Hőszigetelő anyagok a mindennapokban
Építkezés és lakásfelújítás kapcsán hasznos lehet tisztában lenni azzal, hogy milyen hőszigetelő anyagok kaphatóak a piacon. A kínálatban jelen levő termékek más és más jellemzőkkel bírnak, s eszerint alkalmazhatóak egyik vagy másik területen. Nézzük most, hogy szerkezeti felépítés, valamint eredet szerint milyen hőszigetelő anyagokkal találkozhatunk a szaküzletekben!
Szerkezeti felépítés szerint tehát megkülönböztetjük a következőket:
- Szálas hőszigetelő anyagok, melyeknek neve elárulja a felépítést, ugyanis vattaszerű szálak gondoskodnak esetében a hőszigetelésről, melyek a gyártás során összesűrítésre kerülnek, hogy a levegő beszoruljon közéjük.
- Pórusos hőszigetelés esetében üreges felépítésről van szó. Tipikus példája a műanyaghab és a parafa, amelyek kisebb vagy nagyobb pórusokból állnak.
- Ömlesztett anyagok, melyek szemcséi közt alakul ki légréteg. Minél lazább szerkezetű az ilyen anyag, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik. Gyakran használt az ömlesztett cellulóz, vagy a duzzasztott perlit.
A hőszigetelő anyagok szerkezeti felépítése alapvetően határozza meg, hogy milyen épületszerkezethez, hogyan történhet felhasználásuk.
Miből állnak a hőszigeteléshez használt anyagok?
- Szervetlen eredetűek a salakgyapot, üveggyapot, habüveg, kőzetgyapot, kovafölt, duzzasztott perlit és a kőszivacs.
- Szerves eredet jellemzi a parafát, valamint a mesterségesen előállított műanyaghabokat.
Mire jó a hőszigetelő habarcs?
A hőszigetelő anyagok területén speciális helyet foglal el, esetében olyan kötőanyagok kerülnek keverésre duzzasztott perlittel, mint a cement, vagy a mészhidrát. Fontos tudnia, hogy az adalékszerekkel is elkevert hőszigetelő habarcsokat mindig ipari körülmények között gyártják, és zsákos kiszerelésben kerülnek forgalomba, házilagos kikeverésükkel biztosan nem érhető el a kívánt hőszigetelő hatás. Alapvetően pedig jellemző rájuk, hogy nem is hőszigetelő anyagok, csupán a fal hőtechnikai tulajdonságaira fejtenek ki pozitív hatást.