Télikertek - 83. oldal

Alakítsunk ki kellemes, nyitott homlokzatokat és tereket. A télikert megvalósításának első jele az, ha vágyunk a télikert után. De hogyan is ön­tenek tényleges formát ezek a vágyak? A tervezést azzal kezdjük, hogy a számos lehetőség közül kiválasztjuk a számunkra legelőnyösebb formát.

A legtöbben ilyen­kor fából és alumíniumból vagy műanyagprofilokból készült tartószerkezetre gon­dolnak, amelyet három szint magasan (be­leértve a tetőt is) üveg borít majd, és egyik oldalát a ház egyik fala alkotja. Az átlátszó szerkezetekkel azonban ennél sokkal változatosabban alakítható ki a la­kó- és irodaépületek formája. Ha a fontos­sági sorrendben a fény és a világosság áll az első helyen, a zöldre való kilátás pedig ke­vésbé fontos, fénytető építésével tehetjük érdekessé a házat.

A fénytető a hagyományos tető egy részét helyettesíti, ily módon szabad kilátás nyílik az égre. A lefedett világítóudvaron keresztül a napfény egészen a ház szívéig lejut.

Alapformákat kibővítve vagy kombi­nálva számtalan télikert-variáció alakítha­tó még ki. Az üveghomlokzat például nagyszerűen helyettesítheti az oromfalat, a beépített te­tőteret pedig levegővel és fénnyel tölti meg. Nagyvonalúbbnak és könnyedebbnek hat­nak azok az épületek is, amelyek a máso­dik emelettől üveggel borítottak. A keskeny, ugyanakkor mély sorházaknál e megoldással például fényárban úszó helyi­ségek hozhatók létre. Még akkor is, ha a té­likertépítés helyszűke vagy a vonatkozó építési rendeletek miatt nem kivitelezhető.

Ha a fénytetőt egy vagy két homlokzat­résszel kombináljuk, a házhoz szintén szer­vesen kapcsolódó, napfényes helyiség hoz­ható létre. Az ilyen és hasonló megoldások természetesen az újonnan épülő házaknál a legkönnyebben megvalósíthatók. A ház bel­sejébe mélyen benyúló helyiségeknél pél­dául ez az építési mód biztosítja a legjobb esélyt arra, hogy a lakás belső terét optimá­lisan tudjuk a külső környezethez igazítani. Azonban a télikertből sem lesz egyszerre télikert.

A kétemeletes szerkezetek különleges kisugárzással és kifejezőerővel bírnak. Minél kisebb felületen érintkeznek a házzal, annál önállóbb és öntudatosabb építmény hatását keltik.

A legáltalánosabb megoldás az, hogy a szoba elé (általában a nappali elé) egyemeletes toldalékot emelnek. Az üveg­építmény kapcsolódhat hosszanti oldalával a házhoz, de lehet a házhoz hasonló épület­szárny is, amely kitolódik a zöldbe. E két variációval azonban még koránt sem merí­tettük ki az összes lehetséges megoldást. Ha nagyobb üvegépítményt képzelünk el ma­gunknak, a homlokzat teljes szélességében, sőt a háznak több oldala mellé is építkez­hetünk.

Ha az év szabadban tölthető részét foko­zottan élvezni szeretnénk, tanácsos a téli­kert mellett nyitott teraszt is kialakítanunk, amelynek klímáját tetővel vagy árnyékoló ­ponyvával tehetjük kellemesebbé. Az üveg­építményeknek egyébként nem feltétlenül kell a földön nyugodniuk. Levegősebbé teheti a lakást a beépített er­kély is. Érdekes megoldást kínálhatnak a megfelelő alappal rendelkező garázsokra és teraszokra emelt építmények is.

Építészeti egység

Függetlenül attól, hogy az üvegből készült épületrésznek meghatározó vagy visszafo­gottabb szerepet szánunk, hogy az újonnan épülő ház részét képezi, vagy a meglévő házhoz utólagosan építjük, az a legfonto­sabb, hogy a házzal szerves egységet alkos­son. Ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy a ház jellegétől oly különböző épületrészt ugyanazon stílusban kell meg­építenünk. Sőt épp a régebbi házak átépí­tése vagy bővítése során megvalósuló, az új és a régi elemek közötti stíluskontraszt te­szi a különböző megoldásokat oly érdekes­sé.

Az elemek kontrasztja mellett azonban építészeti összhang valósítható meg, ha pél­dául az üvegépítmény tetőkialakításában a háztető dőlésszöge köszön vissza vagy a cseréptető egy részét üvegtető helyettesíti. A különböző épületrészek akkor is jól il­leszthetők egymáshoz, ha az arányok és a homlokzat szerkezete összhangban áll. Az üvegépítmény szerkezeti tagolása iga­zodjon például az ablakok vagy egyéb más szerkezeti elemek szélességéhez.

A fixen megépített elemeken túlmenően azonban ajtókat, valamint külön szellőző­nyílásokat, illetve -berendezéseket is be kell építenünk. Annak érdekében, hogy a létre­hozott formális harmóniát később ne kell­jen újra megbontani, már a tervezés kezdeti szakaszában is gondoljunk a nélkülöz­hetetlen – elsősorban az épületen kívül el­helyezett – árnyékolástechnikai beren­dezésekre.

Sokan úgy gondolják, hogy az üvegépítmé­nyek esetében az ablakkereteknek és a tar­tóprofiloknak egyazon anyagból kell ké­szülniük, ez azonban egyáltalán nem így van. Mivel az ablakok statikailag kisebb ter­helésnek vannak kitéve, valamint ha a tető is jobban kiáll, az időjárás viszontagságai sem veszik annyira igénybe a nyílászárókat mint az üvegszerkezetet. Az ablakpro­filoknak tehát messze nem kell olyan feltételeknek megfelelniük, mint a tartóp­rofiloknak. Ez okból kifolyólag – mint aho­gyan azt egy külön részben részletesen tár­gyaljuk majd – a télikert ablakkeretei­nek esetenként érdemes valamilyen más anyagot választani.

Elengedhetetlen azonban, hogy a télikert és a ház színei harmonizáljanak egymással. Ezek megválasztásánál vegyük figyelembe a szomszédos házakat is. Szinte már klasszi­kusnak számítanak e tekintetben a fa me­leg színei és a fehér, valamint a fémes felü­letek.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a tervező az üvegtáblák nagyságát és méretét, valamint a tartószerkezet tagolását összhangba hozza a ház homlokzati képével.

A fa és az alumínium esetében a fes­téssel történő felületkezelésnek kö­szönhetően a teljes színskála a rendel­kezésünkre áll. A visszafogott színektől kezdve az intenzív árnyalatokig bármit választhatunk. A színeknek és a profi­lok szélességének köszönhetően a ki­fejezőeszközök széles palettájáról válo­gathatunk, így létrehozhatunk könnyed és elegáns konstrukciókat, választha­tunk a modern megoldások közül, valamint rusztikus és természetközeli építményt is emelhetünk.

Nagyvonalú térszervezés

Annak érdekében, hogy az üvegépítmé­nyünk ne csak kívülről, hanem belülről is igazi látványosság legyen, átgondolt tér­szervezésre van szükség. Természetesen fon­tos szempont az is, hogy az építményt ho­gyan akarjuk hasznosítani. Elvileg három lehetséges funkciót különíthetünk el: használhatjuk pihenésre, növényeket helyezhe­tünk el benne, és közlekedőként is szolgál­hat. Az első esetben a kellemes pihenés lehetősége a legfontosabb. A tervezéskor tehát mindenképpen hagyjunk helyet egy asztalnak és kisebb foteloknak vagy székek­nek.

