A legtöbb német fürdőszoba kicsi. Így hát érthető, hogy a régi szövetségi államok 63%-a, az újak 76%-a nincs megelégedve fürdőszobájával. Korszerű épületgépészeti technika, jól megtervezve, segítséget tud nyújtani. Ezzel a hiányzó négyzetmétereket feledtetni lehet.

Aki egy fürdőszobát át akar alakítani, annak először az alábbi kérdéseket kell megválaszolnia:

Mennyi helyiség áll rendelkezésre? Hogyan legyen kialakítva? Hol vannak fülkék, élek, előugrások, amelyek a tervezést akadályozzák? Vagy Vannak-e tartalékhelyi­ségek? Egy egykori gyerek­szobát, kamrát, hozzá lehet a fürdő négyzetméteréhez csapni? A nem teherhordó­falakat át lehet-e helyezni, vagy el lehet-e azt távolítani? Az áttörések vagy átépítések vezethetnek-e kedvezőbb térviszonyokhoz, ami például a WC-terület tagolását lehetővé teszi?

Ahhoz, hogy az elképzelt megoldás a való­ságban is beváljon, ügyelni kell egy ökölszabályra: Funkciós bővítéseket – tehát a fürdőszoba hasznosítását olyan tevékenysé­gekhez, amelyek a tisztálkodási funkción túl a testápolást is szélesebb értelemben szolgál­ják — csak nyolc négyzetméter padlófelülettől van értelme megvalósítani.

Olyan tervezési szabadság, amely egy új építésnél megvan, egyébként már azért sem érhető el, mert a legtöbb építtető érthető módon a gazdaságos­ságot tartva szem előtt, a költségeket a hasznosításnak felelteti meg. A már meglévő házakban a szennyvízcsatlakozá­sok, ajtók- és ablakok helyzetei, a legtöbb esetben fixként adottak. Ezek a bővítések során a tervezést megnehezítik vagy kompromisszumokra kényszerítik. Ilyen helyeken a szerelőfalak sok problémát megoldhatnak.

A részlettervek esetén a terület alaprajzának és metszetének optimalizálása és hasznosítása elsősorban a lakó igényétől, a személyek számától, korától, egészségi állapotától és a hasznosítás idejétől, a mindennapokban jelentkező módjától függ. De a fürdőszoba az egyes személyek tevékenységétől és az egyéni kívánságoktól is. Például: a hajmosás mosdó­asztalban vagy kádban történjen-e? Erre a szerelvény megválasztásánál ügyelni kell. A haj szárításához hol van a dugalj? Érdemes a kívánságokat, egy listán összeállítani, hogy időtálló, megalapozott döntésre jussunk.

Mi tartozik az alapfelszereléshez?

Mindenekelőtt a mosdókagyló. Négy személy részére már kettőt érdemes tervezni: két egyszemélyes mosdó, egymástól 100 cm-es tengelytávolságra, sok mozgásteret tesz lehetővé.

Kisebb alaprajzi méret esetén ezzel szemben egy dupla mos­dókagylót érdemes alkalmazni. A mosdókagylók olyan nagyok legyenek, hogy a vízcseppek a padlóra vagy falra lehetőleg ne kerüljenek. A mosdókagylónak kell lennie, hogy az alkar könyékig be tudjon merülni. Ha a mosdókagyló alatt szek­rény van, annak a kagylószéle mögé visszaugratva kell lennie. Ez a visszaugrás 15-20 cm legyen.

Az öntöttvas, acéllemez vagy akril fürdőkádak oly nagy formai és nagyságbeli változatai léteznek, hogy az elrendezés számos változata lehetséges: a falra, a sarokban keresztbe, a sarokból kiugrasztva, a tussal határosán elhelyezve vagy a mosdókagylót, ill. WC-t magasabb vagy alacsonyabb válaszfallal leválasztva. Az átlagos kádnagyság 170*75 cm és 45 cm mélységű.

Divatos a test formájú kád is: a lábfejnél szűkül, lehetőség van benne az ülésre. Aki helykialakítási okokból, vagy gyakorlati meggondolásokból csak a fürdőkád mellett dönt, nem kell a kényelmes tusolásról lemondania. Egy tusfal, ami helytakarékosan összecsukható a fal mellett, és tusoláskor a kád szélén kinyitható, minden kényelmet biztosít. Ez a padlóra kifröccsenő víz védelmét is megoldja.

Fürdők 5 m²-ig. A változatok mutatják, hogy milyen rugalmas a fürdőkádak, tusolok, mosdók, tükrös-szekré­nyek és WC-k rendszere.

A kádról lemondani – meggondolás tárgyát képezheti

Sok hely megtakarítható a tusoló felszerelésével. Ellentétben a korábbi felfogás­sal, a tusoló már régen teljes értékű tisztálkodóként szerepel, főleg vizet takarítunk meg vele, és ezáltal fűtési energiát is. A nedvességvédelem és a környezet könnyebb tisztán tarthatósága miatt, itt feltétlenül szükség van egy tusfalra.

Hasznosítsa a legújabb technikát

WC-kagylóként beváltak a mélyöblítésű WC-k, mivel azok a szagterhelést csökkentik. A beépítés kialakítása például szerelőfalra erősítve, meg­könnyíti a fal- és padló tisztán tartását. A falra szerelt konzolos WC-kagylók öblítő­ berendezéseként nyomó­öblítők ajánlhatók, amelyekből ma már nagyon halk modellek is vannak. Az épületgépészeti ipar kész rendszereket kínál a falsík mögötti öblítőtartályos és a szerelőfalba építendő nyomóöblítők területén. Bidék is nagyon ajánlhatók higiénikus meggondolásokból.

A hangvédelemre, hanggát­lásra is ügyelni kell a tisztálkodó és WC-berendezések esetében. A tuskádakat és fürdőkádakat hangszigeteken kell elhelyezni. Az esztrichet úsztatottan kell kivitelezni. A hanghidak létre­jöttét az ezen tárgyak és a fal, illetve a padlóburkolat között tömítőprofilokkal kell meg­akadályozni. A szerelvényeknél és öblítő berendezéseknél a lehető leghalkabban üzemelő termékeket kell előnyben részesíteni.

A csaptelepeknél választani lehet a hagyományos két-gombos szerelvények között, amelyeknél a kívánt vízhőmér­séklet beállítása viszonylag sok meleg vizet és ezáltal energiát igényel. Valamint az egykaros csapok között, amelyek egyszerűen kezelhetők, vizet és energiát takarítanak meg. Továbbá a termosztatikusan vezérelt keverőcsapok között, amelyek folyamatosan biztosít­ják a beállított vízhőmérsékletet a hálózati víznyomás és hőmérséklet változása mellett is.

Lakályos megoldás kb. 4 m²-en (2,19*1,80 m). Helytakaré­kos saroktus, könnyen kezelhető, falra akasztható tusolórózsával. Tér­tagolás körbefutó díszburkolattal.

Ezen utóbbiak biztosítják a legmagasabb megtakarítást, és ezenfelül forrázásvédelemmel is el vannak látva. Ezenkívül léteznek még az érintésmente­sen vezérelt szerelvények, amelyek a privát területek kedvencei. A luxushelyek kétkezes keverői, amelyeknél a divat áll a középpontban, a háromlyukas-szerelvények fogalmát honosította meg.

Tömlőfürdő, kb. 7 m² (3,95×1,80 m). Kétrészes, egy meg­lévő kémény körülköpenyezésével. Faburkolat a ferde mennyezetig.

Tömlőfürdő, kb. 7 m (3,95×1,80 m), színek eredetiek és tudatosan a helyiség tagolásához kialakítva.

A nedvességnek a fürdő­kádból nem szabad a falba és padlóba jutnia. Főleg a fagerendás födémeken lévő fürdőszobáknál elengedhetetlen a szakszerű nedvességvédelem. Erre már a burkolati anyagok kiválasztásánál tekintettel kell lenni.

A hátoldali kiszellőztetés a nedvességtől védi a fát

A rusztikus és kényelmes hatást keltő faburkolatot a fürdőszobá­ban a burkolat mögött ki kell szellőztetni. Ahhoz, hogy a burkolat mögé bejutó nedvesség el tudjon távozni, a falburkolatot egy bizonyos távolságra elhúzva kell a fal elé építeni.

A padlók és falak leggyako­ribb burkolóanyagai a hideg burkolatok. Azonban ezek nem képeznek vízzáró felületeket. Egy mázas fajansz hátoldala és a nem mázas széle azonban vizet tud felvenni. A nem mázas kőagyaglapok víz át nem eresztők, de a felületükön mindig átmegy egy kis víz. Tehát a padlóburkolat egyedül soha nem vízzáró. A szórtvíz­nek erősen kitett helyiségek­ben, pl. tusolóban, főként fagerendás födémek fölött mindig kiegészítő nedvesség elleni védelem szükséges.

Formai elemként a burkoló­lapok állnak az épületgépész­-szerelvényekkel az első helyen. Itt nemcsak a színek a döntőek, hanem a felületi kialakítás és a burkolólap-formák (a záró elemek) is. A felület optikai hatását főleg a fugaraszter határozza meg. Soha ne vegyen egyenként burkolólapokat, hanem nagy felületen kirakva nézze meg azokat, mert csak így kaphat megbízható képet azok hatásáról.

A fürdőszoba bútoraival használjuk ki még az utolsó szegletet is

A rendelkezésre álló fürdők utolsó deciméterének kihaszná­lásához alkalmasak a fürdőszobai bútorok. Azok forma és szín tekintetében fontos térképző elemek. A fürdőszoba kívánt stílusát meggyőzően hangsú­lyozzák. Vannak elemek, amelyek mögött szerelvények vezethetők. A rakodóterek a polcokkal, peremekkel és a fürdőszoba bútorok rakterületeivel, a fürdőszobák rend­jéhez nagyban hozzásegítenek.

Színek és anyagok térformálóként

Még a kis fürdők sem köteleznek bennünket esztétikai önmegtartóztatásra. Csak minden döntésünket azon célnak kell alárendelni, hogy a teret optikailag megnagyob­bítsuk. A színek esetében ez azt jelenti: lehetőleg világos színeket alkalmazzunk a padlón, mennyezeten, falakon és a gépészeti szerelvényeken.

Részesítsük előnyben az átlátszó anyagú kivitelezéseket, ott is, ahol egyébként nem átlátszó anyagot használnánk, pl. tusolok falainál. A túl alacsonynak ható helyiségeket függőlegesen futó profil faburkolat vagy a megfelelően irányorientált csempe falbur­kolat optikailag emeli. Egy takarékos segédeszköz a jó térhatás fokozására a falak vagy falrészek visszatükröztetése.

Tértakarékosak azok az elemek is, amelyek több funkciót egyesítenek magukban. Ilyen például az a fűtőtest, amely kézszárítóként is működik, vagy egy pad támlájaként. A szín- és formaalakítás elemeiként szolgál az exkluzív fürdőszőnyegektől, a szappan­tartókon és törülközőtartókon át a kéztörlő és függönyökig bezárólag minden kellék.

Egy nagyvonalúnak mutatkozó fürdő, 1,80*2,20 m alapterülettel. Ügyesen elhelyezett a belmagassággal megegyező magasságú tükör, a sok világítótest a mennyezeten, a ferdén fektetett padlóburkolat.

Így nem unalmas egy fürdő: Sarokszerelések és a térbe előugró szerelvények feszültséget kölcsönöznek.

Ravasz megoldás háromszög üvegfallal és tükörrel a mosdóasztal fölött. Alatta fürdő, funkciós­-szigettel.

Fürdőfelújítás lépésenként, jól előkészítve

A fürdő felújítása pénzbe kerül. A kiadások megkönnyítésére ma a lépésenként! felújítás útja is járható. A lépések nagysága teljesen az építtető dolga. Ennek előfeltétele azonban: az építtetőnek mindig pontosan tudnia kell, mit akar. A teljes tervezésnek a végálla­potot kell meghatározni, és azt fegyelmezetten, következetesen betartani. Aki a fokozatos beépítést tervezi, annak az épületgépész-szerelővel feltétlenül egyez­tetnie és beszélnie kell.

Azonban akár fokozatos a beépítés, akár azonnali és teljes: minden döntést alapos információ előzzön meg. Csak ezek után lehet a fürdőt a saját igények és kívánságok szerint megépíteni. Ma sok cég ajánlja a fürdő­szoba át- és megépítését. A célt azonban csak a bevált szakemberek — gépész, burkoló, villanyszerelő, fűtésszerelő, asztalos — közös munkájával érjük el.

Problémamentes előfal szerelése (fürdőben), gipszkarton lapok

Ha egy új fürdőt építünk be, vagy ha egy meglévő fürdőt kell alaprajzilag megváltoztatni, mindkét esetben ugyanazok az alapvető tervezési célok, amelyekhez a megformálási ötleteket igazítani kell. Ezek pedig az alábbiak: ötletgazdag helykihasználás, nagyfokú kihasználhatóság, gazdaságosság, elegáns megjelenés, takaríthatóság.

Világszerte mindenütt a tarka prospektusok és lakás­folyóiratok fénylő papíroldalain látható szép fürdőszobák legtöbbje meglepően kicsi. Ez a realitás. Ezért a legtöbb építtető és háztulajdonos számára a döntő kérdés így hangzik: Hogyan tudok a kevés, rendelkezésemre álló négyzetméterem ellenére egy olyan fürdőszobát teremteni magamnak, ami minden nap örömet jelent nekem?

Hogyan fogja ez a funkciókat kielé­gíteni, a személyes igényeket a felhasználók számának megfeleltetni, és milyen kompromisszumok szükségesek annak elviselhető keretek közt tartására? Ma ezt a kérdést megalapozottan kell megvála­szolni. Senki sem elégszik ma már meg azzal, hogy a tisztál­kodási és WC-berendezéseket egyszerűen a fal mellett egymás mellé sorakoztassál fel, meggátolva ezzel is a meglévő helyiség kedvezőtlen feltételei­nek javítását.

Az új szerelési módszerek és rendszerek, a tisztálkodási és WC-berendezések, amelyeket technikailag, méreteikben és formáikban azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy minden négyzetmétert teljesen kihasználjanak, megnyitják a tervezést egy olyan irányba, amelyre korábban nem is gondolhattak volna. Sőt mi több: a technika, a funkció és minden lehetséges kiviteli variáció sok esetben a hiányzó négyzetmétereket feledtetni tudja. Ma a fürdőszobák és WC-helyiségek leghatásosabban kialakítható módszere a szerelt előfalas megoldás.

Ez a jól bevált építőelemes elv szerint valósítható meg. A szerelt előfal lényege, hogy üzemben előregyártott fémprofilokból tartóállványokat állítanak össze, melyekre ráerősítik a mosdó­kagylót, WC-t, bidét és más berendezéseket, majd az így összeálló állványrendszert a falazat elé helyezik. Továbbá a szükséges épületgépészeti vezetékeket is magukba foglalják.

A varázsszó: előregyártás

Az előregyártásban meglehető­sen messze el tudnak menni: léteznek teljesen komplett szerelvények. A tartószerkezet végül borítást kap gipszkarton-, vagy gipszrost lapokból, majd csempeburkolatot.

Ennek a szárazépítési eljárásnak az előnye, szemben a hagyományos építési móddal, a kisebb súly. Azonban léteznek tartóoszlopok, amelyeket a tömörfalazatba ki-, vagy beépítenek. Az előfal szerelvények legtöbb elemének magassága fél helyiségmagasság körüli. Azonos alapelv szerint vannak azonban a piacon helyiségnagyságú, a födémhez és padlóhoz rögzített dupla oszlopos fémprofilú szerelt előfalak is. A tisztálkodási és WC-berendezések tulajdon­képpeni tartóoszlopait utólag szerelik be a fal vázába a megfelelő helyekre. Az előfal vastagsága az elhelyezett szerelvényekhez igazodik.

Ezeket a falakat is kétoldalt borítják gipsz-építőlapokkal. Helyiségek nem teherhordó válaszfalaként is alkalmazhatók, alkalmas például a fürdő és konyha közötti válaszfalként, mindkét helyiség szerelvényé­nek elhelyezésére. Vagy a fürdő alaprajzának újraalakítására. Vagy a tetőszint kiépítésekor. A fürdő kialakítás legnagyobb lehetőségének a legtöbb építtető és felújító számára a szerelt előfal tudja a legna­gyobb előnyt nyújtani. Mert a szerelt előfal az építőkocka elve alapján készíthető és használatával az egész rendel­kezésre álló területet optimáli­san ki lehet használni. Hogyan is történik ez?

Például úgy, hogy az olyan épületgépészeti szerelvényeket, mint amilyen a mosdó, WC vagy bidé, egy, a jobb sarokban a faltól előugró szerelt falra erősítjük, vagy a hasznos területet tagolhatjuk, ha a szerelőfalat a meglevő falra ferdén építjük be, ezzel egymástól takarva az egyes funkcionális részeit a fürdő­szobának. Így a félmagas szerelt előfalakkal a mosdókagylós mosdó területe mintegy levá­lasztódik a WC-től, anélkül, hogy a helyiség összhatását széttöredezne.

Munkalépések előfal szerelésnél, amely egy sor előnnyel jár: a fém tartóoszlopok és a hozzátartozó épületgépész szerel­vények szerelése. Az előregyártás az üzemben lehetővé teszi a pontos és gyors munkát.

Végül a szerelő előfal elemeket gipsz-építőlapokkal beborítják. Néhány gyártó a lapokat már minden szükséges kivágással szállítja. Ez egyszerűsíti a munkát.

Végül a gipsz-­építőlapokat csempe­burkolattal látják el. A csempéket ún. száraz eljárással ragasztják. A beren­dezéseket: a WC-t, bidét és másokat, pontosan a tartókba illesztik.

Az ilyen kialakí­tással a fürdő kényelmesebb, lakályosabb lehet. Sőt dupla, ha a teljes térkihasználás szellemében a kádat is másképp helyezzük el: esetleg a falsarokra merőlegesen, a sarokból kinőve a helyiség felé, a tushoz vagy mosdóhoz, vagy WC-hez kapcsolva, területleválasztó kisebb-nagyobb magasságú válaszfallal. A kedvezőtlen helyiségmetszeteket, mint például a régi építményekben gyakori keskeny hosszú tereket, így jobban ki lehet használni. Még kinézetre is megnyug­tatóbb.

A fürdőszoba kialakításának későbbi munkálatait, történjen az bármilyen okból is, könnyebbé teszik a szerelt előfalak. Vizsgáljuk meg a rendszer előnyeit és lehetőségeit céljaink eléréséhez, pontosab­ban, azokat az építéstechnikai érveket, amelyek mellette szólnak. Elsőként az ötlik szemünkbe, hogy az építésekkel együtt járó kellemetlenségek a minimálisra redukálódnak.

