal tölthető ki. Ügyeljünk arra, hogy megfelelő sűrűségű anyagot alkalmazzunk, elkerülendő a szigetelőanyag összeroskadását a szerkezeten belül.

Ha az előtéthéjra nehezebb tárgyakat, pl. mosdókagylót készülünk szerelni, megfelelő alátámasztásról kell gondoskodnunk. Ehhez kereszthevedert építünk be – amelynek feltétlen fel kell feküdnie a falra -, vagy az előtéthéj hátoldalát megfelelő vastagságú fabetéttel béleljük. A tömör falhoz dűbelezett fabetét nemcsak a felszerelt tárgy alátámasztására, hanem hozzáerősítésére is lehetőséget ad.

A következő cikkben rövid leírást közlünk a könnyű építőlapokkal végzett munkákhoz szükséges legfontosabb szerszámokról.

Vágószerszámok

• Lemezvágó olló: Fém tartóváz kialakításához használjuk. 1 mm-nél nem vastagabb lapokat könnyen elvághatunk vele.
• Vakszegecselő fogó: Fémprofilok egymáshoz erősítésére.
• Tapétavágó kés: Sokoldalúan használható kés állítható, cserélhető pengékkel. A bemetszett gipszkarton lapokat egy egyenes él mentén eltörhetjük.
• Fémfűrész: Fém és műanyag fűrészelésére, valamint fém tar-tóvázak kialakítására.
• Fafűrész: A fából készülő tartó-vázhoz szükséges hevedereket és léceket, valamint a vastagabb gipszkarton lapokat fafűrésszel vágjuk el.
• Kézi körfűrész: Valamennyi fa-munkához (hevederfák és lécek darabolásához) és gipszkarton lapok elvágásához nagy segítségünkre lehet egy nagy teljesítményű kézi körfűrész. Célszerű, ha a fűrésznek porelszívója van, mert akkor kevesebb a szálló por.
• Fúróhegyű ráspoly: Tetszőleges körvonalú áttöréseket készíthetünk vele fában és gipszkarton lapban, a kör alakú lyuktól a résig.
• Lyukfűrész: Lécek, 60 mm-nél nem vastagabb hengeres fák és hevederek darabolásához lyuk-fűrészt használhatunk. Csőkilépések, kapcsolódobozok kör alakú kivágásainak elkészítésére szintén alkalmas.
• Rókafarkfűrész: A csőkilépésekhez, kapcsolódobozokhoz stb. szükséges kör alakú kivágások bármilyen vastagságú lapon rókafarkfűrésszel elkészíthetők.

Mérőeszközök

• Alumínium beállító léc: Fal- és mennyezetfelületek egyenességének ellenőrzésére.
• Acélvonalzó: Egyenes vonalak milliméter pontosságú kiméréséhez és megjelöléséhez.
• Vízmérték: Fal- és mennyezet-felületek sík voltának ellenőrzésére, szereléskor az elemek függőleges és vízszintes beállításához.
• Mérővessző (colstok): mérésre.

Fúrószerszámok

• Ütve fúró gép: Olyankor takaríthatunk meg vele időt, erőt és csalódásokat, ha kemény építő- anyagba kell fúrnunk, mint pl. beton, keményre égetett tégla vagy terméskő.
• Elektromos fúrógép: A fa vagy fém tartóvázakat alkalmazó szárazépítés során nagyon sok fúrást kell végeznünk. Ezért nem nélkülözhetünk egy nagy teljesítményű elektromos fúrógépet. Ezzel akár 13 cm átmérőjű lyukat is fúrhatunk. Egy kombinált ütve fúró géppel szintén fúrhatunk lyukakat a falba.
• Fafúrószár: Fába fúrhatunk lyukakat vele. A központosító hegyei ellátott fúrószárak nagyon jól vezethetők. Ügyeljünk arra, hogy követ ne fúrjunk velük, mert rögtön tönkremennek.
• Kőfúrószár: Kőből, betonból és egyéb kemény anyagokból épített falakba, mennyezetekbe fúrhatunk vele dűbel lyukakat. A kőfúrószárakat különlegesen kialakított hegyük teszi erre a célra alkalmassá.

A simítás és tömítés szerszámai

• Glettvas (simítóvas): Simításra és tömítésre, vakolathabarcs felhordására és simítására.
• Műanyag vödör: Habarcs, tömítő massza, por alakú ragasztók stb. kikeveréséhez. Legyen erős füle, megerősített pereme.
• Nyeles spakli (spatula): Az illesztési hézagok és a csavarok helyének tömítésére és simítására.

