Padlóburkolatok - 48. oldal

Az új padlóburkolat lerakása előtt távolítsuk el a régit, és gondoskodjunk róla, hogy az aljzat sima, száraz és tisz­ta legyen. Az aljzatbetonra hordjunk fel aljzatkiegyenlí­tőt, a fa alátétdeszkázatra pedig fektessünk 6 mm vas­tag, hígított PVA ragasztóval felületkezelt lemezt. Az alaprajz segítségével számítsuk ki az anyagszükségletet, és rajzoljuk fel a burkolatkiosztást és az esetleges. Magyarországon a parafaburkolatot általában kontaktragasztással rögzítik, erről a forgalmazónál érdeklődjünk.

Alapszabályok

• A munka megkezdése előtt megfelelően készítsük elő az aljzatot.
• Minden alapanyagot egyszerre vásároljunk meg, így a minőség és a szavatossági idő összhangban lesz.
• Kérjünk tanácsot a szakkereskedésben, és kövessük a gyártó utasításait.
• Ügyeljünk a biztonságra: Gondoskodjunk a megfelelő szellő­zésről, és amikor ragasztóval, felületkezelő anyaggal vagy tö­mítéssel dolgozunk, viseljünk erős gumikesztyűt.

Nehézségi fok:

●○○○○

A könnyű parafa burkolólapokkal könnyű dolgozni, és darabolásuk sem jelent problémát.

Szerszámok

• Csapózsinór; Ragasztószalag;
• Univerzális kés; Vonalzó;
• 2 mm-es fogazatú simító
• Szintező
• Tiszta rongyok/szivacsok
• Henger; Puha partvis/porszívó;
• Festőhenger; Kinyomópisztoly (csak vizes helyiségekben).

Anyagok

• Parafa padlóburkoló lapok
• Kartonpapír
• Ragasztó parafa padlólapokhoz
• Felületkezelő anyag parafához
• Tömítőanyag (csak vizes helyiségekben)

Parafa padlólapok beépítése

A lapok előkészítése

A parafa lapok térfogata a hőmérséklet és a leve­gő nedvességtartalom-változásának hatására vál­tozik, ezért a burkolandó helyiséget fűtsük be (min. 15 °C), és a lapokat a lerakás előtt legalább 48 órán át tároljuk itt, hogy akklimatizálódhassanak. Ezután színek szerint válogassuk át a lapokat, majd a helyiség több pontján rakjuk őket halmok­ba. Jelöljünk ki a csapózsinórral két egymásra merőleges vonalból álló tengelykeresztet, majd annak helyzetét a negyedelő módszer szerint mó­dosítsuk. Ha bordűrt is kirakunk elté­rő színű elemekből, először azt készítsük el.

Lépései:

1. Rakjuk ki szárazon, ragasztás nélkül a lapokat a ki­jelölt vonalak mentén; az egymás mellé tolt lapo­kat ragasztószalaggal rögzítsük. Ezután töltsük ki a térnegyedeket, a helyiség középpontjától kifelé haladva, a szélső sorok kivételével. A korszerű burkolatoknál a lapok tökéletesen illeszkednek egymáshoz.
2. A szélső sor elemeit univerzális késsel szabjuk le, a sablonként használt elemet toljuk neki a falnak. A csövek köré és a sarkokba kerülő elemeket kartonpapír sablonnal szabjuk le.
3. Amikor a teljes felület kiraktuk, és elégedettek vagyunk az összhatással, az ajtótól legtávolabb eső sarokban emeljünk fel 10 elemet, majd vigyünk fel a padlóra némi ragasztót, és terítsük el fogazott simítóval, enyhén „átfésülve” a felü­letet.
4. A falaktól befelé haladva, belülről az ajtó felé dol­gozva rakjuk le a lapokat. A lapokat szorosan egy­más mellé illesztve rakjuk le, de a már ragasztóban lévőket ne toljuk össze, hogy az oldalukra ne kerül­jön ragasztó. A lapok helyzetének módosításához emeljük fel, majd újra rakjuk le az elemeket, ne tologassuk őket a ragasztóban.
5. Emeljünk fel újabb 10 lapot, majd az előzőek sze­rint ragasszuk le őket. Készítsük el ily módon az egész felületet. Egyszerre legfeljebb annyi ragasz­tót használjunk, amelyet a gyártó által jelzett szá­radási idő letelte előtt le tudunk fedni. Igyekez­zünk nem rátérdelni vagy rálépni a frissen lera­kott lapokra. A lapok felületére került ragasztót menet közben nedves ronggyal vagy szivaccsal töröljük le.
6. Menjünk át a felületen hengerrel, eltávolítva ezzel a levegőbuborékokat; a hengert többféle irányba mozgassuk. A sarkokban az ujjunkkal simítsuk át a burkolatot. Töröljük le az illesztéseknél a fel­színre került ragasztót tiszta, nedves ronggyal, majd 24 órán át hagyjuk kötni a ragasztót.
7. Még a gyárilag felületkezelt lapokat is be kell von­nunk beépítés után egy réteg speciális felületke­zelő anyaggal (tartós ápolószerrel), hogy az illesz­tésekbe és a lapokba ne juthasson be a nedves­ség. Seperjük vagy porszívózzuk át a lapokat, majd festőhengerrel vonjuk be a felületet a felületkezelő anyaggal, ügyelve arra, hogy az illesztésekbe is bejusson. A gyártó utasításait mindig tartsuk be.
8. (Vizes helyiségekben): Konyhában, fürdőszobában és egyéb vizes helyisé­gekben a parafa burkolatot vízhatlanná kell tenni 3 réteg parafalakkal, ill. a burkolat és a szegély kö­zötti rés tömítésével. A tömítőanyagot kinyomó-pisztollyal hordjuk fel, és 24 órán át hagyjuk kötni.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. Felületkezelő anyag parafa padlólapokhoz
2. Parafa padlólapok
3. Ragasztó parafa padlólapokhoz
4. Aljzatkiegyenlítő
5. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. Felületkezelő anyag parafa padlólapokhoz
2. Parafa padlólapok
3. Ragasztó parafa padlólapokhoz
4. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
5. Meglévő párnafák és deszkázat

A parafa rendkívül alkalmas padlóburkolatnak. Környe­zetvédelmi szempontból használata mindenképpen tá­mogatandó. A teljesen természetes anyagból készült pa­rafa padlóburkolat anyaga megújuló („utánnövő”) forrás­ból származik.

A parafa padlóburkolat a közepes árkategóriájú bur­kolatok közé tartozik, kiváló hangszigetelési tulajdonsá­gokkal. Járáskor kellemesen melegnek érezzük. Mind­ezek miatt érdemes mint a fa padlóburkolat alternatívá­ját számításba venni, mivel a fához hasonlóan barátságos, meleg belső tereket lehet vele kialakítani. Bár a burkolat anyaga puha, azonban a felületén nem marad tartós a benyomódás, ezért a parafa padlóburkolat nagyszerű vá­lasztás például gyerekszobákba. Igaz, hogy az anyag pu­ha, mégis megfelelően kopásálló, hiszen a kopásállósá­got a felületkezelés módja határozza meg.

A parafát fürdőszobákban is előszeretettel alkalmazzák, mivel nem csúszik, kellemesen meleg és rugalmas. Itt a natúr felü­letet háromszor le kell lakkozni, hogy ne maradjanak fu­gák, mert ellenkező esetben magába szívja a nedvessé­get, amelynek következtében szétnyílnak az illesztések. Kaphatók eleve felületkezelt lapok is, de még ezeket is érdemes beépítés után egy réteg speciális felületkezelő anyaggal bevonni, így a nedvesség nem jut be az illesz­tések közé. Az előlakkozott felületet az újabb lakkozás előtt meg kell tisztítani.

Kiszerelés

A parafa általában négyszögletes vagy hosszúkás lapok formájában, nagy méretválasztékban kapható. Kaphatók PVC-bevonatos lapok is, amelyeket könnyű tisztán tartani, ugyanakkor ezekről már nem mondha­tó el, hogy teljes mértékben természetes anyagból ké­szültek.

Tulajdonságok

(*kicsi, **közepes, ***nagy)

• hőtárolás***
• hangszigetelés***
• könnyű karbantarthatóság*
• vízállóság**
• tartósság**

A burkolat megtervezése

A PVC- és laminált burkolatok fejlődésével a parafa egyre inkább kiszorult a fürdőszobákból; emellett a korábban csak barnás színekben kapható burkolatot sokan unalmasnak tar­tották. Az utóbbi években azonban néhány gyártó színes ter­mékekkel állt elő, így már jóval kreatívabban tervezhetjük a parafa padlóburkolatunkat. A különféle színű elemek kombi­nálásával (pl. sakktáblamintával vagy fugaszerűén beillesztett csíkokkal) igazán eredeti burkolatokat készíthetünk.