Általában a szokásos szerelések esetén 10 szakmával és 17 munkaalkalommal kell összesen számolni. De a legfájdalmasabb az a sok telefonál­gatással elvesztegetett idő, amit az iparosokkal kell folytatni az újabb határidő megbeszélése miatt. Ezt a gazdaságossági előnyt sem szabad lebecsülni, amit a szerelt előfalak ily módon nyújtanak.

A ház lakói kevéssé terheltek

Sok felújítási munka állandó kísérője a piszok és lárma, amely duplán terhessé válik, ha a ház a munkálatok ideje alatt lakott marad. Néhány lármás, poros munka elmara­dásával ez minimalizálható. A meglévő, az ellátást szolgáló csővezetékeket, amelyek sérültek és az új tervhez már nem szükségesek, ne szereljük szét; a falban maradhatnak. A falakban elegendő a hely az új vezetékek részére. Előny az is, hogy statikai okokból, tehát a fal állékonysága okából, csak a fal kis területein (és a DIN-szabványok pontos betartásával) és ott is csak marásra van lehetőség.

A régebben szokásos vésést ma már állékonyságot veszé­lyeztető okokból nem engedé­lyezik. Mivel a gyakorlat még azt mutatja, hogy sok szakmunkás a vésőhöz és kalapácshoz nyúl, vagy mert nincs statikai ismerete, vagy csupán könnyelműségből. Örvendetes, hogy e téren is gátat szab e meggondolatlan tevékenységnek a szerelt előfal.

A korábbi évtizedekben gyakran adódott probléma a csővezetékek rögzítésével. Az ugyanis nem mutatkozott megfelelőnek, mivel a csöveket a falakba rejtetten vezették, a hiányosságokat nehezen lehetett kijavítani. A szerelt elő-falas rendszerek ezt a problémát nem ismerik. Azok építőele­meiben a csöveknek pontos és biztosan rögzített helyük van. Egyáltalában a beépítésnél és szerelt elemekkel való kombinálás során adódó lehetséges hibaforrások számát már az előregyártás során az üzemben csökkenthetik. Ezáltal növekszik a szerelések minősége és a kihasználhatósá­guk is. A szerelések a későbbiek folyamán könnyen hozzá­férhetők és ellenőrizhetők, mert az elemek fedelei, amelyeket a fürdőszoba rakodóhelyeiként is hasznosítani lehet, könnyen levehetők.

A szerelt előfalakat a ferde tetők alá is lehet helyezni. Ez jobb térkihasználást tesz lehetővé.

Elemek, burkolva, csempézve, mindez majdnem szennyeződés nélkül.

Záró szelep, elosztó, vízóra úgy szerelve, hogy levehető fedéllel könnyen hozzáférhető marad.

Borítás előregyártott kivágással.

Időtakarékos szerelés, pontos munka

A többé-kevésbé előrehaladott üzemi előregyártás nemcsak a hibaforrásokat csökkenti a beépítés során, hanem lehetővé teszi a gyors szerelést is, és ezáltal lerövidíti az építési időt. Ez főleg a lakott házakban történő felújítások során bizonyul döntő előnynek.

Beilleszthetőség a sok régi építménybe

Maga a száraz építési mód, amellyel az ilyen rendszerek dolgoznak, sok értékes időt takarít meg, mert: nincs kiszáradási idő, ami a munkát megnyújtja. Maga az anyag­szállításra szánt üresjárati idő is minimálisra csökkenthető. A szerszámok alkalmazása csekély, csakúgy, mint a munka előkészítésére fordított költségek is. A szerelt előfalak elemei, amelyeket száraz eljárásban építenek be, a tartószerkezetet csak kevéssé terhe­lik, mert azok gipszkarton-, vagy gipszrost lapokkal vannak borítva. Ezért alkalmasak a szerelt előfalak mindenekelőtt a fagerendás födémekhez is, amely a legtöbb régi házban még fellelhető.

Az utómunkála­tok, ami szintén időtényező, kiesnek, mert a szerelési rendszer pontos, mérettartó csatlakozásokat tesz lehetővé. A rendszer továbbfejlesztése olyan elemekhez vezetett, amelyek sok adottsághoz tudnak alkalmazkodni, amely egy meglévő háznál megtalálható. Például ilyenek a különlegesen alacsony elemek, amelyek régi házak ablakai alá beilleszthetők, sarkok fölé szerelhetők. A nedvesség a ház legnagyobb ellensége. A szerelt előfalas beépítés száraz eljárási módszer, így nem terheli plusz nedvességgel a meglévő épületelemeket.

A bidé és pissoireelemek szabadon a térbe beállnak, a WC és mosdókagyló a szokott módon falhoz rögzített.

Szerelt előfal elemek a tetőablakok alatt: így lehet a tetőtérben csodálatos fürdőszobákat kialakítani.

Egy teljes belmagas­ságú szerelvényfal szerkezeti váza, pontosan és hozzáfér­hetően a szerelvény­vezetékekhez vezetve. Ilyen falakkal az alaprajzi felosztás a régi házakban is jól korrigálható.

Sok ártalmat el lehet kerülni

A hang sok embernek árt. Főleg a szereléseknél keletkező hangok, amelyek testhangok­ként a ház falaiban felerősödve gyakran ártalmas megterhelést jelentenek. A falüregek befolyásolják a hangokat, a vakolat alatti szerelések, főleg régi és öreg házakban, gyakran nemkívánatos hangforrások. A szerelt előfalakban ezzel szemben a csővezetékek, szerelvények és épületgépész-berendezések probléma­mentesen, testhangszigetelve vannak rögzítve.

Így tehát a hanghidak megszüntethetők, azaz kiküszöbölhető a hang­hullámoknak az épület többi helységeibe jutása. Sok régi ház olyan időszakban épült még, amikor a hőszigetelés nem volt téma. Az ekkor készült csővezetékek ritkán voltak leszigetelve, ha a falon kívül szerelték azokat, utólag sem lettek szigetelve. A szerelt előfalas szerelés ezzel szemben a cső hőszigetelésének követelményeit is kielégíti. Nem utolsósorban előnyként kell megemlíteni, hogy ez a szerelési mód a ház falainak tűzviszonyait is befolyásolja.

Kézenfekvő, hogy minél több formaalakító példát nézzünk meg, akár prospek­tusokból vagy kiállításokon, annál biztosabban közelítünk saját fürdőszobánkról alkotott elképzelésünkhöz. Annál biztosabb, hogy a kicsinek tűnő térből mégis olyan fürdőszoba alakítható ki, amelyben hosszú ideig örömünk lesz.

Röviden még egyszer a szerelt előfal rendszer előnyeiről: A fürdő építése egyszerűbb és nyugodtabb lefolyású, mivel zajos munka nincs, nagyobb a saját tervezés lehetősége, kisebb, kedvezőtlenebb alaprajzú fürdőszobákat is jól ki lehet alakítani. Továbbá időtakarékosak, jó a hang- és hőszigetelésük.

Fürdők – megoldásokkal képekkel

Az, hogy milyen praktikusan van egy fürdőszoba felszerelve és formai megjelenése hogyan hat, funkciója és esztétikája az a két mérték, amelynek egy mai új fürdőszoba meg kell, hogy feleljen. Ezért idejében kezdjen az ajánlatról informá­lódni. Mutatunk néhány választékot.

Kezdjük a teljes benyo­mással, amely a sok részlet összegzéseként keletkezik, és amely a fürdő­szobát kialakítja. Ez az épület­gépészeti elemektől, a helyiség nagyságától, alaprajzától, a fénytől, a vízszintes-függő­leges vagy ferde hangsúlyozá­sától, a burkolatok fektetési irányától, tehát a többé-kevésbé láthatóan készült fugák futásától függ. De a padlóburkolatok csíkozásától, reliefektől, szélek­től, díszektől, és a lécektől is. Természetesen az egyes elemek színe és színösszeállítása is meghatározó. A színek a fürdőt sokrétűen tudják taglalni, és az életérzéseknek megfelelő térhangulatot képesek kiváltani. A friss, világos színek izgalmas színhatásokkal, az élénk vagy pasztell színek a fürdőt lágy fénnyel borítják el (1+2. ábra).

1.ábra. Minden elem sok színben létezik. Egy alapszínt hangsúlyos színként válasszunk, és ezt a színt egy vagy több adalékszínnel kombináljuk.

2. ábra. Ahol lehetséges, kedvenc színe­ket is vonjunk be. De vigyá­zat: a színek nagy felülete­ken egész másképp hatnak.

A harmonizáló elemek kiválasztásánál a gyártó segít, mert például a tusoló-válaszfalak, kádak, masszázskádak, tükrös szekrények, mosdó-, ápoló- és egyéb polcrendszerek, valamint kellékek sokféle választékát kínálja, amelyek összeillenek valamilyen formai jegyek alapján, vagy egy koncepcióban fejlesztették ki őket. Vagy egy bizonyos divat­tervező cég kezéből származó formaelemek, amelyek természetes egységet képeznek (3+4, 13).

3. ábra – Aki a régi házban egy nagyvonalúan kialakított fürdőszobát akar beren­dezni, az sok különleges divatirányzattal találkozhat. Egy példa közülük, formájában megegyező bútorozással.

4. ábra – Gyakran nem könnyű eldönteni, hogy mi ülik egymáshoz. A gyártó segít­séget nyújt. A kép azt mutatja, hogy a fürdőszobák alsó részét a burkolattal hogyan lehet egységessé tenni.

A nagyméretű kádak kivételek, a legtöbb német fürdőszoba ugyanis kicsi, így az a megoldandó feladat, hogy a kívánalmat a kialakíthatóval összhangba hozzuk, nem egyszerű feladat Ennek során minden döntést azon célnak kell alárendelni, hogy a helyiséget optikailag meg­növeljük. A színek tekintetében ez azt jelenti, hogy lehetőleg a világos színek domináljanak a padlón, mennyezeten és falakon, valamint az épület­gépészeti berendezéseken. A lehatároló sötétszínű lábazatot itt kerülni kell. A falak vagy falfelületek tükrösítése egy olyan segédeszköz, amely egyébként takarékosan alkalmazható, és a kis helyiségekben jó térhatás érhető el vele.

Helytakarékos azon elemek alkalmazása, amelyek több funkciót egyesítenek. Ilyenek például a törülköző-szárítóként, vagy egy pihenőpad háttám­lájaként felhasznált fűtőtest. Röviden: A formamegjelenítő eszközök tárháza, ami a tervezők rendelkezésére állhat ahhoz, hogy a kis alapterületeket és azok hátrányait ellensúlyozzák, elképesztően nagy.

A fürdőkád kiválasztásának szempontjai attól a területtől függenek, amelyet a helyiség nyújtani tud, a helytől, ahol a beépítés takarékosan lehetséges. Például a sarok és a fürdőszoba stílusával harmonizálni tudó formai és színbeli megjelenítés is meghatározó. Végül pedig függ a fürdés kényelmének és biztonságának igényétől is. Éppen a pakoló, ülőfelületek, fej támaszok, láb tartók stb. tartoznak azon részletekhez, amelyek meglepően nagy kihasználtsággal jöhetnek számításba (5-9. ábra).

5. ábra – Testhez idomuló fürdőkád, 190 l űrtartalmú, 2 személyes.

6. ábra – Egy régi kád utánzata ez a tusolóval is ellátott fürdőkád.

7. ábra – Egy fürdő­szoba, amely olyan alapelvet követ, ami minden életkornak meg tud felelni. Példa: A magas­ságilag állítható mosdókagyló gyermekeknek nagyon alkal­mas.

8. ábra – Párnázott fogantyú háttámaszként és belépést segítőként, fejtámasz is megemelve: ez aztán kényelem.

9. ábra – Két kis felület tisztálkodó eszközök pakolására és ülőhelynek vagy reggelizőhelynek.

A 10. ábra mutatja, hogy a higiénikus szempontokra is figyelemmel lehet lenni. Hatásos megjelenítő elemek és egyúttal nagymértékben hasznosíthatók a zuhanyzó­válaszfal-elemek, amelyekből manapság nagy választék áll rendelkezésre. A kisebb fürdőszobákban az átlátszó kivitelezés előnyösebb, mivel optikailag a helyiséget nem csökkenti.

10. ábra – Az olyan rendsze­rek is, mint amilyen az Architec, amely erősen higiénikus szempontok szerint lett kiképezve (ahol a kézmosónak például nincs túlfolyója), a privát szférá­ban használatos.

A zuhanyzó válasz­falait a helyiségben szabadon-állóan, a falhoz csatlakozóan, a sarokba vagy a fürdőkád mellé szerelhetjük. Lehet a fürdőkádra is szerelni, ahol nincs hely a zuhanyzónak (11+12., 14. ábrák). A modern épület­gépészeti technika a zuhanyzási a test- és egészségápolás teljes értékű megoldásává tette a fürdőkád mellett. Ez a kisebb fürdőszobák felé billentette a mérleg nyelvét. A kád­beépítésről lemondani, nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyszerűen kialakított fürdő­szobát produkálni.

11. ábra – Praktikus pakoló- és rakodóhelyeivel, esztétikus megjelenésével.

12. ábra – Kombináció: kád és zuhanyzó, mosdókagyló gyermekeknek. A kád keskeny ívű láb felőli vége sok teret és vizet takarít meg.

13. ábra – Még egyszer egy teljes sorozat, amely az épületgépész-­berendezéseket és tartozékokat egyazon fazonra szabja. A beleillő luxusmosdókat és zuhanyzókat egy másik gyár­tó szállította.

14. ábra – A gazdag zuhany­tálca-választék olyan formákat is mutat, amelyek meghökkentőek és egyúttal hasznosak is, itt van ebből egy ülő- és támaszfelülettel lábmosáshoz.

Az ízléses, korszerű fürdőszobához vezető út

A felújítási célok között manapság az első helyek egyikén a fürdőszoba szerepel. Gyártók közvélemény kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek mintegy 54%-a szeretné az elkövetkezendő években fürdőszobáját úgy felújítani, hogy azzal maradéktalanul elégedett legyen. Mik az elvárásaink egy ideális fürdőszobával szemben?

Fürdőszobánk felsze­reltsége, valamint be­rendezései függenek a rendelkezésünkre álló tértől, azaz annak alaprajzától, a hosszúságától és szélességé­től, továbbá az ajtó és az ab­lakok helyzetétől. A lakás- és háztulajdonosok illetve bér­lők mintegy 53%-a kénytelen megelégedni mindössze 7 négyzetméternyi alapterület­tel, s mindössze 15 %-uk büsz­kélkedhet 10 négyzetméter­nél nagyobb fürdőszobával. Kényelmes, jól használható fürdőszobáról 12 négyzetmé­ter felett beszélhetünk.

Ám a 7 négyzetméternél kisebb alapterület esetében is megtalálhatók azok a megol­dások, melyekkel fürdőszo­bánk a feladatait ellátja, és feledtetően kényelmes kiala­kítású. A tisztálkodó és az il­lemhely egységekre koncent­ráljunk, ezekből a kisebb mo­delleket válasszuk. Ezeket gyártják egymáshoz építhető, helytakarékos megoldásokkal, így a helyhiányt feledtet­ni tudják. Napjainkban a bő­séges kínálat lehetővé teszi, hogy formailag és színben is harmonizáló elemeket vá­lasszunk.

A komolyabb szaküzletekben számítógépes program áll rendelkezésre, amely segítségével a kiválasztott fürdőszoba 3 dimenzióban tekinthető meg, ahol a berendezést tetszés szerint helyezhetjük el.

A helyiségek előnytelen alaprajzát fémvázas szerelt falak beépítésével használha­tóvá tehetjük. A szanitereket nem kell a fal mentén sorba elhelyezni, a helyiségben tet­szőlegesen helyezhetjük el azokat.

Nem csak az alaprajz, ha­nem a berendezési tárgyak színe és formája is döntően befolyásolja a helyiség han­gulatát, ezért a tervezés előtt és alatt elengedhetetlen a rendkívül széles választék áttekintése. Időt kell szentelni a folyóiratok és prospektusok tanulmányozására, fel kell keresnünk a szaniter-szaküzleteket. A kiállítások és szaküzletek szakembereitől is kap­hatunk tanácsokat, melyek megkönnyítik döntésünket.

Első lépésként igényeinket határozzuk meg!

A fürdőszoba tervezésekor az alaprajz és a méret mellett fontos szempont elvárásaink ismerete, melyet családtagja­ink száma, a fürdőszobában eltöltött idő, s szokásaink be­folyásolnak.

Lássuk, milyen problémá­kat vet fel a mosdókagyló ki­választása

Elegendő egy nagyobb mosdókagyló, vagy – mivel egy időben ketten is használ­hatják a fürdőszobát – válasszunk inkább két kisebbet? Ebben az esetben a két kagylót elhelyezhetjük egymás mellett, vagy választha­ttunk duplát is. A korszerű szerelési technikáknak kö­szönhetően a két mosdókagy­lót egymással szemben is elhelyezhetjük, a közéjük elhe­lyezett válaszfal két oldalára. Dönthetünk szekrénybe épí­tett mosdó mellett is.

A fürdőkád és a zuhany­fülke nem egymás konkuren­ciája, hanem kiegészítője. Döntésünket az is megkönnyíti, hogy ma már kis mére­tű fürdőszobákba is széles a választék a berendezések kö­zött. Ha mégis túl kicsi a hely, válasszunk zuhany ka­bint, vagy szereljünk a fürdő­kádra összecsukható válasz­falat. Fontos szempont lehet a vízfogyasztás is, a fürdő­kádba kb. 100 liter víz kell, míg a tusoláshoz elegendő ennek a negyede.

Míg korábban a zuhany­fülke csak kényszermegoldás volt, ma már a testápolás nél­külözhetetlen része. Könnyen tisztítható, gyorsan tu­solhatunk, s közben élvezhetjük a masszázs nyújtotta elő­nyöket is. Az áttetsző oldalfa­lak kis méretű fürdőszobák­ban előnyösek. A zuhanyka­binok esetében nem kerülheti el figyelmünket a csaptelep sem. Kapható fej- és oldalzu­hany, kézi tus, melyeken a víz mennyisége és a vízsugár fajtája is beállítható.

Csoportos melegvíz-ellátás esetén egyetlen készülék több, egymás közelében lévő felhasználási helyet lát el (például: mosdó­kagyló, zuhany, kád). Természe­tesen központi melegvízellátásra is van lehetőség.