Csiszolószerszámok

• Reszelő, ráspoly: Felületkezelésre a szakkereskedésekben durvább és finomabb vasreszelék és famegmunkáló ráspolyok kaphatók.
• Csiszolótuskó: A gipszkarton lapok vágott éleinek letörésére egy 60-as csiszolópapírral bevont csiszolótuskó alkalmas.
• Csiszolópapír: Különféle szemcsenagyságban kapható: durva csiszoláshoz 80-120-as, finom csiszoláshoz 150-220-as szemcsenagyságban.
• Lengőcsiszoló: Ha belső tereket főleg fa- vagy gipszkarton lapokkal alakítunk ki, sok csiszolómunkával kell számolnunk, ezek lengőcsiszolóval gyorsabban elvégezhetők. A porelszívóval ellátott modellekkel kevesebb por kerül a levegőbe.

További fontos szerszámok

• Festőecset: Alapozók felhordásához. Oldószertartalmú alapozókhoz csak természetes sortéból készült ecsetet használjunk.
• Kinyomó pisztoly: Patron alakban kapható tömítő masszák vagy ragasztók kinyomására.
• Rézselő (gérvágó) láda: Fából vagy alumíniumból készült U alakú vezetősín lécek és profilok derékszögű és 45°-os elvágásához.
• Akkus csavarozó: Gipszkarton lapok szerelésekor nagyon praktikus. Karunkat nem húzza a kábel, maga a szerszám könnyű, ezért a csavarozás nem fárasztó.

A tartósan rugalmas fugák lehetnek szilikon vagy akril fugázó anyagok. Itt fontos, hogy fugák megfelelő szélesek legyenek, hogy a fugázó massza a fugahézagban fellépő méretváltozásokat fel tudja venni. Ezért a sarkokban a felcsavarozott gipszkarton lapok és a téglafal között 0,5-1 cm széles fugát kell hagyni.

A simítókanál használata

Mélyalapozás felhordása

Sarkok hézagtömítése szilikonkittel

Így biztonságos

Amennyiben szerves oldószert tartalmazó anyagot használunk, a helyiséget mindig alaposan szellőztessük ki, és ügyeljünk arra, nehogy meggyulladjanak az oldószer gőzei. Ne gyújtsunk rá a helyiségben, és távolítsunk el minden olyan elektromos berendezést, amely szikrát okozhat.

Mélyalapozás

Tömítés és csiszolás után a gipszkarton felületeket mélyalapozással elő kell készíteni. A mélyalapozással a lapfelületek nedvszívó képességét szabályozzuk. Ha a gipszkarton lapokat tapétázni vagy festeni akarjuk, környezetbarát, szerves oldószer nélküli (vízbázisú) mélyalapozót használhatunk. Ha a felületeket csempézzük, oldószertartalmú mélyalapozót kell használnunk. Az oldószeres vagy oldó- szermentes mélyalapozókat egyaránt mennyezetecsettel (pl. korongecset) hordjuk fel, és enyhe nyomással dolgozzuk be.

Száraz aljzat

Felújításkor elbontott padlószerkezetet és feltöltést könnyen és gyorsan helyettesíthetünk száraz aljzat lerakásával. Ez különösen nagy nyomószilárdságú gipszkarton lapokból készül, amelyek egyszerűen és biztos eredménnyel rakhatók le. Ehhez először szintezővel határozzuk meg a padló legmagasabb és legmélyebb pontját, majd az új padló szintjét a falon körös rétegeinek összeragasztása körül jelöljük meg.

Száraz aljzat lerakása

Többrétegű aljzat rétegeinek összeragasztása

Csavarozás

Elsőként a szintkiegyenlítő feltöltést, többszintes épületben a kopogó hang elleni szigetelést kell elkészíteni arra megfelelő lépésálló kőzetgyapot, üveggyapot, roskasztott polisztirolhab anyagú lapokkal. A száraz aljzat falcsatlakozásait szegélysávokkal kell kialakítani az úsztatott aljzat kopogó hang-szigetelésének elérésére.

A lépéshang-szigetelő réteget ezután két, egyenként 12,5 mm vastag aljzatlappal fedjük le. A lapok második réteget úgy rakjuk le, hogy illesztési hézagai ne essenek egybe az első réteg hézagaival. Mindkét réteget teljes felületén aljzatragasztóval ragasztjuk le, és a szegélyeken még le is csavarozzuk.

