• növényház
• télikert

Növényház, télikert és napház

Az élet egyik alapvető feltétele a napfény, a napsugárzás. Nélküle a Földön nem len­nének növények, amelyek közvetlenül és közvetve a táplálékunkat biztosítják, to­vábbá az élet másik alapvető feltételét, az oxigént termelik. De nemcsak a napsu­gárzás fokozott hasznosításával magya­rázható a növényházak, télikertek és nap­házak egyre nagyobb mérvű elterjedése, hanem az ember biológiai, sőt pszicho­lógiai igényeivel is. Természetes az a vá­gya, hogy több napfényt, zöld növényt és színes virágot lásson maga körül, bárhol is éljen és dolgozzon, akár nagyvárosban, akár kertes házban, vagy falun.

Napsugárzás hasznosítása

Számos olyan építményfajta alakult ki a történelem során, amely a napsugár­zás hasznosítására és az ember pszi­chológiai igényeinek kielégítésére szol­gál. A sokféle osztályozási lehetőség közül cikksorozatunkban az építmények alap­vető célja szerinti csoportosítást válasz­tottuk. Ennek alapján három fő csoport különböztethető meg. A növényházak a legősibb és legelter­jedtebb építmények, elsődleges felada­tuk a növénynevelés, növénytermesztés a napsugárzás olyan hasznosításával, ami által a nevelés-termesztés eredmé­nyessége nem, vagy kevésbé függ az idő­járástól, annak változásaitól.

Növények a lakásban

Ebbe a cso­portba tartoznak a rendkívül egyszerű kivitelű és kialakítású melegágyak, hajtatóházak, de a különböző igényességű és méretű melegházak, üvegházak is. A növényházak általában valamilyen módon (fűthetők, hogy hidegebb időben vagy éjszaka is megfelelő legyen a növények fejlődéséhez szükséges hőmér­séklet és légállapot. A melegágyak, keltető ágyak esetében a kívánt hőmérséklet elérhető a trágyaré­teg által fejlesztett biológiai hővel is, de ezt általában meleg vízzel, gőzzel, be­fújt meleg levegővel, vagy villamos fű­téssel egészítik ki.

A növényházak hőmérséklettartó és a napsugárzást jól hasznosító tulajdonsá­gát legtöbbször korai palánták nevelésére (hajtatóházak, palántanevelő, ill. hajtató-ágyak), korai zöldségfajták, primőrök, vagyis a tényleges tenyészidejűknél ko­rábban forgalomba hozott gyümölcsök (fóliaházak), vagy olyan haszonnövények és dísznövények termesztésére használják, amelyek melegebb éghajlatú, párás levegőjű tájakról származnak (üvegházak, me­legházak) (1 -2 – 1 -4. ábra).

1-2. ábra. Fal- és tetősíkban épített télikert.

1-3. ábra. A kapcsolt tömegű télikert a legelter­jedtebb megoldás.

1-4. ábra. Télikert és lakótér direkt kapcsolásban a) földszinti; b) emeleti alaprajz; c) homlokzati kép.

A télikert a növényházak csoportjába tartozó üvegházak különleges változa­ta. Az elsődleges cél már nem a növény­termesztés vagy dísznövénynevelés, ha­nem olyan környezet létrehozása, amely az évszaktól, az éppen aktuális hőmér­séklettől és napszaktól függetlenül biz­tosítja az ember számára a természet közelségét – állandósítva a növények, a virágok szépségét és a napsütés él­vezetét.

Emiatt a télikertek kialakítása jelen­tősen eltér a növényházakétól. Mivel állandó emberi tartózkodásra is alkal­masnak kell lenniük, fűtésük, szellő­zésük vagy szellőztetésük, árnyékolá­suk, határoló üvegfalaik hőszigetelése gondosabban és jobban megoldott. Az eltérő rendeltetés az oka annak is, hogy a télikertekben csak dísznövényeket, egzotikus növényeket helyeznek el fő­leg a kellemes hangulat megteremtése végett.

A télikert fogalmát tágabban kell értel­mezni, mert ma már sok esetben téli­kertnek nevezzük az olyan épületrésze­ket és belső tereket is, amelyekben ugyan nincs növényzet, de szinte valamennyi szabad felületük üvegezett, és így köz­vetlen kapcsolatot teremtenek a kör­nyező világgal, természettel. A lakóépülettől független, önálló építmé­nyek is lehetnek, de – főleg az utóbbi időben, amikor egy-egy épület megépí­tésére – kevesebb terület áll rendelkezésre általában összeépülnek a lakóépü­lettel, vagy egyéb célra szolgáló épülettel, sőt esetenként azok egyes helyiségeivel össze is nyithatók, vagy már eleve egy lég­teret alkotnak azokkal (1-5 – 1-6 ábra).