A zöldnövények és a virágos dísznövé­nyek is csak akkor tudnak érvényesülni, ha van elegendő helyük. Annak érdekében, hogy nyugalmunkat semmi ne zavarja, a közlekedők számára is hagyjunk némi te­ret. Az esetek nagy többségében a házból a kertbe e zöld szobán át juthatunk, ezért rendkívül fontos, hogy a közlekedési útvo­nalra semmit ne tervezzünk. E szempontok miatt tehát a télikertnek máris különböző követelményeknek kell eleget tennie, ami a méreteket és az ajtók elhelyezkedését illeti. Esetleg lehet nagyobb is a télikert? Ha ké­nyelmes ülőgarnitúrára vágyunk, ahol nagyobb baráti körben is leülhetünk vagy egy kanapét szeretnénk elhelyezni ebben a helyiségben, nyugodtan számolhatunk 20 m²-rel vagy akár többel is.

Ha lelkes hobby-kertészek vagyunk, akkor is arra törekszünk majd, hogy a kedvenc lakótársainknak minél nagyobb helyet biz­tosítsunk, hogy szépen virágozzanak és fej­lődjenek. Nem szabad spórolnunk a négyzetméte­rekkel akkor sem, ha a télikert jobban be­épül a ház szerkezetébe, és több szobából is megközelíthető. Ilyen eset­ben a közlekedési útvonalak sok helyet elfoglalnak, ezért még fontosabb, hogy el tud­junk különíteni egy-egy nyugodt területet (például játszó területet a gyerekek­nek vagy olvasósarkot).

A méretek, a helyiség mély­sége szempontjából azon télikerteknél támasztanak kevesebb igényt, ahol a la­kóház és a télikert egymás­ba nyílnak. Ilyen megoldá­soknál lehetőség van arra, hogy a pihenőzónát a szom­szédos szobában rendezzük be, anélkül hogy a napfényes helyiségről és vidám hangulat­ról le kellene mondanunk.

E megoldás nemcsak a csillagos eget hozza közelebb, hanem a hidegebb évszakban a felszálló meleg levegőből is profitálhatunk. A fölösleges meleg levegő ugyanis annál jobban igyekszik felfelé, minél magasabb a helyiség.

Ezen túlmenően a nagyobb és ma­gasabb helyiségek általában kiegyenlítik a hőmérsékleti különbségeket, és jótékony hatásúak. A nagyobb levegőmennyiség ugyanis nem melegszik fel olyan gyorsan, és nem is hűl le olyan hamar. A helyiség megtervezésénél fontos szerepet játszik a szabadba nyíló ablakok és a kerti kijáratok elhelyezkedése is. Ezek megtervezésénél vegyük figyelembe a kert kialakítá­sát, hogy kerti utakat tudjunk építeni, vi­rágágyakat alakíthassunk ki, esetleg az épít­mény elé még egy kis tavat is létesíthes­sünk.

Ha szeretünk páholyban ülni, érdemes átgondolni a kétemeletnyi magasságú télikert lehetőségét, ily módon ugyanis galériát építhetünk a lakásban.

Mivel általában nagyobb bútorokat, illetve növényeket kell a lakótélikertbe, valamint a szabadba kivinnünk, egy-egy nagyobb toló- vagy harmonikaajtó felbecsülhetetlen szolgálatot tehet.

A télikert, amely egész éven át teljes értékű helyiségként, sőt talán a lakás legkedveltebb lakóhelyiségeként kell hogy szolgáljon, nem nevezhető olcsó mulatságnak. Természetesen a megvalósításra a bemutatottaknál sokkal szerényebb körülmények között is van mód. A következő részekben a legfontosabb dolgokra hívjuk fel a figyelmet, elmondjuk mit lehet elhagyni és mi az, ami nélkülözhetetlen.

A lakás alapterülete megnő ugyan, mégis előfordulhat, hogy a többi helyiséget egyre kevesebbet használjuk…

Álmok üvegből

A télikertépítés mellett számos érv szól. A legszebb talán az életöröm utáni vágy. A télikert az ilyen építmények kedvelőiben csupa napfénnyel kapcsolatos asszociációt ébreszt: egész évben fény és napsütés, cso­dálatos növények és bódító illatok, nyitott terek, ingyenes napenergiával melegített helyiség, a ház egyedi épületrésze. Mégis egy dolog van, ami leginkább a télikert mellett szól.

Ez pedig az, hogy ez a világos helyiség nagyszerű hangulatával egyedi la­káskultúrát és életminőséget biztosít. A nap­jainkban ismert és megkedvelt télikert te­hát már nem csupán a növények pompás elhelyezésére szolgál. A technikai bravúrt megtestesítő merész acél- és üvegszerkezet is már a múlté.

Az olajválság idején, vagyis a 70-es években fedezték fel az átlátszó építményeket, amelyek napcsapdaként szol­gálva melegítették a lakóházakat. A profil-és üveggyártásban végbement hatalmas fej­lődésnek köszönhetően azonban a mai üveg­szerkezetek már a legmesszebbmenőkig megfelelnek a lakáskultúrára és a komfortra vonatkozó igényeknek, így az egész évben kényelmes télikert álma megvalósulhat. Ha a télikert-tulajdonosok már belakták az általuk megálmodott helyiséget, újra és új­ra bebizonyosodik, hogy a napfényes, üveg­ből készült helyiség olyan hatást gyakorol a lakókra, hogy azok sokkal több időt töl­tenek ott, mint azt eredetileg tervezték.

Az ilyen hozzáépítés­ből profitálhatnak a típusházak vagy a háború után épült épületek, valamint a sorházak is, amennyi­ben a vonatkozó ren­deletek nem tiltják az ilyen jellegű bővítést.

Az öröm azonban csak akkor lehet felhőtlen, ha a télikert formája és berendezése megfe­lel a használók igényeinek. Ezért mint jö­vendőbeli télikert-építtetőknek minden, a télikert kínálta lehetőségről előre tájéko­zódnunk kell. A döntés meghozatalában bi­zonyára több, személyre szabott feltétel is szerepet játszik majd, amelyek az egyedi megvalósítás kezdetétől fogva létjogosult­sággal bírnak majd. A későbbi építészeti változtatások ugyanis a gyakorlatban szin­te alig vagy csak nagy ráfordítással valósít­hatók meg.

Izgalmas térnyerés

Azon házak alapterülete, amelyeknek helyi­ségei csak az alapvető igények kielégítésére szolgálnak, könnyen és szépen bővíthetők utólag is egy-egy üvegszobával. Ne riasszon el senkit az, ha a télikert nem kapcsolódhat közvetlenül a lakótérhez. A folyosóhoz vagy a lépcsőházhoz hozzá­épített játszó- vagy dolgozószoba ugyan­olyan jó és izgalmas megoldást kínálhat.

Napfényes terek

A nagy üvegfelületek világosságot és nap­fényt engednek a házba, ami az újonnan épült és a régebbi, kisebb és kevesebb ablakkal rendelkező épületeknek egyaránt előnyére válhat. A télikertek esetében ter­mészetesen nem csak a déli fekvésű épít­mény az előnyös. Ha az épületet a betöl­tendő funkciót szem előtt tartva építjük meg, minden tájolású építménynek meg­van a maga előnye.

