Allergiamentes otthon - 232. oldal

A hálószoba szentély, ahol kipihenhetjük magunkat távol a hétköznapi nehézsé­gektől. Sok ember azonban ahelyett, hogy kipihenten ébredne reggel, fárad­tan bújik ki az ágyból eldugult orral, szo­rító mellkassal, viszkető bőrrel vagy fájó, vörös szemekkel.

Poratkák a hálószobában

Az alvás alatt termelt hő és pára, va­lamint a rengeteg elhullajtott bőrpikkely ideális szaporodó hellyé teszi ágyunkat a poratkák számára. Ahányszor csak meg­fordulunk álmunkban, felkavarjuk és be­lélegezzük az atkaürüléket, és ha érzéke­nyek vagyunk az atkaallergénre, az éjsza­ka folyamán súlyosbodhatnak a tünete­ink. Ugyanígy, az atkaallergénnel való kontaktus az ágyban fokozhatja az ekcé­ma viszketését és kiütéseit.

Poratkák kiszorítása

Azért nem kilátástalan a helyzet, mint a mellékelt pontok is mutatják, megvilágítva, hogy hogyan is szoríthatnánk ki a poratkát a hálószobánk­ból. Első lépésként azonban kérjük meg orvosunkat, hogy vizsgálja ki atkaérzé­kenységünket – csak akkor érdemes megpróbálni lecsökkenteni az atkaallergének számát otthonunkban, ha a teszt pozitív. Emellett lehet, hogy allergi­ánk oka nem csak az atka, így ha meg is tesszük ezeket a lépéseket, nem biztos, hogy állapotunk teljesen megváltozik.

Több hónapig….

Az sem biztos, hogy minden ajánlott változtatást végre kell hajtanunk. Lehet, hogy egy vagy kettő is elég – különösen az atkavédő huzatok használata az ágy­tartozékokra és matracokra. Ám fontos, hogy több hónapig kitartóan tegyük, mielőtt felmérhetnénk, hogy valóban be­következett-e javulás.

Bútorok

• Minél kevesebb bútort helyezzünk el a hálószobában.
• Egyszerű, sima vonalú bútorokat válasszunk, minél kevesebb díszítéssel! Így könnyebb és hatékonyabb lesz a takarítás.
• Figyeljünk oda, hogy a ruhák és ágyneműk tárolóinak, ajtaja és fiókja szorosan záródja­nak, különben a beszivárgó porban megte­lepszenek az atkák!
• Olyan bútorokat válasszunk, melyek könnyen mozgathatóak, így alatta és mögötte is ki tudunk takarítani!

Ágyneműk

• Húzzunk atkavédő huzatot a matracokra, párnákra és paplanokra!
• Használjunk elektromos takarót, ha van, ez kiszárítja az ágyat, és nem tudnak olyan könnyen megtelepedni az atkák és penész­gombák! Hálószoba penészmentesítési ötlettár >>
• Takarók helyett használjunk paplant, amit be lehet húzni atkavédő huzattal! A gyapjú és irha lepedőalátétek a matrac atkavédő huzatán belülre kerüljenek, de jobb, ha ke­rüljük használatukat, mert nehéz őket mosni és szárítani.

Falak és díszítésük

• Egyszerű, sima falakat válasszunk, képlé­cek, díszes fallábazatok, bordűrök nélkül, hogy elkerüljük a porlerakódást!
• Lemosható festéket vagy tapétát válasszunk – a dombornyomású mintázatok megfogják a port!
• Kerüljük a zsúfoltságot a falakon és a párká­nyokon, hogy hatékonyabb legyen a takarítás!
• Üveges szekrényekben állítsuk ki dísztár­gyainkat, vagy készüljünk fel rá, hogy hetente nedves ruhával letörölgetjük őket!

Sötétítők

• Használjunk feltekerhető rolót vagy sötétítőt, mivel ezeken kevésbé ül meg a por, mint a reluxákon vagy a függönyökön! A függőleges reluxák vagy szalagfüggönyök jobbak, mint a vízszintesek.
• Ha nem akarunk sötétítőket, használjunk pamut- vagy muszlinfüggönyöket! Ezek az anyagok általában magas hőmérsékleten is moshatók.

Ablakok

• Csökkentsük a levegő nedvességtartalmát ablaknyitással felkelés után, s ha lehet, éjsza­kára is!
• Ha virágpor allergiánk van, tartsuk zárva az ablakot kora reggel és este – ezekben az időszakokban szokott legmagasabb lenni a pollensűrűség! Nyissunk ablakot!
• Húzzuk el a függönyöket ragyogó, napos időben – a nagy meleg elpusztítja az atkákat.

Fűtés

• Az alapfűtést tartsuk bekapcsolva a ven­dégszobában vagy a használaton kívüli szobák­ban is, hogy megakadályozzuk a páralecsapó­dást az ablakokon, illetve a külső falakon!
• Fontoljuk meg egy páratartalom-mérő be­szerzését! Ha vissza akarjuk szorítani az atká­kat, tartsuk a levegő páratartalmát állandóan ötven százalék alatt!
• Ha légfűtéses rendszert használunk, gon­dolkodjunk el a szellőzőnyílás letakarásán úgy, hogy megfogja a port, de keresztülen­gedje a levegőt!

Padló

• A padlószőnyegeket cseréljük kemény felületű padlóra, azaz PVC-re, linóleumra vagy parkettára, amin nem tenyészik a porat­ka! A kemény felületet könnyebb tisztán tar­tani is, mint a szőnyegpadlót.
• Gyapjúszőnyegek helyett inkább mosó­gépben mosható pamutszőnyegeket használ­junk!
• A parketták réseit tömítsük el, hogy az ott összegyűlő por ne szállhasson fel!
• Ha ragaszkodunk a szőnyeghez, válasszunk szoros szövésűt, rövid bolyhokkal!

Ágyneműk és ágyak – Tanácsok allergiásoknak

A legfontosabb változtatások a háló­szobában egyrészt azoknak a fizikai korlátoknak a felállítása, amelyek meg­akadályozzák, hogy kapcsolatba kerül­jünk a már meglévő allergénekkel, más­részt mindenféle atka- és porgyűjtő ki­iktatása.

Ágyfajták

A fa- és vasbordás ágyalapok jobb lég­áramlást biztosítanak a matrac körül, mint a tömör, díványtípusúak. Ügyeljünk rá, hogy az ágyneműtartókban tárolt ru­hákat és ágyneműket légáteresztő műanyag zsákokban tartsuk, hogy az ágy­ról ne potyoghasson rájuk az atka és a por!

Kerüljük a baldachinos, függönyös ágyakat, de legalább a nehéz függönyö­ket cseréljük le könnyű muszlin- vagy pa­mutfüggönyökre, melyeket magas hőmérsékleten is moshatunk, hogy el­pusztítsa az atkákat! A rácsokat hetente törölgessük le nedves ruhával vagy por­szívózzuk le! Kerüljük a párnázott fejtám­lákat, amelyekben előszeretettel telep­szenek meg az atkák!

Atkavédő huzat

A védőhuzatok bizonyítottan védelmet nyújtanak az atkák ellen. Az egyik huzat a matracot borítja be teljesen, arra jön a lepedő, a többi huzat a párnákra és a paplanokra való az ágynemű alá. Nincs értelme csak a matracot behúzni, szük­séges a párnákat és a paplant is. Legjobb, ha a huzatot eleve új matracra, párnára és paplanra húzzuk, hogy elkerüljük az azonnali szennyeződést.

A védőhuzatok megóvnak attól, hogy kapcsolatba kerüljünk az ágyban le­rakódott atkaallergénekkel. Néhány atka persze megmarad az ágyhuzaton az ál­landóan elhullajtott bőrpikkelyeken, ezek száma azonban kevés és minden héten eltávolíthatjuk az ágynemű lecserélése­kor. Ugyanekkor a védőhuzatot is le kell törölni egy nedves (nem vizes) ruhával, hogy minden atkát és bőrpikkelyt eltávolítsunk. A védőhuzatokat évente kétszer, vagy a gyártó utasításainak megfelelően, mossuk ki!

A régimódi huzatok műanyagból ké­szültek. Bár hatékonyan távol tartják az atkát és az atkaallergéneket, ám nem vízáteresztők, így reggelre átizzadva éb­redünk.

Porózus huzatok

Ezzel szemben a modern huzatok puha, mikroporózus anyagból készülnek, amely mind a vizet, mind a levegőt áten­gedi – hogy mennyire jól, az a márkától függ. Tartósság szempontjából azok a huzatok, melyekre a gyártó legalább tíz év garanciát vállal, jobban megérik, mint az olcsóbb fajták, melyeket gyakrabban kell cserélni.

Kaphatók pamut ágyhuzatok is, me­lyeket atkaölővel itattak át. Nem tudunk azonban sokat az ebben használt vegy­szer hosszú távú hatásáról az emberre, ráadásul a huzat nem véd az atkaallergénektől.

A matrac védelme

Ha kedvező a hőmérséklet és a páratar­talom, három hónap alatt egy új matrac­ban majdnem ugyanannyi atka fog hem­zsegni, mint abban, amelyet már évek óta használnak. Egy becslés szerint akár kétmillió atka is megél egy kétszemélyes matracban. A legtöbb atka a matrac legkülső rétegeiben él, és néhányan ab­ban a téves hitben porszívózzák a matra­cot, hogy eltávolítják a poratkákat.

Való­jában ezek az apró lények megkapasz­kodnak a matrac anyagában, és még ide­ális esetben is csak nagyon kicsi hányadát távolítjuk el az élő atkákat porszívózással. Hatásosabb módszer egy atkaölő szer (akracida) használata a matracon, párnákon és paplanokon. Ezek azonban nem járják át elég mélyen a matracot, hogy elpusztítsák a belsejében lévő atká­kat is, így nem olyan hatásosak, mint a szőnyegek esetében. Ráadásul legalább háromhavonta meg kell ismételni a ke­zelést.

A folyékony nitrogén, ami meg­fagyasztja az atkákat, a szárazgőz-tisztítás és a hőkezelés szintén alkalmazható módszerek. Nem szüksé­gesek azonban, ha atkavédőhuzatot használunk.

Párnák és kiegészítők

Újkorától számított egy éven belül egy párna súlya egytizedével megnő a ben­ne lerakódott atkák, atkaürülékek és a bőrpikkelyek következtében. Régeb­ben azt tanácsolták, hogy a toll-, illetve pehelypaplanokat és párnákat cseréljük le a „nem allergén” vagy „hypoallergén” címkével ellátott szintetikus párnákra és paplanokra. Ellentmondá­sos eredményre jutottak azonban azt kutatva, hogy melyik fajta párnabelső a jobb az allergiás betegeknek. Akár szi­vacs-, akár tollpárnát használunk, na­gyon fontos, hogy mindenképpen von­juk be védőhuzattal.

Az ágytakarókat legjobb elkerülni, mert az atkák ezekbe is belefészkelik magukat, kivéve, ha készek vagyunk he­tente mosni őket. Egy másik lehetőség forró, napos éghajlaton, hogy hetente egy-két órára kiakasztjuk a napra, így a nap elpusztítja az atkákat.

