Lakberendezés - 149. oldal

A ház megnagyobbításával javíthatjuk a szobák arányait, és új helyiségeket hoz­hatunk létre. Az új szoba, konyha vagy fürdőszoba nemcsak újabb lehetőségeket kínál, ha­nem megszüntetheti a lakás zsúfoltságát is. A kibővített részben garzonlakást alakíthatunk ki a nagyszülőknek vagy a felnőtt gyerekeknek. Ez a változtatás az egyik legokosabb értéknövelő befekte­tés otthonunkban, ha jól hajtjuk végre.

Az a legfontosabb, hogy tudjunk ter­jeszkedni. De akármekkora a telkünk, egyensúlyt kell tartanunk a kert megkurtí­tása és a lakóterület növelése között. Ha a kert szép, inkább fölfelé terjeszkedjünk, vagy alakítsuk át a meglévő garázst, eset­leg építsünk rá emeletet. Mivel a bővítésekhez gondos tervezés szükséges, mindig érdemes építész taná­csát kikérni.

A vidéki kőház fából és téglából készült toldaléka új hálószobával, műhellyel, fáskamrával és bejárattal bővítette a régi épületet.

A téglából épített toldalékban a dolgozószoba, különlegessége a nyitott sarkot magában foglaló ablakfelület. A sarkot fémrudak támasztják meg.

Gyakorlati tudnivalók

A munka legnagyobb részét általában a külső falak módosítása jelenti. Egyes ese­tekben új terhelés nehezedhet a falakra, különösen akkor, amikor egynél több emeletet építünk a házra. Ha könnyű fa-vagy fémvázat használunk, emeletráépí­téskor is elkerülhetjük az alapozás meg­erősítését. Szükség lehet új vezetékekre, szennyvízelvezetésre vagy a korábbi veze­tékek módosítására.

Utána kell néznünk, nem korlátozzák-e rendelkezések a ház bővítését. A rendelkezések nemcsak a bővítés stílu­sát és típusát befolyásolhatják, hanem a helyére, méretére, anyagára és a többi épülettel való kapcsolatára is vonatkoz­hatnak.

Ezt a tipikus torontói házat üvegtéglákból épített terasszal toldották meg. Az ablak íve esztétikai célokat szolgál. A tölgyfa nyáron árnyat ad, de a hosszú téli hónapokban a szoba sok fényt és napot kap.

Emeletráépítés

Ha fölfelé akarunk terjeszkedni, sokféle le­hetőség közül választhatunk. Megtehetjük azt, hogy saját tervezésű helyiséget ülte­tünk egy szoba tetejére, és olyan anyago­kat használunk, amelyek jól illenek az ere­deti épülethez, de alkalmazhatunk előre gyártott blokkokat is.

Csatornázásra, fűtésre és áramra azon­ban mindenképpen szükségünk lesz. Na­gyon gondosan kell terveznünk, hogy a meglévő szennyvíz- és esővízcsatornákat minél kevésbé kelljen átalakítani, és ne ve­gyük el a fényt a többi szobától. Ha a veszteség elkerülhetetlen, magasan elhe­lyezett vagy tetőablakokkal hozhatjuk vissza a fényt az épület belsejébe.

Összekapcsolás

Hogy a megvilágítás ne romoljon, az új egységet olyan udvarban helyezzük el, mely egyaránt nyílik az új és a régi épület­részbe. Átépíthetünk és a házhoz csatol­hatunk egy melléképületet vagy garázst is. Az új és a régi rész közötti területen udvart alakíthatunk ki, amelyet beüvegezhetünk. Mivel az ilyen típusú munka alig – vagy egyáltalán nem – befolyásolja a ház konst­rukcióját, mind a melléképület, mind a köz­bülső rész tervezésénél nagyobb a szabad­ságunk. Érdekes külső-belső tereket képezhetünk, elütő stílusokat és anyagokat használhatunk.

Meddig terjeszkedjünk?

A bővítés típusa a ház méretétől, stílusától, elhelyezkedésétől, környezetétől és persze a városépítészeti rendelkezésektől függ.

Figyeljünk rá, hogy az új és a régi közt meglegyen a folyamatosság. Ha például az új résznek közös bejárata és közlekedése van a fő házzal, akkor úgy kell tervezni, hogy használhassuk a meglévő bejárati pontokat, lépcsőket – a tér és a lehetősé­gek legjobb kihasználásával.

A bővítés stílusához talán a következő két szélsőség adja a legjobb támpontot: az új szárny minden részlete annyira belesi­mul az ódon házba, hogy olyan, mintha mindig is ott lett volna; a másik esetben a merész alumínium-üveg egység olyan jól sikerül, hogy tökéletesen kiegészíti a telje­sen eltérő stílusú régi épületet.

A belső falak vagy szintek megváltoztatása gyakran jár együtt a külső falak módosítá­sával: a válaszfalak áthelyezése miatt pél­dául új ablakot kell vágni, illetve egy meg­lévőt be kell falazni. Az új ablakon sokkal több fényt vagy napot kaphat a szoba, szép kilátás tárulhat elénk; az új ajtón talán közvetlenül kiléphetünk a teraszra vagy a kertbe. Az ajtók, ablakok méretének vagy alakjának módosításával érdekesebbé te­hetjük a lakást. Az új erkély vagy veranda építésekor a munka legnehezebb része ép­pen az ajtó elkészítése.

Mindenképpen gondolnunk kell arra, hogy ezek a változtatások miként befolyá­solják a ház külsejét. Bár a legbiztonsá­gosabb – és sokak szerint az egyetlen he­lyes-megoldás az, ha az új ablak vagy ajtó harmonizál a meglévők méretével, színével és helyével, a régi és az új közötti kontraszt izgalmas lehet. A zavaró különbséget el kell kerülni, ami nem jelenti azt, hogy a bátor megoldásoktól is tartózkodnunk kell.

Gyakorlati tudnivalók

Ezek az átalakítások viszonylag egyszerű­ek, de mivel a falak tartják az emeleteket és a tetőt, nyilvánvalóan óvatosan kell eljár­nunk. Ha új nyílást vágunk, vagy megvál­toztatjuk egy meglévő szélességét, geren­dát vagy szemöldökfát kell beépítenünk, hogy a teherhordó fal hiányzó darabját pótoljuk.

Szükség lehet építési engedélyre is az épület stabilitása és „átszabása” miatt. Ha a ház műemlék, vagy védett körzetben fek­szik, előfordulhat, hogy semmilyen külső változtatást nem engedélyeznek.

Nyílások készítése és módosítása

Az ajtó vagy ablak befalazása nem nehéz művelet. Ha téglafallal van dolgunk, az új téglasorokat mindkét oldalon a régiekhez kötjük, bár a felső szintet és a falat meg kell támasztani, amikor a régi szemöldökfát el­távolítjuk. Vegyük magunknak a fáradsá­got, és illesszük bele az új részletet a régi környezetbe, mert a kontrasztok itt aligha bizonyulnak érdekesnek. Az új téglát és va­kolatot fessük a meglévővel azonos színűre.

Az ajtót úgy alakíthatjuk át a legegysze­rűbben ablakká, és fordítva, hogy megtart­juk az eredeti magasságot és szélességet, és vagy eltávolítjuk a párkány alatti részt, vagy kitöltjük a padlótól kezdve. Ez a fal­részlet nem teherhordó; a változtatások nem befolyásolják az épület szerkezetét.

Ha meg akarunk növelni egy ablakot vagy ajtót – például azért, hogy kiléphessünk az erkélyre- és a meglévő nyílás nem elég széles vagy magas, új szemöldökfát kell beépíteni. A szemöldökfa cseréjéhez a fölötte lévő falat és a fölső szintet is meg kell támasztani. Minél szélesebb a nyílás, annál erősebb és nagyobb szemöldökfára van szükség; a nagyon széles nyílásokhoz acél- vagy vasbeton gerendát kell használ­ni. Mivel a falra mindkét oldalon nagyobb súly nehezedik, az alapozást esetleg meg kell erősíteni.

Befalazás

A befalazáshoz hasonlóan ezeknél a vál­toztatásoknál is ugyanúgy kell ügyelni a színre és a stílusra, mint a szerkezeti követ­kezményekre. A régebbi házak tégla- vagy kőfalában az ablakok vagy ajtók fölött pél­dául gyakran van boltív, amelyet időnként elütő anyaggal bevakolnak. Ha ilyet készí­tünk, csak a fal belső oldalán építsük be az új szemöldökfát, a boltívet pedig kívül ké­pezzük ki.

Az előbbivel ellentétes megoldás az új elemek tudatos ütköztetése a ház stílusá­val. Ehhez azonban jó szemre – vagy jó építészmérnökre – van szükség. Ha a nyí­lás körüli szerkezetet jól megerősítettük, az ablakterületet két vagy több szinten is megnövelhetjük, vagy buktatható és ol­dalra nyíló ajtókat szerelhetünk fel, ame­lyek kivezetnek a kertbe.

Ezek az ajtók re­mekül kiegészítik azokat a térbeli változta­tásokat, amelyekről a Szintek című rész­ben olvashatunk, és gyökeresen megvál­toztatják a belső teret és a világítást. A hagyományos téglalapok helyett kör, félkör vagy háromszög alakú ablakokat is vá­laszthatunk. Keskeny, lőrésszerű nyílások­kal világíthatjuk meg a sötét szobabelsőt, ha a kilátást nem találjuk vonzónak.

Bővítések

Ha egy külső falat felnyitottunk, számos egyszerű módon bővíthetjük a lakásunkat – például zárt verandával. Ez a bővítés nemcsak a földszinten alkalmazható; er­kélyt vagy fölső verandát úgy építhetünk, hogy a meglévő födémet megtoldjuk, majd új fa födémgerendákkal vagy új acélgerendákkal erősítjük meg. Ez a megoldás nagyon előnyös lehet az olyan emeleti la­kásnál, amelynek nincs kertje, vagy ahol fontos az alapterület növelése.

Egyszerű, tágas veranda, fémből és üvegből. Kiszélesített, elfüggönyözött ajtó köti össze a lakással.

Ez az erős üvegajtó egy teljes külső falszakaszt helyettesít. Ha kinyitjuk, a szobából közvetlenül kiléphetünk a kertbe.

Egy ausztráliai otthon élénk színű, levegős verandája. Különleges nyílással kapcsolódik a házhoz. Az „ajtó” belülről érdekes keretbe foglalja a kert látványát.

A hagyományosan nyíló vagy felhajtható üvegajtó, illetve a zárt udvar és a benti, alacsonyabb padló azonos burkolata miatt úgy érezzük, hogy a kert a szobában kezdődik.

Számos házban a tető alatt van a legtöbb kihasználatlan hely. A városi lakás bővíté­sének legmegfelelőbb módja egy új emelet fölhúzása, vagy a meglevő padlástér átala­kítása lehet. A tetőtér-beépítés különleges lakóteret hozhat létre, és szép kilátással, sőt tetőkerttel vagy -terasszal is megaján­dékozhat.

