Hőszigetelés

Homlokzati nyílászárók és üvegfelületek szigetelése

Ablakok és ajtók

Energetikai szempontból az épületek külső határolói nem mások, mint a falak, és ezekre fordítjuk a legnagyobb gondot. Pedig az ajtók, ablakok éppúgy határoló szerkezetek, amelyekre szintén oda kell figyelni, mint az energiatakarékosság fontos eszközeire (6.1-6.2 ábrák).

Az épületet, az ablakot érő szél­hatás

6.1 ábra. Az épületet, az ablakot érő szél­hatás (légnyomáskülönbség), (vizsgá­landó); a) épület; b) ablak esetén; 1 tok és fal között; 2 nyílókeret és tokkeret között; 3 üveg és fogadókeret között; 4 üveget érő dinamikus terhelés.

Az ablakszerkezetet érő filtrációs hatások elleni védelem

6.2 ábra. Az ablakszerkezetet érő filtrációs hatások ellen megfelelő szerkezeti kialakítással és beépítéssel védekezni lehet. Filtrációs irányok és helyeik: A fal/tok; B tokkeret/szárnykeret; C üveg/ befogadókeret; 1 tokkeret; 2 szárnykeret; 3 üvegezés; 4 rugalmas réskitöltő hőszi­getelés; 5 külső lég- és vízzáró takarópro­fil; 6 beépített légzáró (gumi) profil(ok); 7 plasztikus lég- és vízzáró tömítés (szalag); 8 tisztíthatóságot biztosító (rugal­mas) fugatömítés.

Energiamérleg

Az üvegezett (transzparens) nyílászárók energiamérlege igen sok tényező függ­vénye.

Az energiamérleg összetevői a következők:

  • transzmissziós hőveszteség;
  • a sugárzási nyereség és veszteség;
  • légcsere a működési és beépítési hézagokon át;
  • a hőérzetre gyakorolt közvetlen ha­tások, illetve az ezek ellentételezéséhez szükséges energiaáramok;
  • a természetes megvilágítás.

Az ablakok transzmissziós veszteségei

A transzmissziós veszteségek három összetevő eredőjeként foghatók fel: az üvegezés, a keret és a beépítés veszte­ségeinek összegeként.

Az üvegezést illetően alapvető kérdés a rétegek száma. Miután magának az üvegtáblának a hővezetési ellenállása igen kicsi, a hőátbocsátási tényező első­sorban az üvegtáblák közötti légréteg vastagságától, annak függőleges mére­tétől, valamint a hőátadási tényezőktől függ. Az üvegezés rétegszámának növelé­se – akár a meglévő ablakok kiegészítése háromrétegűvé – a hőszigetelés javításá­nak hagyományos módja. Ugyancsak javítja a hőszigetelő képességet a légréteg helyett különleges gázok alkalmazása és az üvegek speciális bevonatozása.

A „hőátadás” – azaz a felület és a kör­nyezet közötti hőcsere – valójában két folyamatból tevődik össze: a tényleges hőátadásból, ami a felület és a levegő közötti hőcserét jelenti, valamint a sugárzásos hőcseréből, ami a felület és más felületek (talaj, épület, felhőzet, a leve­gőben lévő vízgőz) között játszódik le. E két dolgot a számítások egyszerűsítése végett a tervezési gyakorlatban együtt kezeljük, egy megfelelő értékű látszóla­gos hőátadási tényezőt alkalmazva, de ha az energiamegtakarítás lehetőségeit keressük, akkor az egyes tényezőket külön-külön kell vizsgálni.

A külső felületeken a hőátadás – a szél hatása miatt – nagyobb arányú, a belső felületeken pedig a hőátadás és a sugár­zás nagyjából azonos arányú. A hom­lokzati ablakoknál és az üvegezéseknél alkalmazott energiatakarékossági meg­oldásokban legnagyobb számban a dupla vagy háromrétegű üvegezést alkalmazzák (6.3- 6.9 ábrák).