Ágyneműk

Minden lepedőt, párna- és paplanhuza­tot, illetve takarót hetente ki kell mosni legalább 56 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten, hogy elpusztítsa az atká­kat. Az alacsonyabb hőmérsékletet kibír­ják az atkák, bár az atkaallergéneket és elpusztult atkákat kimossa. Néhányan úgy kerülik meg ezt a problémát, hogy atkaölő adalékot tesznek az alacsonyabb hőfokú mosóvízhez.

Ezek közül a vegy­szerek közül a benzil-benzoát a legeny­hébb és legtöbbet tanulmányozott, te­hát valószínűleg ezt a legtanácsosabb használni. Ha azonban nem akarjuk, hogy bőrünk közvetlen kapcsolatban legyen atkaölőkkel, talán az a leghelyesebb, ha elpusztítja az atkákat; de legalább kap­csoljuk többszöri alapos öblítésre a mo­sógépet, ha ilyen terméket használunk. Azt is megtehetjük, hogy az ágyneműt néhány óráig fagyasztjuk – háztartási mélyhűtőben -, ami elpusztítja az atká­kat, így elég alacsonyabb hőmérsékleten mosni.

A hagyományos, külön ráhúzható atkavédő huzat mellett kapható már olyan párna is, amelyet eleve ilyen huzat­tal készítettek. Ez a párna higiénikus is, mivel ez a huzat a baktériumoktól is véd. A jövőben más termékek, például papla­nok, is forgalomba kerülnek ugyanebből az anyagból.

A szintetikus anyagok és festékek feltalá­lása – melyek nagy része petrolkémiai eredetű – forradalmasította a ruhakészí­tést. A ma kapható divatos, jó minőségű és megfizethető ruhák választéka a mo­dern élet velejárója, amit jószerével ter­mészetesnek veszünk.

Anyagválaszték

Három csoportba sorolhatjuk az anya­gokat: vannak természetes, szintetikus és természetes-szintetikus keverékek. Az allergiás betegeknek ezek mindegyike okozhat gondot.

Természetes anyagok

Csak azért, mert egy anyag „természetes” alapanya­gú, nem szükségszerű, hogy „biztonsá­gos” is legyen a bőrallergiában szenve­dőknek. A gyapjú jó példája az olyan ter­mészetes anyagoknak, melyek heves irritációt válthatnak ki egyeseknél. Ennek oka, úgy tűnik, a gyapjúszálak irritáló ha­tása. Sokunk számára ismerős a viszke­tés, akár allergiások vagyunk, akár nem, amit gyakran kivált a közvetlenül a bőrön viselt gyapjú. Ez a hatás az ekcémás vagy bőrgyulladásos betegeknél általában még súlyosabb.

Gyapjú

Általánosan elterjedt tévképzet, hogy a gyapjúban jelenlevő lanolin okozza a viszketést, a különlegesen finomított, igen jó minőségű lanolin esetében, melyet szá­mos bőrápoló termékben és készít­ményben használnak a száraz bőr keze­lésére, így tehát még akkor is biztonság­gal használhatjuk a kiváló minőségű la­nolint tartalmazó bőrápoló termékeket, ha a lanolinallergén miatt vagyunk érzé­kenyek a gyapjúra. Kérjük ki a gyógyszerész tanácsát, hogy melyek a megfelelő készítmények.

A pamut, a selyem és a bőr olyan természetes anyagok, melyek általában nem váltanak ki allergiás reakciót, s így gondot sem okoznak. Sok, ekcémás megbetegedésben szenvedő úgy tapasz­talja, hogy a pamut alapanyagú ruhák és ágyneműk jóval kellemesebb közérzetet biztosítanak, mint a gyapjúból vagy szin­tetikus alapanyagokból készültek. Ennek talán az, az oka, hogy a pamut kevesebb izzadást és bőrirritációt vált ki. Vannak olyan kereskedők, akik kifejezetten fehérítetlen és kezeletlen pamutruházatra és ágyneműre szakosodtak.

Szintetikus anyagok és szintetikus­-természetes anyagok keverékei

Az egyik leggyakoribb szintetikus anyag a poliészter, ami egyes műanyagok és ragasztók alapanyaga is. Vannak olyan ruhák és ágyneműk, melyek kizárólag poliészterből készülnek, de a poliész­terszálakat pamuttal is lehet keverni. Gyakran használnak ilyen keveréket ru­hák, ágyneműk, szőnyegek készítésére, valamint paplanok és ágytakarók bélelé­sére.

Az emberek különböző mérték­ben viselik el a szintetikus anyagokat, il­letve a szintetikus-természetes anyagke­verékeket. Néhányan például a poliész­terszálak egyes festékeire érzékenyek. A „könnyen kezelhető”, „gyűrődés­mentes”, illetve „vasalást nem igényel” címkével ellátott pamut vagy pamutke­verék termékek formaldehiddel kezeltek, egy olyan vegyszerrel, ami néhány embernél bőrirritációt vált ki.

Szegesek, gombok, zipzárak, patentok

Még ha mindenre odafigyelve, sikerült is elkerülni olyan ruhák vagy ágynemű vá­sárlását, amelyre érzékenyek lehetünk, olyan hétköznapi dolog, mint egy dur­vább elvarrás vagy ruhaszél is irritálhat­ja az ekcémás beteget és reakciót vált­hat ki. Ugyanígy lehet kiváltó ok egy szabadon álló fém patent, gomb vagy zipzár a ruhánkon vagy az ágyneműn. Kedveltek a patentok a kisgyermekek ruháin, ügyelni kell azonban arra, hogy úgy helyezzük el őket, hogy ne kerülje­nek közvetlen kapcsolatba a kisbaba bőrével.

A ruhák mosása és szárítása

A színes pamutruhákat és ágyneműket első használat előtt ki kell mosni, hogy eltávolítsunk minden lehetséges irritáló anyagot, például festékszemcséket. Sok­féle mosószer van forgalomban érzé­keny bőrűek számára.

Legjobb, ha a ruhákat nem szárítjuk a lakásban. Ez nagymértékben megnöve­li a levegő páratartalmát és elősegíti a poratkák szaporodását és a penészesedést. Ha nem tudjuk a lakáson kívül megoldani a szárítást, válasszunk olyan helyiséget, amelyikben kevés kárpitozott bútor van, az ablakot tartsuk nyitva, a többi helyiségbe vezető ajtót pedig szi­gorúan zárva. Jobb, ha a ruhákat a sza­badban szárítjuk, vagy szárítógépben, amely a szabadba szellőzik. Vannak, akik a szárítógépekben használt kondicionáló illatanyagára érzékenyek.

Folteltávolítók

A folteltávolító termé­kek rendszerint triklór-etánt tartal­maznak, olyan oldószert, amely sokféle készítményben megtalálható, például né­hány lefestő folyadékban is. Ez az erős szagú oldószer gyorsan elpárolog, és a légúti allergiában szenvedőknél tüsszö­gést, illetve szorító érzést válthat ki a mellkasban.

Ruhák és cipők tárolása

Ne hagyjunk, elöl ruhákat a hálószobá­ban, mert beporosodnak, és ne tegyük el ruháinkat és cipőinket nedvesen! Meg­könnyíti a légáramlást és visszaszorítja az atkák számát és a penészesedést, ha ru­háinkat nem polcokon, hanem inkább vállfán tároljuk.

A textil ruhatárolókat alaposan kell szellőztetni és – a szoba porosságától függően – körülbelül havonta ki kell mosni. A beépített szekrények ajtóit tartsuk szorosan zárva! Kerüljük a nyitott ruhasíneket és polcokat! A használaton kívüli ruhákat meg kell szárítani, és légáteresztő műanyag tárolókba kell el­pakolni, különösen, ha az ágynemű­tartókban vagy az ágy alatt kívánjuk rak­tározni őket.

A szülők általában nagy erőfeszítéseket tesznek a gyerekszoba dekorálásakor, hogy érdekessé és ösztönzővé tegyék. Egy aller­giás gyermek esetében azonban nagyon fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk számára, amely a lehető legjobban csök­kenti a tüneteket.

Az atkaallergén visszaszorítására irányu­ló lépéseket minden olyan szobában el kell végezni, melyet az allergiában szenvedő gyermek gyakran használ, különösen a háló­szobájában. Ezeket a lépéseket a szobában található összes ágyon, paplanon és párnán el kell végezni, még akkor is, ha a többi gyer­mek, akikkel a szobán osztozik, nem mutat allergiás tüneteket.

A kutatások azt igazolják, hogy az olyan gye­rekek, akiknek a családjában előfordult allergiás megbetegedés, nagyobb való­színűséggel válnak szintén azokká; valamint hogy az, az allergénszint, amelynek csecsemőkorukban ki vannak téve, fontos a gyer­mekek érzékennyé válásában és az allergi­ás megbetegedések kialakulásában.

Ablakok

• Szellőztessünk minden reggel ablaknyitás­sal és fordítsuk meg az ágyneműt! Ha az ab­lakot résnyire nyitva hagyjuk éjszakára, szel­lőzik a szoba és csökkenti a penészesedést és az atkák szaporodását.
• Ha gyermekünk pollenallergiában szenved, kora reggel és kora este tartsuk zárva az ab­lakot a pollenidény alatt!
• Ha nehezen megoldható a szoba termé­szetes szellőztetése, fontoljuk meg egy egy­szobás szellőztető készül ék beszerelését!
• Függönyök helyett inkább használjunk fel­tekerhető rolót vagy sötétítőt!

Bútorok és kiegészítők

• Minél kevesebb bútort használjunk a por­lerakódás megakadályozása érdekében! Tá­volítsuk el a kárpitozott bútorokat a hálószo­bából, cseréljük le műanyagra vagy fára, ame­lyeken nem tudnak megtelepedni a poratkák!
• A díszpárnákat és párnákat húzzuk be atkavédő huzattal, a rendes huzatokat pedig minden héten mossuk ki olyan módszerrel, ami elpusztítja az atkákat!

Díszek és könyvek

• A polcokat, ablakpárkányokat és munkafelü­leteket, illetve pultokat rendszeresen tisztít­suk és poroljuk porszívóval vagy nedves tör­lőruhával! A kevésbé zsúfolt helyeken nem gyűlik úgy meg a por és könnyebb takarítani.
• A könyveket és dísztárgyakat üvegezett szekrényben tartsuk, így nem porosodnak annyira!
• Minél kevesebb posztert és egyéb fali de­korációt használjunk, például képeket és zászlókat, amelyeken összegyűlhet a por!

Játékok

• Minél kevesebb plüssállatot és játéktaka­rót tartsunk – a poratkák olyan koncentrátumban gyűlhetnek össze bennük, hogy ki­válthatják a gyermeknél az asztmát vagy az ekcémát.
• Úgy pusztíthatjuk el a poratkákat a plüss-állatokban és a játéktakaróban, hogy három­négy órára betesszük őket a mélyhűtőbe.
• Ne engedjük, hogy gyermekünk gyurmáz­zon vagy krétával játsszon, ha bármilyen jelét látjuk bőrirritációnak!
• Minden este pakoljuk el a játékokat a szekrényekbe vagy a fiókokba, hogy ne po­rosodjanak be!
• A nem kívánt és törött játékokat dobjuk el, hogy ne növeljük vele a zsúfoltságot!