Mosdókagylók

Jelentős különbség van a mosdókagylók között asze­rint is, hogy a tál lapos és széles, melyben alkarunkat egészen a könyékig ké­nyelmesen megmárthatjuk, vagy esetleg keskenyebb, de mélyebb. Ha nincs a mosdókagyló alatt beépí­tett szekrény, akkor köze­lebb állhatunk ahhoz. A fürdőszoba annál kényelmesebben használható, mi­nél nagyobb rakodófelület áll rendelkezésre a mosdó­kagyló mellett is, így min­den, amire szükségünk van elérhető közelségben lesz. Arról is döntenünk kell, hogy a mosdókagylót a fal­ra szereljük, vagy lábon ál­lót választunk. A falra sze­relhető mosdó előnye, hogy alatta rakodóteret nyerünk, továbbá könnyeb­ben is tisztítható.

1. Szép formájú, kedvező áru mosdókagylók szokásos elhe­lyezése.
2. Ellipszis alakú mosdókagyló az átlagosnál nagyobb rakfelülettel. A kombinációt alsó szekrényke, és megvilágított tükör egészíti ki.
3. Féloszlopos elegáns mosdókagyló rakodó pulttal. A hozzá tartozó tárolóval kényelmes kozmetikai asztalkát alkot.

A csaptelepek szerepe

A fürdőszoba használhatósá­gát a mosdókagyló, a fürdő­kád, a zuhany és a bidé csap­telepe is befolyásolja. Fon­tos, hogy formája egyszerű, ergonómiailag ideális, könnyen kezelhető legyen, s a víz mennyiségét és hőfokát pontosan lehessen szabályoz­ni. A csaptelep minden szem­pontból feleljen meg felada­tának, további követelmény a kifogástalan minőség, a hosszú élettartam és az hogy ne igényeljen különösebb kar­bantartást.

A termosztát elemek ké­nyelmet és biztonságot ga­rantálnak, mivel a víz hőfoka és az átfolyó víz mennyisége pontosan szabályozható,

A biztonsági szelep meg­akadályozza, hogy leforráz­zuk magunkat. A korszerű csaptelepeket érzékelővel szerelik fel, amely a vízveze­ték hő- és nyomásingadozá­sát kiegyenlíti, s így megkímél bennünket a vízsugár hirtelen és kellemetlen válto­zásaitól. Amennyiben a hi­degvíz-ellátás hirtelen meg­szűnik, az érzékelő a forró vi­zet is azonnal elzárja. Meg­különböztetjük a standard-, a közepes- és a luxus minőségű csaptelepeket.

Második WC

A WC-t a fürdőszobában, vagy külön helyiségben he­lyezhetjük el. A kis kézmosó­val felszerelt második WC tartozhat a gyerek- vagy a vendégszobához (kis zuhan­nyal kiegészítve). Választha­tunk alsó- vagy hátsó kifo­lyású WC-t, ezen utóbbi falra szerelhető változatánál az alatta lévő padlórész könnyebben tisztítható. Az öblí­tés hagyományos tartállyal vagy karos vízöblítőkkel tör­ténhet.

A vízöblítők befogadó képessége általában 6 liter, szemben a korábbi 3 literrel. A korábbiakhoz képest az esetek többségében a jóval alacsonyabban elhelyezett tartályokat a falra vagy a falba építik be, és legtöbbjük nyo­mógombos vagy nyomólapos kialakítású. A vízöblítőknél nem ürül ki a tartály teljes mennyisége. Az öblítés csak addig tart, amíg mi akarjuk, tehát csak annyi vizet hasz­nálunk, amennyi szükséges.

Kaphatók az átlagosnál 10 centiméterrel magasabb WC-csészék, melyek kímélik a hát- és a lábizmokat. Létez­nek már mikro-computerrel vezérelt WC-ülőkék is, me­lyeket a computer vízzel és meleg levegővel tisztít, majd szárít, ezzel is hozzájárulva a higiéniához.

Kapható szagelszívós vál­tozat is, s az idősebbek szá­mára beszerelhetők kapasz­kodók, melyek megkönnyítik a felállást. A nyilvános WC-kben természetesen megtalál­ható az otthonokban még nem túl gyakori piszoár, amely víztakarékos (2 liter) és javítja a higiéniai körül­ményeket.

Hasonló okokból nagyon hasznos a bidé is, melyben akár lábunkat is megmoshat­juk. Fontos, hogy minden tarto­zékot – amelyre a fürdőszobá­ban szükségünk van – elérhető közelségben szereljünk fel. Ehhez megfelelő kapacitású tárolóhelyre van szükségünk. Fontos, hogy a fürdőszobai bútorok praktikusak, könnyen tisztíthatók, biztonságos táro­lásra alkalmasak, s esztétikai szempontból is kielégítők le­gyenek.

Varázslat a kádakkal

Ha elegendő hely áll ren­delkezésünkre, válasszunk kádat is és zuhany fülkét is. Használjuk ki a modern fürdőkádak nyújtotta előnyt, a helytakarékosság előnyét. Az elöl lekerekített sarok­kádak általában kisebb he­lyet foglalnak el, mint ha­gyományos társaik. A ha­gyományos formájú kádak között is találunk helytaka­rékos modelleket.

A láb­résznél leszűkülő vagy le­csapott kialakítású kádak­nak köszönhetően több sza­bad hely marad a fürdőszo­bában. Természetesen sok­féle forma közül választha­tunk: kapható nyolcszögle­tű, hatszögletű, kerek, sa­rok, zuhanyfallal felszerelt, és a test formáját követő kád, melyből olyan könnyedén kiszállhatunk, mint egy kényelmes fotelből. Különösen igaz a kádak esetében, hogy mindenkép­pen időt kell szánnunk a pi­ac áttekintésére.

1. A modern kádaknak köszönhetően a rendelkezésre álló tér sokkal hatékonyabban használható ki. Jól látható ez a képen bemutatott kádak esetében is.
2. Ez az aszimmetrikus kád a kisméretű fürdőszobában is kellő komfortot biztosít, masszázsfejjel is felszerelhető.
3.modell háttámlás, mélysége nagyobb az átlagosnál.
4. Helytakarékos sarokkád. A hangszigetelés érekében púrhab ágyra ültetik és az oldalát a kád alakját követve burkolják le.
5. Ha kevés a helyünk, ám kádat és zuhanyt is akarunk, akkor a kettőt kombináljuk. Szereljünk a kádra összecsukható válaszfalat.
6. A képen látható több személyes ülőkád már a japán fürdőkultúra hangulatát idézi, többféle masszázs közül választhatunk. (A szerkesztő megjegyzése: előre gondoljunk a födémet érő teherre.)

Zuhanykabinok sokfélesége

Zuhanytálcából igazán bő­séges választék áll rendelke­zésre: téglalap-, négyszög-, sokszög-, negyedkör alakú, készülhet akrilból vagy zo­máncozott acélból, és a színskála is széles. Legin­kább helytakarékosak a sa­rokban elhelyezhető, negyed­körcikkely alakú modellek. A zuhanyozóban a megfele­lő mozgáshoz legalább 113 centiméter széles helyre van szükségünk, ezért célszerű inkább nagyobb zuhanytál­cát választani.

A kabinfal ki­választásánál ügyeljünk a részletekre, fontos hogy tökéletesen zárjanak, a belépő rész legyen kellően tágas, az elemek a tisztíthatóság érde­kében legyenek az alsó sín­ből kiakaszthatok. Az átlát­szó válaszfalaknak köszönhetően a kisebb méretű modelleknél egyébként előfor­duló bezártság-érzésünk is megszűnik. A zuhanyozás­hoz szükséges kellékeket konzolokra helyezett polco­kon tárolhatjuk. Jó szolgála­tot tesz a lehajtható ülőke és a kapaszkodó, különösen ha kondíciónk nem kielégítő, esetleg éppen egy sportbal­eset után lábadozunk.

1. Saroktusoló széles kilépővel sima felületű zuhanytálcával.
2. Zuhany és gőzfürdő kombináció. Hely van bőven!
3. Zuhany panelek szolgálják a kényel­met. Fűtőtest és törölközőtartó.

Takarékos melegvíz-ellátás

A melegvíz-ellátás célja, hogy a szükséges mennyiségű melegvíz a felhasználás időpontjában és helyén min­dig rendelkezésre álljon. A melegvíz-ellátó berendezést maximális felhasználásunk­hoz kell igazítani, s lehetőleg a leggyakrabban használt fel­használási hely közelében célszerű elhelyezni. Az átfolyó rendszerű készülékek – melyek működhetnek elekt­romos árammal és gázzal is – előnye, hogy csak akkor használnak energiát, amikor a melegvízre ténylegesen szük­ségünk van.

Háromféle melegvíz-ellá­tási módot különböztetünk meg. Az első a központi me­legvíz-ellátás, melynek lénye­ge, hogy a házban illetve la­kásban található valamennyi felhasználási helyet egyetlen készülék lát el. Ez lehet egy hőtárolós villanybojler vagy egy gázüzemű átfolyós kazán, vagy egy kombinált kazán, mely a melegvíz-ellátás mel­lett a lakás fűtését is ellátja.

A csoportos vízellátás lé­nyege, hogy egyetlen készü­lék több, egymás közelében található felhasználási helyet szolgál ki, például a fürdőszo­bában a mosdót, a kádat, és a zuhanyzót. A helyi melegvíz­ellátás alapelve, hogy egy vízmelegítő készülék mindig csak egy felhasználási helyet lát el, például a konyhai mo­sogatót, vagy a vendégszoba fürdőszobájának mosdóját. Ezekre a helyekre általában kisebb teljesítményű elektro­mos hőtárolós készüléket he­lyeznek el.

A készülék kiválasztásánál fontos szempont a kompakt, kis helyigényű forma, az ala­csony károsanyag-kibocsá­tás, a fokozatonként beállít­ható teljesítményszabályozás (mikroprocesszoros szabá­lyozás), továbbá a hatékony­ság, amely gazdaságos mű­ködtetést tesz lehetővé. Nem hagyható figyelmen kívül a könnyű kezelhetőség, a csen­des üzemmód és a gyártó szervízhálózatának fejlettsé­ge sem. A készülék kiválasz­tása előtt mindenképpen kon­zultáljunk a beépítő szakem­berrel is.

Szép, formatervezett fűtőtestek

Ejtsünk néhány szót a fürdő­szoba fűtéséről is! A hideg napokon nagyon kellemes a padlófűtés. Meglévő épüle­tek esetében azonban, ahol a fürdőszobai fűtés általában a ház fűtési rendszeréhez csat­lakozik, nagyon jó megoldást kínálnak a formatervezett fű­tőtestek, az úgynevezett törölközőszárítók. Előnyük, hogy sokféle formájuknak és színüknek köszönhetően be­szerelésükkel a helyiség han­gulatát is befolyásolhatjuk.

Segítségükkel nem csak a tö­rölközőket száríthatjuk és melegíthetjük elő – ezzel is kellemesebbé téve a fürdés élményét – hanem a fűtési idényen kívül, ha lehűl a le­vegő, a törölközőszárítót elektromos árammal üzemel­tetve bemelegíthetjük a für­dőszobát. Megfelelő tervezéssel és a kínálat áttekintésével kisebb költséggel is tökéletes fürdő­szobát alakíthatunk ki.

Szép, szebb, mégszebb – Fürdőszobák

A fürdőszobával kapcsolatos igényeink az idők folyamán látványosan megváltoztak. A szaniterek tökéletes, kényelmes, hosszú évekig tartó problémamentes használata mellett azonos súllyal esik latba az igény, miszerint olyan helyiséget szeretnénk, melyben jól érezhetjük magunkat, reggel nyugodtan készülődhetünk, este pedig ellazulva, elégedetten fejezhetjük be a napot, íme néhány példa a megoldásra.

Az összképet a rozsdamentes acél, az üveg és a keret határozza meg. Középpontban áll a szokatlan kád. Ugyanilyen stílusban készült a formatervezett zuhanykabin és a kerek mosdókagyló, melyet rakodófelületével együtt üvegből készítettek.

A fürdőszoba kényel­mes és esztétikus felszerelése soha sem volt könnyebb feladat, mint napjainkban.

A gyártók szaniteráruból, tartozékokból, kiegészítők­ből széles kínálatot biztosíta­nak. A berendezési tárgyak formájukat és színüket te­kintve is tökéletesen illenek egymáshoz, s ennek köszön­hetően még egy rideg, barát­ságtalan helyiségből is vá­gyainknak tökéletesen megfelelő fürdőszobát hozhatunk létre. A tapasztalatok szerint néhány dologra feltétlenül oda kell figyelnünk. Tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy döntésünkkel évekre megha­tározzuk fürdőszobánk stílu­sát.

Kisméretű fürdőszobában a zuhanykabin ideális

Nem leljük örömünket az új fürdőszobában, ha gyor­san, elhamarkodottan hozott döntésünket már a következő kirakat megpillantásakor meg­bánjuk, mert szebb terméket láttunk meg benne.

Klasszikus fürdőszoba modern térfelosztással

A hasonló csalódásoktól könnyen megkímélhetjük magunkat, ha minden döntés előtt alaposan tájékozódunk, s felkeresünk olyan szaniter-szaküzleteket, melyekben a termékeket vagy a kompletten berendezett fürdőszobá­kat megnézhetjük. így elke­rülhetjük, hogy fürdőszo­bánkba forma- és színvilágu­kat tekintve össze nem illő darabok kerüljenek, melyek nincsenek egymással összhangban, s a helyiség stílusa sem illeszkedik lakásunk töb­bi részéhez.

Tágas fürdőszoba, a középpontban elhelyezett zuhanykabinnal, melyben a fej- és kézmagasságban, és az oldalt elhelyezett zuhanyfejek növelik a komfortot.

Fontos, hogy ne csak az egyes darabok legyenek ked­vünkre valók, de az összha­tással – beleértve a színeket is – elégedettek legyünk. Az egymás mellett használt szí­nek befolyásolják egymás hatását, melyet tovább árnyal az általuk elfoglalt felületek mérete is.

Fürdőszoba, ahol a mosdókagyló szokatlanul a sarokban van elhelyezve, és a felette lévő szekrényben van a borotválkozó tükör. A helyiség mérete és alakja miatt még egy zuhanykabin számára is maradt hely.

Különbséget okoz a ter­mészetes és a mesterséges megvilágítás is. Ugyanez igaz a csempeválasztásra is. Ne döntsünk egyetlen csempe láttán, a kiválasztott csempé­ből rakjunk ki egy nagyobb felületet. Csak így győződhe­tünk meg róla, hogy valóban olyan hatást érünk majd el, amilyet szeretnénk.

Gondoljunk arra, hogy a fürdőszoba – egyes elemei által meghatározott – stílusa összhangban legyen a lakás többi helyiségével, vagy leg­alábbis illeszkedjen hozzá. Világos lakáshoz válasszunk világos, elegánshoz elegáns, klasszikushoz klasszikus für­dőszobát.

Ugyanilyen gondossággal járjunk el a vendégszobához tartozó WC és fürdőszoba esetében is.

Minél több információt gyűjtünk, minél több modellt hasonlítunk össze, minél in­kább tisztában vagyunk az egyes berendezési tárgyak hatásával, annál biztosabban számíthatunk a sikerre.

A képen látható fürdőszoba hangulatát elsősorban a csempe- és bordűr választás határozta meg

A szaniterárukhoz igazított csempék kombinációjával alakíthatjuk fürdő­szobánkat, hangulatát

A nagyobb gyártók kínálatában minden, a fürdőszoba berendezéséhez szükséges kelléket megtalálunk.

Idősek számára esztétikusan átalakított fürdőszoba.

Megoldás kis helyiségben. A szerelvény­blokkban a hideg-és melegvizes csaptelep, a víztartály, valamint a WC, a kád és a zuhany lefolyócsöve kapott helyet. 3,2 m²-es, vagy annál nagyobb fürdőszobákba ajánlott.

Alapvető szempontok voltak az alábbiak: fehér alapszín, átgondolt megvilágítás, funkcionális tagolás, melyekkel a természetes fény hiányát pótolták ebben az ablak nélküli fürdőszobában.

A jó fény több, mint világosság: lámpák, világítótestek a lakásban

Azt, hogy mennyire érezzük jól magunkat a fény hatásától, a sok „hosszúra nyúlt ábrázat” mutatja, amit egy esős napon láthatunk. A mesterséges fényforrásokkal szemben támasztott követelmények még magasabbak: különböző területeken kell az optimális látásról gondoskodniuk.

A gyertyás-izzók csillárként alkalmazása hatszögletű dugattyús hálózati feszültségű halogénlámpákhoz különösen alkalmas.

A dekoratív hatás mellett szükségszerű követei­ké menyei vannak a jól tervezett fénynek:

• A bennünk elraktározott információk 80%-át a szemünk­kel fogjuk fel. A jó fény az olvasásnál kényelmet biztosít és kíméli a szemet.
• A háztartási baleseti statisztikák mutatják, hogy azok okai gyakran a rossz fény, illetve nem megfelelő megvilá­gítás.

A lámpák és világítótestek áttekintése

A világítótestek és lámpák, nem ugyanazok. A világítótestek a házak, a lámpák a világító eszközök, a fényforrások. Mik a lámpák, és milyen lámpákat kell a lakóterekben alkalmazni?

Egy kis áttekintés erről az alábbiakban:

• Izzólámpák (általános használatú lámpák), reflektor­lámpák és halogénlámpák.
• Alacsony feszültségű (NV) halogénlámpák homlok-hideg­fényű reflektorral (Cool Beam) az eredeti reflektorlámpák gazdaságossági alternatívája. Jellemzőjük a csökkentett hőkisugárzás.
• Az izzólámpák áramtakarékos alternatívájaként a kompakt lumineszkáló lámpákat és az egyoldalas talapzatú lumineszkáló lámpákat alkalmazzák. Ezek lényegesen nagyobb fénykihasználtságúak és élettartamúak.
• A legtöbb fényt a szokásos lumineszkáló lámpák produ­kálják. Ezek több méretben, alakban és színfényben léteznek.
• Az úgynevezett halogén-­fémgőz magasnyomású lámpákat (kis teljesítmény, 70-150 W) a díszítő hangsúlyú lakótérben, valamint az általános világításoknál alkal­mazzák. Ezeknél a lámpáknál az izzókat biztonsági üveggel kell borítani. Az üzemeltetéshez mind előkapcsoló, mind pedig gyújtóberendezésre szükség van.

A különböző lámpák gazdaságossága

A különböző lámpák gazda­ságossági meghatározásának szempontjai: a fény kihasználás, az élettartam és a beszerzési költségek.

Néhány információ a fény­kihasználáshoz: Egy lámpa teljes fényteljesítménye a fényáram (lumen). A kisugárzó fényáram­nak a felvett teljesítményhez (Watt) való viszonyát a fény­kihasználás (lm/W) jellemzi, így lényegében a fényforrás gazdaságosságát is. Minél nagyobb a lumen/Watt­-viszony, annál gazdaságosabb egy lámpa. Például: az izzó­lámpa 12-15 lm/W-jával, háromsávos lumineszkáló lámpák (96 lm/W-tal).