Ha azonban mégis kissé konzervatívabb padlót szeret­nénk, a tompa színek választéka is jelentősen megnőtt: válo­gathatunk a finom szürke, bézs és barna (a mézbarnától a mo­gyoróbarnáig és mahagóniig) különböző árnyalatai között. A natúr barna burkolatokon jelenik meg legszebben a parafa természetes textúrája, és ezekkel lehet leginkább elérni a kellemesen mézszínű, meleg hatású felületet, amely a pa­rafa jellegzetessége.

A parafa megújuló, „utánnövő” forrásból szárma­zik, és – ellentétben sok más padlóburkolattal – tökéletesen környezetbarát.

A puha, meleg és könnyen tisz­títható parafa a konyhába is remekül illik, de ne feledkezzünk meg a felület­kezelő védőbevonatról, hogy megvéd­jük a burkolatot a nedvességtől.

Karbantartás

A padlót partvissal seperjük fel, eltávolítva a karcolást okozó szennyeződéseket. A gyártó, forgalmazó által ajánlott öblítőszeres vízbe mártott, szivacsos fejű felmo­só bottal töröljük át. A szivacsot alaposan nyomkodjuk ki, hogy csak nyirkos legyen, és gyakran öblítsük ki, hogy ne maradjanak rajta karcolást okozó szemcsék.

Az építőanyag-kereskedésekben érdemes a különféle tisztító-, ápolószerekről érdeklődni. Idővel még a felü­letkezelt lapok is megkopnak, ezért amikor azt tapasztaljuk, hogy a padló fénytelen lett (ez először a forgal­mas helyeken látszik) kenjük át speciális parafalakkal. A lakk felhordása előtt alaposan takarítsuk le a felüle­tet (zsírtalanítás, portalanítás).

A finom természetes színárnyalatok (földszínek) mögül szépen előtűnik a pa­rafa természetes textúrája; ezek a színek modern és ha­gyományos belső terekbe egyaránt remekül illenek.

A lemez előkészítése

A lemezt tartsuk a fűtött helyiségben a lerakást megelőző legalább 24 órában, ezzel fokozhatjuk hajlékonyságát. Lerakás előtt érdemes leszedni a szegélydeszkákat, szegélyléceket. A lemezt a burkolandó helyiségnél nagyobb alap­területű helyiségben szabjuk méretre.

Nehézségi fok:

●●●○○

A PVC-lemezt sokkal nehe­zebb lerakni, mint a PVC-lapo­kat. Különösen a csövek körül és a sarkokban való lerakás jelenthet problémát. Ha lehet, lerakás előtt szed­jük le a szegélydeszkákat és szegélyléceket.

Szerszámok

• Univerzális kés és tartalék­pengék
• Vonalzó
• Ragasztószalag
• Lemosható filc 3 mm-es fogazató simító
• Partvis
• Tiszta rongyok/szivacsok
• Kinyomópisztoly (csak nedves helyiségekben)

Anyagok

• PVC-lemez
• Vastag papír
• Ragasztó PVC padlóburkolathoz
• Tömítőanyag (nedves helyiségekben)

Fektetés lépései:

1. Borítsuk be a padlót vastag papírral. A széleken hajtsuk fel a peremét, majd univerzális késsel vág­juk ki a csövek helyét és a sarkokat. Ha nem tudtuk leszedni a szegélyelemeket, a papírt annyira nyom­juk be alájuk, amennyire csak tudjuk. A papírlapo­kat ragasztószalaggal rögzítsük egymáshoz. Hogy ne mozduljon el munka közben, a papírlapon át vágott nyílásokon keresztül ragasszuk a padlóhoz.
2. Egy nagyobb helyiségben színével felfelé terítsük ki a PVC-lemezt; 2,5 cm-es átfedéssel fektessük egymásra, majd ragasztószalaggal rögzítsük őket. Helyezzük a sablont lemezre, ügyeljünk rá, hogy most is az az oldala legyen felfelé, mint előzőleg. A sablon széleit igazítsuk az esetleges mintázathoz, majd a sablon nyílásain át ragasztószalaggal rög­zítsük a PVC felületéhez. Ezután rajzoljuk körbe a sablont lemosható filccel.
3. Szabjuk formára a lemezt éles univerzális késsel és vonalzóval. Eközben többször cserélnünk kell a pengét.
4. Amikor körbevágtuk a lemezt, jöhet az illesztések leszabása. Vonalzó mellett univerzális késsel vág­juk át mindkét lemezt, így az élek szépen illesz­kedni fognak. Használhatjuk a mintázatot vezető­ként, vagy pedig az élektől kimért pontokat kössük össze vonalzóval.
5. Tekerjük fel a lemezt, majd vigyük a helyszínre. Gondosan igazítsuk a helyére. Ezután hajtsuk vissza a felét, majd fogazott simítóval hordjunk fel az aljzatfelületre ragasztót; enyhén „fésüljük” át a felületét. A ragasztóban ne maradjanak cso­mók, mert ezek átütnek a vékony lemezen. Addig folytassuk a műveletet, amíg kb. 3 mm vastag ragasztóréteget képeztünk.
6. Hajtsuk a lemezt a ragasztóval bekent felületre, folyamatosan lesimítva. Partvissal nyomkodjuk le, többféle irányban is dolgozva, ezzel eltávolít­juk a levegőbuborékokat (linóleumhoz való hen­gert ne használjunk, mert megkarcolhatja a PVC felületét). A nehezen hozzáférhető sarkokat az uj­junkkal nyomkodjuk le. A felületre jutott ragasztót nedves, tiszta ronggyal töröljük le. A leragasztást ismételjük meg a lemez másik felével is, majd egy éjszakán át hagyjuk kötni a ragasztót. Ezután töröljük le a filctoll- és ceruzavonalakat.
7. (Nedves helyiségekben): Konyhában, fürdőszobában és egyéb nedves helyi­ségekben a fal és a burkolat csatlakozását vízzáróan tömíteni kell. A tömítőanyagot kinyomópisztollyal juttassuk a résbe, majd 24 órán át hagyjuk kötni.
8. Szereljük vissza a szegélyelemeket, majd ragasz­tással vagy szegezéssel (amelyhez a meglévő lyukakat használjuk) illesszük őket vissza a he­lyükre.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. PVC-lemez
2. Ragasztó PVC-burkolathoz
3. Aljzatkiegyenlítő
4. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. PVC-lemez
2. Ragasztó PVC-burkolathoz
3. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
4. Meglévő párnafák és alátétdeszkázat

A PVC-burkolat fektetése előtt szedjük fel a régi padló­burkolatot. A meleg burkolatokat sem tanácsos a helyü­kön hagyni, mivel idővel meglazulhatnak, így a felső ré­teg felpúposodik. Azt pedig végképp kerüljük, hogy PVC-t régi PVC-burkolatra fektessünk, mert a két réteg között létrejövő kémiai reakció hatására sárgás foltok je­lenhetnek meg az új burkolat felületén.

A PVC-burkolat vékonyabb a többi rugalmas burkolatnál (bár a PVC-lemez alátétréteget is tartalmaz, amelytől a lemez vasta­gabb), ezért itt kifejezetten fontos, hogy az aljzat tökéle­tesen tiszta, sima és sík legyen. Aljzatbetonon terítsünk el aljzatkiegyenlítőt, a fa alátétdeszkázatra pedig szerel­jünk 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületke­zelt rétegelt lemezt. Érdemes esetleg úsztatott aljzatot készíteni a rétegelt lemez helyére.

Alaprajzunk segítségével számítsuk ki az anyagszük­ségletet, és rajzoljuk fel az esetleges mintázatot. Ha a lemezt választjuk, érdemes a szükségesnél szélesebbet venni, és inkább abból levágni, mint hogy toldásokat kelljen készíteni.

Alapszabályok

• A munka megkezdése előtt készítsük elő az aljzatot, különös tekintettel a sík aljzatfelületre.
• Minden hozzávalót egyszerre vásároljunk meg.
• Kérjünk tanácsot a szakkereskedésben, és kövessük a gyártó utasításait.
• Ügyeljünk a biztonságra! Gondoskodjunk a megfelelő szellőzte­tésről, és amikor ragasztóanyaggal és tömítőanyaggal dolgo­zunk, viseljünk erős gumikesztyűt.

Nehézségi fok:

●○○○○

A PVC-lapok könnyűek és egyszerűen lerakhatok és darabolhatok. A fugát imitáló elemek beillesztése a lapok közé azonban már nehézke­sebb, nagy türelmet igénylő munka.

