Ház - 184. oldal

Az építési mész

A meszet darabos égetett mész és porrá oltott mész alakban forgalmazzák. A darabos égetett mész nedvességre igen érzékeny, már a levegőben lévő pára hatására is oltódni kezd.

A darabos égetett mész oltása során kapott mészpépet oltás után vermelni kell. A vermelésre (pihentetésre) azért van szükség, mert bármilyen gondosan is járunk el az oltás során, a mészpép kezdetben még tartalmaz oltatlan dara­bokat, amelyekben csak később jön lét­re az oltási folyamat. Az ilyen mészpép felhasználásakor ezek a darabok a be­dolgozott habarcsban oltódnak. Ezért falazó- és ágyazó habarcsokhoz két hét­nél fiatalabb mészpépet ne használ­junk. A jól vermelt mészpép krémsajt-sze­rű, zsíros tapintású, lapáttal jól vágható termék. Szárazanyagtartalma mintegy 40%. A veremben a mészpép korlátlan ide­ig tárolható, csak a fagytól kell óvni.

A porrá oltott mész, vagy más néven mészhidrát zsákolva vásárolható. Elő­nye, hogy oltani nem kell, tehát megta­karíthatók a meszesgödör készítésével kapcsolatos költségek, valamint elma­radnak a darabos égetett mész felhasz­nálása során adódó olyan elkerülhetet­len veszteségek, mint az elporlás és az oltási maradék. A mészhidrát – a cementhez hasonló­an – por alakban adagolható. A cement­re előírt körülmények között, legfeljebb 6 hónapig tárolható.

A mészoltás

A darabos mész általában nem az oltás napján érkezik az építkezésre, így an­nak néhány napos tárolása is nagyon lé­nyeges. Ha lehetséges, akkor vagy zárt térben tároljuk, vagy két fóliateríték közé, úgy, hogy az oltáshoz való szállí­tás egyszerűen megoldható legyen. Az oltás előkészítésénél igen fontosak a tá­rolás és az oltás eszközei.

Meszesgödröt csak végső esetben ás­sunk! Használható gödör helyett alkal­mas erre az építési homokból készített, felszín feletti, kráterszerűen kialakított tároló. A kráter térfogata azonos az oltott mész mennyiségével. Hogy a friss homok ne vezesse le az oltóvizet, a krá­tert ki kell bélelni egy megfelelő mére­tű, ép fóliával. Ha mégis a hagyomá­nyos meszesgödör mellett döntünk, az ne legyen 1,2-1,4 m-nél mélyebb (a kitermelés miatt). 4-4,5 q darabos mészhez 1 m³ űrtartalmú gödör szüksé­ges. Ha például egy családi ház dara­bosmész-szükséglete 75 q, akkor a gö­dör 17-19 m³-es legyen.

Az oltóláda mérete az oltást végző személyek száma szerint határozható meg, egy fő esetén 1-1,5 m², két fő ese­tén 1,5-2,0 m² alapterületű legyen, a tá­roló felé 1-2 cm-es fenéklejtéssel el­helyezve. A láda keskenyebb oldalába épített tolattyús sublert az oltott mész tá­roló pereme fölé úgy kell elhelyezni, hogy elférjen egy 2-3 mm-es nyakbőségű habarcsrosta. A láda mélysége ne legyen 25 cm-nél kevesebb és 30 cm-nél több.

Az oltáshoz a darabos égetett me­szet 4-6 cm vastagságban terítsük el az oltóládában, majd öntsünk rá annyi vizet, hogy a mészdarabokat éppen el­lepje. Amikor a mész pattogva apró darabokra esik szét (a víz forrni kezd), akkor állandó keverés közben, önt­sünk újabb vízmennyiséget a ládába, ügyelve arra, hogy a víz állandóan el­lepje a meszet.

Keverése

A keverést a kézi keverő ide-oda húzogatásával addig folytassuk, amíg egyenletes sűrűségű mésztejet nem ka­punk. Ha a mésztejben már nincsenek nagyobb oltatlan darabok, emeljük fel a tolózárat, és a mésztejet – a nyílás alá ferdén elhelyezett rostán keresztülengedjük a meszesgödörbe. A rosta fel­fogja az oltási maradékot, a kődarabo­kat és egyéb szennyeződéseket.

A szükséges vizet az oltás közben gyorsan kell adagolni. A csapból folyó víz sebessége ehhez általában nem ele­gendő. Ezért egy hordót kell odaállíta­ni, hogy abból a vizet gyorsan pótolhas­suk vödörrel. Az oltódás gyorsasága attól függ, hogyan égették a meszet. Az ún. lágyan égetett mész szinte robbanásszerűen ol­tódik, az ún. keményen égetett mész oltódása pedig öt percnél is tovább tart­hat.

1 kg darabos égetett mész oltásához kb. 4 liter víz kell. A túl sok vagy túl kevés víz egyaránt rontja a mész minő­ségét. A túl kevés vízzel oltott mész „megég”, a mész ilyenkor tökéletlenül oltódik, összecsomósodik és használha­tatlanná válik. A szükségesnél több víz­zel oltott mész pedig „megfullad”, és nagy része szintén tönkremegy. A tárolt oltott mészből a felesleges víz egy idő után részben elpárolog, részben elszivárog. Ennek jele, hogy a mész felszínén repedések keletkeznek. Ilyenkor a vizet pótolni kell.

A meszesgödörben a mész hosszú ideig tárolható. Ha a mész tetejére kb. 10 cm vastag homokréteget terítünk és azt nedvesen tartjuk, a mész még évek múlva is kifogástalan minőségű lesz. Télen a meszesgödröt terítsük le ho­mokkal, esetleg előbb fóliával – ilyen­kor akár a gödörből kitermelt föld is visszateríthető rá.

A cement

A cement a beton kötőanyaga; amely víz hozzáadásával az adalékanyagot mind levegőn, mind pedig víz alatt víz­ben oldhatatlan, kőszerű, szilárd testté egyesíti. Legfontosabb jellemzői – ame­lyek gyakorlati felhasználhatóságát is meghatározzák – a fajtája és a kötőere­je. A cement fajtája összetételéből és gyártástechnológiájából adódó jellem­ző.

A lakóház építkezéseken számítás­ba vehető hazai cementfajták:

• portlandcement
• kohósalak-portlandcement;
• pernye portlandcement és
• szulfátálló portlandcement.

A portlandcement (jele: pc) elsősor­ban vasbeton szerkezetek betonjának a kötőanyaga, amelyet erőteljes kezdeti szilárdulás és csekély utószilárdulás jellemez. A hidegre kevésbé érzékeny, ezért alacsonyabb hőmérsékleten is elő­nyösen alkalmazható (-5°C-ig).

A kohósalak-portlandcement (jele: kspc) legfeljebb 10, ül. 40% kohósala­kot, a pernye portlandcement (jele: ppc) legfeljebb 10, ül. 20% pernyét tartal­maz. Ezekre a cementekre a lassúbb kezdeti szilárdulás jellemző, utószilárdulásuk azonban jelentős. A hűvösebb időjárásra érzékenyek, ezért téli időben gondoskodni kell a bedolgozott beton megfelelő hőszigeteléséről. Alapbeto­nokba jobb az enyhén szulfátálló és jobb vízzáró, kisebb szilárdságú kohó­salak-portlandcement. A szulfátálló portlandcement (jele: S-54 pc) elsősorban szulfátos talajvízbe kerülő betonszerkezetek kötőanyaga.

A kötőerőt a cementből készült szab­ványos próbatest 28 napos nyomószi­lárdsága jellemzi. Ennek alapján a hazai cementek négy szilárdsági osztályba sorolhatók: 550-es, 450-es, 350-es és 250-es, ezek közül a lakossági építkezé­seken elsősorban az utóbbi kettőt hasz­nálják. A C 12 (a régi B 200-as) és az ennél kisebb szilárdsági jelű betonok készítéséhez 250-es cementet érdemes használni, ez a leggazdaságosabb. Ezt a cementet azonban ritkán gyártják (4/14 táblázat). A hazai 50 kg-os zsákos kiszerelésű cementeket gyártásnapi bélyegzővel kell ellátni. A cementek nyáron 4-6, té­len 2-3 hónapig tárolhatók (fedett he­lyen).

4.14. táblázat Cementfajták és szilárdságuk

A homok

Habarcskészítéshez általában folyami-és bányahomokot használunk. A bánya­homok elsősorban kis szilárdságú mészhabarcsokhoz használható. Na­gyobb szilárdsági igények és az időjárás viszontagságainak kitett habarcsokhoz a bányahomokot folyami homokkal kell keverni. Minél nagyobb szilárdságú és időt állóbb habarcsra van szükség, annál nagyobb legyen a folyami homok ará­nya. A cementhabarcsokat csak folyami homokkal készítsük!

Szerves anyagokkal (pl. humusz, szén, lomb, gyökér stb.) szennyezett ho­mokot ne használjunk! Ügyeljünk arra, hogy a bányahomok agyagiszap tartal­ma ne legyen több, mint 8%, a folyami homoké pedig legfeljebb 3%. Bizonyos nagyságnál nagyobb szem­csék a homokban rontják a habarcs be­dolgozhatóságát. A habarcs rendelteté­sétől függően, falazó habarcshoz max. 2,5 mm-es szemcsenagyságú, termé­szetesen vegyes szemcseszerkezetű ho­mok használható. A túl méretes szemcsék rostálással, az agyag-iszapszennyeződés mosással tá­volítható el a homokból. A homok agyag-iszaptartalma házilag leggyor­sabban befőttesüvegben ellenőrizhető. Az üveget félig töltjük homokkal, majd 3/4 részéig vízzel tovább töltjük. A le­zárt üvegben lévő anyagot óvatosan felrázzuk és azután pihenni hagyjuk.

Amikor a víz már átlátszó, (kb. 40-60 perc elteltével) megnézzük a lerakódott rétegeket. A szemcsés homok alulra kerül, az iszapréteg pedig fölül helyez­kedik el. Ha például 70 mm a teljes magasság, és ebből fölül 3 mm az iszap, akkor a homok 4,2%-os szennyezettségű.

Szemnagysága alapján a homok lehet:

• 4 – 1 mm = durva homok
• 1-0,125 mm = finom homok
• 0,125 – 0,02 mm = homokliszt
• 0,02 – 0,002 mm = iszap

A beton adalékanyagai

A beton adalékanyagaként felhasznál­hatók mindazok a természetes és mes­terséges anyagok, amelyek szilárdsága megfelelő és nem tartalmaznak a beton­ra káros szennyeződéseket. A természetes adalékanyagok kőze­tek természetes aprózódásából (homo­kos kavics) vagy mesterséges aprításá­ból (zúzottkő) keletkeznek.

A mesterséges adalékanyagok lehet­nek ipari hulladékok (pl. kohósalak) vagy természetes anyagokból ipari úton előállított adalékanyagok (pl. keramzit). Az alkotóanyagok közül az adaléka­nyag van legnagyobb mennyiségben jelen a betonban, ezért jellemzői nagy­mértékben befolyásolják a beton minő­ségét. Az adalékanyag 4 mm-es rostán át­hulló részét homoknak (zúzott homok­nak), a rostán fennmaradtat kavicsnak (zúzaléknak) nevezzük.

A kavics szemnagysága szerint osztá­lyozható:

• 125-32 mm = nagy szemű kavics
• 32-8 mm = durva kavics
• 8-4 mm = apró kavics.

A mesterségesen aprított adalékok méretük szerint osztályozhatók:

• 125-32 mm = durva zúzottkő
• 32-16 mm = apró zúzottkő
• 16-8 mm = durva zúzalék
• 8-4 mm = apró zúzalék
• 4-1 mm = durva zúzott homok
• 1-0,125 mm – finom zúzott homok
• 0,125-0,02 mm = kőliszt.

Az építkezéseken általánosan hasz­nált adalékanyag a homokos kavics (só­der), amelyet részben folyami kotrással, részben bányából termelnek ki.

A felhasználhatóság szempontjából az adalékanyag legfontosabb jellemzői:

• szilárdság;
• szennyezettség;
• szemszerkezet.

Csak megfelelő szilárdságú adalék­anyag használható. A hazai előírások szerint az adalékanyagul használt kőzet nyomószilárdsága az előírt betonszi­lárdság legalább kétszerese legyen, és nem lehet kisebb 50 N/mm²-nél.

A bányából kitermelt vagy folyamból kotort homokos kavics a szilárdsági követelményeknek általában megfelel. Szennyeződésnek tekintjük azokat az anyagokat, amelyek a cementkötést és szilárdulását, a beton szilárdságát és tömörségét, valamint a betonba szerelt betonacél minőségét befolyásolják. A szennyező anyagok lehetnek szerves és szervetlen eredetűek. Amíg a szerves szennyeződések már igen kis mennyiségben használhatat­lanná teszik az adalékanyagot, addig a szervetlen szennyeződések bizonyos határig nem károsak.

A szervetlen szennyeződések lehet­nek az adalékanyagban finoman eloszt­va, vagy az adalékanyag szemcsékre ta­padva, vagy kemény agyag-iszap rögö­ket képezve. A finom eloszlású szervet­len szennyeződések káros voltának mértéke összefügg szemcsefinomsá­gukkal, minél finomabb a szemcse, an­nál károsabb a hatása. Legkárosabb az agyag, kevésbé az iszap és legkevésbé a kő- és a homokliszt. A finom eloszlású szervetlen szennyeződések kevésbé ká­rosak, mint ha az agyag-iszap az ada­lékanyag-szemcséket vonja be. Ennél is veszélyesebbek az adalékanyagban lévő kemény agyag-iszap rögök.

Az agyag-iszaptartalom egyszerű vizsgálattal gyorsan meghatározható, a csavaros fedővel ellátott befőttesüveget félig megtöltjük a vizsgálandó adalék­anyaggal, amelyből előzőleg a 4 mm-nél nagyobb szemcséket eltávolítottuk. Ezt követően a befőttesüveget 3/4 ré­szig feltöltjük vízzel. Az üvegre csavar­juk a fedőt, majd az üveg fejtetőre állí­tott, később vízszintes helyzetében a homok és a víz keverékét egy percig alaposan összerázzuk. Az egy perc el­teltével az üveget gyors mozdulattal függőleges helyzetbe hozzuk, majd vízszintes alapra helyezzük, és a keve­réket egy órán át ülepedni hagyjuk. Az egy óra elteltével, mérőeszközzel le­mérjük a homok tetejére ülepedett elté­rő színű agyag-iszap réteg vastagságát, valamint a homok és az agyag-iszap ré­teg együttes magasságát.

A folyamból kotort homokos kavics kevésbé szennyezett, mint a bányából kitermelt. A megengedettnél nagyobb mennyi­ségű agyag-iszap az adalékanyagból mosással eltávolítható. A szerves szennyeződések (pl. ter­mőföld) nagyon károsak, már 1%-nyi mennyiség is vasbetonkészítésre alkal­matlanná teszi az adalékanyagot.

A szemmegoszlás az egyes adalék­anyag szemcsék százalékos megoszlása, amelyet az egész adalékanyag tömegé­re vonatkoztatunk. Nem mindegy, hogy az apró és a durva szemcsék milyen százalékos arányban vannak jelen az adalékanyagban. Minél több a homok, annál nagyobb az adalékanyag keverővíz-igénye, és ebből kifolyólag annál több cement kell azonos szilárdságú beton készítéséhez. A szükségesnél ke­vesebb homok viszont nehezíti a beton­keverék bedolgozását, és a beton végső soron likacsos, vagyis porózus lesz. Az a jó szemmegoszlás, amikor a homok és a kavics aránya közel egyenlő, azaz a szemszerkezet folyamatos. Még megfe­lelő az az adalékanyag, amelynek ho­moktartalma legalább 40% és legfel­jebb 65%.

A szemmegoszlás megfelelőségét – kellő gyakorlat híján – szemrevételezés­sel nehéz eldönteni, ezért vizsgálattal kell ellenőrizni. A vizsgálat igen egy­szerű. Az adalékanyag-kupacot az alján addig vájjuk alá, míg annak felületéről kb. 20 cm vastag réteg leomlik. Az így frissen feltárt rézsű közepéből emeljünk ki és mérjünk le 10 kg anyagot, majd rostáljuk át 4-5 mm lyukbőségű ros­tán. Ha a rostán áthullott homok 4 és 6,5 kg között van, akkor az adalékanyag szemmegoszlása megfelelő. Ha az át­hullott homok mennyisége ennél több vagy kevesebb, akkor az adalékanyagot átdobó rosta segítségével bontsuk szét homokra és kavicsra, majd betonkészí­téskor a két kupacból fele-fele arányban adagoljunk.

Adalékszerek

Az adalékszerek a betonkeverékhez kis mennyiségben adagolt folyékony vagy por alakú vegyipari készítmények, ame­lyekkel a beton vagy habarcs bizonyos tulajdonságai kedvezően befolyásolha­tók.

A lakossági építkezésen számításba jövő adalékszerek:

• képlékenyítők és folyósítók;
• késleltetők;
• fagyásgátlók

A képlékenyítő és folyósító adalék­szerek csökkentik a betonkeverék keverővíz-igényét. Ez azt jelenti, hogy azo­nos mennyiségű keverővíz adagolás mellett lágyabb, könnyebben bedolgoz­ható betonkeverék állítható elő, azonos konzisztencia esetén pedig keverővíz takarítható meg. A késleltető adalékszereket nyári idő­ben kell használni, mert meghosszabbít­ják a betonkeverék bedolgozhatóságá­nak időtartamát. A fagyásgátlók hideg időben csökkentik a keverővíz fagyáspontját.

A habarcshoz szintén adagolhatok bizonyos adalékszerek. A habarcsot igénylő munkákhoz a forgalomban lévő adalékszerek közül elsősorban a képlé­kenyítő adalékszerek jöhetnek számítás­ba. E készítmények alkalmazása mellett a habarcs előállításához kevesebb keve­rővíz is elegendő, ami azért előnyös, mert az ilyen habarcsból tömörebb, a csapóesőnek és a fagynak jobban ellen­álló, időállóbb vakolat készíthető. E készítményeket tehát elsősorban azok­hoz a habarcsokhoz adagoljuk, amelyek az időjárás hatásának vannak kitéve vagy amelyekkel szemben különleges követelményeket (pl. vízzáróságot) tá­masztunk. Az időjárás viszontagságai­nak kitett habarcsokhoz olyan képléke­nyítő adalékszer használata, amelynek a képlékenyítő hatáson kívül légpórus­ képző hatása is van, kifejezetten kedvező, mivel a mesterséges légpórusok fo­kozzák a habarcs fagyállóságát.

Az építőipari gyakorlatban használt anyagok közül hőszigetelőnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek két hővezetési tényezője légszáraz állapot­ban 0,2-0,25 W/(m.K) értéknél ki­sebb. Az alacsony hőátbocsátási tényezőn kívül az ideális hőszigetelő anyagot – alkalmazási területétől függően – egyéb tulajdonságok is jellemzik. Olyan szi­lárdságú kell legyen, hogy a rá ható ter­heket és a saját tömegét káros alakvál­tozások – összenyomódások – nélkül viselje el, továbbá álljon ellen a nedves­ségnek, legyen jól vakolható, a gombák és a rovarkártevők ne tegyenek kárt benne stb.

A gyakorlatban sokféle hőszigetelő anyagot használnak, amelyek az előző követelményeket többé-kevésbé kielé­gítik. Példának okán a szálas hőszigetelő anyagok vagy a hőszigetelő vakolatok .Mindezen anyagokra jellemző a nagyfokú porozitás, és ennek követ­keztében az alacsony testsűrűség. A hőszigetelő anyagok hőszigetelő ké­pességét ugyanis a pórusok igen kis hővezetési tényezőjű nyugvó levegője ad­ja. A megfelelő porozitás érdekében vagy már eleve porózus anyagokat vá­lasztanak ki (szerves hőszigetelő anya­gok), vagy a pórusokat mesterségesen alakítják ki az anyagban.

A lyukak, pórusok számának növelé­se azonban nemcsak a testsűrűséget, ha­nem az anyag szilárdságát is csökkenti, tehát a jó hőszigetelő képesség kis szilárdsággal jár együtt. Ebből következik, hogy a testsűrűség ismeretében az anyagok hővezetési tényezője +20% pontosságú becsléssel is megállapítha­tó.

Hőszigetelő képesség, pórusok

A hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége nemcsak a bennük lévő pó­rusok mennyiségétől, hanem azok alakjától, méretétől és egymáshoz való kap­csolódásuk módjától is függ. Túl nagy pórusok esetén a pórusok szemben lévő oldalain – a hőmérsékletkülönbség mi­att – felhajtóerő jön létre, amely a lyuk­ban lévő levegőt áramlásba hozza, ez a jelenség pedig a hőszigetelő képességet csökkenti. Ezért hőszigetelő képesség szempontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő képesség szem­pontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő anyagokban lévő lyukak átmérője lehetőleg ne haladja meg az 1 mm-t.)

A pórusok vagy egymástól elzárva helyezkednek el az anyagban, vagy pe­dig egymással összefüggő vékony cső, illetve csatornahálózatot alkotnak. A nyitott üregű anyagok hőszigetelő ké­pessége a zárt üregűhöz képest lényege­sen rosszabb, mert az összefüggő csa­tornákon a levegő az anyag egyik olda­láról a másik oldalára juthat, ezen felül pedig a nyitott üregű anyagok vízfelve­vő képessége is igen nagy. (Ha a póru­sokat részben vagy egészben a levegő­nél 24-szer jobb hővezető víz tölti ki, ez az anyag hőszigetelő képességét roha­mosan csökkenti.)

A felhasznált hőszigetelő anyagok az alapanyagok jellege szerint két fő cso­portba oszthatók:

• szervetlen alapanyagból és
• szerves alapanyagból előállított hő­szigetelő anyagok.

A két anyagcsoport – tulajdonságai­kat tekintve – eléggé különbözik egy­mástól. Ezek a különbségek a követke­zők: A szervetlen hőszigetelő anyagok a szervesekkel szemben általában

• nagyobb hővezetési tényezőjű anya­gok;
• nagyobb a testsűrűségük;
• nyomószilárdságuk nagyobb, de hú­zószilárdságuk kisebb;
• a kis húzószilárdság miatt kisebb da­rabokban készíthetők;
• ütésre érzékenyebbek, könnyen tör­nek;
• a nedvesség hatására hőszigetelő ké­pességük gyorsabban csökken, rom­lik;
• viszont a nedvesség hatására nem gombásodnak, nem rothadnak;
• a rovarok nem vagy csak nehezen tudnak bennük megtelepedni;
• tűzállóak, nem éghetők.

A hőszigetelő anyagok kiválasztása­kor az előző tulajdonságokat mindig fi­gyelembe kell venni.

A hőszigetelő anyagokat

• porok;
• paplanok és matracok;
• kötőanyaggal kevert habarcs;
• idomtest, csőhéj;
• lemez, tégla, tömlő és zsinór formá­ban hozzák forgalomba és használják fel.

Szervetlen hőszigetelő anyagok

Perlit termékek

A duzzasztott perlit őrölt nyers perlit gyors, 1000 °C fölé hevítésével keletke­ző szemcsés termék. Ezen a hőmérsék­leten a nyerskő felülete meglágyul, a benne lévő kristályvíz gőzzé alakul, amely a követ mintegy felfújja. A fo­lyamat eredménye a kb. 8-12-szeres térfogat növekedés, a duzzadás. A keletkezett szemcsés termék:

• laza, kis halmazsűrűségű;
• nagy porozitású, nagy fajlagos felü­letű;
• jó hőszigetelő képességű;
• éghetetlen és magas hőállóságú;
• semleges kémhatású, öregedésálló, stabil;
• nem mérgező, veszélytelen;
• nem okoz korróziót a különféle épí­tőanyagoknál (beton, tégla, vakolat, fa, szerkezeti acél, egyéb fémek) és nem is korrodálódik.

A forgalomban lévő perlit termékek a következők:

• hidrofób (víztaszító) perlit;
• ömlesztett bitumoperlit;
• bitumoperlit lap;
• perlit paplan.

A hidrofób perlitek a kész, duzzasz­tott perlitből, por alakú vegyi anyagok hozzáadásával készülnek. Fő jellemző­jük a hidrofób jellegük, ami annyit je­lent, hogy a nedvességet az anyag ta­szítja. Víznyomásnak kitett helyen en­nek ellenére nem alkalmazható!

Az ömlesztett bitumoperlit P1 és P2 minőségű duzzasztott perlitből vagy ezek keverékéből, valamint forró bitumenből keveréssel előállított, ömlesztett termék. Alkalmazási területe lapos tetők lej­tésadó hőszigetelő rétege, kéthéjú hi­degtetők hőszigetelése, valamint pince­födémek és talajra fektetett padozatok ún. úsztatórétege. A bitumoperlit lap ömlesztett bitumoperlitből préseléssel előállított hő­szigetelő lap. Alkalmazási területe elsősorban víz­szintes és kis lejtőszögű egyhéjú me­leg tetők, padlásterek födémjének hő­szigetelése. A bitumoperlit lap ömlesz­tett bitumoperlittel társítva is használ­ható.

A perlit paplan középszemcsés (P1) vagy középfinom (P2) minőségű duz­zasztott perlitnek vagy ezek keveréké­nek legalább 0,1 mm vastagságú mű­anyag huzatba töltésével és lezárásával előállított termék. Alkalmazási területe: egyhéjú meleg ­tetők teherelosztó réteg alatti hőszigete­léseként padlásterek és pincefödémek hőszigetelése teherelosztó réteg alatt, valamint hűtőházak padozatának hő­szigetelése. A Rioporit tégla duzzasztott perlit és agyag keverékéből égetett hőszigetelő anyag. A termalit és a szupertermalit helyett használható (előnyösebb tulaj­donságai miatt). Alkalmazási területei a magasabb szilárdsági igényű és tűzálló bélések mögötti falazatok. Mérete azonos a kis­méretű tömör tégláéval.

Kovaföldből előállított anyagok

A kovaföld készítményeket elhalt apró tengeri állatok kovatartalmú vázából – páncéljából – állítják elő. Az őrölt kovaföld előállításához a ko­vaföldet bányászás után szárítják, őrlik, majd osztályozzák, egyes fajtáit izzít­ják. Töltőanyagként az 1-3 mm-es szemcse nagyság használható. A kovaföldhabarcsot a kovaföldből készült idomtestek, héjelemek illeszté­sére használják, de önálló hőszigetelő rétegként is megfelel. Összetétele 0-3 mm szemcse nagyságú kovaföldőrle­mény, 100-120 kg fehér mészpép m³-enként. A kész habarcs légszáraz testsűrűsége 400-600 kg/m³.

A Termalit alapanyaga a kovaföld, amit 8-10% anyaggal, kiégethető ada­lékkal (parafadara, fűrészpor, kenderpozdorja, szénpor stb.) és vízzel gyúr­nak össze, majd durva kerámiaipari módszerrel formáznak. A kiszárított anyagot 900°C-ra égetik. A benne lévő szerves anyag egyben tüzelő- és pórus­képző anyag. Téglatestek és héjidomok formájában kerül forgalomba, a téglatestek 123 x 250 lapmérettel és 30, 40, 65 és 80 mm magassági mérettel ké­szülnek. Testsűrűsége légszáraz állapot­ban 450-550 kg/m³.

Kőszivacs

A kőszivacs falak és födémek hőszige­telésére alkalmas, különleges, égetett agyagkészítmény. Agyag és éghető szerves anyagok (fűrészpor, szénpor stb.) keverékéből sajtolás útján formáz­zák, majd szárítás után égetik. Égetéskor a benne lévő szerves anya­gok kiégnek és helyüket a jó hőszigete­lő képességű levegő foglalja el. Szilárd­sága viszonylag kicsi, ezért teherhordó falak készítésére nem alkalmas. Jól faragható, erősen nedvszívó, ezért csak vakolva használható. Kétféle formája van forgalomban.

A kőszivacs pallólap teherhordó, va­salt födémpallók készítésére használha­tó. Lapmérete 20 x 40 cm, vastagsága 6, 8 és 10 cm. A keskeny tagok hosszolda­lán horony, illetve ereszték készül. Az egyik alaplapon egy, a másikon két hosszanti hornyot képeznek ki a betona­célok számára. Testsűrűsége max. 1000 kg/m³. A hőszigetelő kőszivacs lap falak és tetőfödémek hőszigetelő burkolására használható. Alaplapja 20 x 40 cm, vastagsága 4,6,8 és 10 cm. Testsűrűsé­ge a 4 cm-es lap esetében max. 110 kg/m³, a többi lapnál max. 750 kg/m³. Vízfelvevő képessége 85%.

Szálas hőszigetelő anyagok

A nagy légtartalmú szálas hőszigetelő anyagokban a levegő gyakorlatilag nem tud mozogni, jó hőszigetelő tulajdonsá­ga előnyösen kihasználható.

A salakgyapotot 1400°C-on, olvadó állapotú kohósalakból, centrifugálással gyártják. A szálképzésnél a porképződés elkerülésére olajat is adagolnak hozzá. Műgyantával kötve lágy, félke­mény és kemény lemezek készíthetők belőle, de forgalmazzák matracok és tömlők formájában is. Testsűrűsége a készítmények fajtái szerint változó, ál­talában 220-280 kg/m³.

A kőzetgyapot a természetben talál­ható kőzetek (bazalt, mészkő, dolomit stb.) megolvasztásával és szálazásával előállított szálhalmaz, amely kiváló hő-és hangszigetelő tulajdonságokkal ren­delkezik. A kőzetgyapot termékekre jellemző az üreges szálszerkezet és a nagyfokú stabilitás. A szálhalmaz nem korrodál­ja a vele érintkező építészeti anyagokat (betont, téglát, vakolatot, fát, szerkeze­ti acélokat, különféle fémeket stb.), inaktív a nedvességgel, párával és szá­mos korróziós hatású anyaggal szem­ben.

Az elemi szálak hajlékonyak, ezért a szálhalmaz rugalmas, nem töredezik, összenyomható, rázkódásnak ellenáll. E tulajdonságok a rendeltetésnek megfe­lelően módosulnak a nem korrozív és nem korrodálódó, kötőanyagot tartal­mazó termékeknél, a termék kötőa­nyag-tartalmának és testsűrűségének megfelelően (könnyen összenyomha­tó, nem terhelhető, terhelhető, lépésálló, rétegei válási és nyíró igénybevételnek kitehető termékek). A kötőanyagot tar­talmazó termékek 250°C-ig, a kötőa­nyagot nem tartalmazó termékek 750°C-ig használhatók. Nem éghetők, nem esnek tűzrendészeti korlátozás alá.

A terméket Isolyth márkanéven for­galmazzák

Az Isolyth NL kötőanyaggal kötött, csupasz, vagy különféle anyagokra (pl. nátronpapírra, alumíniumfóliára, üveg­fátyolra, üvegszövetre stb.) kasírozott, sík felületekkel határolt, rugalmas, me­chanikai igénybevételeknek kitehető termék.

A normál kőzetgyapot lemezt – az el­térő követelmények miatt – többféle ki­vitelben gyártják:

• Isolyth NL-kő összenyomható típus;
• Isolyth NL-nt nem terhelhető típus;
• Isolyth NL-t terhelhető típus;
• Isolyth NL-1 lépésálló típus;
• Isolyth NL-r húzó igénybevételnek is kitehető típus.

Az Isopanel szálas anyag lemezcsí­kokból (lamellákból) gyártott, különbö­ző anyagokkal (pl. alumíniumfóliával, bitumenes csupaszlemezzel stb.) két oldalról kasírozott, sík felületekkel hatá­rolt, felületre merőleges szálirányú, me­rev termék. Lépésálló, mindkét oldalán bitumenes csupaszlemezzel kasírozva kerül forgalomba. A panel méretei: 1000 x 1000 mm, vastagságuk 10, 32, 44,51,61,85,99 mm.