A hőszigetelés kétféleképpen oldható meg: A hagyományos, házilag is alkalmazható eljárás során a szigetelőréteg és a tető alá kifeszített fólia között 4 cm vastag légrést kell hagyni, és ezáltal a kiszellőzést lehetővé tenni. A légrésen át a tetőszerkezetből és az épület belsejéből származó pára egyaránt távozhat. A szigetelőlapok belső oldalára párafékként működő polietilén fóliát (PE fóliát) kell kifeszíteni. Ez a módszer azonban adott szarufaméret esetén korlátozza a szarufák közötti hőszigetelés vastagságát.

Párafékező fólia

Kétoldalt öntapadó ragasztószalag

Csakhogy a szálas hőszigetelő ásványi anyagok szokásos hővezetési tényezőjét és a szarufák szokásos 15 cm magasságát figyelembe véve legfeljebb 10 cm vastag szigetelés helyezhető el, holott a hatályos előírások szerint 12-14 cm lenne szükséges (passzívházaknál ugyanakkor 20-30 cm hőszigetelés alkalmazása sem ritkaság!). Megoldásként a szarufákat megkétszerezhetjük, hogy közéjük kellően vastag szigetelőréteg elférjen, vagy a szarufák alatti belső burkolat vázszerkezete közé helyezhetünk kiegészítő szigetelést.

Alufóliával kasírozott szigetelőtekercs

Szarufák közének teljes kitöltése hőszigeteléssel. A hátsó szellőzés alternatívája a szarufák közének teljes szigetelése. Ezzel lemondunk a hátsó szellőzésről, és a szarufák teljes mélységét hőszigetelés elhelyezésére használjuk ki. Ennek az eljárásnak az az előfeltétele, hogy különleges anyagokat alkalmazunk és azokat nagyon gondosan dolgozzuk be, ezért jobb, ha tervezését, méretezését és kivitelezését szakemberre bízzuk.

Ék alakú kőzetgyapot szigetelőanyag

A szarufák közének szigetelése

A páralecsapódás okozta problémák megelőzésére a tetőfedés alatti biztonsági alátét szigetelő tetőfóliának páradiffúzióra nyitottnak (kis páradiffúziós ellenállásúnak, páraáteresztőnek), ugyanakkor vízhatlannak kell lennie (ún. féligáteresztő fóliák). Hőszigetelő anyagként különleges, erre az alkalmazásra szigetelőékeket kell alkalmazni. A hőszigetelés belső oldalán nagy páradiffúziós ellenállású párafékező vagy párazáró fóliát kell elhelyezni. A hőszigetelés csatlakozását a környező épületelemek felé butilkaucsukból készült, kétoldalt öntapadó ragasztószalaggal, rácsavarozott leszorító lécekkel vagy rugalmas hézagtömítő szalaggal szorosan le kell zárni.

Glettelő- és hézagoló- (fugázó-) anyagok

Ha a fából vagy fémből készült tartóvázakat gipszkarton lapokkal burkoljuk, a lekerekített éleket, a hosszanti hézagokat éppúgy, mint a bedolgozáskor letört élű (V alakú hornyú, fózolt), keresztirányú hézagokat és természetesen a csavarlyukakat is tömíteni, vagyis glettelni kell. A gipszkarton lapokat a fugáknál és a laptoldásoknál hézagerősítő üvegszövet csíkok felragasztásával és gletteléssel hézagoljuk.

Glettelni kell a hosszanti fugákat, a felerősítési pontokat (csavarlyukakat), a külső és belső sarkokat. A glettelés feladata tehát az, hogy a hézagtöltést követően eltakarjuk vele a hézag-erősítő csíkokat és csavarfejeket, és a felületet előkészítsük a festésre, ül. tapétázásra.

A lapok közötti hézagokhoz használt hézagolóanyagok

Hézagolásra rendszerint por alakban kapható különleges hézagológipszet használunk, amelyet az előírt keverési arányban csapvízzel kell kikeverni. Rövid pihenési idő után a masszát vakolókanállal vagy keverővel csomómentesre átdolgozzuk, és máris felhasználásra kész. A masszát széles nyeles spaklival (spatula) a hézagokba tömjük és elsimítjuk. A gipszkarton lapok hossz- és keresztirányú toldásánál mindig használjunk hézagerősítő csíkot! Alapos száradás után a tömített részeket csiszoljuk, után gletteljük és újracsiszoljuk. Ezt az eljárást rendszerint még egyszer meg kell ismételni, mivel a massza száradáskor kissé összezsugorodik.