Az aktuális energiaköltségek számításához meg kell állapítani az éves világítási időtartamot és az áram árával azt meg kell szorozni. Az aktuális költségek mellett a beszerzési költségek és a lámpák tartóssága a gazda­ságosság szempontjából döntő.

Az élettartamról: Ezen a téren éppen a lumineszkáló kompaktlámpák esetén tettek egyet-mást. Ma a gyártók kb. 8000 óra értéket adnak meg rájuk, elektromos előkapcsoló-berendezéssel pedig még 12000 órát is szavatolnak. Egy szabványos izzólámpa ehhez képest csak 1000 órás középértékű élettartammal rendelkezik.

A világítótestek felszerelésének szabályai

A mélyen sugárzó világítótestek a ház bejárata és az előtte lévő lépcsők fáradságmentes, káprázatmentes felismerését teszik lehetővé.

A bájos csevegés a lakószobá­ban lazítólag hat, ha a külön­böző álló- és asztali lámpák fénybeesése a beszédpartner arcvonásait nem hagyja sötétben.

Az olvasáshoz a fénynek ferdén, hátulról kell jönnie. Egy, a televízió mögötti fényforrás a környezet kellemes világosságáról gondoskodik. Aki az íróasztal mögött dolgo­zik, annak egy szélességben szórt asztali lámpára van szüksége, amely a teljes munka­terület káprázatmentességét garantálja. A fénybeesésnek oldalról kell történnie, hogy a visszaverődéseket elkerüljük.

A játéktermekben elég a jó fényszóró tulajdonságú mennyezetvilágítás. A cél: egyenletes, árnyékmentes megvilágítás. Szélesen sugárzó be- vagy kiépített világítások megkönnyítik az eligazodást. A forgó vagy billenő mozgás okozta ferde sugár kifejező, plasztikus hatásról gondos­kodik.

Aki a konyhában dolgozik, tudja, hogy ott kötelező a jó megvilágítás. Az egyenletes, általános mennyezetvilágítás biztosítja a szükséges áttekintést és a szekrényekbe a bepillantást. A munkaasztal kiegészítő megvilágítása megkönnyíti az előkészítéseket és főzéseket. A sugárzó fények itt csak csillogásokat okoznának és a munkát megnehezítenék.

Magas költségű lumineszkáló lámpák.

Fent egy miniatűr fény­cső, középen egy nagyob­bacska, akkora, mint egy film­tekercs fele, alatta 26 mm átmérőjű szabványlámpa.

Kisfesz, halogén izzók (12 V) (5-150 W teljesítmény).

Egy példa arra, hogy milyen bámulatos megvilágítást lehet halogénfénnyel és megfelelő fénytervezéssel elérni.

Az étkezőhely megfelelő beállítása

Még mindig érvényes, hogy egy jól leárnyékolt ernyős megvilágítás megfelelően az asztal fölé helyezve, kellemes, egyenletes étkezőhely-megvilágítást ad. Különösen a fürdők tükrös szekrényeinek gyártói próbáltak ki sokféle megoldást, de a tükörnél csak a kétoldali megvilágítás akadályozza meg a vetett árnyékot. A háló­szobában azonban jó általános megvilágítás – azonosan sugárzó lámpákkal – többnyire a mennyezeten elhelyezett világítóhelyekkel érhető el. Öltözőszekrények esetén ez azonban nem elég. Tájékozó­dáshoz dönthető világító­testeket kell elhelyezni. Az éjjeliszekrényen a dönthető világítás kényelmes olvasást tesz lehetővé.

Világítás – tervszerű lakókörnyezetek (fontosabb fogalmak)

A terek megvilágítása a lakókörnyezetek hangulatának kialakításában döntő szerepet játszik. Az elektromos rendszer tervei csak akkor felelnek meg ennek a kritériumnak, ha a megvilágítást minden egyes helyiségben a lakók igényeihez igazítjuk. Erre azonban – ahogy a gyakorlati tapasztalatok mutatják – nem minden esetben fordítunk kellő figyelmet. Az alábbi információk segítségünkre lehetnek ebben.

Aki tisztában van vele, milyen meghatározó lehet a bútorok for­mája, fafajtája, színe és kom­binációja a lakóhelyiség han­gulatára, azt is megérti, mennyire fontos belsőépítészeti eszköz lehet a fényekkel való játék, a világítótestek elhelye­zése. A megvilágítás arra is le­hetőséget ad, hogy a figyelmet a berendezés egyes elemeire irányítsuk, kihangsúlyozzunk, még izgalmasabbá tehessünk bizonyos tereket.

A fénnyel való játék jó szolgálatot tesz például abban az esetben, amikor optikailag túl nagy belmagasságú helyi­séget alacsonyabbá, túl keskenyet szélesebbé szeretnénk tenni. Ha a „varázsláshoz” a falak, a mennyezet, a padló színét és mintáját is felhasz­náljuk valóban látványos megoldásokat valósíthatunk meg.

A fény színe, erőssége

Ha az izzó kiválasztásánál csak annak erősségére kelle­ne figyelnünk, valóban egy­szerű dolgunk lenne. Ám természetesen vannak egyéb szempontok is, melye­ket nem hagyhatunk figyelmen kívül: a fény színét, erősségét, azt, hogy mennyire adja vissza a tárgyak természetes szí­nét, továbbá a fényforrás élettartamát.

A meleg színű fény­forrás kellemes atmosz­férát teremt, a semleges színű már objektívebb, a természetes nappali fény hatását visszaadó lám­pát azonban a lakásban túl kellemetlennek is ta­lálhatjuk. A színvisszaadási fo­kozat azonos színű lám­pák esetén is különböző lehet. A színvisszaadási fokozat azt mutatja, hogy a mesterséges megvilágításban az adott tárgy természetes színe mennyire érvényesül. Értékét hatfoko­zatú skálán fejezik ki, a leg­jobb színvisszaadó-tulajdonságú lámpák az 1A jelzést kapják.

Élettartam

Az energiatakarékosságon kívül fontos szempont termé­szetesen az élettartam is, mely a fenntartási költségeket befolyásolja. A szakemberek különbséget tesznek az átla­gos és a hasznos élettartam között. Az izzó cseréjére ak­kor van szükség, ha a beltéri világítótest fény árama 20%-kal csökken. Az élettartamot tekintve napjainkban nagy különbsé­gek vannak. Az indukciós lámpa – melyekben nincs elektróda, amely általában a meghibásodást okozza – átla­gos élettartama 60 000 üzem­órának felel meg.

Lámpák fajtái

A lámpákat három csoport­ba soroljuk: izzólámpák, nagynyomású és kisnyomású kisülőlámpák. Az izzólámpák a fényt hőkibocsátás útján állítják elő, a légüres, vagy nemes­gázzal feltöltött üvegburában volfrámszál izzik.

Halogénlámpáról akkor beszélünk, ha az üvegburát halogénvegyülettel töltik fel. A csökkentett feszültségű ha­logénlámpa elektromos elő­téttel működik. A kis feszült­ségű halogénlámpa feszültség­szabályzó beépítését igényli.

A gázkisütésű lámpa mű­ködési elve a következő: két elektród között higanygőzön keresztül elektro­mos kisülést hoz­nak létre. Az elekt­romos kisülés látha­tatlan UV-sugarakat bocsát ki, mely a fénycső belső falára felvitt fluoreszcens rétegen látható fénnyé alakul.

Ejtsünk pár szót a koráb­ban elképzelhetetlen szabad­ságfokot garantáló világító­testekről. A kecses kötélen, elegáns oszlopon, fémszala­gon vagy a klasszikus áram­vezető sínen elhelyezett világítótestekkel a legkedvezőt­lenebb körülmények között is jó megvilágítást érhetünk el. A régi építésű házaknál, ahol az áramvezetékeket a mennyezetben vezették el, a he­lyiség bármely pontján elhe­lyezhetjük a világítótesteket: a mennyezet középpontjá­ban, lokálisan, képekre vagy plasztikákra irányítva, széles megvilágítási szögben a he­lyiségek nagyobb felületének megvilágítására.

Már említettük, mennyire fontos, hogy a világítótes­tek helye a meg­változott igények függvényében vál­toztatható legyen.

A nappali egyenletes megvilágítása: A megvilágításnak minden lakófunkcióval kapcsolatos igényt ki kell elégítenie. Szem előtt kell tartani a helyiség harmonikus han­gulatának megteremtését is. A fény és árnyék hangulatos játékával harmóniába kell hozni a kellemes üldögélős beszélgető-sarkot az olvasókuckóval és a munkaterülettel. Ügyeljünk arra is, hogy a megvilágítás visszaadja a természetes színeket.

Fehér fény a hálószobába: Általános megvilágítás a plafonon, asztali lámpák – lámpaernyővel vagy anélkül, forgatható, állít­ható magasságú karral – az éjjeliszekrényen, mozgatható állólámpa, az ágy felett elhelyezett képlámpa – a lakóhelyiség hangulatának meghatározói. A falikart az ágy két oldalán is elhelyezhetjük.

A nagyvonalú megvilágítás a fürdőszoba használatát is biztonságosabbá és könnyebbé teszi. Nagyon látványos, ha a világítótest formája visszaköszön a lakás külön­böző helyi­ségeiben. A fürdőszobában fontos a tükör vagy a tükrös pipereszekrény két oldalára elhelyezett, árnyékmentes fényt adó világítótest.

Tegyük karakteressé a helyiséget!

A megfelelően irányított fény kiemeli egy kép, a vitrinben elhelyezett becses tárgyak, vagy akár egy régi bú­tor szépsé­gét is, azaz a hangsú­lyokat a fénnyel is módo­síthat­juk. A köny­ves szekrény megvilágítása is lakályosabbá teszi a helyisé­get. A belsőépítészet egyik kelléke, a fénnyel való játék a korszerű világító­testeknek köszönhetően még változatosabbá vált.

A biztonság a legfontosabb

Ez akkor a legnyilván­valóbb, ha az építkező maga fog szerszámokat a kezébe. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy tapasztalatok hiányában a biztonsági előírások betartása elmarad. Már kis égőtest távolságok esetébe is tűz keletkezhet hőhatás vagy zárlat előfordulása esetén. Kész termékek vásárlása­kor a műbizonylatokat őrizzük meg, a biztonsági előírásokat szigorúan tart­suk be. Ha ezt megtesszük, nagyban növeljük a biztonságot.

Rugalmasság a konyhában és az étkezőben

A konyhai megvilágítás funkciója a balesetek megelőzése, a munka megkönnyítése. A mennyezeti világítótest megvilágítja a helyiséget, a faliszekrények alsó részébe beépített lámpák pedig pontosan azokra a helyekre szórják a fényt, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Biztonságos a lépcsőkőn

Helyes megvilágítás esetén a fényforrást a lépcső tete­jén helyezik el. Az így kialakuló fényviszonyok között minden egyes lépc­sőfok jól láthatóvá válik. A biztonságos közlekedést segítik a falon elhelyezett világítótestek is.

Előszoba: funkció és dekoráció.

A régi, nagy belmagasságú épületekben optikai korrekciókat hajthatunk végre. A világítótesteket a mennyezettől egy mé­terre, áramvezető sínen helyezzük el, a lámpák a falakat világítják meg. A mennyezet sötét marad, így optikailag háttérbe kerül, a magas előszobát tehát alacsonyabb­nak érzékeljük. A bejáratnál egy mennyezetvilágítást is el lehet helyezni.

Teljesítményadatok: megtakarítás számokban:

[table id=303 /]

¹⁾ a számítás a kompakt fénycsőre is vonatkozik

²⁾ kWh = kilowattóra.

Tökéletes megvilágítás gyerekek és idősek számára

A gyerekszobában elegendő fényre van szükség, már csak azért is, nehogy a gyerek a já­tékaiban elesve balesetet szenvedjen. Ajánlatos egy ál­talános, mennyezet közepén elhelyezett világítótest, egy állítható fokozatú falikar az ágy fölé (amely mellett akár olvasgatni is lehet) és egy asztali lámpa az íróasztalra.

Az idősek számára inten­zívebb megvilágításra van szükség, mivel a látás idős korban általában romlik. Ha 20 éves korban a látás élessé­gét 100%-nak tekintjük, 80 éves korra ez az érték 50%-ra csökken. A világítás tervezé­sénél ezt a tényezőt is figye­lembe kell venni.

A modern technika növeli a hasznosságot

Akár pánikkapcsolóról, akár fényáram-szabályozásról (dimmelés) van szó, soha nem volt még annyira egyszerű dolgunk, mint nap­jainkban. Egyetlen érintéssel valamennyi világítótest teljes kapacitással üzembe helyez­hető, egy másik érintés hatá­sára pedig valamennyi lámpa a memóriában rögzített fény­erővel világít. A fényáram-­szabályozók új generációja rendelkezésünkre áll.

Három oldalról érkező fény (ház felújítása után)

A szülők kívánsága volt, hogy az egyik gyerek költözzön vissza a házba. Ezért a tervező az új család számára alakította ki a felső szintet. A ház ékköve a nappali, melyet bővítménnyel nagyobbítottak meg, felfelé galériát nyitottak, és a balkont a kerttel egy csigalépcsőn keresztül kötötték össze. A nagy üvegfelületek biztosítják azt az élményt, amely a család előző szuterénlakásából hiányzott.

A családi házas lakó­telepet az 1950-es években építették. Családonként egy szoba – ak­koriban ez nem volt szokat­lan. A tervező apósa és anyó­sa minden bizonnyal tudna az akkori lakókörülmények­ről olyan történetekkel szol­gálni, melyet a fiatalok hitet­lenkedve fogadnának.

Az átépítés során is sejthe­tővé vált, milyen szűkösen, komfort nélkül élhettek vala­mikor ebben a házban is. A felső szinten nem volt fürdő­szoba, a mosást a konyhában végezték. A többi helyiség sem felelt meg a korszerű la­kókörnyezettel szemben tá­masztott követelményeknek. A helyiségek alapterülete csekély volt és kicsik voltak az ablakok. 1968-ban a nap­palit öt méterrel szélesebbre építették.

A ház vonzereje elsősor­ban a kert bevonása a min­dennapi életbe. A család ko­rábban egy szuterénlakást bérelt, ami a két kis­gyermekkel nem volt éppen ideális.

Az új tulajdonosuk tetszését elsősorban a fények nyerték el. „Egészen külön­leges, hogy a lakás egész nap olyan világos, mintha a szabadban lennénk”.

A házat a kert felé egy fa-burkolatú bővítménnyel tol­dották meg, és ez elé egy te­raszt építettek. A gyalulatlan fenyődeszka-borítást szürke lazúrfestékkel kezelték, amely ezáltal könnyednek hat. A födém egy részének el­távolításával alakították ki a galériát. A meghagyott fö­démdarabok megtámasztásá­ról acél oszlopok gondoskod­nak.

A nagy fafelületek – le­gyen szó akár a mennyezet­ről, vagy a padlóburkolatról – mindig nagyon otthonosak, általában rusztikusán hatnak, s ez utóbbi hatás nem mindig kívánatos. Hogyan lehet a fa mégis modern? Minden a megfelelő arányokon múlik.

Modern és kényelmes: a hideg anyagok, a fehér felületek és a fa kombinációja egyedi karaktert ad a háznak. A galériát a födém egy részének eltávolításával alakították ki.

A tervező a konyhában is bizonyított. A régi válaszfalat eltávolította, helyette egy pultot alakított ki, amely olyan magas, hogy alatta még éppen elférnek az edények. A bútorok között az egyszerű formák dominálnak.

Mivel a nappali padlója bükk, ezért az étkező burko­latát is ebből készítették. Bükkből készültek a szekré­nyek és fogantyúik is. Ez a fafajta adja meg az épület hangulatát a bejárattól. Az érdekes átépítés han­gulatát már sejtetni engedi az átlagosnál szélesebb bejárat, a nagyobb ajtó, a rozsdamen­tes acélból készült lugas és egyéb szerkezetek.

A két padlóig érő ablak a nyugati homlokzat felől is sok fényt enged a lakásba. Természet­közeiben érezhetjük magunkat, az oszlopokon álló teraszon, amely ideális pihenőhely egy fárasztó nap után.

Felújítás után világos, tágas és otthonos

Az 1928-ban épített ház belső terei szűkösek és sötétek voltak. A képen jól látható oszlop helyén volt az eredeti épület egyik sarka. A falak eltávolításának köszönhetően tágassá vált teret a nagy üvegfelületű télikert világítja meg. Az elegáns környezet kelléke a nyírparketta, az üvegtégla és a gránitlap.

A régi utcafronton álló épület mellé az egy­kori tulajdonosa még a műhelyét is felépítette. Ám mindez több mint hetven éve történt. A mai tulajdonosok­nak már egy nyitott, világos nagy lakásra volt szükségük. Az ízlésvilág átalakulása – a polgári félhomály helyett egyre inkább a mediterrán fé­nyeket részesítjük előnyben – a télikert térhódítását ered­ményezte, ezt elősegítette az üvegipar fejlődése is. A túl­ságosan mély, és ezáltal nem eléggé világos helyiségeket a télikerten keresztül megvilá­gíthatjuk, s barátságos, vilá­gos helyiséggé alakíthatjuk. Amennyiben a tervező képes az alaprajz optimalizálására, a régi épületekből is megle­pően színvonalas otthonokat lehet kialakítani.

Ez sikerült a képen látható ház esetében is, melyben az építész lánya és annak csa­ládja részére tervezett nem az aktuális divatirányzatnak hó­doló, sokkal inkább időtlen eleganciájú otthont.

A házban kevés, ám nemes anyag és a gondo­san válogatott kiegészítők tökéletes összhangját sikerült megvalósítani. A forma és a funkció egysége mindenütt megfigyelhető, akár a bejárati ajtó homokfúvott üvegeiről, akár az étkező beépített diószekrényéről, akár a lépcsőház vagy a közlekedő fekete márványcsíkjairól, akár a WC tört gránitlapjairól van szó.

A nappalit és az étkezőt a ferde síkú télikerttel alakítot­ták át. A nagy üvegfelületek­nek köszönhetően tökéletes kilátás nyílik a kertre. A he­lyiség másik látványos pontja az oldalt fekete üvegtéglák­kal és márvánnyal kirakott kandalló, melynek színe a lépcsőház válaszfalával har­monizál. A cserépkályha fűtéstechnikailag optimális helyen áll, szürkés színével is kiemelke­dik a fal síkjából.

A padló és a fal találkozá­sánál fekete márványléceket helyeztek el, ezeknek nem csak esztétikai, de funkcionális szerepet is szántak: a már­ványszegély jól kiemeli a lépcső vonalát, amely külö­nösen akkor előnyös, ha kö­zel azonos árnyalatú felüle­tek találkoznak egymással. A forma és a funkció egységét más megoldásokon is észre­vehetjük.