1-5. ábra. Télikert + lakás kapcsolata = napház Az évszakoknak megfelelő működési állapotok: 1 télen, nappal; 2 télen, éjjel; 3 nyáron, nappal; 4 nyáron, éjjel.

1-6. ábra. Napház télikerttel és használati meleg víz termelésére alkalmas berendezéssel 1 növényzet; 2 váz; 3 hőszigetelő üvegezés; 4 humusz; 5 hőszigetelés; 6 abszorber (kollektor); 7 használati hideg víz csatlakozása; 8 előremenő, 9 visszatérő vezeték; 10 tágulási tartály; 11 hőcserélő; 12 szivattyú; 13 automatika; 14 vezérlővezeték; 15 villamos tápegység; 16 bojler; 17 töltő-ürítő szelep; 18 használati meleg víz; 19 burkolat; 20 épület; 21 villamos pótfűtés; 22 üvegfal.

Az ún. napház a napsugárzás komplex hasznosítására az elmúlt évtized során alakult ki. Itt már nemcsak arról van szó, hogy a jól tájolt, megfelelően kialakított, nagy üvegfelületekkel juttatjuk érvényre a napsugárzás kedvező élet­tani, pszichológiai és felmelegítő hatá­sát, hanem a napsugárzás hőenergiáját napelemekkel, hőcserélőkkel és egyéb berendezésekkel úgy alakítjuk át más energiákká, hogy azok tárolhatók le­gyenek, így éjszaka és hidegebb idősza­kokban a tárolt energiával a Nap sugár­zási energiája pótolható, vagy párhu­zamosan más célokra is használható.

Alkalmassá tehető használati meleg víz előállítására, vagy az egyébként is meg­lévő fűtési rendszerrel kombinálva az épület fűtésére , vagy hőtároló közeg közbeiktatásával a nyári vagy a nappali hőenergia „elraktározására” (1-7 – 1-8. ábra).

1-7. ábra. Levegős rendszerű épülettemperáló rendszer hőtároló közeggel a) hőenergia-fölvétel (nappali); b) hőleadás (éjjel); 1 feketelemez kollektor; 2 üvegezett tető; 3 hőszigetelés; 4 légcsatorna; 5 ventilátor; 6 hőtároló közeg (gömbölyű élű kőzet); 7 elzárók; 8 épületfal; 9 tetőzet; 10 födémek.

1-8. ábra. Napház kombinált fűtési rendszerrel, hőtároló közeggel a) téli, fűtési periódusban; b) nyári, hűtési perió­dusban; 1 üvegfelület; 2 légjárat; 3 göngyölítő automata; 4 árnyékoló; 5 sín; 6 alsó beszellőző; 7 kollektor; 8 váltócsappantyú; 9 hőérzékélő; 10 automatikával működtetett nyitó- (és nyíló-) szerkezet; 11 hő­szigetelés; 12 légcsatorna; 13 ventilátor; 14 rácsos átszellőző; 15 akkumuláló kavicstömeg; 16 padozat; 17 alaplemez; 18 szellőző építmény; 19 zsalus szellőző.

1-9. ábra. Napház kombinált fűtési rendszerrel, közvetlen hő hasznosítással 1 biológiai tér (növények); 2 üveg; 3 humusz; 4 árnyékoló; 5 göngyölítő (automatikus); 6 hő elem (értékelő); 7 légjárat; 8 abszorber; 9 ventilátor; 10 automatika; 11 villamos tápegység; 12 vezeték; 13 hőszigetelés; 14 épület; 15 üvegfal (nyitható); 16 függöny; 17 fűtési légcsatorna; 18 levegős padlófűtés; 19 burkolat; 20 kazán; 21 radiátor; 22 előre­menő; 23 visszatérő fűtési vezeték; 24 tágulási edény; 25 kémény; 26 kandalló.

A napházak nemzetközi irodalma egy­re bővül, és mivel gazdaságosak, kü­lönböző változataik-főleg a nyugati or­szágokban – egyre inkább terjednek. A téma összetettsége folytán külön cikksorozatot igényelne, így a fejezetben bemu­tatott ábrákkal csak szemléltetjük a nap­házakat.

A növényházak, télikertek és napházak rövid ismertetésével segíteni kívántuk az olvasót a sorozat fejezetei közötti el­igazodásban, hogy könnyebben ki tudja választani a céljainak és igényeinek leginkább megfelelő építményfajta csoport­ját, típusát.