Gyakorlati tudnivalók

Ennek az átalakításnak jó néhány gyakor­lati és valószínűleg hivatalos korlátja is van. Elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a munka milyen módon befolyásolja az épület szerkezetét és külsejét. A változta­tásokhoz többnyire meg kell szerezni a szomszédok jóváhagyását, és egész bizto­san szükségünk lesz építési engedélyre.

Ha az épület nem elég erős, először ter­mészetesen alkalmassá kell tenni az új he­lyiségek megtartására. Megfelelő lépcső­sort is ki kell alakítanunk, esetleg meg kell növelnünk a belmagasságot, javítani kell a megvilágítást és a szellőzést, és mindezt úgy, hogy az épület megfeleljen a tűzvé­delmi előírásoknak. Az emeletráépítés miatt talán át kell helyeznünk a kéményt, a külső falakat és az esővízcsatornát.

A munka természete megköveteli, hogy szakemberrel beszéljük meg a gyakorlati problémákat, és olyan építészeti megol­dást dolgoztassunk ki, amely az új egysé­get a ház szerves részévé teszi.

Alulról felfelé

A nyeregtetők alatt sokszor elég hely van ahhoz, hogy a beépítés ne okozzon gon­dot. A legnagyobb probléma a tetőtér megközelítése. Ha a meglévő lépcsősor nem hosszabbítható meg, újat kell építeni, ami néhány szoba átalakításával járhat. Lehet, hogy a mennyezet födémgeren­dái nem elég erősek, ezért nagyobb fö­démgerendákat kell melléjük fektetni, hogy megerősítsük a födémet.

A tetőszerkezet módosítása

A nyeregtetőt a háromszög alakú váz hor­dozza, amely szarufákból, mennyezeti fö­démgerendákból, tartó- és merevítőgeren­dákból áll. Még a legegyszerűbb átalakítás esetén is el kell távolítani ennek a szerke­zetnek egy részét, hogy a teret megnövel­jük. Az alátámasztást új szarufákkal szok­ták megoldani. Mivel a tető viszonylag kis súlyt hordoz, ez a művelet nem okoz nagy gondot; a legrosszabb esetben új acélrudakat kell a külső teherhordó falak közé beiktatni.

A tetőbe vágott kis ablakoktól csak vilá­gosabb lesz a ház, de a belmagassága nem változik; lehet, hogy ablakfülkéket kell be­építenünk, ha lakhatóvá akarjuk tenni a hálószobát vagy a lakóteret.

Amikor kihasítunk egy részt a tetőből a tetőterasz építéséhez, figyelembe kell ven­nünk, merre folyik le a csapadékvíz, és természetesen el kell zárnunk az útját. Az is jó megoldás, ha a faszerkezetű zárófö­démből vágunk ki egy darabot, és a fölső szint szobáinak légterét növeljük meg a tetőtérrel. Az új ablakok ugyanolyan remek hatásúak, mint a galéria, de nem csökken­tik a hasznos alapterületet.

Emeletráépítés

Ha megváltoztatjuk a tető alakját, vagy teljesen új emeletet húzunk fel, jelentősen beavatkozunk az épület arculatába és a szomszédos házakkal való kapcsolatába, ezért biztosan építési engedélyre lesz szükségünk. Gyakori követelmény, hogy ragaszkodni kell a meglévő pártamagas­sághoz. Ha az ingatlan sorház vagy iker­ház, szükség lehet a szomszédok írásos beleegyezésére.

A meglévő külső falakat és válaszfalakat meg kell emelni, ami megkívánhatja a ké­mények, kazánkürtők, esővízcsatornák és vízvezetékek áthelyezését. Számításba kell venni azt is, hogy az új emelet jobban megterheli az épület többi részét, a külső falakat, a belső, szerkezeti falakat és az alapokat. Szükség esetén az alapozásba fúrt „próbalyukak” segítenek megállapíta­ni a teherbíró képességet; ha a ház nem stabil, szükségessé válhat az alapozás megtámasztása.

A mennyezetet itt teljes egészében eltávolították. A levegős tér egyik oldalán padozatot építettek. A kötőgerenda nagyszerűen használható polcnak is. A tetőt csaphornyos deszkalapok borítják. A szoba berendezése ezzel harmonizál. A hatalmas tetőablakok elé fából és vászonból összeszerkesztett redőnyt húztak.

A tetőteret fölnyitották: az új szoba „ablakából” ki lehet lépni a tetőre.

A változtatások, a lakáscsinosítások jó­részt föltáratlan terepe a szintek mozgatá­sa: padlók és mennyezetek kialakítása, il­letve eltávolítása. Semmi más nem adhatja meg a magasságnak, a tágasságnak ezt az élményét, semmi sem módosíthatja ennyi­re a megvilágítást.

A padló fölemelése vagy a mennyezet egyes részeinek süllyesztése bensőséges alkóvokat alakíthat ki a nagy, nyitott helyiségben; a födém egy részének eltávolításával belső fényforrást, galériát vagy lebegő, kétszintes teret hoz­hatunk létre. Ezek az átalakítások azért ritkák, mert a lakások többségében nem lehet csökken­teni a belmagasságot.

Gyakorlati tudnivalók

A mennyezet szintjének megváltoztatása nem bonyolult, hiszen a mennyezet csak a födém aljára helyezett borítás.

A födém azonban az épületek legfonto­sabb szerkezeti elemei közé tartozik, és ha egy részét eltávolítjuk, megfelelő alternatív alátámasztást kell rendelni a megmaradt fe­lülethez. Mivel a födém hozzájárul az épület egészének stabilitásához, a külső falakat is meg kell erősíteni vagy támasztani. Ha mó­dosítjuk a szinteket, esetleg meg kell változ­tatnunk az ablakokat, a külső ajtókat, a bel­ső ajtókat, végül pedig festenünk kell.

Mennyezet és padló

A mennyezet csak esztétikai célt szolgál, ezért könnyen lesüllyeszthetjük, ha egy térrészt zömökebbé akarunk tenni. A mennyezet érdekes formát – például lej­tést vagy boltívet is – kaphat, ha a fölső szintről leeresztett könnyű vázra vakolatot vagy faburkolatot viszünk fel. Ha egy nagy, magas „termet” kisebb egységekre osztottunk, a mennyezet süllyesztése ará­nyosabbá teheti az új szobákat.

Galéria

A galéria többé-kevésbé intim teret hoz létre az egybenyitott helyiségben anélkül, hogy az eredeti szobát föl kellene áldoz­nunk. A galéria alatti tér tárolásra vagy meghitt alkóvként használható. Az új szint födémgerendáit pontosan kell méretezni, és előfordulhat, hogy a falakat meg kell erősíteni az újabb súly megtartásához.

„Levágás”

Az építészek kedvelik azt a megoldást, hogy a mennyezet egy részét „levágják”, s így a felső szinttel egybenyitva kétszeres magasságú, galériás szobát alakíthatnak ki. Ha a tetőbe ablakot nyitnak, a fentről beáramló fény különleges térbeli dinami­kát ad a helyiségnek. Ez az átalakítás meg­szépítheti az alacsony mennyezetű szobát. Az előnyök azonban csak esztétikai jelle­gűek, és eltörpülnek a hasznos terület csökkenése mellett.

Az építkezés bonyolultsága az eltávolí­tott terület nagyságától függ; a kis felüle­teknél esetleg csak egy fagerendával kell megtartani a megmaradt födémgerendák végeit, a nagy nyílásoknál viszont valószínűleg új acéltartót kell beépíteni a szerke­zeti falakba. A lakásban keletkezett „világí­tóudvar” hatását úgy teljesíthetjük ki, hogy megnagyobbítjuk a meglévő ablako­kat, vagy új ablakokat, tetőablakokat vá­gunk a fölső szinten.

Lépcső

A változtatások többségéhez vagy új lép­csőt kell készíteni, vagy az eredeti lépcsőt kell módosítani. Az új lépcső építése vi­szonylag könnyű, mert a lépcsőfokok az alsó és fölső födém között sorakoznak, és a födémek tartják őket. A régi házakban a lépcső túl sok helyet foglal el. Az átalakítás révén bizonyára nyerünk valamennyi he­lyet. Lehet, hogy a régi lépcső fölé új fö­démrészt kell építeni, és valahol máshol kell megnyitnunk egy megfelelő felületet.

A galériához feljuthatunk létrán is, de ez általában kényelmetlen és ideiglenesnek tekintett megoldás. A létra nem olyan biz­tonságos, mint a hagyományos lépcső, és néha még szabálytalan is. A tér jobb ki­használása érdekében csigalépcsővel cél­szerű áthidalni a szinteket. Mivel a lépcső teljes súlya egyetlen pontra nehezedik, va­lószínű, hogy támasztószerkezetet – szer­kezeti falat, oszlopot vagy gerendát – kell alá építeni.

Alagsor

Az alagsori helyiségeket sokszor alig kell módosítani, hogy használható szobákká váljanak. A külső falak nyílásainak növelé­se javítja a nappali világítást; ha kiásunk némi földet, az alagsori szobából egyene­sen a kertbe léphetünk. Egy másik megoldás – ha nem is a leg­egyszerűbb – az új alagsor kialakítása. A régi házak többségében tágas pinceszint található. Ezt még megnövelhetjük és szi­getelhetjük.

A kritikus méret a belmagasság; előfor­dulhat, hogy az alagsor csak akkor válik lakhatóvá, ha kimélyítik. Ez az eljárás hosszú, bonyolult és drága „megtámasztási” munkát igényel, ezért csak végső esetben folyamodjunk hozzá.

A magas teret galériával alakították „emberszabásúvá „; egyben megnövelték az alapterületet, amire nagy szükség volt. A cikcakkos térelválasztó alul a konyhát rejti el.

Többszintes lakás. A belső ajtók hiánya és a nyitott lépcsősor megnöveli a teret.

A fölső szintre látványos csigalépcső vezet fel, mely nem foglal el túl sok helyet.

Itt valóban „megnyílik” a föld. Ha nincsenek a házban gyerekek, biztonságosan felnyitható a padló: fény árad a szobákba.

Ezt a kis, Edward korabeli teraszt a belső falak és a padló eltávolításával alakították át földszinti szobává.

A házon vagy a lakáson végzett néhány egyszerű, belső átalakítás gyökeres válto­zást hozhat. Az ajtók vagy falak áthelyezé­sével jobban kihasználhatjuk a rendelke­zésünkre álló helyet, megvilágíthatjuk a sötét sarkokat. Az új válaszfalakkal jó kis kuckókat teremthetünk, az új ajtók belső tereket tárhatnak fel.

Nem árt némi óvatosság, mielőtt nekilá­tunk a falbontásnak. A hatvanas és hetve­nes évek egybenyitott belső terei, amelyek a régi és az új, hagyományos tervezésű lakások tagadásaként születtek meg, ma újra szobákra tagolódnak. Bármelyik be­osztást kedveljük is, fontos, hogy egyen­súlyt tartsunk a közös tér és a visszahúzó­dásra alkalmas helyek között: a szülőknek és a gyerekeknek szükségük van saját szo­bára, és egy-egy helyiséget, például az otthoni irodát, dolgozószobát, gyerekszo­bát vagy vendégszobát általában célszerű elválasztani attól a tértől, ahol a család élete zajlik.