Csatlakozási hézagok

Ahol száraz építési móddal készített falak tömör falazatokkal érintkeznek, ott feszültségek keletkeznek, mint mindenütt, ahol eltérő anyagok találkoznak. A feszültségeket egy rugalmatlan fugaanyaggal mereven kitöltött hézag nem képes kiegyenlíteni, és a fuga megrepedezik. Ennek elkerülésére különleges tömítő technikákat és tömítő masszákat alkalmazhatunk.

A gipszkarton lapokat nem szabad szorosan illeszteni a tömör falakhoz, hanem 5-10 mm hézagot kell hagyni. A csatlakozási hézag tartósan rugalmas, festhető szilikonkittel való tömítése előtt a tömör falra és a gipszkarton lap szélére egy-egy csík üvegszövetet kell felragasztani. A tömör falra és a gipszkartonra felragasztott csíkok között a tartósan rugalmas, festhető szilikonkitt tömítésnek látszania kell!

Repedések elkerülése

Ezzel a technikával a különféle anyagokat távol tartjuk egymástól, megakadályozva, hogy a csatlakozási hézagban később látható repedések keletkezzenek. Az esetleges kisebb mozgásokat a tartósan rugalmas szilikonkitt látható repedések nélkül hidalja át. Tömítéskor ügyeljünk arra, hogy a tömítő massza ne tapadjon a hézag mögötti szerkezetre, mert úgy nem fejthetné ki teljes rugalmasságát. Ezért a gipszkarton lap felcsavarozása előtt ragasszunk a tartóvázra egy szilikonos szivacscsíkot; erre a tömítő nem tapad rá, mivel szilikonos a felülete.

A dűbelek elhelyezésében a hangszigetelés szempontjait is fontos figyelembe vennünk, mivel egy építmény egyébként kifogástalan hangszigetelését tönkretehetik a rezgéseket továbbító kötések. Ilyesmi pl. akkor fordulhat elő, ha padló szerelésekor a rögzítőcsavar az úsztatott aljzaton és az alatta fekvő szigetelőrétegen áthatolva érintkezik a födémszerkezettel.

Az így létrejövő hanghídon át a lépészaj (ún. test- vagy kopogóhang) a födém alatti lakószinten felerősödhet. Ennek elkerülésére a gipszkarton válaszfal vázszerkezetének padlóba horgonyzásakor lengéscsillapító műanyag dűbeleket célszerű használni. Olyan mély lyukat fúrjunk, hogy a csavar hegye akkor se érjen a fúrás homlokfelületéig, ha előírásszerűen hatol át a dűbel végén.

Ne felejtsük el tömíteni a csatlakozásokat!

Válaszfalak építésekor ne csak a hangszigetelés végett gondoljunk a tömítésre, hanem ott is tömítsünk, ahol a fal padlóhoz, falhoz vagy mennyezethez csatlakozik. Ehhez öntapadó nemezcsíkot használhatunk, amelyet az állványzat felszerelése előtt úgy ragasztunk az aljzatra, hogy a csatlakozó faelemek vagy profilok teljes felületükkel a tömítésen nyugodjanak.

A csatlakozások tömítése

Hő- és hangszigetelés

Lakások korszerűsítésekor gyakori kívánság az alaprajz módosítása. A szárazépítészeti módszerek az átalakításoknál különösen kedvezően használhatók. Ha azt akarjuk, hogy a szárazon épített, viszonylag vékony és ezáltal helytakarékos falak ne csak optikailag válasszanak el, hanem megőrizzék a szoba melegét és kielégítő hő- és hangszigetelést is nyújtsanak, ügyelnünk kell a megfelelő mértékű hő- és hangszigetelésre.

Az alaprajz optimális kihasználásához a szakiparban arra törekednek, hogy a teljes falvastagság legfeljebb 80 mm legyen. Ez a vastagság úgy érhető el, hogy egy fémprofilokból készített, 40 mm vastag állványzatot mindkét oldalán 20 mm vastag lakásépítő lapokkal burkolunk. Barkácsolók időnként olyan válaszfalakat építenek, amelyek állványzata 60 x 60 és 60 x 40 mm-es lécvázból készül, ezt mindkét oldalán 12,5 mm vastag gipszkarton lapokkal burkolják. Ilyenkor a teljes falvastagság 85 mm. Kettős lapborítással a fal vastagsága 100 mm.