Az üveggyapot maximálisan 23 µ átmérőjű, 10-60 cm hosszú szálak halmaza. Az üveggyapot termékek kor­szerű építészeti, hő- és akusztikai, vala­mint épületgépészeti meleg technológi­ai szigetelő szerkezetek kialakítását te­szi lehetővé.

A szigetelő szerkezetek ál­tal megkívánt követelményeket:

• filc,
• lemez,
• ömlesztett gyapot termékek elégítik ki (4/13 táblázat).

A termékek szabványos jelölése tar­talmazza a termékek fajtáját, testsűrűsé­gét és alkalmazási típusát. Pl. NL-24-Kő: normál lemez, 24 kg/m3 testsűrűsé­gű, könnyen összenyomható típus. A termékek megrendelésénél a felületi megjelenésre vonatkozó követelményt is meg kell adni, pl. CS/CS mindkét ol­dalán csupasz terméket jelöl, vagy P/CS egy oldalt nátronpapír kasírozású, másik felén csupasz terméket jelöl. Ezenkívül fel kell tüntetni a vastagságot, szélessé­get és hosszúságot is. A hő- és páratechnikai, az akusztikai méretezést, illetve ellenőrzést az ér­vényben lévő műszaki szabályozás alapján minden esetben el kell végezni!

Alkalmazási területei:

• alacsony relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, rela­tív nedvességtartalom 50%;
• közepes relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, rela­tív nedvességtartalom 65%;
• magas relatív nedvességtartalmú te­rek; belső hőmérséklet 20 °C, relatív nedvességtartalom 75%.

Az épületfizikai típusa alapján lehet:

• egyhéjú szerkezet: a szerkezet hő­szigetelő és külső burkolati, ill. héjazati rétegei között nincs légrés;
• kéthéjú szerkezet: a hőszigetelés és a külső burkolat vagy héjazat között átszellőztetett légréteg van.

A lemez és filc szigetelőanyagok be­építhetők:

• ragasztással,
• pontonkénti mechanikus rögzítéssel.

Előfordul, hogy a szigetelő szerkezet kialakítása olyan, hogy a megfelelő rögzítés beszorítással megoldható, pl. szerelt homlokzatburkolatoknál a bur­kolattartó fa segédváz közé. A homlokzatburkoló téglával készülő egy- és két­héjú falaknál a burkolófal bekötő vasa egyúttal a THERWOOLIN termékek rögzítésére is alkalmas. Bizonyos szer­kezeteknél a szigetelőanyag beépítése gyakorlatilag csak elhelyezést jelent (pince, padlásfödémek szerelő jellegű szigetelő szerkezete).

A szigetelő anyagok többféleképpen rögzíthetők

A ragasztásos technológiánál PAL-MAKONTAKT 140 jelű ragasztót kell használni. A vizes diszperziós ragasztót célszerű – a ragasztási szilárdság növe­lése és a költségek csökkentése végett -1:4 arányban cementtel keverni. A ra­gasztás csak kiegyenlítő rétegen végez­hető, száraz, portalanított felületen! A ragasztóanyagot vagy keveréket az üveggyapot lemez hátoldalára, fogas spatulával kell felhordani, 2-3 mm vastagságban, kb. 6-8 cm szélességű sávokban vagy 1,0 dm²-nyi foltokban. A ragasztósávokat keresztirányban a lemezre, a szélektől 10 cm-re és két-két sávban hordjuk fel. A négy ragasztósáv biztosítja a lemez rögzítését. A ragasztás csak 14 °C feletti hőmérsékleten végezhető! TELJES FELÜLETŰ RA­GASZTÁS TILOS! Ez ugyanis párazá­ró réteget képezne, amely miatt a hő­szigetelő lemez leválna.

Mechanikus rögzítések esetén a hő­szigetelést szerelő jellegű technológiával rögzítik, ami az időjárási körülmények­től függetleníthető, hőhíd mentes megol­dást biztosít. Az alkalmazható, hazailag beszerezhető rögzítő a HILTI vagy BERNER típusú szigetelőcsillag vagy – tárcsa. A rögzítéshez 8 mm átmérőjű lyukat kell fúrni, a behelyezett szigetelő­csillag vagy – tárcsa szára ütésre befeszül. A szükséges rögzítési pontok száma me­zőben 4 db/m², falszéleken, a párkány­nál, lábazatnál 1,0 m sávon 6 db/m².

A THERWOOLIN üveggyapot ter­mékek épületakusztikai célú felhaszná­lásának leggyakoribb területei:

• padlószerkezetek úsztató rétegeként, a födémszerkezetek hangszigetelésé­nek javítására;
• hagyományos – párnafa+vakpadlóra készülő – parkettaburkolat hangel­nyelő betétrétegeként, a párnafák alá úsztatósávként és peremszigetelés­ként;
• hangelnyelő burkolat, illetve ál­mennyezet betétrétegeként, porzás-gátló üvegszövet és mechanikai vé­delmet biztosító lemez mögé helyez­ve, a helyiségekben keletkező zaj­szintek csökkentésére;
• hangelnyelő elemek vagy burkolatok betétrétegeként, teremakusztikai jel­legű feladatok esetében, ha a terek megfelelő utórezgési idejének bizto­sítása vagy kedvezőtlen hangvissza­verődések keletkezésének megaka­dályozása szükséges;
• hangelnyelő betétrétegként, hangszi­getelést javító burkolatok, álmennye­zetek mögötti légrétegben elhelyez­ve;
• hangelnyelő betétrétegként, szerelt jellegű hang gátló válaszfalak kéreg­lemezei közötti légtérben elhelyezve;
• külső és belsőtéri hangárnyékoló fel szerkezetekben, hangelnyelő betétré­tegként;
• gépek, berendezések zajkisugárzá­sát csökkentő tokozás szerkezetének belső oldali hangelnyelő burkolata­ként.

A Temizol hő- és hangszigetelő le­mez polietilén, polipropilén és poliamid hulladékból készül. A szalmásított műanyagot tisztítják, szelektálják, majd tömörítés után hőkezeléssel, tüzesített tűvel átolvasztják. A Temizol lemez kiváló hő- és hang­szigetelő, könnyen megmunkálható, vegyszerálló, gombásodásra, penésze­désre nem hajlamos, rugalmas, nem porlik és nem törik.

A Temizol lemezek felhasználhatók:

• födémszerkezetek hangszigetelő úsz­tató rétegeként;
• könnyűszerkezetes homlokzati és vá­laszfalak hő- és hangszigetelő betéte­ként;
• Akusztikai (hangelnyelő) burkolat­ként.

4.13. táblázat THERWOOLIN üveggyapot termékek lemezvastagsága és testsűrűsége:

Természetes eredetű szerves hőszigetelő anyagok

A parafatölgy kérge hőszigetelési szempontból igen értékes anyag. Sejtfa­lai rendkívül vékonyak, pórusai zártak, ezért testsűrűsége igen kicsi. Rugal­mas, szívós, könnyen megmunkálható, a nedvességet és a gázokat csak nehe­zen engedi át magán. Hőszigetelő ké­pessége kiváló.

300-400°C-os zárt térben a parafa sejtjei felpuffadnak. Az így keletkezett anyag az expandált parafa. Ennek hőszigetelő képessége még jobb, mint az alapanyagé. Két formában hozzák for­galomba: expanzit és szupermit néven. Az expanzit az expandált parafadara expandálásakor kiváló, saját gyantájá­val való összeragasztásával készül. A lapok mérete 104 x 54 cm, vastagsága 10,7, 12,4 vagy 15,4 cm, testsűrűsége 160 kg/m³.

A szupermit expandált parafadara és kőszénkátrány kötőanyag meleg álla­potban való összesajtolásával készül. Előnye, hogy nedvességre kevésbé ér­zékeny. Testsűrűsége 200 kg/m³. A nádlemezek éretten learatott, leve­leitől megfosztott egészséges nádszá­lakból, kézi vagy gépi sajtolással ké­szülnek. Az összesajtolt lemezeket fél­kemény horganyzott acélhuzalokkal és kapcsokkal kötik össze. A kézi gyártású lemezek 200 cm hosszú, 50 vagy 100 cm széles, 3,5-8 cm vastagságban készülnek. Testsűrűségük 140-160 kg/m³.

Mesterséges eredetű hőszigetelő anyagok

Műanyag habok

A műanyag habok – nagy nyúlóképességük következtében – rendkívül jól habosíthatók. A nagyon finom eloszlású, kis pórusokba zárt levegő folytán az anyag kitűnő hőszigetelő képességű. Akuszti­kai célokra is előnyösen felhasználható. Beépítéskor azonban tekintettel kell len­ni a kis nyomószilárdságra!

Hazánkban jelenleg kétféle műanyag hab kerül forgalomba: a polisztirol és a poliuretán hab. A polisztirol habok 70 °C felett el­vesztik merevségüket, összezsugorod­nak. Jelenleg már csak az önkioltó képes­ségű fajtáját gyártják. Nem gőzölhetők, nedves melegre igen érzékenyek. Nagy­méretű tömbökben készül, amelyek me­leg acélszálakkal lemezekre szabhatók. Ismertebb neve a Hungarocell. A polisztirol alapú hőszigetelő habok­nál szabvány szerint többféle kategóriát különböztetünk meg. E kategóriákat a hab testsűrűsége változásának függvé­nyében alakították ki, amely befolyásol­ja az összes többi tulajdonságot is.

A panelok hőszigetelésére készített habok mechanikai tulajdonságai alá-rendeltebbek, hőszigetelő képességük a lényeges. Zárófödémekhez más típusú hab készül, amelynél igen fontos a lé­pésállóság. Ehhez a kategóriához ha­sonló a „Dryvit” hab, amelynek a defor­mációra való hajlama csökkenthető, ha felhasználás előtt legalább hat hétig pi­hentetik. A poliuretán habok két fajtája a lágy és a kemény hab. A lágy habok likacsai nyitottak, hézagok tömítésére használ­hatók. A kemény habok a legjobb hő­szigetelők közé tartoznak, mert lyukacsaik zártak, testsűrűségükhöz mérten viszonylag nagyobb szilárdságúak, 130°C-on tartósan hőállóak. Színük sárgás­fehér. PORÁN habként is ismert.

Az extrudált polisztirol hab tulaj­donságaiban jelentősen eltér az expan­dált habtól, egyenletes falvastagságú, zártcellás felépítésű. Rendkívül stabil, jó mechanikai tulajdonságú és időjárás­álló. Az ún. „fordított” tetőknél külföld­ön csupán ezt a habtípust engedélyezik, mivel – szerkezete folytán – évtizede­ken át nem változtatja hőszigetelő ké­pességét.

Lágy habok, illetve hablemezek

Az építőipari gyakorlat a kemény hő­szigetelő műanyag habokon kívül – jó­val kisebb mennyiségben – lágy habo­kat is alkalmaz, általában különféle hablemezek formájában. A Polifoam alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemez. A Polifoam habok jó hő- és hangszi­getelő, párazáró és rezgéscsillapító tu­lajdonságúak.

A Polifoam hablemezek

• habosításuk mértékének megfelelően
• ötféle márkajellel készülnek: S 500; S 1000; S 2000; S 3000 és S 4000.

Ezekből a lemezekből – mint alap­anyagból – készülnek a Polifoam-A1 jelű, alumíniumfóliával kasírozott hablemezek. Ezek tekercsben gyártott, egyik oldalukon 9 mm vastagságú alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemezek, 2,3 és 5 mm vastagsággal. Márkajelük S 3002; S 3003 és S 3005.

A Polifoam-A1 sugárzás visszaverő tulajdonságú, így nyári időszakban a tető héjaláson bejutó hőmennyiség hagyo­mányos hornyolt cserépfedés esetén 95%-kal, 10 cm vastagságú kőzetgya­pottal hőszigetelt hagyományos cse­répfedés esetén pedig 23%-kal csökken.

A Polifoam-A1 termék C, D és E tűzveszélyességi osztályú, (III. IV. és V. tűzállósági fokozatú) lakó-, üdülő- és állattartási épületekben, kéthéjú átszel­lőztetett tetőszerkezetek sugárzás vissza­verő alátétrétegeként alkalmazható. A sugárzás visszaverő réteg alátéthéjazat-ként egyúttal kiegészítő csapadékvíz­ szigetelés is. A Polifoam-A1 új épüle­tek kivitelezésekor, valamint utólago­san elhelyezve egyaránt beépíthető.

A födémek és áthidalók túlnyomórészt előre gyártott elemekből, helyszíni kap­csolatokkal készülnek. Anyaguk rész­ben vagy teljesen előre gyártott, szinte 100%-ban vasbeton. A kitöltő elemek anyaga már többféle, vasalás nélküli be­tonelemektől egészen a kerámia anyagúakig.

Vasbeton tartószerkezetek

A vasbeton tartószerkezetek többsége nagyüzemi előregyártással készül. Az előregyártásnál az egyes termékek mé­rete és teherviselésük adott, de a beépí­tés folyamán, kiegészítő vasalásokkal a teherbíró képesség akár meg is többszörözhető (4/11 ábra). A tartószerkezetek hosszúsági méretét (1) a fesztáv (f) és a két vég felfekvési mérete (s+s) adja meg. A típus a terhelés és a beépítés függvényében határozható meg. Egye­di megrendelés esetén a méretezési tar­tományon belül egyéb fesztávolságokhoz is gyártanak egyes gerendatípuso­kat.

Nyílásáthidalók

Az áthidalók jelölésénél a betű a típus jele, a számjel az áthidalható nyílás mérete dm-ben (f) (4/12 ábra; 4/5 táblázat). Hőszigeteletlen változataik az „A” és „AD” típusok. Az A jelű áthidaló sze­relt (hagyományos) és hegesztett acél­betétes, valamint feszített változatban, az AD jelű pedig nem hegesztett és he­gesztett acélbetétekkel készül. Beton­minőségük lehetővé teszi a párás és nedves helyeken való beépítést is. Be­építésük fektetve és fordítva tilos!

A hőszigetelt áthidalók fokozott hő­technikai követelményeknek is eleget tevő falazati rendszereknél alkalmazha­tók. Hátrányuk, hogy csak a 30 cm-es falvastagsághoz gyártják. A teherhordó rész a hőszigeteletlen (19 cm-es) főtar­tó rész, a 6 cm-es hőszigetelést védő köpenyelem pedig csak önmagát tartja, azaz önhordó. Erre a részre legfeljebb a koszorú előtti él téglafal terhelhető a koszorúbetonozás előtt. Alkalmazása csakis száraz helyen lehetséges.

Vasbeton födémgerendák

Hazánkban a legelterjedtebben hasz­nált gerendák a feszített beton födém ge­rendák. Előnyeik a következők:

• kis önsúlyhoz képest nagy terhelhe­tőség;
• egyszerű beépíthetőség;
• változatos alkalmazási lehetőségek;
• fesztávolságuk 2,40 m-től 60 cm-es lépcsőkben, 7,80 m-ig terjed;
• többféle béléstest is használható;
• a falra való felhelyezéshez nem fel­tétlenül kell biztosító állvány.

A feszített beton gerendák típusjelölé­sénél a betű a típus jele, az első szám az elhelyezett feszített huzalok száma, a második számjel a gerenda fesztáv mé­rete dm-ben megadva (f) (4/13 ábra, 4/6; 4/7 táblázat). Az E jelű gerendával 19-24 cm szer­kezeti vastagságú födém építhető 30 és 60 cm-es tengelykiosztással, ül. a ge­rendák egymás mellé sorolásával. Nyí­ró vasalás hiányában a beépítésnél ún. bajuszvasakat kell elhelyezni. Az M jelű gerendákból 29 cm szer­kezeti vastagságú födém készíthető, 60 és 100 cm-es tengelykiosztással, ill. a gerendák egymás mellé sorolásával. Nyíróvasalás hiányában a beépítésnél itt is bajusz vasakat kell elhelyezni.

4.5. táblázat Vasbeton nyílásáthidalók

4.6. táblázat Feszített beton födémgerendák

4/11 ábra Gerendák és nyílásáthidalók elhelyezése f: falköz; I: elemhossz; s: felfekvési méret

4/12 ábra Előre gyártott vasbeton típusáthidalók

4/13 ábra Előre gyártott vasbeton típusgerendák

4.7. táblázat Normál vasbeton födémgerendák

A normál vasbeton gerendák egyes típusait már négy évtizede gyártják ha­zánkban. Előnyük a nagy választékon túl az, hogy a koszorúba való beépítés­nél nem kell külön nyíróvasat elhelyez­ni, valamint, hogy nem kell a közbenső biztosító állvány. Kisebb terheléseknél a koszorúkba való beépítésnél az alsó koszorúátvezetés elmaradhat.

A normál vasbetongerenda típusjelö­lésnél a betű a típus jele, az első szám a gerenda fesztávolsága dm-ben (f), a második szám a statikai határ igénybe­vételi értéket (M_H; k-m) jelöli. Az FF jelű gerendák kis önsúlyú béléstesttel használhatók, 2,4-4,6 m fesztáv tartományban gyártják. A G és Gm gerendák nagyobb terhe­léseknél 30-100 cm-es kiosztással használhatók. A helyszínen készített téglatálcás – horcsik – födémekhez ez a típus a legmegfelelőbb. 4,2-6,2 m-es fesztáv tartományban használhatók. A H jelű gerendát kis fesztávra, 19 és 24 cm-es födémvastagsághoz gyártják, két méretben.

PPB födémrendszer

Az EP födémrendszer előfeszített ge­rendáival 60 cm-es tengelykiosztással, béléstestes vagy helyszínen betonozott födém készíthető (4-14 ábra). A 13; 15 és 17 cm magas gerendák 2,4-7,8 m fesztáv tartományban alkalmazhatók. A 60 cm-es hosszúsági méretlépcsőktől eltérően, egyedi méretekben is rendel­hetők.

A PPB födémrendszer gerendáinak típusjelölésénél a betű a típus jele, az el­ső kettő szám a magasság cm-ben, a harmadik szám a huzalok darabszáma. A teljes hossz a fesztáv és 10-10 cm felfekvési méret összege.

4/14 ábra PPB előre gyártott vasbeton födém­gerendák

Feszített beton födémpallók

Az üreges födémpallók viszonylag kis tömegük miatt kedvező térlefedési ele­mek (4/15 ábra; 4/8; 4/9 táblázat). A körüreges pallókból 10-10 cm-es egyenletes felfekvéssel stabil födém készíthető, amely jelentősebb terheket is képes elviselni. Előnyük a gyors be­építésen túl a folyamatos munkavégzés lehetősége, kötési idő elteltére nem kell várni.

A PK és PS jelű pallók 2,4-6,6 m, az UF jelű pallók 2,10-6,30 m fesztartományban, 60 cm-es lépcsőkben készül­nek. Jelölésüknél a betű a típus jele, az első szám a PS és PK pallónál a fesztáv dm-ben, az UF-6-nál a huzalok száma, a második szám (PS és PK) a statikai határ igénybevételi érték (Mh; kNm), illetve (UF-6) a fesztáv dm-ben. A PS födémpalló 6 db hosszanti üre­ge egyrészt könnyíti a szerkezetet, más­részt javítja a hang- és hőszigetelő ké­pességét, valamint a gépészeti vezeté­kek átvezetésére (áttöréssel) lehetőséget biztosít. A PK és UF-6 födémpallók 3 db hosszanti üreggel készülnek. Léteznek ezeken kívül, a lakóház építésben ke­vésbé használt pallótípusok, pl. az UF-MV; az UF-6; az UF-AS jelű pallók.

4/15 ábra Előre gyártott körüreges födémpallók

4.8. táblázat Körüreges vasbeton födémpallók -1.

4.9. táblázat Körüreges vasbeton födémpallók – II.

Vázkerámia födémgerendák

A vázkerámiás födémek jelentősége a leegyszerűsített előregyártáson túl a könnyű szállíthatóság és beépíthető ge­rendák üzemi előregyártásának lehető­sége. A gerendák alsó profilját a sorba­ rakott kerámiapapucsok adják. A he­gesztéssel kapcsolt vasalást a megfele­lő papucsokba helyezve, a gerendák üzemi kibetonozással kapják meg gyár­tási méretüket.

A FERT gerenda az egyik legkedvel­tebb típus a lakásépítők körében, ami­nek oka elsősorban az egyszerű beépít­hetőség. Felhasználhatók bármilyen épülethez, statikus terhelés esetén nor­mál (tartósan, legfeljebb 65%) páratartalmú betonra és acélra nem agresszív környezetben (4/16 ábra; 4/10 táblázat).

E födémtípus magas forgalmú utak környezetében épülő lakóházaknál is megfelel, azzal a kiegészítéssel, hogy a födémre készítendő fel betonba a hely­színi betonozás előtt hegesztett acélhá­lót vagy keresztvasalást helyeznek el (30-40 cm-enként).

4/16 ábra FERT födémgerenda a = 4,5 cm; b = 14 cm; I = 270-690 cm

4.10. táblázat FERT gerendák

Az OPEKA típusú gerenda az előző­nél kisebb falméretű, de hasonlóan elő­nyösnek mondható tulajdonságokkal rendelkezik (4/17 ábra; 4/11 táblázat). A táblázatban a l₁ szerkezeti hossz a ge­renda beépítési, az 1₂ a kiálló vasakkal együtt mért mérete.

A táblázat szerinti jelöléseknél a

• P-1 =U-1 béléstesttel;
• P-2 = U-2 béléstesttel;
• P-3 = U-3 béléstesttel használható.

A vázkerámia gerendafödémeknél a koncentrált terhek 4 cm-es felbeton ese­tén a 4/18 ábra szerint oszlanak meg.

4/17 ábra OPEKA födémgerenda a = 4 cm; b = 12 cm; I = 220-700 cm

4/18 ábra Vázkerámia-elemes födémek terhelhető­sége koncentrált erőkkel 4 cm vastag, vasalatlan fel betonnal kiegészítve; a) egyszeresen elhelyezett gerendára; b) ikresített gerendákra

4.11. táblázat OPEKA födémgerendák

Gerendakitöltő elemek

A födémgerendák és a födémpallók közötti mezőkbe kiválóan használhatók a hazai gyártású, 30-100 cm-es geren­datengely-távolsághoz gyártott bélés-, ill. tálcaelemek, ez utóbbinak a gyártá­sa ugyan – a kereslet elmaradása miatt – majdhogynem megszűnt (4/19 ábra; 4/12 táblázat).

4.12. táblázat Födém béléstestek

A felhasználók körében a legkedvel­tebbek a kerámia anyagú födém bélés­testek, amelyek előnyös tulajdonságai:

• kis tömeg;
• nagy szilárdság;
• jól véshetőség;
• jól vakolható felület;
• kedvező hő- és hangszigetelő képes­ség;
• szakértelmet nem feltétlenül igénylő bedolgozhatóság.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a gyártástól az elem beépítéséig 1-2% mennyiségű törésre lehet számítani, ami a beton anyagú béléstesteknél ennél jó­val több. Ráadásul a törött elemek sem mennek veszendőbe, mert szélső, kes­kenyebb mezőkben gyakran még több is elkelne, mint amennyi eltörött. A 4/12 táblázatban látható kerámia bélés­testek a feszített és normál vasbeton ge­rendákhoz és födémpallókhoz használ­hatók.

A PPB födémrendszerhez fej­lesztették ki a 60 cm-es gerendatávolsá­gokhoz alkalmazható:

• BV-10-17 (174 mm magas)
• BV-14-15 (154 mm magas)
• BV-14-19 (194 mm magas) jelű béléstesteket.

A beton anyagú födém béléstestek – ellentétben a kerámiákkal – 3 cm-es bordavastagsággal, vasalás nélkül ké­szülnek. Nagy üregeik és a beton érzé­kenysége folytán nem véshetők, vágásukhoz is speciális forgó korongos vágószerszám szükséges. A kerámia béléstestekhez képest 2-2,5-szeres súlytöbbletük miatt a födémet méretezni kell, és többlet­költségekkel kell számolni. A 4/12 táb­lázat szerinti beton béléstestek feszített és normál vasbetongerendákhoz hasz­nálhatók.

A PPB födémrendszerhez kifejlesztett béléselemek a követke­zők:

• BB2-14-19 (194 mm magas);
• BB2-10-17 (174 mm magas);
• BB1-14-15 (154 mm magas) könnyűbeton elemek.

Ugyancsak e rendszerhez illeszked­nek a különleges hőtechnikai igények kielégítésére képes nikecell betétes béléstestek:

• BKF-14-24 (240 mm magas);
• BKF-10-22 (220 mm magas).

Az ilyen béléstestekkel készülő födé­mek olyan részein, ahol gerendák sora­koznak egymás mellett, alájuk könnyű­beton lemezcsíkot vagy HERAKLIT lemezt kell elhelyezni.

4/19 ábra Födém béléstest méretei a: vastagság; b: szélesség; I: magasság

Az égetett agyagtermékek az építőipari igényeket jórészt kielégítik. A kibá­nyászott agyagból – különféle adalékok hozzákeverésével – elasztikus állapot­ban, extrudálással sajtolt, különböző méretűre vágott nyers téglákat kiszárít­ják, majd égetik. Az agyagba soványító (pl. homok, kőliszt) és fajsúlycsökken­tő (fűrészpor, polisztirolgyöngy) anyagokat kevernek. A sajtolással különbö­ző célszerszámokkal (extruder fejjel) rendkívül változatos tégla keresztmet­szetek alakíthatók ki, kezdve a tömör­től, egészen a 60%-nyi üreggel készítet­tekig. Szárítása után a terméket 1200 °C körüli hőmérsékletű kemencében ki­égetik. Az égetéskor a kiegészítő töltő­anyagok (fűrészpor vagy polisztirol) elégnek vagy elpárolognak, így a tégla még könnyebb, ún. mikrocellás lesz.

Az emberiség történetében ez az épí­tőanyag az, amelyet nagy tömegben az ókortól napjainkig használnak. Erre leg­jobb példa az ezerévesnél régebbi építé­sű több emeletes pompei lakóépület. Manapság is ismert az ősi technológia, amelynél a nyers tégla kézi formázással készül, majd gúlákba rakva kiégetik.

Hagyományos falazótéglák

A tömör tégla a leghosszabb idő óta használt szabványosított teherbíró, illet­ve vázkitöltő falazatokhoz használható (4/1 ábra). A pillér tégla nagy szilárdságú, fagy­álló, kis vízfelvevő képességű, szabvá­nyosított, teherviselésre alkalmas ter­mék. Az üreges kisméretű tégla méretei azonosak a tömör tégláéval, de a belső üregek csökkentik a tégla tömegét.

A magasított téglák alapfelülete azo­nos méretű a tömör tégláéval, csak a magassága más. Egyéb falazati rendszerekben hozzá sorolható a 190 mm ma­gas téglákhoz, így a két magasított tég­lából készült sor = 1 sor falazóelemmel készült sorral. Ez a típus kevés-, ill. soklyukú változatokban készül.

A kettősméretű téglák alapfelülete azonos méretű a tömör téglával, magas­sága pedig annak kétszerese a falazott méretét tekintve. Számtalan változatban sorolható, ill. kapcsolható a 65, 140, 290 mm-es magasságú falazóelemekhez. Kevés-, ill. soklyukú változatban készül. A 25/12 cm alapméretű téglákból fél tégla, (12 cm) egésztégla (25 cm) és másfél tégla vastag falak, illetve pillé­rek építhetők. A B 25-ös falazóblokk fokozott hő­technikai követelmények nélküli külső és belső teherhordó falak építésére al­kalmas üreges tégla. Nagyobbik mére­te 25 cm; a hornyolt végfelületek a falazóhabarcs ragasztott „stócolását” segí­tik.

A B 29-es és B 30-as falazóblokk fo­kozott hőtechnikai követelmények nél­küli teherhordó falak építésére, vala­mint többrétegű falszerkezetek teher­hordó rétegeként, 29, illetve 30 cm fal­vastagságban építhetők (4/2 ábra).

Az UNIFORM kézi falazóblokk – hasonlóan használható, mint az előző, de kiegészítő hőszigetelő rétegekkel (pl. hőszigetelő vakolat, hőszigetelő le­mezek) fokozott hőtechnikai követel­ményekhez is megfelel. Az üreg­mennyiség gyártónként változik, 25.. .55% üregtérfogat között.

A RÁBAN kézi falazóblokknak füg­gőleges üregelrendezése miatt nagy az elemszilárdsága. A 38 cm vastagságú falkeresztmetszet a k = 0,51-0,70 W/(m²K) hőátbocsátási tényezőjével korszerűnek mondható (4/3 ábra). A RÁBA vázkerámia falazóblokk vízszintes üregelrendezésű, amely fél és (R-4) függőleges légcellájú téglával egészíthető ki. Hőátbocsátási tényezője 25 cm vastag falnál k = 0,97 W/(m²K); 38 cm vastag falnál k = 0,67 W/(m²K) (4/4 ábra).

Korszerű falazóblokkok

A THERMOTON kézi falazóblokk integrált hőszigetelésű, fokozott hőtech­nikai követelményeket kielégítő falazó­elem. Egyrétegű teherhordó, illetve váz­kitöltő külső falak építésére alkalmas:

Nikecell betéttel kitöltve hőátbocsátási tényezői a következők:

• sor betéttel k = 0,78 W/(m²K)
• sor betéttel k = 0,55 W/(m²K) (4/5 ábra)

A POROTON 30 és 45 kézi falazó­blokk 30 cm falvastagsággal, egyrétegű teherhordó, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmas. Minimális kiegészítő hőszigetelő réteggel fokozott hőtechni­kai követelmények kielégítéséhez is megfelel (4/6 ábra).

A POROTON-36 és a THERMOPOR kézi falazóblokkból készített 36 cm vastagságú falazatok kielégítik a fo­kozott hőtechnikai igényeket, így nem­csak belső, hanem külső teherhordó és vázkitöltő falként is megfelelnek.

4/1 ábra Kisméretű tégla

4/2 ábra Üreges falazóelem

4/3 ábra RÁBA N falazóblokkok

4/4 ábra RÁBA vázkerámia elemek

4/5 ábra THERMOTON kézi falazóblokkok

4/6 ábra Korszerű falazó elem

4/7 ábra MÁTRA falazóblokk, (A) 25; (B) 30; (C) 38 cm-es falvastagságban

A HB 30-as kézi falazóblokkból épült 30 cm vastagságú falazatok, ki­sebb hőtechnikai kiegészítéssel (pl. hő­szigetelő vakolat) fokozott hőtechnikai igényeknek is megfelelnek. A HB 36 és a HB 38 kézi falazóblokk 36, illetve 38 cm vastagságú szerkezeti és határoló falak építéséhez alkalmas, és ez a vastagság elegendő fokozott hő­technikai követelményekhez is. A könnyített anyagú KÖRÖS 30 fala­zóblokk kedvező tulajdonságai folytán teljességgel kielégíti a fokozott hőszige­telési követelményeket.

KÖRÖS 36 falazóblokkokból 36 cm épített vastag falazat az elem nagyobb szilárdságának köszönhetően egy szint­tel magasabb épületekhez is megfelel, mint a 30-as falazóblokkból készített falazat. Hőtechnikai szempontból telje­síti a fokozott hőszigetelési követel­ményeket is. A POROTHERM falazati elem kü­lönleges fejlesztésű termék, kiváló szi­lárdsági és hőtechnikai tulajdonságok­kal.

A POROTHERM-38 elemekből ké­szített 38 cm vastag falazat messzeme­nően megfelel a fokozott hőszigetelési követelményeknek. A 30-as elemen egy-egy, a 38-ason pedig 2-2 soroló ho­rony található.