Gyakorlati szempontok

A munka bonyolultsága attól függ, hozzá kell-e nyúlnunk egy szerkezeti falhoz. Ha igen, acél födémgerendát, vasbetont vagy fagerendát kell beállítanunk, hogy átvegye a fenti emelet vagy tető súlyát. Az alsóbb szinteken – ahol a falaknak na­gyobb súlyt kell megtartaniuk – a geren­dáknak jóval erősebbeknek kell lenniük, mint feljebb.

A többi munka nagyrészt a megbolyga­tott hely festésének-burkolásának helyre­állításából áll (mindig ellenőrizzük, hogy ez benne van-e az árajánlatban), valamint a fűtés, világítás, vízvezetékek módosításából, az új beosztásnak megfelelően.

Átrendezés

Az átrendezés talán a legegyszerűbb lakás-átalakítás: néha csak egy egyszerű, nem szerkezeti válaszfalat bontunk le, vagy be­falazunk egy ajtót. Új ajtót vágni is vi­szonylag egyszerű feladat, de ha szerkezeti falról van szó, óvatosan kell eljárni.

Ez az átalakítás sok helyen bizonyulhat hasznosnak. A régi lakásokban az előszo­ba rendszerint tágas, és egyszerű változta­tással tároló- vagy étkezőhelyiséget, kis irodát hasíthatunk ki belőle. Ha a ház egy önálló egységének van már konyhája és fürdőszobája, nagyon könnyű külön lakássá alakítani egy válaszfallal és egy bejárattal.

Az elektromos vezetékek és a vízvezeté­kek módosítása nagy felfordulással és költséggel járhat; a földszinti szennyvízelvezetés megváltoztatása gyakran roppant bonyolult. Ha nagyobb fürdőszobára vagy konyhára vágyunk, valószínűleg célsze­rűbb egy szomszédos szobából lecsípni egy darabot, mint az egész helyiséget átte­lepíteni. Néha azonban csak úgy tudjuk „átszabni” a lakást, ha a fürdőszobát egy külső fal mellől az épület belsejébe költöz­tetjük; ebben az esetben a szellőztetést is meg kell oldanunk. Ha fölső szintre he­lyezzük át a fürdőszobát, ellenőrizzük, hogy a födémszerkezet elbír-e egy teli kád vizet, és hogy a fürdőszoba nem kerül-e olyan helyiség fölé, ahová tilos elhelyezni.

Leválasztás

Ha egy szobát új válaszfallal kettéosztunk, az alapterület csökkentése árán két új he­lyiségünk lesz. Ezeket különböző célokra használhatjuk (ráadásul polcokat is tehe­tünk a falra).

Ügyeljünk arra, hogy lakható és arányos tereket kapjunk; semmi értelme két sötét, vacak lyukat kialakítani. Gondosan tervez­zük meg a fal helyét; ne vágjunk ketté ablakot vagy szép mennyezeti stukkót. Ügyeljünk a részletekre is: a párkányok­nak, szegélyléceknek például illeszkedniük kell egymáshoz.

A válaszfalat emeleten is fel lehet húzni, de ilyenkor erősítésre lehet szükség. Ha az emelet fából van, az erősítés a födémge­rendák megkettőzéséből állhat: még egy gerendát helyezhetünk a meglévő mellé, az új fal alá.

A tetőtérben és az egyedi tervezésű laká­sokban a födém valószínűleg elég erős ah­hoz, hogy bármilyen helyzetű válaszfalat megtartson. Ezzel a szabadsággal élve a fa­laknak nem kell követniük a szokásos, tégla­lap alakú elrendezést, hanem úgy is elhe­lyezhetők, hogy szabad átjárást hagyjanak az egyes terek között. Az egyetlen rögzített pont a központi „kiszolgálóegység”, ahol a konyha és a fürdőszoba kap helyet.

Válaszfalak, görbületek

Még a hagyományosabb tervezésű la­kásokban sem kell minden válaszfalnak egyenesnek lennie: a görbületeket nem túl nehéz kialakítani, csak drágábbak. Cseré­be ellenpontozzák a főfalakat. A válaszfa­laknak nem kell a mennyezetig érniük. Így a szoba teljes kettéhasítása nélkül is kiala­kíthatunk kuckókat, ami jó megoldás lehet két gyerek közös szobájában. Ha válaszfal­lal átlósan kettéosztunk egy hosszú szo­bát, két alkóvot kapunk.

A leválasztás néha bonyolultabb változ­tatásokkal jár; az új szobába például, ha nincs még ablaka, új ablakot kell tennünk számít kivételnek). Ügyeljünk arra, hogy az új helyiség összhangban legyen a régiekkel.

Egybenyitás

A falak lebontásával vagy a nyílások meg­változtatásával viszonylag könnyen hoz­hatunk létre óriási térbeli változást, de ne felejtsük el, hogy ezzel a nyugalmat és az intimitást is föláldozhatjuk. Számos lehe­tőség kínálkozik: egyesíthetünk két szo­bát, beolvaszthatunk egy hallt egy szobá­ba, eltávolíthatjuk a lépcsők melletti falat, megnagyobbíthatjuk az ajtónyílást. Még a legbonyolultabb esetben is csak egy új gerendát kell elhelyezni.

Ha nem akarunk a teljes falról lemonda­ni, belső „ablakokat” is vághatunk, hogy két szoba között vizuális kapcsolatot léte­sítsünk. A nyílásnak nem kell négyzet vagy téglalap alakúnak lennie, de áthidaló ge­rendára szinte mindig szükség van.

Legyünk mértéktartóak: ne rontsuk el az eredeti szobák arányát, ne nyomjuk el jel­legüket. Amikor két szoba között megnö­veljük a nyílást, az eredeti falból mindkét oldalon hagyjunk meg valamennyit. Ez ke­retül szolgál, és az új gerendát is tartja. Ha az új nyílásba nagy, kétszárnyú ajtót illesz­tünk, alkalomadtán újra szétválaszthatjuk a szobákat.

A nyílást mélyebbé és egyszerűvé teszi a fekete szín és két szimmetrikus, oldalra állított, derékmagasságig érő szekrény.

A két fai lappal határolt alkóv némi intimitást nyújt, miközben a padlástér levegős és világos marad.

A nagyszabású átalakítás ellenére is megőrizték ennek az 1910 körül épült chicagói lakásnak az atmoszféráját. A konyha és az ebédlő közötti ívelt nyílás jobban illik a szobához, mint a szögletes kivágás; formája a konyha mennyezetén köszön vissza.

Ehhez a magas és elegánsan keskeny, hangsúlyos átjáróhoz egy kéménypillért nyitottak ki.

Egy Firenze közelében emelkedő dombon áll ez az átalakított parasztház, melynek padlója a domb lejtését követi; a különböző szintek természetesen különítik el az eltérő funkciójú tereket: az ebédlőt, a nappalit és a dolgozószobát. A mennyezet gerendáit jól hangsúlyozza a megvilágítás.

Az ausztráliai villa belső falait az egyik oldalon lebontották, hogy a konyhát egybenyissák a lakótérrel. Az alátámasztást szolgáló acéloszlopot és födémgerendát szabadon hagyták, és festéssel emelték ki.

A szétzilált lakások, az épületen fityegő toldalékok láttán elborzadunk az átalakításnak még a gondolatától is. Ráadásul se vége, se hossza a kontárokról, a hónapokig tartó felfordulásról és az égbeszökő számlákról szóló történeteknek.

Néha azonban a ház átépítése az egyetlen mód a beosztás javítására vagy az alapterület növelésére; orvosolhatja problémáinkat, logikusan átrendezheti birodalmunkat. Jó befektetésnek is bizonyulhat, előnyösebb és olcsóbb lehet, mintha más lakásba költö­zünk. Óriási változást vihet az életünkbe.

A lakás beosztásának javítása

Egy belső fal egyszerű eltávolításától a tel­jes tetőtér-beépítésig minden átalakítás „építészeti gyógymód”, amelynek általá­ban az a célja, hogy javítsa a lakás beosz­tását.

Ezt elérhetjük:

• a meglévő tér átrendezésével, falak, vá­laszfalak lebontásával és felhúzásával, az ablakok és ajtók helyének megváltoztatá­sával, a padló és a mennyezet szintjének módosításával;
• a kihasználatlan térrész (például a pad­lástér, az alagsor, az előszoba) átalakításával;
• új terek képzésével, melynek lehetősége a terasz megnagyobbításától új emeletek és szárnyak építéséig terjed.

Mi az átépítés?

Ha eltávolítunk egy belső falat, nem föltét­lenül végzünk olyan átalakítást, amely be­folyásolja az épület stabilitását, de ha egy külső falba ablakot vágunk, az már igen. A különbség a ház szerkezetében rejlik. Az eltérés megmutatkozhat az árban és a munka nehézségében is.

Majdnem minden háznak van külső és belső fala, emelete és tetőzete. Az alapelvek az anyagtól függetlenül ugyanazok. A tető a külső falakon nyugszik, amelyek – a hoz­zájuk kapcsolódó néhány belső fallal együtt – az emeletek súlyát is hordozzák, de a teljes teher végül az alapokra nehezedik.

A tető és a felső emeletek „faltól falig” terjednek, az épület szerves részei, és szerepet játszanak a ház összetartásában. Általános szabály, hogy minden olyan belső fal, amely a fölöt­te lévő szint padlójának párnafáit tartja, szerkezeti elem; ha a padló fából készült, a párnafák merőlegesek a padlódeszkákra. Ha a válaszfal nem tart párnafát, a közvetle­nül fölötte levő falak súlyát még hordozhatja.

Minden módosítás szerkezeti változással jár, amely befolyásolja az említett súlyok megtartását. Az olyan építkezés, amely a külső falakat, a teherhordó belső válaszfa­lakat, a fölső emeleteket vagy a tetőt érinti, szerkezeti átalakításnak számít. Mivel az ilyen munkák során be kell építeni valami­lyen új erősítő elemet (például egy geren­dát), hogy pótoljuk azt a veszteséget, ame­lyet egy teherhordó fal eltávolítása okoz, az átépítés vitathatatlanul bonyolultabb, ezért drágább, mint az egyéb építőmunka.

Engedélyek

Az épületszerkezetet érintő átalakítások építési engedélyhez kötöttek. Ennek a sza­bályozásnak az az alapvető célja, hogy megakadályozza az épületek stabilitásá­nak veszélyeztetését, az élet- vagy tűzveszélyes és környezetkárosító megoldásokat.

Szerkezet. Az épület további terhelését vagy az alátámasztás módjának megvál­toztatását jóvá kell hagyatni.

Tervezés. A ház külsejének megváltoztatá­sához szükség van az építési hatóság jóváhagyására, hogy a módosítások ne zavar­ják a környék összképét, hogy ne legyenek elfogadhatatlanok a szomszédok számára, vagy hogy ne lépjük túl az új szobákkal az építhető szintterületre vonatkozó korláto­kat. Ellenőriznünk kell, hogy nincsenek-e építési korlátozások.