Hang- és hőszigetelésre mindkét esetben 40 mm vastag kőzetgyapot lapokat használunk. Ezeket azután helyezzük a vázszerkezetbe, hogy annak egyik oldalát lapokkal burkoltuk. Ezzel az építési móddal igen jó hangszigetelés érhető el. Egy 12,5 mm-es gipszkarton lapokkal kétszer két rétegben burkolt és 40 mm

Vastag hő- és hangszigetelő lapok

Párazáró fólia

Párazáró fólia felerősítése tűzőgéppel

Ha a szárazon épített fal fűtött helyiségeket választ el fűtetlenektől – pl. lakóteret lépcsőháztól -, a „meleg” oldalon egy párazáró, ill. párafékező réteget kell elhelyeznünk. A párazáró réteg egy vastag alumínium- vagy polietilén fólia, amelyet a szigetelőréteg fölé feszítünk ki oly módon, hogy a gipszkarton lap felrakása előtt a fóliát tűzőgéppel az állványzatra erősítjük vagy ragasztjuk. A fóliák kellő párazáró hatása csak akkor érvényesül, ha az illesztési helyeket bőven átfedjük velük és ragasztószalaggal leragasztjuk, továbbá ha a csatlakozószerkezetekhez (pl. külső fal és födém) is felület folytonosan csatlakoztatjuk azokat.

Speciális eset: tetőterek hőszigetelése

Ha a beépített tetőtér határoló szerkezeteit nem szigeteljük eléggé, nemcsak a drága hőenergia távozhat kihasználatlanul, hanem lakásunk komfortja is csökken. Hideg napokon a tartós, nagy hő veszteséget állandó fűtéssel kell pótolni. A rossz szigetelés miatti túlmelegedés a lakáskomfortot nyáron is kedvezőtlenül befolyásolja. A ferde tetősíkok szigetelése tehát mind energiatakarékossági okokból, mind a környezetvédelem szempontjából, nem utolsósorban pedig a kellemes, egészséges lakótéri klímához szükséges. E célra különféle anyagokat és módszereket alkalmazhatunk.

Hazánkban leginkább a szálas szigetelőanyagok terjedtek el, amelyek készülhetnek üvegszálból (pl. URSA üveggyapot) vagy kőzetgyapotból (pl. Rockwool, Toplan). Ezek nem gyúlékonyak, nagyon jó hőszigetelők, egyes termékek víztaszítók és zaj ellen is hatásosan védenek. Hogy a szarufák és a hőszigetelő anyag között ne maradjon hőhidat képező hézag, okszerűen, 1-2 cm-es ráhagyással szabjuk ki és szorítsuk a szarufák közé azokat.

A fából vagy fémből készült tartóvázat biztonságosan kell a falhoz vagy a mennyezethez erősíteni. A korszerű technika minden szerelési feltételnek megfelelő rögzítési rendszereket kínál. Minden dűbeles szerelésre az a gyakorlati szabály érvényes, hogy minél nehezebben fúrható meg az alapszerkezet, annál jobb és biztosabb a rögzítés.

A könnyen fúrható építő-anyagokhoz, mint pl. a porózus betonhoz vagy akár az üreges falazóblokkokhoz különleges alakzáró, pl. feszítő- és terpesztődűbelek kellenek. A dűbelek tartóereje azáltal növelhető, hogy hosszabb vagy vastagabb dűbeleket használunk. Két gipszkarton lapot (kétrétegű borítás esetén) terpesztődűbellel erősíthetünk össze.

3.táblázat Fémdűbelek betonfödémhez

Falburkolatok felrakásakor a barkácsoló a dűbelek közül szabadon választhat. Minden gond nélkül használhatók műanyag dűbelek, de a beütő csavaros dűbelek is kiválóan megfelelnek. Ezeket a felszerelendő tárgyon keresztül a fúrt lyukba dugjuk, és a csavarral együtt a fal szintjéig bekalapáljuk. Egy kereszthornyos csavarhúzóval vagy egy megfelelő bittel ellátott akkus csavarozóval a bekalapált kúpmenetes csavarok szükség esetén ismét kioldhatok. Ezáltal a lécezést ékek segítségével utólag is gond nélkül megigazíthatjuk.

Korszerű dűbel, tipli

A tartólécezés tökéletes beállításához az igazítódűbelek nyújtanak ideális segítséget. Ezek a lécezés felszerelése után lehetővé teszik, hogy a közöket a szerelőcsavar balra fogatásával fokozatok nélkül kiigazítsuk. Ezáltal az alap egyenetlenségei kiegyenlíthetők.