Hőtechnikai szempont­ból kedvező tulajdonságaik a követke­zők:

• porózus falazó anyag;
• soküreges légcellák;
• kis falazati fuga, tehát kis hőhíd (az apró cellák miatt);
• nagy végfelületre eső kis hőhíd-arány;
• száraz (tömör) függőleges hézagok hornyai, habarcskiöntési lehetőségek.

Az elemek jellemző adatai:

Az üreges és fokozott hőtechnikai igényeket kielégítő téglatermékek kü­lönböző üregelrendezésűek, oldal ho­ronnyal ellátottak és porózusak, hő­szigetelésük és tömegük is nagymérték­ben különböző.

A 4/7 ábrán egy különleges tégla látható. Az L alakú sajtolt elem kiváló­an alkalmazható különböző falazati ré­tegvastagságokhoz (14; 21,5; 29 cm), az ismert hazai falrendszerekhez jól il­leszthető. Az elemek méreteihez képest a fugák habarcsrétegei által alkotott hőhidak száma csökken, így energiata­karékosabb épület építhető belőle.

Válaszfaltéglák

A válaszfaltéglák (4/8,4/9 ábra) extrudálással készülnek, 6,10 és 12 cm-es vastagságban. Jellemző adataik a követ­kezők:

A 6 cm és 10 cm vastagságú elemek hosszirányban üregesek. A PORO­THERM, valamint a 12 cm vastag válaszfallapok függőleges elrendezésű üregei 30-45%-kal csökkentik az elemek tömegét és javítják azok hő- és hangszigetelő képességét.

4/8 ábra 6 és 10 cm vastag válaszfallap

4/9 ábra 12 cm vastag válaszfallap

YTONG falazóelemek

A YTONG építési rendszer alapanyaga a homokból készülő sejtbeton, amely már 70 éve ismert szerte a világban, ná­lunk 1990 óta gyártják. Hazánkban sejt­betonból falazó- és válaszfalelemet, külföldön acélbetéttel ellátott áthidalót, födém- és tetőelemeket is gyártanak.

4.3. táblázat YTONG falazóelemek méretei

A YTONG elemek alkalmazási terüle­tei a következők:

• külső és belső határoló falak;
• térelhatároló és válaszfalak;
• vázszerkezetek kitöltő falai.

Nem alkalmazható:

• kéményekhez;
• pince- és lábazati falakhoz;
• agresszív vegyi hatásnak és
• üzemi nedvességnek, ill. párának ki­tett helyeken.

YTONG falazóelem kedvező tulaj­donságai:

• kiváló hőtechnikai jellemzők;
• alacsony testsűrűség (olcsóbb alapozási és szállítási költség);
• gyors kivitelezhetőség;
• környezetbarát jelleg (mert anyaga a homok).

Az elemeket két szilárdsági osztály­ban készítik (4/3 táblázat, 4/10 ábra). Egyedi igényekhez más méretben is gyárthatók. A kész falazóelem a gyártás napjától számítva két héten belül nem építhető be, mert a kötési és kiszáradá­si zsugorodás miatt 2-6 térfogat %-ot veszít méreteiből.

Természetes anyagok

Az agyagot évezredek óta használják természetes állapotában vert- és patics-falakhoz. Az agyag a felső, humuszos réteg alatti talajból termelhető ki, és elő­fordulási helyük szerint megtalálható benne többféle idegen anyag, pl. iszap és mész (kagyló, csiga stb. alakjában). Felhasználás előtt homokkal, de leg­többször csak gabona (rozs, árpa, búza) törekével soványítják.

A vályog agyagból, kézi vagy gépi formázással készül, sajtolás nélkül. A törek vagy pelyva biztosítja az agyag jobb kötését és gátolja a vályog repedezését. A „soványításhoz” és a sűrűség csökkentésére kevernek a vályoghoz puhafa fűrészport. A vályogtéglák sok­féle méretben készülnek: a kisméretű téglától (25/12/6,5) kezdve egészen a (3-5 dm³-nyi térfogatú elemekig. Na­gyobb méretben nem tanácsos készíteni, a nyers állapotában bekövetkező defor­mációk miatt. A vályogtégla zsugorodá­sa még száradás után is igen nagy, ezért csak egyszintes épülethez alkalmazható.

Szervetlen töltőanyagú elemek

A RIOTHERM riolittufa adalékú, üre­ges beton kézi falazóelem. A füles kia­lakítású elemek a fülek csatlakoztatásá­nál hornyoltak, és ezek mentén kala­páccsal darabolhatok. Az elemek vas­tagsága és hosszúsága 30 cm, magassá­ga 20 cm. A kettőzött fül a sorolást, míg egy fül a káva- vagy a sarokkötést biz­tosítja, mindkét irányban.

Az ÜBK-38 kohósalak adalékú üre­ges elem két változata az alap- és a kö­tőelem. Az elem vastagsága 38 cm, a falszakasz hossza n x 26 cm. A falvé­gekhez és nyílásokhoz kettévágott kötőelemeket kell beépíteni.

Az UNIBET többcélú, kézi falazó-zsaluzóelem, kiegészítő hőszigetelés­sel szerkezeti falakhoz alkalmazható. Az építhető fal vastagsága 14,5 cm, sor­magassága 20 cm. Az elemek 30 és 60 cm hosszúságban, feles és egész formá­ban készülnek, falvastagságuk 3 cm.

A MINIVÁZ gyöngybeton falszerke­zet könnyűbeton kézi falazóelemekből, rejtett vasbeton pillérvázzal készül. A zsaluzóelem két változata a közbenső és a pillérelem. Az elemből 30 cm-es falvastagságú szerkezet építhető, 4 x 60 cm-es hosszban, 14 cm-es sortávolság­ban. A zsaluzóelemek normál beton és habosított polisztirolgyöngy keveréké­ből készülnek.

A HABIZOL falazati elemek könnyű­beton vázszerkezetű üregcellás rendsze­re a fokozott hőszigetelési igényeket is kielégíti. Az elemek 30 cm-es falvas­tagsághoz, 45 cm modulhosszban és 23 cm-es sortávval építhetők össze.

Az ISOPLUS-DV kohósalak beton anyagú falazóelemek 30 cm-es falvas­tagsághoz, a következő változatokban készülnek:

• hőszigetelt homlokzati elem: 300 x 39 x 220 mm;
• hőszigetelt sarokelem: 300 x 397 x 220 mm;
• közbülső teherhordó falelem: 300 x 398 x 220 mm
• méretben, üreges, illetve polisztirolhab betétes formában. Fokozott hőszigetelé­si igényeket is kielégítenek.

Szerves töltőanyagú elemek

A DURISOL kézi falazóelem cement, valamint vegyszerekkel kezelt szerves, azaz ásványosított növényi alapanya­gok keverékéből, nedves állapotban, sajtolással készül. Az elemek két cso­portja a belső és a homlokzati elemek, 30 cm-es falvastagságokhoz. A homlokzati zsaluzóelemek kiegé­szítő falvastagítással fokozott hőtechni­kai igényeket is kielégítenek. Az ele­mek hossza 50 és 60 cm, magassága pe­dig 25 cm.

A BIZOL falazóelem cement alapú kötőanyag és rizshéj keverékéből, sajto­lással készül. A zsaluzóelemek 30 cm-es falvastagsághoz készülnek, 45 cm-es elemhosszban, 30 cm-es magasságban. A fokozott hőtechnikai követelmények­nek is megfelelnek.

Polisztirol anyagú elemek

Az ISORAST-BÉV falazóelem, mint zsaluzóelem energiatakarékos építési rendszer eleme. A polisztirol hab anya­gú elemek a LEGO játék rendszeréhez hasonlóan, kötésben illeszthetők egy­máshoz. Az elemek beépítési sor- és falvastagsága 25-25 cm, hosszuk 25,50 és 100 cm.

A szervetlen, szerves és polisztirol anyagú zsaluzóelemek belső kialakítása olyan, hogy összeépítésükkel a falban egy vízszintes és függőleges üregrend­szer alakul ki, és ennek kibetonozása al­kotja a falszerkezet teherhordó beton­magját.

A BÉV-RASTRA függőleges zsalu­zóelemek anyaga polisztirolbeton. A polisztirolbeton meghatározott arány­ban összekevert polisztirolgyöngy, víz, cement és adalékanyagok tömörítésével és érlelésével készül. A függőleges zsaluzóelemekből építhető falvastagság 30 cm, az elemek hosszát a szintmagasság­hoz igazítva, egyedileg kell megrendel­ni. Az elemek szélessége 37,5 cm, a zá­ró (fél) elem mérete 18,7 cm. Hőátbo­csátási tényezője a bordázat kibetonozá­sa után is kedvező a fokozott hőtechni­kai követelmények szempontjából.

Építési kövek

Az alkalmazható kőfajtákat a falakkal szemben támasztott követelmények alapján választják ki. Lakóépülethez könnyű lyukacsos kövek, pl. vulkáni tu­fák vagy puha mészkövek egyes fajtái használhatók. A nem fagyálló kövek csak vakolva építhetők be. Az olyan kövek (egyes vulkáni tufák), amelyek nedvesség ha­tására változtatják térfogatukat, még vakolva sem építhetők be, mert az ál­landó mozgás miatt először a falak, vé­gül pedig az egész épület megrepede­zik. Ezek a kövek egyébként nem is fagyállók.

A fagyálló kövek lépcsőkhöz, lába­zathoz, természetes, idomított és méret­re vágott formában alkalmazhatók, né­hány mm-es illesztési hézagokkal. Fagyállóak az eruptív (kiömlési) vulka­nikus kőzetek, a gránit, a bazalt, az an­dezit, illetve a kemény mészkövek és a homokkövek. Előkészítésük szerint megkülönböz­tetünk faragott, réteges és nem réteges megmunkálású köveket.

Faragott kő falazatokhoz közel egyenlő sor- és kötésméretű idomkö­veket készítenek elő, eltérő falvastag­sági (kötő) méretekben. A köveket mé­retrajz szerint faragással vagy fűré­szeléssel munkálják meg, különböző peremes vagy kváderes kiképzéssel és felületi kidolgozással. A kövek felüle­te lehet csiszolt, szemcsézett és termé­szetes.

A réteges terméskő falak eltérő mére­tű, nemcsak derékszögű, hanem ferde­szögű lapokkal határolt kövekből, de minden esetben és soronként párhuza­mos élekkel rakva készülnek. A köve­ket beépítés előtt faragással és fűrésze­léssel előkészítik. Az egyes rétegek el­térő vastagsági méreteinek összege ad­ja a kívánt falmagasságot. A nem réteges terméskő falak sza­bálytalan alakú, eltérő méretű, részben vagy alig megdolgozott kövekből ké­szülnek. A kövek természetes nagysága adja eltérő falvastagsági és kötési mére­tüket.

Lakások, lakóépületek külső formai megjelenése erőteljesen függ a beépített nyílászáró szerkezetektől. A lakásbejá­ratnak a homlokzat megformálásában hangsúlyos szerepet kellene kapni, saj­nos nálunk ez csak sokadik szempont­ként kerül szóba. Ez számtalan dolog­ból következik, közte a szemlélet és a már megszokott alárendeltség miatt. A bejárat lényegében a családi ház fóku­sza, amely „rávezeti” az érkezőt az épületre. Végül pedig, de nem utolsó sorban egy lakásbejárat és annak kör­nyezete alapján az érkező véleményt fó­rnál a tervezőről, a tulajdonosról, az ott lakókról.

3/250 ábra Lakásbejárat elő lépcsővel és előtetővel

3/251 ábra Lakásbejárati ajtó fedett bejárati lépcső­vel

3/252 ábra Fülkeszerű bejárat különleges egyedi ajtóval

Bejárati ajtók

A lakásbejárati ajtók formavilága óriási. A bejárati ajtók túlnyomó többsége geréb tokos kivitelű. Elhelyezésüknél, illetve beépítésüknél régebben rabicolást készítettek. Ma a korszerű homlok­zati nyílászárókat a tokok szabályszerű kiékelésével és a tokokra szegezett be­építő kapocslemezek rögzítésével he­lyezik el (3/255 – 3/257 ábra). A tokok körülzárására rugalmas tömítő zsinórok és helyszínen habosított anyagok hasz­nálhatók.

3/253 ábra Lakásbejárat előtetővel és árnyékoló fallal

3/254 ábra Lakóház télikerttel

3/255 ábra Bejárati ajtó elhelyezése a) kiékelési helyek; b) rögzítő fülek felszerelése az ajtótok falbekötéséhez; 1 tokkeret; 2 falnyílás; 3 ter­helt ék; 4 támasztó ék; 5 acéllemez rögzítő fül; 6 aj­tópánt; 7 nyílószárny; 8 zár

3/256 ábra Bejárati ajtó tokrészlete 1 tokkeret; 2 elasztikus kitt; 3 porán hab; 4 rögzítő fülek; 5 fúrt tipli; 6 facsavar; 7 takaróléc; 8 főfal; 9 vakolat; 10 káva

3/257 ábra Egyedi készítésű bejárati ajtó

Ablakok

Az ablakok típusát, méreteit tervezés­kor határozzák meg. Homlokzatformá­ló szerepén túl igen fontos a benapozás és a szellőzés, és maga a beépítés. A homlokzattervezés hangsúlyos ele­me az ablak, mint építészeti formaelem. Ahhoz, hogy egy ház karaktere más le­gyen, mint a többié, nem kell feltétlenül egyedi ablakot tervezni, a típusabla­kok is beépíthetők egyedi elrendezéssel és módon (3/258 ábra). Az esetleg fel­merülő egyedi igényeket – pl. télikert, ablakkert, francia erkély – is az épület karakteréhez illesztve kell kielégíteni (3/259 ábra).

A benapozás mértékét a vonatkozó előírások szerint az adott alapterületű helyiség üvegfelületeinek arányában határozzák meg. A szabályok egysége­sen értelmezik a legrosszabb és az opti­mális benapozási feltételeket, mert a tá­jolást és a felületeket tekintik mértéka­dónak.

Az ablakkávákat a több száz éves vá­raknál is amiatt képezték ki ferdére, hogy a benapozás, illetve a bevilágítás a lehető legtökéletesebb legyen. Ma­napság ez a megoldás többé-kevésbé már elfelejtődött, pedig egy 60 cm-es tokszélességű ablaknál, ahol a vakolt fal közel ugyanennyi, a merőleges felü­letek sokat rontanak a benapozás felté­teleiben. Érdemes a káváknál kívül, vagy ha lehet, belül alkalmazni ezt a ki­alakítást (3/260, 3/261 ábra). A benapo­zás akkor a legjobb, ha a besugárzás ideje alatt a fény a lakótérből a lehető legnagyobb padozati felületet pásztázza át, azaz, ha a mérhető felület és időegy­ség hányadosa maximális.

3/258 ábra Lakóház franciaerkéllyel és ablakkeret­tel

3/259 ábra Franciaerkély virágvályúval a) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 virágvályú; 2 fel­fekvési vállak; 3 horgonyzó karmok; 4 kifolyócső; 5 korlát; 6 bádogozás; 7 főfal, M: mellvédmagas­ság, x = max 12 cm

3/260 ábra Benapozás ablakoknál a) szokványos kialakítás esetén; b) lesarkított kávával készülő ablaknál; belső falmélyedéssel kiképezett kávánál

3/261 ábra Benapozás eltérő ablak­magasságok esetén a) hagyományos megoldás; b) csök­kentett mellvéddel, virágvályúval ki­alakított megoldásnál; c) csökkentett mellvéddel, áttört könyöklőráccsal; d) erkélyajtónál (M = szabvány szerinti kötelező mellvédmagasság)

3/262 ábra Ablakhoz sorolt paneles szellőzőkkel ki­egészített homlokzati nyílászárók

3/263 ábra Ablakokkal összeépített szellőztetek a) parapet-; b) szemöldök-; c) parapet- és szemöldök-résszellőzők; d) ablakkal összeépített panelszellőző

3/264 ábra Ablakként tervezett panelszellőző rész­letei 1 tokkeret; 2 soroló horony; 3 zsalukeret; 4 fix zsa­lu; 5 vízorr horony; 6 tömítő profil; 7 diópánt; 8 nyí­lókeret; 9 lemezborító; 10 hőszigetelés; 11 szú­nyogháló; 12 szorító keretléc; 13 prof Hozott bur­kolat

3/265 ábra Nyitható ablakzsaluk, mint hangsúlyos homlokzatformáló elemek

3/266 ábra Fix és állítható, egyenes, ferde és íves ablakzsalu-táblák

3/267 ábra Ablakzsaluk ablak- és ablakkáva-csatlakoztatásai 1 kávára, kávába süllyesztve; 2 kává­ra, kiemelve; 3 kávakeretbe szerelve; 4 ablakhoz szerelt kivető pánttal

3/268 ábra Ablak mellvédfal rácsos magasítása

3/269 ábra Dekoratív fém rácsozattal ellátott fran­ciaerkély

3/270 ábra Különleges vagyonvédelmi rács

3/271 ábra Korlátráccsal lezárt falnyílás

3/272 ábra Falazással egyidejűleg, helytelenül be­épített ablak 1 tok; 2 fal; 3 szegezés

3/273 ábra Falazással egyidejűleg, helyesen beépí­tett ablak 1 ablaktokkeret; 2 főfal; 3 szegezett bekötés; 4 bitu­rán csík

3/274 ábra Ablak utólagos falnyílásba helyezése a) szabálytalan; b) szabályos ékeléssel; 1 ablak; 2 terhelő ék; 3 szorító ék; 4 támasztó ék; 5 falnyí­lás; 6 elhelyezési hézag; 7 könyöklő; 8 nyílószárny; a…b = 1-1 cm; c = 2-3 cm

3/275 ábra Ablak és káva kapcsolata 1 főfal; 2 ablakkeret; 3 facsavar; 4 rögzítő lemez; 5 fúrt tipli; 6 facsavaros kapcsolás; 7 helyszíni ha­bosítású tömítés; 8 vakolat; 9 homlokzati felület­kezelés; x = kávaméret

Az előírások szerint a bevilágítandó felületek 2/3 részének a szellőzés érde­kében nyithatónak kell lennie. Az egyes országok saját adottságainak megfelelő­en a természetes szellőzéshez szükséges nyitható felületet az épület, illetve he­lyiségeik adottságai, valamint a szellőztetési igények szerint, egymástól eléggé eltérően határozzák meg.

Energetikai szempontból egy nyíló­szárnyas ablak hőátbocsátási tényezője 30%-kal rosszabb egy fix üvegezésű ablakénál, vagy egy üvegfalénál. A fej­lett országok ablaktípusai kibővülnek ún. rés- vagy panelszellőzőkkel, ame­lyek a helyiség filtrációs igényei szerint állíthatók, kézzel vagy automatikus mó­don. A panelszellőzők tulajdonképpen olyan ablakok, amelyek külső oldalán zsalulevelekhez hasonló, fixzsalus szel­lőző rács van. Sorolásuk és beépítésük azonos az ablakokéval (3/262-.3/264 ábra).

Az egyre több helyen használt árnyé­kolók az ablak és a ház adottságaihoz mérten, különböző fix- és állítható zsalukkal készülnek. Építészeti formaele­mekként kedvezően vagy éppen kedvezőtlenül befolyásolhatják az épületek külső megjelenését (3/265-3/267 áb­ra). Jelentőségük nem elhanyagolható vagyonvédelmi és energiatakarékossá­gi szempontból sem.

Az ablakrácsok egy időben szinte el­veszítették jelentőségüket. Ma azon­ban újra egyre erőteljesebb az igény irántuk. Rácsok számos igényre készül­nek, pl. mellvédfalak magasítására, va­gyonvédelmi célokra vagy franciaerké­lyek korlátrácsozataként (3/268-3/271 ábra).

Ablakbeépítések

Az ablakok beépítése tájegységenként, az egyéni elképzelések szerint változik. Beépíthetők a falazással egy időben és utólag is.

A falazással egy időben elhelyezett ablakoknál a kitűzött helyen szintbe és függőbe állítják az ablakot vagy erkélyajtót, akár gyári fóliacsomagolás­ban, akár anélkül. Több szempontból szabálytalan és helytelen gyakorlat az, hogy a téglasorokat egyszerűen a tok­hoz ütköztetik, és a tokot soronként a falhoz szegezik (3/272 ábra).

A megol­dás műszakilag helytelen voltát a követ­kezőkkel támasztjuk alá:

• a felső soroknál a habarcstömítés kis­zakadhat, és a tok korongba lejjebb hullik, majd azt ívesre kinyomja;
• száradásnál az ablak mozgását nem követi rugalmas hőszigetelő anyag;
• a kávák vakolása miatt az ablak nyí­lószárnyai alig funkcionálnak (a kis hely miatt).

A falazással egyidejűleg természete­sen szabályosan és tökéletesen is be­építhető egy ablak, csak pontosan kö­vetni kell a technológiai előírásokat (3/273 ábra).

A legjobb azonban, ha az ablakot az épület szerkezetkész állapotában, eset­leg már a belső vakolások és betonozá­sok után építjük be, mert így elkerülhe­tők a sérülések, és az építési vizek sem károsítják az ablak érzékeny részeit (fák, vasalások, pácok, üveg stb.). A káva nélküli szerkezetek vakolása után az ablakok utólagosan igen egy­szerűen elhelyezhetők (3/274…3/278 ábra). Az ábrák szerinti technológiát követve, látható, hogy a támasztópapucsok pontos rögzítésével, helyszínen csak az egyirányú függőlegest kell mér­ni az ablak végleges helyre történő be­emelésénél, az oldalsó ékelések elhe­lyezésekor.

Az ablakok külső, szerelt ablakkö­nyöklői ugyancsak egyszerűen beépít­hetők (3/279 ábra). Az épületek szerke­zetkész állapotához természetesen a ké­mények, szellőzők, lépcsők, erkélyek is hozzá tartoznak, de ezekkel a következő kötetekben foglalkozunk részletesen.

3/276 ábra Ablak elhelyezésének előkészítése a) káva kimérése; b) káva függőzése kitűzéssel; c) habarcshézagba szegezett ideiglenes támasztó papucsok (4 db) elhelyezése

3/277 ábra Ablak elhelyezése előkészített falnyílásba a) a rögzítő lemezzel ellátott ablak bepróbálása, fu­rathelyek kijelölése; b) furatok és tiplizések; c) ab­lak végleges behelyezése, ütköztetve a támasztó papucsokhoz, rögzítő lemezek facsavaros rögzíté­se, d) a szabad nyílások tömítése helyi habosítás­sal, végül az oldalsó és felső ékek, valamint a támasztópapucs eltávolítása

3/278 ábra Ablakra szerelt rögzítő lemezek 1 ablak; 2 rögzítő lemez; 3 szegező furatok

3/279 ábra Ablakkönyöklő szerelése zsaluzott ke­retre (svéd példa) 1-4 munkafázisok; 1 főfal; 2 ablaktokkeret; 3 fém rögzítő lemez; 4 rés; 5 kemény (hab) hőszigetelés; 6 zsaluzat; 7 kampós szegek; 8 perlit beton; 9 ide­iglenes zsaluzat; 10 szegezett fémszalag; 11 horganyzott lemez könyöklő; 12 belső ablakkönyöklő; 13 ágyazó réteg; 14 vakolat

Tartóvázhoz szerelt homlokzati nyílászárók alkot­ják a ház arculatát.

Épületfizikai kérdések

Az épületeket, ezen belül a tetőket érő hatások nagy mértékben befolyásolják lakásunk használhatóságát. Nagyon fontos tehát, hogy ne csak akkor igye­kezzünk megoldani egy problémát, amikor már bajt okozott, hanem fordít­sunk gondot a probléma megelőzésére. Külön kell foglalkozni a csapadékha­tás, a szél-, a hő-, a fagy-, vegyi, a bio­lógiai, a nedvességhatással, valamint ezek kombinációival.

A tető szellőztetése

A kivitelezők elsősorban a tetőket érő nedvesség és csapadékhatás miatti problémákkal foglalkoznak, és sajnos a tető héjazat alatti szellőztető réteg elké­szítésére alig-alig fordítanak gondot. Pedig a tetőszellőzés jelentősége óriási. A tetőt érő nedvesség (bármely halmaz­állapotában) behozhatatlan károsodá­sokat okozhat, ami megnyilvánul az anyagok gyors elhasználódásában és a hőszigetelési képesség csökkenésében, de befolyásolja közérzetünket, azaz komfortérzetünket is.

Mindenképpen fordítsunk figyelmet a következőkre:

• A kúpcserepet malterba soha ne rak­juk, csakis szárazon, mivel a kúpcse­rép a tetőn már enyhe légmozgásra is fúvókaként működik, és szívó hatást fejt ki a héjazat alatti légrésre (3/219 ábra);
• Nem biztos, hogy akkor döntünk jól, ha a „nagyon jól záró”, kereskedő ál­tal ajánlott cserépfajtát választjuk. A jól záró cserép alatt is elkerülhetetle­nül bejut a porhó, és éppen a „jól zá­rás” miatt a nedvesség nem tud elpá­rologni, és a páralecsapódás helyre­hozhatatlan károkat okozhat. A cse­rép tehát legyen szép és jó minőségű, ne legyen vetemedett, de a légzárás csak másodlagos szempont legyen. A szellőzetlen vagy csak az eresznél és a gerincnél kiszellőztetett tetők lé­cezéseinek élettartama jóval rövi­debb (3/220, 3/221 ábra).
• A tető szellőzőréseinek légjárati szerelvényeit nem akadályozhatja a kémény vagy tetőablak, légtechnikai szempontból egyenértékű megoldást kell kialakítani.
• Az épületek technológiai csővezeté­keit – főként a csatornahálózatát – ne a padlásterébe – nemcsak a bűzök miatt, hanem a nedvességek kicsapó­dása miatt is – a tető fölé vezessük ki. Egy szellőztető-átvezető cserép költsége csupán töredéke annak, ami a padlástérben keletkező károk miatt adódna (3/223 ábra).

3/219 ábra Szárazon rakott kúpsor légtechnikai működése

3/220 ábra Tetőfedés több irányú és több pontú kiszellőztetése légjáratokkal, illetve légrésekkel

3/221 ábra Fél nyeregtető záró pontjának több irá­nyú szellőztetése

3/222 ábra Átbocsátási keresztmetszet (x) tetőab­lak körül, a lécezést kiemelő ellenléc, ill. alátétdeszkázat megszakításánál

3/223 ábra Szennyvízhálózat kiszellőztetése tetősík fölé 1 cserép; 2 átvezető cserép; 3 vízmentes gallér; 4 szellőzőcső; 5 szellőzőkupak

Faanyagok védelme

A faanyagok önmagukban is meglehe­tősen drágák, de a kész épületben, be­építve már óriási értéket képviselnek. A fák rovarok és gombák elleni védelme már természetes dolog, de legalább ilyen fontos – törvény szerint kötelező is – a megfelelő tűzbiztonság.

A tűz elleni védekezés egyrészt tuda­tos tervezést, és a szerkezetek helyes megválasztását, másrészt a vegyi védő­szeres bevonatokkal a tűzállóság foko­zását jelenti. Igen lényeges továbbá a tetőt érő nedvességhatások elleni védekezés, a tető héjalástól kezdve a rejtett fabeépítésekig.

A faanyagoknál általában a lélegző szerkezetekkel való találkozás, azaz az összeépítés okozza a gondokat, a gyors szerkezeti rongálódást. Épületbontások­nál jól megfigyelhető, hogy a kibontott mennyezeti fagerenda felfekvési végei, a székoszlopok talpai és talpszelemenek alsó (támasztó) felülete idő előtt elkor­hadt, esetleg már a teljes megsemmisü­lés fenyegeti.

Ezek elkerülésére a kö­vetkezőket ajánljuk:

• a szarufák alatti hőszigetelést (ha a beltér méretei megengedik) légrés közbeiktatásával burkoljuk le alulról (3/224 ábra);
• terhelt szerkezetek teherviselő felüle­tét külön szigetelő réteg beépítésével védjük meg (3/225 ábra);
• a tetők, illetve ereszeik, szegők és csomópontjaiknál nagy figyelmet kell fordítani a fóliaszélek lezárásá­ra (3/226-3/228 ábra).

3/224 ábra Fedélszerkezetre erősített tetőtéri hőszi­getelés és burkolata közötti átszellőztethető légrés lécváza 1 födém; 2 támasztó felület; 3 fedélszék; 4 alsó bur­kolat alatti rácsozat; 5 hőszigetelés; 6 fólia; 7 pára-diffúzió elleni védelem; 8 mennyezet; 9 belső táblás burkolat

3/225 ábra Fedélszék faanyagának védelme letámasztásoknál (érintkezéseknél) a) függőleges és ferde irányú; b) függőleges; c) fer­de irányú erőátvitelre igénybevett teherátadó felü­letekkel; 1 bitumenes lemez; 2 talpszelemen; 3 széktalp; 4 koszorú; 5 födém

3/226 ábra Tetővég oromszerű lezárása fóliakive­zetéssel

3/227 ábra Túlnyúló oromdeszkák szigetelésének kivezetése

3/228 ábra Páradiffúziós réteg tűzfalfedés és szarufák mellett 1 tűzfal; 2 temizol réteg; 3 balos szegőcserép; 4 jobbos szegőcserép; 5 léc; 6 alábetonozás; 7 pa­pucsheveder; 8 bitumenes lemezszigetelés; 9 sza­rufa; 10 alátétléc; 11 tetőlécezés; 12 tűzfalszegő

A csapadékvíz elvezetése

A csapadékvíz elvezetéséhez fóliavéde­lem nélküli tetők esetén gondosan meg kell választani a tető héjalást, fóliavéde­lemmel készült tetőknél pedig a tökéle­tes párakivezetést is meg kell oldani. A tetőablakok feletti felületi, ún. kó­bor csapadékvizet lemezcsík felhajlással kell a mellette lévő szarufaközökbe te­relni (3/229 ábra).

• Különös figyelmet kell fordítani a fólia alsó, ereszrészének kivezeté­sére, amelyet, ha lehetséges, az ereszcsatornába kössük be. Elegendő lehet az is, ha az eresz ritkított desz­kázatán keresztül csepeg le az esetle­ges nedvesség (3/230 ábra).
• Mindig a tetőfedéseknek megfelelő profilú oromszegőket építsük be, és fordítsunk külön gondot azok vízzá­ró csatlakoztatására (3/231 ábra).
• – Eltérő anyagú fedéseket, például te­tő felülvilágítót és elemes héjalást gondosan kell csatlakoztatni (3/232 ábra).

Szerkezeti megoldások

Fedélszék nélküli tetőknél, ahol a szék szerepét a tetőtéri beépítés szilárd födémei töltik be, a szerkezet igen egyszerű­en elkészíthető. Egyenes gerincű nyeregtetőnél zsi­nórpad tulajdonképpen a födémek (min 1:50) nagy léptékű metszet rajzával együtt készíthető el. Jól kitűzött, pontos helyére kerülő födém esetén a zsinór­pad helyett a teljes tető elkészíthető épí­téshelyi deszkából készülő minta (vagy az első pár szarufa) alapján (3/233 áb­ra).