Padló

• A padlószőnyeget cseréljük le kemény felületű padlóra, például linóleumra vagy fára!
• Rendszeresen porszívózzunk még kemény felületű padlón is!
• Padlószőnyeg helyett használjunk kisméretű, mosható szőnyegeket!

Falak

Használjunk gyorsan száradó, vízbázisú festéket vagy alacsony illékony szerves­vegyület-tartalmú festéket. Ne engedjük be a gyermeket a szobába a festés ideje alatt, és amíg meg nem szárad a festék, és ki nem szellőznek a gőzök!

Ruhák

• Olyan mosószert használjunk, amely nem bioaktív, vagy amelyet érzékeny bőrre ja­vasolnak!
• Húzzunk a gyermek kezére egyujjas pamutkesztyűt, hogy ne vakarja el álmá­ban az ekcémát!

Ágyak

• Minden matracra tegyünk védőhuzatot, ne csak az allergiás gyermekére!
• Ügyeljünk rá, hogy ha emeletes ágyunk van, az allergiás gyermek aludjon felül!
• Egyszerű vonalú ágyakat vásároljunk, ame­lyeken nem gyűlik úgy meg a por, a fém vagy farácsos alapúak a legjobbak, mert így a levegő a matrac alatt is szabadon áramuk.

Lámpaernyők

• Letörölhető lámpaernyőket válasszunk, például PVC-ből vagy műanyagból, melyeket könnyű takarítani!

Párnák és paplanok

• A paplanokat és párnákat húzzuk be atkavédő huzattal!
• Az ágyneműket hetente mossuk ki leg­alább 56 °C-on, hogy elpusztítsa az atká­kat és eltávolítsa az allergénjüket. Másik lehetőség, hogy benzil-benzoát-oldatot adunk az alacsonyabb hőmérsékletű mo­sóvízhez, majd alaposan öblítsünk.
• Az ekcémás gyerekeknek használjunk pamutlepedőt és – takarót – ezek kényel­mesebbnek tűnnek, mint a szintetikus vagy gyapjúanyagok. A szintetikus anya­gok fokozhatják az izzadást, a gyapjúszálak pedig bőrirritációt válthatnak ki.

Allergiamentes gyerekszoba kialakítása

Ne felejt­sük el reggelenként kiszellőztetni a szo­bákat és az ágyakat, kivéve, ha virágpor ­allergiában szenvedünk, mert akkor a pollenidény tetőződésekor zárva kell tartani az ablakokat! Próbáljunk akkor ágyazni, porszívózni és törölgetni, amikor az allergiás gyermekek nincsenek a szo­bában! Kerüljük a lefekvés előtti takarí­tást, mivel a felkavart pornak órákig tart, míg leülepszik a levegőből!

Atkavédő huzat

A matracokat, paplanokat és párnákat vonjuk be atkavédő huzattal. A szoba összes ágyát húzzuk be – még a nem allergiás gyermekekét is, hi­szen az ő ágyukban is megtelepszenek az atkák és felgyülemlik az allergénjük!

Az ágyneműt hetente le kell cserélni és magas hőmérsékleten ki kell mosni (legalább 56 °C-on), hogy elpusztítsuk az atkákat és eltávolítsuk az allergéneket! Egyéb ágykiegészítőket, mint az ágyterítők, szintén hetente kell mosni magas hőmérsékleten.

Forró, napsütéses éghajlaton a vas­tagabb ágyruhák, például ágyterítők és takarók heti mosását helyettesítheti, ha kirakjuk néhány órára a tűző napra. A napsütés elpusztítja az atkákat, s így ke­vesebb allergént termelnek. A megma­radó allergént ki kell mosni, lehetőleg legalább háromhavonta.

Ha védőhuzatot használunk a papla­nokra és párnákra, akkor nem igényelnek rendszeres mosást. Minden ágynemű­cserekor azonban le kell törölni a védőhuzatokat egy nedves (nem vizes) törlővel, hogy eltávolítsuk a poratkákat. A modern védőhuzatok vízáteresztők, ha tehát bepisil a kisgyerek, az egész ágyat le kell húzni és ki kell mosni a hu­zatokat is. Nagyon fontos szempont az ágyruhák alapos szárítása, különösen az olyan vastag daraboké, mint az ágytaka­rók, ezzel kiiktathatjuk a nedvesség koc­kázatát, ami penészesedéshez vezethet­ne.

Emeletes és fiókos ágyak

Ha emeletes ágyat használnak, az allergi­ás gyermeknek kell felül aludni, mert a felső ágyról az alul fekvő gyermekre po­tyognak a poratkák és allergénjeik. A fiókos ágyak megakadályozzák a matrac szellőzését alulról, így minden játékot és ruhaneműt, amit a fiókokban tárolunk, légáteresztő műanyag zsákokban kell el­tenni, hogy megakadályozzuk az atkate­lepek kialakulását.

Gyermekágyak

Bár az egymást követő gyermekek nyu­godtan megörökölhetik ugyanazt a kis­ágyat, a matracot mindig újra kell cserél­ni. Akkor is cseréljük le rögtön a matra­cot, ha bármilyen penészesedésre utaló jeleket észlelünk (fekete foltok)! Ez akkor fordulhat elő, ha nem szárad meg rende­sen, miután nedvesség érte.

Szivacsmatracok

A gyermekágyak matraca általában szivacsból készül, bár van, aki jobban kedveli a pamutbélést. Rendszerint a szi­vacsmatracokat részben PVC-huzat védi, hogy ne koszolódjanak el, ám a gyermek fejrészét szabadon hagyják biztonsági okokból. A szaküzletekben kaphatók védőhuzatok gyermekmatracokra. Ne használjunk házi készítésű műanyag hu­zatot – nem biztonságosak és fulladást okozhatnak.

Amikor az allergiás gyermek a baba­ágyból az első „igazi” ágyba költözik, új matracot, paplant és párnát kell venni neki, amelyek mindegyikét be kell húzni atkavédő huzattal, hogy a kezdet kezde­tétől atkamentes legyen. Van azonban egy új hőkezelési technika is, amellyel a régi matracokban, paplanokban és pár­nákban el lehet pusztítani a poratkákat, és ami denaturálja az allergéneket (meg­változtatja a szerkezetüket), így már nem okoznak allergiát.

Plüssök

A plüssállat halmok kész kihívást jelentek az allergiás gyermek egészségének. Az ennivaló kis játékok ugyanolyan ideális telephelyei az atkáknak, mint a kárpito­zott bútorok és szőnyegek. A plüssöket éjszakára jobb eltenni egy szekrénybe vagy fiókba, ne hagyjuk az ágyon vagy a kiságyban. A kisgyerek kedvenc játékával vagy takarójával azonban kivételt tehe­tünk.

Plüssállatok mosása, tisztítása

Minél kevesebb plüssállatot tartsunk a hálószobában, s a legjobb, ha hetente mossuk őket legalább 56°C-on vagy melegebben. Moshatjuk a játékokat ala­csonyabb hőmérsékleten is, ha atkaölő benzil-benzoát oldatot használunk – mivel azonban a kisgyermekek gyakran a szájukba veszik és állandóan, hurcolják kedvenc játékaikat, nem min­den szülő választja szívesen ezt a megol­dást Olyan megoldás is lehetséges, hogy a plüssöket három-négy órára betesszük a mélyhűtőbe egy műanyag zsákban. Ez ugyan elpusztítja az atkákat, ám az ürülé­küket így is ki kell mosni.

Játékok

Ha új koruktól kezdve mossuk vagy fagyasztjuk a játékokat, a poratkáknak nem lesz lehetőségük, hogy nagyobb számban megtelepedjenek bennük, kü­lönösen, ha a védőhuzatok használatával az ágyakon megakadályozzuk olyan poratka telepek kialakulását a szobában, ahonnan eláraszthatnák a tiszta játéko­kat.

Több-kevesebb szigorúsággal azokra a játékokra is alkalmazzuk ezeket a rend­szabályokat, melyeket más szobákban tartunk, attól függően, hogy a gyermek milyen gyakran játszik velük. Ezeknek a műveleteknek az elvégzése időt és ener­giát igényel, s lehet, hogy könnyebb mindössze néhány plüss megtartása, amelyeken már könnyebb elvégezni az atkátlanító eljárást.

A nappali általában az a helyiség, ahol az egész család nyugodtan kikapcsolódhat, ízlés dolga, hogy padlószőnyeg van-e vagy kemény felületű padló esetleg ki­sebb szőnyegekkel. A bútorok között ta­lán van kárpitozott heverő és székek, s elszórva néhány díszpárna.

A falakon képek, lenyomatok és fényké­pek – esetleg még faliszőnyegek is. A fa­liszekrényekben, a falak menti polcokon és a kandallópárkányokon dísztárgyak állnak. Néhány öreg házban még igazi kandalló is lehet. Bár mindez nagyon kel­lemesen hangzik, egyes dolgok sokkal többet ronthatnak az allergiában szenvedők állapotán, mint amennyit ez a kényelem megér.

Padló

Ezek közül a legfontosabbak a padló típusa és a bútortextíliák, azaz a kárpito­zott heverők és függönyök jelenléte. Az is sokat számít, hogy van-e szabad bejá­rása valamilyen háziállatnak a szobába, hogy milyen könnyen takarítható, vala­mint a faliszekrények és polcok anyaga.

Mielőtt hatékony lépéseket tehet­nénk, pontosan be kell határolnunk az allergiában szenvedő egyéni igényeit. Ha például valakinek a tünetei között az atkaallergénre való érzékenység a döntő, akkor az atkavédelem lesz a kulcsa a szo­ba átalakításának. Azoknak azonban, akik valamilyen állatra allergiások, át kell gon­dolniuk az állat helyét otthonukban, a penészallergiában szenvedőkön pedig azok a lépések segíthetnek, melyek a páralecsapódásból adódó penészesedés visszaszorítására irányulnak.

Bútorok

• Olyan bútort válasszunk, amely felér a mennyezetig!
• Kerüljük a nyitott polcokat! A könyveket üveges könyvszekrényben tartsuk!
• Az új, bútorlapokból készült bútorokat szellőztessük, hogy csökkentsük a formaldehid szintjét a levegőben!

Hi-fi és tv-készülék

• Az elektromos eszközöket tartsuk szekré­nyekben!
• Olyan porszívót vásároljunk, amellyel le lehet porszívózni az elektromos készüléke­ket is!

Heverők és karosszékek

• Olyan heverőket és székeket vásároljunk, melyekben nem tudnak megtelepedni a por­atkák, például műbőr vagy bőrhuzattal!
• Minél kevesebb textil – kárpitozású bútort tartsunk! A porszívózás ugyan eltávolíthat va­lamennyi atkaallergént, ám az élő atkákra nemigen hat, s így erőfeszítéseink jórészt kárba vesznek
• Használjunk pamuthuzatot a textil – kárpito­zású bútorokra! A huzatot mossuk ki heten­te vagy havonta, hogy eltávolítsuk az atkákat és az allergéneket! Használhatunk atkavédő huzatot is a heverőn, amilyet az ágyakra for­galmaznak

Falak és világítás

• A porfogók elkerülése érdekében minél egyszerűbb bordűröket és szegélyeket vá­lasszunk! Ugyanilyen meggondolásból sima tapétát és festéket válasszunk, domború mintázat nélkül!
• Kerüljük a függő lámpákat, hacsak nem ké­szültünk fel rendszeres porolásukra és takarí­tásukra! Olyan asztali lámpákat válasszunk, amelyekről könnyű letörölgetni a port, vagy használjunk könnyen tisztítható, beépíthető világítást, például halogénlámpákat!