íme még egy példa: az ét­kezőbe masszív bútort szeret­tek volna. Nem polcot, ha­nem olyan szekrényt, mely­nek ajtói mögé lehetőleg mi­nél több edényt el tudnak he­lyezni. Végül egy diófából készült elemes bútort válasz­tottak. Adta magát az ötlet, hogy a helyiség megtervezé­sekor a szekrényt már adott­nak feltételezték.

Vagy egy másik megoldás: a WC-ben a gránitburkolat kontúrja meglehetősen sza­bálytalan, ám arra ügyeltek, hogy a falat a spriccelő víz ellen mindenütt megvédjék. Ugyanakkor jó megoldás ar­ra, hogy elkerüljük a falak teljes leburkolását. A tervező ötlete volt a mosdókagyló fö­lé helyezett, közvetett megvi­lágítású tükör is. Ugyanabból a prágai műhelyből szárma­zik, mint a bejárati ajtó homokfúvott üvegei.

A belsőépítészeti átalakí­tások mellett a másik feladat a tetőtér teljes értékű emelet­té történő kibővítése volt (lásd a fenti képet). A statikai­lag megfelelő szarufák alatt, ideális építészeti megoldású, új lakóterületet hoztak létre, melyet a forgalmas utcától igyekeztek minél inkább zárttá, védetté tenni.

Jan-Philipp, Miriam és Jürgen Ottó: „Szerettük volna a nagyszülők házát úgy átalakítani, hogy az még generációkon keresztül használható legyen. Boldogok vagyunk, hogy ebben a házban élhetünk, mivel sok személyes emlék köt minket ide. Ezeket az élményeket egy új épülettől nem kapnánk meg.”

Az ablakok a felújítások keretében nemcsak azért érdemelnek figyelmet, mert a hőszigetelés korszerű követelményeit ki kell elégíteniük, hogy energiát takarítsanak meg: változatlanul hagyott ablakokkal nem lehet nagyvonalú térhatást elérni.

Formájuk révén az ablakok a homlokzat részei. Formájuk, nagyságuk, osztásuk, profiljaik hatásának megőrzése nemcsak a műem­lékvédelmi házak esetén szükséges. Az ablakok a hom­lokzatnak részei, így ezek tömegarányait befolyásolják. Minden építészetileg átgondol­tan kialakított homlokzatnál az ablakok jó arányt adnak. Az olyan változtatások, amelyek a meglévő méretekre nincsenek tekintettel, tönkretehetik a homlokzat harmóniáját.

Az ablakok védenek a viharoktól. De a homlokzatnak is fontos formaalkotó elemei.

Ezzel a ház sokat veszíthet értékéből. A meglévő ablakok­kal kapcsolatos teendőket az adott eset mérlegelésével kell meghatározni. Többnyire nem nélkülözhető a szakember sem. A faanyag állapota, a keret, az ablak kialakítása, a vasalatok, az üveg falcmélysége ez esetben döntő kritériumok. A szimplán üvegezett ablakok, amilyenek a legtöbb régi házban megtalál­hatók, általában nem tudják a hőszigetelt üvegezés beépítése általi többletsúlyt felvenni.

Ilyen esetben megoldásként az ablakkeretbe belülről egy erősítőkeretet helyeznek, vagy a meglévő ablakot kapcsolt gerébtokos ablaknak építik át. A kapcsolt gerébtokos ablak nemcsak jó hőszigetelést, hanem ezenkívül még kitűnő hangszigetelést is biztosít.

Jó megoldás lehet, ha a szimplán üvegezett ablakszárny­hoz hozzá erősítünk még egy ugyanolyan keretet, és így egyesített szárnyúvá építjük át az ablakot. Vagy végül, de nem utolsósorban az ablak cseréje, tehát új ablak beépítése, amivel a profilok és szerkezetek mai formagazdagsága messzemenő illeszkedést biztosít az eredeti formákhoz. Ha ezen pontokat tisztáztuk, akkor az ablak anyagának tisztázása marad még hátra. Erre a felelet, attól függ, melyik a legalkalmasabb ablakanyag az adott esetben.

Fa-alapanyag

A fa a legrégebbi ablak-alap­anyag. A modern faablakok minden mai hő- és hangszigete­lési, csapóeső elleni, és fugatömítési, faanyagvédelmi, víz károkozó hatásával szemben támasztott követelményeket kielégítik. A lazúrok és fedő­lakkok védik a fát a viharok hatásaival szemben. A fa könnyen és minden kívánt alakban gyártható. Rendszeres karbantartás esetén a faablakok évtizedekig kitartanak.

Az, hogy a legtöbb ablak fehér színűre van festve, nem véletlen. A szín befolyásolja a felületi hőmérsékletét. És minél magasabb ez a hőmér­séklet, annál erősebb az ablak igénybevétele. Tételezzük fel, hogy egy fehér felület kereken 40°C-ra hevül fel, ez esetben azonos napfénysugárzás mellett egy rubinpiros 67 °C-ra, egy kék 75 °C-ra. Az időjárás viszontagságainak kitett faprofilokat gombásodás elleni megelőző-védelemmel kell ellátni.

A régi faablak szerkezetek, amelyek a mai hőszigetelési követelményeknek megfelelnek. A kapcsolt gerébtokos ablakok nagyon jó hangszigetelési értékeket is produkálnak. Tapasztalt ablaképítők könnyen tanácsot adnak ahhoz, hogyan lehet a megtartásra érdemes ablakokat megjavítani.

Ablakrészletek: 1 gerébtok, 2 körbefutó tömítés, ablakkeret, 4 vízmentes rugalmas tömítés, 5 hőszigetelő-üvegezés, 6 üvegbeszorító léc, 7 gittágy, 8 vízvezető profilsín, 9 ablak-könyöklő kívül, 10 ablakkönyöklő belül.

Ablakok műanyagból

PVC-ből készült műanyag ablakok már több mint 30 éve léteznek. Többkamrás, alumí­niummal vagy horganyzott acéllemezzel kimerevített profiljuk jó hőszigetelésű, megfelelő merevségű, jó hangszigetelésű és gyorsan elvezeti a vizet. Nem igényelnek felületi festést, vízzel a nagyobb szennyeződés kevés mosószerrel könnyen tisztítható. Olyan profilokkal készítik, amely a régi formai elemekhez hozzá­illeszthető. Ami a színeket illeti: lehetőleg csak fehér profilokat alkalmazzunk, sötét színeknél ugyanis fennáll az elszíneződés veszélye.

Műanyagablak: Az elülső kamra megbízható vízmentesítése és a végigmenő középső tömítés csapóesővel szembeni nagyfokú védelmet biztosít.

Régi ablakok, amelyek egyrétegű üvegezésűek és tömítetlen fugájúak, nagy energiaveszteséget jelentenek.

A műszakilag kiérlelt többkamrás szerkezetek a műanyag-ablakokat olyan építőegységekké tették, amelyek lehetővé teszik az energiamegtakarítást.

A modern ablakok megakadályozzák az ellenőrzés nélküli légcserét.

Alumínium alapanyag

Mivel az alumínium érzéketlen az időjárási hatásokkal és a káros anyagokkal szemben, ezért ajánlják kedvezőtlen klímájú területeken, mint például az iparvidékeken vagy a tenger közelében. Tisztítására elegendő a melegvíz is, amelybe tehetünk nem bázikus háztartási tisztító­szert, hogy a vizet lággyá tegye. Az alumínium-profilok hőszigeteltek. Ezeket is gyártják különböző anyagokkal kombi­nálva: alumínium-, fa-, vagy alumínium műanyag-ablakok­ként.

Fontos a felújításhoz: az alumínium-ablakok egy régi ház jellegének jobban megfelel­nek. Osztott-mezős üvegezésű ablakoknál az osztókeretet, úgymint a műanyag-ablakoknál is, igazi osztókként vagy az üveg elé helyezett álosztókként helyezik el. Hőszigetelt üvege­zésű üvegosztókat is be lehet építeni.

Aki egy házat felújít, annál mindig felvetődik a kérdés, hogy a meglévő lépcsőt kicserélje-e vagy csak felújítsa. Mert a régi lépcsők gyakran döntően meghatározzák a ház karakterét. Új lépcsőket készítenek ma egyéni kivitelben, készlépcsőként vagy előregyártott lépcsőelemek formájában.

Egy lépcső méretarányai sokkal inkább függenek az emberi adottságoktól mindenekelőtt a lépéshossztól mint más épületrészeké. Ebből adódnak a lépcsővel szemben támasztott követelmények: kényelmes szélesség, fokméret és meredekség; egy túl hosszú lépcsőkar pihenővel való megszakítása; minden részlet jó megvilágítása; a lépcső, a lépcső részleteinek, környezetének szépsége; a lépcső megfelel­tetése a ház nagyságának és jelentőségének; lehetőség megteremtése ahhoz, hogy a lépcsőre először bal lábbal léphessünk.

A háztulajdonos számára ez a húzott lépcső szemet gyönyörködtető szakipari mestermunka.

Ügyeljünk a helyes lépcsőméretekre

A kényelmes lépcső legfőbb titka a méret. Ez a 63 cm-es emberi lépéshosszhoz igazodik. Ebből adódik a lakóházak főlépcsőinek 17-18 cm-es, a melléklépcsők 20 cm-es fellépőmagassága. A belépési mélységnek, vagyis a lépcsőfok szélességének legalább 26 cm-nek kell lennie. A „szükség­lépcsők”, tehát a menekülésre szolgáló lépcsők részére a követelményeket az építési szabályzatok írják elő.

Isme­retes, hogy a meredek lépcsők kényelmetlenek; ezek azonban veszélyesek is. A legbiztosabb a 30°-os meredekségű lépcső. Teljesen magától értetődő, hogy a lépcsőket a gyerekeknek veszélytelenül kell tudni használni. Ehhez tartozik az is, hogy a mellvéd- és korlátnyílások nem lehetnek 12 cm-nél szélesebbek, ha a lezuhanási mélység az 1,5 m-t meghaladja.

A korlát a biztonságot szolgálja

A lépcsőkorlátoknak a lépcső­fok elülső szélétől függőlegesen mérve, legalább 90 cm magasan kell lennie. Jó fogást biztosít­sanak és megfelelően merevek legyenek. A lépcsők alatt elegendő min. 210 cm szabad belmagasságot kell hagyni, szabad átjárás esetén. Biztonságot veszélyeztetheti a sima, magasfénnyel készített felületű fa-, vagy műanyag lépcsőfok. Az olyan fokok is biztonságot veszélyeztetők lehetnek, amelyek színük, vagy megvilá­gításuk miatt nem elég világosan ismerhetők fel.

A lépcsők anyagaihoz többféle fafajból, műkőből, természetes kőből, vasbetonból, könnyűbetonból, acélból és alumíniumból lehet válogatni. A korlátok anyaga a legtöbb esetben tömör fa, fém­rácsos szerkezet vagy betétként a korlátoszlopok közötti átlátszó biztonsági üveg. Ezek az anyag­választékok a lépcsőhöz, a ház stílusához és a személyes ízléshez messzemenő igazodást tesznek lehetővé.

Formák: csiga- és körlépcsők

Mindkét lépcsőformát általában lakásokban és hétvégi házakban építik be, azok előnyei miatt. Elsősorban a csigalépcsők azok, amelyek kevés helyet foglalnak el, mégis csodálatos megoldá­sokat tesznek lehetővé. A két forma közötti különbség, hogy a körlépcsők középen egy nyitott orsótér körül vannak elhelyezve. Meredekségük 18-20 cm, szélességük 50-100 cm. A lépcsőfoknak minimum 10 cm-es belépési szélességűnek kell lennie a leg­keskenyebb helyen mérve. Aki a csigalépcső vagy körlépcső mellett dönt, két emelet közötti belső lépcsőként megvalósítva, annak figyelemmel kell lenni arra, hogy a két emelet közötti szállítás nehézkessé válhat.

A lépéshang a lépcsők esetében is bosszúságot okozhat, akárcsak a fafödémes födémeknél. A lépéshangot csökkenteni lehet egy lágy fokburkolattal, szőnyegpadló-­betéttel, rugalmasan rögzített lépcsőfokkal, vagy vastag, tehát súlyos válaszfalakkal. Maga a lépcső szerkezete is befolyásolja a hang terjedését. A szükséges hangvédelem kérdéseit idejekorán tisztázni kell: a szőnyeggyártók és forgalmazók mindenkor készek a hangszigetelés témáját megvitatni.

Lépcső-beépítési fajtái: 1 tömör falépcsők, a legrégibb lépcsőfajta, 2 fogasfelsőre helyezett lépcsőfokok, 3 konzolokra rátett lépcsőfokok egy pofával is, 4 befűrészelt, 5 foksüllyesztékes, 6 járó- és homloklap süllyesztékes.

A lépcsőépítés fogalmai: 1 fellépő­magasság, 2 járófelület, 3 homlok­felület, 4 járófelületi él, 5 belépő-szélesség, 6 alávágás, a járólap előállása, 7 homloklap, 8 lépcsőfok.

Lépcsőformák: 1 Egyenes egykarú lépcső; 2 Egyenes egykarú lépcső, negyedhúzású; 3 Kétkarú lépcső, félhúzott; 4 Kétkarú lépcső, félpihenővel; 5 Félkör-lépcső; 6 csigalépcső; 7 körlépcső lépcsőszemmel

Megtartásra érdemes lépcsőket gyakran megéri felújítani

A régi, megtartásra érdemes falépcsők gyakran recsegésük­kel terhelik környezetüket. A recsegés okának megszün­tetésére több lehetőség kínálkozik. Legegyszerűbb a lépcső alábbi javítása: a lépcsőfokokat a közéjük függőlegesen behelyezett, gyalult fadeszkákkal össze­erősítjük, és a fokot szőnyeg­burkolattal vonjuk be.

Egy asztalos is tud ebben segíteni. Károsítok által megtámadott falépcsők esetén is szakértő segítségét kérjük. Egyébként gondoljuk meg: a régi lépcsők­nek általában állagvédelmet kell biztosítani. Ha egy régi lépcső helyett egy újat építünk, akkor arra az építési előírások érvényesek. Akár régi, akár új a lépcső, annak kialakítása megfelelő legyen.

A lépcső bútor lesz: először a lépcső színbeli megformálása által kapja meg a helyiség a maga kellemes atmoszféráját.

Félkör-lépcső, fa karfával, homloklappal.

Fogasfelsőre helyezett lépcsőfokok, esztergályozott korlátoszlopokkal.

Aki a belső ajtókat csak egyfajta szükséges mellékszereplőként nézi, és ezt sokan így teszik, az lemond a térformálás egyik nagy hatású eleméről. Az nem vesz tudomást arról, hogy egy ajtó, a maga kerek két négyzetméte­res felületével, legalább olyan belsőépítészeti jelentőségű, mint egy bútor.

A régi házak tulajdono­sainak ma könnyebb, mint egy pár évtized­del ezelőtt a belső ajtókat felújítani vagy újakat beépíteni. Az ajtógyártók a modellek sokaságát tartják készenlétben, hogy az esetek többségében a ház jellegének megfelelő stílusában azonos illeszkedés jöhessen létre. Néha természetesen a régi ajtók, olyan jó állapotban vannak, hogy azok javítását érdemes fontolóra venni. Ekkor természetesen meg kell gondol­ni, hogy a régi ajtók nem olyan szigeteltek, mint a modern ajtók, és nem tudják azokat a hang-és hőszigetelési értékeket produkál­ni, mint modern társaik.

Signum félköríves ajtóelem, metszett üveggel középig üvegezett, alatta tömörbetétes, felül szegélyes, fehérre lakkozott.

A régi betétes ajtók esetén, például az elkerülhetetlen recsegő hang min­denképpen terhes. Azonban, hogy a szabvány készajtók mellett vagy a meglévő ajtók felújítása mellett döntsünk, azt biztosabban tehetjük, ha néhány alapelvre ügyelünk. Az ajtók helyiségekbe vezetnek. Hatásuk attól függ, hogy a helyiség alakjához és magas­sághoz megfelelően viszonyul­nak-e.

A régi, 3,5 m és nagyobb belmagasságú építmények más ajtóméretet követelnek, mint a modern épületek, amelyek méretei a szabványoknak megfelelnek, vagy közelítenek ahhoz.

Balra: A legtöbb Moralt-ajtótípus többféle fafelülettel készül, a helyi­ség jellegéhez való alkalmazkodást megkönnyítve. Jobbra: Dialóg a neve ennek a Prüm-típusú, bükkből készült, szürke betétes ajtónak.

Egy belső ajtó megosztja a falat. Azt, hogy kedvező vagy kedvezőtlen arányban teszi-e ezt, arról már az az irány dönt, amely felé nyílik. Minden­képpen el kell kerülni azt, hogy a nyitott ajtólapot körül kelljen futni. Ehhez az ajtót több mint 90°-ban kellene nyitni. Ez azonban helypazarlás. Ezért érvényes az ökölszabály: egy ajtónak úgy kell nyílnia, hogy egyenesen beléphessünk azon a terembe. Ha két ajtó van egy teremben egymással szemben, akkor érdemes az utat a két ajtó között a lehetséges legrövidebbre vermi.

Az egyéb­ként adódó közlekedési felület túl sok helyet igényelne. Az pedig a bútorozás rovására veszne el. Ezenkívül: közel egymás mellett lévő ajtók egyidejű nyitása esetén nem nyílnak egymásba. Ezeket a szempontokat a mérlegelés során meg kell gondolni, és a régi ház minden ajtaját a fenti elvek alapján meg kell vizsgálni. 

A lakás bejárati ajtajait betörés­biztosként kell kialakítani: 1 megerősített pántok (pántbiztosítások), 2 megerősített vaktokok/ kávaszerkezet, 3 megerősített ajtólap-szerkezet, 4 betörésgátló vasalat és zár, 5 szerelés a meg­vizsgált szerelési utasítás szerint, 6 be nem törhető ajtóbetétek és betétrögzítők, 7 megfelelő falcképzés.

Óvatosan javítsunk

Sokszor a régi házakat a háborús- vagy háború utáni években kizárólag az idő okozta szükségszerűség miatt változtatták, minden építészeti megjelenítést nélkülözve. Egy neves belsőépítészi kialakítást ezért nevéhez méltó módon, óvatosan kell javítani. Ahol kompromisszummal nem lehet eljárni, ott a korábbi építőmesterek leleteihez kell visszanyúlni, például egy tapétaajtóhoz. Akkoriban kevésbé volt segédeszköz, sokkal inkább eszköz, a fontos ajtók hangsúlyozása és az alárendeltet zavarmentesen a fal áttörésével megoldani. Egy ilyen ajtó tükörré alakítása is lehetséges lenne. A célnak mindenesetre annak kell maradnia, hogy a belső ajtók a szokásos berendezésekbe harmonikusan beilleszkedjenek.