3/229 ábra Tetőfólia alátét szigetelésének kivezeté­se a tetőablak fölött, két oldalra

3/230 ábra Tető alatti fólia alsó kivezető ré­szének rögzítése az elvezető hevederhez

3/231 ábra Oromszegők különböző fedésekhez

3/232 ábra Tetőüvegezés csatlakoztatása kapcsolt szegőhöz, pattintással

3/233 ábra Tetőkészítés födémre terhelt talp­szelemenekre 1 alsó szarufa; 2 felső szarufa; 3 fogófa; 4 talpsze­lemen; 5 felső talpszelemen (szék); 6 lehorgonyzás; 7 vasbeton gerendafödém; 8 vasbeton koszo­rú (megoldás a 3/198 c. ábránál)

3/234 ábra Tört gerincű, fedélszék nélküli tetőzet csonka- és élszarufáinak legyártása vetítéssel

3/235 ábra Kúptetős lakóház szaruzatának legyártása vetítéssel

3/236 ábra Él-szaruzat és csonka szarufák leszabása vetítéssel 1 talpszelemen; 2 taréjszelemen; 3 élszarufa; 4 csonka szarufa

3/237 ábra Felső hőszigetelési tetőfödém rétegfel­építése 1 cserépfedés; 2 lécezés; 3 hevederezés; 4 átkötő papucselem; 5 tetőfólia; 6 hőszigetelések; 7 fólia; 8 deszkázat; 9 szarufák

3/238 ábra Kiemelt tető felépítményes családi ház

3/239 ábra Tetőfelépítmény ácsszerkezete padlás födémre terhelt kiegészítő székállással

3/240 ábra Túlnyúló, lépcsős tagozású oromdesz­kával készült tetőszerkezet

3/241 ábra Túlnyúló oromdeszkázat tagozatát tartó szerkezet bújtatott és korcolt fémlemez szegővel

Tört gerincű tetők esetében az általá­nos metszet felvétele azonos az előző­vel, de az él- és hajlatszarufák kivetíté­se, valamint a csonkaszarufák legyártá­sa azonos a fedélszékkel épülő tetőknél alkalmazott módszerrel (3/234.. .3/236 ábra). Réteges szerkezetű tetőknél a techno­lógiai rétegeket is gondosan kell beépí­teni (3/237 ábra).

Jelentős problémát kell megoldani a mesterembereknek a manapság igen el­terjedt, különlegesnek ugyan nem mondható, összetett tetőidomú épüle­teknél a tető fölötti felépítmények és az ereszek, valamint a végdeszkázatok le­zárása alkalmazása esetén. A 3/238…3/241 ábrákon néhány csomó­ponti részlet helyes megoldása látható. Az oromzati bádogszegélyek helyett megjelentek már a szegélycserepek, de ugyanolyan kedvező a bádogszegélyes lezárás is. Szegőcseréppel való lezárás esetén a felső deszka – a fémsaruval és a bádogszegővel együtt – elmaradhat.

Számtalan gondot okoz – olyanokat is, amelyek a fedélszék állománysávját is veszélyeztetik -, ha a fedélszék szer­kezeti rendszerét átalakítják, és csak a minél nagyobb tér kialakítására töre­kednek. A tetők szarufái a rájuk ható terheket a feltámasztási pontoknál kon­centrált erőként adják át az alattuk lévő szerkezeteknek, amit minden esetben fi­gyelembe kell venni (3/242 ábra).

A 3/243-3/244 ábrákon fejlett épí­téstechnológiával rendelkező országok­ban szokásos megoldásokból mutatunk be néhányat.

3/242 ábra Fedélszékek erőjátéka a)…c) kétpontos alátámasztásnál; d)…f) négypon­tos alátámasztásnál

3/243 ábra YTONG falazóelemből készülő lakóház homokbeton áthidalóval és födémpallóval a) függő eresszel; b) rejtett csatornával, sík orom­zattal; c) előtetővel; 1 YTONG falelem; 2 YTONG vá­laszfal elem; 3 YTONG áthidaló; 4 YTONG födém­panel; 5 vakolat; 6 hőszigetelés; 7 szaruzat; 8 pala­fedés; 9 cserépfedés; 10 alátétdeszka; 11 fólia; 12 tetőlécezés; 13 ereszdeszkázat; 14 talpszele­men; 15 vasbeton koszorú; 16 átszellőző (gyorsító) légrés; 17 homlokzatburkolat; 18 csatorna; 19 bá­dogszegő; 20 ragasztóhabarcs-réteg; 21 csupasz­lemez + rabicháló; 22 burkolati kiváltás; 23 hor­gonycsavar; 24 árbocfa

3/244 ábra KAMPA előre gyártott házépítési rendszer tetőrészlete 1 falváz; 2 falazati hőszigetelés; 3 falburkolat; 4 mennyezetburkolat; 5 födémgerenda; 6 talp-, ill. keretfa; 7 tetőtéri szerelt fal; 8 szarufa; 9 cserép­fedés; 10 ereszdeszkázat; 11 légrés; 12 burkolati téglafal (a burkolati fal és az alap helyszíni készí­tésű)

3/245 ábra Véghomlokzati bejárat könyöktámaszos előtetővel, oldalvilágító ajtóval

3/246 ábra Véghomlokzati bejárattal épült ikerház utcafronti homlokzata

3/247 ábra Véghomlokzati bejárat konzolos elő­tetővel, egyszárnyú ajtóval

A födémszerkezetek a vízszintes teher­hordó szerkezetek egyik legfontosabb elemeiként több feladatot is ellátnak.

Ezek a feladatok a következők:

• az építészeti teret vízszintes irányban a kívánságnak megfelelő számú rész­re osztják;
• kellő biztonsággal viselik a használat során fellépő, ún. hasznos terheket;
• nagy szerepük van az épületek víz­szintes irányú merevítésében is. A födémek a falak kihajlási hosszát egy emeletnyi magasságúra csök­kentik, miáltal a falak függőleges teherviselő képessége többszörösére nő.
• A födémektől elvárt egyéb tulajdon­ságok és követelmények – mint álta­lában a többi épületszerkezetnél is – sokfélék, változóak, az épület rendel­tetésétől függenek. A lakóépületek födéméit megfelelő hő- és hangszi­geteléssel, esetleg vízszigetelő ré­teggel is el kell látni.

Koszorúk előtti hőszigetelés óriási mértékben csökkenti az épület hő veszteségét.

3/171 ábra Csekély tömegű hangszigetelő képes­ség-javító táblás hőszigetelés

3/172 ábra Hagyományos födémtípusok a) szalmapólyás; b) falazóblokkból készült horcsik; c)…d) tömör kisméretű téglából készült horcsik; e)…f) poroszsüveg boltozatos; 1 vasbeton geren­da; 2 l-acél tartók; 3 keményfa rúd (vagy léc); 4 szalmapólya; 5 blokktégla; 6 kibetonozás; 7 tö­mör tégla; 8 vasbeton keresztborda; 9 hosszborda; 10 boltozat (váll); 11 záradéktégla; 12 híg habarcs­kiöntés; 13 „habarcsmázolás”; 14 ideiglenes tá­masztórúd; 15 faék

A födémekkel szemben támasztott követelmények

Szilárdság

A födémek szilárdságát a rájuk ható ter­helések függvényében kell meghatá­rozni. A terhelések két típusa az állan­dó teher és az esetleges teher. Állandó teherként jelentkezik a födémen annak saját tömegéből adódó tömegerő, vala­mint a födémet tartósan terhelő egyéb szerkezetek (válaszfalak, beépített búto­rok stb.) terhei. Az esetleges terhek – a használat során – a födémen elhelyezett berendezések és a rajta tartózkodó em­berek tömegerejéből, vagyis az ún. has­znos terhelésből, tetőfödémeknél eze­ken túl a meteorológiai terhekből (hó-és szélteher) adódnak. A födém terhe­léssel szembeni ellenálló képességét, azaz szilárdságát a szerkezet választott méretei, valamint a felhasznált anyagok minősége határozza meg.

A födém megkívánt és igen előnyös tulajdonsága az ún. együttdolgozás, ami azt jelenti, hogy a födém szerkezeti elemei és részei az egyes szerkezeti ele­meket érő terheket a többi födémsza­kaszra és szerkezetre is átadják, azok között megosztják. Ez a tulajdonság teszi lehetővé a födém gazdaságos ki­alakítását. Helyszíni készítésű (monolit) födémeknél ez az együttdolgozás – a készítés módjából eredően – igen erő­teljesen érvényesül, szemben az előre ­gyártott födémekkel, ahol ez külön e célra készített szerkezeti elemek segít­ségével érhető el.

3/173 ábra Kis keresztmetszetű, ritkagerendás fa­födémek (galériafödémek) a) egyterítékű; b) kétterítékű; c) kétterítékű feltölté­ses; 1 gyalult fagerenda; 2 hornyolt-gyalult palló­deszka teríték; 3 vendégcsap; 4 zajvédelmi lemez; 5 bitumoperlit; 6 heveder; 7 vakpadló; 8 burkolat; 9 borító deszka; 10 szegőléc; 11 öntapadó szalag

3/174 ábra Közepes keresztmetszetű alul gerendás fafödém, sík deszkaterítékkel 1 fagerenda; 2 hajópadló (fordított terítékként); 3 fólia; 4 temizol; 5 porán; 6 betonyp; 7 horonyléc; 8 szőnyegpadló

3/175 ábra Közepes kereszt­metszetű ritkagerendás fafö­dém, gerendaköz-váltósoros deszkaterítéssel 1 fagerenda; 2 vendégprofil; 3 alsó deszkateríték; 4 felső deszkateríték; 5 fólia; 6 temizol; 7 hőszigetelő lemez; 8 betonyp lemez; 9 szőnyeg­padló

3/176 ábra Közepes kereszt­metszetű, fejelt gerendázatú alul gerendás fafödém 1 gyalult fagerenda; 2 szegezés; 3 fagerenda (nyomott öv); 4 gyalult-hornyolt desz­kaburkolat; 5 fólia; 6 hőszige­telés; 7 temizol; 8 vakpadló; 9 heveder; 10 szegezett par­ketta

3/177 ábra Közepes keresztmetszetű, szendvics szerkezetű fagerendás pórfödém, váltóso­ros deszkaterítékkel 1 szegezett fagerenda; 2 geren­dabordázat, 3 perem; 4 alsó vál­tóteríték; 5 takaró deszka; 6 fó­lia; 7 hőszigetelő lemez; 8 vas­tag betonyp lemez; 9 „mozaik” ragasztó réteg; 10 hidegburko­lat; 11 temizol

3/178 ábra Nagy keresztmetszetű ritkított gerendás fafödém, váltósoros gyalult deszkaterítékkel 1 fagerenda; 2 deszkateríték; 3 fólia; 4 temizol; 5 hőszigetelő lemez; 6 hevederfa; 7 vakpadló; 8 filc; 9 szalagparketta

Hő- és hangszigetelés

A lakóépületek emeletközi födéméinél hőszigetelési probléma gyakorlatilag nincs, hiszen az egymás feletti szinte­ken lévő lakások, illetve helyiségek hő­mérséklete elvileg azonos. Emiatt hő­szigetelés nélküli födémen keresztül sem indul meg a hőáramlás, mert – amint tudjuk – ennek feltétele a két he­lyiség közötti jelentősebb hőmérsék­letkülönbség. A megfelelő hőszigetelés azoknál a födémeknél fontos, amelyek a fűtött belső tereket választják el az alacsonyabb hőmérsékletű külső terek­től. Ilyenek a lakótereket a padlástól vagy a pincétől elválasztó födémek, valamint a lapos tetős épületek záró fö­déméi (3/171 ábra).

A levegőben rezgések formájában tovaterjedő hangok ellen a szerkezet tö­megének megfelelő mértékű növelésével lehet védekezni. Minél nehezebb (vastagabb) egy fal- vagy födémszerke­zet, annál kevésbé hozzák azt rezgésbe a levegőben terjedő hangok (léghan­gok), tehát a szerkezet a hangot nem tudja továbbítani.

Tűzállóság

A födémek tűzállósága, vagyis a tűz­biztonság a felhasznált anyagok éghetőségétől, tűz esetén tanúsított viselke­déséről függ. Az éghető anyagok be­építése a födém tűzbiztonságát csök­kenti (pl. a fa, textíliák, különböző műanyagok stb.). Vannak azután olyan anyagok is, amelyek ugyan maguk nem égnek, de tűz esetén mégsem viselked­nek kedvezően, mert pl. hő hatására szilárdságukat rohamos gyorsasággal és nagy mértékben elvesztik; ilyen anyag az acél.

A felhasznált anyagok tűzzel szem­ben tanúsított ellenálló képessége alapján a födémek három fő csoportra oszt­hatók; – fokozottan tűzálló födémek, pl. az alul vakolt felületű, 8-10 cm vastag feltöltést tartalmazó, fa anyagú csa­pos gerenda- vagy borított gerenda­födémek.

Időállóság

A födém tartósságát, időállóságát az építéséhez felhasznált anyagok tulaj­donságai, a szakszerű tervezés és kivi­telezés, valamint a rendeltetésszerű használat határozza meg. A födém anyagainak kiválasztásához mindig figyelemmel kell lenni a szerke­zet beépítési és üzemelési körülménye­ire. Nagy igénybevételnek kitett szerke­zetekhez csak igen jó minőségű anya­gokat érdemes felhasználni.

A szerkezet időállóságát az is befo­lyásolja, ha pl. – rosszul értelmezett ta­karékossági megfontolásokból – el­hagyunk a szerkezetből olyan részeket, amelyek hiánya a többi szerkezeti rész idő előtti rongálódásához, tönkreme­neteléhez vezet (pl. az ún. vizes helyisé­gek szigetelése). A födémek további szem előtt tartan­dó tulajdonságai még a véshetőség, a vakolhatóság, a kis szerkezeti vastagság és a gyors megépíthetőség.

A födémekről általában

Az épületek terei egyaránt lefedhetők vízszintes, sík födémekkel és az íves ki­alakítású, boltozatos födémekkel.

Az évszázadok során különféle fö­démépítési módok honosodtak meg. Országrészenként más és más építési módszerrel eltérő födémek épülnek, szabályosan és szabálytalanul. Itt tekint­jük át röviden a ma már kevéssé ismert, de még használt födémfajtákat (3/172 ábra). A hazánkban négy évtizede épü­lő előre gyártott vasbeton gerendás födé­meket megelőzően a több mint 100 éves múltra visszatekintő acélgerendás födémek jelentették a falusi „mennye­zetépítési” kultúra gerincét. Még régebbiek a keményfára sodort szalmás, ún. szalmapólyás födémek.

Ma is gyakran készítenek ún. horcsik födémeket, amelyeknél az alulról meg­támasztott vagy a gerendára függesztett zsaluzatra fektetett égetett agyag falazó­elemek közeit helyszínen készülő vas­beton bordákkal töltik ki. A horcsik tí­pusú födémekhez az utóbbi években falazóblokkokat is használnak. A blokktéglát feles kötésben vagy háló­sán, javított habarcsba rakják a zsaluza­ton, majd a gerendaperemeknél kialaku­ló hézagot könnyen bedolgozható, C 8 minőségű betonnal kibetonozzák. Ez­után a felső felületét, híg cementes ha­barccsal, seprűvel mázolva beöntik.

A horcsik lemezfödém is hasonlóan ké­szül, de itt a téglák közeit (mini) vasalt betonbordák rácsozata veszi körül. Erő­tani szempontból az előbbi vasbeton le­mezfödémként, az utóbbi pedig bolto­zatként viselkedik. Ugyancsak gyak­ran találkozhatunk az ún. poroszsüveg boltozattal, amelyet fél tégla vastagság­gal, gombaállványról, ill. döntve falaz­nak. Hasonlóan a falazóblokkos horcsikhoz felülről ezeket is híg cementha­barccsal kell „beönteni”. A boltozat fa­lazásánál tilos egyszerre egy gerenda­közt végigboltozni, mert az egy oldalról terhelt gerenda elhajlik, és a födém még az építés alatt leszakad. Csakis visszahagyott, 45 fokos lépcsőzéssel, szakaszonként és gerendaközönként egyszerre boltozva lehet haladni.

Fafödémek

Régebben a lakóépületek elsősorban a fa tartószerkezetű és kitöltő elemű födé­mekkel épültek. Manapság hazánkban elsősorban lakások belső födéméihez használunk fát. Egy fában gazdag or­szágban a fa felhasználása többszöröse is lehet a vasbetonnak, nálunk azonban a fafödémek csak töredéke a szilárd fö­démeknek. A fafödémek nem nehezek, gyorsan megépíthetők, jó hang- és hőszigetelők, elkészítésükhöz nem kell túl sok munka és különösebb szakérte­lem. Hátrányuk azonban a tűzveszé­lyességük, gombásodásra való hajla­muk és a korhadás veszély.

A faanyagú födémek teherhordó szerkezeti rendszerük szerint két fő cso­portba sorolhatók:

• sűrűgerendás és
• ritkagerendás fafödémek.

A sűrűgerendás födémek teherhordó gerendái közvetlenül egymás mellé ke­rülnek, a kitöltő elemek tehát nem szük­ségesek. A gerendák együttdolgozását 1,5-2,0 m távolságban elhelyezett, 4-5 cm átmérőjű, 8-10 cm hosszú keményfa csapok vagy ékek – esetleg mindkettő – biztosítják. Az ilyen födém neve csapos gerendafödém.

A teherhordó gerenda fenyőfából, kétoldalt leszélezve, középen kettéfűré­szelve készült. A gerendák felső felüle­tét nem munkálták meg. A faanyagú fö­démek között ez a típus a legnagyobb teherbírású, ezért emeletközi födém­ként is gyakran alkalmazták. A geren­dák felfekvése a teherhordó főfalakon legalább 12 cm, úgy, hogy a gerendavé­gek a falazat nedvesítő hatásától védet­tek legyenek. Ennek érdekében a geren­dák bütüs oldalánál a faanyag megfele­lő szellőzésére 2-3 cm-es légrést hagy­tak. A gerendák a falazaton végigfutó talpdeszkára fekszenek fel.

A ritkagerendás fafödémeknek a gyakorlatban igen sok fajtája használa­tos. Legismertebbek ezek közül a csak felső oldalukon deszkázott, ún. pórfödé­mek, valamint a borított gerendafödé­mek. A ritkagerendás fafödémeknél a ter­heléstől és a fesztávtól függő méretű (méretezett) gerendákat egymástól 80-100 cm tengelytávolságban he­lyezték el, és a teherhordó gerendák kö­zeit – a gerendák tengelyére merőlege­sen – deszkával borították.

A pórfödém gerendázatának csak fel­ső oldalán készül a 2-4 cm vastag desz­kaborítás. A deszkázat hézagait felülről – a töltőanyag lehullásának megakadá­lyozására – keskeny hézagtakaró lé­cekkel, fóliákkal vagy horonyeresztékes deszkával fedik le. A gerendázat és a deszkák alsó felülete általában nincs va­kolva, ezért a felületüket gondosan megmunkálják, gyalulják, esetleg má­zolják vagy színtelen lakkal vonják be (3/173-3/180 ábra).

E födém csakis lakáson belüli galéri­áknál, osztott szinteknél és közbenső födémként használatos. Hátránya az, hogy rugalmas, és az esetleges válasz­falterhelésre külön méretezni kell. Hőszigetelésként régebben földtapasztást, később salakot, ma pedig hőszigetelő lemezeket használnak, mert a belőle fejlődő gázok a fa szerkezetét erősen károsítják.

A borított gerendafödém méretezett gerendáit a terv szerinti, általában 80-100 cm-es tengelytávolsággal he­lyezik el a teherhordó falakra, majd fe­lül 2.. .4 cm vastagságú, alul pedig ettől eltérő méretű deszkaborítással látják el. A felső deszkaborítás 3-4 mm-es héza­gait hézagtakaró lécekkel kell takarni, majd erre kerülnek a feltöltés szerepét ellátó úsztató rétegek. E födémek akusz­tikai szempontból már kedvezőbbek az előzőeknél, de ez a típus is csak lakáson belül alkalmazható (3/181-3/184 ábra). Borított gerendafödémek készülhet­nek ún. kombinált (vagy öszvér) meg­oldással is, főleg ha a lakás technológi­ai igénye vagy a padlófűtés ezt megkí­vánja.

A fafödémeknél érdemes külön figyelni a következőkre:

• a beépített faanyagokat gombaölő és égéskésleltető anyaggal kell impreg­nálni, még feldolgozás közben, de a felületi megmunkálás (gyalulás) után;
• a gerendavégek legalább 12 cm-re feküdjenek fel a főfalra, és a felfek­vési felület gerendánként a terhelt fö­démfelület 1,2-1,4%-a legyen;
• tömör légzárású – főként borított fö­démmel – a belső légtereket vala­mely irányban szellőztetni kell, 1 lm³/4-4 cm² szabad keresztmet­szettel. Deszkázott födémnél elegen­dőek a deszkák rései.

A burkolatként vagy dekorációs alj­zatként felhasznált faforgács vagy lami­nált bútorlapok hátoldalát még a beépí­tés előtt, vastagságának fél méretéig kézi körfűrésszel be kell vágni úgy, hogy az így kialakuló rácsozat befogla­ló mérete 1 m-nél ne legyen hosszabb, és a rácsközök területe 5 m²-nél nagyobb ne legyen. Ezzel megakadályoz­hatók, de legalábbis a minimálisra csök­kenthetők az eltérő páraviszonyok miat­ti vetemedések.

3/179 ábra Nagy keresztmetszetű alul bordás fafö­dém, fejelt gerendával és váltósoros deszkaborí­tással 1 gyalult fagerenda; 2 fagerenda; 3 alsó deszka; 4 takaró deszka; 5 fólia; 6 kemény hőszigetelő le­mez; 7 heveder; 8 zajcsillapító lemezcsík; 9 vak­padló; 10 parkettaburkolat

3/180 ábra Fagerendák felfekvése téglafalon a) metszet; b) nézet; 1 bitumenes csupaszlemez 2 fagerenda; 3 légrés; 4 felső légrés; 5 hőszigete­lés; 6 végfal; 7 főfal; 8 födémdeszkázat

3/181 ábra Borított gerendafödém nádazott vakolattal, válaszfal-kiváltással 1 fagerenda; 2 szélezetlen deszkaborítás; 3 náda­zott vakolat; 4 kemény hőszigetelő lemez; 5 lágy hőszigetelő lemez; 6 légrés; 7 kettőzött deszkaterí­ték (vagy pallózás); 8 filc; 9 szalagparketta; 10 csu­paszlemez; 11 felületkezelt acélgerenda; 12 bitumoperlit; 13 válaszfal

3/182 ábra Borított gerendafödém szerelt alsó burkolattal, válaszfal ki váltással 1 fagerenda; 2 dekorlemez; 3 takaróléc; 4 hőszige­telés; 5 teherhordó deszkateríték; 6 temizol; 7 be­tonyp- vagy faforgácslap; 8 horonyléc; 9 szőnyeg­ vagy gumilemez burkolat; 10 rezgéscsillapító léc; 11 vasbeton gerenda; 12 hőszigetelő hulladékkal kitömött rés; 13 válaszfal

3/183 ábra Borított gerendafödém felső fiókdeszkázattal, alsó szerelt burkolattal 1 fagerenda; 2 vendégheveder; 3 fólia; 4 betonyp lemez; 5 dekorlemez; 6 fiókdeszkázat; 7 temizol; 8 párnafa; 9 hőszigetelés; 10 vakpadló; 11 parketta; 12 teherhordó válaszfal; 13 könnyített válaszfal

3/184 ábra Kombinált fafödém 1 fagerenda; 2 alsó deszkázat; 3 alsó burkolat vagy nádazott vakolat; 4 hőszigetelés; 5 légrés; 6 teher­hordó deszkázat; 7 temizol; 8 fólia; 9 hálós vasalá­si) aljzatbeton; 10 fejlemezes monolit vasbeton ge­renda; 11 padlóburkolat; 12 válaszfal

3/185 ábra Sík vasbeton lemezfödém 1 alsó teherviselő acélbetét; 2 nyíró acélbetét; 3 el­osztó acélbetét

Monolit vasbeton födémek

A vasbeton lemezfödémek a következő fő csoportokba sorolhatók:

• sík lemezfödémek;
• alul bordás lemezfödémek;
• felül bordás lemezfödémek;
• acélgerendás lemezfödémek.

A sík lemezfödémek bordázat nélkü­li vasbeton lemezek, két tartófal közöt­ti kisebb fesztávolságuk lefedésére al­kalmas szerkezetek (3/185 ábra). Ha a lefedni szándékozott tér fesztávolsága több, mint 3-4 m, akkor már olyan vastag lemezre lenne szükség, hogy célszerű sík födém helyett bordás vas­beton lemezfödémet tervezni. Az acél­betétek legkisebb mérete fővas betétnél 8 mm, elosztó betétnél pedig 6 mm. Az acélbetétek távolsága a lemez vastagsá­gának (v) legfeljebb kétszerese, és az acélháló közeinek területe legfeljebb 4 dm² lehet. A sík lemezfödém vastag­sága legalább 10 cm legyen.

Az alul bordás vasbeton lemezfödém teherhordó szerkezeti része alulról lát­ható bordákkal erősített, helyszínen ké­szített vasbeton lemez. A bordák ten­gelytávolságára nincs előírás, de célsze­rű 1,5…2,5 m bordaközöket tervezni. A bordák mérete, a lemez vastagsága, valamint a szerkezetbe épülő acélbeté­tek átmérője és darabszáma statikai számítások alapján határozható meg.

Ha a födém alsó felületét – a bordákat – el akarjuk takarni, akkor a bordák al­jára cement rabicot vagy más, szerelt, könnyű álmennyezetet kell felfüg­geszteni. Az alul bordás födém előnye a nagy fesztávolság, a statikailag előnyös meg­oldás. A padozat közvetlenül készíthe­tő a lemez felső felületére. Hátránya, hogy készítéséhez teljes felületű mintadeszkázat és alátámasztó állványzat szükséges, továbbá, hogy felülete eszté­tikai szempontból kifogásolható (3/186 c-f) ábra).

A felül bordás vasbeton lemezfödém­nél a teherhordó vasbeton lemez a bor­dák alsó síkjának magasságában helyez­kedik el. A lemez vastagsága általában 6-7 cm, a bordák szokásos tengelytávol­sága 1,0… 1,5 m. A bordák helyzete és magassági kötöttsége miatt ez a födém­típus nem gazdaságos, ezért igen ritkán készül. Egyetlen előnye, hogy a borda­közöknél kialakuló teknőszerű mélyedé­sekben még a nagy átmérőjű csővezeté­kek is akadálytalanul vezethetők.

3/186 ábra Vasbeton lemezfödémek a) síklemez; b) felül bordás; c) alul bordás; d) kettős lemezes; e) felül bordás, acélgerendával; f) alul bor­dás, acélgerendával; 1 vasbeton lemez; 2 gerenda; 3 koszorú; 4 ékelés; 5 l-acél tartó; 6 nyomott öv; 7 üregképző betét (vagy hőszigetelés); 8 összekötő borda

3/187 ábra Lemezzsaluzat állványzata 1 oszlop; 2 papucs; 3 hosszheveder (süvegfa); 4 keresztheveder; 5 mintadeszkázat

3/189 ábra Zsaluzat alátámasztó oszlopok a)…c) különböző típusok; 1 fix rúd; 2 állítható rúd; 3 rögzítő karmantyú

3/188 ábra Monolit födém zsaluzása szerelt áll­ványzattal 1 tartó (fém-)oszlopok; 2 állítható bilincs; 3 szerelt kereszttartó; 4 rácsozat; 5 süvegfa; 6 rácsos tartók; 7 deszkateríték; 8 monolit vasbeton borda; 9 vasbeton lemez

Az acélgerendák közötti téglabetétes vasbeton lemezfödém 90-120 cm-en-ként elhelyezett, statikai számítás alap­ján kiválasztott I-acél gerendákból, és a közéjük készülő, kb. 8 cm vastag, kis­méretű téglákkal betétezett vasbeton lemezből áll.

A téglasorok között az acélgeren­dákra merőlegesen kihagyott, 6-8 cm széles résekben helyezkednek el a 6-8 mm átmérőjű fővasak. A fővasak az acélgerendák vállain támaszkodnak, helyzetüket az acélgerendák vállainál és a lemez közepén egy-egy 6 mm átmérő­jű elosztó acélbetét rögzíti. A réseket a vasalás elkészítése után ki kell betonoz­ni. A téglák elrendezésétől függően, a fővas betétek 15-20 cm-enként helyez­kednek el a lemezben. Ha a fesztávol­ság vagy a terhelés a szokásosnál na­gyobb, akkor a téglák fölé 5 cm vastag, ún. felbeton is készül.

E födém előnye a tisztán vasbeton anyagú bordás lemezfödémekhez ké­pest, hogy nem olyan nehéz, és jobban vakolható. Hátránya, hogy építéséhez teljes felületű zsaluzat szükséges. Az acélgerendák közötti lemezfödém gerendák közötti födémmezői nemcsak téglabetétes, hanem monolit vasbeton lemezzel is kitölthetők. Ezek az ún. merev acélbetétes födémek, amelyek a lemez gerendához viszonyított helyzete szerint lehetnek alsó- és felsőbordás lemezek.

A gerendák tengelytávolsága 1,2-2,0 m, a teherhordó vasbeton le­mez fő acélbetétei a gerendákra merőle­gesek, elosztóvasai pedig azokkal pár­huzamosak. A lemezek vastagsága a terheléstől és a fesztávolságtól függően 6-10 cm (lásd: 3/186 e-f ábra). A felsőbordás lemez alsó síkja egy­beesik az acéltartó alsó övlemezével. A lemez felett elhelyezkedő rétegek azo­nosak a poroszsüveg födém rétegeivel.

Az alul bordás födémekre a padlóbur­kolat rendszerint feltöltés nélkül kerül. A gerendák fölötti betontakarás (v_x) legalább 2/3 része legyen a lemezvas­tagságnak (v). YTONG elemekből épülő lakóház ferde födémének építése – munka közben.

3/190 ábra Rácsos zsaluzattartó különböző fesztávokra 1 fix elem 2 csúszó elem

3/191 ábra Feszített gerendás födém koszorúba bekötött beton béléstesttel 1 vasbeton gerenda; 2 beton béléstest; 3 kibetonozás; 4 felbeton; 5 hószigetelés-ragasztó habarcs; 6 keménytáblás hőszigetelés; 7 vakolat; 8 koszorú; 9 hosszvasak; 10 kengyelek; 11 előfalazás; 12 pincefal; 13 védőfal, 14 talajnedvesség elleni szigetelés; 15 lábazat; 16 főfal; 17 homlokzatvakolat

A helyszínen készülő monolit födémek alátámasztása

A vasbeton lemezfödémeknek – mint már említettük – több hátránya is van az előre gyártott elemes födémekhez ké­pest. Ilyen hátrány a zsaluzatok, illetve az alátámasztó állványzatok szükséges­sége. A zsaluzatok két fő része a tartó áll­ványzat és a zsaluzat deszkázata. Ha­gyományos zsaluzásoknál ezek együtt épülnek meg, óriási fafelhasználással (3/187 ábra). Faanyagú állványzat a nagy munkaidő felhasználás és a fa tete­mes ára miatt csak a legszükségesebb esetekben épül.

Monolit vasbeton födémek állvány­zataként célszerű részben vagy teljesen előregyártható és szerelhető rendszert felhasználni (3/188-3/190 ábra). A zsaluzati „teríték” egyszerű deszkákból vagy kész zsalutáblákból készül. Hely­ben ácsolt zsaluzat akkor is szükséges, ha kiegészítő és bordázati zsaluzatként zsalutáblákat használnak.

Előre gyártott vasbeton födémek

Az előre gyártott vasbeton födémek ele­mei – szemben a monolit födémekkel – nem a helyszínen, az épület építésekor, hanem azt megelőzően, az előregyártó üzemekben, épületelem gyárakban ké­szülnek. Előregyártásukból adódóan e födémeknek számos előnyük van a helyszínen készülő födémekhez képest, amelyek részben a födémelemek gyár­tásánál, részben pedig a legyártott ele­mek beépítésénél jelentkeznek.