Falprofilok rögzítéséhez használhatunk műanyag beütő dűbelt is. Ezek azonban húzásra nem vehetők igénybe. Ha korszerű fémdűbeleket használunk, pl. betonfödémek esetében ún. beütő horgonyokat (más szóhasználattal acél beütődűbeleket), nem kell olyan mély lyukakat fúrnunk, ezért kevésbé kell tartanunk attól, hogy betonacélba ütközünk.

Üregdűbelek (üregtiplik) esetében azok nem a fúrt lyukba feszülnek be, hanem a becsavarással az üregben a dűbel olyan alakot vesz fel, amellyel a borítás (pl. gipszkarton lap) hátoldalának feszül.

Fém és műanyag üregdűbelek egyaránt kaphatók. Ez utóbbiak szétnyílnak, ill. csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán. A teher az álmennyezethez ún. billenő- (rugós billenő-) dűbellel is rögzíthető.

Alakváltozás a becsavarás mértékének (a, b és c) függvényében

A billenődűbelt egyszerűen csak be kell dugni a helyére, alakváltozása az a, h és c ábrán látható

Terpesztődűbel kétrétegű borításhoz

Így biztonságos

Mennyezetburkolatok szerelésére csak fémdűbeleket használjunk. A műanyag dűbelek ugyanis tűz esetén rövid időn belül meglágyulnak, és a mennyezetburkolat leszakadhat, veszélyeztetve a menekülést és a mentést.

Falak és mennyezetek burkolásához, válaszfalak építéséhez és tetőterek száraz beépítéséhez különféle tartóvázak közül választhatunk. A barkácsolók többnyire a fa tartóvázakat részesítik előnyben. Ezek leginkább gyalulatlan lécekből és hevederekből készülnek. Válaszfalak építésekor a függőleges oszlopok keresztmetszetének szokásos mérete 6×6 cm, a padlón, falon és mennyezeten elhelyezett csatlakozóléceké pedig 6×4 cm.

Falburkolatokhoz és tetőterek beépítéséhez az alaplécek 6×4 cm-esek, az azokra erősített tartólécek mérete 3×5 cm. Ez utóbbiakra csavarozzuk a gipszkarton lapokat.

Fém tartóváz

Fém tartóváz

Napjainkban egyre elterjedtebbek a fém tartóvázak, amelyeket fémprofilokból szerelnek össze. Ezek vizes helyiségekben és a tűzvédelmi, valamint a hangszigetelési szempontból egyaránt előnyösebbek, mint a fa tartóváz. A profilokat, azon kívül, hogy kialakítják a megfelelő a keresztmetszetüket, a szerelvények elhelyezéséhez lyukasztják és stancolják. Ez utóbbi egy H nyomatot jelent a profilok felületén.

A válaszfalak fémváza U alakú vízszintes csatlakozóprofilokból és C alakú függőleges állvány-profilokból áll. Az előbbiek zárják le a válaszfalat a padló és a mennyezet felé, az utóbbiakat általában lazán állítják be az U profilokba, bár szükség esetén azok vakszegecsekkel is rögzíthetők. A kétféle profil között akkor alakul ki szilárd kötés, amikor a burkolatot önmetsző gyorsépítőcsavarokkal felcsavarozzuk, és ezáltal erősen hozzákötjük őket az U és C profilokhoz.

Függő mennyezetek tartóvázának készítéséhez egy különleges kapcsolóprofil használható, amellyel az azonos profilú hossz- és kereszttartók köthetők össze. Falak és mennyezetek közvetlen burkolására lapos kalapprofilok alkalmazhatók.

Összefoglalva a szárazépítésben felhasznált főbb acélprofilok a következők:

C keresztmetszetű:

• álmennyezeti profil,
• fal függőleges tartóprofil.

U keresztmetszetű:

• álmennyezeti profil,
• falprofil,
• merevítő profil.

Fémfűrésszel vagy lemezvágó ollóval valamennyi profil különösebb nehézség nélkül méretre szabható.