Egészségügyi szabályok. A beosztás meg­változtatásakor utána kell nézni, hogy nin­csenek-e előírások a szobák méretére és magasságára, a lépcsők kialakítására, a szellőzésre és a megvilágításra stb. (Az építési szabályzat például kifejezetten elő­írja, hogy az ún. vizes helyiségek csak egy­más fölé kerülhetnek.)

Tűz. A szabályozások előírják, hogyan kell védeni a ház szerkezeti elemeit. Előfordul­hat, hogy vészkijáratként füstmentes fo­lyosót vagy lépcsőt kell kialakítani.

Műemlékvédelem. Azokat az épületeket, amelyek történelmi vagy építészeti szem­pontból jelentősek, vagy műemlékvédelmi körzetben helyezkednek el, rendszerint jegyzékbe veszik, és szigorú követelmé­nyeknek vetik alá.

Óvintézkedések

Mielőtt bármilyen átalakításba belekezde­nénk, ki kell deríteni, melyek a ház szerkeze­ti elemei. Ez szakember – mérnök – dolga; ne bízzuk építési vállalkozóra, kőművesre. A szakember segítsége a munka minden szakaszában aranyat ér. A rossz tervezés vagy építkezés következményeinek felszá­molása sokszor nehéz és drága feladat.

Az átalakítás megváltoztathatja az in­gatlan piaci értékét. A szokatlan építészeti megoldás sokkal inkább elriasztja az ér­deklődőket, mint a hivalkodó tapéta.

Jelmagyazázat

• 1 Gerinccserép
• 2 Tetőlécezés
• 3 Ablakfülke
• 4 Szarufa
• 5 Taréjszelemen
• 6 A szarufák kötőelemei
• 7 Felületképzés (festés-tapétázás)
• 8 Gipszkarton
• 9 Hőszigetelés
• 10 Térdfal vázszerkezete
• 11 Új acél nyílásáthidaló
• 12 Új nyílás (belső)
• 13 Bádog falszegély
• 14 Új nyílás (a külső falon)
• 15 Tetőablak beépítése az új szarufák közé
• 16 Gerinccserép az új tetőhöz
• 17 Toldalék
• 18 Eresz
• 19 Talpszelemen
• 20 Új betonpadló
• 21 Új betonalap a toldalék falaihoz
• 22 Légréteges fal
• 23 Közbülső szigetelőréteg
• 24 Nedvesség elleni szigetelés
• 25 Üreg fölötti fapadló téglákra fektetett párnafákon
• 26 Szellőzőjáratok
• 27 Lépcsőzetes téglaalapozás
• 28 Nem teherhordó belső fal
• 29 Teherhordó belső fal, amely az emelet párnafáit tartja
• 30 Az emelet párnafái; a padlódeszkák merőlegesek rájuk
• 31 Deszkaborítás
• 32 Ereszdeszka
• 33 Bádogszegély a tetőablakhoz
• 34 Bádogszegély a kéményhez

Előkészületek

Mentsük, ami menthető

• A bútorok, szőnyegek stb. eltávolítása az átalakításra váró területről.
• A többi helyiség megvédése a portól, törmeléktől stb.

Bontás

• A padlók, válaszfalak és falak megerősítése ott, ahol teherhordó elemet akarunk megváltoztatni vagy elmozdítani.
• A szükségtelen szerkezeti elemek lebontása, a fölösleges vízvezeték, huzalok, szerelvények eltávolítása, a tapéta leszedése és a törmelék elszállítása.

Speciális előkészületek

• A vakolat leverése a falról ott, ahol nedvesség elleni szigetelést fognak elhelyezni.
• Nedvesség elleni szigetelés elhelyezése.
• A padlódeszkák felemelése a fa kezeléséhez (körülbelül minden ötödik deszka).
• A fa kezelése (szú és egyéb kártevők támadásai ellen az összes faszerkezetet, például a tetőt, a padlókat és a lépcsőket be kell permetezni).
• Minden elkorhadt faszerkezetet ki kell vágni, és a környező téglát be kell permetezni.
• A kéményeket és a kürtőket ki kell tisztítani, és ha szükséges, újra kell bélelni az új berendezésekhez.

Építkezés és szerelés

Alapozás

• Árkok és gödör ásása a csatornázáshoz, az alapozáshoz és a beérkező vezetékek számára.
• Aknanyílás építése és új, föld alatti szennyvízelvezető csövek lefektetése.

A vezetékek lefektetése

• Víz-, gáz-, csatornacsövek, elektromos vezetékek és telefonkábelek lefektetése.

Építkezés

• A falak felhúzása a talajszintig (az új, nedvesség elleni szigeteléssel együtt).
• A külső falak fugázása (téglafal).
• A földszint betonozása (valamint nedvesség- és hőszigetelés).
• Az épület körüli árkok feltöltése.
• A falak felépítése az ajtó- és ablakkerettel és a szigeteléssel (gondoskodni kell a külső mérőórákról, elszívókról, szennyvízelvezetésről stb.).
• Új párnafák beépítése.

Vízvezeték

• Hidegvíz-vezetékek kiépítése kádhoz, bidéhez, WC-hez, zuhanyozóhoz, mosogatóhoz, mosógéphez (ha hideg vízzel működik).
• Csövek vezetése a hálózatból a konyhai mosogatóhoz (ivóvíz számára).
• Forróvíz-tároló (bojler) felszerelése.
• Csövek vezetése a forróvíz-tárolótól a konyhába, a fürdőszobába és a mosógéphez (ha meleg vízzel működik).
• Szennyvízelvezető ejtőcső beszerelése.
• Fürdőkád, bidé, mosdó (mosogató) és WC szennyvízelve­zető csöveinek bekötése a csatornába.

Központi fűtés

Vizes rendszer

• A tágulási tartály beszerelése és csatlakoztatása a vízvezeték-hálózathoz.
• Kazán felszerelése és táplálása a tágulási tartályból (ez szolgáltathatja a háztartás meleg vizét is).
• Csövek vezetése a kazántól és a tágulási tartálytól a radiátorokhoz.

Meleglevegős rendszer

• Légmelegítő (kalorifer) beszerelése és csatlakoztatása az energiaforráshoz
• Légvezetékek csatlakoztatása a kaloriferhez
• Visszatérő légvezeték bekötése

Gáz

• Mérőhely kialakítása.
• Gázvezetékek beszerelése a mérőórától a gázkészülékekig (beleértve a kazánt is, ha gázzal működik).

Villany, telefon

• Mérőhely kialakítása, elosztó- (biztosíték-) dobozok felszerelése.
• A mérőhelytől kábelek vezetése a világítótestekhez, valamint a fagyasztóhoz, hűtőszekrényhez, mosógéphez stb., elosztódoboz közbeiktatásával.
• Telefonvonalak leágaztatása a föld alatti kábelekről.

Padló és tető

• Vakpadló és padlódeszkák fektetése; rácsozat beszerelése a meleglevegős központifűtés-rendszerhez.

Plusz:

• Tetőszerkezet építése (hozzáférési lehetőséggel),
• Hőszigetelés,
• Tetőfedés,
• Szennyvíz-, esővízelvezető csövek és eresz felszerelése.

Befejező munkálatok

Burkolás

• Külső falak vakolása, festése stb.
• Ablaküvegezés.
• Falak és mennyezetek vakolása, csempézése, faburkolat fölrakása.
• Ajtók, ablakpárkányok, szegélylécek stb. felszerelése.
• A padló borítása kőlapokkal, parkettával stb., a parketta csiszolása.

A padló burkolására a beépített szekrények, szerelvények beszerelése és a festés előtt vagy után kerülhet sor – a padló típusától függően.

Szerelvények

• A konyhai és a fürdőszobai egységek, szekrények stb. beépítése.
• Fürdőkád, mosdó, bidé, WC, zuhanyozó stb. beszerelése és csatlakoztatása a meleg- és hidegvíz-vezetékhez, valamint a szennyvízelvezető csövekhez.
• Radiátorok felszerelése és csatlakoztatása a vezetékekhez.
• Tűzhely (kályha), hűtőszekrény, mosógép stb. beállítása és csatlakoztatása a hálózathoz.

Festés-mázolás

• Alapozás a festéshez: alaptapéta elhelyezése, alapozófestés, rögzítőlécek a szőnyeg kifeszítéséhez stb.
• Az utolsó rétegek felvitele: a falak, a mennyezetek és a fafelületek festése; a mennyezetek vagy a falak tapétázása papírral vagy textillel; tükörburkolat elkészítése.
• A maradék szerelvények, kapcsolók (dugaszolóaljzatok), ajtó- és ablakkilincsek felszerelése.
• Karnisok felszerelése.

Bútorozás

• Szőnyegek, nemez alátétek stb. lefektetése.
• Függönyök, redőnyök felakasztása, felszerelése.
• Világítótestek felszerelése.
• Bútorok elhelyezése.
• Képek, tükrök felakasztása.

Alaposan végig kell gondolnunk, hogy milyen szakembereket tudunk megfizetni. Sokkal jobban járunk, ha több részre osztjuk a munkát (és ezzel együtt a kiadásokat), mintha olyasmit vállalunk magunkra, ami végül kicsúszik az ellenőrzésünk alól.

A szakemberek szerződtetése nem old meg minden olyan problémát, amely az átalakítás során felvetődik; rossz esetben még az ellenkezője is előfordulhat. De ha ésszerűen vesszük igénybe a szakemberek tudását, kitűnő eredményt érhetünk el, és a mindennapos terhek jelentős része is lekerülhet a váltunkról.

Ne felejtsük el: azért kötünk szerződést, hogy a szakemberek a mi kívánságainkat hajtsák végre; nem ők döntik el, hogy mire van szükségünk, és nem azért vannak, hogy a saját elképzeléseiket valósítsák meg az otthonunkban. Mindenképpen kérjünk szakmai tanácsot a döntéseinkhez, de ha a megoldásokkal már eleve nem ér­tünk egyet, majdnem biztos, hogy csak bajt hozunk a fejünkre.

Tervezés és előkészületek

Korábban már említettük, hogy több lé­pésben is kell tárgyalnunk a munka meg­kezdése előtt. Ezek a megbeszélések ugyan­olyan fontosak, mint maga az építkezés. Az előkészületek fontos része az előzetes tervek elkészítése; az ötletváltozatok meg­valósíthatóságának vizsgálata; a vázlatok, a hozzávetőleges költségvetés, majd a részletes rajzok és a munkaterv elkészítése; az árajánlatok és a szükséges engedélyek beszerzése; a részletes költségvetés kidol­gozása.

Az előkészületeket magunk is végrehajt­hatjuk; számos könyv, útmutató áll rendel­kezésünkre. Ne becsüljük le azonban a fel­adatot; a részletes rajzok, kalkulációk elké­szítése általában jócskán meghaladja a hozzá nem értők képességeit.

Kivitelezés

Ha elérkeztünk végre a munka megindítá­sához, el kell döntenünk, hogyan irányít­juk majd az építkezést.