Az előregyártás során ugyanis:

• a födémelemek szigorúbb technoló­giai fegyelem mellett, jobb minőség­ben készülnek;
• a nagyfokú gépesítés nemcsak a ter­melékenység emelkedését és ezáltal a gyártási költségek csökkenését eredményezi, hanem kihat a minőség javulására, ellenőrzésére és ezen ke­resztül állandósulására is;
• a födémelemek fémzsaluzatokban ké­szülnek, miáltal az önköltség csökken és az elemek méretpontossága nő. Az előnyök ráadásul nemcsak az elő­re gyártott elemek gyártásakor, hanem az épületbe való beépítéskor is jelent­keznek. Előre gyártott elemes födém­szerkezetnél:
• a munkahelyi élőmunka-ráfordítás jelentősen csökken;
• felesleges a drága, fából készült zsa­luzat alátámasztó állványzat;
• az elhelyezett szerkezetek azonnal, teljes mértékben megterhelhetők;
• felesleges a beton munkahelyi utóke­zelése és a téli fagy védelem.

Vasbeton gerendás födémek

A vasbeton gerendás födémek – az előbb felsorolt előnyök és könnyű beépíthető­ségük miatt manapság igen elterjedtek. A födém két fő része:

• a teherhordó gerendázat (elsőrendű teherhordó szerkezet);
• a kitöltő elemek (másodrendű teher­hordó szerkezet).
• A teherhordó rész fölé kerülnek az épület rendeltetésétől függő számú és fajtájú egyéb rétegek.
• Az előre gyártott gerendák szerkeze­tük, készítésük, anyaguk szerint két fő csoportba oszthatók:
• normál vasbetétes, hagyományos technológiával készülő vasbeton ge­rendák (G; Gm; FI; Fk);
• nagy szilárdságú feszítőhuzalokkal készített előfeszített födémgerendák (E; M; PPB);

A kitöltő elemek lehetnek:

• B jelű béléstestek (a normál vasbeté­tes gerendák között);
• EB és MB jelű béléstestek (a feszített gerendák közeinek kitöltésére);
• vázkerámia kitöltő elemek. Vasbeton gerendás födémek számos változatban, 2,4-7,6 m fesztávolságokkal épülhetnek. A leggyakrabban a 4,2-6,00 m-es gerendákat használják. Gazdaságossági szempontból a födém­szerkezet karcsúságát is figyelembe vé­ve, a feszített gerendás födém a legjobb (3/191-3/194 ábra). Az egyes geren­dák terhelhetősége megfelelő beépítés­sel megháromszorozható.

Az „E” jelű gerendák esetén például a födém teher­bírása a következők szerint növelhető:

• Mértékadó a gerenda teherbírása ön­magában (ez az induló érték);
• Gerenda magasságú bélés (FB kerá­mia, ill. EB 30 vagy 60/19-es bélés­test, közeik kibetonozva;
• Gerendánál magasabb bélés (EB 60/24-es), közeik kibetonozva;
• A gerendák melletti kibetonozás megfejelése;
• Gerendák és bélés feletti felbeton (min. 3 cm) készítése;
• Gerendák és bélés feletti vasalt felbe­ton készítése;
• Az előbbiek további erősítése a ge­rendahornyokba helyezett pótvasak­kal;
• A gerendák sűrűbb elhelyezése (egy­mástól 60, 30, esetleg 15 cm-re).

Az M jelű előfeszített gerendák és a hozzájuk tartozó béléstestek beépítésé­nek szűkebbek a variációs lehetőségei, de csökkentett tengelykiosztással és fel­ betonnal jelentősen növelhető a terhel­hetőség. A feszített gerendák közé ide­álisak a kerámia béléstestek, csekély önsúlyuk és egyszerű beépíthetőségük, valamint jó vakolhatóságuk miatt. Ára viszont ezek miatt természetesen magasabb, mint a többi típusé.

A 4,2 m fesztávolságúnál nagyobb feszített gerendákat középen a födém­készítés időtartamára alá kell támaszta­ni, hogy építés közben a gerendák ne lengjenek be. Az építés közbeni munka­folyamatok miatti mozgások a frissen betonozott szerkezetek repedezését, sőt egyenletes ritmusú mozgások esetén a szakadását idézheti elő. 7-10 napos szilárdulás után azonban az alátámasz­tás már nem szükséges, eddigre a fö­dém már együttdolgozóvá válik. Abban az esetben, ha a födém fölötti szint fala­zása a betonozást követő második na­pon kezdődik, az ideiglenes alátámasz­tást 3,60 m-nél kezdjük építeni, 5,40 m és e felett két sorban építjük meg, és a szintfalazás idejére bent hagyjuk.

A felső födémhez az alsó kibontott áll­vány már mindenképpen átépíthető. Gyakori rezgésnek kitett helyeken, pl. forgalmas utak közelében a födémszer­kezet fel betonját hálós vasalással kell ellátni. A koszorúba való csatlakozásnál a gerendák két oldalán ún. bajuszvasa­kat – más néven nyíró pótvasakat – kell elhelyezni, mert a feszített gerendák – gyártási módjukból adódóan – nem tartalmaznak nyíróvasalást. Tekintettel ar­ra, hogy a feszített gerendák terheletlen állapotban felfelé íveltek (1-2 cm-rel), az alátámasztó állvány építésénél ehhez alkalmazkodni kell; a béléstestek elhelyezése után kiegyenesedett gerendá­kat kell alátámasztani (3/195 ábra).

A feszített E-gerendás födémek – a gyakorlati tapasztalatok alapján – ferde síkkal és nem terhelt mezőkben is meg­építhetők úgy, hogy a ferde síkú födém­rész szilárd kitöltő elemeivel a falko­szorúra támaszkodik. Ezen ferde szaka­szokon a gerendáknál „fejelt” vagy fel­ betonnal végigfutó pótvasakat kell el­helyezni. Az alkalmazási előírások és a szabványok szerint azonban sem E-gerendák, sem egyéb vasbeton tartók (kivéve a PPS) nem építhetők be ferde sík­kal, csakis vízszintes, sík födémbe. Ki­sebb, közepes fesztávolságú családi há­zaknál viszont előfordulnák, ezért fel­tétlenül meg kell említenünk ezt a fajta beépítést is (3/196-3/198 ábra).

3/192 ábra E-jelű vasbeton gerendás födém beton béléstesttel a) EB 60/24 béléstesttel; b) EB 60/19-es béléstest­tel; c)…d) 60, ill. 30-as béléstestek kombinációjá­val; 1 vasbeton gerenda; 2 EB 60/24 béléstest; 3 EB 60/19 béléstest; 4 EB 30/19 béléstest; 5 kibetono­zás

3/193 ábra E-jelű vasbeton gerendás födém, kerámia béléstesttel a) gerendával egysíkú kibetonozással; b) fejelt ki­betonozással; c) fel betonnal és kibetonozással; 1 vasbeton gerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibeto­nozás; 4 gerenda fejbeton; 5 felbeton; 6 gerendák közötti pótvas; 7 teherelosztó acélháló; 8 nyomott vasbeton öv (M = 60 cm)

3/194 ábra M-jelű vasbeton gerendás födém 1 vasbeton gerenda; 2 MB 100-as béléstest; 3 kibetonozás

3/195 ábra Födém alátámasztó állványzat szere­léshez és zsaluzáshoz a) vasbeton gerendákhoz; b) FERT födémhez; c) monolit vasbeton födémhez, ácsolt és szerelt áll­ványzattal; 1 főfal; 2 feltöltés; 3 terhelt födém; 4 süvegfa; 5 faoszlop; 6 rácsozat; 7 ferde támasz; 8 cövek; 9 ékelés; 10 talp; 11 talpheveder (palló); 12 papucsfa; 13 zsaluzó deszka; 14 zsaluzó heve­der; 15 rácsos (teleszkópos) tartó; 16 teleszkópos oszlop; 17 bakdúcos oszlop; 18 vasbeton gerenda; 19 beton béléstest; 20 FERT födémgerenda; 21 ke­rámia béléstest; 22 vasbeton

3/196 ábra Osztott szintű családi ház metszete, ki­egészítő ferde és vízszintes síkú feszített vasbeton gerendás födémmel

3/197 ábra Osztott szintű családi ház metszete, részleges beltéri ferde és vízszintes síkú feszített vasbeton gerendás födémmel

3/198 ábra Feszített gerendás födémek csomó­ponti részletei 1 E-jelű vasbeton gerenda; 2 béléstest; 3 főfal; 4 vá­laszfal; 5 hőszigetelés; 6 vasbeton koszorú; 7 előfa­lazás; 8 csupaszlemez-sáv; 9 talpszelemen; 10 tő-csavar; 11 kiegészítő vasbeton gerenda; 12 kibetonozás; 13 perlit beton; 14 aljzatbeton; 15 bennmara­dó zsalu; 16 szarufa; 17 pótvasak; 18 könyökfa; 19 légrés; 20 fólia; 21 ellendeszkázat; 22 tetőlécezés; 23 csavaros kötés; 24 saru; 25 orrdeszka; 26 zsalus deszkázat; 27 alsó deszkázat; 28 heveder; 29 5…10 mm-es rések; 30 függesztő; 31 felbeton; 32 burkolat

Feszített vasbeton PPB gerendás födémrendszer

A B VM által gyártott, EP jelű feszített vasbeton gerendákból a hozzájuk tarto­zó béléselemekkel, a hagyományos és a nyitott rendszerű iparosított technológi­ával épülő, egy- és többszintes lakóépü­letekben sokfajta igényt kielégítő, sok­féle födémszerkezet építhető.

A PPB födémszerkezetek fő tartóele­mei az előfeszített vasbeton gerendák, amelyek háromféle keresztmetszeti mé­rettel (13, 15 és 17 cm magassággal), keresztmetszetenként többféle huzal­számmal, 2,40.. .7,80 m között, 60 cm-es lépcsőkben változó falköz mérettel készülnek. A 60 cm tengelytávolsággal elhelyezett gerendák közé különböző alakú, méretű és anyagú béléstestek építhetők be. Nagyobb teherbírási igény esetén a gerendák kettesével (duplázva) is elhelyezhetők.

A födémszerkezethez négyféle anya­gú béléstest használható (3/199, 3/200 ábra):

• teherhordó felső lemezes, 17, 19 vagy 21 cm magas normál beton bé­léstest;
• 15 cm magas kohó habsalak bélés­test;
• 15 vagy 19 cm magas vázkerámia béléstest;
• 22 vagy 24 cm magas Nikecell betétes béléstest.

A kohó habsalak és vázkerámia anya­gú béléstestek fölé 4 cm vastagságú, a Nikecell betétes béléstestek fölé pedig 5 cm vastag helyszínen betonozott va­salt lemezt kell készíteni.

A helyszíni beton a béléstestek kö­zött, a gerendákkal együttdolgozó, azok teherbírásában lényeges szerepet válla­ló fejrészt alkot, amit minden szerkeze­ti változatnál el kell készíteni. Helyszí­nen kell betonozni ezenkívül a béléstes­tek feletti, hálóval vasalt lemezt, amely elosztja a terheket, összefogja a födém­szerkezetet. Ez a vasalt betonlemez megfelelő teherhordó képességű, egy­máshoz horonnyal csatlakozó felső övű beton béléstesteknél nem szükséges; ilyenkor a gerenda fel betonján kívül csak a béléstestek felső övében lévő hornyot kell a helyszínen kibetonozni.

3/199 ábra PPB-jelű feszített gerendás födémek a)…b) normál betonnal; c)…d) kerámia bélés­testekkel; 1 EP-jelű vasbeton gerenda; 2 BB2 béléselem; 3 BB1 béléselem; 4 BV (154 és 174 mm) kerámia béléstest; 5 BV (194 mm) kerámia béléstest; 6 kibetonozás; 7 felbeton (min. C10); 8 pótvasak; 9 keresztirányú (elosztó) vasak

3/200 ábra PPB-jelű feszített gerendás, BKF (220 és 240 mm) nikecell betétes béléstestes födém 1 vasbeton gerenda; 2 BKF bélés; 3 papucselem; 4 kibetonozás

3/201 ábra FERT gerendás födém tetőtéri csomó­pontja 1 FERT gerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibetono­zás; 4 felbeton; 5 csupaszlemez; 6 hőszigetelés; 7 fólia; 8 aljzatbeton; 9 koszorú; 10 hosszvasak; 11 kengyel; 12 főfal; 13 vakolat; 14 gallér; 15 talpszelemen; 16 tőcsavar; 17 kapocs vas; 18 szarufa; 19 lécezés; 20 előfalazás; 21 csupaszlemez; 22 homlokzatvakolat

A gerendákat egyes födémváltoza­toknál építés alatt támaszközben is alá kell támasztani. Az állványzat feladata egyrészt az ideiglenes állapot biztosítá­sa, másrészt a födém végleges alakjá­nak megfelelő kialakítása.

Vázkerámia-béléstestes födémek

A vázkerámia-béléstestes födémek a gerendás-béléstestes födémek csoport­jába sorolhatók. A terheket itt is vasbe­ton gerendák viselik, ezek a gerendák azonban a vázkerámia zsaluzó idomtestekben, a helyszínen vagy előregyártó üzemben betonozva, normál betonacé­lokkal készülnek.

Az előregyártón vázkerámia-héjele­mes gerendák közeit az egyes födém­rendszerekhez tartozó béléselemek töl­tik ki. Ezek a kitöltő béléselemek több­féle méretben készülnek, hogy a födém minél több variációban épülhessen.

Az ilyen födémeknek több előnyös tulajdonságuk is van:

• a gerendák vázkerámia-elemei he­lyettesítik a zsaluzatot;
• a gerendák viszonylag kis önsúlya lehetővé teszi a kézi mozgatást és el­helyezést;
• a födémszerkezethez nem szükséges külön feltöltés, mivel hőtechnikai tulajdonságai kedvezőek.

A vázkerámia-elemes födémeket a hazai gyakorlatban széles körben alkal­mazzák, lakó- és hétvégi házaknál egyaránt. További előnye a 0-6,0 m-es falközben a szinte egyedi kialakítha­tóság (3/201 ábra). A FERT-födém készítése közel azo­nos az E-gerendás födémekkel, azzal a lényeges különbséggel, hogy a gerendá­kat építés közben 1,5-2,0 m-enként alá kell támasztani. A sík és ferde födémek pótvasakkal, a szabvány elő­írásainak megfelelően készíthetők (3/203, 3/204 ábra).

3/202 ábra FERT gerendás födém a) normál, a béléstest szintjével egybeeső kibeto­nozással; b) fejelt kibetonozással; c) fel betonnal és kibetonozással; d) vasalt fel betonnal és kibetono­zással; 1 FERT födémgerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibetonozás; 4 betonfejelés; 5 felbeton; 6 pótvas; 7 teherelosztó acélháló; 8 nyomott vasbeton öv

3/203 ábra YTONG falazóelemből készült lakóház, vízszintes és ferde síkú FERT födémmel

3/204 ábra FERT födém csomóponti részletei 1 FERT gerenda; 2 kibetonozás; 3 kerámia bélés­test; 4 zsaluzat a betonozáshoz; 5 koszorú; 6 kibe­tonozás; 7 vasbeton áthidaló; 8 hőszigetelés; 9 cementsimítás; 10 YTONG téglafal; 11 YTONG válasz­fal elem; 12 csupaszlemez; 13 talpszelemen; 14 tő-csavar; 15 szarufa; 16 aljzatbeton; 17 bennmaradó zsaluzat

Vasbeton pallófödémek

Az előre gyártott vasbeton födémek leg­korszerűbb, az építést leginkább meggyorsító típusa a pallófödém. Be­emelésük kézi erővel nem lehetséges, de az építési tevékenység egyre na­gyobb fokú gépesítésének köszönhető­en a födémpallók beépítése rohamosan terjed.

A födémpanel olyan nagy méretű – több négyzetméter felületű – térlefedő és alátámasztó szerkezet, amelynek egyik fő méretét az alátámasztó szerke­zetek egymástól való távolsága (a fal­köz), a másik méretét pedig a meglévő szállító- és emelőszerkezetek műszaki adottságai határozzák meg. A gyakorlatban az alul-felül sík fö­démpaneleknek számos fajtáját hasz­nálják, amelyek méreteik, illetve tö­megük és keresztmetszetük alapján cso­portosíthatók.

Méreteik és tömegük szerint a sík pa­nelek lehetnek:

• középelemes és
• nagyelemes födémpanelek.

A középelemes panelek közé tartoz­nak az ún. pallófödémek. A nagyelemes födémpaneleket a házgyári épületek építéséhez alkalmazzák tömegesen.

Az alul-felül sík panelek keresztmet­szetük szerint lehetnek:

• körüreges födémpanelek és
• tömör vasbeton lemezek. Lakóépületeknél általában az alul-fe­lül sík paneleket használják.

Hagyomá­nyos építéstechnológiával készülő épü­letek födéméihez középelemes födém­panelek vagy födémpallók használha­tók.

A födémpallókat általában kéttáma­szú tartóként, de a csatlakozóhézagok­ban elhelyezett felső acélbetétekkel többtámaszúként is beépíthetők. Két változata:

• a PK jelű körüreges feszített vasbe­ton födémpalló;
• a PS jelű körüreges feszített vasbeton födémpalló.

A pallók vastagsága 19 cm, névleges szélességük 60, ill. 120 cm. (A jelölés­nél a P a palló rövidítése, a K a kes­keny, az S a széles méretre utal.) A pallókat névleges szélességük sze­rinti alaprajzi osztástávolsággal, teljes szélességük mentén 10 cm-es sávon felfektetve, a koszorúkba kötve kell beépíteni. A bekötés minőségének biz­tosítására a pallók közötti hornyoknál mindkét oldalon bekötővasakat kell el­helyezni.

A pallók falon való egyenletes fel­fekvését a sűrű cementhabarcs ágyazat biztosítja. Pallók alatti ágyazati réteget a végleges helyre való beállítással egy időben kell elkészíteni. Födémpallókból a szabványok szerint csak vízszintes sí­kú födém építhető. Előfordul azonban, hogy hasznos terhet gyakorlatilag nem viselő, koszorúkra támaszkodó ferde födémet készítenek velük (3/205 ábra).

Statikai méretezése alapján pallós födémek úgy készíthetők, hogy a pane­lek közé beton vagy kerámia bélés test­sort iktatnak be. Bizonyos esetekben (pl. közművezetékek, szellőzők, kémé­nyek elhelyezésekor) ez még kedvező is lehet.

3/205 ábra PK, ill. PS panelekből épülő lakóépület, vízszintes és ferde síkú födémmel 1 főfal; 2 koszorú; 3 előfalazás; 4 talpfa; 5 vasbeton gerenda; 6 monolit kiváltó gerenda; 7 kibetonozás; 8 PS födémpalló; 9 PK födémpalló; 10 csupasz­lemez; 11 zsaluzat; 12 szarufa; 13 hőszigetelés; 14 aljzatbeton; 15 kiegészítő hőszigetelés; 16 burkolati réteg; 17 válaszfal; 18 légrés

Ferde tetőfödémek

Az utóbbi időkben megsokasodott tető­téri beépítések különböző, ferde födé­mekhez is megfelelő technológiákat igényelnek. A vasbeton anyagú födé­mekkel foglalkozó részben bemutat­tunk már néhány megoldást. Itt a könnyűszerkezetes kialakításokkal fog­lalkozunk. A ferde, tetővel összeépített födémek készítésének módja még nem annyira közismert, mint a hagyomá­nyos födémeké.

Mindannyian megfi­gyelhetjük ezt a tömegesen rosszul ké­szített tetőtéri födémeknél, ahol téli időben már egyszerű szemrevételezés­sel jól láthatók a hibák. Termo víziós vizsgálatokból pedig az derül ki, hogy a tetők hőszigetelése 80-90%-ban nem megfelelő. Friss hóesésben, 1-5 °C hő­mérsékletnél vagy zúzmarás tetőknél jól kirajzolódnak a rosszul elkészített hőszigetelések, a hó vagy zúzmara a te­tőről egyenlőtlenül olvad le. A rajzola­tok érdekessége még, hogy a szarufák is kirajzolódnak a jó hőszigetelő képessé­gű fa mögött, illetve fölött. A szigetelt tetőfödém leglényege­sebb problémája a tető és födém tökéle­tes szellőztetése és a páradiffúziós léle­geztetés, valamint a héjalás alá kerülő csapadék (pl. pornó) akadálytalan elpárologtatása (3/206 ábra).

3/206 ábra Tető és tetőfödém tökéletes szellőzteté­se, külön-külön légjáratokkal.

A hőszigetelés háromféle módon építhető be a tetőszerkezetbe:

• a szarufák közé (3/207 ábra);
• átfutó réteggel a szaruzat alá, ke­reszthevederezéssel (3/208 ábra);
• átfutó réteggel a szaruzat fölé, de a héjalás alatt szabad szellőző kereszt­metszet kialakításával (3/209 ábra).

A rétegek helyes megválasztásán túl igen lényeges a szigetelőtáblák jól tö­mörített beépítése, mivel igen gyakori meghibásodásokat okoz a közel párhu­zamos szarufák közé behelyezett párhu­zamos oldalú elemek pontatlan beépíté­se. A táblás lemezeket még beépítés előtt méretre kell vágni, mégpedig ék alakúra (3/210 ábra). Az ék alakú vágás­nál a hulladék csak töredék mennyisége a párhuzamos kialakításhoz képest, és a beépítéskor is lényegesen pontosabb megoldást adnak (3/211.. .3/213 ábra).

A kétrétű hőszigetelés bizonyos ese­tekben túlméretezettnek tűnik, főleg, ha a szabvány által megkívánt értékeket követjük, pedig nyári időben még ez is vékonynak bizonyul, mert a cserépfedés alatt (főként sötétebb színűek alatt a hő­mérséklet a 70-80 °C-t is eléri: ez pedig azt jelenti, hogy a tetőtér szélcsendes időben, nyáron nemigen lakható.

3/207 ábra Szarufák közötti ferde síkú födém hőszi­getelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alsó (diffúziós) légjárat; 8 alátét­deszka; 9 tetőfólia; 10 csupaszlemez; 11 tetőléce­zés; 12 THERWOOLIN; 13 alsó burkolat; 14 deszká­zat; 15 ereszmagasítás; 16 talpszelemen; 17 szaru­fa

3/208 ábra Szarufák alatt szerelt ferde síkú födém hőszigetelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alátétdeszka; 8 tetőfólia; 9 THER­WOOLIN; 10 alsó burkolat; 11 alsó légrés; 12 fólia­tartó léc; 13 tetőlécezés; 14 talpszelemen; 15 eresz­magasítás; 16 alsó ritkított deszkázat; 17 orrdesz­ka; 18 csupaszlemez; 19 szarufa

3/209 ábra Szarufák fölött szerelt ferde síkú födém hőszigetelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alátétheveder; 8 tetőfólia; 9 THER­WOOLIN; 10 alsó burkolat; 11 szarufa; 12 talpsze­lemen; 13 ereszmagasítás; 14 ereszdeszkázat; 15 csupaszlemez

3/210 ábra Táblás hőszigetelő lemezek leszabása beépítéshez 1 táblás lemez; 2 hulladék

3/211 ábra Szarufák közötti egyrétű hőszigetelés beépítése ferdén vágott elemekből 1 szarufa; 2 hőszigetelés; 3 ellenléc; 4 tetőléc; 5 alátétfólia; 6 szaruzat köz

3/212 ábra Szarufák közé, ill. alá kerülő kétrétegű hőszigetelés készítése ferdére szabott elemekből 1 szaruzat közötti hőszigetelés; 2 alsó hőszigetelés; 3 szarufa; 4 alsó heveder; 5 papucselem; 6 fólia; 7 alátétdeszka; 8 légrés

3/213 ábra Szarufák között és alatt beépített keresztirányú hőszigetelő rétegek 1 ferdén vágott első hőszigete­lő réteg; 2 keresztirányú hőszi­getelés; 3 szarufa; 4 kereszthe­veder; 5 függesztő saru; 6 fó­lia; 7 alátétdeszkázat

Különleges sík födémek

Szerte a világon, a fejlett technológiával rendelkező országokban egyre nagyobb teret hódít a zsaluzóelemes falazati és födémrendszer. A zsaluzóelemes fö­dém részleges előregyártás után, hely­színi beépítéssel és betonozással nyeri el végleges alakját (3/214-3/215 ábra), illetve magasságát. Hazai tipizálás hiányában az ilyen elemeket legyártás előtt statikusnak kell méreteznie, és meg kell terveznie a be­építést is, mind a vasalás, mind az anyagminőség vonatkozásában.

Öszvér födémeknek nevezik az olyan födémeket, ahol eltérő anyagokat, elté­rő módon építenek össze. Ezek közül mutatunk be ízelítőül egy-egy példát (3/216 ábra). Ilyen megoldásokkal a hazai szabványok nem foglalkoznak, ezért csak statikai méretezés alapján építhetők be.

3/214 ábra Zsaluzóelemes fö­dém 1 beemelt zsaluzóelem; 2 zsaluzóelem mint tartószerkezet; 3 pótvasak; 4 állványzat; 5 bé­léstest; 6 kibetonozás; 7 padozati réteg

3/215 ábra Zsaluzóelemes födém beépítése a) zsaluzóelemes fallal; b) YTONG fallal; 1 zsaluzó-elemes födémpalló; 2 födémkibetonozás; 3 bélés­test; 4 koszorú; 5 pótvas; 6 zsaluzó-falázó elem; 7 koszorúelem; 8 falkibetonozás; 9 YTONG falazó­elem; 10 előfalazás; 11 hőszigetelés

3/216 ábra „Öszvér” födém a) dobozszerű, fagerendás; b) négyzetes, fagerendás; 1 fagerenda; 2 kerámia béléstest; 3 vasbeton gerenda; 4 vasalt felbeton-fejlemez; 5 fólia; 6 vako­lat; 7 takaróléc

Boltozatok

Az acélgerendák közötti poroszsüveg boltozatok a vízszintes teherhordó szer­kezetek csoportjába – és ezen belül a födémek körébe – tartoznak. Rendelte­tésük a terek elhatárolása, illetve nagy belső terek vízszintes irányú elosztása. A boltozatok íves felületű szerkeze­tek, amelyekkel azonos szerkezeti vas­tagság és anyag mellett nagyobb terek hidalhatok át, mint a vízszintes födé­mekkel.

A boltozatok sugárirányban rakott, ék alakú kövekből vagy téglákból készül­nek, amelyek a saját tömegük és a felül­ről ható egyéb terhek – burkolatok ter­he, hasznos terhelés – hatására feszül­nek egymáshoz. A szerkezetben csak nyomóerők keletkeznek, és ennek felis­merése vezetett ahhoz, hogy hajlítószilárdsággal nem vagy csak igen kis mér­tékben rendelkező anyagokkal – kő, tégla – hatalmas fesztávolságú tereket fedtek le. A boltozat elemei az ékhatás következtében nem tudnak egymáshoz képest elmozdulni. A belső erők a zára­déktól a vállak felé hatnak, és a boltozat vallanak felületén, arra merőlegesen adódnak át a gyámfalakra.

Téglaboltozatoknál az elemek sugár­irányú elhelyezkedése a téglák megfa­ragásával vagy ék alakú habarcshéza­gok kialakításával biztosítható. A ha­barcs megszilárdulása után kialakul a boltozatos erőátadás. A boltozat a benne keletkező nyomó igénybevétel folytán jelentős oldal­nyomást továbbít az alátámasztó szer­kezetek, az ún. gyámfalak felé. A kelet­kező oldalnyomás egyrészt a boltozat ívének vezér görbéjének – alakjától, másrészt a boltozatra ható terhelés nagyságától függ. Az előbbi az oldalnyomás irányát – a gyámfalra átadódó nyomóerő hatásvonalát -, az utóbbi pe­dig nagyságát határozza meg.

Ugyano­lyan nagyságú terhek esetén egy alacso­nyabb és egy magasabb ívű boltozat kö­zül az alacsonyabb ívű boltozat oldal­nyomása a nagyobb. Ez az oldalnyomás az alátámasztó falazat tömegének – vas­tagságának – növelésével, támpillérek­kel, vagy vízszintes irányú, a két gyám­falat összefogó vonóvasakkal vehető fel (3/217 ábra). Lakóházak pincéjénél manapság egyre gyakrabban építenek ismét boltozatokat.

3/217 ábra Téglaboltozat 1 boltozati fesztáv; 2 ívmagasság; 3 gyámfal; 4 ív; 5 záradék; 6 kitűzési tengely; 7 boltozati váll; 8 bol­tozati kezdő sor; 9 vállszélesség; 10 hátfalazat; 11 belső ívfelület (intradosz); 12 erősítő borda; 13 boltozat palástfelülete (extradosz)

A szerkezeti falakat – még egyszintes épületek esetén is – merevíteni kell, mert az altalaj egész kismértékű süllye­dése mellett, a merevítetlen szerkeze­tekben a szélnyomás komoly károkat okozhat.

Az épületek szerkezeteinek olyan rendszert kell alkotniuk, amelynek egyes részei egymást merevítik, és együtt összefüggő, merev egészet alkot­nak. Az egyes szerkezeti részeket a jobb merevítés érdekében össze kell kötni. A falat a falra merőleges szerkezetek támasztják ki (pl. födémek), a falkötő ­vasak, illetve a vasbeton koszorúk pedig összekötik őket, és vízszintes merevítést biztosítanak az egésznek.

Falkötő vasak

A régi építésű házakat, függetlenül azok falazati rendszerétől, födémenként, a födém magasságában falkötő vasakkal fogták össze. A falkötő vas anyaga 10/50-es lapos acél, melyek hosszirány­ban végigfutnak a főfalakban a födém­gerendák alatt vagy ritkább esetben fö­lötte (3/149 ábra). A felső vezetés épí­tési szempontból jobb ugyan a födém kapcsolása miatt, a teherelosztás azon­ban kedvezőtlenebb.

Fa födémgerendák főfalba kötésé­hez ún. fejelő vagy horgonyvasalást készítenek (3/150 ábra). Manapság az osztott szintű lakásoknál kialakított bel­ső fafödémek fagerendáit a vasbeton koszorúba kötjük be, de használhatók hasonló falkötő vasak is.

3/148 ábra Fél elemek behelyezése a falnyílásba a) fél-fél elem; b) behéjazás; 1 hálós elemek; 2 behelyezés; 3 főfal; 4 szegezés

3/150 ábra Falkötő vas fafödém hosszirányú gerendabekötéshez a) metszet; b) alaprajz; 1 főfal; 2 csáklyás falkötő ­vas; 3 horgonyvas; 4 szellőző rés; 5 hőszigetelés; 6 bitumenes lemezcsík: 7 fagerenda; 8 átkötő csavar

Vasbeton koszorúk

Vasbeton koszorúk általában az épület födémével egy magasságban, az alapok vagy lábazatok szintjén, de esetenként egyéb helyeken is készülnek, például tetőtéri magasításoknál kialakuló térd­falak vagy mellvédfalak tetőszerkezeti csatlakozásánál.

A vasbeton koszorú lényegében a födém magasságában megépített olyan vasbeton gerenda, amely teljes hosszá­ban a falon fekszik. A koszorúba a fö­démszerkezetet be kell kötni, magassá­ga tehát a födém teherhordó szerkezeti részének vastagságánál nagyobb. A ko­szorú vasalása 4 darab 8… 10 mm átmé­rőjű hosszanti betonacél, amelyeket leg­alább 20-40 cm-enként 0 5,5…6 mm-es zárt kengyelek fognak össze.

