• falfűtés

Falfűtési rendszer

Házak, lakások fűtésére az ezidáig kialakult, illetve kifejlődött techni­kák közül több változat ismert a ha­gyományos kályhával való tüzeléstől a legkorszerűbb padlófűtési rend­szerekig. A legújabb megoldások közé sorolható a falfűtés. Az, hogy ez mennyire új, vitatható, mert az ötödik-hatodik század – nagy római kori – építkezéseinél már alkalmaz­ták a padló- és falfűtést úgy, hogy a fűtendő tér határolóiban légjárato­kat alakítottak ki.

Azt viszont, hogy egy épületet hol kell leginkább védeni a lehűléstől, vagyis hol a legnagyobb a hőveszteség, minden szakember tudja. Ez a hely pedig nem más, mint a ben­nünket körülvevő fal és a felsőbb szinteknél a mennyezet. A falfűtés lényegében a lehűlő felületet fűti oly formában, hogy az épület hő-egyenlege ne sokat változzon.

A másik fontos felismerés, hogy amikor sugárzó falak vesznek körül bennünket, a ténylegesnél melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Ezt a tulajdonságot használja ki – csak az épületen belül – a falfűtés, amely lényegében becsapja a hőér­zetünket. A hőmérő csupán 20 fokot mutat, mi mégis két-három fokkal többnek érezhetjük a helyiség leve­gőjét. Ezért elegendő alacsonyabb hő­mérsékletre felmelegíteni a rend­szerben keringő vizet, ami kevesebb energiát igényel.

Fűt és hűt

A falfűtésnek a kisebb energiafel­használás mellett egyéb pozitívumai is vannak: egyrészt, hogy igen kelle­mes hőérzetet nyújt, másrészt, hogy láthatatlan, s nem zavarja a helyisé­gek berendezését.

Éppen ezért érdemes előre tudni, hol lesznek szabad falfelületek, illet­ve hogy melyik fal elé kerülnek a nagyobb bútorok, mert oda nem célszerű a falfűtést beépíteni. A fal-fűtés kombinálható egyéb fűtési rendszerekkel is, sőt nyáron, megfe­lelő kiegészítőkkel, hűtési rendszer­ként is üzemelhet. Működési elvé­ből adódóan a szállópor jelenség nem alakulhat ki.

Az alacsony hőmérsékletű falfűtés, mely a belmagasság közel ³A ré­szén és a külső falon adja le haté­konyan a hőveszteség pótlásához szükséges hőmennyiséget a) tapin­tása kellemes; b) hőleadási intenzi­tása tökéletes.

A falfűtés tervezésének és kivite­lezésének szempontjai kissé eltér­nek az egyéb rendszerekéitől. Valamennyiük közös tulajdonsága, hogy az adott falfelületet – körülbelül kétméteres magasságban és a pon­tosan kiszámítható hőigényeknek megfelelő szélességben – be kell csövezni. A falfűtési rendszernél a hőleadó (a vakolatba rejtett és természetes módon meleget sugárzó melegvizes rendszer) a falat közel 40 °C-ra fel­melegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel – hőérzeti kutatásokra alapozottan mondhat­juk – messze megelőzi a radiátoros rendszereket. Következőkben a Közép-Európá­ban jól ismert és nálunk igen elter­jedt MEDITHERM falfűtési rendszeren keresztül mutatjuk be ezt a fűtési módot az „alapoktól” in­dulva.

Lakás egyik szobájának külső hatá­rolójára szerelt falfűtés a) készre vakolt és burkolt belső tér; b) a fal­fűtés működési vázlata; c) beren­dezett szoba képe, ahol a hőleadó szabad felület jól funkcionálhat.

A hősugárzás, mint a kiváló komfort­érzet elérésének hatékony módja

Bizonyára mindenki ismeri a ha­gyományos központi fűtéses rend­szereket, amik olyan módon fűtenek, hogy a helyiségek levegőjét felmelegítve, azt – a fajsúly különb­ség elve alapján – cirkuláltatják. A hőérzeti kutatások ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy komfortér­zetünk szempontjából a levegő hő­mérsékleténél van egy fontosabb tényező is, a melegsugárzás érzéke­lése. Ennek jelenlétében ugyanis az ember hőérzete alacsonyabb kör­nyezeti hőmérsékletet igényel, ugyanakkor komfortérzete mégis biztosított.