Ha építésszel kötünk szerződést, ebben a fázisban az a legfontosabb feladatunk, hogy kétszer vagy háromszor is meggyő­ződjünk róla: az illetővel „egy nyelvet be­szélünk”. Egyetértésre kell jutnunk a ter­vekben, a rajzokban, a költségvetésben és a menetrendben; ettől kezdve nem ben­nünket terhelnek a napi feladatok, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az építész vagy az építési vállalkozó megakadályoz­za, hogy ellenőrizzük a munkafolyamatot!

Végül is a mi pénzünkről van szó. De ne avatkozzunk be fölöslegesen, különösen akkor ne, amikor műszaki kérdésekről kell dönteni. Ha azonban mi magunk készítettük el a rajzokat, vagy bár építészmérnököt kér­tünk fel erre a feladatra, de nem akarjuk, hogy ő vezesse az átalakítást, építési vál­lalkozókkal és iparosokkal kell dolgoztat­nunk.

Tervezés, előkészületek

Építészek

Legjobb olyan építészhez fordulni, akit is­merőseink ajánlanak, vagy keressünk fel szakmai testületeket. Ha megtetszik egy munka, kérdezzük meg, ki volt az építész. (Magyarországon a tervezői jogosultságot a 8/1986. (III. 20.) MT sz., az építésterve­zési jogosultságról, valamint a 3/1986. (III. 20.) ÉVM sz., az építéstervezési jogo­sultság részletes feltételeiről szóló rende­letek szabályozzák.)

Az építészek díjazása

Az építészek általában szívesen adnak ta­nácsot a tervezési szakaszban, meghatáro­zott óradíj ellenében.

Mielőtt szerződést kötnénk egy építésszel, érdeklődjük meg az építészek szakmai testületénél (a Magyar Építészek Kamará­jánál és Szövetségénél), hogy milyen díjak szokásosak a különböző típusú tervezési feladatoknál.

A díjak széles skálán változnak a munka nagyságától, bonyolultságától, a felelős­ségvállalás mértékétől függően. Felújítás­kor, átalakításkor a honorárium általában magasabb, mint új ház építésekor.

Felmérés készíttetése

Vannak olyan szakemberek, akik megvizs­gálják az épület szerkezetét, vezetékeit, fes­tését stb., és megmondják, mit szükséges megjavíttatni. Az egyes átalakítási munkák költségeit is kiszámítják, és felügyelik a munkát. Ezek a szakemberek azonban csak a ház szerkezetéhez és az építéshez értenek; ha tervezési tanácsra van szükségünk, épí­tészhez kell fordulnunk.

Az a felmérés, amelyet a jelzálogkölcsön hitelezője végeztet a házon, az ingatlan értékének, nem pedig állapotának megállapítására szolgál. Kérhetünk teljes statikai felmérést is, ami hasznos lehet, ha le akarjuk alkudni a ház árát. Nincs kialakult díjszabás; érdemes kö­rülnézni.

Ügyintézés

Ha építészre bízzuk a munka irányítását, az adminisztrációt is ő intézi. Az építési vál­lalkozót szintén megbízhatjuk ezzel a fel­adattal. A legalkalmasabb személy azon­ban az ügyvéd.

Magyarországon az építési és használat­bavételi engedélyezési eljárást az 1 964. III. törvény, valamint a 15/1992. (VII. 10.) KTM számú rendelettel módosított 12/1986. (XII. 30.) ÉVM sz. rendelet, továbbá az azóta megszületett önkormányzati tes­tületi rendeletek szabályozzák.

Az építtetőknek kötelező betartaniuk az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) 2/1986. (II. 27.) ÉVM számú rendelet elő­írásait.

Az építkezéshez engedélyekre, bele­egyezésre lehet szükségünk például

• a lakás tulajdonosától,
• a bérlőktől,
• a biztosítótól, a hitelezőtől,
• a szomszédos ingatlantulajdonosoktól (szolgalom),
• a helyi hatóságoktól (pl. városépítészeti, szennyvíz-elvezetési szabályozás, építé­si engedély; Budapesten e tekintetben a Budapesti Városrendezési Szabályzat (BVSZ) Bp. Főváros Tanácsa 5/1986. sz. rendelete az irányadó),
• az útépítési hatóságoktól,
• a tűzoltóságtól,
• a gázművektől,
• az elektromos művektől,
• a távbeszélő-igazgatóságtól;
• a vízművektől,
• a közlekedési hatóságoktól.

Nagyon fontos felderítenünk, hogy a fel­soroltak közül szükségünk van-e valame­lyik hatóság, illetve intézmény beleegye­zésére.

Ha igen, még a kezdet kezdetén szerez­zük be! Sok engedélyező testület kellemet­lenkedhet azokkal az ingatlantulajdonosok­kal, akik túl gyorsan akarják az építkezést elkezdeni. Alapozáskor vagy vízvezeték szereléskor például előfordul, hogy az ellenőrök nem tudják elvégezni a vizsgála­tot, mert a munka már túlságosan előreha­ladt, ezért nem engedélyezik a folytatást. Hagyjunk időt az engedélyek beszerzé­sére; tekintsük ezt a legfontosabb feladat­nak.

Kivitelezés

Építési vállalkozók

Azokkal az építési vállalkozók­kal a legbiztonságosabb szerző­dést kötnünk, akiket ismerőseink ajánlanak. Ha egy vállalkozó be­vált valakinél, valószínűleg ná­lunk is jól fog dolgozni. Ha az ismeretségi körben nem akad senki, próbáljunk címjegyzéket kérni az ipartestületeknél.

Mindig legalább két előző megrendelő címét kérjük el a vállalkozótól, és tudakoljuk meg, hogy emberünk milyen munkát végzett. Ha a vállalko­zó nem akar referenciát adni, keressünk másikat.

A vállalkozók árajánlata. Min­dig két-három vállalkozótól kérjünk árajánlatot. Az össze­gen kívül rögzítsük, hogy mi­kor kezdenék a munkát, és mi­korra fejeznék be.

Az árajánlat minden tételét gondosan mérlegeljük, mielőtt eldöntenénk, kivel kötünk szerződést.

A vállalkozók általában nagy lelkesedéssel vetik magukat a munkába, de ahogy az építke­zés a befejezéséhez közeledik, már új szerződéseken jár az eszük, és a munka lassulhat. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy az egyes munkaszakaszok határ­idejét is kikötjük.

Munkaterv

Munkaterv. Minden fél érdeke azt kívánja, hogy a vállalkozók­tól ne kérjünk addig árajánla­tot, amíg írásban nem rögzítet­tük, hogy mit, milyen minőség­ben akarunk elvégeztetni. Ez a felsorolás fontos részét képezi majd a szerződésünknek.

Abban a pillanatban, amikor megengedjük egy vállalkozó­nak, hogy eltérjen valamelyik mérettől vagy részlettől, kien­gedjük a kezünkből a gyeplőt. Ezért, ha mi készítjük el az épít­kezés műszaki leírását, semmi­lyen döntést ne bízzunk a vál­lalkozóra. Arról nem kell ren­delkeznünk, hogyan végezzék el a munkát, de azt pontról pontra le kell szögeznünk, hogy mit akarunk elérni. Ha például egy válaszfal lebontá­sát kérjük, könnyen kiderülhet, hogy a „nyomok eltüntetése” nem szerepelt a szerződésben.

Minden utólagos változta­tást írásban kell rögzítenünk, mert a szóbeli utasítások félre­érthetők. Egyes esetekben a vállalko­zónak rajzokra lehet szüksége. Ezekkel megbízhatunk egy épí­tészt vagy akár egy műszaki rajzolót is, aki – gondos leírás alapján – olcsón elkészíti a raj­zokat.

Díjazás

Az építési vállalkozó díjazása. Ha a munka négy-öt hétnél rö­videbb, a vállalkozók általában csak a végén kérnek pénzt.

Nagyobb munkák esetén közben is szokás fizetni: ilyen­kor az építkezés előre megha­tározott szakaszaiban adjuk oda a várható munkadíj előre megszabott százalékát.

Egyes árajánlatok becsült összegeket is tartalmaznak. Ez akkor fordul elő, ha a vállalko­zónak alvállalkozókkal kell dol­goznia, és nem kapott még pontos árajánlatokat. Mindig állapodjunk meg abban, hogy a vállalkozó megkérdez bennün­ket, mielőtt a becsült összeget rögzítené. A teljes munkadíj­nak legfeljebb tíz százalékát a munka befejezése után három­hat hónapig jogunk van visszatartani – ha az árajánlat el­készítésekor ezt előre közöltük a vállalkozóval -, hogy a gon­datlan munka nyomán keletke­ző hibákat kijavíttassuk.

„Együttélési szabályok.” Mi­előtt az építkezés elkezdődne, ürítsünk ki minden olyan szo­bát, amelyben munka folyhat.

Egyezzünk meg, hogy a mun­kások hol tarthatják a létrákat, az állványok deszkáit, a többi eszközt és anyagot: állítsunk fel néhány szabályt a napi munka utáni rendrakásról, ar­ról, hogy nem járnak át a házon piszkos cipőben, elmossák ma­guk után a tányérokat stb. Te­gyük lehetővé az étkezést, a kávéfőzést, és mutassuk meg, hová húzódhatnak be rossz időben a kinti munkát végzők.

Villanyszerelők

Egyes helyeken az elektromos művek szakemberei minden háztartási villanyszerelési mun­kát elvégeznek. Ha az elektromos művek em­bereivel dolgoztatnak, nem lesz belőle később kellemetlensé­günk. Ha mással szerződünk, kiköthetjük, hogy a munka fe­leljen meg az előírásoknak. Úgy biztosíthatjuk magunkat, hogy a megállapodást írásban rögzítjük.

A szerződéskötés előtt most is pontosan tudnunk kell, mit kapunk a pénzünkért. Nem mindig a leggyorsabb és legol­csóbb munka a legjobb (az elektromos vezetékeknek pél­dául aligha kell a szegélylécek fölött futniuk).

Mindig szakemberrel dolgoz­tassunk!

Vízvezeték-szerelők

A helyi önkormányzatok építé­si osztályának engedélye nél­kül tilos megváltoztatni vagy bővíteni az épület vízvezeték-­ vagy szennyvízelvezető rend­szerét. A hivatalt elsősorban a szifonok, a kifolyók beszerelé­se és a csövek esése érdekli. Bennünket és szomszédjainkat akarnak megvédeni azoktól a kellemetlenségektől, amelyeket a rosszul működő szennyvízel­vezető rendszer okoz.

A vízvezeték-szerelőnek az árajánlat elkészítéséhez részle­tes leírást kell adnunk, amely azt is tartalmazza, hogy milyen szerelvényeket hová akarunk beépíteni. Legalább két-három árajánlatot kérjünk, és lehető­leg olyanokkal dolgoztassunk, akiket ismerőseink ajánlanak.

Belsőépítészek és kerttervezők

Ha belsőépítészt vagy kertter­vezőt szerződtetünk, először is meg kell győződnünk róla, hogy az illető képes-e a feladat el­végzésére. Föltétlenül tekint­sük meg korábbi munkáit. A kezdet kezdetén rögzítsük írásban, mennyibe kerül majd a munka, tudjuk meg, milyen alapdíjakat számolnak fel, és mit kapunk a pénzünkért.