A vasbeton koszorúk régebben a fal­lal azonos szélességűek voltak, ma azonban teljes szélességű koszorú egy téglánál szélesebb falon csak akkor ké­szül, ha ezt erőtani szempontok külön indokolják. Külső főfalban készülő ko­szorúknál ilyenkor a külső, vakolandó síkba hőtechnikai számítással mérete­zett kiegészítő hőszigetelő réteget kell elhelyezni (pl. kemény hőszigetelő hab anyagú tábla). Ennek híján ugyanis, a beton sokkal rosszabb hőszigetelő ké­pessége és a tégláénál nagyobb lehűlé­se miatt hideg időben a betonfelületen a pára lecsapódik, és az emiatt átnedvese­dett vakolat hamar elpiszkolódik, elszí­neződik, a homlokzaton jól láthatóan kirajzolódnak a vasbeton szerkezetek. Fontos tehát az ilyen helyeken keletke­ző hőhidak kiküszöbölése.

A koszorú feladatai a következők:

• a falban jelentkező vízszintes húzóe­rők felvétele;
• a koncentrált erők és a koncentrált nyomatékok elosztása szélesebb fal­szakaszokra;
• a födém vagy a fedélszék vízszintes oldalnyomásából származó, a megtámasztási pontok (pl. a vonórudak) között keletkező erők felvétele;
• a más módon nem merevített falak kifelé dőlésének megakadályozása.

A vasbeton koszorúba beeresztett fö­démgerendáknál kialakuló befogás lényegesen hatásosabb, mint ha a geren­dák a téglafalazatba csak be lennének helyezve. A koszorúk mérete és alakja az elmúlt évtizedekben ugyan változott, de napjainkban is nélkülözhetetlenek az épületek merevségének és állékonysá­gának biztosításában.

Esetenként, ill. ha a szerkezeti rend­szer úgy kívánja, előfordul, hogy a ko­szorúk a födém síkja alá kerülnek, de nem ez a megszokott (3/151 ábra). Ez a megoldás csak indokolt esetben alkal­mazható, és további kötöttséget jelent, hogy a nyílásáthidalásokat a koszorúval együtt helyszíni betonozással kell elké­szíteni. Koszorú feletti födémeknél pót­vasakat és nyíróvasakat kell elhelyezni, és a kapcsolatokat ki kell betonozni. A koszorúk hosszanti vasalását há­rom- vagy négyszög alakú „kengyelezés” szerűen kialakított vasak fogják össze (3/152 ábra).

A koszorúk tehát készülhetnek a lá­bazatoknál és az alapoknál, valamint a födémeknél, a födémsík szerint elhe­lyezve (3/153 – 3/155 ábra). Esetek többségénél a födém alsó síkja azonos a koszorúéval, mert a gazdaságosság ezt kívánja, és a műszaki feltételek ezt le­hetővé teszik. Előnye az alátámasztó állványzat elhagyása és a koszorú beton tökéletesebb tömöríthetősége. Ezt a módszert a feszített gerendáknál és pa­neleknél teljességgel, míg a nem feszí­tett (G. Gm. F.) gerendáknál kevésbé szokás alkalmazni. A tökéletes megol­dás, ha a koszorú alsó síkja a födémge­renda vége alatt van, legalább 1/3 ge­rendaszélesség méretben.

E megoldás előnye a hosszanti betonvasalás egyen­letes teherelosztó hatásának érvényesü­lése és a koszorú keresztmetszet növe­kedése ezáltal. Hátránya viszont a ki­emelő dúcolás aránytalanul nagy költ­sége, valamint a gerendavég alatti kibe­tonozás tökéletlensége, aminek az az oka, hogy a bedolgozáskor a képlé­keny betont a koszorúba öntve, nem azonnal tömörítik be, és emiatt az alat­ta lévő fal a nedvességet elszívja a be­tonból, és a beton nem tölti ki a geren­davég és a főfal közötti 5-6 cm-es hé­zagot. Ez annál is inkább gyakori, mert a keresztező beton acélszál – bármilyen erős is a tömörítés – már l-l kavics ún. „darázsfészket” okozhat. A födémek­nek olyan helyeinél, ahol a koszorúba nem csatlakozik födémgerenda, ilyen problémák nem fordulnak elő. (3/156-3/157 ábra).

3/151 ábra Födémsík alatti vasbeton koszorú a) középső főfalnál; b) szélső főfalnál; 1 koszo­rú; 2 födém; 3 átkötő vas (0 8); 4 kibetonozás; 5 előfalazás; 6 hőszigete­lés; 7 kifalazás; 8 főfal; 9 béléstest üreglezárása

3/152 ábra Koszorúk vasalása a) síkban fekvő koszorú; b) födém alatti koszorú; 1 födém; 2 nyíró pótvas; 3 vasbeton koszorú; 4 ki­betonozás; 5 kengyelek; 6 előfalazás kőszivacs lappal; 7 hőszigetelő betét; 8 tömörtéglás előfala­zás; 9 blokktégla futósor; 10 főfal

3/153 ábra Födémmel egy szintbe épített koszorúk vasalása, feszített födémgerendák és panelek esetében, szélső, ill. középső főfali felfekvéssel a) E-jelű gerenda/kerámiabélés; b) E-jelű gerenda / betonbélés; c) M-jelű gerenda/beton bélés; d) bőví­tett szárú kengyellel; e) párhuzamos szárú kengyellel FERT födém/kerámiabélés; f) födémpanel ese­tében; 1 koszorú; 2 vasalás (hossz- és kengyelek); 3 pótvasak

3/154 ábra Födémsík alá süllyesztett koszorúk vasalása gerendavég felfekvéssel a)…b) nyitott kengyellel; c)…d) négyzetes zárt kengyellel; e) alátámasztó állvány nélkül, alátá­masztó saruval; 1 koszorú; 2 vasalás; 3 hőszigete­lés; 4 főfal; 5 födémgerenda; 6 alátámasztó állvány; 7 bennmaradó alátámasztó saru; 8 béléselem kifalazása; 9 béléselem (elő) kibetonozása; 10 béléstest

3/155 ábra Födémsík alá süllyesztett koszorúk vasalása gerendavég felfekvéssel, középső főfalnál a) szűkített kengyelezés; b) nyitott, négyzetes kengyelezés; c) alátámasztó állvány nélkül, alátámasz­tó saruval; 1 koszorú; 2 vasalás; 3 béléselem kibe­tonozása; 4 födém; 5 alátámasztó állvány; 6 benn­maradó alátámasztó saru

3/156 ábra Födémelemekkel párhuzamos, egy síkba eső koszorúk a)…b) béléstest felfekvéssel; c) vasbeton lemez csatlakozással; d) hőszigetelt monolit mezővel; e) födémpanel csatlakozással; 1 koszorú; 2 főfal; 3 előfalazás; 4 YTONG válaszfal elem; 5 hőszigete­lés; 6 beton béléstest; 7 kerámia béléstest; 8 vas­beton lemez; 9 vasbeton gerenda; 10 kibetonozás; 11 födémpanel

3/157 ábra Födémsík alá süllyesztett, gerendákkal párhuzamos irányú vasbeton koszorúk a) béléselem alátámasztó állvánnyal; b) béléselem aláfalazással; c) béléselem vasbeton lemezzel; 1 koszorú; 2 főfal; 3 aláfalazás; 4 alátámasztó áll­vány; 5 hőszigetelés; 6 koszorú-előfalazás; 7 ge­renda; 8 kibetonozás; 9 vasbeton lemez; 10 bélés­test

Ahhoz, hogy a födémgerendák alsó síkja a koszorúkba kellő magasságban fusson be, alátétsarukat kell a gerenda­végek alá helyezni (3/158 ábra). A ge­rendavégek alatt a koszorúvasalást be kell fűzni, az alátámasztó állvány elma­radhat, csak a rés zsaluzását kell elké­szíteni. Sarukat egyszerűen készíthe­tünk magunk is: 50/50 mm méretű, 15-20 cm hosszúságban levágott zárt szelvényű profilacélt összekötegelve a talajra állítunk, és 40-50 cm hosszú be­tonacél tüskéket szúrunk a szelvénye­ken át a talajba, majd a szelvények bel­sejét betonnal töltjük ki (3/159 ábra). A födémszint dúcolással is kialakít­ható. A munka menete a 3/160 ábrán látható.

3/158 ábra Acélsarus alátámasztás födémgerenda és koszorú csatlakozásánál 1 saru; 2 vasbeton gerenda; 3 hosszvasak; 4 ko­szorú; 5 fogadó főfal; 6 hőszigetelés

3/159 ábra Acélsaruk gyártása a) előkészítés – betonozás; b) tüskék lehajlítása; 1 kibetonozott 50/50-es acél zártszelvény; 2 ø 8 be­tonacél tüske; 3 kötegelés (a könnyebb betonozhatóság érdekében; 4 kibetonozás (képlékeny, finomszemcsés betonnal)

3/160 ábra YTONG falazóelemből készülő felmenő fal és FERT födém kapcsolata vasbeton koszorú­val; előkészítés – gerenda elhelyezése – koszorú­vasalás 1 födémsík; 2 koszorú síkja; 3 falegyen; 4 főfal; 5 válaszfal elem; 6 cementsimítás; 7 FERT geren­da; 8 kerámia béléstest; 9 pótvas; 10 hosszvasak; 11 kengyelek; 12 koszorú pótvas; 13 koszorú; 14 falléc; 15 süvegfa; 16 oszlop; 17 papucsfa

A koszorúk készítésénél betartandó általános követelmények és tanácsok a következők:

• a koszorúk keresztmetszetének szé­lességi mérete a fal (v) vastagságá­nak legalább 2/3 részével azonos le­gyen (3/161 ábra);
• eltérő magasságú koszorúk hőszige­telését meg kell oldani (3/163 ábra);
• az üreges födémpallókat és béléseket a koszorúval érintkező végeknél elemenként kell kifalazni vagy kibe­tonozni (3/162 ábra);
• a koszorúk betonanyagát 100%-os tömörségűre kell tömöríteni, ami ter­mészetesen csak akkor lehetséges, ha – az előbb leírt módon – az üreges paneleket és béléstesteket lezárjuk, „ledugózzuk” (3/164 ábra).

Az eddigiektől eltérő technológiával készülnek az alapokra vagy a padlás magasító falaira kerülő koszorúk. Az alaptestre helyezett koszorúk egyszerű pallózással vagy táblás zsaluzattal, patentkapcsolással könnyen zsaluzhatok (3/165-3/166 ábra).

Padlástéri mellvédfalakra, ill. térdfa­lakra kerülő koszorúkat, ahol azok a függőlegestől eltérő erőknek is ki vannak téve, külön méretezni kell (3/167 ábra). Az ilyen koszorú azonkívül, hogy a különböző irányú mozgásokat meg­akadályozza, a tetőt is „lehorgonyozza”, ezért a kiemelt mellvédkoszorút vasbe­ton könyökoszlopokkal (11) 1,5-2,5 m-enként össze kell kötni a födémko­szorúval.

Fontos gyakorlati szabály, hogy a táblás hőszigetelések homlokzati oldal­ra eső részéről ne maradjon el a rabic­háló (3/168 ábra). Ez biztosítja a vako­lat stabilitását, és megakadályozza a repedések kialakulását.

Összefoglalva tehát, a koszorúk je­lentősége az, hogy felveszi a tetőzet fe­lől érkező koncentrált erőket és a dina­mikus hatásokat (3/169 ábra).

3/161 ábra Vasbeton koszorúk erőtani szempont­ból szükséges minimális méretei a)…c) változatok; 1 koszorú; 2 főfal; 3 hőszigete­lés; 4 előfalazás

3/162 ábra Födémelemek üreglezárása a) panelnél: kifalazással; b)…c) kibetonozással; 1 panel; 2 beton béléstest; 3 kerámia béléstest; 4 kifalazás; 5 kibetonozás; 6 cementhabarcs; 7 csupaszlemez

3/163 ábra YTONG falazóelemekből készült fal hővédelme a) koszorúnál; b) koszorúval egybeépített áthidaló­nál; 1 főfal; 2 koszorú köpenyfal; 3 cementsimítás; 4 hőszigetelő betét; 5 vasbeton gerenda; 6 födém béléstest; 7 pótvas; 8 koszorú; 9 felbeton; 10 dugózás; 11 szegezés

3/164 ábra Vasbeton koszorúk helyzete bedolgo­záskor a) elméletileg igen, de gyakorlatilag nem lehetsé­ges helyzet; b) a tömörségi megoszlás %-ban; c) helyes megoldás; 1 födémpanel; 2 béléstest; 3 vasbeton koszorú; 4 zsaluzópalló

3/165 ábra Zsaluzat összefogása alapfalnál, patent­ kapoccsal 1 zsalu; 2-3 szorító kaloda; 4 szorító ék

3/166 ábra Nagy teherbírású zsaluzat összefogó patentelem 1 zsaluzat; 2 heveder; 3…4 szorító kaloda; 5 bizto­sító csap.

3/167 ábra Kiemelt mellvédfalak keretkoszorúval a)…b) eltérő főfalvastagságok esetén; 1 YTONG falazóelem; 2 YTONG válaszfal elem; 3 cement­simítás; 4 hőszigetelés; 5 koszorú; 6 keretkoszorú; 7 csupaszlemez; 8 tőcsavar; 9 talp; 10 tető; 11 vas­beton könyökoszlopok (F min = 196 cm²)

3/168 ábra Koszorúgerenda hőszigetelésére helye­zett háló 1 főfal; 2 koszorú (áthidaló); 3 táblás hőszigetelés; 4 káva; 5 kifeszített rabicháló

Vasbeton gerendák

A gerenda olyan, hajlításra igénybe vett tartó, amelynek fesztávolsága a na­gyobb keresztmetszeti méretének leg­alább négyszerese, és keresztmetszeté­nek a hajlítás síkjával párhuzamos mé­rete nem kisebb az erre a síkra merőle­ges méret negyedénél.

A gerendák legkisebb szélessége 80 mm, legkisebb teljes magassága 120 mm, legkisebb keresztmetszeti területe 200 cm². A hosszanti fő acélbetétek át­mérője legalább 8 mm, a szerelő acél­betéteké 6 mm. Az egy sorban elhelye­zett fő acélbetétek közötti szabad távol­ság sem az acélbetétek átmérőjénél, sem 20 mm-nél, sem a beton legna­gyobb szemnagyságának 0,7-szeresénél ne legyen kisebb.

Az egymás felett elhelyezett acélbe­tétek közötti távolság az acélbetétek átmérőjénél, illetve 20 mm-nél ne le­gyen kisebb. A betonminőség legalább C 10-es. Az 500 mm-nél magasabb geren­dákban közbenső, tengelyirányú szere­lő acélbetéteket is el kell helyezni. A ge­rendák kengyelei legalább 6 mm, egy méternél magasabb gerendák esetén pe­dig legalább 8 mm átmérőjű betonacél­ból készüljenek.

A vasbeton gerenda felfekvési hosszát, illetve feltámaszkodási terüle­tét a teherbírás szempontjából mértékadó ferde metszet egyensúlyát és a le-horgonyozás követelményeit figyelem­be véve kell megállapítani. A vasbeton gerenda méretezésére és az acélbetétek elhelyezésének szabá­lyaira nem térhetünk ki, ehhez statikai tervek szükségesek. Zsaluzásukhoz a képlékeny beton terhelésére méretezett dúcolást kell készíteni (3/170 ábra).

3/169 ábra YTONG falazóelemből készülő kísérleti lakóház csomópontja a) állószékes; b) ferdetámaszú fedélszék-csatlako­zással; 1 vasbeton koszorú; 2 födém; 3 főfal; 4 hő­szigetelés; 5 előfalazás; 6 talpfa; 7 fedélszék; 8 padlás hőszigetelése; 9 vakolat; 10 homlokzat­vakolat

3/170 ábra Vasbeton gerenda alátámasztó zsaluzata 1 oszlop; 2 süvegfa; 3 támasz; 4 papucs; 5 fenék­zsalu; 6 falzsalu; 7 szorítóheveder; 8 kötés; 9 ke­resztheveder; 10 támasztó deszka; 11 szerelőszint váza; 12 munkaszint

Az épületek függőleges szerkezeti fala­iban, részben a közlekedés, részben pe­dig a természetes megvilágítás és lég­csere érdekében falnyílásokat (ajtókat, ablakokat) kell kialakítani. A nyílások felett áthidalásokat kell kiképezni. Az áthidaló szerkezetek feladata a felettük levő falak és födémek terheinek viselé­se, és e terhelés átadása az alátámasztó függőleges teherhordó szerkezetek felé (falak vagy pillérek). Emiatt a szerkeze­tet kiváltónak is szokás nevezni, de leghelyesebb az áthidaló elnevezés.

Az áthidaló szerkezet teherbírása minden esetben olyan legyen, hogy a ránehezedő falrész tömegét és az egyéb terheket biztonsággal viselje. A szüksé­ges keresztmetszeti méretek számítással vagy gyakorlati tapasztalatok alapján állapíthatók meg.

Az áthidalásokat úgy kell kialakítani, hogy teherátadásuk tökéletes legyen a fogadó szerkezet felé. Az előre gyártott áthidalókat ellenőrizni kell az adott ter­helésre, a monolit – helyszínen készülő – és az acél anyagú áthidalásokat stati­kai számítással kell méretezni.

3/121 ábra Válaszfalak szorító falazása A: ékelési zóna; B: tilos az ékelési; 1 válaszfal; 2 al­só ék; 3 ékszorító; 4 vágott elem; 5 ajtótok

3/122  ábra Az ékelés munkafázisai a) szorító ékelés; b) méretre vágás; 1 válaszfal; 2 al­só ék; 3 ékszorító; 4 lágy habarcs; 5 mennyezet; 6 fűrész; 7 vágási vonal

3/123 ábra A födém terhelése válaszfallal a) duplázott gerendára; b) gerendák „fejelt” vasalására, padlástér felőli többlet hőszigeteléssel; 1 válaszfal; 2 hőszigetelés; 3 kiegészítő válasz­falak; 4 kerámia béléstest; 5 beton béléstest; 6 ki­betonozás; 7 pótvasak; 8 vasbeton gerenda; A: la­kás felőli; B: padlás felőli légtér

Az áthidalókról általában

Statikai működésük szerint az áthidalók lehetnek:

• hajlított szerkezetek (gerendák);
• nyomott szerkezetek (boltívek).
• A nyílásáthidalás tengelyvonalának alakja szerint vannak:
• egyenes vonalú;
• tört tengelyű;
• íves (3/124 ábra) áthidalások.

Az egyenes és tört tengelyű áthidalá­sokat gerendás nyílásáthidalásnak, az íveseket pedig boltöveknek nevezzük. Az áthidalók anyaguk szerint lehet­nek fa, acél, beton, vasbeton, tégla és kő anyagúak. A vasbeton anyagú áthidalók lehetnek előre gyártottak és helyszínen készülőek.

Az áthidalók keresztmetszeti mérete­it, vasalását a (f) falköz és a rá jutó terhek függvényében kell meghatározni, ill. ellenőrizni.

A teherviselő szerkezet­re való felfekvés (s) mérete a követke­zőkben határozható meg:

• az alkalmazott áthidaló MSZ szerin­ti minimális felfekvési mérete (amely lehet 10…30 cm), általában 15, illetve 20 cm;
• a fogadószerkezet vállkiképzése és az alatta lévő fal vagy pillér anyagá­nak nyomószilárdsága (MPa).

Előfordul, hogy a nyílásáthidalásokat a fölöttük lévő koszorúk veszik át, de ez esetben a terhelésre a koszorút méretez­ni kell, és a szükséges többletvasalást be kell építeni (3/126 ábra). Egyszerű a helyzet, ha a nyílás fölötti szakaszra a födémteherből nem jut többletteher, pl. ha a födémelemek fekvési iránya meg­egyezik a falnyílás irányával, vagyis a nyílás fölött a koszorúknak csak „falkö­tő” szerepe van, teherelosztási nincs. Természetesen ilyenkor is figyelembe kell venni a fölötte lévő falat, mellvéd­falat, vagy egyéb terheket, és pótvasat kell betervezni, az esetek többségében nyíróerőre is méretezve.

3/124 ábra Falnyílások nyílásáthidalásainak alakja a típusablakok méretkoordinációjának megfelelően a) félkör; b) fél ellipszis; c) kosárgörbe; d)…e) két negyed kör és egyenes kombinációja; f) metszett vagy „ékelt” áthidalások

3/125 ábra Nyílásáthidalók felfekvése a) él téglás sorkiegyenlítésre áthidalót felfektetni tilos! b) a terhek megoszlása a fal anyaga szerinti teherátadási szögben; c) megfelelően kialakított téglakötés a vállnál

Előre gyártott áthidalók

Az előre gyártott áthidalók elhelyezése gyors és nem igényel zsaluzást. A fal teljes szélességével egyező méretű vas­beton gerendák beépítése – a nagy tö­meg miatt – nehézkes lenne, ezért több, keskenyebb gerendát helyeznek el egy­más mellé. A közel fél tégla szélességű előre gyártott vasbeton áthidaló geren­dák különböző hosszúságúak.

Az A és AD jelű előre gyártott áthida­lók hőszigetelés nélkül készülnek. A hőhíd kialakulásának megakadályozá­sára a 30 cm vastag falazatokra helye­zett 2 db A vagy AD jelű áthidaló kö­zötti 6 cm széles hézagba kiegészítő hőszigetelést kell beépíteni. Ma már beszerezhetők HA jelű hő­szigetelt nyílásáthidalók is, amelyek 30 cm vastag falazat esetén két hagyomá­nyos (A, illetve AD jelű) áthidalót he­lyettesítenek hőhíd mentes megoldást adva (3/127 ábra).

A vázkerámia áthidalások könnyűek és sokoldalú lehetőséget nyújtanak (3/128 ábra). Könnyű beépíthetőségü­kön túl előnyük az elszíneződés mentes vakolattartás, valamint a sorolhatóság (3/129 ábra). A vázkerámia áthidalók terhelhetősége javítható a fölötte lévő koszorú nagyobb beton keresztmetszetű kialakításával – FERT födém alkalma­zásával – és pótvasak behelyezésével.

Egyedi vonalvezetésű áthidalások

A mai, korszerű építési technológiák mellett egyre nagyobb az igény a külön­leges alakú és nyílászáradékú áthidalások iránt. A választék széleskörű, a törtvonalúaktól a különböző ívűekig terjed. A törtvonalúak az előre gyártott elemek felfekvésének kifalazásával vagy betonozásával viszonylag egysze­rűen megoldhatók (3/130 ábra). Az egyik megoldás az, hogy a kívánt vona­lat az áthidaló alatt ferdén (fogazottan) kifalazzuk, majd az áthidalót ráhelyezzük. A másik megoldás, hogy a már el­helyezett áthidalók közötti sávból be­tonvasakat engedünk le, és utólagos, rabic szerű zsaluzással és betonozással alakítjuk ki a kívánt formát, ill. alakot.

3/126 ábra Előre gyártott redőnyszekrény, mint koszorúzsaluzat alátámasztó állványa a) polisztirol beton redőnyszekrény; b) műkő re­dőnyszekrény kiegészítő belső hőszigeteléssel 1 könnyűbeton szekrény (vasalt); 2 műkő szekrény (vasalt); 3 redőny henger; 4 redőnysín; 5 ablak; 6 burkolat; 7 koszorú; 8 hőszigetelés

3/127 ábra Előre gyártott vasbeton áthidalók a) hőszigeteletlen; b) hőszigeteletlen, kávával; c) kettős, hőszigeteléssel; d) kettős, kávával és hő­szigeteléssel; e) hőszigetelt; f) kettős, belső és bur­kolati hőszigeteléssel, kávával; 1 A, ill. AD áthida­lók; 2 HA áthidaló; 3 belső hőszigetelés; 4 koszorú; 5 kemény hőszigetelés (heraklith)

3/128 ábra Vázkerámia áthidaló 1 kerámia U-elem; 2 kibetonozás, 3 hosszvas; 4 kengyel; 5 kampó

3/129 ábra Vázkerámia áthidalók beépítése a) hőszigeteletlen; b) fokozott hőszigeteléssel; c) teljes hőszigetelt keresztmetszettel; 1 CMG elem; 2 hőszigetelő betét; 3 kőszivacs-előfalazás; 4 kisméretű tégla zsaluzati fal; 5 külső oldali hőszi­getelés; 6 koszorú; 7 vasalás; 8 pótvas; 9 vasbeton gerenda; 10 FERT födémgerenda; 11 kerámia béléstest

3/130 ábra Nyílásáthidalás típusáthidalóval, tört vonalú nyílászáradékkal a) tört; b) csúcsos; 1 nyílás alakja; 2 főfal; 3 vasbe­ton áthidaló; 4 kisméretű csorbázat; 5 blokktégla csorbás kifalazása; 6 kibetonozás; 7 vakolt sík; 8 zsaluzati deszka

3/131 ábra Előre gyártott ívelt vasbeton nyílásáthi­dalók a) félköríves; b)…c) körszelet alakú (v = falvastagság

A vasalást statikai szá­mítások alapján kell megtervezni. Az ilyen speciális áthidalók beépítése óriá­si lehetőségeket nyújt a belsőtéri és a homlokzati építészeti tervezés számára (3/132-3/135 ábrák). Hasonló áthidalók könnyített keresztmetszetben, válasz­falakhoz is gyárthatók, önhordó vasa­lással és könnyűbetonból.

Acél áthidaló gerendákat új épüle­teknél ma már ritkábban alkalmaznak, ezeket inkább helyreállításoknál és utó­lag készülő nyílások áthidalásánál hasz­nálják. A fal vastagságának megfelelő­en, 2-3 vagy 4 db „I”, esetleg „U” szel­vényű gerenda szükséges (3/136 ábra). A gerendákat csöves (távtartós) csavar­ral kell összekötni, és közüket, illetve a gerendákat befoglaló keresztmetszetet C 12 minőségű betonnal kell kitölteni; esetleg élére állított vagy lapjára fekte­tett, cementes habarcsba rakott téglával is kifalazható. Téglával való kitöltés esetén a tartót rozsda ellen védő festék­kel kell mázolni, kibetonozás esetén viszont a betonnal érintkező részek nem mázolhatók. Az acélgerendák papucs­vasakkal felül összehegeszthetők (3/137 ábra). E megoldás előnye a kisebb szer­kezeti magasság, hátránya viszont a hőhíd és a korrózió megjelenése, ami a vakolat elszíneződéséhez vezethet.

Helyszínen készülő áthidalások

A helyszínen öntött vasbeton áthidaló gerenda általában a falat összefogó vas­beton koszorúval egyesítve készül (3/138 ábra). Koszorútól független nyí­lásáthidaló csak akkor készül, ha a szer­kezetek magasságkülönbsége miatt ez elkerülhetetlen. Az áthidaló gerenda keresztmetszetét és vasalását a nyílás fesztávolságának, valamint a ránehezedő terhek függvé­nyében méretezik.

A gerendák keresztmetszeti alakját a beton megszilárdulásáig a zsaluzat biz­tosítja (3/139 ábra). A vasalást a kész zsaluzatba helyezik. A gerenda alsó részében több teherhordó hosszvas betét van, amelyekből az alátámasztások kö­zelében keletkező nyíróerők felvételére néhányat 45°-os szögben fel kell hajlí­tani. A vasalás behelyezése után meg­kezdhető a betonozás, amelynek minő­sége legalább C 12 legyen. A zsaluzatot gondosan ki kell tölteni a betonnal – be kell csömöszölni -, és ügyelni kell arra, hogy a beton az acélbetéteket mindenütt körülvegye, sehol ne keletkezzenek ka­vicsfészkek.

Vakolt falazatú épületeknél a vasbe­ton nyílásáthidaló gerendák vakolandó külső felületeit – vasbeton koszorúkhoz hasonlóan – régebben cseréppel burkol­ták. Nyerstégla homlokzatok esetén a vasbeton gerenda előtt, a külső falfelü­leten, betonacél tüskékkel bekötött, élé­re állított burkoló téglasort kell rakni. A minden harmadik-negyedik hézagban bekötött téglasort célszerű az áthidaló gerendához felkötött speciális profil­acéllal is merevíteni. A felületi elszíne­ződések megakadályozására – egyben a hőszigetelés javítására – igen jók a Heraklith lemezek, amelyek a zsaluzatba is behelyezhetők és rögzítésükhöz a kampózott huzalokat tüskeszerűen be kell engedni a betonszerkezetbe.

Régen a boltöves áthidalás szinte egyedüli kivitelezési mód volt. Napja­inkban ismét teret hódít, és egyre több „nyers” felületű, ívelt nyílászáradékú ablak jelenik meg lakóépületeinken.

A boltövek feladata lényegében ugyanaz, mint az egyenes vonalú áthi­daló gerendáké; azaz a nyílás feletti ter­hek viselése és továbbítása a nyílást ha­tároló falakra. A továbbítás módjában azonban lényeges különbség van. Amíg a vízszintes, egyenes vonalú gerendák függőleges irányban adják át a terhelést a nyílást határoló falaknak, addig a boltövek ferdén, a boltvállnál húzott érintő irányán, oldalnyomó erővel (1/140 ábra) terhelik azokat.

Ez igen lényeges a nyílást határoló gyámfalak kialakítása szempontjából. A ferde teherátadás miatt nem lehet pl. a boltövet két vékony pillérre állítani, mert a ferde irányú erők ezeket felborí­tanák. Egyenlő nagyságú, egymás után sorolt boltövek oldalnyomásai egymást kiegyenlítik, a szélső boltövek oldal­nyomását nagyobb faltesttel vagy vonó­rúddal kell felvenni. Az oldalnyomás annál nagyobb, minél laposabb ívű a boltöv.

3/132 ábra Ívelt nyílások sorolása 1 főfal; 2 pillér; 3 nagyméretű ívelt áthidaló; 4 kis­méretű ívelt áthidaló

3/133 ábra Ívelt áthidaló elhelyezése köpenyzsalus vasbeton oszlopra 1 ívelt áthidaló; 2 soroló horony; 3 soroló horog; 4 betonacél tüskék; 5 azbeszt cementcső-köpenyes vasbeton oszlop; 6 egyenletes cementhabarcs ágyazat

3/134 ábra Ívelt könnyűbeton áthidaló válaszfalban

3/135 ábra Különböző ívű és alakú előre gyártott vasbeton áthidalók

3/136 ábra Csavaros-csőperselyes idomacél nyílásáthidalás 1 l-acél tartó; 2 csavaros átkötés; 3 persely; 4 hőszigetelés; 5 kibetonozás (C12); 6 műanyag rabicháló; 7 kőszivacs lap; 8 koszorú; 9 fö­dém; 10 főfal

3/137 ábra Nyílásáthidalás papucskötésű idomacél ge­rendákkal 1 acéltartó; 2 összekötő pa­pucs (felfekvési felület); 3 he­gesztett felső kötés

3/138 ábra Monolit (helyszíni készítésű) vasbeton áthidaló gerenda a) áthidalóval egybeépített koszorú; b) előre ­gyártott kávaelem; c) kombinált kialakítás; d) táblás hőszigetelésből készült káva; e) áthidalóval együtt készülő koszorú; f) hőszigetelő lemezből készült káva; 1 típusáthidaló; 2 monolit áthidaló; 3 koszo­rú; 4 koszorúáthidaló; 5 hőszigetelő betét; 6 ke­mény (heraklith) táblás hőszigetelés

3/139 ábra Monolit áthidaló a) erőjáték; b) acél­betétek elhelyezése; A: húzott; B: nyo­mott öv; C: nyíró igénybevételek he­lye; 1 szerelő-, osztó ­acélbetét; 2 nyíró ­acélbetét; 3 húzó ­acélbetét; 4 kengyelezés

A boltöv ma is használatos alakjai: a félkörív, a szegmensív, az ellipszis és a kosárgörbe (3/141 ábra). A boltöv 60-160 cm nyílásméretig egyenes alsó felülettel is megépíthető, ez az ún. egyenes boltöv. A boltöv szerkezetileg lényegében nem más, mint egy „meghajlított” pillér, tehát a boltövek tégla-, illetve kőkötése azonos a pillérekével (3/142 ábra).