Az északi fekvésű télikert például ideális dolgozószoba lehet, mivel a nap folyamán a diffúz fény szinte egyenletesen oszlik meg. Az átlátszó falak miatt a ház és környeze­tének látványa szorosan összekapcsolódik, az évszakok és napszakok változása is sok­kal intenzívebben élhető meg. E határtalan­ság ellenpólusaként a lakóház zártabb falai­val azonban nagyobb védettséget is sugall. A télikertnek köszönhetően tehát még vál­tozatosabb élményekben lehet részünk.

Motiváló (munka)környezet

Az étteremként üzemelő télikertekben pél­dául az lehet a vonzó, hogy a vendégek úgy érezhetik magukat, mintha este a szabad­ban, a csillagos égbolt alatt ülnének asztalhoz. Ha azonban a lakás célját szolgáló télikert elképzelése áll hozzánk közelebb, akkor is számos lehetőség közül választhatunk a megvalósítás során.

Az üvegépítmény lehet önálló helyiség, de lehet nyitott tér is, amely kapcsolódik a ház központi részéhez. Két kritériumnak azon­ban mindenképp eleget kell tennie ahhoz, hogy egész éven át rendelkezésünkre tud­jon állni. Az építménynek hőszigeteltnek kell lennie, és fűtenünk kell, hogy a lakás hőmérséklete mindenütt egyenletesen kel­lemes legyen.

Ösztönzőleg hat a télikert akkor is, ha nem pihenünk, hanem dolgozunk benne. Az irodahelyiségekben például a mesterséges fényt természetes fénnyel válthatjuk ki, így az ott dolgozók is kevésbé érzik elszigetelve magukat a természet folyamataitól.

Zöld oázis

Ez a ház és a kert közötti átmeneti zóna a kertet és a házat egyaránt nagyobbítja és gaz­dagítja. Az ilyen célt szolgáló szobákban a klíma, valamint a fűtés beállításakor a növé­nyek igényeit tartsuk szem előtt. Mivel a nö­vények általában a szobahőmérséklettől ala­csonyabb hőmérsékletet igényelnek, a téli­kertet megfelelő módon le kell választani a ház többi helyiségétől.

Napenergia ingyen

Az üveggel burkolt építmények „napcsap­daként” funkcionálnak. A napfény melege ilyen módon ingyen felhasználható, és ki­egészítheti a ház fűtését. Energiamegtaka­rítás azonban csak akkor érhető el, ha a té­likertnek nincs kiegészítő fűtése. Az ilyen fajta klimatikus ütközőzóna védi a ház fa­lát az erős lehűléstől, és a lakótér szellőzte­téséhez természetes módon felmelegített levegőt biztosít.

Mivel a téli időszakban ennek az ütköző­zónának a hőmérséklete alacsonyabb, mint a házé, az ajtók és ablakok beépítése ezért kötelező. Kellemes hőmérsékletre a ház la­kói tulajdonképpen csak tavasszal és ősszel számíthatnak.

Azonban éppen ezeknek az építészetileg kevésbé igényesen kivitelezett, és egyolda­lúan tervezett télikerteknek a tulajdonosai elégelik meg előbb vagy utóbb a kialakult helyzetet, mert ők is egyre intenzívebben szeretnék élvezni a télikert adta előnyöket. A fűtés megoldása azonban még nem jelenti a problémák megoldását. Mindenképp javítani kell a télikert hőszigetelésén is, ami a gyakorlatban elég sokba kerül. Ezért már a kezdet kezdetén tartsuk szem előtt a téli­kert által nyújtott lehetőségeket, és egy át­gondolatlan kontár építménnyel ne rom­boljuk le a lakáskultúráról és az életminő­ség javulásáról alkotott álomképünket.

Üdüljünk otthon

Mai rohanó világunkban egyre fontosabbá válik, hogy pihenni tudjunk, és ki tudjunk kapcsolódni a mindennapi munka után. A kellemes esti sörözés és a kijózanító reg­geli is jobban esik a kertben, a szabad ég alatt.

Ha a télikert a terasz vagy az erkély mellett van, akár a teraszon is  időzhetünk, ha úgy tartja kedvünk.

Frissítő klíma

A télikert napos volta, valamint tág tere sok tulajdonost arra ösztönöz, hogy a háznak ebben a részében több növényt helyezzen el, mint másutt. Mivel a növények levelei megkötik a port, és párásabbá teszik a le­vegőt, a ház többi helyisége is profitál a kör­nyezetalakítás e kellemes formájából.

Építészeti látványosság

A télikert nemcsak a házban eltöltött időt teszi változatosabbá, hanem a ház építésze­ti megoldásai is érdekesebbé válnak. Az üveg olyan fényes és pompás megoldásokat kínál, amelyekkel minden más anyagon túl­tesz. Az átlátszó részekkel a zárt formák is nagyon jól tagolhatok. Az üveg építmények stílusukban követhetik a ház jellegét, de egy-egy esetben jól szerkesztett kontrasz­tot is alkothatnak a régebbi épületrésszel.

Ha az arányok, formák, színek és anyagok harmonizálnak egymással, a télikert az egész épület színvonalát emeli.

Az üveg lenyűgöző anyag. Főleg az építé­szek számára. Az üveg strukturálja a homlokzatokat, az épülettömeget optikailag könnyíti. Ez az anyag fényt és átláthatóságot biztosít. A külső és belső terek egymásba olvadnak, a természet és az épület közötti határok így eltűnnek. Az üveg mögött mégis bizton­ságban érezhetjük magunkat, mert a legújabb technikának köszönhetően az ablakok meg­lepően alacsony hőátbocsátási tényezővel (k-értékkel) rendelkeznek és büszkélkedhetnek.

A 60-as években épült jellegzetes, lapostetős bungallóra emeletet építettek és hozzáépítéssel az alapterületét is növelték. Így jött létre ez a csodálatos épület. A házban három generáció él egymás mellett, és a vendégeknek is bőven jut hely. A homlokzat legszebb része vitathatatlanul az oromzat, az előreugró, félköríves télikerttel és az üveg homlokzatú tetőtér. Minden megoldás azt a célt szolgálja, hogy a parkszerű kert minél jobban belátható legyen.

A hőszigetelő ablakok standard k-értéke jelenleg 1,3. Összeha­sonlításként elmondjuk, hogy a hőszigetelésre vonatkozó rendelet az ablakokra a kerettel együtt 1,8-as értéket ír elő. A nemesgázzal töltött ablakok e tekintetben még jobb jellemzőket mutatnak, viszont nagyon költségesek. A biztonsági üvegek szintén majdnem minden igényt ki­elégítenek.

Az optimális építésű szerkezetek az időjárás viszon­tagságainak és a hívatlan vendégeknek egyaránt ellenállnak. Nemsokára talán már az ablaktisztítás is a múlté lesz, legalábbis, ha elterjed a japán tudósok által kifejlesztett öntisz­tító ablaküveg, amelynek felü­letét titándioxiddal vonják be. Ezen ablaküvegek két legfőbb tulajdonsága, hogy az eső le tudja mosni az üvegre tapadt szennyeződést, valamint hogy nem csapódik le rajta a pára, ezért az ablaküvegek mindig átláthatók maradnak.

Az üveg ezen impozáns épület átépítésénél is központi szere­pet játszott. A lapos tetejű bungalló többgenerációs, 300 m²-es, átépített házzá alakult át. Egyetlen helyen hagyták meg az eredeti lapos tetőt, az épületrész beosztását azonban teljesen megváltoztatták, és hozzá is építettek. A régi épületrészben van a tulajdonos elkülönített lakása, amely a beüvegezett shedtetőn keresztül kap megvilágítást. A tulajdonos fia és családja a kétszintes részben lakik.