Dísztárgyak és könyvek

• Minél kevesebb díszt és mütyürkét tart­sunk meg – porfogók, amelyek az alapos ta­karítást is megnehezítik.
• A dísztárgyakat inkább üveges szekrény­ben helyezzük el!

Ablakok

• Ügyeljünk a szoba jó szellőzésére a szellőző nyitva hagyásával (ha modem ab­lakunk van), vagy egyszerű ablaknyitással!
• A nehéz, redőzött drapériák helyett hasz­náljunk könnyű függönyöket! A függönyöket 56 °C – on vagy magasabb hőmérsékleten kell mosni, vagy vásároljunk könnyen tisztítható sötétítőket!
• Új ház építésénél, illetve a nyílászárók cse­réjénél gondoljuk meg kettős üvegezésű ab­lakok beépítését! Ez egyrészt jobb hőszigetelést biztosít, másrészt megakadá­lyozza a páralecsapódást, ami penészesedéshez vezethet.

Díszpárnák

• Vonjuk be a díszpárnákat olyan anyaggal, ami 56 °C – on vagy melegebb hőmérsékleten mosható, illetve használjunk atkavédő huza­tot!
• Alaposan szárítsuk meg a kimosott dísz­párnákat – lehetőleg szárítógépben -, hogy megakadályozzuk a penészesedést a nedves töltetben!

Fűtés

• Új ház építésénél, illetve nagyobb átalakí­táskor fontoljuk meg a padlófűtés vagy su­gárzó fűtőrendszer bevezetését a falba épít­hető panelek vagy szegélyfűtés formájában
• Ha a szobában gondot jelent a por, ne használjunk légbefújásos központi fűtést, al­kalmazzunk inkább ventilátort vagy konvek­torokat! A hagyományos radiátorok jobbak lehetnek, de figyeljünk oda, hogy ki tudjuk porszívózni a port, ami elkerülhetetlenül föl­halmozódik mögöttük!

Kandallók

• Egyszerű tervezésű elektromos kályhát vagy kandallót válasszunk, amelyen nincs sok nehezen tisztítható felület, ahol megállhat a por!
• Ügyeljünk a kandallók rendszeres karban­tartására, hogy az égési melléktermékek ne kerüljenek vissza a szoba légterébe!

Padlók

• Használjunk kemény felületű padlót (ha­gyományos parkettát, laminált parkettát vagy linóleumot) padlószőnyeg helyett, mely ha­marosan a poratkák gyűjtőhelyévé válna. Kényelmünk érdekében használjunk olyan szőnyegeket, melyek moshatók 56 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten!
• A parketta repedéseit és réseit tömítsük el, hogy könnyű legyen takarítani! Ezzel azt is megakadályozzuk, hogy a parketta alatt összegyűlt por felkavarodjon.
• Ha padlószőnyegünk van, használjunk HEPA-szűrős porszívót, vagy vásároljunk antiallergén szőnyeget!

Allergiás tényezők a nappaliban

A nappaliban az atkaallergén szintjét leg­inkább befolyásoló tényezők a padló faj­tája és a bútorok, illetve a függönyök stí­lusa. A bútorok e mellett még a formaldehid-szennyeződés forrásai is le­hetnek, ami az erre az irritáns gázra kü­lönösen érzékeny embereknél olyan tü­neteket provokál, mint a tüsszögés vagy köhögés. A modern bútorok, a faliszek­rények, asztalok és polcok gyakran ké­szülnek bútorlapokból, például farostle­mezből, melyek otthonunk formaldehid­ szintjének jelentős forrása. A szivacsos hátú padlószőnyegek szintén tartalmaznak formaldehidet.

Kemény felületű padlók

Az allergénszegény környezet számára a kemény felületű padlók a legideálisabbak, a parketta vagy a linóleum. Ha azonban az allergiában szenvedő nem használja rendszeresen a helyiséget, elfo­gadható a padlószőnyeg – ám még így is megfontolandó antiallergiás szőnyeg vá­sárlása. A kényelem érdekében a kemény padlós felületeken használha­tunk mosógépben mosható kisebb pamutszőnyegeket, melyeket könnyebb tisztán tartani, mint a különlegesebb eljá­rást igénylő gyapjúszőnyegeket. Figyel­jünk oda, hogy úgy helyezzük el a szőnyegeket a kemény burkolaton, hogy ne csúszkáljon, ha rálépünk!

A parketta vagy a linóleumpadló ta­karításánál ne feledjük, hogy az arra ér­zékenyeknél sok, erősen illatosított ház­tartási termék, például a takarító- és fényezőszerek, maguk is kiválthatnak irritációs reakciót. Erre az esetre kaphatók nem illatosított termékek is.

Csak a leszigetelt faburkolatok mos­hatók – a lapok közötti réseket el kell tömíteni (ez megakadályozza a por fel­kavarodását is alulról), a fa felszínét pedig vízhatlan réteggel kell kezelni, hogy megakadályozzuk az átszivárgást. Azon­ban még így is csak jól kicsavart, nedves ronggyal vagy szivaccsal mossuk fel a parkettát, nehogy túlnedvesedjen. Javít­suk ki a kopott, rosszul szigetelt helyeket, mert a fa a felszívódó nedvességtől meg­vetemedhet.

Szőnyegek

Az allergiában szenvedők számára a szőnyegnek – mint a poratkák és a pe­nészgomba gyűjtőhelyének – fontos szerepe lehet. Ha ezek az allergének súlyosbítják tüneteinket, gondoljuk meg a padlószőnyeg eltávolítását a rendsze­resen használt szobákból. Ha azonban allergiás reakciónk enyhe, lehet, hogy a rendszeres porszívózás és időnkénti tisztítás is elég tüneteink kézben tartá­sához.

Vizes takarítógépek

A háztartási sző­nyegtisztítók ugyan eltávolítják a kosszal együtt az atkákat és az allergéneket is, de előfordulhat, hogy végül még magasabb atkaszintet eredményeznek, mert a szőnyeg hátoldalán vagy a bolyhok tövé­ben összeggyűlt víz nagyon megnövelhe­ti a levegő páratartalmát, ami elősegíti az atkák szaporodását és a penészesedést. A professzionális szőnyegtisztítók azon­ban rendszerint nagyon hatékonyan tá­volítják el a felhasznált vizet, így megfelelő szellőzés mellett a szőnyeg gyorsan kiszárad.

Vegytisztítás

Az oldatokat közvetlenül a szőnyegekre permetezik, hogy fellazítsa a szennyeződéseket, amelyeket egy má­sodik, ionizálót tartalmazó oldattal eltá­volítanak. Az adalékok között szerepel­hetnek optikai színélénkítők, illetve más vegyszerek, például illatanyagok. A vegy­tisztítás elpusztítja az atkákat, ám néhány allergiában szenvedő tüneteit súlyosbít­hatja. Tanácsos lehet ilyenkor távol ma­radni, illetve utána alaposan kiszellőztet­ni a házat.

A nedves oldatok mellett egy másik megoldás a száraz poroldat Ezeket az enyhén megnedvesített szőnyegre szór­ják, majd rövid ideig rajta hagyják, hogy magába szívja a szennyeződéseket, mielőtt ki porszívóznák. Még nagy tel­jesítményű porszívóval is nehéz lehet azonban az összes por eltávolítása, s a maradék irritálhatja az érzékeny embe­rek bőrét és légútjait

Atkaölő szerek

Ezeket az atkák elpusz­títására és az atkaallergén semlegesítésé­re használják (hogy ne váltson ki allergi­ás reakciót), de önmagukban nem enyhí­tik az allergiás tüneteket.

Gőzkezelés

Sok olyan hőkezelési mód­szer van, amely elpusztítja az atkákat, de nem mindegyik semlegesíti az atkaallergéneket. Egy új módszer a hétköznapi csapvizet (vezetékes vizet) forralja fel nyomás alatt, hogy nagyon forró gőzt termeljen, amely aztán mélyen behatol a szőnyeg bolyhai közé, hogy elpusztítsa az atkákat Bizonyított, hogy ez a mód­szer denaturálja az atkaallergéneket (át­alakítja szerkezetüket).

Mivel a gőz na­gyon kevés vizet tartalmaz, néha „szá­raz” gőznek hívják. Utána ki porszívózzák az elpusztult atkákat és atkaallergéneket. A gőzkezelés alkalmazható textilkárpi­tokra és függönyökre is, ajánlatos azon­ban előtte egy kisebb területen meggyőződni róla, hogy nem roncsolja-e szőnyeget vagy az anyagot.

Kárpitozott bútorok és textil kiegészítők.

A textil kárpitozás az atkák melegágya. Ezeket le kell cserélni bőrre vagy műbőrre, amiről hetente el lehet távolí­tani a port és az atkákat egy nedves ronggyal. Nagy valószínűséggel marad néhány textilbútorunk, ha más nem, egy­két elszórt díszpárna. Kaphatók kész atkavédő huzatok párnákra és ágyakra, amiket használhatunk a heverőre és a karosszékekre is.

Vannak konyhák, amelyek mindössze akko­rák, mint egy hajókonyha, s rendeltetésük mindössze a főzés és tárolás; mások viszont olyan közös helyiségek, ahol van étkezőrész is. Van olyan, amit többé-kevésbé egész nap használnak, míg megint mások gyakor­latilag üresek, eltekintve attól a nagyjából egy órától, melyet reggelizéssel töltenek. A mérettől függetlenül azonban vannak olyan tényezők, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk, ha allergiaszegény környezetet kívánunk teremteni.

Falak

• Egyszerű, sima falakat válasszunk – kevés­bé áll meg rajtuk a por, és könnyebb tisztán tartani, mint a domború mintázatú felszíne­ket.
• Lemosható festéket vagy tapétát válasszunk, a tűzhely mögötti részt pedig csem­pézzük le, hogy könnyen tisztítható, vízálló felület legyen.
• Kerüljük a zsúfoltságot a falakon és a pár­kányokon – a képek, dísztálak, poszterek és díszek csak megfogják a port és a zsírt.
• A munkafelületekkel érintkező falrészeket csempézzük le, hogy könnyebb legyen a tisz­tításuk!

Ablakok

• A konyha használata közben nyissunk ab­lakot, vagy használjunk nagy teljesítményű páraelszívót a jobb szellőzés és a páralecsa­pódás minimalizálása érdekében.
• A nehéz drapériák helyett inkább használ­junk feltekerhető rolókat, sötétítőket vagy mosható függönyöket!

Hűtők és mélyhűtők

• Rendszeresen ürítsük ki a vizet, ami a hűtőszekrény alatti csepegtetőtálcában összegyűlik, hogy csökkentsük a penészesedést és távol tartsuk a csótányokat!
• A hűtőhuzalokat tartsuk tisztán, por-és szennyeződésmentesen!

Konyhabútorok

• Használjunk könnyen tisztítható bútoro­kat, például fából, műanyagból, PVC-ből, bőrből vagy üvegből készülteket!
• Naponta söpörjünk vagy porszívózzunk fel a székek és az asztal alatt, hogy ne hagy­junk táplálékot a csótányoknak!
• Minden textil – kárpitozású bútort húzzunk be olyan huzattal, amely legalább 56 °C-on mosható – ezen a hőmérsékleten már el­pusztulnak a poratkák.