Szerszámok

• Csapózsinór; Ragasztószalag;
• Univerzális kés; Vonalzó;
• 3 mm-es fogazató simító (fogazott gettvas)
• Henger; Tiszta rongyok/szivacsok;
• Kinyomópisztoly (csak nedves helyiségekben).

Anyagok

• PVC-lapok
• Fugát imitáló szalagok
• Kartonpapír
• Ragasztó PVC padlóburkolathoz
• Tömítőanyag (nedves helyiségekben)

PVC-lapok lerakása

A lapok előkészítése

A burkolandó helyiséget tartsuk melegen, a lapo­kat pedig lerakás előtt legalább 24 óráig tároljuk a helyiségben, hogy átvegyék a helyiség hőmérsék­letét, és hajlékonyabbak legyenek. Válogassuk át szín és mintázat szerint a lapokat.

A helyiség kö­zéppontjában rajzoljunk fel két egymásra merő­leges vonalból álló tengelykeresztet, amelyeket a lerakáshoz használunk segédvonalként, majd a negyedelős módszer szerint módosítsuk helyzetü­ket. Ha bordűrt is ki szeretnénk rakni más színű elemekből, először szárazon fektessük le a burkolatot.

Lépések:

1. Ha fugát imitáló (3 mm-es) hegesztőzsinórokat használunk, először ezeket fektessük le a kijelölt vonal mentén. Ezután szárazon rakjuk le a vonalak mentén a lapokat, majd rövid ragasztószalag-dara­bokkal rögzítsük őket. Ezután rakjuk ki a térnegye­deket, a helyiség középpontjától a szélek felé ha­ladva, amíg a teljes felület (a szélső sorok kivételé­vel) le van fedve. Lerakáskor minden egyes lapot fordítsunk el az előzőhöz képest 90°-os szögben, hogy természetesebb legyen a felület. Menet köz­ben vágjuk méretre a hegesztőzsinórokat. Ahol lehet, a teljes hegesztőzsinórt vigyük végig a he­lyiségen.
2. Vonalzó mellett, univerzális késsel vágjuk mértre a szélső elemeket. A csövek köré lera­kott és a sarkokba kerülő elemeket kartonpapír sablonnal vágjuk formára.
3. Amikor elégedettek vagyunk a végeredménnyel, az összes lapot rögzítsük ragasztószalag-darabok­kal, így készen áll a leragasztható felület. Ez a módszer egyszerűbb és gyorsabb, mintha egyen­ként szeretnénk lerakni az elemeket és a hegesztő­zsinórokat. Ha mégis egyenként akarjuk lerakni a lapokat, a parafa burkolathoz hasonlóan rakjuk le őket.
4. Hajtsunk vissza néhány összeragasztott sort, hogy felhordhassuk a ragasztót az aljzatra.
5. Öntsünk a felületre ragasztót, majd kb. 3 mm vastag­ságban oszlassuk el a fogazott simítóval. Ezután helyezzük vissza a felhajtott burkolatszakaszt, és nyomjuk erőteljesen a ragasztóba. Ezt követően hajtsuk fel a következő néhány sort, majd ragasztózzuk be a felüle­tet és rögzítsük a lapokat (egy szakaszt egy órán belül, a ragasztó megkötése előtt rögzítsünk).
6. Tiszta hengerrel menjünk át e felületen, kinyom­va a levegőbuborékokat; a sarkokat az ujjunkkal nyomkodjuk le. Nedves ronggyal vagy szivaccsal töröljük le a felületről a felesleges ragasztót, amely munka közben a hézagokon át került a felszínre.
7. (Csak vizes helyiségekben) Konyhában, fürdőszobában és egyéb vizes helyi­ségekben feltétlenül vízhatlanná kell tenni a burko­latot: tömítsük a PVC-burkolat és a falak csatlako­zásánál a hézagokat tömítőanyaggal, majd 24 órán át hagyjuk kötni.

Öntapadós PVC-lapok

Ha öntapadós PVC-lapokat rakunk le, elő­ször rakjuk ki őket szárazon, majd egysze­rűen szedjük le a hátlapjukról a védőfóliát. Ez a módszer egyszerűbb, mint a ragasztás, ugyanakkor ebben az esetben különösen fontos, hogy tökéletesen sík legyen az aljzat, mert itt még ragasztóréteg sincs, amely kiegyenlítené az egyenetlenségeket. Az önta­padós lapok minősége általában nem túl jó, és nem is annyira strapabíró a belőlük ké­szült burkolat, minta ragasztott változattal.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. PVC padlólapok
2. Ragasztó PVC lapburkolathoz
3. Aljzatkiegyenlítő
4. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. PVC padlólapok
2. Ragasztó PVC lapburkolathoz
3. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
4. Meglévő párnafák és deszkázat

A PVC-burkolat – amely nem azonos a linóleummal –  lemezek és lapok formájában kapható. A PVC-burkolatok választéka igen nagy; az egészen olcsó, rövid élettartamú burkolatoktól a drágább, tartósabb anyagokig sokféle típus kapható. A praktikus, vízhatlan PVC-burkolatokat könnyű tisztítani, emellett hatalmas a szín- és mintaválasztékuk.

A PVC burkolólapokkal könnyebb dolgozni, mint a lemezzel, emellett ezeknél egyszerűen készíthetünk pél­dául szegélymintát, vagy variálhatunk különféle színeket és mintázatokat. Jóval gazdaságosabbak a burkolólapok akkor is, ha a helyiség méretei nem egyeznek pontosan a lapméret többszörösével; ilyenkor kevesebb vágási hul­ladék keletkezik.

A famintás PVC-lemez jó választás lehet olyan vizes helyiségekben, ahol a fa- vagy laminált bur­kolatot nem lehetne lerakni. A PVC-lemeznek gyakran van habalátét rétege, amely miatt ez utóbbin kellemesebb érzés járni. Viszont ha valamilyen hegyes tárgyat, például kést ejtünk a lemezre, olyan sérülés keletkezhet, amely miatt kilátszik a fehér alátét réteg.

A drágább PVC-padlók számtalanféle anyagot imitál­hatnak. Itt a PVC-burkolat ter­mészetes kőpadló hatását kelti

A lapokat a lemeznél jóval könnyebb lerakni, mivel a lemezt a szegélyeknél meglehetősen nehéz pontosan le­szabni. Azonban ha a helyiség alaprajza szabályos, a lemezt sokkal gyorsabban lerakhatjuk. A PVC-lemezt kívánság szerinti hosszra szabják le; szélesség tekintetében nagyobb a választéka, mint a linóleumnak, így nagyobb a valószí­nűsége, hogy illesztés nélkül lerakhatjuk. A négyszögle­tes lapok többféle méretben kaphatók, így könnyen ki­választhatjuk a helyiséghez illő méretet.

Dekoratív bordűrök

Kaphatók öntapadós lapok is, amelyeket külön ragasz­tóréteg nélkül kell lerakni. Ezek azonban gyenge minő­ségűek, ezért használatuk nem javasolható. Kapható olyan lemeztermék is, amelyet a szegélyek mentén és az illesztéseknél kentek be ragasztóval, de ennek alkalmazása sem ajánlatos, mivel gyengébb kötést jelent, mint a teljes felületén ragasztott változat, amelyet a követke­zőkben mutatunk be.

Tulajdonságok

(*kicsi, **közepes, ***nagy)

• könnyű karbantarthatóság ***
• tartósság**
• hőtárolás**
• hangszigetelés**
• vízállóság**

Karbantartás

A PVC-burkolatot könnyű tisztítani – egyes változatok kimondottan öntisztuló kivitelben készülnek! A felületet partvissal seperjük, hogy eltávolítsuk a karcolást okozó részecskéket. Öblítőszeres vízbe mártott, szivacsos fejű felmosó bottal mossunk fel. A szivacs csak nedves legyen, nem lucskos, és ellenőrizzük, hogy tiszta-e, nehogy kar­colást okozó anyagok legyenek a felületén.

A szakkereskedésben kaphatók speciális, kifejezetten a PVC ápolá­sához, takarításához ajánlott szerek is, amelyektől szépen csillogó lesz a padló felülete. Ezeket a szereket néhány havonta kell felhordani, azonban megelőzendő, hogy a felületkezelő szerből és a szennyeződésből bevonatréteg vastagodjon, nagyjából évente speciális szennyeződésel­távolító szerrel kell kezelnünk a padlót.

A burkolat megtervezése

A PVC-burkolat hatalmas színválasztékban, sima vagy mintás változatban kapható, és gyakran imitál természetes anyagokat (pl. fa), vagy hidegburkolatokat (pl. mozaik, homokkő, már­vány vagy terrakotta). Hogy aztán mennyire sikerül utánozni az eredeti burkolatot, az más kérdés.