A boltövek alakját vizsgálva a követ­kezők állapíthatók meg:

• a nagy görbületű, kis sugarú (dom­ború) boltöveknél a téglákat ék ala­kúra kell faragni, és így a sugár irá­nyú hézagok egyforma vagy majd­nem egyforma szélesek lesznek;
• a kis görbületű, nagy sugarú (lapos) boltöveknél a téglák nincsenek meg­faragva, a hézagok ék alakúak lesz­nek.

Boltozatok és ívelt nyílások

A boltozatok erőjátéka több száz éve is­mert. Az alapozásoknál már fél évezre­de alkalmazták az ún. ellenboltozott sávalapok készítésénél, ahol az oszlop­sor és az alatta lévő alapfal tükörképe a felépítménynek. A felmenő falak na­gyobb nyílásai alatt kiképzett ellenboltozat segít a nyílások alatti terhek felvé­telében. Erre látható példa a 3/143 és 3/144 ábrán, ahol a konzolos lépcső for­gatónyomatéka miatt – ahogyan az ki akarna billenni – kialakuló negatív nyo­matékot veszi fel az áthidaló vagy bol­tozat.

Napjainkban egyaránt találkozhat­nak ívelt falnyílásokkal és egyenes áthi­dalásokkal. A típusáthidalók könnyű és gyors kivitelezést tesznek lehetővé, ívelt nyílások kialakíthatók egyszerű fa­lazással, áthidaló elhelyezéssel és utóla­gos betonozással. Több nyílás esetén, ún. vándorzsalus megoldással naponta készíthetünk egy-egy álboltívet beton­ból, rabic szerűen csömöszölve.

Hasonló íves nyílás készíthető a kí­vánt alakra összeállított sűrű szövésű hálóra rabicolva (3/146-3/148 ábra). A rabic habarcs pl. csak horganyzott felü­letű hálóra hordható fel.

3/140 ábra Eltérő ívmagasságú (h) boltövek szer­kesztése egyenletes terhelés esetén, vízszintes és ferde vállkialakítással

3/141 ábra Falazott boltövek alakja a) félköríves; b) nyomott íves; c) egyenes; d) kosárgörbe alakú

3/142 ábra Bortövek falazása a) egyenes és ferde záradékú; b) ívelt; c) egész­tégla zárókővel; d) ék alakú zárókővel; 1 vizes ho­mok; 2 zsaluzat; 3 ideiglenes váll; 4 dúcolás; 5 ék; 6 kitűző deszka; 7 körző; 8 egyenes boltöv; 9 ívelt boltöv; 10 egész tégla; 11 faragott tégla

3/143 ábra Ablak mellvédfalában kialakított ellen­boltozat, a lépcső konzolos terheinek átadásához 1 lebegőlépcső-kar; 2 erők iránya; 3 váll; 4 ablak

3/144 ábra Lépcsőterhelésből keletkező negatív nyomatékot felvevő vasbeton áthidaló 1 lebegőlépcső-fok; 2 erők iránya; 3 beemelő kam­pójával lefelé állított áthidaló; 4 felfekvés (mint felül); 5 ablak

3/145 ábra Boltív „utólagos” betonozása falnyílás­ba a) falazat és áthidalás előkészítése; b) zsaluzat, illetve betonozás készítése; c) kész boltozat; 1 fő­fal; 2 fogas csorbázat; 3 vasbeton áthidalók; 4 fö­dém; 5 áthidaló elhelyezésével egy időben berakott tüskék; 6 kibetonozás; 7 ívelt faforgácslemez-párra szegezett farostlemez zsaluzat; 8 ívelt zsaluváz; 9 talp; 10 oszlop (pár); 11 rácsozat; 12 ék; 13 vakolt felület

3/146 ábra Négyzetes záradékú nyílás átalakítása ívesre, rabicolással a) vakolás előtt; b) rabicolás és vakolás; 1 fél rabic háló elemek; 2 fél elemek kötése; 3 szegezés; 4 zárt üreg; 5 ív; 6 főfal; 7 vasbeton áthidaló; 8 rabicolás; 9 sima vakolat; 10 rabic habarcsos körülkenés

3/147 ábra Rabicháló leszabása a) oldalfelületre; b) kávafelületre 1 íves elem; 2 fél kávaelem 3 vágás; 4 félkör kivágás

Belső terek, lakások főfalak által körül­határolt terei vékonyabb válaszfalakkal oszthatók az igények szerinti kisebb terekre.

A vékony falszerkezet könnyebb, nem kell erős, külön alapozás, sőt, bizo­nyos szabályok szerint födémre is épít­hető. Vékonyságuk folytán csak kis mértékben csökkentik a belső tereket és a későbbiekben egyszerűen áthelyezhe­tők. A lakóterülethez viszonyított fajla­gos költségük alacsony.

Természetesen hátrányaik is vannak, például rossz szerelhetőségük és rossz akusztikai tulajdonságaik, a nagy felü­letek instabilitása stb. Általánosságban azonban hátrányaik eltörpülnek az elő­nyeikhez képest.

A válaszfalazás előkészítő munkái a következők:

• alsó szinten az alapozás és a szigete­lés elkészítése;
• a födém méretezése és ennek megfe­lelő kialakítása;
• az anyagellátás megszervezése.

A belső befejező munkáknál szüksé­ges lehet az anyagellátáshoz kidugó állvány építése (3/109 ábra). A kidugó állványt ablaknál vagy erkélyajtónál cél­szerű megépíteni. Rögzítésüket ács­munkával kell megoldani; lehorgonyzással és támasztással. Anyaguk mini­mum II. osztályú fenyő. Az ablaknyí­lásba fél- vagy negyedfordulós csörlős emelő is szerelhető (3/110 ábra).

Válaszfalak és téglák

A válaszfalak készülhetnek tömör és üreges agyagtéglákból, ill. válaszfalla­pokból, beton és YTONG falazóelemekből, valamint fából és rabicolva. A falazott válaszfalak vízszintes és függő­leges hézagai kb. egy centiméteresek, és legalább Hf 10 minőségű falazó ha­barcsba falazottan rakva készülnek.

Tömör kisméretű téglából fél- ill. él-tégla vastagságú válaszfalak készülhet­nek (3/111,3/112 ábra). Fél tégla vastag falat csorbázattal, az él téglafalat pedig vésett vagy falazott horonyba kell be­kötni. Az ilyen válaszfalak hátránya a rossz hőszigetelő képesség és a rossz véshetőség.

Az égetett agyag válaszfallapokból készülő válaszfalak falazása nem igé­nyel különleges előkészületeket. A keresztirányú falhoz kampózással, fé­szekvéséssel és vezérhevederes rögzí­téssel   köthetők be (3/113 ábra). A kampós bekötés előnye, hogy a kitűzött válaszfal helyén kell szegezetten ki­horgonyozni a válaszfalak erősítő hu­zaljait, hátránya pedig a vízszintes hé­zagok összehangolása – azaz azok egy­beesésének biztosítása.

3/109 ábra Kidugó állvány a) homlokdeszkázáshoz; b) erkélyajtóhoz, lehorgonyzással; c) ablaknál, támasztó biztosítással és alátámasztó állvánnyal

3/110 ábra Ablakba szerelhető, félfordulós, kézi működtetésű csörlős emelő 1 fal; 2 áthidaló; 3 szorítócsavaros oszlop; 4 gém; 5 kézi, illetve gépi csörlő; 6 felső bilincs; 7 támasz­tó bilincs; 8 acél sodronykötél; 9 teher

3/111 ábra Fészek csorbázatos falbekötésű fél­ téglafal 1 válaszfal; 2 csorbázat; 3 főfal

3/112 ábra Z-kötésű él téglafal (katonafal)

3/113 ábra Vésett-hornyos válaszfal-bekötés 1 válaszfallap; 2 ék alakúra vágott bekötőtégla; 3 fészek; 4 főfal; 5 acélhuzal

3/114 ábra Válaszfal falbekötése feszítőpálcával 1 válaszfal; 2 huzalok; 3 feszítő huzalkötés; 4 tüskék; 5 pálca; 6 főfal

3/115 ábra Válaszfal bekötése falvéghez a) végigfutó; b) szakaszos; 1 válaszfal; 2 feszítő­huzal; 3 főfal; 4 főfal falazásakor elhelyezendő tüskék; 5 rabicháló

3/116 ábra Sarokképzés és tokbekötés válaszfal­ban 1 válaszfal; 2 huzal; 3 sarokfeszítő szeg; 4 kampós szeg; 5 ajtótok

3/117 ábra Betonelemes válaszfal 1 tégla; 2 habarcshézag; 3 szorítóhabarcs; 4 aljzatbeton-vastagítás; 5 födém

3/118 ábra YTONG falazóelemes válaszfal kampós szeges főfalbekötéssel 1 főfal; 2 válaszfaltégla; 3 habarcshézag; 4 huzal; 5 kampós szeg; 6 födém; 7 falléc; 8 ideiglenes szegezés

3/119 ábra YTONG elemes falbekötés vágott horonyba 1 főfal; 2 horony; 3 válaszfallap; 4 huzal; 5 kampós kötés; 6 habarcshézag

3/120 ábra YTONG elemes válaszfal szerelővázas fal be kötéssel 1 főfal; 2 U-profilacél; 3 furat; 4 szegezés; 5 válasz­fallap; 6 habarcshézag

A tüskés bekötés a legelőnyösebb, mivel azokat a főfal falazásakor, soron­ként kell behelyezni, amihez a válaszfa­lakat a főfal első sorára kell kitűzni. Hátránya, hogy a válaszfal helyzete ké­sőbb max. 1-3 cm-rel módosítható (3/114 ábra). A tüskéket a feszítő pál­cákra kell ráhajtani, a válaszfal hézagaiban kihúzandó 2,5-3,2 mm vastag fe­szítő huzalokat soronként kell a pálcá­hoz kötni.

Főfalak és válaszfalak egyéb csatla­kozásainál – főként egyenesen átfutó falaknál, ahol a csatlakozásnál repedé­sek jelenhetnek meg, rabichálót kell a csatlakozásra vakolat alá helyezni (3/115 ábra). A beton anyagú válaszfalak készíté­se azonos az egyéb anyagúakéval (3/117 ábra). Az ilyen válaszfalak hát­ránya a nehéz véshetőség, amely korlá­tozza a gépészeti vezetékek elhelyezé­sét.

YTONG elemekből épülő válasz­falak

A YTONG elemekből épülő válasz­falak építése azonos az égetett agyag válaszfaltéglákból készülő falak építé­sével. A főfalhoz való bekötés nem ak­kora probléma, mint előzőeknél, mert a szegezett bekötés – a falazat jó szegezhetőségének köszönhetően – bárhol megoldható (3/118 ábra). Vastagabb (37,5 cm-es) főfalnál a vá­laszfal horonymarással is csatlakoztat­ható a főfalhoz (3/119 ábra), esetleg a minden második sorbani fészekmarás is szóba jöhet. A horony forgó korongos gyorsdarabolóval egyszerűen kimarha­tó, előtte azonban azt a porképződés csökkentésére be kell locsolni. Beköthető a válaszfal egy főfalhoz szegezett „U” profilba is (3/120 ábra). E megoldás hátránya a huzalok rögzítése és a vakolat elszíneződésének esélye a párakicsapódás, ill. a huzal átütő oxidá­ciója miatt.

A válaszfalakba kerülő ajtók felett ki­váltásként helyszínen készített acélbeté­tes rabic áthidaló készülhet. 1,0 m-nél kisebb fesztávok esetében, ha a nyílás felett még 2 sor falsáv marad, elegendő az ún. önboltozás is, amelyhez javított falazó habarcsot kell használni. A válaszfalakat az utolsó sorban ki kell ékelni, mégpedig úgy, hogy az ékelés a falban lévő nyílás fölé soha ne kerüljön (3/121, 3/122 ábra).

Födémre épített válaszfalakból adódó terhelésre a födémet méretezni kell, és szükség szerint pótvasakat kell elhe­lyezni (3/123 ábra). A megfelelő hanggátlás érdekében a burkolatokat rezgéscsillapító réteggel dilatáltan kell a falhoz építeni. Ha egy válaszfalnak hőszigetelési feladatokat is el kell látnia, pl. tetőtér beépítéses lakóházaknál, akkor közbenső hőszigetelő réteggel ellátott kétrétegű válaszfalat építenek. Ehhez csak kemény habosított anyagú, táblás hőszigetelés használható, hogy a rezgések miatt a réteg anyaga ne „roskadjék” össze.

A korszerű falazó anyagok közé tartoz­nak a fokozott hőtechnikai követelmé­nyeket kielégítő termékek.

THERMOTON

A THERMOTON falazat az elemvá­lasztékban meghatározott méretkoor­dinált elemekből építhető. A falvég UNIFORM feles idommal, a falsarok THERMOTON H-2 sarokidommal ala­kítható ki. A falazat nedves technológi­ával épül, a blokkokat függőleges üreg­elhelyezésben, kötésben kell fektetni. Az átfedés mértéke 9 cm, 1 cm-es füg­gőleges, illetve vízszintes habarcsvas­tagsággal. A falazóelem üregeit nem szabad habarccsal kitölteni (3/92 ábra)!

Fokozott hőtechnikai követelmények esetén a falazat készülhet egy, illetve két sor NIKECELL betéttel is. Az üre­gekbe soronként kell a hőszigetelő beté­teket elhelyezni, egysoros hőszigete­lésnél a falazat külső széléhez közelebb eső üregsorba. A betételemek a falazó­elem felső síkjánál 1 cm-rel magasabbak, így a habarcsrétegek vízszintes hőhídjait is megszakítják.

A THERMOTON elemek a vázkerá­mia idomokkal azonos módon faragha­tók. A falazat függőleges irányban bár­hol, vízszintesen csak a koszorú alatt, közvetlenül véshető. A szükséges fész­kek, hornyok helyét falazás előtt célsze­rű meghatározni és kevéslyukú vagy soklyukú tégla beiktatásával kialakítani.

Üreges végük miatt a blokkok nem jól szegezhetők és nem jó szegtartók. Nehezebb tárgyak rögzítéséhez fa-, ill. műanyag ékeket, vagy különleges, a ke­reskedelemben kapható, speciális fémcsavarokat célszerű már a falazáskor el­helyezni.

THERMOPOR

A THERMOPOR falazatokat legalább Hf 5 minőségű, különleges javított falazó habarcsba kell falazni, feles kötéssel. A falazóblokkok csak függőleges üre­gelrendezéssel helyezhetők el, vízszin­tes üregekkel beépíteni tilos! Az elemek habarccsal érintkező felületeit falazás előtt nedvesíteni kell.

A falazó habarcsot vízszintes és füg­gőleges irányban egyaránt 1 cm vastag­ságú rétegben kell felhordani. A víz­szintes habarcshézagokat a kézi falazó­elem teljes felületén, egyenletesen ki kell tölteni habarccsal. Az elemek bel­ső üregeit viszont nem szabad habarc­csal kitölteni. Hogy a híg habarcs az üregekbe ne folyhasson be, célszerű viszonylag sűrűbb habarccsal dolgozni. („Még éppen kenhető” konzisztenciájú vagy képlékenyítő (plasztifikáló) szer­rel készült, „jól kenhető” konzisztenciájú habarccsal.)

POROTON

A POROTON kézi falazóelemekből 30 és 36 cm vastagságú falazat építhető. A falazatokat legalább Hf 5 minőségű, különleges, javított falazó habarcsba kell rakni, 9, ill. 11,5 cm átfedéssel, feles kötésben elhelyezve (3/93 ábra). A falazóblokkok habarccsal érintke­ző felületét nedvesíteni kell. Az elemek csak függőleges üregelrendezéssel he­lyezhetők el, vízszintessel nem! A falazóblokkokat 14 cm, 21,5 cm és 29 cm vágási hosszal gyártják. Ezek a méretek lehetővé teszik a más égetett agyag falazóelemekkel (pl. a kisméretű, a kettősméretű vagy az UNIFORM tég­lákkal való összeépítést.

A HB 38-as téglablokkokat a leg­alább Hf 5 szilárdságú falazó habarcs­ba rakva, függőleges üregelrendezés­ben, a téglakötés szabályai szerinti kö­tésben kell összeépíteni. A téglablok­kokat vízszintes üregelrendezéssel tilos beépíteni! A függőleges és vízszintes habarcshézagok vastagsága 1 cm, az eltolt állóhézagok távolsága 1/2 elem­szélesség. A vízszintes hézagokba a blokkok teljes felületén olyan sűrűségű habarcsot kell használni, hogy az üre­gekbe legfeljebb 2 cm-nyire folyhasson be.

A függőleges habarcshézagokat tel­jes felületükön ki kell tölteni habarc­csal, úgy, hogy a blokk oldalára egyen­letes vastagságú habarcsréteget ken­ve, azt a szomszédos blokkhoz nyom­juk. A falvégeket, falsarkokat, falkeresz­tezéseket és kávákat, a falazás szabályai szerint, legcélszerűbb 3/4-es méretű fa­ragott HB 38-as blokktéglával kialakíta­ni (esetleg ún. fejelőtégla is használha­tó). A különféle méretű kávákhoz mé­retre faragott B 30-as blokktégla és soklyukú kettősméretű tégla is használ­ható.

A H 38-as falazatot a lábazati falon úgy kell indítani, hogy a földszinti pad­lóvonal síkja alatt legalább 2 sor blokk­tégla falazat készüljön (alápincézett épület esetén is)!

RÁBA

A RÁBA elemeket feles kötésben 12 cm-es átfedéssel kell falazni, vízszintes üregelrendezéssel, habarcsba rakva. A fekvő és az álló habarcshézagok vastag­sága 1 cm legyen.

A falazatba legalább Hf 5 szilárdságú falazó habarcsot kell használni. A víz­szintes habarcsréteget az elemek teljes felületén egyenletesen kell elteríteni. A 38 cm vastagságú falazat építésénél az elemek függőleges oldallapjaira a falazó habarcsot elhelyezés előtt kell felkenni, majd azt a már elhelyezett elő­ző RÁBA elemhez kell nyomni, hogy a függőleges habarcshézag teljesen telí­tett legyen. Az elemek üregelrendezése vízszintes, ezért a falvégeknél, sarkok­nál stb. a vízszintes üreget minden eset­ben le kell zárni RÁBA 4 jelű elemmel, vagy kettősméretű, kevéslyukú, ill. sok­lyukú téglával. Az épületen a födémek magasságában minden szinten vasbeton koszorút kell kialakítani, amelybe a födémszerkezetet be kell kötni.

A RÁBA falazatokhoz alkalmazha­tók a szokásos vasbeton gerendás födé­mek és áthidalók, de célszerű kisebb önsúlyú födém- és nyílásáthidaló szer­kezeteket választani.

YTONG falazóelemek

A nagyméretű YTONG falazóelemek annak ellenére, hogy nagyságuk 19, il­letve 24 db kisméretű téglának megfele­lő, viszonylag könnyűek, ezért haszná­latuk kedvező. A falazás tulajdonképpen egyszerű – főként azoknak, kik ismerik a MÁTRA és a Borsod gázbeton terméket -, mert bedolgozásuk és falazási rendszerük ugyanaz.

Egy YTONG falelemekből készülő lakóház falszerkezete – hasonlóan az egyéb falazóblokkokhoz – munkahelyi előkészítésként tervezést, azaz a sorki­osztás pontos elkészítését igényli. A 3/94-3/98 ábrákon egy megépült refe­renciaházon mutatjuk be az építést. A munkahelyi előkészületek és a kivitele­zés sorrendje a következő:

Az épület metszete alapján elkészí­tendő a teljes sor kiosztás(3/99 ábra). Kiindulási pont:

• földszintes házaknál a födém alsó síkja, fentről lefelé számítva;
• tetőtér beépítéses házaknál ugyancsak a földszint feletti födém, de a sorok földszintre lefelé, míg a felső szintre felfelé kell azokat számítani.

A sorok meghatározásához 250 mm-es elemmagassággal + a falazó anyag vastagsággal – ez habarcsos falazásnál általában 10, míg ragasztó (cementes) anyag esetén 3-4 mm – kell számolni:

• az ismert rétegvastagság és a belma­gasság hányadosa adja meg a sorok számát, amit egész számra felfelé kell kerekíteni;
• a sorok számát felszorozva a falazá­si réteg vastagságával, (260 vagy 254 mm) adódik a főfal magassági mérete;
• az előzőek ismeretében határozható meg a lábazat talajnedvesség elleni szigetelésének magassága. A lába­zatnál – ha a sorok darabszámban jönnének ki – kiegészítő falazás ké­szíthető külön hőszigetelő betéttel (lásd a 3/101 c ábrát);
• a tetőtéri vagy emeleti sorokat egész számban adjuk meg, úgy, hogy a névleges belmagasság 2,55.. .2,65 m, ritkábban 2,70 m legyen. E 15 cm-es mérettűrés a sorok korrekcióját, ha nem is 100%-osan, de javarészt már megoldja:
• egésztől eltérő sormagasság esetén a födémsík alatti koszorúméretet (5 cm-t) a kívánt magassághoz igazítjuk. Ilyenkor az előtétfalazás egész sora megváltozik, így annak sorkie­gészítéséről külön kell gondoskodni;
• a magassági sorkiosztásnál külön fi­gyelmet kell fordítani a falakban el­helyezendő nyílászárók magassági méreteire, beleértve az áthidalások módjait, illetve azok felfekvését is.

A csomóponti kialakítások megtervezése szerves részét jelenti a magassági sor kiosztásnak. A csomópontok tervezéséhez a következőket kell ismerni (3/100 ábra):

• a födémkonstrukciót és az ahhoz szükséges koszorúméreteket;
• a koszorú magassága egy falazási ré­tegvastagság, ill. attól eltérő esetben annak korrekciós mérete. A magasí­tást a felhasznált anyagok ismereté­ben kell megtervezni. Kerülni kell a védőfalra való rábetonozást, mert ez nagy hőhidat képezhet, olyannyira, hogy a homlokzatvakolaton (néhány tél után) elszíneződések jelenhetnek meg;
• eltolt szintek vagy változó szintma­gasságok esetén a koszorúk közötti falat ugyancsak – ha lehetséges – egész elemméretekkel kell kialakítani;
• a falazási szintmagasság lábazatoknál a végleges padozatszint alatt legalább 6… 15 cm-rel kezdődjön, ellenkező esetben a hőhíd megszakításáról kü­lön kell gondoskodni 3/101 ábra).

Az alaprajzi méretek az épület vízszintes metszete alapján határozhatók meg:

• az alaprajzi sorkiosztást mindig saroktól, ill. ajtónyílástól kell kezde­ni, úgy, hogy az elemek átkötése 12-25 cm legyen. Az eltérő méretű, egészhez közeli és – kötésnél – a fél­nél kisebb elemek az ablakok mell­védjeibe kerüljenek;
• a falak és pillérek megengedett kar­csúsága szempontjából a falmagas­ság legfeljebb a vastagság 15-szöröse lehet. A pillérek legkisebb hossz­mérete két (egész) elemhossz, vagyis egy pillér 1,00 m-nél keskenyebb nem lehet (3/102 ábra);
• a falak függőleges hézagait legalább két ponton, szalagszerűen tömören készítsük el;
• előre gyártott áthidalók csak egész elemre fektethetők, a teljes falvastag­ságú helyszíni készítésű áthidalók fél elemre is feküdhetnek, úgy, hogy maga az áthidaló szerves része le­gyen a koszorúnak; az áthidalók minimális felfekvése 20 cm;
• a felcsapódó nedvesség ellen a ren­dezett terepszint felett legalább 30 cm magas lábazatot kell építeni, és a YTONG-falazatot erről a szintről kell indítani.

3/94 ábra YTONG falazóelemekből épült lakóház a) alaprajzi részlet; b) vonalas metszet

3/95 ábra YTONG falazóelemes falazat sarokkikép­zése a) derékszögű; b) lesarkított; 1 egész elem; 2 ferdén vágott fél elem; 3 levágandó fülek; 4 levágott „fülek” belső habarcsos felragasztása; 5 feles kötés miatti vágott elem

3/96 ábra YTONG elemek vágása a) kijelölés; b) vágás

3/97 ábra YTONG elemekből készülő falnyílás kiváltása típusáthidalóval 1 falegyen szintje; 2 áthidaló szintje: vállmagasság; 3 áthidaló; 4 hőszigetelés; 5 kibetonozás; 6 YTONG válaszfalelemes koszorú-előfalazás; 7 cement­simítás; 8 koszorú; 9 födém béléstest; 10 felbeton; 11 YTONG elemekből épült főfal

Általános követelmények és taná­csok:

• A falazatokat speciális szerszámok­kal falazzuk (3/103 ábra), de a ha­barcsterítés hagyományos kőműves eszközei is szükségesek;
• Eltérő testsűrűségű (H2; H4) és szi­lárdságú falazóelemek sem egymás­sal, sem más falazó anyaggal nem építhetők össze.
• Falsarkok falazásánál a visszamara­dó oldalon fogazott csorbázat készí­tése tilos, visszalépcsőzött kialakítás lehetséges csak.
• Amennyiben elkerülhetetlen a más anyagú és eltérő szerkezeti tulajdon­ságú épületszerkezetek együttes al­kalmazása, (pl. kisméretű téglából készülő kéménypillér), a szerkezete­ket úgy kell összeépíteni, hogy az el­térő alakváltozások ne legyenek megakadályozva. A YTONG falazó­elemből készült falazatokban meg kell szüntetni a káros mértékű összenyomódásbeli különbségeket, elsősorban a terhek egyenletes elosztásá­val, másodsorban teherelosztó acél­betétek beépítésével.
• A függőleges és vízszintes térelhatá­rolások akusztikai tervezéséhez is­merni kell – a választott szerkezet léghang gátlásán kívül – a fal épüle­ten belüli helyzetét is. A hangszige­telési követelmények nemcsak a fa­lakra, hanem az épület egyes helyisé­gei közötti hangszigetelésekre vo­natkoznak.
• A 30 cm vastag YTONG falazóe­lemből készülő falak önmagukban nem felelnek meg lakások elválasz­tására, a léghang gátlást növelő és a kerülőutas hangátvitelt csökkentő ki­egészítő szerkezetek beépítésével azonban a léghang gátlási követel­mények is teljesíthetők.
• Ikerházak és sorházak kapcsolódó főfalait 2×30 cm vastagsággal kell készíteni. A két önálló fal között 3-4 cm-es, teljes elválasztást bizto­sító hézagot kell hagyni. Vigyázni kell arra, hogy ebbe a résbe falazás­kor se habarcs, se építési törmelék ne kerüljön, mert ezek jelentősen ront­hatják a szerkezet hangszigetelését. Éppen ennyire fontos a födémkoszo­rúk készítésekor a betontestek össze-kötődésének megakadályozása pl. ás­ványgyapot lemez behelyezésével.

3/98 ábra Utólag méretre fűrészelt „fülek”

3/99 ábra YTONG falazóelemből készülő osztott szintű lakóház magassági sorkiosztása 1 cm-es falazó habarccsal és egész sor  magas koszorúkkal

3/100 ábra YTONG falazóelemből készülő lakóház csomóponti részletei I. a) …b) födémek; 1 födémsík; 2 falegyen; 3 födém és koszorú záró síkja; 4 főfal; 5 koszorú előfalazás YTONG válaszfalelemből; 6 hőszigetelő lemez; 7 koszorú; 8 cementsimítás (vízzáró felület)

3/101 ábra YTONG falazóelemből készülő lakóház csomóponti részletei II. a)…c) lábazatok; 1 felmenőfal; 2 kiegészítő fal; 3 perlit beton vagy nikecell betét; 4 talajnedvesség elleni szigetelés; 5 bádogszegő; 6 nagyszilárdságú nyerstégla felület; 7 tömör téglafal; 8 alsó vízszige­telés; 9 vasbeton koszorú; 10 alaptest; 11 ragasz­tás; 12 szigetelésvédő téglafal; 13 koszorú előfalazás;

3/102 ábra YTONG elemekből épülő fal sorkiosztása 1 típusáthidaló; 2 monolit áthidaló, koszorúval; 3 koszorú-előfalazás; 4 falazat; 5 pillér

3/103 ábra YTONG elemek bedolgozásának kiegészítő szerszámai 1 kettős derékszög; 2    nagyfogú fűrész; 3 fo­gazott habarcsterítő la­pát; 4 gumikalapács; 5 kőgyalu

• Általános tapasztalat, hogy az egyré­tegű szilikáttípusú falszerkezetek­ben – a lakóépületekre általában jel­lemző légállapotok esetén – páradif­fúzióból eredő káros páralecsapódás nem jön létre. Ennek természetesen feltétele, hogy a fal felületképzése megfelelő legyen.
• Ablaknyílások és erősen eltérő terhe­lésű falszakaszok csatlakozásának környékén a vízszintes hézagokba – külön nem méretezett – erősítő vasa­lás beépítése ajánlott (5-6 mm-es betonacélból). A Hf 5 minőségű ha­barcsba a hőszigetelés javítása érde­kében
• felső szintnél:
• 30-as falba 0,15 m³
• 37,5-os falba 0,20 m³
• egy szinttel terhelt falnál:
• 30-as falba 0,10 m³
• 37,5-ös falba 0,15 m³
• P 1 minőségű perlit keverhető be. Ez természetesen nem vonatkozik pillé­rekre.
• A koszorúk elé kerülő előfalazást a betonozás előtt min. 24 órával be kell fejezni, hogy a habarcs kötése meg­felelő legyen.
• A rétegeket habarcsterítés előtt érde­mes vízzel végiglocsolni; nyáron 2-3 1, hűvös időben pedig 1-2 1 vízzel méterenként.
• A kész falakat a készítést követő 3-5 napon át tanácsos locsolni, hogy a ragasztóhabarcs kötőereje stabilizá­lódjon.
• A falazó habarcsba csak a felhaszná­lás előtt keverhető bármilyen képlékenyítő szer.
• A koszorú alatti csatlakozási felüle­ten a betonozás (és acélszerelés) előtt legalább 24 órával vízzáró cementsi­mítást kell készíteni, hogy a koszorú kötési vize a koszorún belül marad­jon.

Az YTONG falelemek minőségük függvényében a következő épületré­szekhez használhatók:

30-as falvastagságú elemek:

• H2-05 minőség esetén: földszint + te­tőtér;
• H4-07 minőség esetén: egy emeletes épület.

37,5-ös falvastagságú elemek:

• H2-05 minőségben: földszint + eme­let;
• H4-07 minőségben: kétemeletes épü­let első szintjéhez, megfelelő minő­ségű habarcsokkal.

Az értékeket földszintesnél nagyobb épületek esetén statikai számítással kell ellenőrizni; főleg nyílásokkal áttört fa­lak esetén. Az YTONG falazóelem kivá­lóan használható az egyenesektől eltérő vonalú falakhoz. Az elemek ferde kettéfűrészelésével az ívelt alaprajzi lehető­ségek gyakorlatilag korlátlanok (3/104 ábra; 3/3 táblázat). Az íves falazatok készítéséhez jól használható az állítha­tó, szögmérővel kiegészített derékszög.