Az ajtókkal helyiségarányokat is meg lehet változtatni. Az alacsonyabb helyiségek magasabbnak tűnnek, ha például a felületet fölöttük egészen a mennyezetig pane­lokkal burkoljuk. A helyiségmagasságok alacsonyabbnak tűnnek, ha a teremben körbefutóan a normál szoba­magasságig panelburkolatot helyezünk el, amelybe az ajtót is belevonjuk. Egy sötétebb színhatású mennyezet a hatást még fel is erősíti.

Üdvözölendő hatást lehet színekkel is elérni: az ajtóknak két oldala van, tehát a színeket is azon helyiségek berendezéseihez kell igazítani, amelyhez az ajtóoldal tartozik. A fürdőszobai ajtóoldal például minden további nélkül a helyiség kerámiájának színét viselheti. A fáitól, ajtókerettől és ajtótól színbeli leválasztás is lehetséges. Ahol az acéltok még megvan, a burkolás egyszerűbb, éspedig fával történő körül­vétellel. Az alsó képsorozat mutatja ennek pontos munkamenetét.

A szakszerű ajtóbeépítés pontosságot és szaktudást igényel, mindenekelőtt a lakásbejárati ajtók esetében, amelyeknek biztonsági követelményeket is ki kell elégíteni. Ezért ajánlatos a felméréshez és a szereléshez szakembereket hívni.

Az acéltokok problémamentes burkolása

Ha acéltokokat kell eltávolítani, akkor egy siralmas építési helyet kapunk. A képsorok mutatják a megoldást. Egy fátok újraöltözteti az acéltokot. Egyszerűen azt az acéltok fölé helyezik. Mielőtt azonban a tokot szerelőhabbal rögzítenék, három szorítóidomot helyeznek el. Az abba meglévő horony a habot könnyen beengedi.

A kikeményedés után a díszburkolatot helyezik rá, enyvezéssel. Falegyenetlenségek esetén segít a megfelelő lezáró profil, de az illeszkedő alátétek is a csomag tartozékai. Az átmenő szélesség 6 cm, magasság 3 cm.

A jó színek elővarázsolásának képessége, a jó főzéshez szükséges tehetséggel hasonlítható össze. Intuitíven vannak bizonyos elvárásaink a helyes színképzést illetően. Például hangulatteremtő hatásúnak óhajtjuk, nyomasztó érzéki benyomásaink letörését vagy kikapcsolódásunk elősegítését várjuk tőle.

Ha arról van szó, hogy díszítsünk vagy színekkel operáljunk, akkor nem árt egy bizonyos színismereti alaptudás. Ha valamilyen tárgyra fény esik, akkor arról különbözőképpen verődnek vissza a fénysugarak, és el is nyeli azok egy részét a tárgy. A dolgok színesben látszanak. Ha saját színérzetünket más emberekkel közölni szeretnénk, megálla­píthatjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű.

Időközben azonban szám­talan lehetőség alakult ki, a színek rendszerbe foglalására vagy jelölésére, amely ezt a témát megkönnyíti. A gyakorlat számára a sok rendszerből legalább a „színkört” meg kell ismerni. A színek világából, az azok közötti összefüggéseket már régen egy színkörbe foglalva mutatják be. Itt például a sárga színből felfelé kiindulva, el lehet jutni (az óramutató járásával megegyező irányban) a narancson át a pirosig, azután az ibolyáig és kékig, majd a zöld következik, és onnan ismét a sárga kiindulóponthoz térünk vissza.

Például minden színt ki lehet keverni a három alapszínből: a sárgából, pirosból és kékből. Ezért beszélünk primer színekről is. Ebből következik, hogy a primer színek kombinációit szekunder­ színeknek nevezzük. Ezek a fenti színkörmodell esetében a narancs, ibolya, zöld. Az úgynevezett komplementer (kiegészítő) színek a színkörben egymással szemben fekszenek.

A gyakorlati színrendszer szem előtt tartása

Teljesen más mód a tudomá­nyos színrendszer, az ún. RAL (Reichsausschuß für Liefer­bedingungen) – 820 HR és F12 színjegyzék. Az iparban nagyon gyakran a használt (lakk-) színek miatt összegyűjtve tartják őket egy könyvben és nagyon praktikusan alkalmazzák. Egy adott festék színének RAL-lal való állandó ellenőrzése adatot nyújt például a szín-tartósságra.

Habár megjelentek időközben újabb, átfogóbb színkártya-rendszerek is, mégis a régi RAL-rendszert használják továbbra is a legintenzívebben. Talán azért, mert ez kicsi, könnyen kezelhető kiadvány­ban kapható, s majdnem minden iparosnak van belőle egy vagy két példánya.

Mivel ilyen mintakártya elérhető áron kapható, minden érdeklődő könnyen tud ebből a segédeszközből profitálni. Hosszú távon mindenképpen kifizetődőbb egy ilyen „szab­vány” színkészletet vásárolni, mint az éppen divatos és egyéb szezonális rendszereket, amelyeket esetleg néhány év múlva el lehet dobni, mert már nem állítják elő azokat. Azonban teljesen mindegy, hogy milyen színt választ, és hogyan adja tovább a színre vonatkozó elképzeléseit az iparosnak vagy eladónak. A színválasztás meghatározza a karaktert, és egy lakás atmoszféráját.

A színkontraszt térélményeket nyújt

Például a kontrasztok azért tartoznak a térélményhez, mert anyagszerűsítenek a:

• különböző színek által (kontrasztok tarka árnyalatban, például komplementer-színek alkalmazásával, kék/narancs);
• különböző élénkség által (kontrasztok élénk bevonatok­nál, pl. extrém esetben fekete/fehér-kontraszt). Vigyázat! Nagyon visszatet­szőén hat a kontraszt a padlón (szőnyeg) vagy fémcsillogású falon, mert szemet zavaró vagy bizonytalanságot keltő.
• különböző teltség (kont­raszt, például szürke/piros). Ilyen teltségi kontraszt fontos a helyiségben, főleg a hangsú­lyok és más súlypontok kiemelése miatt. Azonban nem szabad túl nagy felületeken alkalmazni.

Kialakítási alapelv: az arányokat megőrizni

Amilyen fontos a kontraszt, nem közömbös az sem, hogy milyen felületnagyságon jelennek meg a színek a helyi­ségben. Egy kék kép sárga keretben, egészen másképp hat, mint egy sárga kép kék keretben. Ez a színarányok kérdése.

A kék hideg szín, azonban belső nyugalmat és kiegyensúlyo­zottságot ad. Fontos, hogy a színkompozí­ció jó legyen, egyébként ellentétes hatást vált ki.

A túl modern bútorokhoz a telt színek gyakran nem mennek. A fal- és mennyezet­kialakításhoz mindig talál­hatók megfelelő színárnyalatok.

Néhány alapelv a színnel való bánásmódhoz:

• A domináló szín megvá­lasztása (falak, esetleg nagy berendezési tárgyak) meg­felelően találkozzon a helyiség megkívánt (feltételezett) hatásával.
• Elsősorban a falszínek határozzák meg, hogy egy helyiség meleg- vagy hideg, ordító vagy nyugodt légkörű. A falakat a teltebb színek közelebb hozzák, a hideg, élénk színek távolabb.
• A padlószint a helyiség nagyságának megfelelően és a többi helyiségszínhez válasszuk meg. A túl élénk padlók elbizonytalanítóan hatnak, ezeket a higiéniás helyiségekben helyezik el. A nagyon sötét padlók a nagyobb helyiségekben a megvilágítottságot erősen befolyásolják. A nagy helyi­ségekben, ahol kevéssé differen­ciáltak a hangsúlyok, a felületek jó kisebbítésére optikailag lehetőség van más színű vagy világosabb szegélylezárással. Kisebb helyiségekben ezzel szemben egy optikai növelést lehet elérni, ha a padlóburkolatot kissé a falra „felhúzzuk”. Vigyázat! Nagy felületű, tarka díszburkolatok botlásveszélyes lépcsőként hatnak.
• A mennyezet színe a helyi­ség magasságától és a helyiség egyéb színképzésétől függ. Egy világos (például világoskék, zöldeskék) mennyezet esetén alacsonyabb helyiségmagasság magasabbnak tűnik, ha a falak megfelelően sötétek és meleg színnel festettek. Nagyon magasan lévő mennyezetek természetesen színben erősebb hangsúlyt engednek meg.
• Minden szín többször is előfordulhat a helyiségben. A komplementer-színek ezáltal fokozott fényerőt nyernek. Együtt alkalmazva egy színt, az sokkal kisebb erővel jelenik meg, mint a többi. Hasonló mennyiségben a színesség túl feltűnő.
• Színharmónia akkor jön létre, ha egy helyiségben legalább egy színről (piros, sárga, kék), illetve a színkör fél oldaláról lemondunk. Lehető­ség szerint háromnál nem több színt alkalmazunk.
• A világossági fokozatot a természetes érzékünkhöz kell igazítani: a környezetünk útmutatásait is vegyük figyelembe. Például elvárá­sunknak megfelelő, hogy egy helyiségben a padlót inkább sötétnek, a mennyezetet világosnak képzeljük.
• Az erős mintázatról mondjunk inkább le. A színek befolyásolják a térhatást. Harald Brraem professzor „A szín hatalma” c. könyvében írtak szerint: „A színek hathatósan és tartósan rányomják bélye­güket gondolkodásunkra, érzéseinkre és cselekedeteinkre, ellenőrzik és vezérlik azokat.”

Az építéstechnikai, építésfizikai követelményeket egyaránt kielégítő és a formaképzésben is szerepet játszó építőanyagok között elsőként kell megemlíteni a burkolólapokat. A belsőtéri kialakítások munkálatai során ez a ma új technológiával előállított ősi anyag, nélkülözhetetlen építőanyaggá vált.

A burkolólapok nyers­anyagát a természetből nyerjük: az agyagot, a kaolint és földpátot. Égetéssel a nyersanyagból égetett agyag lesz. Ez vagy porózus, vagy nagyobb földpát részarány esetén tömör. A porózus anyagú burkolóanyagot fajansz­nak nevezzük. Ezek mindig fényesek. A fajansz burkolatok csak belsőtérbeni alkalmazásra jók, külsőre nem. Külső térben és nagyobb igénybevétel esetén a tömör fajansz burkolatokat használják. Ezek fényes és matt kivitelben egyaránt kaphatók a kereskedelemben. A fajansz ­burkolólapok a kőagyaglapoktól könnyen megkülönböztet­hetők.

Csöppentsünk a nem fényes hátsó felületre vizet: a kőagyaglapnál a víz megmarad, mert a kőagyaglap tömören égetett. Ezzel szemben a fajansz a vizet lassan beszívja magába.

Fény, mint formaalakító elem: polírozott, nem fényezett kőagyag burkolólap.

A padlóburkolatok ki vannak téve természetes kopásnak. Ez a járkálás gyakoriságától, az elpiszkolódástól és az anyag keménységétől függ. Ezért a szakértők a fényes kőagyag-lapból készült padlóburkola­tokat különböző kopási csoportokba osztották be, és meghatározott alkalmazási területekhez rendelték azokat (lásd „Kopásállósági csoportok röviden” táblázatot). Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a burkolatok tényleges terhe­lését gyakran nem lehet előre pontosan megmondani. A gyakori igénybevételnek kitett helyiségek részére ezért ajánlatos eleve mindig a követ­kező nagyobb igénybevételi csoportot kiválasztani. Az olyan helyiségek, amelyekben erőtel­jes karcolásos igénybevétellel lehet számolni, fényezetlen felületű kőagyag burkolólapok alkalmazása a legjobb.

Burkolólapok 30×30 és 7,5×30 cm formákban, helyiség-tagoláshoz és területek lehatárolásához. Egy gondosan megválasztott padlóburkolat rendezőereje itt jelentős.

A burkolólapok hatásos formaalakító eszközök. A megfelelő kiválasztáshoz tudni kell, hogy a burkolólapok a helyiséget hogyan befolyásolják. Döntő a szín, a mintázat és a felületi struktúra, továbbá a burkolólap formája, a kötések és fugák. Kezdjük a színekkel. Egy szín a teremben sosem egymagában hat, hanem erősen függ a környező színektől, a terem színfelületeinek nagyságától, a színek intenzitásától, nem utolsósorban élénkségétől és a megvilágítás módjától. Egy színbeli harmónia koncepcióját kínálhatja fel a fürdő és egészségügyi helyiségek kerámiájának, a konyha homlokoldali burkolóanyagának színe és kinézete. Vagy az az elképzelés, ami a fal és a vele harmonizáló padlóburkolatok variációit tartalmazza.

Két díszítőburkolat­ból álló burkolólap-széria, 6,5 ^x20 cm és egy listelli-padlóburkolat, 1,2><20 cm, valamint egy szépen kikép­zett 44,5×44,5 mm méretű betét látható. A reliefes burkolólap a két 20×20 cm-es uni-burkolólappal és más uni-színekkel kombinálható.

A témához kapcsolódó dekorációk, például gyümöl­csök, virágok, konyhai eszközök, sportmotívumok, reliefek és díszítők, megadják a kellő hangsúlyt. A nagyobb dekorációk, amelyek több burkolaton keresztül húzódnak, tagolják a falakat, helyiségeket rendeznek el, tengelyeket képeznek, súlypontokat jelölnek ki.

A reliefes burkolatokat akkor lehet erős hatással alkalmazni, ha a változó fény­beesést is figyelembe vesszük a helyiségben. Ezzel a fény­es árnyék játékát a felületen ki lehet használni, akárcsak a fénytörését. A fénylő hatás is a tudatosan alkalmazott felületi hatásokhoz tartozik. A burkolólapok formája és a lerakása (kötésben vagy hálósán) erősen befolyásolják az optikai hatást, aholis a fuga-raszter jelentős szerepet játszik.

Mivel a formák bő kínála­tából kell választani, amelyek egymáshoz képest is kombinál­hatók, könnyen érthető, hogy a burkolólapot irány orientáltan vagy iránysemlegesen lehet lerakni. Téglalap burkolólapok például hosszoldalukkal meghatározzák az irányt, a négyzetes burkolólapok iránysemlegesek.

A legújabb burkolatok szá­mos mintában rakhatók irányorientáltan vagy iránysemlegesen. A fugák befolyása a felületi hatásra itt külö­nösen jelentős.

A fugák ezen benyomást erősítik vagy gyengítik. Azok a fugák, amelyek a burkoló­anyag színétől különböznek, hangsúlyozzák az alakot. Azok pedig, amelyek azonosak a burkolat színével, a felület építészeti hatását erősen lecsökkentik. A burkolat azonban nemcsak a tér atmoszféráját befolyásolhatja, hanem optikailag is megváltoztathatja a helyiségeket.

Alapvetően érvényes az, hogy az élénk színek a helyisé­geket nagyobbaknak jelenítik meg, a kisebb élénkségű színek viszont a tónusuk fokozatától függően a helyiségeket kisebbeknek mutatják. A sötét színű lábazat, léc vagy díszítő­szalag felerősítik ezt a szűk érzetet. Aki ismeri a burkolatok térformáló hatását, az tudja, hogyan lehet a kívánt hatást elérni, és melyik burkolat illik a meglévő színekhez és for­mákhoz.

A helyiség optikai harmoni­zálása az azonos formákkal, azonos mintákkal, külön­böző nagyság mellett.

Egymással összehangolt fal- és padlóburkolat. A padló díszítő­sorát a faldíszítés is követi.

Egy kis útmutató a megfelelő burkolat megtalálásához

Ebben egy tapasztalt burkoló­anyag-kereskedő mindig a segítségére lehet, ha őt megfelelően informálja. Ennek érdekében a legjobb az, ha egy papírra az alábbi adatokat feljegyzi: Milyen nagyságú a helyiség? Milyen metszetei vannak az alaprajznak? Mi a helyzet a megvilágítással? Mi a helyzet a természetes fénnyel? Milyen a mesterséges megvilágítás? Milyenek a falak és padlók anyagai? Milyen színek vannak már a helyiség­ben? Hogyan alakították ki a födémet?

Minél pontosabbak a fenti adatok, annál jobb. Tehát, ne azt mondjuk, hogy világos faajtó, hanem: tölgy, bükk. Hasznos lehet továbbá, ha saját ötleteit és kívánságait is papírra veti. Minél pontosabban fogalmazza meg elképzeléseit, annál jobb. Legyen azonban nyitott a burkolóanyag-eladó javaslataira is.

Ha kiválasztotta a számításba jöhető burkolóanyagokat, akkor a megbízható megítélés érdekében, kérje meg az eladót, hogy mutassa meg Önnek a burkolatot egy nagyobb felületen kirakva, vagy kérjen azokról prospektusokat. Ez természetesen a díszburkola­tokra is vonatkozik. Még néhány kérdéssor biztosabbá teheti a döntést, így például, azt is megkérdez­heti, hogy a kiválasztott burkolóanyaghoz alkalmas formaképző elem létezik-e. Ilyen például a lábazati elem, széllezáró elem a lépcsőkhöz, és az él lezárók.

Érdeklődjön a gyártás dátuma iránt, a szín-, forma-és tervezési különlegességek és egyéb részletek iránt. Kérdezze meg, hogy az igénybevételre vonatkozó gyári adat vagy vizsgálati bizonyítvány megvan-e, és hogy az adott burkolóanyag az érvényes szabványok vonatkozó előírásá­nak megfelel-e. Ezek a DIN EN 159, DIN EN 176, vagy DIN 18166.

Fontos azt is tudni, hogy a burkolóanyag első osztályú áru-e, vagy osztályon aluliként került forgalomba. A fajansznál és kőagyaglapoknál az első osztályú anyag felismerését a csomagolásra rányomtatott piros jelzés teszi lehetővé. A fajansznál még egy nyílkereszttel is megjelölik a hátoldalát. Egyébként az osztályon alulinál a csomagolás mindkét fajta burkolóanyagnál kék színnel van megjelölve, és „osztályon aluli” felirattal ellátva.

Még egy tipp: Mindig néhány burkolólappal többet vásároljon a szükségesnél. Akkor a későbbi javítási munkák során, például egy vízcsőtörés esetén, azonos színű pótanyaggal rendelkezik. Gyakran évek hosszú sora kell ugyanazon burkolóanyag beszerzéséhez.

A burkolatok, díszburkola­tok, reliefszerű burkolatok, szegélyburko­latok és más formaképzők a belső tér­alakításban, itt a konyhában számtalan lehetőséget kínálnak.

Mázas kőagyaglap, természetes kő-jelleggel, három alakban, irányorientáltan rakva, dinamikus és térkötő hatású.

Három komponens – alapburkolat, kivágási változatok és különböző alakú betétek – lehetővé teszik, mintegy kirakósjátékként, a fal- és padló teljes burkolását.