Valószínűleg egy laminált burkolat élethűbben utánozza a fát, mint a PVC, emellett azt se feledjük, hogy a PVC-„hidegburkolat” se nem kemény, se nem hideg, ami ugyan bizonyos szempontból tagadhatatlanul előnyös, ugyanakkor csökkenti az illúziót. Az viszont kétség­telen, hogy a drágább változatok sokkal szebbek. Katalógus helyett érdemes mintadarabon tanulmányozni, hogy hogyan mutat a burkolat.

A fafelületet imitáló PVC-„pallók” kellemesen meleg hatású, barátságos felületet képeznek, emellett könnyebben karbantarthatok, mint az igazi faburkolat.

A PVC-burkolat tág teret ad a kreativitásunknak. Kaphatók szegélyelemekkel kiegészített lapok is, a kontrasztos színek pedig remekül mutatnak egymás mellett. A lapokat átlósan is lerakhatjuk. Szegélyelemekből és berakott bordűrökből szám­talanféle változat kapható; utóbbiakkal egy-egy mezőt emel­hetünk ki. Ha pedig nem szeretnénk az egyes lapokkal és a hézagokkal vesződni, egyszerűen vegyünk PVC lapburkolatot imitáló lemezt!

Imitált palaburkolat

Terrakotta burkolatot utánzó PVC-lemez

Tölgyfa „pallók”

Átlósan lerakott „hidegburkolat” szegélyelemmel

Mozaikhatású felület berakott szegéllyel

A rugalmas burkolatokat, pl. linóleum- és PVC-padlókat eredetileg olcsóságuk és könnyű karbantarthatóságuk miatt alkalmazták. Manapság azonban már hatalmas szín- és mintaválasztékban kaphatók, és minden igényt kielégítenek. Léteznek pala és faburkolatot imitáló PVC-padlók, bordűrrel vagy berakott csempékkel kiegészített változatok, sőt, még a saját magunk tervezte motívumokkal is díszíttethetjük a padlót.

A gumipadló napjainkban egyre inkább divatba jön, és egyre nagyobb színválasztékban kapható, míg a parafa kellemes, meleg hatású burkolat. A bőr padlóburkolat igazi luxus – ennek megfelelő az ára is. A lapokból álló típusok a legkönnyebben lerakható burkolatok közé tartoznak, a tekercsben kapható linóleum- és PVC-lemezek viszont egy amatőr burkolónak meglehetősen nehéz feladatot jelentenek.

Rugalmas burkolatok fektetése

A rugalmas burkolatok, amelyek lapok vagy lemezek formájában kaphatók, a többi padlóburkoló anyagnál vékonyabbak és puhábbak, ami azzal is jár, hogy az aljzat legkisebb egyenetlensége, hibája átüt rajtuk. A lapokban kapható változat a legkönnyebben lerakható burkolatok közé tartozik, a lemezek beépítése viszont már jóval nehezebb, mert nagyméretű elemeket kell mozgatni, és ne­héz a szegélyeknél szép csatlakozásokat kialakítani. Lera­kás előtt érdemes eltávolítani a szegélyléceket, szegély­deszkákat; ezeket visszahelyezve a kész burkolatra sokkal szebb lesz a falcsatlakozás.

A megfelelő aljzat

A rugalmas burkolatok elég könnyűek ahhoz, hogy fa alátétdeszkázatra rakjuk le őket. Az azonban fontos, hogy az aljzat tökéletesen sík és sima legyen. A deszkázatra fektessünk 6 mm vastag rétegelt lemezt, az aljzatbeton­ra pedig hordjunk fel aljzatkiegyenlítőt. Bőr padlóburkolat fektetésénél az aljzatra érdemes 2 cm vastag rétegelt lemezt lerakni (2×1 cm feles eltolásban). Az építőanyag-kereskedésben kérjünk tanácsot azzal kapcsolatban, hogy az adott burkolatot milyen aljzattí­pusra érdemes lerakni.

A burkolóanyag akklimatizálódása

A rugalmas burkolatokat érdemes lerakás előtt az adott helyiségben pihentetni, hogy átvegyék a helyiség hőmérsékletét. Így a PVC, parafa, gumi, bőr és különösen a linóleum (amely hidegen törik) kellően felmelegszik beépítés előtt, így jóval ru­galmasabb lesz, és nem reped meg beépítéskor.

Linóleum és parafa esetén (mivel nedvesség ha­tására duzzadnak) az is fontos, hogy az anyag át­vegye a helyiség nedvességtartalmát. A PVC, bőr és gumi burkolóanyagokat a fűtött helyiségben legalább 24 órán át pihentessük lerakás előtt. A linóleum és parafa esetén viszont ez az időtartam legalább 48 óra.

Lapok vagy lemezek?

A lapokat jóval könnyebb lerakni, ugyanakkor ezeknél vízzáró toldásokat sem kell kialakítani; utóbbi meglehetősen időigényes és nehéz műve­let, amelyen a padló vízzárósága áll vagy bukik. Emellett a lemezeket pontosan a helyiségnek megfelelő méretre és formára kell levágni, amit csak sablon segítségével tudunk megoldani.

Még az is elképzelhető, hogy leszabás előtt el kell ké­szítenünk a felület 1 : 1 méretarányú sablonját. Ha azonban a helyiséget teljesen ki tudjuk üríteni, és annak alaprajza teljesen szabályos, a lemezből készült burkolat fektetése már jóval egyszerűbb feladat, és a kész padló is szebb lesz, minta la­pokból készült felület.

Az aljzat előkészítése

Mivel a lapokból készült burkolatokat viszonylag egyszerűen méretre vághatjuk, ezért ebben az esetben nem érdemes leszedni a szegélyeleme­ket, így nem kockáztatjuk azok sérülését sem. A lemezeket azonban már jóval nehezebb ponto­san méretre vágni, ezért érdemes eltávolítani a szegélyelemeket, és a burkolat fektetése után visszaszerelni.

Egyes szakemberek még a szaniter-berendezéseket (pl. WC-csészét) is leszerelik bur­kolás előtt, bár ez a művelet a sérülés veszélyét rejti magában. Egy WC-csésze például általában ragasztottan, ágyazóhabarccsal csatlakozik a pad­lóhoz, ebben az esetben érdemes inkább körbe­vágni az elemet, és a csatlakozást tömítőanyaggal megoldani.

Lépések:

1. A szegélydeszkákat, szegélyléceket feszítővassal vagy bontóvésővel érdemes eltávolítani (ügyelve arra, nehogy megsértsük ezeket). A burkolat lera­kása után szegezzük vagy ragasszuk őket vissza.
2. Ha a WC-csésze szerelten csatlakozik a padlóhoz, zárjuk el a vizet, majd lazítsuk meg a csavarokat, és csúsztassuk be alá a lemezt olyan mélyen, amennyire csak tudjuk.
3. Bizonyos esetekben a kád előtétlapját meg lehet lazítani, így alá lehet csúsztatni a lemezt. Így elke­rülhetjük, hogy víz jusson be a burkolat alá, ami­nek hatására az felpöndörödne. Ha azonban a kád körbe van csempézve, a padlóburkolat és a kád előtétlapjának csatlakozását tömíteni kell. Esetleg szegélyelemet szerelhetünk a berendezési tárgy köré, így szebb lesz a csatlakozás.

Lerakási módok

Az adott burkolathoz feltétlenül a gyártó által aján­lott ragasztót használjuk – ha nem így teszünk, érvényét veszti a garancia. A ragasztó, tömítőanyag vagy a karbantartáshoz használt anyagok megvásár­lása előtt mindig kérjünk tanácsot az építőanyag-­kereskedésben.

A munka megkezdése előtt készítsük el a bur­kolat fektetési tervét, beleértve az esetleges mintá­zatot is. Ha szegélyt is szeretnénk készíteni, a fektetési tervet a keretes módszer szerint készítsük el. Ha erezett, márványos felületet imitáló burkolatot készítünk lapok­ból, minden egyes lapot 90°-os szögben forgas­sunk el az előzőhöz képest, így sokkal természete­sebb lesz az összhatás. Beépítés előtt mindig rak­juk ki szárazon a teljes padlófelületet.

Fektetésnél ügyeljünk arra, hogy a lapok kö­zött ne maradjon ragasztó. A felesleges ragasztó ugyanis a csatlakozásoknál felpúposítja a burkola­tot. Minden egyes lapot egyenként rakjunk le.