3/104 ábra Leszabott YTONG elemek­ből kialakítható alaprajzi változatok a) az elem vágási méretének  kijelölése; b) sarok, ívelt folytonossággal; c) fél­kör alakú fal építése

Az épületek helyiségeit határoló falak veszik körül, ezek közé tartoznak a te­herhordó, a vázkitöltő és a válaszfalak. Az épületen a födémek magasságá­ban minden szinten vasbeton koszorút kell kialakítani, amelybe a födémszerke­zetet be kell kötni.

A teherhordó falak a nagyobb kiter­jedésű épületek külső, ill. esetenként belső alátámasztó szerkezetei. Az 1,3 m-nél vagy a falvastagság 3-szoros mé­reténél rövidebb falszakaszokat pillé­reknek nevezzük. Az oszlopok kör vagy sokszög keresztmetszetű pillérek. A kis keresztmetszetű vasbeton, acél és fa anyagú pilléreket minden esetben osz­lopoknak nevezzük.

A teherhordó falak az igénybevételek és a helyi adottságok szerint szerte Eu­rópában, de hazánkban is jelentősen különböztek az egyes korokban, ma már azonban erősen közelítenek egy­máshoz (3/66 ábra). Napjaink­ban is léteznek vályogházak, mint épí­tészeti értékek, még ha igen kis szám­ban is.

A határoló falakról általában

A falakkal szemben a gazdaságosságon túl számos követelményt támasztanak. Ilyenek a szilárdság, az állékonyság, a megfelelő hőtárolás, a tűzbiztonság, a hanggátlás, a könnyű kivitelezhetőség, véshetőség, vakolattartás stb. A falak­nak tehát az eltérő jellegű terheléseken kívül még más; épületfizikai igények­nek is meg kell felelniük. A hőszigete­lés, a hőtágulás, a páraátbocsátás; a csapadék és a napsugárzás elleni véde­lem elsősorban a külső határoló falak­nál fontos, a hanggátlás és a hangszige­telés belső falaknál lehet követelmény, míg a talajnedvesség pedig a pincefala­kat támadja meg (3/67 ábra).

A falak a talajszint alatt, annak köze­lében vagy az épület magasabb szintjén helyezkednek el, tehát lehetnek:

• pincefalak,
• lábazati falak,
• felmenő falak.

A falak hőtechnikai jellemzőit első­sorban hőtechnikai keresztmetszetük, másodsorban alakjuk határozzák meg. A hőveszteségek csökkentése érdeké­ben el kell érni, hogy adott belső térre minél kevesebb lehűlő fal jusson. Esze­rint az épületnek gömb, félgömb vagy henger alakúnak kellene lennie, aminek az eszkimók lakókunyhói ősidők óta megfelelnek. Napjaink építészei gya­korta élnek az építészeti formák és a ge­ometriai alakok kombinációjával, úgy, hogy az épületek határoló falait lesarkít­ják vagy legömbölyítik (3/68 ábra). Az ábra szerinti 1×1 méretegységnyi terü­lethez tartozó lehűlő felület a fal t0,00 hőmérsékleti tartományában (F):

• derékszögű falsaroknál 2 F.
• sarkított falnál 1,41-1,60 F.
• negyed körnél 1,57 F.

Jól látható tehát a lehűlő felület csök­kenése.

Az energiával úgy is takarékoskod­hatunk, hogy egyrészt jól választjuk meg a fal anyagát, másrészt igyekszünk minimálisra csökkenteni a fugák mint falazati ragasztó és ágyazó anyagok al­kotta hő hidakat. Erre látható példa a 3/69 és 3/70 ábrákon, ahol a megszakí­tott felületű fugákban légrés, ill. hőszi­getelő sávbetét akadályozza a hő vándorlást. Ahol azonban sűrűn vannak rövidebb falszakaszok vagy pillérek, ott mindig statikai szempontok legye­nek az elsődlegesek. A leírt megoldás jelentősen javítja az épületek északi határfalának – ahol nagyobb a lehűlés és kevesebb nyílás található – hőtechni­kai jellemzőit. Ezt főleg egyszintes épü­leteknél javasoljuk.

3/66 ábra Korszerű szigetelő anyaggal bélelt boronafalas lakóház (skandináv példa)

3/67 ábra Épületfizikai szempontból kedvező, kettősméretű üreges téglából falazott lakóház metszete

3/68 ábra Falsarkok kialakítása; négyzetes; lesar­kított; kör alakú 1 méretállandó; V: vizsgált vetület/térfogat; F: lehű­lő felület

A falak építése

Falazáskor a sarkokon vezérléceket ál­lítunk fel, amelyek között zsinórt vagy lágyvas huzalt feszítünk ki, hogy a tég­lasorok egy síkba kerüljenek. A vezér­léceken megjelöljük a „falegyen” ma­gasságát, illetve a koszorú síkját, és az átlagos téglasor vastagság szerinti tégla­sor osztást (3/71 és 3/72 ábra).

38 cm vagy ennél vastagabb falak végeinél 2-2 db vezérlécet állítunk fel a külső-belső falsíkok zsinórozásához; az egy tégla vastag (egysoros) falak­hoz, mivel ezeken csak egyoldali zsinórozás szükséges, 1-1 vezérlécet állítunk fel. A vezérlécek felállításakor figye­lembe kell venni, hogy a téglák méret­eltérései következtében a falvastagsá­gok – bizonyos korlátok között – eltér­nek a terv szerinti falvastagságoktól.

A vezérléceken be kell jelölni (a ±0,00 szinttől mérve!) a mellvédfal, a könyöklő, a nyíláshidalók, a redőny­szekrények stb. magasságát is. A pillérek helyét egyik irányban a zsinórállvánnyal kijelölt földszinti fal­sík, másik irányban pedig a külön zsi­nórállvánnyal kitűzött tengelyük határozza meg. Ha a pillér egyik irányban sem esik falsíkba, helyét a főfalaktól ki­indulva kell felmérni.

A válaszfalak helyeit lehetőleg az egész épületben egyszerre kell kitűzni, hogy az esetleges méreteltérések a vá­laszfalak számának és távolságának arányában eloszthatók legyenek. Tehát általában lemérjük az épületbelső hosszát, és ezt elosztva határozzuk meg a csatlakozási helyeket, kivéve, ha azo­kat esetleg már elkészült szerkezetek vagy egyéb okok már előre meghatá­rozzák, így pl. a vizes helyiségek terve­zett méreteitől nem szabad eltérni, mert, miután a vezetékek és a berendezési tár­gyak helye adott, egy méreteltérés csak zavart okozhat.

A szintvonalat (vízszintvonal) min­den szinten a padlószinttől 1,00 m ma­gasságban felvisszük a főfal belső síkjá­ra, mégpedig mindig az épület ±0,00 szintjétől kezdve, nem pedig az előző padlószinttől mérve. Ha az előző szint­ből indulnánk ki, a mérési pontatlansá­gok összegeződnek, és megengedhetetlen méreteltéréseket okoznának. A szintvonalat általában kétszer is megad­juk: először a nyers, másodszor pedig a vakolt falakra. A nyers falakon való je­löléshez kb. 20 cm széles, fehérre me­szelt vakolatsávot készítünk, és ezen jelöljük meg több helyen a szintvonalat meghatározó pontokat. A csöves víz­mértékkel kitűzött pontokat végleges rögzítésük előtt az ellenkező irányból megismételt kitűzéssel ellenőrizzük. Ha a két szintezés között csak kis eltérés mutatkozik, a különbséget megfelezve, kijelölhető a szintvonal helye.

A kitűzött szintvonalat meg kell őriz­ni, mert ha újra és újra kell jelölnünk, abból sorozatos méreteltérések adódhat­nak, (pl. a tokoknál és a burkolatoknál). A falnyílások kitűzésekor először mindig a nyílás tengelyét állapítjuk meg, az oldalfalaktól, vagyis a nyílá­sokra merőleges irányú falaktól mérve, majd a tengelytől jobbra-balra felmér­jük a szélességét.

A nyílászáró szerkezetek – ajtók, ab­lakok – méretei a terveken a tengelyvo­nalukra írva, tört alakban láthatók. A felső szám a szélességi, az alsó szám pedig a magassági méretet jelenti. A nyílásokat és a kávákat többnyire 1:100 méretarányú rajzok alapján tűzik ki.

A nyílások készítésekor gondolni kell a következőkre:

• a tok nélküli nyílások terv szerinti nyílásméretét falazáskor ki kell hagyni;
• az ajtótokok elhelyezésekor tisztázni kell, hogy átmenő padlóburkolat vagy küszöb készül-e;
• a fémtokos ajtók és ablakok nyílás­mérete 3 cm-rel nagyobb a tok külméreténél;
• a terveken nem a gerébtok belmérete, hanem mindig a kőmérete (vakolt nyílásméret) látható;
• egyesített ablaktokoknál az előző méretnél általában 2 cm-rel nagyobb méretet adnak meg;
• a kapcsolt tokos és hőszigetelt abla­kok esetében a terv ugyancsak a kőméretet tartalmazza; a nyílást csorbázattal kell elkészíteni;
• pallótokokhoz a terv a tok belméretét adja meg; a nyílást csorbázattal kell kihagyni.

Fontos tudni, hogy a nyílászáró szer­kezetek magassági elhelyezését mindig a szintvonaltól mérve állítsuk ki, mert az épület akkori állapotában ez az egyetlen vízszintes sík, amely meghatá­rozza a majdani padlósíkot is.

A nyílászárók méreteinek tipizálása óta a tervek a névleges méretet (jele: N) adják meg. A névleges méreten a tok külméret elhelyezési közzel növelt mé­retét, vagyis a kihagyandó tok nyílás méretét kell érteni. Az elhelyezési köz általában a nyílászáró szerkezet tokja és a falazat között, az elhelyezés, illetve a mérettűrés miatt szükséges, 1-1,5 cm méretű köz. A tok külméret a gyártási méret, tok belméret pedig a nyílás tényleges mérete.

3/69 ábra Szalagos habarcsterítés falazóblokkból vagy YTONG elemekből épülő szerkezeti falhoz 1 fal; 2 habarcsterítés; 3 speciális habarcsterítő eszköz, 4 habarcs

3/70 ábra Hőhíd megszakító beépítése falazóblok­kok vízszintes habarcshézagaiba 1 tégla; 2 8…10 mm vastag nikecell betét; 3 ha­barcsterítés

3/71 ábra Téglasorok falazása 1 fal; 2 zsinórpapucs; 3 zsinór; 4 leterhelő tégla

3/72 ábra Téglafal építése 1 csöves vízmérték (szintezőslag) magassági szin­tezéshez; 2 sor-, illetve falléc; 3 függőzés; 4 tokos vízmérték

Pincefalak

A részben vagy teljes egészében szint alá kerülő épületrészek falai a pincefa­lak. A pincék rendeltetése és az épüle­tet esetlegesen alulról támadó talajvíz meghatározza a nedvesség vagy a víz­nyomás elleni védelem típusát és az ala­pozás módját.

A pincék leggyakrabban talajned­vesség elleni szigeteléssel készülnek. A talajszint alatti falak a magyar szabvány szerint csak tömör falszerkezetek lehet­nek (3/73 ábra). Szakmai érdekesség­ként megemlítjük, hogy az EURO szab­vány, ill. a DIN talajvíznyomásnak ki­tett helyeken természetesen megfelelő szigeteléssel ellátva – minden feltétel nélkül, talajnedvesség ellen szigetelt pincéknél pedig túlnyomórészt – meg­engedi az üreges falazati anyagok, még a YTONG falazóblokk alkalmazását is (3/74 ábra).

A pincefalak többsége a szint feletti falszakasznál a lábazattal együtt falazva készül (3/75 ábra). Nem ilyen egyszerű a helyzet a beton anyagú pincefalaknál, ahol a lábazati szakaszon falazott vagy helyszínen felhordott burkolatot készí­tenek (3/76, 3/77 ábra).

A pincefalak építésénél különös gon­dot kell fordítani a későbbi fal-, a tech­nológiai és főként a gépészeti csatlako­zásokra. Közművezeték főfalon és szi­getelésen való átvezetése „utólagos faláttöréssel” nem készíthető, mert a töké­letes körülzárás ez esetben nem biztosít­ható. A közművezeték átvezetésének helyét a szigetelések készítése előtt, már a szigetelést védő falra ki kell tűz­ni, vagy az átvezető csonkot be kell épí­teni, majd ezután készülhet a szigetelés és a határoló főfal.

3/73 ábra Hagyományos szerkezetű pincefalak részletei a) téglafalazat; b) kőfalazat; c) betonfal; d) kő-beton fal; e) tégla-beton fal kötőtéglával; f) tégla-betonfal kengyelbekötéssel; 1 alap; 2 szigetelésvédő él téglafal; 3 fél tégla védőfal; 4 erősítő pillér; 5 fal, ill. tek­nős szigetelés; 6 beszorító habarcsréteg; 7 tégla­fal; 8 kőfal; 9 betonfal; 10 váltósoros kötésű fél tég­lafal; 11 kötőtégla; 12 0 6-os kengyel (10-15 db/m²); 13 szigetelő lemezgallér; 14 aljzat; 15 kavics szűrő­réteg

3/74 ábra YTONG elemekből épülő lakóház falazata pincétől a padlástérig 1 YTONG fal; 2 szigetelőha­barcs szorítás; 3 csupaszlemez; 4 légrés; 5 kö­nyöklő; 6 burkolati fal; 7 redőnyszekrény; 8 szellő­ző nyílás; 9 YTONG válaszfal elem; 10 falbekötés; 11 függőleges szigetelés talajnedvesség ellen; 12 faltő; 13 vakolat; 14 hőszigetelés

3/75 ábra Szint feletti pincefal, mint lábazat a) kő/tégla; b)…c) tégla/kő; d) vegyes fal

3/76 ábra Beton pincefal utólagosan falazott burkolótégla lábazattal 1 födémgerenda;  2 béléselem; 3 kibetonozás; 4 fel­beton; 5 hőszigetelés; 6 fólia; 7 burkolati betonaljzat; 8 dilatációs betét; 9 koszorú; 10 hosszvasalás; 11 kengyelezés; 12 előfalazás; 13 határoló fal; 14 fémlemez vízorrsáv; 15 beton pincefal; 16 szigetelésvédő fal; 17 teknőszigetelés; 18 lábazati burkolat; 19 belső vakolat

3/77 ábra Beton pincefal helyszínen felhordott műkő lábazattal 1 FERT födém; 2 FB kerámia béléstest; 3 kibetono­zás; 4 falbeton; 5 koszorú; 6 hosszvasak; 7 kengye­lek; 8 előfalazás; 9 főfal; 10 beton pincefal; 11 szi­getelésvédő fal; 12 teknőszigetelés; 13 helyszínen felhordott műkő lábazat; 14 belső vakolat; 15 hom­lokzati vakolat

Lábazati falak

Épületek lábazati fal nélkül szinte soha­sem készülnek, még ha nincs is kifeje­zetten lábazat tervezve, akkor is be kell töltenie ezt a funkciót is a falnak. A lá­bazat feladata, hogy az épületek és az építmények talajsíkkal érintkező felüle­tét a külső hatásoktól (csapadék és fagyveszély) megvédje. A lábazatok másik, de nem másodlagos feladata, hogy az épületek főfalainak terheit átad­ja az alapozásra vagy a pincefalra.

Előfordul, hogy a pincefalat viszik fel a vakolt vagy burkolt főfalig, és folytatják a felmenő fallal (3/78 ábra). Másik gyakori megoldás betonanyagú pincefalaknál, hogy a beton látszó olda­lát különböző felületképzéssel látják el még a zsaluzásnál. A kész betonfelüle­tet a zsaluzás eltávolítása után vagy nyersen hagyjuk, vagy cementtel pacskolással (időnként) felfrissítjük (3/79 ábra).

Hullámosított betonfelületek szerke­zeti méreteinél számításba kell venni a hullámlemezek vastagságát, amely nö­veli a zsaluzó méretet. Sík betonfelüle­teknél az esetleg szükségessé váló utólagos falszigetelés felhordása nem okoz gondot, míg hullámos felületnél a szigetelést a betonozott pincefal előtt el kell készíteni, mégpedig úgy, hogy a hullá­mok (hegyek) a szigetelés felhajtott gallérjait terheljék. Ellenkező esetben a szigetelés és fal vagy szigetelés és vé­dőburkolat közé bejutó csapadékvíz helyrehozhatatlan károkat okozhat.

A lábazatok igen régi fajtája, amikor a házépítéssel egy időben nagy méretű idomköveket építenek be (3/80 ábra). A kőfaragó által a konszignáció alapján előkészített tömböket a kőműves helye­zi el. Régi épületeknél gyakoriak a lefelé szélesedő kőfalak, amelyeknek statikai szempontból van jelentőségük (3/81 ábra). Ma újból kezd tért hódítani ez a megoldás, főként foghíjbeépítéseknél. A kövekkel való építkezés hegyes és dombos vidékeken gyakori, az alföldi és síkvidéki ember házánál kevésbé, ott inkább a helyi anyagokat használják (3/82-3/84 ábra).

A lábazatok anyagának %-os vízfel­vevő képessége, a talajnedvesség elleni szigetelések függvényében igen eltérő. Ennek függvényében a lábazatok anya­gát a következők szerint kell megvá­lasztani:

Lábazat felső szigetelése esetén:

• beton, vasbeton C 10-C 12
• kő: kemény mészkő, bazalt. Lábazat alsó szigetelése esetén:
• beton: C 8
• vasbeton: C 10
• kő: mészkő, andezit.

Körülszigetelés esetén:

• beton: C 8
• vasbeton: C 10
• kő: puha mészkő, homokkő
• tégla: nagy szilárdságú.

3/78 ábra Lá­bazat nél­küli fartő fokozott hőszigetelésű külső határoló falnál 1 nemes vakolat; 2 alapvakolat; 3 háló; 4 hőszigete­lés; 5 szegezés; 6 tartóprofil horganyzott szel­vényből; 7 fúrt tiplis rögzítés; 8 perforáció; 9 konzol; 10 lábazati vagy pincefal

3/80 ábra Idomított kő lábazat 1 profilozott kőtömb; 2 horog; 3 szárnyas horog; 4 kapocs; 5 fémcsap; 6 ékelő csap; 7 beverő csapos szárnyas horog

3/81 ábra Nyomott, ferde síkú idomítatlan kőből ké­szülő lábazati falak

3/82 ábra Kőből épülő lábazati falak sorosan fala­zott idomított és fűrészelt kövekből

3/83 ábra Betonozással együtt falazott rétegelt kő lábazat 1 aljzat; 2 fólia; 3 hőszigetelés; 4 padozat alatti talajpára elleni szigetelés; 5 védőbeton; 6 kavicsfeltöltés; 7 feltöltés; 8 alap; 9 betonfal; 10 rétegelt kőfalazat; 11-12 falszigetelés; 13 felhajtott gallér; 14 főfal; 15 belső vakolat; 16 külső homlokzati vakolat

3/84 ábra Víz- és hőszigeteléssel ellátott, nagyszilárdságú kisméretű téglából készült lábazat 1 alap; 2 koszorú; 3 vasalás; 4 szigetelésvédő fal; 5 alsó falszigetelés; 6 függőleges falszigetelés; 7 ragasztott toldás; 8 felső falszigetelés; 9 hőszige­telés; 10 lábazati fal; 11 alumínium szegőlemez; 12 felmenő fal; 13 főfal; 14 kavicsfeltöltés; 15 aljzat; 16 termett talaj; 17 osztályozott kavics; 18 szegő; 19 járda; 20 dilatáció; 21 kavics

Felmenő falazatok

A lakóházépítésben az egyik legősibb mesterség a falazatok készítése.

Vályogfalak

A vályogot néhány évtizeddel ezelőtt országunk teljes területén, ma már azonban csak egyes helyeken használ­ják lakó- és melléképületek építéséhez. Teherhordó vályogfal csak száraz he­lyen, tehát talajnedvesség elleni szigete­lés fölött készíthető.

A vályogfalak négy fajtája a vályog­tégla fal, a vert fal, a rakott sárfal és a vesszőfonatos paticsfal. Az alapanyag minden esetben agyag, a kitöltő anyag pedig a gabonatörek. A vályogtéglát formázóban, (vályogvetőben) téglamé­retre készítik. A vert falat rétegenként zsaluzatok közé verik döngöléssel, naponta max. 50 cm-es rétegekben. A ra­kott sárfalat a kész, szigetelt lábazatra, fecskefészekszerűen, szalmával kevert sárból rakják, vasvillával. A két utóbbi a végleges sík formáját fészáraz állapot­ban, éles szerszámmal levágva adja meg. A paticsfalat előre elkészített fa­vázas vesszőfonatra, rétegenkénti ta­pasztassál készítik.

A vályogtéglát ugyanúgy kell beépí­teni, mint az égetett agyagtéglát, a fala­zó habarcs agyagból vagy fehérmész habarcsból készül. Igen lényeges vi­szont, hogy a falazó habarcs anyaga ugyanaz legyen, mint a belső és a külső vakolat anyaga, mert így könnyebben áll meg és időt állóbb rajta a vakolat.

Hagyományos falazó anyagokból készülő falak

A hagyományos falazó anyagból készü­lő, szokásos vastagságú falak hőtechni­kai szempontból nem felelnek meg a je­lenleg érvényes szabvány előírásainak.

Ide sorolható a tömör agyag- és mészhomok, a soklyukú B 25, B 29, B 30 és az UNIFORM téglák, ill. falazó­blokkok. Ugyancsak hő technikailag nem megfelelő kategóriába sorolhatók a RÁBA vázkerámia és falazó blokkok, de ezek már, bizonyos alkalmazási mód mellett megfelelnek a fokozott hőszigetelési követelményeknek, anélkül, hogy külön hőszigetelő réteget kellene fel­hordani kívülre vagy belülre.

A hagyományos falazó anyagok kö­zött a legismertebbek a tömör és üreges kisméretű téglák. Szerkezeti és pincefa­laknál még ma is ezek a legkedvezőb­bek, mind a gazdaságosság, mind a beépítés technológiájának szempontjából. Hőtechnikai szabványnak megfelelő szerkezethez hagyományos falazó anyagoknál óriási falvastagságok kelle­nének, például:

• tömör téglánál 96 cm,
• üreges téglánál 80-90 cm.

Az épület határoló falai külső hő­szigeteléssel tehetők teljes értékűvé. Nyugati országokban vannak bizonyos tervezési irányelvek ahhoz, hogy adott m² területű lakáshoz mekkora tömegű hőtároló fal szükséges. A könnyűszer­kezetes építési módoknál gyakori a tö­mör téglából falazott, többnyire csak időszakos fűtésre méretezett kandal­lók, kemencék készítése. A kisméretű üreges téglák a házépí­tésben számos helyen használhatók, például oromfalaknál, válaszfalaknál, és a középső főfalaknál.

Tömör kisméretű, nagyszilárdságú és a burkolótéglák kombinációjával a hő technikailag szükséges keresztmet­szeten túl lényeges a statikai szempon­tok miatti méret (3/85 ábra). A szabványok értelmében 12 cm-nél vékonyabb fal; és két sor kisméretű tégla réteg függőleges hézag feletti mé­ret esetén szerkezetnek nem vehető fi­gyelembe függetlenül attól, hogy az üreges téglafal rétegmagassága, vagyis sora ettől magasabb.

A B 25, B 29, B 30 és UNIFORM falazóblokkból épülő lakóházak falai­nak hőátbocsátási értékei különböző módokon, falvastagításokkal és hőszi­getelésekkel javíthatók. Tömör téglafalak hőtechnikai jellem­zői önhordó keményhab lemezekkel vagy Heraklith szigetelő panellel javít­hatók (3/86 ábra). A hőtechnikai értékek növelésére a kívülre készített hőszigetelő réteg az ideális, de belső hőszigetelő réteg is megfelel, ám ilyenkor a faltömeg hőtá­roló közegként minimális. A következő példák hőszigetelési értékük szerinti sorrendben mutatnak be néhány megol­dást.

1. Tartófalon kívül elhelyezett, félke­mény hőszigetelő réteg, önhordó fél­ tégla védőfallal burkolva (3/87 ábra). Tartófalra rögzítő kapcsokkal, és pa­pucsos dübellel, ragasztás után rögzí­tett kemény hőszigetelő lemez. Gazdaságosság tekintetében e megoldás igen kedvező, időtállósága viszont kisebb, mint az előző vagy a követ­kező (3/88 ábra).
2. Külső falra később szerelt hőszigetelő réteg (3/89 ábra). Előnye az előzőekkel szemben, hogy a nyári „hűtőképessége”, azaz nyári hővédelme sokkal erőteljesebb, a burkolat alatti légrés kényszeráramoltatása és a kürtőhatás eredményeként. A tökéletes működés érdekében az alsó bevezető nyílás közelében a faltörésnél ne betonjárdát készítsünk, hanem telepítsünk bokros, sűrű növényzetet. A talaj feletti hűvös levegő ugyanis, az állandó gravitációs légáram miatt nem engedi bejutni a meleget a hőszigetelő rétegbe. Az időszakosan csak nyáron használt épületeknél a hőszigetelés elhagyható.
3. Az eddigi három megoldás egyéb­ként bármikor, utólag is elkészíthető. A határoló fal belső síkjára ragasztott válaszfaltégla-réteg (3/90 ábra) csök­kenti a kész épületek helyiségeinek területeit. A belső válaszfalburkolat és a főfal közé helyezett hőszigetelő réteg ja­vítja a hőszigetelő képességet, a hő­tároló közeg minimálisra csökken (3/91 ábra).

3/85 ábra Különböző téglafalak a)…b) utólag burkolt tömör téglafal; c)…d) burko­lattal együtt készülő teherhordó blokktéglafal; 1 ha­sított 1/8-as; 21/4-es; 31/2-es burkoló téglafal; 4 tö­mör téglafal; 5 HB 38-as falazóblokk; 6 UNIFORM falazóblokk; 7, 8 POROTRON és THERMOTON; A: hőtechnikai falvastagság; B: szerkezeti falvastagság

3/86 ábra Téglafal hőszigetelő képességének növe­lése heraklith lapokkal a) belső falfelületen; b) külső falfelületen; 1 herakta; 2 kávabélés; 3 heraklith dübel; 4 rabicháló; 5 alap­vakolás (gúzolás); 6 alapvakolat; 7 fedő vakolat

3/87 ábra Határoló fal nyerstégla burkolattal és kül­ső hőszigeteléssel 1 üreges téglafal; 2 koszorú; 3 vasalás; 4 vasbeton gerenda; 5 födém béléstest; 6 kibetonozás; 7 belső vakolat; 8 falazáskor elhelyezett, 0 4-6 mm tüs­kék; 9 burkolati téglafal; 10 kötőtégla (alternatíva); II   hőszigetelés; 12 légzáró csupaszlemez

3/88 ábra Határoló fal külső hőszigeteléssel, vakolt felülettel 1 főfal; 2 koszorú; 3 vasalás; 4 kengyel; 5 koszorú előfalazás válaszfallapból; 6 belső vakolás; 7 ge­renda; 8 béléstest; 9 kibetonozás; 10 hőszigetelés; 11 homlokzati vakolat alátéthálóval; 12 ragasztóhabarcs réteg

3/89 ábra Szerelt külső burkolat alatti hőszigetelés 1 főfal; 2 koszorú; 3 hosszvasak; 4 kengyelek; 5 koszorú előfalazás; 6 belső vakolat; 7 gerenda; 8 bé­lés; 9 kibetonozás; 10 faldörzsölés; 11 légzáró lemez (fólia); 12 hőszigetelés; 13 függőleges faváz­heveder; 14 szorítóléc; 15 lécezés; 16 táblás szegezett burkolat; 17 légjárat

3/90 ábra Határoló falak hőszigetelő képességének fokozása belső válaszfallap burkolattal 1 főfal; 2 koszorú; 3 hosszvas; 4 kengyel; 5 koszorú-előfalazás; 6 ragasztó habarcsréteg; 7 válaszfal­lap-burkolat; 8 belső vakolat; 9 FERT födém; 10 bé­léstest; 11 kibetonozás; 12 felbeton

3/91 ábra Határoló falak hőszigetelésének fokozása belső oldali hőszigetelő lemezzel 1 főfal; 2 koszorú; 3 hosszvas; 4 kengyel; 5 koszo­rú előfalazás; 6 ragasztóhabarcs réteg; 7 hőszige­telés; 8 nemezcsík; 9 válaszfallap burkolat; 10 ra­gasztó habarcsréteg; 11 belső vakolat; 12 gerenda; 13 bélés; 14 kibetonozás; 15 felbeton

3/92 ábra THERMOTON téglafal a) sarokkialakítás; b) falcsatlakozás; c) kéménytest és falazat összeépítése

Különleges anyagú falazóelemek

Ebbe a csoportba tartoznak a cementkö­tésű, a kavics, a kohósalak, a poliszti­rolgyöngy stb. adalékanyag keveréké­ből készülő falazó elemek. E termékek országos felhasználása még igen szerény, csak néhány százalékot tesz, ezért most részletesen nem foglalkozunk ve­lük. Ide sorolhatók: az ISOPLUS, a DURISOL, az ISORAST RASTRA, a RIOLIT TUFA, az UNIBET és a BÍ­ZOL (3/105 ábra).

3/105 ábra Felmenő fal BISOL falazati elemből 1 közbenső elem; 2 falvég-elem; 3 sarokelem; 4 át­hidalóként alkalmazva

3/106 ábra Tornácoszlopok készítése 1 lábazat; 2 betonacél tüskék; 3 azbeszt cementcső köpeny; 4 ívelt talpkialakítás; 5 oszlopvasalás; 6 tüskék; 7 zsaluzat alátámasztó oszlop; 8 rácsozat; 9 ék; 10 hossz-süvegfa; 11 papucsdeszka; 12 ívelt zsaluzat (doboz); 13 hosszvasalás; 14 kengyelezés; 15 falzsalu-heveder; 16 falzsalu; 17 zsalu­zatátkötés; 18 kész nyílásáthidalás

Pillérek és oszlopok

A lakóházak többnyire nem épülnek oszlop- vagy pillérvázas rendszerrel. A köznapi szóhasználat szerint az oszlop kör, a pillér pedig szögletes, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű.

Oszlopokat elsősorban családi há­zak tornácainál, esetleg belső terek me­gosztásánál alkalmazzák. A 3/106 ábrán látható tornác oszlopai azbeszt cement­cső köpenyzsaluzattal, vasalt betonból készült.

Egy ilyen oszlop elkészítésének me­nete a következő:

• tüskék bebetonozása a lábazatban az oszlopok számára kihagyott fészkek­be;
• az előre leszabott csövek elhelyezé­se, alsó (fém) ékeléssel és körülbeto­nozással;
• az oszlopvasalat beemelése a csö­vekbe, majd a kibetonozás (mini­mum C 14 beton).
• Téglaoszlopokcsak tömör kisméretű téglából építhetők, kötésük azonos a felmenő falakéval, falazó habarcsa pe­dig annál jobb minőségű legyen.
• Téglapillérekbármilyen üreges vagy porózus téglából készíthetők, de külö­nös gondot és figyelmet kell fordítani a téglák minőségére, a falkötések és a fa­lazó habarcs minőségére, valamint a függőleges hézagok tömörségére.
• A vasbetonpillérekfalzsaluzatba be­tonozva, acélvázzal készülnek. A va­salást a vasalási terv alapján kell készí­teni, a zsaluzatot célszerű előre elkészí­teni (3/107, 3/108 ábra).

3/107 ábra Előre gyártott oldalelemes vasbeton oszlopzsaluzat a) nézet; b) alaprajz; 1 falzsalu; 2 heveder; 3 állítha­tó keretrács

3/108 ábra Keretrács oszlopzsaluzathoz 1 „L” alakú falelem; 2 papucs; 3 csapszeg