Homlokzati bejárati ajtót mint járható ablakot érő hatások

6.3 ábra. Homlokzati bejárati ajtót mint járható ablakot érő hatások 1 tokkeret; 2 ajtószárny; 3 lábazati rész; 4 tömítő és légzáró körkörös szalag; 5 cseppentő vízorr; 6 vízmentes felület; 7 fagyhatár elméleti vonala; 8 hőszigetelés; 9 belső pára kondenzáció által veszélyez­tetett felület; 10 rugalmas hőszigetelő kap­csolat; 11 hőhídmegszakító hőszigetelés az épületszerkezetben; 12 áthidaló; 13 épületet érő csapadék útja; 14 fagypont feletti állandó hőmérsékletű épületszerkezet.

Szekcionált, hőszigetelt garázs­kapu szerkezeti és hőtechnikai kereszt­metszete

6.4 ábra. Szekcionált, hőszigetelt garázs­kapu szerkezeti és hőtechnikai kereszt­metszete, beépített állapotban; 1 hőszigetelt kapuelem; 2 tényelem (kapuval azonos hőtechnikai keresztmet­szettel); 3 légzáró tömítő profil; 4 alsó lég­záró gumicsík; 5 elméleti fagyhatár vonala; 6 épületet érő csapadék vonala (amely ellen védekezni kell); 7 kávafal; 8 padozat.

 Faablak ideális fal kapcsolata

6.5 ábra. Faablak ideális fal kapcsolata, ahol a hőtechnikailag fontos (elméleti) fagyhatárvonal egy síkba esik; a) egyhéjú főfal esetén; b) kéthéjú, közbenső hőszigetelésű fogadófalnál.

Megszakításos fémablak

6.6 ábra. Hagyományos épületszerkezetű határolóba beépített hőhíd megszakításos fémablak kapcsolata az épület külső, kiegészítő hőszigetelő rétegével

Homlokzati ablak (és ajtó) össze­tevő elemei együttesen adják

6.7 ábra. Homlokzati ablak (és ajtó) össze­tevő elemei együttesen adják a (l0/h0) transzmissziós hőveszteséget. A fontosabb hazai gyártók termékeiből kiemelt jó példák a) faablak; b) műanyag ablak; c) alumíni­umablak, hőhídmegszakítóval; 1 tokkeret; 2 szárnykeret; 3 hőszigetelő üvegezés; 4 fogadó épületszerkezet és nyílászáró közötti rugalmas és hőszigetelő kitöltés; Transzmissziós veszteség megállapítása: a) üvegezés Üf; b) szárny- és tokkeret Tf; c) beépítési rugalmas kapcsolat r. E három rész együttesen (Üf + Tf + r) adja meg a hőtechnikai névleges méretű ablak I0/h0 transzmissziós értékét, a teljes ablakra vetítve.

Tetőablak kiemelkedő keretének beépítési csomópontja

6.8 ábra. Tetőablak kiemelkedő keretének beépítési csomópontja. Ahol a keret és tetőfödém csatlakozik, ott a kávabélés belső felületi hőmérséklete nem eshet alá a kondenzációs határnak, mert ellen­kező esetben a pára kicsapódik.

Típus ablakrendszerek alsó lég­- és csapadékzáró szárnykapcsolata

6.9 ábra. Típus ablakrendszerek alsó lég­- és csapadékzáró szárnykapcsolata egy, illetve kettős légzáróval és kiegészítő biztonsági üvegréteggel, amely néhány %-kal javítja az üveg transzmissziós értékét. A többszörös légzáró tömítéssel a keretrés transzmissziós hőátbocsátási értéke (általában) kétszeresére javul.

Az üvegezések anyagát hozzáértő szakember véleménye és számítása alapján kell kiválasztani, mert a hőtechnikai, vagyis transzmissziós veszteségük nagy­mértékben eltérnek egymástól.

Ezek té­nyezői közül meghatározó fontosságúak:

  • az üvegrétegek száma;
  • az üvegrétegek közötti légrés: vastagsága; töltete (normál vagy gáz);
  • a tábla mérete;
  • az üvegréteg vastagsága;
  • a kapcsoló egyesítő rendszer típusa, illetve fajtája;
  • az alkalmazott bevonati rendszerek (pl. fóliák).