Rugalmas burkolatok darabolása

A hidegburkolatokkal ellentétben, amelyek­nél speciális vágóeszközökre van szüksé­günk, a rugalmas burkolatokat egy egyszerű univerzális késsel (snitzer) is darabolhatjuk. Szerezzünk be egy jó minőségű kést tarta­lékpengékkel; az íves linóleumvágó pengék jó szolgálatot tesznek keményebb anyagok (pl. linóleum, gumi) vágásánál, vonalzó mellett azonban nehéz velük dolgozni.

Lépések a burkoláshoz:

1. Amikor a szélső sorhoz érünk, helyezzünk egy lapot az előző sor egyik elemére.
2. Helyezzünk erre a lapra még egy elemet, majd ezt toljuk neki a falnak.
3. A felső elem pereme mentén karcoljuk be azalatt lévő lapot. Ácsderékszöggel ellenő­rizzük, hogy pontosan merőleges-e a vonal az elem élére. A bejelölt vonal mentén szab­juk le vonalzó mentén univerzális késsel az elemet. Ez lesz a szélső elem. Először vonalzó mellett univerzális késsel jelöljük ki a vágás vonalát, majd ezután vág­junk a linóleumvágó pengével. A gumi bur­kolólapok lerakásához adott részletes útmu­tató bemutatja a sablonok használatát sarkoknál és a fürdőszobai be­rendezések körül. PVC-burkolat fektetésénél ne feledkezzük meg a falcsatlakozásnál lévő hézagról!

Lemezek illesztése

A linóleum- vagy PVC-lemezeket egy, a bur­kolandó helyiségnél nagyobb szobában szabjuk méretre. A lemezeket illesztéseknél egymást 2,5 cm-re átfedve fektessük le, majd sablonnal szabjuk le a helyiség alaprajzának megfelelő formára. Az illesztés vonalának kijelöléséhez vonalzóval mérjünk ki a faltól azonos távolságban lévő pontokat, majd ezeket vonalzóval kössük össze.

Ezután vi­gyük át a lemezeket a burkolandó helyiség­be. A linóleum toldását a ragasztó megköté­se után (a beépítés után legalább 10 órával) készítjük el: az illesztéseket gyaluval eldol­gozzuk, majd forrólevegős hegesztőpisztollyal vékony linóleumcsíkokat (hegesztő­zsinórt) olvasztunk a hézagokba.

Csak szakembereknek!

Az üvegpadló átlátszó felülete hatásos belsőépítészeti elem. Az üvegpadló valószínűleg a leglátványosabb pad­lóburkolat, ugyanakkor azonban drága és lerakása nagy szaktudást igényel, ezért laikusok ne is próbálkozzanak a beépítésével. Üvegpadló készítésénél az elemeket fém tartószerkezetbe helyezik. Az üvegre jutó terhelést szak­embernek kell kiszámítania. Az ilyen padló beépítéséhez mindenképpen szakcégre van szükségünk. Érdemes csú­szásmentesített felületű üveget választani.

Üvegcsempéket mozaikburkolatokban is felhasznál­hatunk; ezekkel egyéb burkolatokat (pl. kerámiaburko­lat vagy betonpadló) is díszíthetünk. Arról azonban győ­ződjünk meg, hogy a lapok alkalmasak-e padlóburkolat­nak (elképzelhető, hogy túl törékenyek vagy csúszósak). Az üvegcsempék a mozaiklaptól a burkolótéglához ha­sonló lapokig többféle méretben kaphatók; ezeket ahhoz a burkolathoz hasonlóan építsük be, amelyet kiegészí­tünk velük. Egy csak üvegcsempével burkolt felület va­lószínűleg túl csúszós lenne. Manapság sokszor újrafel­használt üvegpalackokból készítik az üvegcsempéket; az ilyen anyagban érdekes repedések, buborékok vannak.

Tulajdonságok

(*kicsi, **közepes, ***nagy)

• vízállóság***
• tartósság **
• könnyű karbantarthatóság*
• hőtárolás*
• hangszigetelés*

Karbantartás

Az üvegpadlót óvjuk a karcolásoktól. Partvissal seper­jünk, eltávolítva a karcolást okozó részecskéket. A szennyeződéseket öblítőszeres vizes, kicsavart felmosóronggyal távolítsuk el. Az üvegpadlót gyakran kell takarítani, csak így marad szép. A burkolat szállítójától érdeklődjünk, hogy milyen felületkezelést kell használnunk, amelytől nem lesz veszélyesen csúszós a burkolat.

Mire ügyeljünk?

• Megbízható burkoló szakcéget keressünk, és nézzünk utána a referenciáknak.
• Érdeklődjük meg, hogy újrafelhasznált anyagból készült-e az üveg.
• Győződjünk meg róla, hogy a kivitelező eléggé tájékozott-e a lerakás lehetőségeivel kapcsolatban.
• Érdeklődjünk a kereskedőtől a csúszásmentesítés lehetősé­geiről.

A burkolat megtervezése

Az átlátszó üvegpadlón járva úgy érezzük, hogy lebe­günk a térben. Az ilyen burkolat különleges eleme lehet egy minimalista lakásbelsőnek, egy üveglépcső pedig szinte súlytalannak tűnik. Az üveg burkolólapo­kat sokféleképpen kombinálhatjuk egyéb burkolatok­kal, pl. fémmel vagy márvánnyal; az üvegbetét lehet eleme egy lépcsőpihenőnek, vagy kiemelhet egy dísztárgyat. Az üvegpadló sokféle színben kapható, sőt, a saját magunk tervezte motívumot is belemarat­hatjuk a felületbe. Keressünk szakcéget, ahol segíte­nek eligazodni a lehetséges variációk között.

(Fent) A hálószoba különleges, áttetsző hatású padlóburkolata üveg padlólapokból készült.

(Fent) A tükrök, üvegpadló és padló alatti világítás hatására ebben a helyiségben semmi sem az, aminek elsőre látszik.

(Fent) Az üvegpadló egy kis helyiségben is rendkívül hatá­sos lehet: mélység és tágas­ság érzetét kelti, és még több fényt enged be.

A padlóburkolat rétegrendje

Csak szakembereknek!

Elképzelni sem lehet elegánsabbat, mint egy csillogó fémpadló. A fémburkolat nem olcsó, mivel a drága alap­anyag megmunkáláshoz (a daraboláshoz, rögzítéshez) szakember kell. Ha azonban valami különlegeset szeret­nénk, a fémburkolat ideális választás!

A fémpadló bur­kolólapok, pallók vagy lemezek formájában kapható. Általában alumíniumból vagy acélból készül; léteznek bronzot, sárga- és vörösrezet és egyéb fémeket imitáló változatok is. A fém padlóburkolat sokszor újrafelhasz­nált anyagból készül. Érdeklődjünk a lehetőségekről építőanyag-kereskedésekben.

Fémburkolat alkalmazása

A fémburkolatot aljzatbetonra és fa alátétdeszkázatra egyaránt lerakhatjuk. Ha kétséges a fa alátétdeszkázat teherbírása, inkább az acélnál könnyebb alumíniumot válasszuk. A burkolat elemeit általában csavarozzák vagy szegecselik, de ragasztani is lehet. Csavarozás esetén is alkalmaznak egy kevés ragasztót a rezgés okozta zajok ellen, bár a fémpadló ezzel együtt is zajos burkolat. Határozott, letisztultan funkcionális megjelenésével azon­ban tagadhatatlanul különleges burkolat. A fémpadlók felülete általában a csúszásmentesítéshez textúráit, mind­ez különösen fontos a vizes helyiségekben.

Tulajdonságok

(*kicsi, **közepes, ***nagy)

• tartósság ***
• vízállóság***
• könnyű karbantarthatóság**
• hőtárolás*
• hangszigetelés*

Karbantartás

Rendszeresen seperjük a padlót, hogy eltávolítsuk a kar­colást okozó részecskéket. A szennyeződéseket öblítő­szeres vizes, kicsavart felmosóronggyal távolítsuk el. A fényes felület jól néz ki, ugyanakkor veszélyesen csú­szós lehet. A burkolat szállítójától érdeklődjünk a csú­szásmentesítés lehetőségeiről.

Mire ügyeljünk?

• Megbízható burkoló szakcéget keressünk, és nézzünk utána a referen­ciáknak.
• Ellenőriztessük szakemberrel, hogy az aljzat elbírja-e a terhelést.
• Ellenőrizzük, hogy burkolóanyag újrafelhasznált alapanyagból készül-e.
• Beszéljük meg a kivitelezővel, hogy hajlandó-e esetleges különleges kívánságainkat teljesíteni.
• Döntsük el, hogy kell-e gondoskodnunk a csúszásmentesítésről.