Az aljzatnak megfelelőnek kell lennie

A burkolólapok, mázuk miatt vagy mint a kőagyaglapoknál, saját anyagukból kifolyólag, víztaszítók és nedvességállók. Ebből azonban nagy tévedés volna, azt a következtetést levonni, hogy egy hidegpadlós burkolat vízálló. A burkolati fugák miatt egyáltalán nem lehet az. Még a vízálló fugahabarcsok sem képesek ezt produkálni. Ugyanis a habarcs és burkolóanyag közötti csatlakoztatáson áthatolhat a nedvesség és az aljzatot veszélyeztetheti.

Erre különö­sen a vízzel erőteljesen terhelt területeken kell ügyelni. Ilyen például a tusolok területe. Egyébként a falnál ez szintén probléma. Megoldása kiegészítő nedvesség elleni szigeteléssel lehetséges. Ezekre alkalmasak a különböző összetételű, rugalmas ragasztók, folyós szigetelőfólia, emulziók, mélyalap- vagy szigetelő­rendszerek. A padlóburkoló szakember az, aki tud ebben tanácsokat adni.

Az alapnak tisztának, teher­bírónak és nedvszívónak kell lennie. Minden követelményt gondosan teljesíthetünk, ha a burkolatot vékonyágyazati eljárásban rakjuk. A habarcsot, ill. ragasztót ennek során csak egy vékony rétegben visszük fel. Előnye: egyszerűbb munkavégzés, kevesebb időráfordítás. A burkolatok okozta zavartalan öröm függvénye a burkolóanyag helyes megválasztása, helyes padlózat felépítés, az aljzat megfelelő előkészítése, szerszám, anyag és nem utolsósorban a gondos lerakás.

A tapéták a belsőtéri kialakítás során az i-re teszik fel a pontot: a kívánt térjelleg befejező aktusaként a berendezés hatását emelik, a kedvezőtlen tér­viszonyokat javítják és egyszerű módon változtatják meg a helyiségek légkörét.

A mai tapétaválaszték olyan sokrétű az anyagában, mintájában, színében és struktúrájában, hogy a téralakítás minden elképzelhető apró részleteit meg lehet valósítani vele. Választék áll rendelkezésre visszanyerhető papírból készült tapétákból, amelyeket többféle színárnyalattal nyomnak. A legtöbb papírtapéta enyhén nyomott, de vannak nyomott tapéták, amelyeket nagy nyomással, reliefszerűen nyom­nak és nagy értékű nyomott tapéták, amelyeknél két papír­lemezt egymásra kasíroznak.

Az üzletekben kapható tapéta-anyagú kollekciók egyszerűbbé teszik az utat a sikeres téralakításhoz.

A struktúrás faltapétát diszperziós, latex- és akril-festékkel lehet átvonni. Térbeli hatásúak, a profiltapéták fény-árnyék és szerkezeti hatásával a mintákat kihozza. A szerkezeti profiltapéták teljesen struktúráit megjelenésűek, vakolatra vagy szövetre emlékeztetők, nyugodt benyomást keltenek.

A dekor-profiltapétáknál ezzel szemben az egyes minták vagy kontúrrajzolatok, de még a füvek, fák is, reliefszerűen előjönnek. Textíliákat és fóliákat is profilírozva nyomnak. A textiltapétáknál a papírhordozó rétegre egy textilréteget visznek fel. Az alap vagy felület utólag is rányom­ható. A műanyag tapétákat a végén víztaszító lakkal, illetve fóliával vonják be. Ezek külön­bözőképpen víz- és mosásállók, valamint kopásállók.

További speciális tapéták: fémtapéták, amelyeknél egy fémfólia, többnyire alumínium van papírra kasírozva. Speciális felületi kezelések érdekes fény­hatásokat adnak. A fémtapéták fényhatását rányomatott fémpigmentekkel is ki lehet váltani, ill. el lehet érni.

Harmónia: Unitapéták, díszítők, kellék- és dekoranyagok a párkány- és függönymintákban.

A természetes anyagok megszépítik a falat

A természetes anyagú tapéták összetevői: papírhordozó, kasírozott fű, parafa, homok, fafurnér és egyéb anyagok. Ezek költsége több ezer forint (pl. a tiszta selyem) körül mozognak tekercsenként.

A velúrtapéták nehéz papírból készülnek, amelyre textilszálakat visznek fel. A felület bársonyszerű. A speciális tapétákhoz tartoznak még a képtapéták, amelyeket a fal előugrásának megfelelően falkitöltőként nyomnak.

A színválasztásnál a döntő az, hogy „szín a színben” vagy kontraszthatás-gazdagon szeretnénk-e lakni. Jóleső térhatás érhető el, ha egyetlen szín az uralkodó és a rokon­színek nagy felületeket uralnak. Az erős kontrasztoknak ez esetben kis térre kell szorítkoz­niuk. Az erős színek használata nagy tapasztalatokat követel. Vigyázat: a falakon, tekintettel a fényviszonyokra, a tapéták teljesen másképp hatnak, mint vásárláskor.

A dekoranyag speciálisan a falburkolatra készült, de nem tapétamintázat, hanem anyagnak megfelelő variáció.

Színt és mintát meggondolva válasszunk

A színválasztásnál a barátokkal vagy szakemberekkel folytatott beszélgetések mellett fontos a saját színérzék és színérzé­kenység is. Alapvetően a sárga, narancs, piros meleg színek, a kék és kékeszöld ezzel szemben hideg és nyugodt színek. Ezen különbségek különböző hatást keltenek, például a meleg színek döntően az érzelmi, érzéki értékeket képviselik. Ezeket elsősorban a humán beállítottságúak értékelik. A különböző felületi fényesség és súly nem elhanyagolható szempont.

A tapéták óriási választéka szükségessé teszi, hogy a megvásárlás előtt az anyagról és felhasználásáról gondosan tájékozódjunk. A térhatás befolyásolását mindig szem előtt kell tartam.

A normál tapétatekercs, amelyet Euro-tekercsnek is neveznek, 0,53 m széles, 10,5 m hosszú és 5 m²-re falra elegendő. A szükséges tekercsek számát egyszerű kiszámítani: a helyiség kerületét szorozzuk a helyiség magasságával és osztjuk öttel. Az ajtó- és ablak­felületeket is falfelületként számoljuk a veszteségek miatt.

A tapéták kiválasztásánál a minták optikai hatásaira is ügyelni kell. Különben az nemkívánatos hatásokat eredményezhet.

Jobb, ha ezeket a hatásokat tudatosan alkalmazzuk:

Egy alacsonyabb helyiség magasabbnak tűnik a teremmagasan ragasztott, függőlegesen csíkozott tapétával. A mennyezetnek itt nagyon világosnak kell lennie, talán fehérre tapétázottnak. Ha mód van a mennyezet kiegészítő megvilágítására, akkor például elárasztófénnyel legyen megvilágítva (1. ábra).

Alacsonyabbnak hat egy szoba, ha csíkozott vagy vízszinte­sen kialakított mintát ragasztunk fel. A hatás erősödik, ha a minta nem a mennyezetig van felvezetve. Esetleg egy széllezárás is szóba jöhet. Ugyanezt a célt érjük el, ha a mennyezet sötét és a megvilágítás lefelé irányul (2. ábra).

Egy szoba mélyebbnek tűnik, ha a falat egy olyan színnel festünk le, amely optikaüóilag háttérbe szorul, például közép­kékkel vagy zöldeskékkel, míg a két oldalsó falat világosan hagyjuk. Előnyös a mennyezetet hosszanti csíkokban letapétázni (3. ábra).

Nagyobbnak tűnik egy kis helyiség, ha világos tapétákat választunk, kisebb mintákat, vagy egyszínű tapétát alkalmazunk. Kárómintákat vagy fényhatásokat nem centrális kivitelben vagy dekorfalat ablakok- és ajtók nélkül, nagy mintákkal tapétázva (4. ábra).

Kisebb lesz egy nagy szoba, ha erős színeket, nagy mintákat és ferde csíkozást alkalmazunk, mert a ferdeség szűkíti a helyi­séget (5. ábra).

Egy bizonyos fokig sajátságos hatások érhetők el megfelelő tapétákkal. Megváltoznak a helyiségarányok. Ennek megoldási módjait mutatják az ábrák és a hozzátartozó magyarázatok, (fent).

A fiatalok saját birodalma

Természetesen egy gyermek vagy ifjú szobáját oszlopos bútorokkal is be lehet rendezni, mint ahogy más helyiségeket is. így is lehet a szoba praktikus, hasznosítható és beilleszkedő. A kívánatos kialakításbeli optimumot azonban nem így érjük el.

Itt nem szabad megalapozatlanul olyan átrendezést végezni a gyermekszoba egyéni kívánságnak megfelelő optimális megvalósítása miatt, amely a jövőbeni hasznosítást teljesen figyelmen kívül hagyja. A felnövő gyermek helyiségét állandóan változtatni kell: a kisgyermek szobája gyermekszobává, ifjú szobájává alakul, és másként kell hasznosítani a gyerek szülői házból való kiköltözése után a szobát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kellene mondani az egyéni megoldásokról, az egyéni kívánságok teljesítéséről.

Ez csak azt jelenti, hogy a belsőtéri kialakítás keretében, olyan megoldásokat kell keresni, amelyek bár egyéniek és sajátságosak, a változtathatóságnak azonban nem vetnek gátat. A belsőtéri kialakításhoz mindenekelőtt egy jó tanácsot kell magunkévá tenni: minél több átlagos elképzelésű megoldást alakítunk ki, amely másoknak is tetszik, annál jobb. Mert az esetleges házeladás vagy szobakiadás lehetőségét a tapasztalatok szerint nem zárhatjuk ki. A túl egyedi megoldások ilyen esetben akadályt jelenthetnek. Még magának az építtetőnek is idővel visszatetsző lehet. És ki az, aki nem változtat!

Sokat kutatták, sok tapaszta­latot begyűjtöttek arról, hogy hogyan lehetne egy szobát úgy kialakítani, hogy az abban felnövekvő életének minden fázisában jól érezze magát.

A kisebb gyerekeknek fontos a szabad terület a játék­hoz. A fadobogó megfelelő gyűjtőterület.

Emeletes ággyal helyet nyerünk.

Egy gyermekszoba tervezésének céljai

Egy gyermekszoba a gyermek pedagógiai kiképzéstere. Ezért a szakemberek a szülői házban lévő kis lakáskénti kialakításáért szállnak síkra, a gyermek személyiségének és életmódjá­nak fejlesztése érdekében. Senkiben sincs ma már kétség afelől, hogy a gyermekeknek otthon bizonyos saját területi igényük van.

Egy felnövő gyermek szobáját, fantáziát szárnyaltató érzéseket kibontakoztató módon alakítsuk ki, úgy, hogy titkoknak védelmet nyújtson, gyermeki igényeknek megfeleljen és egyéni kívánsá­gokat és elképzeléseket érlelni képes legyen. Teret engedjen a gyermek fantáziájának és lehetőséget azok kibontakoz­tatásához, megvalósításához.

A játék- és íróasztal lapja fokozatosan dönthető, és magasságban is állítható. A mellette lévő gurulószekrény a tanuláshoz és játékhoz is alkalmas kiegészítő bútor.

Az eredmény a helyiség megformálása

A szoba olyan kialakítása, hogy pedagógiailag rásegítő legyen és tehetséget, adottságot kibontakoztató, nagy türelmet igénylő feladat. A kialakult helyiségformára nincs előírás, annak egy jó eredménynek kell lennie. Azonban semmiképpen nem lehet egy megváltoztat­hatatlan eredmény, hanem mindig változtatásra alkalmas. Erre a célra a legjobb szolgála­tot tehetik a nagyobb ráfordítás nélküli leszerelhető elemek. Egy másik kérdés: Milyen részletekkel és részletmegoldá­sokkal lehet a legtöbb esetben gyermekek és ifjak kívánságait teljesíteni?

Ne feledjük: a szoba legfontosabb pedagógiai céljai­hoz tartozik az ízlés fejlesztése is, a tapasztalat, a megformálás és a részletek kialakításai, különböző hatást keltenek. A térélmény iránti egyre növekvő érzéket azzal elégítik ki, hogy a helyiséget dobogóval tagolják, és ezekhez a tagolt területekhez tevékenységeket rendelnek hozzá. A dobogó emelt padlóját ennek során például ülőhelyekként vagy munkahelyekként lehet kialakítani. Az ilyen dobogókat fagerendákból és rétegelt lemezből vagy deszkapadlók­ból, de sejtbetonból is könnyen el lehet készíteni. Ezeket ráfordítási költség nélkül a későbbiekben el lehet bontani. A fadobogókban például görgős fiókokat is ki lehet képezni, és így a többnyire kis szobák rakodótere növelhető.

A szoba tagoltságának a képzetéhez a térelválasztók is hozzájárulhatnak: például az egyoldali hasznosítású polcok, vagy a saját kezűleg épített, esetleg tapétával áthúzott, tetszőleges magasságú falak. Kiegészítő térhatásokat olyan térelválasztók vissza­tükröződése által is el lehet érni, amelyek – hogy csak egy lehetőséget említsünk – a munkahelyet a pihenési területtől elválasztják.

Kellemes légkör: Gyermekszoba egy műemléki oltalom alatt álló házban. A részletek és anyagok egymáshoz jól összeválogatottak. A fa az uralkodó.

Egy létrával elérhető magas ágy, alatta munkatér. Ezzel a megoldással a helyiség magassága gyakorlati módon hasznosított.

Fontos: a szoba optikai tagoltsága

Egy, a mennyezetről lelógó rész, csakúgy mint a dobogók esetében is, a kedvezőtlen felosztású helyiségeket optikailag tetszetősebbé teheti. Egy egyszerűen készíthető baldachin is térjavító, és kényelmet növelő hatású lehet. Félmagas bútorok térelválasztó­ként alkalmazhatók.

A kisebb helyiségek esetén tisztázni kell azt a kérdést, hogy a kialakítás milyen elemeit használhatjuk fel többféle célra. Például: a dobogó alkalmas két puha párna felrakásával két további ülőhely lehetőségének megteremtésére. Végül a világí­tással is tüneményes hatások érhetők el; e fényjátékok éppen az ifjúkor kedvencei közé tartoznak.

A bútorgyárak már régen ráálltak a gyermekek és ifjak igényeinek kielégítésére, és eközben a gyakorlatiság, gazdaságosság szempontjait nem vesztették szem elől. Léteznek bútorprogramok, amelyek követve a gyermek fejlődését, a kisgyermek szobájától a tanuló vagy tanulólány szobájáig, vagy a hivatásgyakorlás első évig, végigkíséri a felnőtté válás folyamatát.

Egy belsőépítészeti megformálásnak különböző kialakítási célok szolgálhatnak alapjául. Ennek során a megfogalmazás és következetesség harmóniája mindig eredményhez vezet. A belsőépítészet a folyamatosság megőrzését is szolgálhatja.

Mit jelent ez esetben a folytonosság? Valamennyiünknek vannak emberekkel, esemé­nyekkel, benyomásokkal kapcsolatos emlékei. Gyakran összefüggnek ezek a szülői házzal, a helyiségekkel, amelyekben felnőttünk. Ha most e ház felújítását tervezzük, miért is ne tehet­nénk ezt a házat modern lakássá. Miért is ne valósít­hatnánk meg azokat az elkép­zeléseinket, amelyek életünket életérzésként kísérték? Semmi esetre sem azért, hogy múzeu­mot alakítsunk ki. Hanem egy nagyon személyes cél elérése érdekében: saját létfolytonossá­gunkat megőrizni. Ez egy valóságos cél egy olyan időben, amelyben az individuum oly fontossá vált.

Pillantás a fűtési kéménytől a nyitott kandalló felé, az új tűzhely, az üvegezett toldalékban. Itt különös jelentőséggel tartják magukat a négyszögletes formák.

Ezen átalakítás és kiépítés építésze ebben a házban nőtt fel. Ez volt a szülői háza. Egyáltalán nem különösebb építmény. Az építtetőnek akkoriban takarékoskodnia kellett. 1926-os felépítése óta három­szor volt átépítve. A későbbi átalakítások mindent kiforgattak a helyéből.

Röviden: ez egy családi ház volt azon sok közül, amelyek Németországban megtalálhatók. Amikor az építész és családja elhatározta, hogy ebbe a szülői házba költözik, határozott céljuk volt, hogy az át- és kiépítés ne csak nagyvonalú legyen, ami ma egy nagyon gyakori és fontos cél, hanem, hogy építésének idejét a részletekben is megőrizzék és ami volt, a régit, visszaállítsák. Semmi esetre sem egy szolgai visszatérés ezen időkbe, hanem csak, hogy egy bizonyos folytonosság láthatóan megvalósuljon.

Mielőtt hozzáfognánk azon intézkedések ismertetéséhez, amelyekkel mindenekelőtt ezt a folytonosságot biztosítot­ták, azt a lépést szeretnénk bemutatni, amely révén a régi kisszobás házból egy korszerű családi otthont varázsoltak. A földszinti alaprajz mutatja ezt: sok belső falat bontottak le, hogy nagyvonalúságot érjenek el. A belső átalakítás szükség­szerűen a külső architektúrára is hatott: az étkezőterület kívánság szerinti berendezhetősége miatt vált szükségessé egy kis toldalék építése. Másképpen a nagy kép, amely a teret optikailag uralja, nem kapott volna elegendő fényt.

Pillantás a toldalékból a kéményre. A fotelok mutatják, hogy mennyivel tolták el a tűzhelyet a kéményhez képest. Balra a konyhai átadó.

A toldalék ablaksávjaival az oldalsó fényről gondoskodik a fal számára. A nagyvonalú­ságot nem csak a belső falak lebontásával és az étkezőterület kis toldalékával érték el, hanem az oromzat kert felé nyitásával is, a földszinten és a felső emeleten. A nyílások itt úgy készültek, hogy kívülről nem engednek bepillantást nyújtani. Ez a toldalék a kert felé meg­növeli a lakóteret és egyúttal a hálószoba részére tetőteraszul is szolgál. A földszinten a toldalék ugyancsak egy teraszt biztosít. A belsőépítészet még két további kipróbált forma­eszközét vetették be: a helyiségek tengely általi elrendezését. Ez a tengely a ház bejáratától a meglévő kéményen át a nappalin keresztül a toldalék nyitott kandallójáig ér.

Az étkező az új kicsi toldalék fénysávjaival.