Gondoljon csak egy tavaszi felhős napra. Kellemetlen. Aztán a felhők mögül kibújik a Nap, és bár a kör­nyezeti hőmérséklet nem változik, mégis kellemes meleget érzékel. A MEDITHERM© falfűtés műkö­désekor is hasonló történik, csak zárt térben. A felmelegített falfelü­let a hőt legnagyobb részben sugár­zással adja át a helyiségben tartóz­kodóknak, miközben a helyiségek levegőjének hőmérsékletét 2-3 °C-kal is csökkenthetjük a hagyomá­nyos rendszerekhez képest.

Egy sarokszoba külső határolójára szerelt falfűtés, alaprajzi részlet.

Többlakásos lakóház szobáinak külső határolóira kapcsolt falfűtés hőtechnikai egyensúlya A – B szobák; F = lehűlő felület által produkált hőveszteség; f = a hőszükséglet leadására alkalmas hőleadó felületek.

MEDITHERM fűtéskialakítási módok A falfűtés; B mennyezetfűtés; C padlófűtés; 1 falfűtőcső (átmérő 6×1 PE); 2 előremenő vezeték (átmérő 20 x 2 PE); 3 (kiegészítő) padlófűtés (átmérő 20 x 2 PE); 4 visszatérő vezeték.

MEDITHERM fűtési módok A mennyezet-; B padlófűtéssel; 1 előre­menő gerincvezeték (átmérő 20 x sz PE); 2 visszatérő gerincvezeték (átmérő 20 x 2 PE); 3 mennyezeti fűtőregiszter (átmérő 6×1 PE); 4 padlófűtéshez előremenő csőve­zeték (átmérő 20 x 2 PE); 5 vissza­térő gerincvezeték (átmérő 20 x 2 PE); 6 padlófűtési fűtőregiszter (átmérő 6 x 1 PE).

MEDITHERM falfűtés rétegfelépíté­se 1 külső fal; 2 szerelőrács; 3 fali csőkígyó (átmérő 6×1 PE); 4 feszültség elosztására szolgáló üveg­szövet; 5 javított minőségű vakolat; 6 padozati faldilatáció; 7 előreme­nő (vagy visszatérő) gerincvezeték; 8 padozati hőszigetelés .

MEDITHERM falfűtés szerelési módja 1 előremenő vezeték; 2 visszatérő fűtési vezeték; 3 osztócső (átmérő 20 x 2 PE); 4 osztócső véglezárása; 5 fűtőcsőkígyó (átmé­rő 6 x 1 PE).

Nagyobb teljesítmény

A padlófűtéses rendszerek csak 80-100 W/m² hőleadásra képesek, mert a padló hőmérséklete a láb ér­zékenysége és egészségügyi okok miatt csak 29 °C lehet. Ugyanakkor a MEDITHERM© falfűtésnél a 6 mm-es külső átmérőjű polietilén csőrendszerben 45-50 °C-os meleg víz kering, így a fal felületi hőmér­séklete jóval magasabb (38-40 °C), ezért a 200-240 W/m² hőleadás is biztosítható. Ezáltal a legtöbb eset­ben a rendelkezésre álló falfelületek kielégítik az épületek hőigényét, vagy ha mégsem, akkor a MEDITHERM© rendszer kiválóan alkalmas a mennyezet illetve a pad­ló megfűtésére is.

MEDITHERM falfűtés ajánlott kap­csolási rajza 1 kazán; 2 bojler; 3 zárt tágulási tartály; 4 biztonsági szelep; 5 hőcserélő; 6 zárt tágulási tartály; 7 szabályozószelep; 8 szivattyú; 9 szekunder szivattyú; 10 használa­ti melegvíz-töltő; 11 elektronika; 12 háromjáratú keverőszelep.