A burkolat megtervezése

Fémburkolatot általában ultramodern belső terekbe raknak le. Választhatunk érdes felületű ipari padlót, vagy réz-, bronz-, arany- vagy ezüstszínű változatot is, utóbbi esetben kissé meseszerű, csillogó lesz az összhatás. A fémburkolat-gyártók az alapfelülethez kontrasztos beilleszthető díszítőelemeket is árulnak, amelyeken pl. virág-, csillag-, spirálmotívumok, ál­latalakok láthatók, de még megrendelésre is készítenek bur­kolólapokat. A fémburkolat kissé légies hatást kölcsönöz a helyiségnek, és élénkíti a sötét tereket.

Ha még üveglapokat is beépítünk a padlóba, még inkább fokozhatjuk a csillogó hatást, de a fémet egyéb anyagokkal, például márvánnyal vagy fával is kombinálhatjuk. Az i-re a pontot a megfelelő felületkezeléssel tehetjük fel: kaphatók selyemfényű, tükör­fényes, lakkozott vagy matt felületet képező felületkezelő anyagok, amelyeket akár kombinálhatunk is.

Az ezüstös alumíniumpadló a dombor­nyomással díszített kombinált lapokkal nagyon szép, ugyan­akkor (mivel tartós és vízhat­lan) praktikus burkolat is.

A bordázat nemcsak érdekessé teszi a felületet, de az ilyen burkolatot egyben anélkül polírozhatjuk csillo­góra, hogy elvesztené csú­szásgátló tulajdonságait.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. Fém padlóburkolat
2. Fémragasztó
3. Aljzatkiegyenlítő
4. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. Fém padlóburkolat
2. Fémragasztó
3. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
4. Meglévő párnafák és alátétdeszkázat

Csak szakembereknek!

A terrazzo az egyik legdrágább padlóburkolat, akár az anyagköltségeket, akár a lerakás költségeit nézzük. Tar­tóssága, könnyű karbantarthatósága és kellemes, kissé „ipari” megjelenése miatt azonban pl. üzletekben ideális burkolat.

A néha velencei mozaiknak is nevezett terrazzo beton vagy műgyanta kötőanyagba ágyazott kő- (gyakran márvány- vagy gránit-) szemcsékből áll. Az alapanyagot az aljzatra öntik, majd amikor megköt, géppel átcsiszol­ják a felületét, ettől kapja jellegzetes csillogását. A csi­szolás előhozza a kőszemcsék színét. A terrazzóburkolat toldásmentes felületet képez, elkészítése azonban nehéz, ezért a műveletet jobb szakemberre bízni. Kaphatók terrazzolapok is, de mivel ezeket is csiszolni kell, ezért ezek lerakása sem javasolt laikusoknak.

Repedések elkerülése

Hogy elkerüljük a fe­lületen keletkezett csúnya repedéseket, az aljzatnak tel­jesen masszívnak és simának kell lennie. A repedés elke­rülésére tágulási (dilatációs) hézagokat kell hagyni. Ha mégis fa alátétdeszkázatra szeretnénk terrazzót felrakni, ellenőriztessük a kivitelezővel, hogy az aljzat elbírja-e a burkolat tömegét.

Hová kerülhet?

A finoman csillogó terrazzo nagy, tágas terekbe illik, például télikertbe vagy nagy előszobába. Könnyen tisz­títható, tartós és vízhatlan, ezért fürdőszobákba is ki­válóan alkalmas, de modern nappalikban is jól mutat. A terrazzo különösen a mediterrán országokban népsze­rű, mert kellemesen hűsítő hatása van, hidegebb éghajla­ton azonban érdemes lehet padlófűtéssel kombinálni.

Tulajdonságok

(kicsi, **közepes, ***nagy)

• tartósság ***
• vízállóság***
• könnyű karbantarthatóság*
• hőtárolás*
• hangszigetelés*

Karbantartás

A sima felületű terrazzopadlót könnyű takarítani. Partvissal seperjük, a felmosáshoz öblítőszeres vizes, kicsa­vart felmosórongyot használjunk. A felület csillogásának fenntartásához használjuk a gyártó által ajánlott szere­ket, így azt is elkerülhetjük, hogy veszélyesen csúszós legyen a burkolat.

Mire ügyeljünk?

• Megbízható burkoló szakcéget keressünk, és nézzünk utána a referenciáknak.
• A terrazzót habarcsra terítik, így a rétegelt lemez aljzatot le kell teríteni polietilén vízszigetelő fóliával vagy be kell vonni folyékony fóliával (kent szigetelés), hogy a habarcs víztartalma ne tegye tönkre a fát.
• Ellenőriztessük szakemberrel, hogy az aljzat elbírja-e a burkolat tömegét.

A burkolat megtervezése

A terrazzo felülete sima, csillogó, ezért leginkább modern belső terekbe illik. Ugyanakkor nagyvonalú, elegáns hatá­sú, ezért előcsarnokba, fürdőszobába is kiválóan alkalmas. A szemcsék elhelyezkedése, színe nagyon sokféle lehet, ezért a terrazzo szín- és mintázatválasztéka hatalmas. A gömböly­ded szemcsékkel készült terrazzo márványra, míg az élesebb, kisebb szemcsékkel készült burkolat mozaikra emlékeztet.

Igazán eredeti lesz a padlónk, ha valamilyen mintát készít­tetünk rá. Kedvelt motívumok a csillag-, halalakzatok és a csí­kok, illetve a különféle geometrikus minták. Ha öntött terrazzo burkolatot választunk lapok helyett, további lehetőségeink vannak a mintázat, a szemcsék elrendezésének módosítására; sokszor adalékanyagokkal is keverik a burkolatot. További lehetőség (és olcsóbb megoldás!), ha a terrazzóból berakott csíkot készítünk más burkolatba.

A kortárs belsőépíté­szek újszerű módon előszere­tettel alkalmaznak ipari vagy kereskedelmi létesítmények­ben használatos burkolóanya­gokat lakóterekben.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. Terrazzo
2. Habarcs
3. Aljzatkiegyenlítő
4. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. Terrazzo
2. Habarcs
3. Polietilénfólia vagy folyékony fólia (kent szigetelés)
4. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
5. Meglévő párnafák és alátétdeszkázat

A rendkívül tartós, ipari jellegű műgyanta burkolatok hasonlítanak a terrazzóhoz, viszont nincsenek bennük szemcsék. Alkalmasak konyhába, télikertbe és erősen igénybevett területekre. A burkolóanyagot az aljzatra öntik, akár homogén felülettel, akár mintázatot képezve.

Csak szakembereknek!

A sima, hűvös és kemény márvány- és gránitburkolatok­nak tagadhatatlanul sajátos varázsa van. Ezt a két anya­got eddig semmiféle szintetikus anyaggal nem tudták helyettesíteni. A márvány- és gránitpadló nem olcsó mu­latság; drága maga az anyag, emellett lerakását mindig szakemberre kell bízni. Csak így lesz szabályosan sík, hézagmentes a burkolat. Ugyanakkor a márvány- vagy grá­nitpadló egy életen át szép marad!

Nem érdemes a házila­gos lerakással próbálkozni: mivel az anyagok nagyon drá­gák, minden esetleges hiba sok pénzünkbe kerül, emel­lett a lerakáshoz speciális szerszámokra is szükség van. Márványt legtöbbször fürdőszobákban használnak. A kisebb helyiségekben nem jelent akkora anyagi meg­terhelést egy drágább burkolat sem. Ne feledjük, hogy fürdőszobában a márványburkolatot védőbevonattal kell ellátni! A gránit viszont vízhatlan, ezért fürdőszobákban a márvány alternatívája lehet.

Az aljzat teherbírását a szakembernek is mindig ellenőriznie kell – gránitburko­latot nem valószínű, hogy emeleti fa alátétdeszkázatra le lehet rakni. Ha az aljzat teherbírása nem megfelelő, meg kell erősíteni (ami nem olcsó mulatság), vagy más, könnyebb burkolóanyagot kell választani. A márvány és grá­nit elegáns előszobákban, fogadóhelyiségekben is nagyszerűen mutat. Azonban – a melegebb éghajlatú vidékek kivételével — alkalmazásakor érdemes megfontolni padló­fűtés alkalmazását.

Tulajdonságok

(*kicsi, **közepes, ***nagy)

• tartósság ***
• vízállóság***
• könnyű karbantarthatóság**
• hőtárolás*
• hangszigetelés*

Karbantartás

A gránit rendkívül strapabíró burkolat, a rendszeres tisz­títástól eltekintve nem igényel különösebb karbantartást. A márvány azonban már jóval kényesebb anyag. A már­ványpadlót partvissal seperjük fel, a szennyeződéseket öblítőszeres vízből kicsavart felmosóronggyal távolítsuk el.