Sajnos a meglevő kéményt és a kandallót nem tudták teljesen egy tengelybe hozni, így egymáshoz képest kicsit el vannak tolva. A másik formaeszköz: Egy bizonyos forma ismétlése, ami itt a négyszög­letes forma. Ezt találjuk az ablakok, a bútorok, a képek, a padlóburkolatok formáinál és a nyitott tűzhely burkolatai­nál is. így azután egy nem tolakodó formai megjelenítés, hanem egy átható harmónia alakul ki. Azonban van még több gyakorlati ötlet, a térformálás céljainak eléréséhez. A két gyerekszoba a tetőtérben például szekrényfelületeket igényelt. Dehát, hogyan lehetne a problémát megoldani átmenő ablakfelületek mellett? Lebontották a régi belső falat, a középső ablakot vakablakként alakították ki, és a két helyiséget kétoldali hasznosítású, beépített szekrénnyel választot­ták el.

A kis hozzá­épített étkező a fényt biztosító ablaksávjaival. És: a konyha ablaka.

Egy szobrász formálta meg az ablakok külsőjét. Mivel a gyerekszobák kicsik voltak, a tetőcsúcsot is hasznosították. Ez egy fix falépcsőn keresztül közelíthető meg. Különösen jó ötlet, hogy a lépcsőház a könyvespolcok számára hasznosítható. A lépcsőházban mintegy a könyvek körül tekeredik a pincétől a tető­szintig, így viszonylagos nagy­vonalúság mellett sem vész el négyzetméter. Térjünk vissza arra a dologra, amellyel a folytonosság biztosított lett és láthatóvá vált. A legszembe­ötlőbben ez a szándék a nyitott kandallónál mutatkozik meg, amely münsteri tűzhelyre emlékeztet és ezáltal az apa vonzódása különösen nagy hozzá.

Az új terasz és a toldalék a nappali előtt szükséges volt, mert a toldalék a régi megszokott teraszt lefedte. Ezen a teraszon üldögélt az építtető, mert a jövőben is, ahogy kora ifjúságától fogva tette, a kertre a meghitt pillan­tásokat élvezni akarta. Még maga a tetőterasz is, amelyet a lakótér-hozzáépítés követ­keztében nyertek, ezen folytonossági intézkedések tartozéka: hiszen a városra a rálátás, amely fentről nyílik, ismét a korábbiakra emlékezteti az építtetőt – a tetőtéri ablakokra, ahol akkori ifjúként szobájából kitekintett. Ez a példa is mutatja, hogy a jól megtervezett belsőtéri kialakítás milyen szolgálatokat tehet.

De semmi esetre sem szabad olyan munkálatokat elhanyagol­ni, amelyek egyébként ahhoz segítenek hozzá, hogy célirányos belsőépítészettel kényelmes otthont teremtsünk. A példa bátorságul akar szolgál­ni a hasonló meggondolások megvalósításához.

Az előszobából a pillantás a fűtési kéményre és az üvegezett kertoldali toldalékra esik. A kémény takarja a nyitott kandallót.

Nappali/étkező­elrendezés. A domináns négyszögletes formák egyensúlyban vannak az étkezőterület hangsúlyos elrendezésével.

Pillantás a nappaliból a ház bejárati ajtajára. Itt is megfigyel­hető a négyszögletes formák hatása.

Az egyik gyerekszoba a tetőtérben. A rakodófelü­let nyeréséhez a beépített szekrény részére, ami a két gyerekszobát elválasztja egymástól, egy ablakot vak­ablakként kellett kialakítani.

A gyerekszobák kis lakóterülete szükségessé tette a tetőcsúcs beépítését is. Egy fixen beépített falépcső biztos feljutást jelent.

Helyet nyerő ötlet: Könyvszekrények a lépcső­házban a pincétől a tetőig.

Az itt felmerülő téralakító feladatok gyakran előjönnek másutt is. Merthogy sötét, szűk helyiségek ma is megtalálhatók a sok régi ház falai között, különösen az ötvenes évekből származókban. Ezt a feladatot itt természetesen a szokásostól eltérő, sőt nagyon eltérő módon oldották meg.

Egy pontban megegyezik minden építtető véleménye, akár felújításról, akár új építésről van is szó: tágas, világos szobákban lakni. Az öreg házak kisszobás, gyakran nagyon feldarabolt alaprajzát csökkentett lakás­minőségként éljük meg a mai elvárásokhoz viszonyítva. Nem lehet elkerülni a helyiségek új felosztását. A nem teherhordó falak lebontása válik szüksé­gessé, a tartófalak viszont gyakran kompromisszumokra kényszerítenek. Azok eltávo­lítása a kompromisszumok megszűntét jelentené, de akkor mestergerendák behúzására lenne szükség a födém megtartása miatt, ami viszont a költségeket megemelné.

Ennek az ötvenes évekbeli családi háznak a lakói, akik kezdettől fogva a helyiségek szűkösségétől és sötétségétől szenvedtek, egyszer már megpróbálkoztak azzal, hogy egy átépítéssel levegősebbé, világosabbá tegyék a házat. Be kellett maguknak vallani, hogy problémájuk nem oldódott meg ezáltal. Azért, hogy még egy pénzkidobást ne kövessenek el, radikális megoldásra szánták el magukat. Az átépítés építészének, akit segítségül hívtak, az a szerencsés ötlete támadt, hogy bevon egy belsőépítészt is. Világos volt, hogy a házbelsőt most alaposan meg kellett változtatni.

A lakók, egy fiatal házaspár, leírták érzéseiket, beszéltek óhajaikról, akarataikról és vonzódásaikról. A belsőépítész számára ezekből a beszélgetésekből kristályoso­dott ki négy cél, amely azután tervét is meghatározta: napfény, fény, levegő és élet. Az építtető felesége szabad kezet adott neki. Késztetést érzett arra, hogy olyan megoldásokat keressen, amelynek eredményeképpen a lakónak az az érzése, mintha saját ötletét látná megvalósulni. Csak a költségek szabtak ennek határt.

Pillantás a nappaliból a szobába, a térelválasztóra, a főzőtérre és a prizmatikusan kiugró konyhaablakra.

Az étkező: az asztal rózsaszín­szürke, 2 cm vastag gránitlapokkal. Padló: solnhofeni palakő. Fa: európai cseresznyefa és madárszemű jávor. A födém belső mezői: vakolt, csiszolt, enyhén világos rózsaszínre lakkozott és ismét lecsiszolt.

Az új helység­tengely, amely jóleső és nagyvonalúan elrendezett áttekintést tesz lehetővé: itt a központi szobától az előszobán át a ház bejárati ajtajáig.

A tervezés

A terv, amely a lakószint alaprajzi felosztását hatásosan korrigálta, a ház ötvenes évekbeli eredeti architektúráját a későbbi hozzáépítéssel együtt változatlanul hagyta. Csak a tiszta belsőépítészeti kialakításra korlátozódott és mégis elűzte a házból az ötvenes évek szomorúságát. A belsőépítész a helyiségeket szigorúan lineárisan egymásra fűzte, egy tengelyt teremtve és egy központi szobát, konyhát, amelyből a környező helyiségek jól láthatók: az étkezőhelyiség, a lakóhelyiség, a zenesarok, a TV-sarok, az előszoba.

A szoba jelenti a házacska életének középpontját. Merész kifejezésű burkolatképzést a padlóburkolaton látjuk viszont, amely, ahogy a legtöbb hazai padlóburkolat, solnhofeni palakőből készült, ornamenti­káját az anyag színváltozatossága adja meg. A mű koronája azonban a kereken 150 apró halogénlámpa, egy határozott válasz a fény utáni vágyra. Az áramkörök együttes bekapcsolása varázslatos játékot tesz lehetővé, a tér hangulatát emelve. Megjelenésük a visszatükröződő szekrények­ben, amelyek itt átlátszó térelválasztóként szerepelnek, a bútort abban a nagy lámpában láttatja, amelyből, és amelybe a fény áramlik.

Pillantás a nappaliból egy térelválasztón át az ülősarokra. A térelválasztóban a mestergerenda támaszait, amely a belső fal lebontása miatt vált szükségessé, beburkolták. A halogénlámpák polccá varázsolják a nagy lámpában visszatükröződő szekrényeket.

A központi szoba. Az átlós padlóburkolat-képzés visszatér a mennyezet burkolaton. Az átló a meghatározó. A hengeres cserépkályhát terv alapján készítették. A hőforrás egy acél fűtőtest. Balra beláthatunk az előszobába.

A kivitel az összbenyomás meghatározója

Azt, hogy melyik belső falakat kellett lebontani, a tervezett helyiségfűzés megvalósításához, az 53. ábrán az alaprajz mutatja. Mestergerendákat kellett beépíteni támaszokkal, amelyek a bútorzatban futnak, mindezt a fény útjának megnyitása miatt tették, így az új térelválasztók a lebontott falak helyére kerültek. A burkolatok keretei és mezői megosztva cseresznyefából és madárszemű jávorból készültek. A födém látszó keretei mattszürkére lakkozott fából. Néhány helyiség belső mezőit vakolták, azután lecsiszolták, lakkozták és ismét lecsiszoltak úgy, hogy azok úgy hatnak, mint a japán lakkosmunkák felületei, enyhe világos rózsaszínben; ez a fényhatást növeli. Az összes régi ajtót eltávolították.

Az új ajtók egészen a födém alá nyúlnak fel, jobbról-balról üvegmezők­kel ellátva. Ezek 1,65 m szélesek, nagyszerűen működ­nek. A cserépkályhát terv szerint készítették. Hengeresen kialakított, hőforrásként acél fűtőtest szolgál. A kályhapad elektromos fűtőpaplannal fűtött. A sima kályhacsempék különlegesen készítettek, azokra egy altrosa alapglazúr van felhordva, beégetve és fehérrel fedve. A kályhacsempe meg­formálási elemei, a háromszög, donga, visszatérnek a kandallókályhában, sőt az ülősarok faliképén is.

Szoba és konyha, egy térelválasztóval leválasztva. Anyaga: fa és kő. A háttérben egy hasábszerűen kiugró konyhaablak.

A cserépkályha formaelemei a nappali kandallókályhájában és az ülősarok faliképén is visszatérnek.

A lépcsőház térformáló eleme egy 5 m magas oszlop, üvegszállal vasalt betonból, amely egy 35 cm méretű üveg lámpatestben végződik. Az oszlopot, amelybe egy üres csövet helyeztek, üvegszállal kevert betonnal öntötték körül és lefestették. A belsőépítész fantáziája és ötletgazdagsága felelet volt az építtetők azon bátorságára, hogy életvitelük kívánságait, kialakítását feladat­ként merték adni. A legkisebb részletekbe menő gondossággal megtervezett belsőépítészeti munkával jutottak el egy olyan célhoz, amely ilyen munkáknál mindig kívánatos: a benne lakók új életérzéséhez, egy új kezdethez. Lehetséges, hogy mindez utópiának hangzik – de nem az.

A solnhofeni palakő ornamentikáját az anyag színéből nyeri, amelyek szürke, rózsaszín és kék. Itt a központi szobában látjuk a kialakítást.

A központi szoba mennyezetmegoldása, a tompítható fényű halogénlámpák mattszürkére lakkozott fából kialakított szegélyével.

A padló­burkolat lerakási terve a központi szobában és a konyhában, amely térelválasztóval van elválasztva. A díszítés a szoba jelentőségét központi térré emeli.

A központi szoba padló­burkolati kialakítása a mennyezeten is vissza­tér. A ferde vonal itt is hangsúlyt kap.

A lakószint megvilágítási terve. 150 tompítható halogénlámpát lehet áramkörileg együtt kapcsolni, és ezzel lehetővé válik a tér hangulatának befolyá­solása, a világos szobák utáni vágy kielégítése.

Egy rafinált ötlet. Egy 5 m magas oszlop lámpa­testtel a lépcsőház meghatározó eleme. A rostszálas, betonnal kiöntött és lefestett oszlopban belül üres cső helyezkedik el.

A helyi­ség falai és a mennyezet faszegélyekkel vannak egymással összekötve.

A nappali és ülősarok közötti térelválasztó részletrajzai.

Aki egy régi vagy öregebb házzal rendelkezik, örököl vagy vásárol, és azt fel akarja újítani, annak gyakorta kell próbál­koznia a belsőterek kialakítása során többé-kevésbé a saját kívánságai érvényre juttatásával. A nagy­város rusztikus kandallóitól a kisvárosi családi ház modern felületeinek és fényeinek játékáig.

Sok ötlet van, amellyel egy házat teljes kívánsá­gunk szerint alakíthatunk ki. Ahol viszont nem kell a ház jellegét megőrizni, a történelmileg meghatározott adottságokat követni, hanem csak a ház atmoszféráját megteremteni, ott minden szabadságot megengedve és bátorságunkat összeszedve lehet elképzeléseinket valóra váltani.

A kérdés ugyanis mindig az egy 18. századi gipszborítású és régi bútorzatú házban vagy egy teljesen fantáziaszegényen megtervezett 20. századi telep­ház esetén is, hogy tudunk-e olyan otthont teremteni, amelyben érzelmeinket kiélhetjük, tehetségünket fejleszthetjük, kedvteléseinknek hódolhatunk. Másképpen: Az otthon, a belsőtér úgy van-e kialakítva, hogy élményt nyújtó és minden látogató megérzi: itt nincs egy olyan részlet, amelyhez a lakó ne kötődne, amelyről ne volna mondanivalója.

Természetesen, aki ilyen módon akarja kívánságait a négy fal között megvalósítani, annak pontosan ismernie kell saját elképzeléseit. Tehát, egy tervezési fázisnak kell következnie. Legjobb, ha a jövőbeni lakó ceruzával felvázolja terveit.

Néhány alapvető kérdés, amelyet bárki feltehet magának:

Milyen tevékenységet szeretnék folytatni jövőbeni lakásomban? Milyen szabadidős progra­mokat tudnék elképzelni? Milyen álmokat szeretnék megvalósítani, és milyen szerepe van ebben a lakásnak? Hogyan érhetem el az általam kívánt kényelmet? Milyen emlékeimet, élményeimet, érzelmeimet szeretném abban megvalósítani?

Ezen kérdésekre adott válaszok lépésről lépésre már eredményekhez vezetnek. Ezért szeretnének ezen oldalak képei segíteni, kevésbé a közvetlen leutánzásban, mint inkább a személyes kívánságok megvalósításában. Aki rendelkezik az 1. ábrán is látható térbeli lehetőségekkel, az lakhatósági elképzeléseit bárhol meg tudja valósítani.

1. Modern belső­építészet egy régi házban: Mért is ne? A fe­lületekkel való játék, a színek összetétele, a kandalló tér­tagoló funkciója döntő hatású.

Esetenként úgy is lehet építési problémákat megoldani, hogy a térformálás egy nem mindennapos kívánság utáni vágyának a megvalósítása közben csak úgy mellékesen megoldódik minden. Például a természetes fénnyel való megvilágítás problémája (2. ábra).

2. A megvilágítási problémákat eredeti módon is meg lehet oldani. Főleg, ha a kívánságnak nem mindennapi térélményekkel tesznek eleget.

Rusztikus, falusias kialakítás ma sokak számára kívánatos. Ezt a kialakítási formát azonosítják a kényelemmel, otthonossággal, meghittséggel. Az olyan társasági emberek, akik szívesen elcsevegnek a családdal, rokonokkal, ismerősökkel, vagy tudják értékelni a nyílt lángok melegét és fényét, az ilyen kialakítású házakat értékelik (3-6. ábrák). A különbségek éppen ott tűnnek szembe, ahol kényelmes összehasonlításokat lehet tenni.

3. Azon kíván­ság, hogy egyedi helyisé­gek tulajdonosai legyünk, a tucat megoldások köréből kitörjünk, érdekes megoldásokat eredményezhet.

A 4. ábra azt mutatja, hogyan lehet azon tapasztalatot hasznosítani, hogy a sötétebb burkolat a helyiséget alacso­nyabbnak mutatja és ezáltal kényelmesebbnek is.

4. A mindig hatásos kerámia-padlóburkolat, a fagerendás födém – és a nyitott kandalló meg­határozó egy szoba karakterét illetően.

Az 5. ábra egy délnémet kisváros lakását mutatja be, a faszerkezeti elemek játékával elért kényelmet realizálva. A konyha is alkalmas lehet individuális kívánságok megvalósítására. A 6. ábrán a nagyanya konyhájára emlékezhet a háziasszony, akinek oltalma alatt felnevel­kedett.

5. Középen: Egy vadászbirodalom: bontásból származó faváz vidékre helyezve.

6. A konyhák nemcsak főzésre valók: e konyha a nagyanyára emlékeztet és a korábban létező kényelmet idézi.

A kívánt kialakításokhoz lehetőségek nyílhatnak más tervezett, szükséges kialakítások kapcsán is. A 7. ábra láthatóan nagyon barátságos légkört sugárzó módon egy ideális példát hoz: a szükséges nagyságú étkezőhely nem állt rendelkezésre a megvásárolt régi épületben. így hát egy erkélyt helyeztek itt el, aminek a felét osztott mezős üvegezéssel lezártak. Ezáltal nem csak a helyprobléma oldódott meg.

7. Egy erkélyt készítettek túl keskeny alapterületen, amely egyúttal egy régi kíván­ságot is teljesít: a természet közelségébe kerülve élni.

8. Egy villa a zöld időszakból térlehetőségeket kínál egyéni lakáskultúránk megteremtésére.

A természettel együttélés óhaja kezdettől fogva elevenen él és a ház mezők és hegyek közötti helyzetével még fel is erősödött. Ez a kívánság valóban példaadó módon teljesült. Egy további példa arra, ahol a kitekintés nem játszik jelentéktelen szerepet. Kissé általánosan azt mondhatjuk, hogy az ablakformákat és ajtóformákat tudatosan alkalmazhatjuk a kívánt térjelleg határozott eléréséhez.

A rusztikus hangulat az egész házban megteremtődött, úgy érezzük, mintha egy parasztházba lépnénk be (9-10. ábrák). Jó azonban az, hogy a rusztikus részleteket adagolva kapjuk.

9. Egy egysze­rű, paraszti hatású szoba, amely több, mint egy étkező vagy csak egy lakószoba, néhány dologból kialakítható.

10. Középen: Közlekedőben favázszerkezet rusztikus vakolattal: váratlan térhangulat egy nagyvárosi lakásban.

Vagy a nagy padlóburkola­tokban és a hideg pasztellben az építtető Délhez vonzódása jut kifejezésre (12. ábra). Egy teljesen egyénileg kialakí­tott ház tartozéka lehet egy bár is (13. ábra), azok számára, akik szívesen ünnepelnek barátaikkal, ugyanígy mások számára egy szokatlan megoldású fürdőkialakítás, vagy akár egy családi házban modern dolgokkal való játszadozás, ahogy ez sokaknál látható.

12. Kívülről szürke tucatház, belül­ről elragadó délvidéki házanyagával, színével és fényével pompázva.

13. A terek úgy van­nak kialakítva, ahogy azokra szükségünk van. Alulról alá­támasztott fa galéria, és egy kellemes tér, amely hangulatos kiszolgálást tesz lehetővé.