Padló

• Padlószőnyeg helyett használjunk kemény felületű padlóburkolókat, például linóleumot, parkettát vagy padlólapot!
• A padló illeszkedjen pontosan a szekré­nyek körül, hogy könnyű legyen takarítani!
• Azonnal takarítsuk fel a kiloccsant ételt vagy lehullott ételmorzsát!

Világítás

• Kerüljük a nehezen tisztítható fénycsöve­ket, valamint a textil lámpaernyőket! Hasz­náljunk inkább könnyen tisztítható beépíthető halogénlámpákat (üvegborítással) és üveggömböket!
• Ne feledjük, hogy a tűzhely fölött elhelye­zett, illetve a szagelszívóba beépített lámpá­kat gyakrabban kell tisztítani!

Konyhaszekrények

• Olyan szekrényeket válasszunk, amelyek rozsdamentes acélból, tömör fából vagy olyan bútorlapokból készültek, melyek szennyezőanyag-kibocsátása alacsony, vagy teljesen le van szigetelve egy műanyag réteg­gel! A kész konyhaszekrények gyakran készülnek olyan lapokból, melyek formalde­hidet bocsátanak ki.
• Kerüljük a zsúfoltságot és a sok dísztár­gyat, hogy megakadályozzuk a por lerakódá­sát, így könnyebben tisztíthatók a felületek!
• A mennyezetig építsük be a konyhaszek­rényeket, így nem lesz porfogó, nehezen ta­karítható szekrénytetőnk.

Tűzhelyek és szagelszívók

Gáz és szilárd tüzelésű tűzhely helyett vá­sároljunk elektromos tűzhelyet! Minimalizáljuk a páralecsapódást úgy, hogy az edényeken rajta tartjuk a fedőt és nem főzzük túl az ételt! Ne feledjük, hogy a kürtös páraelszívó a szabadba vezeti a fölösleges nedvességet, míg a kivezetés nélküli vissza a konyhába! Hogy hatékony maradjon, a gyártó utasí­tásainak megfelelően cseréljük vagy tisztítsuk a szűrőt!

Mosogató és szárító

• Fontoljuk meg vízlágyító használatát, ami a kemény vizes területen élő ekcémás bete­geknek nagy könnyebbséget jelent! Soha ne adjunk azonban kisgyermekeknek mestersé­gesen lágyított vizet, illetve ne készítsünk belőle tápszert, mert magas a sótartalma!
• Igazítsuk mindig helyre a csapot és ügyel­jünk a helyes illeszkedésekre! Ha nincs elér­hető víz, nem szaporodnak úgy a csótányok.
• Tartsuk tisztán a mosogató lefolyóját, hogy a csótányok ne találjanak eleséget!
• A csótányok visszaszorítása érdekében helyezzünk nem szerves anyagokat a moso­gató alatti repedésekbe és más helyekre!

Munkafelületek

• A munkafelületekről (és konyhaeszközök­ről) takarítsuk el az ételmaradványokat a penészesedés és csótányinvázió elkerülése ér­dekében!
• Kerüljük a zsúfoltságot és porosodást az­zal is, hogy elpakolunk a szekrényekbe!
• A csempézett munkafelületeken vízleper­gető fugát használjunk! Ügyeljünk rá, hogy a fuga egy szintben legyen a csempével, így nem rakódik le az étel a résekben!

Ha a család bármely tagja allergiás a kutyákra vagy a macskákra, a legjobb, ha egyáltalán nem is tartunk otthonunkban. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor leg­alább zárjuk ki őket a kertbe, vagy végső esetben a konyhába, ahol kevés a porat­kák által kedvelt kárpitozott bútor. Ne feledjük, hogy a macskaallergén jóval erősebb, mint a kutyaallergén, mert jóval tovább marad a levegőben és sokkal jobban szétszóródik a lakásban.

Kutya

Úgy tűnik, hogy egyes kutyafajták ke­vésbé váltanak ki allergiás reakciót, mint mások, különösen a nem vedlő fajták, például az uszkárok és a bichon frisék. Nagymértékben csökkentheti a lakásba kerülő, allergén mennyiségét, ha kedven­cünket a szabadban ápoljuk és heti két alkalommal megfürdetjük, valamint ki­mossuk a fekvőhelyét. Néhány kutya allergiás lehet a poratkára, és a kutatások szerint harminc-negy­ven százalékuk szenved atka okozta ekcé­mában.

Ezt általában drága immunterápi­ával vagy szteroid krémekkel kezeljük, bár gyakran jelentős eredményt érhetünk el, ha a kutya fekhelyét is bevonjuk az embe­ri használatra árusított atkavédő huzattal. Egy – két, allergiás terméket forgalmazó kereskedő árusít külön kutya­alomra való védőhuzatot, de ugyanúgy megteszi egy közönséges párnára való védőhuzat, még ha egy kicsit laza is.

Csótányok

Az olyan területeken, ahol sok a csótány, az állatokat jobb meghatározott időben etetni, és közvetlenül utána fel kell takarítani minden maradékot. Az ál­lateledelt tartsuk jól záródó dobozban, és ne tartsunk kint állandóan vizet.

A konyha főbb jellemzői közül az aller­giások tüneteit leggyakrabban és leg­erősebben befolyásoló tényezők a főzés módja és a helyiség szellőzése.

Főzőlapok, sütők és tűzhelyek

A főzés jelentős mértékben hozzájárul a beltéri légszennyezéshez azáltal, hogy párát termel és szemcsés anyagokat, pél­dául zsírt juttat a levegőbe. Emellett a tűzhelyre hulló ételdarabkák elégnek, miközben égési melléktermékeket bo­csátanak a levegőbe.

Gáztűzhely vagy elektorom készülék?

Bár sokan jobban kedvelik a gáztűzhelyeket, a légszennyezettség szempontjából jobbak az elektromos készülékek. A gázüzemű készülékek, me­lyeknek lángja szabadon ég a lakás légte­rében, jelentős forrásai otthonunk lég­szennyezésének. A gáz égése vízpárát, szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitro­gén-dioxidot, kén-dioxidot és aldehide­ket bocsát ki.

Amennyiben nem tudjuk kicserélni tűzhelyünket, az alábbi lépések minimali­zálhatják a gáz égése által termelt szennyezés mértékét:

• Mind az üzemanyag-fogyasztás, mind az égési gázkibocsátás szempontjából jobbak az elektromos gyújtással fel­szerelt készülékek, mint az állandóan égő őrlángos típusúak. Az újabb mo­delleket már elektromos gyújtással szerelik fel.
• Úgy állítsuk be a lángot, hogy csak az edény alját melegítse!
• Fogadjuk meg a beltéri légszennye­zéssel és szellőzéssel kapcsolatban adott tanácsokat Főzés közben használjunk szagelszí­vót, ami a szabadba szellőzik, vagy nyissunk ablakot!
• A főzés ideje alatt tartsuk zárva az ajtókat,„hogy a gőzök és a pára ne tudjon behatolni a lakás többi részé­be!

Vannak zárt rendszerű gázkészülé­kek is, például egyes sütőtípusok. Ezek­nél az égési melléktermékek, például a vízpára, közvetlenül a szabadba távozik.

Tűzhelytisztítás

A másik gyakori forrásai a konyhai lég­szennyezésnek a tűzhelytisztító szerek, minthogy a legtöbb szabadalmazott ter­mék, irritáló gőzöket termel. Vannak en­nél biztonságosabb takarítási módok is

Sok sütőt öntisztító réteggel von­nak be. Ezek vagy oxidálják, vagy elége­tik a főzés során rájuk fröccsenő olajat vagy szennyeződést. Az égő zsír és szennyeződés kellemetlen gőzöket áraszt, melyek irritálhatják a légzőszervi allergiás betegeket. Egyes sütők gőzzel lazítják fel a koszt, melyet aztán le kell törölni.

Főzési módok

Tegyük rá mindig a fedőt az edényekre, és csak annyi vizet használjunk, amennyi szükséges. Ez nem csak energiát spórol meg, de csökkenti a páratermelést is. A többrétegű párolóedénnyel egyszerre többféle zöldséget is megfőzhetünk egyetlen főzőlapon, és kevesebb párát termel.

A kukta a levegő nyomásának és a víz hőmérsékletének növelésével főzi meg gyorsan az ételt. A kuktával való főzés az energiatakarékosság mellett több tápanyagot is őriz meg az ételben, mint a hagyományos főzés. Az állandó kavargatás mellett való főzés egy wokban szintén energiatakarékos. Ez is megőrzi a tápanyagokat, és a rövid főzési idő miatt csökken a szennyezés. Nincs olyan allergiás ok, ami miatt kerülni kellene a mikrohullámú sütők használatát.

Szagelszívók

Az elszívókat arra tervezték, hogy be­szívják a gőzt, a zsírt és a szagokat. A ma­ximális hatékonyság érdekében olyan magasra kell beépíteni, amilyen magasra a gyártó ajánlja. A legtöbb típus sebessé­ge változtatható. Vásárlás előtt kérjük meg, hogy kapcsolják be a készüléket. Egy fogyasztói felmérés szerint a legtöb­ben a zaj miatt nem használják szagelszí­vójukat. Azok a típusok, melyeknek tá­volabb van a ventilátora, csendesebbek.

Kürtös elszívók

Van olyan szagelszívó, melynek a szabadba szellőzik a kürtője, biztosítva, hogy az összes égési mellék­termék és felesleges páratartalom eltá­vozzon otthonunkból. A tűzhely fölül beszívja a levegőt és átvezeti egy zsírszűrőn, mielőtt kifújná a szabadba. A szűrőt – ami készülhet szivacsból, fém­ből vagy speciális papírból – rendszere­sen le kell mosni vagy ki kell cserélni; a szabadba vezető kürtőnek pedig olyan rövidnek és egyenesnek kell lennie, amennyire ez lehetséges.

Fontos, hogy legyen nyitható ablak vagy valamilyen más forrás, ahonnan friss levegő áramolhat be – például egy ab­lakventilátor – a kürtőn keresztül kifújt levegő helyébe. Ha ilyen nincs, a ház többi részéből szív az elszívó levegőt, ahonnan a legkisebb az ellenállás. Ez tör­ténhet egy, a konyhában vagy annak közelében levő bojler vagy vízmelegítő nyi­tott kürtőjén keresztül, ám ez a beszívott levegő sokszorosan szennyezettebb lesz, mint a kifújt.

A zárt rendszerű készülékekkel el­lentétben, a nyitott kürtők a benti levegőt használják az égéshez, az égési melléktermékeket pedig egy ké­mény vagy kürtőn keresztül bocsátják ki a szabadba. Amikor nyitott kürtőjű készüléket akarunk beépíteni olyan házba, ahol van valamilyen páraelszívó, először próbát kell tenni, hogy az égési mellék­termékek nem áramlanak-e vissza. Ak­kor is el kell végezni a próbát, ha már meglévő gázkészülék mellé akarunk be­szerelni páraelszívót.