Ügyeljünk rá, hogy ne maradjon túl sokáig vizes a fe­lület. Ne használjunk súrolószereket, mert ezek hatásá­ra a felület elveszti fényét és elszíneződhet. A márványt beépítéskor védőbevonattal kell ellátni, különben el­színeződik. A felületkezelő anyagot a gyártó utasításai­nak megfelelően hordjuk fel. A gránit természettől fog­va vízálló, ugyanakkor ha különösen csillogó felületet szeretnénk, ezt is vonjuk be a megfelelő felületkezelő anyaggal.

Mire ügyeljünk?

• Megbízható burkoló szakcéget keressünk, és nézzünk utána a referenciáknak.
• Ha már pontosan tudjuk, hogy milyen felületet szeretnénk, egyez­tessünk a burkoló szakemberekkel, hogy hajlandóak-e megvalósí­tani az elképzeléseinket.
• Ellenőriztessük, hogy az aljzat elbírja-e a terhelést.
• Ellenőriztessük a burkolóanyag szállítójával, hogy egy tételből származik-e az összes burkolóanyag.
• Nézzük át a lapokat, hogy harmonizál-e a színük és erezetük.
• Ellenőrizzük, hogy felületkezelve vannak-e a márványlapok védőbevonattal, hogy biztosan ne színeződjenek el beépítéskor.

A burkolat megtervezése

A márvány és a gránit színválasztéka egyaránt hatalmas; a fe­lületen látható erezet, szabálytalanságok színei pedig sokszor az alapszínnel éles kontrasztot alkotnak. A márvány általában inkább erezett, foltos, míg a gránit egyenletesebben pettyezett. Kaphatók homogén felületű márvány- és gránitlapok is. A márvány a fehér, krémszín, rózsaszín, vörös, zöld, kék, szür­ke és fekete árnyalataiban kapható. A legjobb minőségű már­vány Olaszországból származik, bár máshol is bányásszák. Az anyag színét meghatározza a kitermelés helye.

A burkolatkiosztással még jobban kiemelhetjük a kont­rasztos színeket és a szép mintázatot. Tervezhetünk például térbeli hatású vagy klasszikus sakktáblamintát. A lapokat számtalan különféle, egymáshoz tökéletesen illeszkedő formájú lapra vághatjuk. Modern stílusú belső terekbe jól illik a homogén minimalista márvány- vagy gránitburkolat. A padló felülete lehet csillogó vagy régiesebb, kopottas ha­tású; utóbbi jobban mutat kisebb terekben, emellett csúszás­mentesség szempontjából a fürdőszobába is alkalmasabb.

A strapabíró és örök­életű márvány előszobákba, előcsarnokba különösen alkalmas. Ezt a klasszikus sakktáblamintázatot a nagy keresztmotívum csak még jobban kiemeli.

Ez a konyhapadló antikolt márványlapokból áll.

A kisméretű márvány­lapok színárnyalata kisebb-nagyobb mértékben eltér, így érdekes, mozaikszerű lesz az összhatás.

A padlóburkolat rétegrendje

Aljzatbetonon:

1. Védőbevonat márványhoz (gránithoz nem szükséges)
2. Márvány/gránit padlóburkoló lapok
3. Ágyazóhabarcs
4. Aljzatkiegyenlítő
5. Aljzatbeton

Fa alátétdeszkázaton:

1. Védőbevonat márványhoz (gránithoz nem szükséges)
2. Márvány/gránit padlóburkoló lapok
3. Ragasztó
4. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemez
5. Meglévő párnafák és alátétdeszkázatok

A téglák előkészítése

Hasonló, mint a Szárazon lerakott tégla padlóburkolatnál leírtak. Ha fa alátétdeszkázatra rakjuk le a burkolatot, feltétlenül be kell építenünk vízszigetelést. Itt kőműves zsinórt kell használnunk, még akkor is, ha a helyiség falai teljesen egyenesek, hogy a hézagok egyenletesek, a felület pedig sík legyen.

Nehézségi fok:

●●●○○

Ez a módszer nehezebb, mint a száraz lerakás, mivel habarccsal kell dolgoznunk, amely gyorsan köt. Emellett a lerakás alatt végig kőmű­ves zsinórt kell használnunk, hogy egyenletes maradjon a hézagok szélessége és a burkolat sík legyen.

Szerszámok

• Kőműves zsinór; Kézi csempevágó, bontóvéső és kalapács ;
• Sarokcsiszoló; Kőzetfúró és félkör keresztmetszetű reszelő;
• Kőműveskanál; Habverő (tetszőleges);
• Gumikalapács; Szintező; Vonalzó;
• Tiszta zsákvászon rongyok; Hegyes vakolókanál
• Fugázó pálca; Porszívó/puha kefe vagy seprű;
• Festőhenger.

Anyagok

• Burkolótéglák;
• Polietilén vízszigetelő fólia/folyékony fólia (fa alátétdeszkázatnál);
• Kartonpapír;
• Habarcspor keverék;
• Polietilénfólia;
• Felületkezelő védőbevonat.

Burkolás lépései:

1. Szárazon rakjuk le az első sort a kőműves zsinór mentén, a kívánt összhatástól függően 6-10 mm széles hézagokat hagyva. Minden sor lerakásához használjuk a kőműves zsinórt, hogy egyenletesek legyenek a hézagok. Kövessük a kiosztási tervet; ha fonott mintát rakunk ki, a burkolat váltakozva lerakott álló és fekvő téglákból áll majd.
2. A Szárazon lerakott tégla padlóburkolat című részben leírtak szerint szabjuk le és helyezzük el a vágott szegélyelemeket.
3. Amikor a teljes felületet kiraktuk, keverjünk ki egy adag habarcsot. A habarcs szárazpor keverékhez adjunk vizet, majd kőműveskanállal keverjük krémes állagúra. Csak annyi habarcsot keverjünk ki, amennyit egy órán belül fel tudunk használni – kezdjük egy félvödörnyivel a munkát.
4. Az ajtótól legtávolabbi sarokban szedjünk fel kb. 15 téglát, majd az aljzatra hordjunk fel 1 cm vas­tagságban ágyazóhabarcsot; enyhén „fésüljük” át a felületet.
5. A falaktól befelé haladva rakjuk le a téglákat. Lera­kás közben kissé forgassuk el az elemeket, hogy jobban beletapadjanak a habarcsba, és gumika­lapáccsal ütögessük meg őket, hogy eltávozzanak alóluk a levegőbuborékok, Munka közben szinte­zővel rendszeresen ellenőrizzük, hogy sík-e a felület (ha kell, vonalzóval segítsük a műveletet).
6. Emeljünk fel újabb 15 téglát, majd az előzőekben leírtak szerint folytassuk a munkát az ajtó felé ha­ladva. Ne térdeljünk és ne lépjünk rá a frissen lera­kott elemekre, és munka közben folyamatosan tö­röljük le a téglák felületéről a rájuk került habar­csot. A burkolatot legalább 3 órán át hagyjuk kötni.
7. Amint megkötött a habarcs, kezdhetjük a hézagolást, amelyet szintén az ágyazáshoz használt habarcskeverékkel végzünk. A 3. lépésben leírtak szerint keverjük ki a habarcsot, egyszerre félvödörnyi mennyiséggel dolgozzunk. A munkát az egyik sarokban kezdjük, a habarcsot hegyes vakolókanállal juttassuk a hézagokba. Egyszerre csak kevés habarcsot vigyünk a téglafelültre.
8. Munka közben nedves zsákvászon ronggyal töröl­gessük le a téglák felületéről a felesleges habar­csot. Egy elemet (átlós irányban haladva) csak egyszer töröljünk át, hogy ne szedjük ki a habarcsot a hézagokból. Szükség szerint öblítsük ki a rongyot tiszta vízben.
9. A hézagolás befejeztével fugázó pálcával simítsuk el a fugákat. Hagyjuk a habarcsot 3 órán át kötni.
10. Nedves zsákvászon ronggyal töröljük fel a felesle­ges habarcsot a felületről. A padlót takarjuk le polietilénfóliával, amelyet 4 napon át hagyjunk a he­lyén. Legalább 24 órán át ne lépjünk a felületre, és ezután is csak óvatosan járjunk rajta. A 4 nap eltel­tével szedjük fel a fóliát, majd teljesen hagyjuk meg­száradni a burkolatot (ez akár egy hónapnál is to­vább tarthat). Ha túl korán hordjuk fel a védőbevo­natot, a tégla nem szárad ki, és elszíneződik.
11. Porszívózzuk vagy seperjük fel a felületet. Ezután hordjuk fel a felületkezelő anyagot festőhengerrel, a hézagokba is alaposan belenyomkodva. 30 perc elteltével tiszta ronggyal itassuk fel a felesleges felületkezelő anyagot, majd egy éjszakán át hagy­juk száradni a felületet. Ha szükséges, a szegélylé­ceket vagy szegélydeszkákat szereljük vissza.