A ház központi részé­ben a két szintet egybe­nyitották. A lendületes vonalú galéria egyedi jelleget kölcsönöz a közel négyszögletes helyiségnek. Nagyon szép a télikert látványa is. A magas fényű gránitlapokban vissza­tükröződik a természet, a belső tér, a napsütés és a gyertyafény is. Öröm itt körbenézni. A földszintet egyéb­ként teljes egészében padlófűtéssel fűtik.

Ahhoz, hogy a ráépítés lehetővé váljon, statikai munkálatokra volt szükség. Vasbeton födémet kellett készíteni, a terhet pedig betonoszlopok tartják. A belső térben a galéria lendü­letes vonala szolgál érdekesség­ként. Az elegáns bőr ülőgarni­túra mellett a tér teremszerűen nyílik meg, ami más élményt nyújt, mint az átépítés előtti beosztás.

Meg kell vallani, ez a lakókörnyezet nem annyira intim. Ezért azt javasolják a megrendelők – akik egyébként elégedettek -, hogy a leendő építtetők alaposan tanulmá­nyozzák az elképzelésükhöz közel álló épületeket. A homlokzati falakat szemlélve mindkét esetben a dekoratív tagolású, nagy ablakokkal beépített és filigrán erkélyekkel díszített oromzaton akad meg a szem.

Az elülső erkély például félig beépült a házba. Ötletes és egyedi megoldás, hogy az erkély fölé emelkedő tetőrész nem cseréppel, hanem biztonsági üveggel fedett. A ház átépítésének költsége vetekszik egy új ház építésének költségvetésével. Sokan bizo­nyára meg is kérdezik, miért is nem építettek új házat.

A télikert és a kibőví­tett konyha az üveg­építményben kapott helyet, a nappali vilá­gosságáról a tetősíkba beépített tetőtéri abla­kok gondoskodnak, a lépcső pedig a galériára, az érdekes alapterületű új tetőtérbe vezet.

Az építtetők azonban jól gondolkodtak, ugyanis teljesen szokatlan lakhelyet sikerült lét­rehozniuk, amely a régi épület­részek felhasználása nélkül sok­kal többe került volna. Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a régi házak nagyobb beavat­kozások során is kitűnő alapot biztosítanak az egyéni építé­szeti megoldásoknak. És volt még valami, amit az újonnan épített háznál nélkülözni kellett volna: az évtizedek óta fejlődő, csodálatos kertet.

A ház külsőleg hatalmas változáson ment át. A lapos tető alatt alakították ki az apa egyszobás lakását, a kétszin­tes épületrészbe pedig a fiú költözött be a családjával. Az egyes helyiségek elhelyezkedésének optimális megoldása érdekében az eredeti beosztáson számos helyen változtatni kellett.

Alaprajz

Adatok és tények:

• Építési év: 1961/62
• Átépítési év: 1991/92
• Építészek: Sager Kosel

A megrendelők, Gisela és Bernd Quiskamp, a megbízással együtt részletes dokumentációt is átadtak az építésznek, amelyben elképzeléseiket rögzítették. Mindkettejüknek pontos elképzeléseik voltak a ház felújításáról, és ezeket le is írták. Ez a módszer minden megrendelőnek hasznos lehet, ugyanis ily módon tisztázhatók az egyéni elképzelések, az építész pedig segítséget kap a tervezéshez. Az ilyen átgondolt kívánságlista az eredményes és mindkét fél részére kielégítő együttműködés optimális kiindulópontja. Vegyünk néhány példát az átadott anyagból.

„Ez a ház a kedvenc épületeim egyike” – mondja Verena Kunad építésznő. „Itt minden stimmelt: jó volt az ár-teljesítmény arány, a megrende­lőkkel könnyen szót értettem, és az épí­tés folyamata is zökkenőmentes volt.” Verena Kunad férjével, Klaus Riedererrel együtt az „Ökoplan” tervező­iroda tulajdonosai. A cég neve az általuk képviselt programot is tükrözi. Ezt mutatja többek között a ház környezete is, amely a modernizált háznak kitűnő keretet ad.

A „külső kialakítás” címszó alatt például a következő olvasható: „nem akarunk német egyenkertet”, „a kert stílusa emelje ki a ház karakterét, legyen természet közeli, növényekben gazdag, és biztosítson teret a pihenésre (…)”, „a növényeknek legalább afelé ezen a környéken legyen honos”, „a növények betelepítésekor legyen szempont az állatvilág (rovarok, madarak stb.) életterének megőrzése”.

Ha a végeredményt összehasonlítjuk a régi fényképpel, megállapíthatjuk, hogy az elképzeléseket teljes mértékben és jól sikerült megvalósítani. A lakóépület eredetileg favázas szerkezetű ház volt, amelyet régebben többször is átépítettek. A felújítás során arra törekedtek, hogy a faszerkezetes házakra jellemző hármas tagolása megmaradjon.

A szükséges építészeti változtatások a ház állagára, és annak a környezetbe való illesztésére korlátozódtak, vagyis a régi és az új részek optimális összekapcsolása volt a feladat. Az anyagválasztásban a folytonosság elvét követték az építtetők, ugyanis olyan anyagok közül válogattak, amelyek a házban valahol már beépítésre kerültek. Ilyen volt például a fa, a mész-, illetve mészgipsz vakolat, a kerámiacsempe a fürdőkben és a télikertben.

A külső lépcsőt, a korlátot és az előtetőt acélszerkezetekkel oldották meg. A háznak a kerthez való kapcsolása a filigrán lépcsővel tökéletes megoldásnak bizonyult. A ház technikai megoldásaiban szintén történtek változások. A ház fűtését temperált gázfűtéssel oldották meg, az esővizet pedig a pincében tartályokban gyűjtik.

Ha valaki elölről megnézi ma a házat, nem nagyon tudja elképzelni, hogy a telek végében valaha ipari célokat szolgáló épület állt. A felújítás során ezt az épületet lebontották, amelyhez Bad Nauheim önkormányzata az „Egyszerű városújítás” program keretében 100%-os támogatást biztosított.

Adatok és tények:

• Építési év: kb. 1875
• Átépítés éve: 1991/92
• Alapterület átépítés előtt: 200 m²
• Alapterület átépítés után: 250 m²

Itt aztán igazán jó lakni: világos, barátságos környezet, rengeteg virág, amelyek télen is gazdagon virágoznak. A ház modernizálása a legapróbb részletekig átgondolt. A lakásban a fa dominál, a télikert profiljai, a burkolatok és a padlózat mind ebből az anyagból készült. A filigrán acélszerkezetek modern és elegáns jegyei a háznak, ugyanakkor nagyon praktikusak is. A felső részből induló külső lépcső a csodálatos kertbe vezet.

A következőkben egy különleges téli­kertet mutatunk be. Olyan építményt, amely sokoldalúsága révén számos előnyös tulajdonsággal bír. Régebben a család csak a nyitott teraszon tudott helyet foglalni, ahova a járókelők beláttak. Ezzel szemben az átépítés után három lehetőség között választhatnak. Leülhetnek a védett télikertbe, napozhatnak a fedetlen teraszon, és használhatják a terasz fedett részét is, ahol esőben a kerti bútorok könnyen elhelyezhetők. Werner Thoβ építész nem akart változtatni a kert képén, és a ház jellegét is meg akarta tartani, ezért nem a hozzáépített télikert mellett döntött. A tervezés során az előretolt duplagarázs ötletes integrálására kellett megoldást találnia.