Légforgató elszívók

Az olyan szagelszí­vóknál, amelyek egy szűrőn keresztül visszavezetik az elszívott levegőt a konyhába, nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy nyitott kürtőn keresztül szívna be levegőt az elszívó. Ezek a modellek azonban, bár eltávolítják a zsírt és a sza­gokat, nem szívják el a felesleges nedves­séget, tehát nem csökkentik a páratartal­mat.

Ha nem tudjuk lecserélni az elszívót egy kürtös típusra, akkor egy ablak vagy külső ajtó kinyitásával biztosítsuk a megfelelő szellőzést a főzés idején, a ház többi helyiségébe vezető ajtót azonban tartsuk zárva, hogy a felesleges nedves­ség nehogy beszivárogjon.

Új szagelszívó vásárlásakor figyeljünk oda az alábbiakra:

• a bekapcsolt készülék zajszintje
• sebességfokozatok
• a szűrők takaríthatósága, cserél­hetősége, illetve magának a készülék­nek a takaríthatósága
• a légforgató típusoknál jobbak a kürtösek

Konyhabútorok

A konyhaszekrények gyakran bútorla­pokból készülnek, például farostból, ami új korában nagy mennyiségben bocsát ki formaldehidet. Válasszunk in­kább laminált bútort, tömör puhafát vagy rozsdamentes acélt. Munkafelület­nek egyaránt használhatunk kerámiát, kőcsempét, gránitot, márványt vagy tö­mör fát.

Hűtőszekrények és mélyhűtők

Ellenőrizzük le a hűtőszekrény és a mély­hűtő belsejét, nézzünk be alá is, különös figyelmet fordítva az ajtók szigetelésére, és ha szükséges, takarítsuk le. Fontos, hogy a csepegtetőtálca könnyen hoz­záférhető legyen az ürítés és tisztítás ér­dekében. Ezt hetente el kell végezni, hogy megakadályozzuk a baktériumok és gom­bák elszaporodását.

A csepegtetőtálca ki­ürítésével a csótányok egy lehetséges víz-forrását is kiiktatjuk. A hűtőszálak tisztán tartása, hogy ne tudjon megülepedni raj­tuk a por, nem csak energiát takarít meg, de a levegő minőségét is javítja.

Antioxidánsok

Próbáljunk meg annyi friss, termé­szetes élelmiszert vásárolni, amennyit csak tudunk, különösen zöldségeket és gyümölcsöket. Ezek igen gazdagok antioxidánsokban a feldolgozott ételek­hez viszonyítva, amelyek tele vannak tar­tósítószerekkel és adalékanyagokkal. Ki­mutatták, hogy azokban a közösségek­ben, ahol sok természetes eredetű, friss ételt fogyasztanak, alacsonyabb az aller­giás megbetegedések száma.

Légyirtók

Mind a szilárd, mind az aeroszolos rovar­irtók mérgező anyagai szennyezik a levegőt és a takaratlan ételt, egyes rovarir­tó spray-k irritálják a légutakat. Házilag is készíthetünk légypapírt, azonos mennyi­ségű cukor, kukoricaszirup és víz forralá­sával. Az így kapott elegyet papírcsíkok­ra kenjük, és amint ragacsos állagú lesz, felakasztjuk őket az ajtók és ablakok kör­nyékén.

Néhány friss fűszernövényről – pél­dául a bazsalikomról (Ocimum basilicum), a rozmaringról (Rosmarinus) és a kakukk­fűről (Thymus) – is úgy tartják, hogy elri­asztja a legyeket. Miért ne ültetnénk hát ezeket az aromás fűszernövényeket cse­répben az ablakpárkányra, ahol a főzés­nél is kéznél vannak, ahelyett, hogy eset- leges mérgező anyagokat fújunk a leve­gőbe.

Szárított narancs- és citrom héj, il­letve nyitott edényben tárolt szegfűszeg is távol tartja a legyeket, csakúgy, mint a szúnyogháló az ablakokon és az ajtókon. A szélirányban elhelyezett hálók még a por ellen is nyújtanak bizonyos fokú vé­delmet.

Vízlágyítók

Az ekcémás tüneteken javíthat, ha lágy vizes területre költözünk, vagy felszere­lünk egy vízlágyítót. Mind a természetes, mind a mesterségesen lágyított víz hasz­nálatánál kevesebb tisztítószert, szap­pant, illetve mosószert kell használnunk, valamint kevesebb vízkő rakódik le a csövekben és vízforralókban. Gyerekek­nek azonban ne adjunk mesterségesen lágyított vizet inni, és tápszer készítésé­hez se használjuk, mert sótartalma ma­gasabb a normálisnál.

Tisztítószerek

Sok konyhai tisztítószer, különösen az il­latosítottak, irritálhatják az asztmás és náthás betegeket, míg az ekcémában szenvedők bőre egyes mosóporokra, il­letve öblítő szerekre lehet érzékeny.

Sokak számára a fürdőszoba az a hely, ahol igazán kiélvezhetik magukat, kinyúj­tózva egy forró kádban vagy állva a zu­hany alatt, míg kimasszírozza belőlük a feszültséget. A fürdőszobának azonban nemcsak intimitást és nyugalmat kell nyújtania, hanem az allergiások számára is egészséges helyet kell, hogy biztosít­son. Az esetek nagy részében ez így is van.

A legtöbb fürdőszoba kevés bútor­zatú, gyorsan száradó, kemény felületű padlója linóleumból, PVC-ből vagy pad­lólapokból készült, és nem kedveli a por­atka, emellett könnyű tisztán tartani is, feltéve,  ha betartjuk az alapszabályt, és kerüljük a zsúfoltságot.

Vizes helyiség, sok nedvesség

A konyhával együtt a fürdőszoba is „vizes helyiség”, a vízpára­mennyiség miatt, melyet a mindennapi tevékenységek – a fürdés és mosás – termelnek. Fürdés vagy zuhanyozás alatt, illetve után tartsuk csukva a fürdő­szobaajtót. Ezzel nagymértékben csök­kentjük a beszivárgó vízpára mennyisé­gét. Ha emellett a fürdőszoba ablakát is nyitva hagyjuk, vagy beszerelünk egy elektromos páraelszívót, a vízpára jelen­tős része a szabadba fog távozni.

A sok nedvesség vonzóvá teszi a fürdőszobát a csótányok számára. A csótányok világszerte má­sodik helyen állnak az atkák mögött az allergia okai között. Az egyik legegysze­rűbb módja a legyűrésüknek, ha meg­vonjuk tőlük a nedvességet. Ez azt jelen­ti, hogy azokon a területeken, ahol gya­kori a csótány, használat után azonnal ki kell törölni a mosdót, zuhanytálat, illetve fürdőkádat.

Díszek és dekorációk

• Minél kevesebb díszt és képet tartsunk, így nem gyűlik úgy össze a por!
• Kevés locsolást igénylő pozsgásokat és ha­sonló növényeket válasszunk! A száraz talajon nemigen indul meg penészesedés.

Gyógyszerszekrény

• Fordítsunk különös gondot arra, hogy egy biztonságos gyógyszerszekrényben – a gyere­kek számára nem hozzáférhető módon – rak­junk el minden gyógyszert! Ne feledjük, hogy egyes orvosságok asztmás rohamot válthat­nak ki! Ez leggyakrabban aszpirintartalmú gyógyszerek, nem szteroid gyulladáscsökkentő tabletták és a szívbetegségekre (tabletták), il­letve glaukómára (szemcseppek) adott béta­blokkolók esetében fordulhat elő.
• Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy egyes emberek allergiásak lehetnek az antibiotikumokra, például a penicillinre, ami súlyos esetben még anaphylaxiás sokkhoz is vezethet.

Fürdőkád

• Ügyeljünk rá, hogy alaposan öblítsük ki a fürdőkád és a mosdókagyló takarításához használt tisztítószer maradványait is különö­sen, ha érzékeny bőrűek vagy ekcémásak va­gyunk! Esetleg a bőrünk által jól tűrt sampont is használhatunk a kád tisztítására, különösen, ha zsíros fürdőolajok vagy bőrlágyítók használatától szennyezett. Hígítás nélkül kenjük fel, dörzsöljük át, végül a tusolóval öblítsük tisztára!
• Ha ekcémában szenvedünk, fürdés előtt adjunk külön erre a célra készített fürdőolajat a vízhez!

WC

• Mindig húzzunk védőkesztyűt, ha WC-tisztító termékeket használunk, és figyeljünk oda a jó szellőzésre! Ezek a szerek gyakran erős vegyszerek, melyek irritálhatják a légúti vagy bőrproblémákat. Egyáltalán ne használjunk spray-ket, ha légúti tüneteket váltanak ki!

Padló

• Kemény felületű padlót válasszunk, például szigetelőréteggel ellátott fát vagy parafát, pad­lólapokat, PVC-t, illetve linóleumot.
• Padlószőnyeg helyett használjunk mosható fürdőszobaszőnyegeket! A vizes szőnyegek nehezen száradnak ki, s a nedvesség a poratka populáció növekedését, valamint a penészesedést segítheti elő.

Ablakok

• Sötétítők és függönyök helyett használ­junk inkább katedrái üveget, hogy ne lássanak be! Ha sima üvegünk van, a felhúzható sötétítő könnyebben tisztán tartható, mint a függöny.
• Csökkentsük a páralecsapódást ablak nyi­tásával fürdés közben (és hagyjuk is nyitva utána egészen addig, míg minden pára fel nem szívódott), vagy szereljünk be egy elekt­romos páraelszívót! A kettős üve­gezés szintén csökkenti a páralecsapódást.

Falak

• Lemosható és vízálló tapétát vagy festéket használjunk a falakra és a plafonra is!
• A kád és a mosdó körül csempézzük kör­be a falat, hogy a felfreccsenő vizet leperges­se! A csempéket könnyű tisztítani, és gyorsan száradnak.
• Kerüljük a díszes gipszmintákat, szegélylé­ceket, képléceket és egyéb porfogó felülete­ket!

Zuhany és zuhanyfüggöny

• Ügyeljünk arra, hogy a zuhanyfüggöny gyorsan megszáradjon fürdés után, így meg­akadályozzuk a penészesedést! Ha mégis be­következne, akkor egy egység ecetből vagy citromból és egy egység bóraxból elkészített péppel dörzsöljük be, majd alaposan öblítsük le!
• Ha új zuhanyfüggönyt vásárolunk, akasszuk ki a napsütésre pár órára, hogy kiszel­lőzzön az asztmásoknál esetleg allergiás reak­ciót kiváltó szaga! Vásárolhatunk kevésbé erős szagú, biológiailag lebontható pamutfüg­gönyt is.
• Fontolóra vehetjük penészesedést gátló vegyszerrel átitatott „penészmentes” füg­göny megvásárlását is.

Törülközők

• A radiátoron való szárítás helyett inkább szárítógépben szárítsuk a törülközőket és a kilépő szőnyeget, így nem növekszik a belső páratartalom!

Légfrissítők

• Kerüljük azoknak a vegyszeres légfris­sítőknek a használatát, melyek irritálhatják az érzékeny légutakat, próbáljuk ki inkább az alábbi, szelídebb módszereket:
• Egy magas polcra helyezett negyed csésze fehérecet vagy egy adag macskaalom haté­konyan dezodorálja a fürdőt.
• Ha nem zavarnak a permetezett termé­kek, oldjunk fel teljesen egy teáskanálnyi sütőport és egy teáskanálnyi citromlevet két csésze, forró vízben! Öntsük egy szórófejes flakonba, és használjuk úgy, mint a légfris­sítőket!
• Nagyon hatékonyak a tálban kihelyezett potpourrik, ám néhány allergiás betegnél légúti tüneteket válthatnak ki.