A padlóburkolat rétegrendje

Lerakás habarccsal aljzatbetonon:

1. Felületkezelő védőbevonat
2. Fugázóhabarcs
3. Burkolótégla
4. Ágyazóhabarcs
5. Aljzatbeton

Lerakás habarccsal fa alátétdeszkázatra:

1. Felületkezelő védőbevonat
2. Fugázóhabarcs
3. Burkolótégla
4. Ágyazóhabarcs
5. Polietilén nedvesség elleni szigetelés/ folyékony fólia
6. Meglévő párnafák és alátétdeszkázat

A téglaburkolatnak masszív, stabil aljzatra van szüksége; ideális esetben a földszinti padló burkolata, amely aljzat­betonra kerül. A téglákat közvetlenül, szárazon az aljzat­ra vagy nedves habarcságyazatba rakják le. Az első mód­szer a könnyebb, de a másodikkal erősebb burkolatot ké­szíthetünk. Ha fa alátétdeszkázatra szeretnénk lerakni téglaburkolatot, szakértővel kell ellenőriztetni, hogy az bírja-e a terhelést.

Burkolásra hagyományos téglákat is használhatunk, ezek azonban vastagabbak, kevésbé ko­pásállóak és nehezebbek, mint a burkolótéglák. A burko­lótéglák többféle vastagságban kaphatók; válasszuk a leg­vékonyabb változatot. A téglaburkolat jelentősen megnö­veli a padló szerkezeti vastagságát, így szinte biztos, hogy le kell majd vágnunk az ajtószárnyakból.

Burkolás előtti teendők

A burkolás megkezdése előtt távolítsuk el a régi pad­lóburkolatot és készítsük elő az aljzatot. Ha aljzatbeton­ra ágyazóhabarcsba rakjuk le a téglát, nem szükséges alj­zatkiegyenlítőt felhordani vagy rétegelt lemezt alkalmaz­ni, mert a habarcs kiegyenlíti a kisebb szabálytalanságo­kat. Fa alátétdeszkázatra szárazon érdemes lerakni a tég­laburkolatot, ha azonban széles hézagokat szeretnénk, ágyazóhabarcsot kell használnunk (a habarcsréteg jelentősen megnöveli a burkolatréteg tömegét!).

Ebben az esetben a fát polietilénfóliával vagy egy réteg folyékony fóliával (kent szigetelés) kell megvédenünk, különben a habarcs nedvességtartalma miatt tönkremegy. Ha azon­ban szárazon rakjuk le a téglaburkolatot, az aljzatbetonra aljzatkiegyenlítőt kell teríteni, a fa alátétdeszkázatot pedig 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felületkezelt rétegelt lemezzel kell fedni. Tervezzük meg a burkolatkiosztást, számítsuk ki a téglamennyiséget, és rajzoljuk fel az esetleges mintázatot.

Alapszabályok

• Készítsük elő megfelelően az aljzatot.
• Egyszerre vásároljuk meg az alapanyagokat, így a minőség és a szavatossági idő összhangban lesz.
• Kérjünk tanácsot a szakkereskedésben, és kövessük a gyártó utasításait.
• Gondoskodjunk a helyiség megfelelő szellőztetéséről. Ha ragasz­tóval, habarccsal, felületkezelő vagy tömítőanyaggal dolgozunk, viseljünk erős gumikesztyűt. Amikor gépekkel dolgozunk, le­gyen rajtunk fülvédő’, védőszemüveg, gumikesztyűt és porvédő maszk, és a vágandó elemek legyenek szorosan rögzítve.

Nehézségi fok:

●●○○○

A kisméretű, könnyű téglák­kal könnyű dolgozni, és da­rabolásuk sem túl nehéz (bár az ívek kivágása már igényel némi ügyességet). A száraz lerakásnál nem használunk ragasztó- vagy habarcsréteget.

Szerszámok

• Kőműves zsinór; Ácsderékszög;
• Vonalzó; Kézi csempevágó; Sarokcsiszoló;
• Kőzetfúró és félköríves keresztmetszetű reszelő;
• Fugázó pálca; Locsolókanna sűrűn lyuggatott fejjel;
• Porszívó/partvis vagy kefe; Festőhenger;
• Tiszta rongyok (zsákvászon).

Anyagok

• Burkolótéglák;
• Kartonpapír;
• Habarcskeverék fugázáshoz;
• Felületkezelő védőbevonat.

Szárazon lerakott tégla padlóburkolat

A téglák előkészítése

Válogassuk át szín szerint a téglákat, majd a he­lyiség egyes pontjain rakjuk őket halomba. A többi hidegburkolattal ellentétben a téglákat nem a ne­gyedelős módszerrel osztjuk ki, mivel nem négy­zet, hanem téglalap alakúak, és általában eltolt hézagokkal rakjuk le őket. Emellett, mivel a téglák viszonylag kisméretűek, a kisebb hibák a falak mentén kevésbé feltűnőek. A lerakást a leghosszabb falnál kezdjük, majd a burkolatkiosztási tervet követve haladjunk a munkával.

Amennyiben a helyiség falai nem párhuzamosak, feszítsünk ki két tégla segítségével kőműves zsinórt a faltól téglaszélességnyi távolságra, és e mentén rakjuk ki a téglákat. A zsinór amellett, hogy vonalzóként szol­gál, kijelöli a burkolat felső síkját is. Ha a falak na­gyon hegyes szögben csatlakoznak, ácsderékszöggel jelöljünk ki az egyik falra merőleges vo­nalat a saroktól egy téglányi távolságra. Vonalzó­val hosszabbítsuk meg a vonalat, és kőműves zsi­nórral húzzuk ki a szemközti falig.

Lépések a burkoláshoz:

1. Rakjuk le az első téglasort a kifeszített kőműves­ zsinór vagy (ha az kellően egyenes) a fal mentén. A munka folytatásához is használjuk a kőműves ­zsinórt, legalább az első három téglasor lerakásá­hoz, amíg elég stabil felületünk keletkezik, amely mellé lerakhatjuk a további sorokat.
2. Szabjuk le és helyezzük el a vágott elemeket. Ne feledkezzünk meg a fal mentén hagyott 3 mm-es tágulási hézagról! A csövek mel­lé és a sarkokba kerülő elemeket kartonpapír sab­lon alapján szabjuk le. A daraboláshoz kézi csempevágót, bontóvésőt és kalapácsot hasz­náljunk, az íveket sarokcsiszolóval vágjuk ki. Lyu­kakat kőzetfúróval fúrjunk ki, az éleket félkör ke­resztmetszetű reszelővel dolgozzuk el simára.
3. A téglák lerakása után jöhet a hézagolás. Szórjunk száraz habarcspor keveréket a felületre (kapható az építőanyag-kereskedésekben), majd partvissal seperjük a hézagokba. A sepregetést váltakozó irányba végezzük, a falcsatlakozásokat se hagyjuk ki. A következő néhány napban naponta kétszer ismételjük meg a műveletet, míg a hézagok kel­lően ki vannak töltve.
4. Fugázó pálcával nyomkodjuk be a hézagoló anyagot a résekbe.
5. Sűrűn átlyuggatott fejű öntözőkannával locsoljuk fel a felületet, hogy megkössön a hézagoláshoz használt habarcspor keverék; addig öntsük a vizet, amíg a habarcs teljesen átnedvesedik. Hagyjuk kötni 24 órán át.
6. Seperjük vagy porszívózzuk fel a felesleges habar­csot. Festőhengerrel hordjunk fel felületkezelő védőbevonatot a felültre, amelyet a hézagokba is alaposan bedolgozunk. A felhordás után 30 perc­cel itassuk fel a felesleget, majd hagyjuk egy éj­szakán át száradni.

A padlóburkolat rétegrendje

Száraz lerakás aljzatbetonra:

1. Felületkezelő védőbevonat
2. Fugázóanyag (habarcs szárazkeverék)
3. Burkolótégla
4. Aljzatkiegyenlítő
5. Aljzatbeton

Száraz lerakás fa alátétdeszkázatra:

1. Felületkezelő védőbevonat
2. Fugázóanyag (habarcs szárazkeverék)
3. Burkolótégla
4. 6 mm vastag, hígított PVA-ragasztóval felület­kezelt rétegelt lemez
5. Meglévő párnafék és alátétdeszkázat

Közvetlenül kapcsolódó cikk:

Habarcságyazatba lerakott téglaburkolat lépései