A legtöbben építészmérnökhöz vagy épí­tési vállalkozóhoz fordulnak, ha nagyobb átalakítást, módosítást akarnak végrehaj­tani. Vagyunk egy páran, akik minden munkát szívesen bíznánk szakemberre. De ha valaki ügyes, és vannak szerszámai, bi­zonyára maga is le tud bontani egy fölösleges válaszfalat, vagy ki tudja cserélni a szegélylécet. A tető cseréjébe vagy a ház bővítésébe azonban csak az vágjon bele, aki valóban ért hozzá!

Lehet, hogy nincs pénzünk az iparosok megfizetésére, de hosszú távon minden­képpen hasznosabb, ha módosítjuk a ter­veinket, és nem kezdünk hozzá a nagyobb munkálatokhoz, amelyeket aztán nem tu­dunk befejezni, és veszélyesek is lehetnek.

Választási lehetőségeink kibővülnek, amikor a belső átalakítás az utolsó szaka­szába lép. Ekkor kerül sor az egyszerű ács­munkára, a csempézésre, a repedések tö­mítésére, a festésre és a lakberendezésre.

Az új anyagok, szerszámok nagyon megkönnyítik a dolgunkat

Vegyük pél­dául a festést: a festékek rengeteget javul­tak az utóbbi időben. Néhány évvel ezelőtt még ügyességre és óriási türelemre volt szükség, hogy az ajtókat szép simára lak­kozzuk. Ma már a műkedvelők keze alól is tisztességes felület kerül ki, ha a „cseppmentes” festéket az utasításoknak megfe­lelően használják.

Aki villany- vagy vízvezeték-szerelésre vállalkozik, mindenképpen ellenőriztesse a munkáját szakemberrel! A központi fűtést és a vizesblokkot úgy kell felszerelni, hogy megfeleljen az építési előírásoknak; a rossz elektromos bekötés tüzet okozhat a lakás­ban, életveszélyes lehet.

Legyünk óvatosak!

Roppant fontos, hogy ne vállaljunk többet, mint amennyit biztosan és jól el tudunk végezni. A házila­gos bütykölés örök törvénye, hogy mindig tovább tart, mint amire eredetileg számí­tottunk.

Mielőtt belekezdenénk egy munkába, mindenképpen tegyük föl a következő kér­déseket: Szükség van-e rá? Meg tudom-e csinálni? Meg akarom-e csinálni? Van-e rá időm? Nem járok-e jobban, ha szakember­rel végeztetem el?

Pontosan tisztában kell lennünk azzal, hogy mihez értünk. A siker titka nem a túl magas követelmény, amelynek eléréséhez hihetetlenül nagy erőfeszítést kell ten­nünk. Ne felejtsük el, hogy jobban kihasz­náljuk az időnket, ha olyasmivel keresünk pénzt, amihez értünk, és inkább megfizet­jük a szakemberek munkáját.

Építkezés

Hozzáértés nélkül

• ablakok és ajtók körüli repedések tömítése
• ablak- és ajtószigetelés
• tetőtér-szigetelés

Több-kevesebb szakértelemmel

• alapozás.
• téglafal újravakolása.
• megrongálódott téglák kicserélése.
• egyszerű kőművesmunka.
• nem teherhordó fal áthelyezése.
• új válaszfal felhúzása.
• kis nyílások vágása a falakba (pl. elszívó ventilátor számára).
• falak szigetelése.
• falburkolás kőlapokkal.
• kandalló lebontása vagy felállítása.
• előre gyártott kémény beépítése.

Szakértelemmel

• nedvességszigetelő réteg vagy üreges téglák felrakása vagy javítása;
• süllyedés miatti repedések javítása;
• szerkezeti vagy teherhordó fal eltávolí­tása;
• betonpadló készítése,
• kőfaragás,
• légréteges fal felhúzása;
• nagy nyílások vágása a falba (pl. ajtó, ablak számára);
• ajtó- és ablaktok cseréje és beillesztése;
• kémény és kürtő javítása;
• kémény és kürtő lebontása vagy építése,
• tetőfedés,
• tetőtér-beépítés.

Kihez fordulhatunk?

• építési vállalkozóhoz,
• kőműveshez,
• tetőfedőhöz,
• tetőtér-beépítő céghez.

Vízvezeték- és központifűtés-szerelés és légkondicionálás

Hozzáértés nélkül

• tömítések cseréje,
• eldugult mosogató, vízvezeték és víznyelő akna tisztítása,
• műanyag esővízcsatorna felszerelése,
• víztartályok és vízvezetékek szigetelése.

Minden gázszerelési munkát a gázművekkel vagy szakemberrel kell végeztetni!

Több-kevesebb szakértelemmel

• kilyukadt vagy szétrepedt csövek javítása,
• új golyósszelepek beszerelése,
• új csapok, csaptelepek felszerelése,
• mosógép, mosogatógép stb. csatlakoztatása,
• mosogató, fürdőkád, mosógép stb. lefolyójának beszerelése,
• vízelzáró csapok beszerelése,
• fém esővízcsatorna felszerelése,
• előre gyártott központifűtés-rendszer beszerelése,
• a központifűtés-rendszer javítása (a kazán kivételével),
• a központi fűtés hőszabályozójának és időzítő kapcsolójának beszerelése,
• légszűrő tisztítása és cseréje.

Szakértelemmel

Csatornázás, nyomócsövek és szennyvízelvezető hálózat beszerelése:

• kád, mosdó, WC felszerelése,
• zuhanyozófülke felszerelése,
• bojler felszerelése,
• a WC szennyvízelvezető rendszerének beépítése,
• egyedi központifűtés-rendszer felsze­relése,
• központi fűtésre szolgáló kazán és vízmelegítő bojler beszerelése és javítása,
• légkondicionáló rendszer felszerelése és javítása.

Kihez fordulhatunk?

• vízvezeték-szerelőhöz,
• a vízművek szerelőihez,
• központifűtés-szerelőhöz,
• a távfűtő művek szerelőihez.

Villanyszerelés, elektronika

Hozzáértés nélkül

• biztosíték- és villanykörte-csere,
• csatlakozódugó cseréje,
• elemes csengő felszerelése,

Több-kevesebb szakértelemmel

• berendezések elektromos vezetékeinek cseréje,
• kapcsolók és dugaszolóaljzatok felszerelése és cseréje,
• a vezeték meghosszabbítása új világító­test felszereléséhez,
• világítótestek felszerelése,
• elektromos csengő és riasztó felszerelése,
• elemes tűzjelző felszerelése,
• szabadtéri világítás felszerelése,
• rádió- és televízióantenna felállítása,
• elszívó ventilátor és fülke felszerelése,
• mennyezeti ventilátor felszerelése.

Szakértelemmel

• hálózati kábelek fektetése,
• elektromos mérőóra beszerelése (csak az elektromos művek szerelői végezhetik),
• elosztó- és biztosítékdobozok felszerelése,
• kábelek leágaztatása a hálózatról,
• huzalozás és újrahuzalozás,
• világításra szolgáló és nagy teljesítményű berendezéseket ellátó áramkörök felszerelése,
• melléképület elektromos vezetékeinek felszerelése,
• telefonkábel-fektetés, belső mellékállomás felszerelése (csak telefonszerelők végezhetik),
• tűzhely beszerelése,
• padlófűtés, hőtárolós és egyéb elektromos fűtőrendszerek beszerelése,
• elektronikus riasztó felszerelése.

Kihez fordulhatunk?

• villanyszerelőhöz,
• az elektromos művek szerelőihez,
• telefonszerelőhöz,
• biztonságtechnikushoz.

Faipari munka

Hozzáértés nélkül

• polc felszerelése,
• elemes bútor összeszerelése,
• enyhe parazitafertőzés (pl. szuvasodás) kezelése.

Több-kevesebb szakértelemmel

• spaletta, zsalus ajtó felszerelése,
• ajtó- és ablakkeret javítása,
• kisebb bútorok készítése,
• szekrény összeszerelése,
• ajtó beemelése,
• lépcsőfokok javítása,
• párkány, ajtókeret és szegélyléc felszerelése,
• szuvas szerkezeti gerendák kezelése,
• előre gyártott bútor beépítése
• bútorjavítás.

Szakértelemmel

• parkettázás,
• ajtó, ablak beszerelése, cseréje,
• lépcsőfokok cseréje,
• szerkezeti gerenda javítása,
• párnafák beépítése,
• egyedi bútor beépítése,
• antik és más értékes bútor javítása.

Kihez fordulhatunk?

• ácshoz,
• asztaloshoz,
• fakonzerváló szakemberhez,
• bútorrestaurátorhoz.

Üvegesmunka

Hozzáértés nélkül

• előre gyártott ablak felszerelése,
• tükör felakasztása,
• üvegpolc felszerelése.

Több-kevesebb szakértelemmel

• ablak- és ajtóüveg vágása, fúrása, beillesztése,
• festett üvegablak cseréje,
• thermopan ablak felszerelése,
• tükörcsempék felszerelése,
• tükör vágása és fúrása,
• lének csiszolása,
• vastag üvegtéglák felrakása,
• üveg- vagy tükörlap felszerelése munkafelületre.

Szakértelemmel

• egyedi ablak felszerelése,
• ólomüveg ablak javítása,
• tükör újrafoncsorozása,
• nagy tükörlap felszerelése.

Festés, burkolás

Hozzáértés nélkül

• szobafestés,
• tapétázás,
• csempézés,
• szőnyegpadló, parafa, PVC-lapok fektetése,
• védőbevonat készítése fapadlón,
• falrepedések tömítése,
• függöny és redőny felszerelése,
• ablak- és ajtóvasalás felszerelése.

Több-kevesebb szakértelemmel

• külső falfestés,
• lambéria felszerelése vakolatjavítás,
• ívboltozat kialakítása a mennyezet és a falak között,
• habalátétes padlószőnyeg fektetése,
• lépcső borítása szőnyeggel,
• betonpadló kiegyenlítése simítóbetonnal,
• padló burkolása kőlapokkal,
• padló, parketta csiszolása és előkészí­tése lakkozásra.

Szakértelemmel

• falak és mennyezetek vakolása és újravakolása,
• szőnyegpadló kifeszítése és rögzítése,
• mozaik- és palapadló lerakása,
• padlódeszkák cseréje,
• hullámpala és lemeztető festése.

Kihez fordulhatunk?

• szobafestőhöz,
• kőműveshez,
• építési vállalkozóhoz,
• burkolóhoz.

Elképesztően sok pénzt lehet beleölni egy lakásba! Ezért olyan fontos, hogy költség­vetést készítsünk: pontosan mérjük fel a várható kiadásokat, járjunk utána a pénz­forrásoknak, és időről időre ellenőrizzük, hol tartanak a munkálatok a tervekhez és a pénztárcánkhoz képest.

A költségvetés elkészítése

Könnyebb egy egész ház vagy egy új szárny építési költségeinek becslését elvé­gezni, mint egy átalakításét. A munka megkezdése után gyakran lépnek fel bo­nyodalmak: például korhadást vagy más olyan pusztulást fedezünk fel, amelyet or­vosolni kell a falak eltávolítása után.