Tűzvédelmi építőlapok

Különleges tűzvédelmi feladatokra speciális gipszkarton, ill. gipszrost lapok készülnek, amelyek a passzív (építészeti) tűzvédelemben alkalmazhatóak válaszfalak, ferde tetősíkok burkolatának készítésére. Közülük megemlítjük a 12,5 vagy 15 mm vastag tűzvédelmi gipszkarton lapokat, amelyek hosszúsága 200-300 cm, szélessége 125 cm, ill. 120 cm, gyártótól függően. Vannak továbbá 10 mm vastag, 150 x 100 cm formátumú lapok is, amelyeket nemcsak tűzvédelmi szerkezetekben, hanem normál válaszfalakban és tetőterek kialakításában is alkalmaznak.

A gipszrost lapokba ásványi rostokat vagy üveg-szálakat kevernek, amelynek köszönhetően tűz esetén a lap nem esik szét, de normál körülmények között is növeli a lap merevségét a gipszkarton lapokhoz képest. Tűzvédelmi lezárásokhoz szokványos gipszkarton lapok is használhatók, ezeket rendszerint két rétegben, eltolt hézagokkal (kötésben) helyezik el, ívelt formák is könnyen kialakíthatók

A gipszkarton lapokból ívelt formákat is kialakíthatunk úgy, hogy a hátoldalukon a görbületi sugártól függően 1-4 cm-es közökben befűrészeljük őket. Elegánsabb megoldást tesznek lehetővé a szárazon alakítható, üvegszállal erősített hajlékony Riflex-lapok. Ezek csak 6 mm vastagok, és 120 x 240 cm-es formátumban kaphatók. Magyarországon a RIGIPS-termékek között találkozhatunk velük.

Vizes helyiségbe alkalmas különleges lapok

Nagy páratartalmú helyiségekben impregnált (vagy impregnált tűzvédelmi) gipszkarton lapok alkalmazhatók. Ezek a levegőből annak nagy páratartalma esetén is kevesebb nedvességet vesznek fel, és ezt gyorsabban le is adják. Bár rövid ideig érheti őket víz, tartós vízhatásnak nem állnak ellen. Ezért, ahol tartósan fröccsenő víznek vagy vízsugárnak lehetnek kitéve – pl. fürdőkád vagy zuhany közelében -, ott vízlepergető festékréteggel vagy vízzáró burkolattal (pl. kerámiacsempe) kell ellátni őket. Használjunk ezenkívül kent szigetelést és különleges vízzáró ragasztót, és a kerámiaburkolat hézagait megfelelően tömítsük.

Szigetelés és vakolás egy munkamenetben

Az ún. kötőlapok (szendvicslapok) hátoldalát 20-50 mm vastag polisztirol keményhab, ásvány- vagy kőzetgyapot lap borítja. Ilyen lapokkal egyetlen munkamenetben hozhatunk létre tapétázható, sima falfelületeket és javíthatjuk a hőszigetelést új épületek belső terének kialakításakor éppúgy, mint régi házak korszerűsítésekor. Még ha épületfizikai szempontból a külső szigetelést kellene is előnyben részesítenünk, a belső szigetelés gazdaságos meg-oldás lehet a hőszigetelés helyi javítására.

A falak belső oldalának szigetelésekor hátrány, hogy veszendőbe megy a falak hőtároló képessége, amely normál körülmények között segít a hőingadozások kiegyenlítésében (különösen nyáron). Az viszont előny, hogy a belülről szigetelt helyiség gyorsabban melegszik fel. Ez különösen akkor érvényesül, ha a lakók napközben nincsenek otthon vagy időszakosan fűtött épületről (pl. nyaraló) van szó. Belső oldali hőszigetelés alkalmazásakor mindenképp kérjük ki szaktervező véleményét a szerkezetben esetlegesen kialakuló páralecsapódás elkerülésének módjáról!

Bármilyen szerkezetű belső hőszigetelést is szándékozunk kialakítani, néhány épületfizikai feltételt mindenképpen figyelembe kell vennünk. A gipszkarton lapok és a szigetelőréteg között alufóliából vagy különleges műanyag fóliából felület folytonos párazáró réteget kell kialakítanunk, hogy a nedvesség ne diffundálhasson a helyiségből a falazatba, és lehűlés után sem a szigetelőrétegben, sem a falban ne mehessen át légneműből folyékony halmazállapotba. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a fal átnedvesedik, a szigetelő hatás romlik, de még nagyobb épületkárok is keletkezhetnek.

Kötőlapok méretei

A kötőlapok 9,5 és 12,5 mm vastag gipszkarton fedőréteggel készülnek, ezért teljes vastagságuk 29,5-59,5 mm, illetőleg 32,5-62,5 mm. 60 cm széles egyemberes lapok formájában és 125 vagy 120 cm szélességgel kaphatók a kereskedelemben. Mivel hosszúságuk 250 cm, normál magasságú helyiségekben toldás nélkül alkalmazhatók.