A duplagarázs állan­dóan beázó lapos teteje mindig szálka volt a Teufel család szemében. Mivel a ház úgyis kicsinek bizonyult, így több szempont is a bővítés mellett szólt. Olyan télikertet szerettek volna, ahova az utcáról nem lehet belátni. A végleges változatban a télikert mellett egy félig fedett terasszal is kiegészült a ház. Az átépítés során ideális lakókörnyezetet sikerült létrehozni.

Első lépésben a vizesedés és hőveszteség elkerülése érdekében a szigetelt, és leaszfaltozott garázstetőre sátortetős faszerkezetet építtetett, amely pontosan illeszkedik a meglévő háztető alá. E megoldásnak köszönhetően a víz a cserepeken folyik le, az üveglapok pedig tiszták maradnak. Nem voltak összeépítési nehézségek sem, az eredeti tető sértetlenül megmaradt, és egyetlen cserepet sem kellett elmozdítani. A télikert homlokzatát titáncink lemezek borítják.

Így nem kell minden évben beállványozni és festeni az oromfalat. A terasz szintén nem igényel karbantartást. A korlát és az alattuk lévő lyukacsos lapok nemesacélból készültek, a bebetonozott acéllábakon álló tartószerkezet faanyagát pedig impregnálták. A terasz alapzatának kialakításával lehetővé vált a telek eredeti domborzatának megtartása is. További előnye e megoldásnak, hogy a pinceszinten elhelyezkedő garzonlakás továbbra is elegendő fényt kap. Werner Thoβ szerint a rozsdamentes acél alkalmazása kifizetődő.

Döntését így támasztja alá: „Ha a kapaszkodók az olcsóbb horganyzott acélból készültek volna, szükségessé vált volna a háromrétegű festés, ami manapság elég költséges.” Gyakran a drágább megoldás bizonyul hosszú távon kedvezőnek. Ez egy olyan szempont, amire a tervezésnél figyelni kell.

Természetes volt az építész számára az is, hogy a faszerkezetet kívülről alumíniumburkolattal védje az időjárás viszontagságaitól. Eredetileg a télikertet csak alumíniumból gondolták megépíteni, de Werner Thoβ szerint „a fa kellemesebb anyag, a szarufák miatt pedig nincs az építménynek üvegház jellege”. Továbbá a viszonylag vastag fák kitűnő akusztikát is adnak a helyiségnek.

A télikert működőképessége a szellőztetésen és árnyékoláson múlik. Jól ismert az üvegházhatás, amely az üvegen áthatoló fénysugarak nyomán alakul ki. Megoldást csak a keresztben történő szellőztetés biztosít. Ebben az esetben a régi homlokzatba épített szellőzőventillátor, a télikert ajtaja és ablakai szolgálják ezt a célt. Az árnyékolást belül elhelyezett rolókkal oldották meg.

Adatok és tények:

• Építési év: 1984
• Átépítés: 1995
• Télikert: 40 m²
• Építész: Werner Thoβ

Nyaralás az erkélyen. A család minden szabadidejét itt töltheti. Az esővizet a résnyi távolságra rakott hajópadló gyorsan leengedi a szomjas fűre. Ily módon a melléképület előtt is zöld területben gyönyörködhetnek a háziak.

A szaküzletek­ben méretre vágva kapható rozsdamentes acéllapokból készült erkély korlátja határt szab a kíván­csi tekintet­nek. A télikert teteje igazodik a ház tetőfor­májához. A kí­vül alumíniumprofilokkal burkolt faépít­ményt egysze­rűen betolták a már meglé­vő tető alá, így bonyolult összeépítési munkálatokra nem volt szükség.

1. példa – Trükkös közfal

A megbízás az egy­emeletes típusház két további helyiséggel és télikerttel való bővíté­sére szólt. „Ha a ház viszonylag lapos tetejét meghosszabbítottuk volna, a télikert eleje túl alacsony lett volna” – mondja Daniel Jungermann, építész. A régi és új épületrész közé tehát aszimmetrikus falat állított, így az üvegépít­mény jóval magasabbra kerülhetett. „Ily módon az egész sokkal nagyobb volumenű lett.”

A (hőhidak kialakulásának megakadályozása miatt) lyukacsos falazóelemekből rakott, és 30 cm-es betonacél kerettel meg­erősített fal szabad formáját a színes felület és a kerek ablaknyílás emeli ki. Mivel a meg­rendelők több hasznos területet szerettek volna, az üvegkonstrukcióhoz kockaszerű építmény kapcsolódik.

Információk:

• Építési év: 1960
• Alapterület korábban: 86 m²
• Alapterület az átépítés után: 136 m²
• Építész: Daniel Jungermann

2. példa – Csúcstechnika üveg alatt

Ezt az üvegépítményt kitűnő felszereltség jellemzi: a télikert fényvédő, hőszigetelt üvegből készült, a tetőt és a függőleges déli falakat szenzoros vezérlésű árnyékoló rendszer védi. A napellenzőkhöz belső hőmérővel vezérelt eső- és szél­érzékelők tartoznak. A fűtést az üvegfalak előtt a padlóba süllyesztett fűtőtestekkel és padló­fűtéssel oldották meg.

A télikert padozatát és a teraszt magas fényű, nagyméretű grá­nitlapokkal burkolták. A ház mindössze öt éves volt, amikor a család az átépítés mellett döntött. Az 1982-ben épült ház déli részét meg­bontották, hogy a nappalit a kert felé tudják nagyobbítani. Az egységes stílust úgy sikerült biztosíta­ni, hogy ismét a régi építészt bízták meg a munkálatokkal.

Információk:

• Építési év: 1982
• Átépítés: 1992
• Télikert alapterülete: 25 m²
• Építész: Klemens Köhler

3. példa – Pajtabeépítés

A Marstaller-Bess családnak kicsi lett a ház. A bővítésre a saját parasztházuk pajtájának átépítése tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak. Az oromfal kivételével az egész építményt lebontották. Az új épület alapjául vályogtégla falak és a gerendázat szolgált. Az épület elejére a paj­takapura emlékeztető fa-üveg konstrukció került, amely a régi és az új házrészt összekötő belső lépcsőnek ad fényt.

A ház további érdekes­sége a félköríves tetőablak és a télikert. A különösen kellemes klímáról a falfűtés (vakolat alá fektetett rézcsövek) és egyéb kiegészítők gondos­kodnak. Az átépítés a tervezett összeg duplájába került, ami elsősorban a zökkenő­mentesnek éppen nem nevezhető munkála­toknak és a nehezen beszerezhető anyagok­nak köszönhető. A lényeg viszont az, hogy a hat fős család remekül érzi magát új otthonában.

Információk:

• Építési év: 1890
• Átépítés: 1991
• Alapterület az átépítés előtt: 99 m²
• Alapterület az átépítés után: 175 m²

A ház déli ablaksorát a nappali teljes széles­ségében eltávolították, és a falat megnyitot­ták. Ide csatlakozik a minden oldalról hőszi­getelt üveggel borított télikert, amelynek se­gítségével a kert és a táj szépségei a nappa­liból is élvezhetők. Az önhordó, fából és alu­míniumból készült ablakkeret-konstruk­ció (belül natúr fenyő, kívül festett alumínium) függőleges falait kívül elhelyezett, elektronikus vezérlésű, függőleges napellenző árnyékolja.