Energiatakarékosság

A falfűtéssel elérhető hőmérséklet­csökkentési lehetőség már önmagá­ban 12-15%-os energiamegtakarítást jelent. Ezen túlmenően, mivel a helyiségben levegő hőmérséklete függőleges irányban lényegesen egyenletesebb, mint a konvekciós fű­téseknél, a további megtakarítás 5-8%. A padlófűtéshez képest lénye­gesen gyorsabb szabályozás átlagosan 5%-ot jelent. Annak ellenére tehát, hogy a külső fal fűtése esetén a külső tér felé hőveszteség alakul ki (kb. 10 W/m² többletveszteség a fűtött falfelületen), összességében mégis kisebb energiafelhasználás szükséges.

Elegánsan rejtett beépítés

A MEDITHERM© falfűtés kifeje­zett előnye, hogy a rögzítősínekkel a közvetlen falazatra erősített és nor­mál vakolattal eltakart „csőkígyók” egyáltalán nem láthatóak, így a rendszer a helyiségek értékes hasz­nálati teréből nem foglal helyet, és esztétikailag sem zavaró.

Különösen jelentős lehet ez íves fallal tervezett helyiségek (gyakran pl. nappalik) vagy tetőtéri ferdesíkok esetén, ahol az optimális meg­oldást jelentheti.

Összehasonlító értékelés akként, hogy legjobb az épületet határoló fal hőegyensúlya, ha a ±0,00 tengelyvonal legegyenesebb a szerke­zetben a) padlófűtés esetén; b) megszokott ( ¾  belmagasságú) falfűtés; c) teljes belmagasságnál készülő fal fűtéssel a ±0,00 ten­gelyvonal alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az alacsony üzemhőmérsékletű falfűtés teljes belmagasságú falra való terítéssel a legtökéletesebb 1 padlófűtés; 2 fal fűtés; 3 határolófal; 4 ±0,00 fagyhatár elméleti vonala; 5 födém hőhídmegszakítója.

Bútorozás a falfűtésnél a) bútort nem lehet a falra közvetlen ráhe­lyezni; b) 5-6 cm légréssel szabad max. ¼ belmagasság méretű bútort a fal elé tenni; 1 sugárzási hőleadás; 2 konvekciós légáram (csak bútor mögött); 3 tömör alsó támasztékú bútor; 4 lábas alsó támasztékú bútor; 5 határoló fal.

Élettani és egészségügyi hatások

A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrend­szerre, az ember közérzetileg fris­sebbnek érzi magát, és nő az agy teljesítőképessége. Orvosi szem­pontból figyelemreméltó, hogy a MEDITHERM© falfűtésnél a helyi­ségek porterhelése jelentősen csök­ken a légventilláció hiánya miatt, ami különösen az asztmás és poral­lergiás kisgyermekek jelenléte ese­tén már a tervezésnél fontos szem­pont lehet.

A rendszer megvalósítása

A jó hőleadó képességű műanyag­ból e célra gyártott hajlékony csőre­giszterek (ISO 9002, DIN 16 766 -PE) elsősorban az épület külső falá­nak belső felületére, közvetlenül a téglaszerkezetre kerülnek felszere­lésre egyszerűen használható rögzí­tősínek segítségével.

A falszerkezet hőátbocsátási té­nyezője (k-érték) maximum 0,5 W/m²K lehet, amely elvárást a leggyakrabban használt falazóelemek általában teljesítik. Egyéb esetek­ben ezt az értéket külső vagy belső hőszigetelő réteggel kell biztosítani. A MEDITHERM© rendszernél a szükséges vakolatvastagság 10-15 mm. A csőalapanyag miatt alkalmazható a hagyományos mészha­barcs, de az egyéb összetételű vakolóanyagok is.