A kötőlapokat rendszerint ragasztóanyaggal erősítik a falra. Ezt a lap hátoldalára csomókban, a hosszanti élek mentén pedig csíkokban hordják fel. A habarcs kötéséhez gondoskodni kell a levegőcseréről. Ezért a lapokat a tényleges falmagasságnál kb. 3 cm-rel rövidebbre vágják, és kis ékekkel rögzítik. Ezáltal a padló fölött és a mennyezet alatt egy-egy keskeny rés marad, az ezeken átáramló levegő szárítja a ragasztóanyagot. A réseket azonban később feltétlenül tömíteni kell!

A gipszkarton építőlapok élkiképzése

A kereskedelemben kapható gipszkarton lapok rövidebb, vagyis kereszt éleit a gyártók derék-szögben és éles sarkokkal képezik ki, a hosszanti éleket a lapok közötti illesztési hézagok könnyebb elsimítása érdekében lekerekítik.

Így környezetbarát

A belső hőszigetelés kifizetődik, hiszen a fűtés napközben csökkenthető, vagy akár teljesen le is állítható. Ilyenkor pl. egy hőmérséklet érzékelős kapcsolóóra a lakók visszatérése előtt egy-két órával ismét bekapcsolja a fűtést, ha a hőmérséklet kisebb a beállított, vagyis a kívánt értéknél letörik. A Magyarországon vásárolható, legel-terjedtebb RIGIPS gipszkarton lapok PRO (AK) jellel ellátva, kartonnal bevont, elvékonyított éllel kerülnek forgalomba. Az ilyen lapokkal kialakított burkolat nehezebben reped meg, és hézagolása is könnyebb.

Gipszkarton lap csempézése

A ragasztóanyag felvitele a gipszkarton lapra

Önmetsző gyorsépítőcsavarok

A lapok felragasztása

A rövidebb éleket, valamint a lapok elvágásakor keletkező éles hosszanti éleket éles késsel vagy gyaluval megfelelő ferdeségűre kell kialakítani, vagyis fózolni kell, hogy az illesztéseket könnyen lehessen hézagolni. így a két lapot szorosan ütköztetve V alakú horony (mélyedés) jön létre. Ezt az adott szárazépítési rendszerbe tartozó hézagoló gipsszel kell kitölteni, majd hézagerősítő szalaggal kell ellátni, így nem reped majd meg a burkolat az illesztésnél.

Önmetsző gyorsépítőcsavarok

Ha a gipszkarton lapokat fából vagy fémből készült tartóvázra kell erősíteni, erre jól használhatók az ún. önmetsző gyorsépítő- (gipszkarton-) csavarok. Ezek egy beállítható nyomatékú vagy akkus csavarozóval előfúrás nélkül becsavarhatók, ugyanis szinte „behúzzák” magukat. A csavaroknak korrózióállónak kell lenniük, hogy ha tömítjük vagy festjük őket, ne keletkezzenek rozsdafoltok. Belső terek szárazépítészeti kialakításához rendszerint felületkezelt gyorsépítőcsavarokat használnak. Ezeket fekete, kékes vagy sárgás bevonatukról ismerhetjük fel. A csavarok hosszúsága a lapok vastagságától függően 25 mm, 35 mm, 20 mm vastag lakásépítő laphoz 55 mm.

A lapok ragasztása

A gipszkarton lapokat akár nyers falazatra, betonra, pórus betonra vagy vakolatra is felragaszthatjuk. A por alakban kapható ragasztóanyagot az előírt keverési arányban öntsük a vízbe. Ezt a ragasztót csomókban és csíkokban vigyük fel a lap hátoldalára, majd a lapot állítsuk a kívánt helyre, és szorítsuk a falhoz.

A felragasztott lapot gumikalapáccsal ütögetve igazítsuk, az egymáshoz csatlakoztatott lapokat pontosan függőleges helyzetbe és egymással síkba. A padozatnál aláhelyezett lapékekkel kb. 10 mm-es, a mennyezetnél kb. 5 mm-es hézagot állítsunk be. Ez lehetővé teszi a kötés ideje alatti szellőzést és a ragasztóanyag kiszáradását. A vakolat alá kerülő elektromos és gépészeti vezetékeket még a lapok felragasztása előtt építsük be.