Az időjárás okozta károk, valamint a hőség ellen automata nap- és szél­őrök védenek. A házat szigeteléssel, fa/alumí­nium ablakok beépítésével, gázfűtés be­szerelésével, valamint falak áthelyezésével alakították át a mai kor igényei szerint.

Fontosabb információk:

• Építési év: 1963
• Átépítés: 1997
• Télikert: 18,5 m²
• Építészek: Riehle + Partner

Ebben az esetben többé-kevésbé teljes felújításról volt szó – meséli Norbert Morgenthaler, az építész. Ha az épület egyes elemei nem feleltek volna meg a megrendelő elképzeléseinek, valószínűleg lebontatták volna. Nagy előnye volt azonban a háznak a tartó részek, vagyis a falak és a tetőtér gerendáinak jó állapota. A ház külsőleg nagy mértékben megváltozott.

Fent: Áll a hozzáépített téglarész és elkészült a télikert alapja. A házban befejeződtek a statikai munkálatok (készen vannak az acéltartók). Középen: Kész a betonkoszorú. Az új kandalló már nem vezet át a második tetőtéren. Lent: 14 cm-es külső kemény szigetelését hőszigetelő lapokkal oldották meg.

A modell készítése közben Norbert Morgenthalernek az az ötlete támadt, hogy a terasz fölé magasodó tetőt megrövidítve tetőterasz alakítható ki. Annak érdekében, hogy a kertre néző, földszinti külső falat kiegyenesítsék, téglából kis építményt kapcsoltak a házhoz (amelynek ablaka mögött helyezkedik el a szülői háló – lásd a fenti képeket).

A tervvel párhuzamosan az építész 1:50-es arányú munkamodellt is készített, amelynek tetőrésze és emeletközi födémé levehető. Ily módon a terek kapcsolódása jobban érzékelhető.

Az üveges rész megépítéséhez a nappaliban statikai alátámasztásokat kellett elhelyezni, mivel tartófalakat is eltávolítottak. A nagy felvételen két ilyen tartóelem is látható. A télikert tulajdonképpen fából és üvegből készült konstrukció, amelyhez kívül napellenző kapcsolódik. Ezt teljesen kihajtva a terasz is árnyékolható. Télen a padlófűtés és a cserépkályha biztosít kellemes hőmérsékletet. Norbert Morgenthaler munkája során mindig nagy gondot fordít az energiamérlegre, ezért nála a homlokzat teljes hőszigetelése (itt 8 cm hungarocell) szinte kötelezőnek mondható.

Tapasztalatai szerint jó hatás érhető el, ha a falra külső szigetelés céljából polisztirollapok kerülnek. Az alkalmazott 14 cm-es vastagság egyébként messze meghaladja az előírt értéket.

A szerkezet alulról felfelé a következőképp alakul: a fedélszék teljes felületére fa borítás került, erre vízzáró réteg, keményhab lapok, páraáteresztő fólia, lécborítás, ellenléc borítás, majd tetőlemezek. Ezen építkezési mód nagy előnye, hogy statikailag nincs vele probléma, a fedélszék farészei általában elég erősek. A kedvező energiamérleg érdekében végzett munkálatokat az energiatakarékos ablaküvegek és az időközben a tetőre felszerelt, a használati víz melegítésére szolgáló napelem teszi teljessé.

Adatok és tények:

• Építés éve: 40-es évek
• Átépítés: 1995
• Alapterület régen: 144 m²
• Alapterület átépítés után: 221 m²
• Építész: Norbert Morgenthaler
  

A megrendelőnek különösen közel áll a szívéhez a második tetőtérben kialakított iroda. A nagy ablak­felület és a világosra festett fa részek révén teljes egészében hasz­nálható tér jött létre. Jobbra: A kocsibeállóra vonatkozóan a család változtatott a modell­hez képest. A dőlt tető helyett a lapos mellett döntöttek.

Barbara Döge-Trommer jól ismerte a házat, ugyanis 10 évvel korábban már átépítette azt ismerősei számára. Legutóbb a télikert megépítése volt a feladat. Formája hosszú folyamat eredményeképp jött létre. Azt mondják, jó munkához idő kell. Nos, az ilyen üvegépítményekre ez különösen igaz, hogy – az építésznő szavai szerint — „ne üvegbibircsók benyomását keltsék.”

Az építendő télikert ideális arányainak meghatározásához nagy segítséget nyújtott né­hány babkaró. A vékony botok segítségével ugyanis a helyszí­nen jól lehetett érzékeltetni az építmény magasságát és alapterületét, a különböző változatokat könnyen lehetett szemléltetni. Ez a megoldás szórakoztató volt az építtetők számára, ugyanakkor teljesen bevonta őket a tervezés folyamatába.

Ezen túlmenően az építésznő, Barbara Döge-Trommer, átlátszó műanyag­ból és kartonból készített kis modelleken mutatta be az újabbnál újabb terveket. A megbízó elképzelése szerint olyan télikertet kellett létrehozni, amely a homlokzat nyílásainak megtartása mellett igazodik a ház stílusához, ugyanakkor újsze­rű. A feladatot meg­ könnyítette a ház tájolása, ugyanis a tervezésnél nem kellett ügyelni a szomszéd háztól való távolsági előírásra.

Az erkély miatt a télikert csak a ház jobb sarkára kerülhetett. A látvány harmóniáját a jól megválasztott ablakformák és a szín adja.

A télikert megépítésével nőtt a ház alapte­rülete, a hátul elhelyezett bukóablak segítségével a szellőztetés is megoldhatóvá vált, ugyanakkor esztétikailag is előnyös megoldás született. A stuttgarti építésznő szerint „a ház és a télikert soha ne kerüljön egy homloksíkba, a tagolás mindig érdekes”. A speciális tetőforma lehetővé tette, hogy az üvegfelületek a magasba nyúljanak, ügyes megoldást kínálva a homlok­zat és a tető találkozásának kiépítéséhez.

Ebben az esetben ez – ellentétben a hagyományos, szögletes konstrukciókra jellemző nehézségekre – vi­szonylag könnyen megoldható volt. E téren a tervezőnő a szili­konfuga esküdt ellensége. „Nem tartós” – mondja. Ő a fa-/alumíniumszerkezetet talpleme­zekkel csavaroztatta a régi homlokzathoz, amelyre szigetelőanyag és vakolat került. A jelszó: klíma. Az első teszte­lésre alkalmas nyár során kiderült, hogy árnyékolásra tulajdonképpen csak a tetőrészen van szükség. Télen padlófűtés biztosítja az egyenletes hőmérsékletet.

Adatok és tények: Építési év: 50-es évek; Télikert: kb. 15 m²; Tervező: Dipl.-Ing. Barbara Döge-Trommer

Az üvegépítmény védett zugából egész éven át gyönyörködhet a család a kert legszebb részében. A 20°-ban lejtő – ezáltal öntisztító – lapos tető csapadékvizének elvezetését a ház sarkánál elhelyezett ereszcsatornával oldották meg.

Egyéb átépítések: Az átépítés során a bejárati rész és a tetőtér is megújult. A födémzet elbontásával a tetőtérben magas, minigalériával kombinált helyiség jött létre. A kutyaól-típusú ablaksor a ház hátulján helyezkedik el. A tető szintén új, a ház színeivel harmonizáló cserepeket kapott.

Az ingatlan megvétele mellett a ház kedvező elhelyezkedése és jó állapota szólt. A helyiségek funkciójának megváltoztatásával, az új szerelvények beépítésével és a szigetelés megoldásával a ház megfelel a mai kor igényeinek.