A kozmetikumok vagy piperecikkek kö­zé tartoznak a szappanok, samponok, fogkrémek, bőrtisztítók és ápolók, szemhéjfestékek, rúzsok, körömlakkok, hajfestékek és hajápoló szerek, illatosí­tott termékek (mint a dezodorok, bo­rotválkozás utáni szerek és parfümök), a napozó és önbarnító szerek. Ezek mind­egyike kiválthat kontaktérzékenységet vagy kontaktallergiás reakciót.

Érzékenység

A szépségápoló szerekre leginkább az al­lergiára hajlamos (vagy ő maga allergiás, vagy a családban előfordulnak allergiás esetek), illetve a világos bőrű emberek szoktak, érzékenyek lenni. A piperecik­kek által kiváltott érzékenység leggyako­ribb jellemzői az alábbiak: bőrhámlás; bőrpirosodás és a velejáró viszketés, a tünetek nemigen terjednek túl azon a területen, ahol az adott ter­méket használjuk.

Érzékenység tünetei

Az érzékenység tünetei leginkább ott szoktak jelentkezni, ahol a bőr külső rétege a legvékonyabb, azaz a szemhé­jon vagy a kézfejen, vagy ahol a bőr, ta­karásban van, például az ujjak között vagy a gyűrű alatt. Az érzékenység álta­lában nem jelent nagyobb gondot, és miután abbahagyjuk az azt kiváltó ter­mék használatát, rendszerint gyorsan elmúlik.

A súlyosabb érzékenység elég ritka, leginkább a fodrásznál szokott jelentkezni, amikor valamilyen erősen lúgos anyag – például hajfesték vagy dauervíz – kerül közvetlen kapcsolatba a bőrrel. Jobb, ha az érzékeny bőrűek és ekcémások ott­hon vékony gumikesztyűt viselnek (mint a fodrászok) a samponok és hajápoló termékek használatakor. Haj balzsamot, hajkrémet, illetve festéket ne kenjünk föl csupasz kézzel, és kerüljük a hajhabo­kat és zseléket.

Ha bármilyen kozmetikai termék használatát követően akár a legenyhébb égető érzést is észleljük, érdemes elgon­dolkodni a további használatán.

Kontaktallergiák

A kontaktallergia a kozmetikum valame­lyik kémiai összetevője – általában vala­milyen tartósító anyag által kiváltott immunreakció. A kontakt dermatitis (bőrgyulladás) olyankor fordul elő, ami­kor a bőr egy allergénnel kerül kapcso­latba, másodlagos elterjedésről akkor beszélünk, amikor allergénnel szennye­zett kézzel megérintünk más testrésze­ket.

A tartósító anyagok a leggyakoribb allergénforrások a kozmetikumokban; és sokszor minél jobb tartósító, annál erősebb allergén.

A másik, gyakran előforduló allergénforrások az illatanyagokhoz használt vegyszerek. Egy vizsgálat szerint az ekcé­más jellegű bőrpanaszokkal küzdők tíz százaléka érzékeny illatokra. A kozmeti­kumok között gyakori allergénforrás még a hajfestékekben és a körömlakk­ban található gyanta.

Termékválasztás

A kozmetikai cikkek általában viszonylag egyszerű keverékek, néhány „extrával” fel­dobva az eladhatóság érdekében. Az ér­zékeny bőrűeknek számos olcsó, illatmen­tes termék van forgalomban. Ne feledjük: nem biztos, hogy a legkeresettebb, drága áruk a legjobbak is bőrünknek. Amennyi­ben ekcémában szenvedőnek keresünk valamilyen terméket, érdeklődjünk, hogy a gyártó nem tudna-e mintát adni.

A XXI. század beköszöntével egyre több ember fog otthon dolgozni. A vállalati épületből az otthoni dolgozószobába való költözés gyakran azzal jár, hogy át kell ala­kítani egy szobát munkaterületté. Ám még a hagyományos hivatali dolgozónak is szük­sége lehet otthon egy zugra, ahol a munká­val kapcsolatos dolgokat tarthatja, például egy számítógépet.

Az otthon, dolgozók számára a dolgo­zószoba különösen nagy jelentőséget kap általános egészségügyi szempontból. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a házon kívül el­töltött szünetek fontosságát, mert. Azon kaphatjuk magunkat, hogy napokig ki sem tesszük a lábunkat a házból. Ilyen körülmé­nyek között az otthoni környezet egész­ségügyi hatása rendkívüli fontosságot nyer.

Bútorok és szőnyegek

A dolgozószobák legnagyobb porat­ka gyűjtői a padlószőnyegek és a kárpito­zott bútorok, például az íróasztal széke. Itt is követendők az eddig tárgyalt útmutatók: tartsuk alacsony szinten a levegő páratar­talmát, csökkentsük a zsúfoltságot, válasszunk sima falakat és áramvonalas bútoro­kat, melyekről könnyen letörölhető az összegyűlt por.

Felszerelési tárgyak

Egyes felszerelési tárgyak nem kívánatos anyagokat bocsáthatnak ki, például a javítófesték oldószert, az elektro­mos készülékek pedig ózont. Emellett a rosszul megtervezett berendezés – mint a székek és asztalok -, a világítás és a szel­lőzés szintén olyan fizikai megerőltetést je­lenthetnek, melyek egészségügyi problé­mákhoz vezethetnek, például ismétlődő megerőltetés, meghúzódás.

Falak

• Mosható, nem strukturált festéket vagy tapétát válasszunk! A sima falakon nem áll meg annyira a por, és könnyebb takarítani is.
• Hetente töröljük le nedves ronggyal a képléceket, díszes fal lábazatokat és a búto­rok felületét, hogy ne rakódjon le a por!
• Ha úgyis változtatunk a falakon, fontoljuk meg a képlécek és fallábazatok eltávolítását!

Könyvespolcok

• A könyveket üvegajtós könyvespolcokon tartsuk, hogy ne porosodjanak!
• Ne tartsunk könyveket, régi újságokat és magazinokat halomban, a dolgozószobában (sem a lakás más részein)! Ezek magukba szívják a nedvességet és penészesednek. Dobjunk el azonnal minden nedves, penész-szagú könyvet és papírt! Még akkor is ma­radhat bennük penészgombaspóra, ha kiszá­rítjuk őket.

Irodai székek

• Kerüljük a textilkárpitozású, párnázott szé­keket. Jobban járunk egy bőrkárpitozású székkel, mivel könnyedén letörölhető a rára­kódott por. Sok időt töltünk az asztalnál ül­ve, ezért különösen fontos a megfelelő típus kiválasztása.
• Az ismétlődő megerőltetések (RSI) megelőzése érdekében tartsunk rendszere­sen szünetet, ha sok időt töltünk a számító­gép mellett!
• Figyeljünk a szék, helyes beállítására, hiszen gyakran a rosszul elhelyezett bútorok okoz­zák az állandó fájdalmakat és meghúzódásokat. A billentyűzet használatakor az alkarnak és a kéznek egy szintben kell lennie a billen­tyűzettel.

Padló

Szőnyegpadló helyett használjunk inkább kemény felületű padlót, PVC-t, linóleumot, tömör fát vagy laminált parkettát.

Díszek

• A porosodás megakadályozása érdekében minél kevesebb kitüntetést, emléktárgyat és dísztárgyat tartsunk a dolgozószobánkban! Amiket magunk mellett akarunk tartani, te­gyük üveges szekrénybe, ne pedig nyitott polcokra vagy a falra!

Ablakok

• Amennyiben pollenallergiában szenvedünk és a pollenidény tetőzésekor zárva kell tarta­nunk az ablakot, fontoljuk meg egy HEPA-szűrővel felszerelt, hordozható légszűrő beszerzését.
• Úgy helyezzük el a monitort, hogy ne tükröződjön benne az ablakon beeső fény!
• Ha szükséges, párás, forró időben hasz­náljunk légkondicionáló berendezést, de ne feledjük, hogy az nem cseréli a benti levegőt friss, szabad levegőre!

Elektromos készülékek

• Ha egy ideig nem használjuk a számítógé­pet, fénymásolót vagy lézernyomtatót, kap­csoljuk ki, mert ezek a készülékek ózont ter­melnek. Egy rosszul szellőző helyiségben, kü­lönösen egy működő fénymásoló mellett, olyan ózon koncentrátum alakulhat ki, amely már káros. Az ózon súlyosbíthatja az allergiás tüneteket. Kérjünk tanácsot valamilyen aller­giatársaságtól jóváhagyott irodai ózoneltávo­lító készülékekről. Lehetőség szerint tartsuk a fénymásolót egy elkülönített, jól szellőző helyen.
• Új eszköz vásárlásánál figyeljünk a könnyű takaríthatóságra – a sima felületek, kevés be-szögelléssel, nem gyűjtenek annyi port és könnyebb őket takarítani.
• Használjunk tiszta billentyűzetvédőt a por ellen! Kaphatók a képernyőre finomhálós vezető képernyővédők. Ezek csökkentik a statikus elektromosságot, ami hajlamos von­zani a porszemcséket.

Irodabútorok

• Legyünk óvatosak a bútorlapokból készült bútorokkal! Mint minden ilyen bú­tor, az irodai is formaldehidet bocsát ki. Vá­lasszunk olyat, amelyiken műanyag borítás van, ami csökkenti, a formaldehid kipárolgá­sai Kerüljük a fedőréteg nélküli bútorlapo­kat!
• Vásároljunk inkább rozsdamentes acél-, műanyag vagy tömörfa bútorokat, ha lehet! Figyeljünk rá, hogy a modern fabútorok gyakran faborítású bútorlapokból készülnek.
• Csak a legfontosabb bútorokra szorítkoz­zunk, bármiből is készültek. Így csökken a porlerakódás és könnyebb a takarítás.
• A bútorok és tárolók mögött hagyjunk helyet a szellőzésnek, így elkerülhetjük a hi­deg részek és a penészesedés kialakulását.
• Használjunk fém vagy műanyag szemetes­ kosarakat, mert könnyebb tisztán tartani, mint a fonott vagy textilből készült szemeteseket!

Fűtés

• Fontoljuk meg a sugárzó fűtés bevezeté­sét! Ez kevesebb port kavar fel, mint a levegő befújásos módszer.
• Tartsuk alacsonyan a helyiség termosztát­ját, hogy csökkentsük az atkák számát! Ne feledjük, hogy az elektromos eszközök is hőt termelnek!

Amikor dolgozószoba kialakítása vagy egy újszülött kisbaba érkezése, illetve bármilyen más okból több helyre van szükség, a költözés helyett sokan úgy döntenek, hogy beépítik a padlásteret vagy az alagsort. Csakúgy, mint egy új ház építése, ez is jó alka­lom arra, hogy megtegyünk bizonyos lé­péseket az allergén szegény és energiata­karékos otthon kialakítására.