A fel­újítás természetéhez hozzátartozik, hogy a részletes kivitelezési terv változik a munka során. Csak egy példa: amikor megérkez­nek a vízvezeték-szerelők, úgy dönt a csa­lád, hogy nem ártana még egy-két mosdó­kagylót felszerelni. A „csináltassunk meg mindent, amíg a mesterek itt vannak” elv nagyon sokba kerülhet!

Közvetett költségek

Ide soroljuk a tervezési költségeket, a köz­műfejlesztési hozzájárulást és a hasonló kiadásokat. Lehet, hogy a szakemberek drágának tűnnek, de sokszor többet megtakarítanak nekünk, mint amennyibe kerülnek. Végül is a szaktudásukat és többéves tapasztala­tukat vásároljuk meg.

Közvetlen költségek: átalakítások

Minden egyes lépéshez pontosan fel kell mérnünk a munka és az anyag költségét. Ne hagyjuk ki a berendezési tárgyak árát sem: tegyünk félre pénzt azokra az „apró­ságokra”, amelyek az új hálószoba végle­ges berendezéséhez szükségesek: ágyra, lámpákra és így tovább.

Ezenkívül 10-20 százalékot érdemes vésztartaléknak félretenni. Ez az összeg je­lentős, de a váratlan kiadások elől nem menekülhetünk; sokkal nagyobb meggon­dolatlanság, ha minden fillért előre beosz­tunk.

Közvetlen költségek: javítások

A szükséges javításokra – a kőművesmun­kára, a víz- és elektromos vezeték karban­tartására, azokra az átalakításokra, amelye­ket a tervezési és városrendezési előírások követelnek meg – külön költségvetést kell készíteni. Könnyen kiderülhet, hogy végül is csak erre van pénzünk. Föltétlenül össze kell vetnünk a javítások listáját a változta­tásokéval: a kettő között biztosan találunk átfedést.

Pontosítás. Valószínűleg érdemes felkérni egy építészmérnököt, hogy vizsgálja át a terveinket, és ellenőrizze a költségeket. így könnyebben elkerülhetjük a lehetetlen vál­lalkozásokat, és pontosabban megállapít­hatjuk a megvalósítható tervek költségeit.

Kérjünk hozzávetőleges becslést egy kőművestől vagy építési vállalkozótól. Eh­hez fel kell vázolnunk a tervezett munkát, és a lehető legrészletesebben fel kell sorol­nunk a szükséges szerelvényeket. Közölnünk kell, hogy két-három másik cégtől is fogunk árajánlatot kérni.

A költségvetés elkészítése

Általános tudnivalók

Mire van pénzünk?

• építészre?
• új berendezésre?
• iparosokra?
• üdülésre (a felfordulás után)?
• anyagra?
• festésre?

További tudnivalók:

• Mennyibe kerül a legszükségesebb munka?
• Mennyibe kerül a többi munka?
• Mennyit szánunk az egyes lépéseknél az előre nem látható fejleményekre?
• Tartalékunkat használjuk fel, vagy kölcsönt veszünk fel?
• Jövedelmünk hány százalékát – és mennyi ideig – tudjuk a kölcsönök visszafizetésére fordítani?
• Hosszú vagy rövid távú kölcsönt veszünk-e fel, és mennyi lesz a törlesztés?
• Van-e esélyünk adókedvezményre?
• Biztos-e az állásunk; tudunk-e hosszú távra tervezni?
• Van-e olyan munka, amelyet magunk is el tudunk végezni?
• Érdemes-e túlórázni, hogy inkább mással végeztessük el a munkát?
• Hagytunk-e elég pénzt a festésre, berendezési tárgyakra, szerelvényekre?
• Nagyobb lesz-e az átalakított lakás fenntartási költsége?
• Növeli-e az átalakítás a lakás piaci értékét?

Két példa a költségvetés elkészítésére

Új lakásvilágítás

• Megengedhetjük magunknak, hogy lakberendezőt vegyünk igénybe?

Válasszuk ki, mire van szükségünk:

• csillár(ok)ra?
• spotlámpákra?
• lefelé irányított lámpákra?
• asztali lámpákra
• szabályozós kapcsolóra?
• állólámpára?

Hogyan érjük el a kívánt hatást?

• általános megvilágítással?
• hangulatvilágítással?
• irányított fénnyel?

Világítás:

• Hogyan hat majd az új világítás a berendezésre és a festésre?
• Számítunk-e többletköltségekre?
• Fel tudjuk-e használni a meglévő világítótesteket?
• Beszereztünk-e már három villanyszerelőtől árajánlatot?

Lesz-e szükségünk

• új elektromos vezetékekre?
• tapétázásra?
• új vakolatra?
• egyéb javításra?
• festésre?

A ház bővítése

• Miért van szükség a bővítésre?
• Nem kerül-e kevesebbe elköltözni, mint a jelenlegi házat bővíteni?
• Vannak-e különleges követelmények (pl. hangszigetelés)?
• Minden helyigényünket kielégíti a bővítés?
• Növeli az ingatlan piaci értékét?
• Megfelelőnek tartjuk-e a szerződés(eke)t?
• Érvényes lesz-e jelenlegi lakásbiztosításunk a bővítésre is?

Van-e szükségünk

• statikai felmérésre ?
• kiviteli tervre ?

Meg kell-e felelnünk

• védett területre vonatkozó előírásoknak?
• műemlékekre vonatkozó korlátozásoknak?
• egészségügyi, biztonsági és közműelőírásoknak?

Beszereztünk-e már három árajánlatot építési vállalkozóktól vagy

• kőművesektől?
• épületgépészeti kivitelezőtől ?
• villanyszerelőktől?
• festőktől?

Járulékos költségek

Két további költséggel is kell számolnunk, mielőtt megrendelnénk vagy elkezdenénk a munkát: a kamatokkal és a munka befe­jezése utáni rezsivel. Az átalakított részbe építsük be például a lehető legtöbb szige­telést, hogy minél kevesebb legyen majd a fűtés díja.

Könnyen előfordulhat, hogy elképzelé­seink és lehetőségeink nem esnek egybe. A költségeket úgy csökkenthetjük, hogy előre tervezünk, és alternatív tervezési megoldásokat választunk. A cikksorozat tele van olyan javaslatokkal, amelyeket érde­mes megfontolnunk a tervezés során, ha csökkenteni akarjuk kiadásainkat, de ne hagyjuk figyelmen kívül a következő szempontokat se

Ezek:

• Ne alakítsuk át jelentősen a telket (és a kertet): a föld és a kőzúzalék mozgatása mindig drága; ezeket, ha lehet, hagyjuk érintetlenül.
• Törekedjünk az egyszerű megoldásokra: ne tervezzünk például kanyargó folyosókat, bonyolult tetőket és hasonlókat. Ha mégis szokatlan formákra vágyunk, kü­lönösen nagy gonddal állapítsuk meg a költségeket, és csak akkor valósítsuk meg a tervet, ha megfelel az épület stí­lusának.
• Gondoljunk az előre gyártott elemekre: ezek gyakran olcsóbbak, mint az egyedi darabok.

Bontásból származó anyagot is használ­hatunk; lehet, hogy ezt jóval nehezebb lesz beépíteni, de ha illik a ház eredeti anyagá­hoz és jellegéhez, növelheti az ingatlan értékét.

Anyagkiválasztás:

• Az anyagok kiválasztása jócskán befo­lyásolhatja a költségvetést: az anyagárakat ennél a tervezési lépésnél kell számításba venni. Ne felejtsük el, hogy hosszú távon a jó minőségű anyagok bizonyulhatnak olcsóbbnak.
• Az építési megoldások is befolyásolják a költségeket: csak akkor végeztessünk különleges munkát, ha föltétlenül szükség van rá.

Meddig nyújtózkodjunk?

Csak akkora átalakítást végezzünk el vagy rendeljünk meg, amekkorára most és a jövőben fedezetet tudunk teremteni.

A „pénz” nemcsak készpénzt jelent; számítsuk be a rendelkezésünkre álló összegbe

• a rövid távú hitelt, tehát azt a pénzt, amely hitelkártyából és személyi kölcsön­ből származhat (ez az összeg csekély);
• azt a havi összeget, amellyel a lakásfel­újítási hitelt törlesztjük;

Lépésről lépésre

A következő fázisban azt kell eldöntenünk, mit tudunk azonnal megvalósítani, és mit kell későbbre halasztanunk. Amikor felál­lítjuk a sorrendet, ne felejtsük el, hogy megváltozhatnak a körülmények, és talán váratlanul el kell adnunk a házat. Ezért, ha nem vagyunk tökéletesen biztosak a jövőt illetően, ne hagyjunk semmit befejezetle­nül pénzszűke miatt. Jobb, ha lépésenként tervezzük meg a munkát, és egyszerre csak egy szakaszt fejezünk be.

Hogyan oszlanak meg a költségek?

Akármekkora munkára vállalkozunk, jobban járunk, ha előbb a teljes költségvetést készítjük el, és ezután osztjuk szét a pénzt az egyes munkákra.

Mindig szánjunk tartalékösszeget is egy-egy fázisra, hogy ki tudjuk fizetni a váratlan költségeket, és úrrá legyünk azokon a nehézségeken, amelyek további kiadásokkal járnak.

A következő példák a problémákat csak általában érzékeltetik. Ha nem jelezzük külön, az épület ára nem szerepel a költségek között.

Elhagyott tanyai épület átalakítása

Készüljünk fel arra, hogy a munkálatok alatt másutt kell laknunk (tehát egyszerre két lakást kell fenntartanunk), ha nem akarunk piszokban és felfordulásban élni. Csak gazdagoknak, idealistáknak vagy megszállottaknak ajánlott.

Költségek

Régi családi ház felújítása

Új életet lehelhetünk a régi, kedves házba. A családi élet alaposan szétzilálódik. Hosszú távú, nagy pénzügyi elkötelezettség.

Kis, modern lakás

Azoknak való, akik először vesznek lakást, és gyorsan be akarnak költözni. Fogadjuk el a lakást úgy, ahogy van; minél többet hagyjunk meg az eredeti szőnyegpadlóból, tapétából, tartalék pénzünket költsük a mozgatható berendezési tárgyakra.

Ház a nyugdíjas évekre

Drága beruházás, remélhetőleg kevés változtatást, festést igényel. Fontos a karbantartás és a rezsi költsége.

Jelmagyarázat:

Aki eldöntötte, mit akar megváltoztatni a lakásban, általában óriási kísértést érez, hogy azonnal belevágjon a munkába.

Mégsem kell rohanni

A felújítás, átala­kítás jóleső munka, hasznos idő- és pénz­befektetés, de költséges rémálom is lehet, amely elrabol a szakmánktól, tönkreteszi a családi életünket, talán még az egészsé­günket is.

Az építkezéshez gondos tervezés és fel­ügyelet szükséges: a ház nemcsak téglából és fából áll, hanem a fűtéscsövek, gáz-, víz- és elektromos vezetékek bonyolult há­lózatából is. Ezeket a rendszereket – és az embereket, akik a vizet; a gázt és az áramot használják – még a kis változtatások is megzavarhatják.