Bontás vagy újjáépítés? A megbízó és az építész, Wilhelm Ehniβ, hamar megegyeztek abban, hogy a lakórészt megtartják, a pajtarészt pedig lebontják. A döntés hátterében elsősorban bizonyos hagyománytisztelet állt, ugyanis a gazdaság még az S. család nagyszüleié volt. Ezen túlmenően az épületnek ez a része jó állapotban volt. A ház külső formáinak tekintetében ugyanilyen könnyen meg tudtak állapodni. Az építész tanácsára a ház stílusától tudatosan eltérő télikertet és merőleges épületrészt alakítottak ki.

Modern parasztház: a hat generáción át családi tulajdonban lévő épületet a házaspár magának és gyermekei­nek építtette át. A pajtarészt lebontatták, és helyére télikerttel, galériával és cserépkályhával kiegészült épületrészt emeltek. A modern igényeknek megfelelő, ugyanakkor a hagyományokat tisztelő építészeti megoldásokkal újjáépített ház a vidéki, divathatásoktól mentes stílus iskolapéldája.

„Nehéz szívvel” ugyan, de meg kellett válni a ház egy másik elemétől, a tufa lábazattól, is amely az utcai homlokzat harmonikus arányait tekintve nem lényegtelen. A lábazat kövei a környékről származtak, és optikailag kitűnően illettek volna az épülethez. Erre felelt volna a nagy garázs homokkőből épített fala. A formailag előnyös megoldás ellen szólt, hogy a tufa rendbehozatala túlságosan költséges lett volna. Végül a lábazatot a fallal együtt bepucolták, és a homlokzattal azonos színűre festették le.

Tervezési szempontok

A tervezés során nyolc személy, ebből hat különböző korú gyerek igényeit kellett figyelembe venni. A cél nyitott terek kialakítása volt. Elegáns megoldás a télikert és nappali, amelyet csigalépcső köt össze a galérián található hálókkal. A régi épületrész az újhoz négy nyílászáróval kapcsolódik.

A galériához és más épületrészekhez sok betont használtak fel. A hőhidak kialakulásának megakadályo­zására ezeket a részeket többrétegű, hőszigetelő lapokkal burkolták. A legújabb építészeti standardok szerint az új külső falakat 30 cm-es téglából húzták fel. A télikert tervezésénél nagyon gondosan kellett eljárni. Végleges formája számtalan vázlat elkészítése után alakult ki. Az építész, Ehniβ úr, elégedett az eredménnyel.

„Úgy gondolom, hogy a télikert, az új oromzat és az erkélyek izgalmas egységet alkotnak.” Az 55 mm peremszélességű acélalumínium profilok könnyeddé teszik a konstrukciót. A hőszigetelt üvegek beépítése szinte kötelező jellegű. Az árnyékolás és szellőztetés tekintetében szintén átgondolt tervezésre volt szükség.

A tetőre és az oldalfalakra szerelt napellenzők a nap- és szélviszonyokat figyelembe vevő automatikával működnek, árnyékoló hatásukat a kert gyönyörű diófája egészíti ki. Az egymással szemben elhelyezett szellőzőnyílások segítségével kereszthuzat hozható létre. E lehetőséget azonban a háziak nem nagyon használják ki. A 230 m²-es lakótérben olyan környezetet sikerült létrehozni, amely a megrendelők igényeinek tökéletesen megfelel.

Építési év: 19. század vége; Átépítés éve: 1993/94; Alapterület régen: 123 m²;Alapterület átépítés után: 350 m²; Építész: Wilhelm Ehniβ

Az új részben egybenyitott terekkel találkozhatunk. A csodálatos kert és az öreg diófa látványa a galériáról is élvezhető. A hálószobákat rejtő galéria a csigalépcsőn keresztül érhető el. A fotón balra látható az új épületrészt a régivel összekötő négy nyílászáróból egy, a konyhaajtó. Télen a család szívesen jön össze a meleget adó cserépkályha körül.

Az üveges részben a rolókat elég sokat használják. Annak ellenére, hogy eredetileg az esti órákra, a kíváncsi tekintetek kizárására tervezték, napközben is használják, mert kellemes, nyári hangulatot kölcsönöz a helyiségnek.

A nádfedés kézműves jellege szabad for­málási lehetőséget ad a tervező kezébe. „Csak” a nádazás szakmai szabályait kell tiszteletben tartania, hogy a megbízó ne csak különlegesen szép, hanem tartós tetőt kapjon.

A nádfedések két alapvető arche- (ős-) típusa: a nyeregtető és a kúptető. Minden alkalmazásnál ezek a formák találhatók meg, illetve ezek kombinációi. Nagyon gyakran a nyeregtetőt kúphéj szelettel kombinálják. A következőkben bemutatunk néhány tipi­kus, illetve újszerű tetőt.

A nyeregtető

A legegyszerűbb és legősibb tetőforma, a nádnál minden esetben 45°-os hajlásszöggel (lakóházak, színek, istállók stb.). A klasszikus nyeregtetőkhöz általában azo­nos síkban elhelyezkedő ereszvonalak tartoz­nak, ahogyan a fenti képek ezt jól mutatják. A nyeregtetőknél újabban egyre gyakrabban egyes szakaszokon „leeresztett ereszvonal”-szakaszok készülnek vagy gépkocsi beálló, vagy egyéb funkcióval, itt bejárati előtető­ként.

93. kép. A képen a nagy népi író, Veres Péter bal­mazújvárosi szülőházán mutatjuk be a nádazott nyeregtető ősi formáját.

94. kép. A szigligeti Kisfaludy-ház felújított nyeregtetője, a kúppalást formájú ablaknádazással ugyancsak egy ősi nyeregtető.

95. kép. Bejárati előtető „leeresztett” nyeregtetővel.

96. kép. Nyeregtetős ház, az oromfalon „előtetővel”.

97. kép. „Mesteri ujjgyakorlat”: a pincelejáró felett egyik végén íves toromba zárja le a fedést, a másik végén földig vezetett, ívesen hajló taréjkorcot látunk.

A kúptető

Szintén egyszerű geometriai forma (szélma­lom, szárazmalom). A képen egy szélmalom látható. Ma már Magyarországon nem sike­rült náddal fedett szélmalmot találnunk. Régi szélmalomtetőkre hajaz a tihanyi ECHO torony fedése.

98. kép. Egy kerti pihenő teteje kúpfedéssel.

99. kép. Sokszögalapra szerkesztett kúptető.

100. kép. A nádtetőkészítő még a telepőrző kutyáját is nád alá teszi.
A kicsi tető minden részlete szakmai referencia.

101. kép. A sátortető Sukorón, a négy oldalsíkon egy-egy ablakkal.

Kombinált tetőformák

Minden esetben a nyeregtető és kúptető elemeit, esetenként a sátortetőformákat kombináljuk. A tetőablakvédő nádazásnál megjelenik a tetősíkfelületbe metsző hen­gerpalástszelet, kúppalást és legömbölyített élű téglányhasábforma is. Hazánkban nem szokásos, de Észak-Európában találhatók kétlépcsős nyeregtetők. Magyarországon általában nyeregtetők kombinációi szoktak előfordulni, újabban a kúp-kombinációk is megjelennek.

102. kép. Hollandiai példa kúptető és kétszintű tetőtér-beépítéses nyeregtető kombinációra (magyar vállalkozó munkája).

103. kép. Szigligeti üdülő „mintaértékű” fedési formákkal.