A vakolatba a durvázást követően, a simítóréteg felhordása előtt egy üvegszálas rabicháló kerül bedolgo­zásra, amely megakadályozza a mű­anyag csövek hőtágulási feszültségé­ből eredő repedezést. Lehetőség van a fűtőcsöveknek gipszkartonba vagy csempeburkolat alá történő elhelye­zésére is. A MEDITHERM© falfűtés szerelése könnyen megtanulható, a fűtőcsövek kötését a legtöbb szerelő által már jól ismert polifúziós he­gesztési eljárás biztosítja.

A csőregisztereket fűtővízzel ellá­tó 20 mm külső átmérőjű, azonos alapanyagú, hőszigetelt osztócsövek a padlófűtési rendszereknél már is­mert szintenkénti osztó-gyűjtőről indulnak, és a padlószerkezetben vagy falszerkezetben kerülnek elhe­lyezésre. Légtelenítési problémák a regisz­tercsövek kapillaritása és az elosztó­csőben lévő nagy tömegáram miatt nincsenek, s a rendszer átöblítéses feltöltése biztosítja a légmentességet.

A rendszerben alkalmazott mű­anyag nem teljesen védett az ismert oxigéndiffúzió ellen. A védelem módjának megválasztása során fi­gyelembe kell venni a beépítésre ke­rülő berendezési tárgyak, csövek és szerelvények gyártóinak a garanciá­val kapcsolatos előírásait. Hidegbukolatú helyiségekben, ahol a burkolatból származó hőér­zet miatt igényeljük a „meleget”, lehetőség van a rendszer padlófűtés­ként történő alkalmazására is. Ekkor azonban nem szükséges az is­mert, padlófűtéseknél megszokott vastagságú fűtőbeton réteg, 5 cm is elegendő.

A MEDITHERM© falfűtés egy­aránt alkalmazható új építésű illetve felújításra kerülő épületek fűtésére, mint alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer. Különösen alkalmas a ter­mészetes energiák illetve a konden­zációs fűtéstechnikák használatára. Lényeges, ugyanis a MEDI­THERM© rendszer garanciatartásá­hoz szükséges, hogy szakképzett ter­vező tervezze, illetve a rendszergazda által kioktatott – erre jogosított – sze­relő a technológiai előírások betartá­sával végezze a kivitelezést, majd nyomáspróbát végezzenek a rendsze­ren, aminek eredeti, hitelesített pél­dányát a rendszergazda megkapja.

Nyáron hűtésre használható

A működési elv megegyezik a fűté­sével, de ez esetben az előremenő víz hőmérséklete 14-16 °C, amely léghuzat és porterhelés nélküli, kel­lemes, akár 22-23 °C szobahőmér­sékletet is biztosít. A sugárzó hatás hőérzete miatt ezt a hőmérsékletet kb. 2 °C-kal alacsonyabbnak, kelle­mesen hűvösnek érezzük.

Az elérhető hűtőteljesítmény kb. 80 W/m², tehát kisebb, mint a fűtő­teljesítmény, ezért ebben az esetben a regisztereket célszerű a nagyobb fe­lületű mennyezetre felhelyezni, ahol a hűtőhatás jobban érvényesül. A víz visszahűtését hűtőgéppel vagy ter­mészetes energiával lehet biztosítani.

Gyorsabb szabályozás

A MEDITHERM© falfűtést nagyon gyors szabályozhatósága még érté­kesebbé teszi. Ennek alapja, hogy a rendszer kis belső átmérőjű cső­rendszerében lényegesen kevesebb meleg víz cirkulál a hagyományos fűtési rendszerekhez képest (pl. a lapradiátoros rendszernek kb. 70%-a), ezért a felfűtési időszak rendkí­vül rövid. A sugárzó hőt hamar ér­zékelhetjük a vékony (2-7 mm-es) vakolattal fedett fűtőcsövek felől.

Ezenkívül a rendszerhez olyan osz­tó-gyűjtők vannak, amelyek a könnyű szerelésen kívül lehetőséget nyújtanak a fűtési körök pontos és el­lenőrizhető hidraulikai beszabályozá­sára, valamint a helyiségek hőmér­sékletének különálló mechanikus vagy automatikus szabályozására.