A gondos tervezés azért sem mellőzhe­tő, mert gyakran sokkal nehezebb, és ezért drágább az épületek átalakítása, mint ami­lyennek első látásra ígérkezik. Talán éssze­rűnek látszik a fürdőszoba áthelyezése, de – ha utánajárunk – kiderülhet, hogy sza­bálytalan, nem praktikus vagy elképesz­tően drága.

A kínaiak nagyon bölcs építkezők: mi­előtt hozzányúlnának a téglákhoz, kikérik egy feng sui szakértő – amolyan tervező­filozófus – véleményét, aki nemcsak azt mondja meg, milyen legyen a szoba, merre nézzen, hanem azt is, hogy mikor, hol és mit kell csinálni. A feng sui szerint az ala­pokból kell kiindulni – ez pedig minden jó tervezéshez elengedhetetlen.

A tervezés folyamata

Építési ügyekben furcsa volna filozófus­hoz fordulni, ám a tervezés lényege a gon­dolkodás: meg kell fontolni, mire van szükségünk, milyen állapotban van az in­gatlan, mivé alakítható át, milyen tervezési megoldások jöhetnek szóba.

A tervezés egzakt, de rugalmas folya­mat; nem kell föltétlenül minden egyes részletről tervrajzot készíteni. Ez lehetetlen és értelmetlen is volna: az olyan terv, amely kezdettől fogva mindent mereven rögzít, nélkülözi az emberi melegséget. A terv ele­inte legyen képlékeny, aztán menet közben finomítsuk, dolgozzuk ki részleteseb­ben, tegyük teljesebbé.

Azt is össze kell írnunk, hogy milyen javítá­sokat kell elvégeznünk a házon. Ezek a munkaterv minimális követelmé­nyei; minden változtatás kiindulópontjai.

A lehetőségek feltárása

Most már a kezünkben van a lakás alapraj­zának vázlata. Másoljuk le több példány­ban, hogy be tudjuk rajzolni a szóba jövő változtatásokat.

Az egyik példányon jelöljük meg az összes szükséges javítást és feladatot, például a falak megerősítését, a vízvezeték-szere­lést, hogy ezeknek a munkáknak az árát külön meg tudjuk állapítani. Igyekezzünk többféle lehetőséget szám­ba venni! Mindig jól jön, ha van néhány ötlet a tarsolyunkban, mert lehet, hogy az első változat nem válik be.

„Megvalósíthatósági tanulmány”

Meg kell állapítanunk, hogy a rendelke­zésre álló lehetőségek közül mi jöhet szó­ba gyakorlati szempontból. Ennek az a leg­egyszerűbb módja, ha minden terv eseté­ben feltesszük magunknak a következő kérdéseket.

Van-e rá pénzünk? Nemcsak azt kell el­döntenünk, tudunk-e elég pénzt áldozni a munkára, hanem azt is, hogy van-e értel­me: a módosítások esetleg nem növelik túlzottan az ingatlan értékét, s talán jobban járunk, ha kevesebbet költünk a lakás­ra, és félreteszünk egy kis pénzt nyaralásra vagy szórakozásra.

Van-e elég időnk, vállaljuk-e a nehézsége­ket? Nagyon óvatosnak kell lennünk, ami­kor eldöntjük, hogy mit akarunk saját ke­zűleg csinálni. Az is könnyen előfordulhat, hogy a kívánságlistán egy-két dolog túl drágának bizonyul. Jobb ezzel most szem­benézni, mint másfél év múlva – amikor a fürdőszoba szerelvényeivel bajlódunk, vagy a konyhai szekrénysort akarjuk rögzí­teni – búsan felfedezni, hogy a baráti tár­saságunk elmaradt mellőlünk.

Lehet, hogy egy építési vállalkozó vagy egy építész megbízása szükségtelen fény­űzésnek tűnik, de ne felejtsük el: ha rájuk bízzuk a munkát, a napi intéznivalók és adminisztráció jó részétől (bár nem az egésztől) is megmenekülünk.

Gyakorlati szempontból megfelelő? Kivi­telezhető? Alapos vizsgálat után minden, látszólag értelmes módosításról kiderül­het, hogy műszakilag megvalósíthatatlan. Ha bármilyen kétségünk van, kérjük ki szak­ember véleményét!

Annak is nézzünk utána, hogy a tervezett munka nem szabálysértő-e: a nagy átalakítá­soknak, például a ház bővítésének vagy a tetőtér beépítésének rendszerint számos sta­tikai, tervezési és városépítészeti követel­ményt is ki kell elégítenie, de néha az apró változtatások sem felelnek meg valamely szabálynak. A műemlék épület kapujának átfestését például megtilthatják.

Az elképzelt és a megvalósítható változ­tatások nem mindig egyeznek, de az ellentmondások megszüntetése nem föltét­lenül bonyolult. Ha például az az elsődle­ges szempont, hogy három hálószobánk legyen, de emiatt nem marad dolgozószo­bánk, akkor a kevéssé kihasznált ebédlő kettős funkciót is betölthet.

Tervezés rajz alapján

Ha felvázoljuk a lakás alaprajzát, jobban érzékeljük, hogy „merre hány méter”. De az alaprajz nem árulja el, hogyan él, hogyan használható a lakás. Ehhez körül kell járnunk az otthonunkat, és minden helyiségről kérdéseket kell feltennünk magunknak.

Először is gondolkozzunk el azon, ho­gyan lakja be a teret a család. Mire, mikor és ki használja az egyes helyiségeket? Igyekezzünk megállapítani, milyen tevé­kenységek férnek meg egymás mellett, és melyek zavarják egymást. Azt is derítsük ki, hogy a szobákat valóban jól kihasználjuk-e.

Felújított lakás

Térképezzük fel a lakás „útvonalait”!

Mekkora teret vesz igénybe a közlekedés? Nem foglalnak el túl sok helyet a lépcsők, előterek, pihenők? – és ha igen, nem lehet­ne-e ezeket másra is használni, például tárolás vagy munka céljára?

Kapcsolatok a lakásban

Figyeljük meg, milyen kapcsolat van az egyes helyiségek között. Melyek a külön­álló helyiségek? Melyeknek kell egymáshoz közel lenniük az összetartozó tevékenysé­gek (például főzés és étkezés) miatt? Van­nak-e olyan szomszédos szobák, amelyek­nek használata nem illik össze? Zavarja a szoba funkcióját, ha átjárunk rajta?

Szobák

Ezután vegyük sorra, hogy mit szeretünk az egyes szobákban. Tetszik-e a szobák mérete, alakja? Elég világosak, nem túl za­josak-e? Lehet, hogy szép stukkó van a mennyezeten vagy a kandalló körül. Nézzük meg, hogy a kellemes tulajdonságokat kiegészíti vagy kiemeli-e a festés és a be­rendezés. Elegendő hely van-e a bútor számára?

Továbbá:

• Jegyezzük fel az egyes szobák gyengéit. Nem kevés-e a fény, nem csúnya-e az ab­lak, nem szűk-e a tér valahol?
• A festésnek, tapétának a helyiség ren­deltetéséhez kell alkalmazkodnia. Lemos­ható-e a gyerekszoba és a konyha fala? Hálószobánk mennyezetének lila és na­rancssárga, bársonyfényű tapétájától nem álmodunk-e lidérces álmokat?
• A külső festésnek összhangban kell len­nie az épület stílusával. Vajon a belső fes­tés szerves folytatása-e a külsőnek?
• Elemezzük még egyszer, milyen benyo­mást kelt a lakásunk; összhangban van-e minden, és a teljesség érzetét kelti-e?

Mit változtathatunk meg?

A fenti mérlegelés elég világos képet ad arról, hogy mi nem szép, mi nem működik jól az otthonunkban. A következő lépés a tervezés. Gyűjtsünk össze minél több ötle­tet: lapozgassunk könyveket, folyóirato­kat, beszélgessünk kereskedőkkel, belső­építészekkel, építészmérnökökkel és építési vállalkozókkal. Kérdezzük meg barátainkat, náluk hogyan zajlott a lakás átalakítása.

A feladat nem olyan ijesztő, mint ami­lyennek első hallásra tűnhet. Nem abból kell vizsgáznunk, hogy mennyit tudunk az építészetről, hanem a lehetőségek birtoká­ban világosan kell látnunk lakásunk hátrá­nyait. A lakás átalakításának az a célja, hogy jobban kihasználjuk a teret – mind funkcionális, mind esztétikai szempontból. A lehető legegyszerűbben kell a lehető legtöbbet kihoznunk a lakásból, és min­denféle változtatásnak minimális költség­gel és felfordulással kell járnia.

Általában négy alapvető átalakítási mód jön számításba:

A szobák rendeltetésének megváltoztatá­sa. Ha a tárolóhelyiségből gyerekszobát akarunk csinálni, a kerti kunyhóból ven­dégszobát, egyszerű a dolgunk. Sokszor elég a bútorokat áttolnunk.

A szobák atmoszférájának megváltoztatá­sa. A szobák hangulatát alapvetően meg­határozza a rendelkezésre álló tér. Tüntes­sük el képzeletben az összes bútort a szobából, és csak azokat „engedjük vissza”, amelyeket szeretünk és használunk.

Az el­térő megvilágítás vagy a falak, a mennye­zet, a padló színének, textúrájának meg­változtatása ugyancsak megszépítheti a szobát. A festés átalakíthatja az egész la­kást; a költségek és a befektetett energia pedig rendszerint jóval kisebb, mint amennyi az építkezéshez szükséges.

A szobák alakjának megváltoztatása. A rossz alaprajzú vagy szűk szobáknak ál­talában jót tesz, ha lebontunk egy válasz­falat. Térelválasztóval új szobát hozhatunk létre. Az épület térbeli elrendezését a mennyezet és a padló megemelésével vagy süllyesztésével javíthatjuk.

Bővítés. Ha nagyobb térre van szüksé­günk, valószínűleg ki kell bővítenünk a lakást- például a kihasználatlan alagsorral vagy a melléképületek bevonásával, eset­leg emelet felhúzásával.

A mérlegelés végén

Ha összeírtuk, mire van szükségünk, és végiggondoltuk, hogyan használjuk a la­kást, pontosan eldönthetjük, mit akarunk megváltoztatni. Már „csak” egy kis terve­zés, a kölcsönök intézése, az építészmér­nök felkérése, a kőművesek, vízvezeték szerelők, ácsok szerződtetése, a hivatalos papírok és a tervrajzok átnézése, az anya­gok megvásárlása, a tűrhetetlen zaj és pi­szok elviselése és a normális életvitel visszaállításához szükséges takarítás van hát­ra. Hurrá! A nehezén túl vagyunk.

Ennek a dublini háznak a tulajdonosa kitartó kutatással és szenvedélyes pontossággal állítja vissza az eredeti, 1743-as állapotot. A munka során az egész család ott lakik az örökölt portrék, kincsek és a kevéssé értékes, friss szerzemények között.