104. kép. Étterem-eszpresszó az M7-es autópálya mellett. Jószemű építész ismerte fel a helyi és országos hagyományok gazdagságát, a mesterségbeli korlátokat és hozott létre egy nagyon jó formájú, egyben jól működő tetőt.

105. kép. Nagyméretű nyeregtető, toromba oromzattal, csonkakonttyal és ereszig kontyolt oldalszárnnyal, egy többgenerációs családi házon, Üllőn.

106. kép. Fertővidéki csárdaépület sátor- és nyeregtetők kombinációjával, szépen ívelt kúpfelületű ablakvédő nádazással.

107. kép. Nyeregtetők kombinációja a Fertő-tó mentén; különlegesség a középvonalban emel­kedő gerinc- és ereszvonal.

108. kép. Sajátos formai és szerkezeti kísérlet: egy kettős nyeregtető és az egyik sarkába metsző kúp. A nádazó munkák során jól látszik még az ácsmun­ka is.

109. kép. Üdülőépület a Fertő-tó partján, a nyereg­tető két oromcsúcsán kiskúpokkal készült az erkély előtetője. Figyelemre méltóak a széles tetőablakok feletti védőnádazások.

110. kép. Enyhén íves alaprajzra szerkesztett nyeregtető fél kúppal lezárva, tetőerkéllyel és szép ablakokkal Velencén.

Nagyméretű tetők

A szokásos lakó- és üdülőfunkciókon kívül más épületek is fedhetők náddal (lásd a régi falusi pajtákat). A 111. és 112. képeken néhány gazdasági épület látható, ahol az őshonos magyar állatok tenyésztése folyik. Az őshonos génbank és a hagyományos nádtető eszmeileg is jól összeülik.

111. kép. Folyik a ház körüli takarítás a rumi géncentrum juhhodályának építési munkáinál.

112. kép. A rumi géncentrum lóistállói.

113. kép. Egy jól sikerült csárda (Diósd, Krapaj csárda). Az egyik tetővég nagyméretű torombás oromszegéllyel, a másik vége ereszig kontyolva.

Tetőkombinációk

114. kép. Üdülő együttes egy erdő közepén: sokfajta épületfunkció és sokfajta tetőkialakítás.

115. kép. Két szomszéd házból alakított ki a terve­ző egy családi üdülőt Velencén. A tetőfedő tudta követni az igényeket.

116. kép. Nyeregtetők metsződése, háromféle tetőtéri ablak megoldással (magyar vállalkozó munkája Hollandiában.).

117. kép. Sátor- és nyeregtető kombinációja és fél kúppal lezárt oldalszárny (magyar vállalkozó munkája Hollandiában).

118. kép. Kontyolt nyeregtetők találkozása. A taréjokon jól látható a kerámia kúpcserép. Hollandiai magyar munka.

A hagyományos tetőkön rendkívül ritka a tető­nyílás, padlásablak; funkciója a padlásszellő­zés vagy szénaleadó ajtónyílás. A nyílások lapos körszegmens ívvel záródtak. Az üdülés céljára átépített, illetve az újonnan épülő nád­fedések a padlástéri köríves és négyszög­ablakok miatt új, egyre jobban elterjedő for­mákat mutatnak, a legömbölyödő sarkú négyszögű tetőnyílásokkal együtt.

Megmutatunk néhány hagyományos, átépí­tett és új tetőablaknyílást és védőnádazást. A védőnádazás alsó végződése vagy merő­leges a védőnád síkjára, vagy függőleges. Ezek a végződések hagyományosan és hagyománykövetően egy síkban tartják a nádvéget. Újabban a védőnádat a vízszintes eresz metszetére emlékeztetően felveréssel „kihegyezik”, a látszóél így vékonyabb, másfelől a kilátás szöge is nyitottabb.

74. kép. Eredeti, velencei-tavi tetőablak. A kb. 100 éves épület tetőnyílását ablakbeépítéssel átalakí­tották. Félköríves nyílással, a párkány alatt nád­köténnyel és szorítóléccel. A védőnád végződése merőleges.

75. kép. Hagyományos parasztház tetőszellőző-­átépítés után, négyszögablakkal. A négyszöget a külső nádfedés már értelemszerűen legömbölyítve zárja. Sajátos ötlet az ablakkönyöklő előtti kötényen elhelyezett, nádba csomagolt köracél szorítóléc, valamint a nádhenger. A védőnád végződése merőleges.

76. kép. Új üdülő tetőablaka.

77. kép. Építész által tervezett új üdülő tetőablaka. A 76. és 77. képen két eltérő forma látható. Mind­kettőnél azonos azonban a hagyományos nádfedő ­mesterség elemeinek alkalmazása. A kúp/henger felületű védőnád merőleges végződésű.

Ablakvédő nádazás

A külső felülete kúppalástként vagy henger­palástként látszik, újabban a négyszögabla­kok térhódításával a legömbölyített sarkú téglányhasáb-formák terjednek. Az ablak­keretező nádborítás egyik végét bedolgozzák a tetőbe, a másik végét (ereszoldal) felverés­sel tömörítik. A tömörítés 25-30 cm tömör véget mutat, amely vagy merőleges a tömörített nádszálakra, vagy függőleges sík­ban zár le. (Ez tájanként és nádazónként, ter­vezőnként változó.) Újabban terjed az élre tömörítés (I. 78. kép), ez keskenyebbnek mutatja a keretezést, és az ablaksíktól kifelé szélesedő nyílás a kilátás szögét is javítja.

78. kép. Élre felvert ablakkeretezés Bánhegyi bemutató épületén.

Járható tetőnyílások

Ez a kialakítás a hagyományos szénaleadó funkcióból eredeztethető.

79. kép. Tetőbejárat jellegű, padlóvonaltól induló tetőablak, oldalán nádtakarással Szigligeten.

80. kép. Bejárat a tetőn keresztül egy új gazdasági épületen, oldalán lécráccsal (fotó: Varga Nádipari Vállalkozás).

Ereszszegélybe metsző ablakok

Gyakran a tetőtér-beépítésnél a főfalnál térd­fal magasítás készül. Ilyen esetekben az ablakot az íves vonalban vezetett eresz­szegély védi.

81. kép. A sukorói ház térdfalablakainál megszakad az eresz.

82. kép. Az ablak a fal síkjában van, a védőnádazást a változó magasságú eresz látja el Szigligeten.

83. kép. A földszinti és tetőtéri ablak kilép a főfal síkjából, a védőnádazást a badacsonyi házban a változó vonalvezetésű eresz látja el.

84. kép. Hasonló megoldás egy velencei lakóháznál.

Tetőablakok a földszinti főfal síkjában

85. kép. A képen, egy magyar vállalkozó hollandiai munkáján két megoldás látható.

„Vápaablakok”

A nyeregtetők metsződésében kialakított belső helyiségek bevilágítása jó tájolással vápaablakkal oldható meg, ezt az ablakelhe­lyezést a hagyományos tetőknél nem alkal­mazták. Az üdülő és lakó célra épített újabb nádfedeles házakon készültek figyelemre méltó kísérletek.

86. kép. Egy velencei megoldás.

87. kép. Míves vápaablak tetőerkéllyel kombinálva Velencén.

88. kép. Vápa melletti páros ablak.

Tetősíkablakok

Az utóbbi évtizedekben terjedő tetősík­ablakok megjelentek néhány holland házon. Várhatóan nálunk is terjedni fognak a nád­tetőkön is

89. kép. Tetőnyílás tetősíkban fekvő (Velux) ablakkal Hollandiában.