Átalakítási munkák veszélyei az allergiások számára

Minden átalakítási munka rengeteg porral jár, ami a légúti allergiákban vagy ekcémában szenvedőknek rendkívül nagy gondot jelenthet. Régi padlók fel­szedésénél mindig fennáll a veszély, hogy penészgomba spórák szóródnak szét a lakásban. A porra és penészre különö­sen érzékeny allergiás betegeknek eset­leg tanácsos lenne kiköltözni a legna­gyobb porral járó munkák idejére.

Rendszeres portalanítás

Csökkenthetjük a gondot, ha napon­ta többször felporszívózunk – ne feled­jük, hogy a seprés csak felkavarja a port a levegőbe, ahol még több problémát okoz. Emellett, a lehetőségekhez képest próbálkozhatunk a munkaterület elszige­telésével lecsökkenteni a lakás többi ré­szébe behatoló por és gőzök mennyisé­gét. A belső ajtók zárva tartása mellett ragasszuk le széleiket is, vagy akasszunk műanyag függönyöket az átalakítási mun­kák és az otthon többi része közti stra­tégiai pontokra!

Páracsökkentők

Páracsökkentő használatával gyorsít­hatjuk az új cement és beton kiszáradá­sát és talán csökkenthetjük egy kicsit az ezekből kipárolgó nedvességet (elkészü­lésüktől számítva egy egész évig); alapos szellőztetéssel pedig enyhíthetjük az új festékek és építőanyagok szagát.

Szigetelés

• Az üveggyapothoz és a poros cellulózhoz hasonló rostos anyagok helyett használjunk inkább fóliát, poliésztert vagy barázdált, apríték szigetelést. A szigetelőanyagok már alacsony levegőkoncentrátumban is irritálhat­ják a légutakat, s néhány allergiás betegnél köhögést, tüsszögést idézhetnek elő.

Nedvesség

• Rendszeresen ellenőrizzük a tetőt, hogy megakadályozzuk a nedvesség beszivárgását! Az eldugult ereszekből kifolyik a víz és feláz­tatja a talajt az épület körül, ahonnan beszi­vároghat a nedvesség az alapokba.

Épületfák kezelése

• Óvatosan bánjunk a faápolókkal, kerüljük a bőrrel való érintkezést és a gőzök belégzését, mert irritálhatják a bőrt és a nyálkahártyát, vala­mint fejfájást, szédülést és hányingert okozhatnak. Számos engedélyezett, gombák és rovarok ellen kifejlesztett faápoló szer tartalmaz potenciálisan mérgező anyagokat, melyek gyakran szétoszlanak az illékony szerves vegyületekben.
• Ha esetleg faápolásra kerül sor otthonunkban – amennyiben súlyos asztmában vagy náthában szenvedünk -, érdemes megfontolni a kiköltözést a szagok teljes kiszellőzéséig. Ha van rá mód, vá­lasszunk vízbázisú faápolókat, mert ezek keve­sebb illékony szerves vegyületet tartalmaznak.

Világítás

• A mennyezetvilágítás előnyös a lejtős mennyezetek esetében, de nehézségekbe üt­közik a süllyesztett lámpák beépítése. A mennyezeti lámpák gyakoribb takarítást igé­nyelnek, mint a süllyesztett lámpák.
• Gondolkozzunk el süllyesztett lámpates­tek beépítésén, melyek lyukak nélkül, szoro­san illeszkednek a mennyezetbe. Így nem szi­vároghat be a levegő a lámpatest mögé, és nem alakulhat ki páralecsapódás és energia­veszteség.

Ablakok

• Kettős üvegezésű, jól szigetelő ablakokat használjunk, ezzel csökkentjük a páralecsapó­dást és növeljük az energiagazdaságosságot.
• Válasszunk felhúzható, belső sötétítővel gyártott ablakokat!
• Úgy helyezzük el az ablakokat, hogy minél jobban kihasználhassuk a természetes fénye­ket!

Kárpitozott bútorok

• Textilkárpitozású bútorok helyett használ­junk inkább bőr vagy műbőr bútorokat! Min­den textilkárpitozású bútort vonjunk be ma­gas hőfokon mosható huzattal, hogy elpusz­títsa az atkákat!
• Figyeljünk oda, hogy a díszpárnák huzata mosható legyen, vagy vonjuk be belső atkavédő huzattal. Mosás után jól szárítsuk meg a díszpárnákat, így megakadályozzuk a penészgomba megtelepedését.

Fűtés

• Fontoljuk meg a sugárzó fűtés bevezeté­sét falra szerelhető panelek vagy szegélyléc­fűtés formájában! A padlófűtés a lábunk alatt melegíti a kemény felületű padlót.
• Kerüljük a légbefújásos fűtést, ami áramol­tatja a port a szobában, ugyanúgy, mint a ventilátoros vagy hő konvektoros fűtés; bár ez nem jelent túl nagy gondot, ha sikerül a minimumon tartanunk a porszintet.

Padlók

• Használjunk kemény felületű padlót, ami­be nem tudja befészkelni magát a por és más allergének!
• Ha nem akarunk kemény felületű padlót, hosszú szőrű gyapjúszőnyegek helyett válasszunk inkább rövid szőrű, szintetikus szőnyeget. Ha padlószőnyeget használunk, rendszeresen kell porszívózni, hogy minimali­záljuk a poratkákat és az allergéneket.
• Szellőztessünk folyamatosan, amíg el nem múlik a szőnyeg új szaga! Kerüljük a szivacsos hátú padlószőnyegeket formaldehid tartalmuk miatt!
• Szigeteljük le a fapadlót, mert ez meg­könnyíti a takarítást, ellentétben a védőréteggel nem borított padlóval, ahol a rések közül felszállhat a padló alatt megre­kedt por.

Kürtők és szellőző

• Új építkezések, illetve átalakítási munkák után alaposan takarítsuk ki a szellőzők és lég­kondicionálók kürtőit, hogy az esetleg beke­rült törmeléket és port maradéktalanul eltá­volítsuk, ellenkező esetben a szoba szellőzőjén át olyan törmelékszemcsék kerülhetnek a beltéri levegőbe, melyek irri­tálhatják a légutakat.
• Ellenőrizzük le mind a befelé, mind a kife­lé vezető szellőzőnyílásokat, hogy nem tömítődtek-e el, avagy nem sérültek-e meg a munkálatok során; ellenkező esetben a szel­lőző- vagy légkondicionáló rendszerünk nem fog megfelelően működni.

A rosszul szellőzött és fűtetlen alagso­rok gyakori jellemzői a por, párásodás és penészesedés, s ezek a ház minden lakójának egészségét érintő problémá­kat okozhatnak. Akár lakóteret kívá­nunk kialakítani az alagsorban, akár nem, lakókörnyezetünk szerves része­ként kell kezelnünk, mivel jelentősen befolyásolhatja otthonunk levegőjének minőségét.

A vizes alagsor az egész ház számá­ra állandó nedvesség- és relatív páratar­talomnövekedés-forrást jelent, ami ked­vező körülményeket teremt a penészesedésnek is. Mindezek mellett a ritkán használt alagsorokban lerakódó por el­kerülhetetlenül megtalálja az utat a lakás többi részébe a padlók és falak repedé­sein keresztül.

Ha nem akarjuk megjavítani a szel­lőzést és a szigetelést, jobb, ha a ned­ves alagsort leválasztjuk a ház többi részéről. Amennyiben fontos a könnyű hozzáférhetőség, meg kell keresnünk és helyre kell állítanunk a vizesedés okait.

Megoldások a nedvesedés problémájára

A nedvesedés okaitól és súlyától füg­gően szükség lehet szerkezeti átalakítá­sokra, például nedvesség- vagy párazá­ró réteggel ellátott új padló lerakására, vagy egy új, belső kőfal felhúzására, me­lyet le lehet szigetelni. Ha a szerkezeti átalakítások túl drágák vagy nem szük­ségesek, megpróbálhatjuk egy hordoz­ható páraelszívó vagy légkondicionáló készülékkel is kiszárítani az alagsort.

Ha a probléma lokalizálható, mondjuk egy szekrény belsejére, egy doboz nedvességszívó kristály segíthet a párásodás csökkentésében, és ezáltal az esetleges penészesedés visszaszorításában. Elektromos tartalékfűtéssel is melegebben tarthatjuk az alagsort és csökkenthetjük a páratartalmat.

Ne tegyünk szőnyegpadlót vagy szőnyeget betonaljzatra, hacsak nincs nedvességzáró réteggel ellátva. A talaj és az alagsor hőmérséklete közti különbség páralecsapódást vált ki. Ez felhúzódhat a padlón, és penészesedést okoz minden­nemű padlóburkoló alatt. Ne hunyjunk szemet a nyilvánvaló fölött – az alagsorok nedvesedésének egyik leggyakoribb forrása valamilyen ké­szülék szivárgása, lehet az mosógép vagy egy vízvezetékcső.

Az alagsori helyiségek gondjai

Az alagsorban leggyakrabban mosó­konyhát alakítanak ki. Ha ilyen formában kívánjuk hasznosítani, helyezzünk el egy páraelszívó készüléket a felesleges ned­vesség eltávolítására! A szárítógépek szellőzését mindig a szabadba kell kive­zetni, akárhol is helyezzük el őket. Van­nak olyan hővisszanyerő eszközök, me­lyek a szárító forró levegőjét visszaveze­tik a házba. Ezek használata azonban nem ajánlatos, miután nem valószínű, hogy megfelelően ki tudják szűrni az ap­ró, levegőben szálló részecskéket.

Mosógép szivárgás

Állandóan fennáll a veszélye egy mosógép szivárgásának vagy egy mély­hűtő leolvadásának, ami kisebb-nagyobb áradást okozhat.

Ennek megelőzésére egy alagsori mosókonyha padlóján min­dig legyen egy lefolyó az esetlegesen ki­folyó víznek. Ha mégis előfordul egy el-ázás, hordozható páraelszívóval szárítsuk ki a helyiséget!

Bojlerek és kazánok

Időnként a bojlereket és kazánokat is az alagsorban helyezik el. A zárt rend­szerű gázbojlerek az égéshez szükséges levegőt a szabadból nyerik, nem pedig a lakásból, és a kürtőgázokat is a szabadba vezeti ki. Ez szükségtelenné teszi a külön szellőztetést, és azon sem kell aggódni, hogy az égési melléktermékek visszakerül­hetnek a lakás légterébe.

A hagyomá­nyos típusúaknál jóval hatékonyabbak a gázsűrítő bojlerek, mert elvonják a kürtőgázok hőjét, ami egyébként elvesz­ne a szabadban. A hagyományos típusok hetvenszázalékos hatékonyságával szemben egyes fajták akár kilencvennyolc szá­zalékos hatékonysággal is működhetnek.

Vendégszobák vagy hobbyszobák az alagsorban

Fontos, hogy még a ritkán használt lakó­térré alakított alagsori helyiségekben is fenntartsunk egy adott háttérfűtést. Még az alacsony hőmérséklet is megakadá­lyozza a párásodást és penészesedést. Esetleg vonzó megoldásnak tűnhet a ját­szó- és hobbyszobák használt bútorok­kal, kiselejtezett heverőkkel és díványok­kal való bebútorozása, de ezek való­színűleg tele vannak poratkával és allergénnel, hacsak nem bőr- vagy műbőr kárpitozásúak.