A belsőtéri fűtési hőveszteség csök­kenthető, ha a kifelé irányuló sugárzásos hőleadást, azaz az emissziós tényezőt csökkentjük. Ennek hatása főleg olyan szerkezetek esetében jelentős, ame­lyeknek a hővezetési ellenállása kicsiny, ezért kis emissziós tényezőjű felület bevonatolást elsősorban üvegezéseken és mozgatható, éjszakai hőszigetelést szolgáló társított szerkezeteken-az üveg­táblák közötti vékony fóliákon-alkalmaz­nak. A látható fény tartományában ezen fóliák átbocsátási tényezője jó, a termé­szetes világítást nem zavarják.

A rövid infratartományban az átbocsátási tényező alacsony, ez a téli napsugárzási hőnyereséget némileg csökkenti, de egyúttal a nyári hőterhelést is mérsékli. 3 μ m feletti hullámhosszaknál a visszaverési tényező ~0,8, az áteresztés 0, az abszorp­ciós = emissziós tényező ~ 0,2, azaz igen kicsiny lesz a felület sugárzásos hőleadása. Ennek következtében a hőátbo­csátási tényező is csökken.

Külön hangsúlyozandó, hogy a kis emissziós tényezőjű felület bevonatolás az üvegezés által a hosszú hullámú infra­vörös tartományban kisugárzott energiaáram, azaz a hőveszteség csökkentését célozza. Nem tévesztendő össze azokkal a „hővédő” bevonatokkal és egyéb tech­nikákkal, amelyek az üvegezésen át a helyiségbe bejutó sugárzás, azaz a nyári hőterhelés csökkentésére szolgálnak.

Nemesgáztöltésű üvegezések

A nemesgázok közül az argon vi­szonylag könnyebben nyerhető ki a le­vegőből. Egy és két légrétegű üvegezés hőátbocsátási tényezője kis emissziós tényezőjű felületbevonattal és 15 mm vastag gázréteggel, argonfeltöltés esetén k = 1,5 W/(m2K), kripton feltöltéssel k = 1,1 W/(m2K). Háromrétegű üvege­zéssel, két kis emissziós tényezőjű felületbevonattal és argonfeltöltéssel k = 0,9 W/(m2K), kriptonfeltöltéssel a szenzációsan kedvező k = 0,7 W/(m2K) hőátbocsátási tényező érhető el, míg a látható fény tartományában az át­eresztési tényező mindössze 0,57-0,67. Hasonló eredmény érhető el olyan mó­don is, hogy csak két üvegtáblát alkal­maznak, de azok közé még egy vagy két kis emissziós tényezőjű felület bevonatolással ellátott fóliát feszítenek.

Keretelemek és tokok

A homlokzati nyílászárók tok- és szárny-kereteinek anyaga, illesztése tökéletes szerkezeti csomópontjaik révén – még ha többszörös ütközésre is terveztük – hőtechnikai szempontból nem, vagy csak ritkán érik el az üvegezés értékét. A tok- és szárnyszerkezetek geometriai formálásuk és anyaguk okán egyaránt „hőhídkockázatot” jelentenek. A fakeretek és a különböző megszakító betétes, „hőhídmentes” fa-fém és műanyag-fém kombinációk előnyös tulajdonságai jól ismertek.

Különösen nagy az a vonal menti hő­veszteség, amely az üvegtáblák közötti fém távtartó lécek miatt alakul ki. Ez a vesz­teség habüveg távtartók alkalmazásával vagy az üvegezés keretbe való mélyebb besüllyesztésével jelentősen mérsékel­hető (6.10-6.18 ábrák).

 Típus bejárati- és erkélyajtók összetevő elemei

6.10 ábra. Típus bejárati- és erkélyajtók összetevő elemei eleget tesznek a hő­technikai követelményeknek, azaz a tők­és szárnykeretek, valamint a betétrészek; a) hőszigetelő üvegezés; b) tömbösített rétegszelvényű fa; c) fa, közbenső hőszi­getelő réteggel (DUFA típus).

Egyedi bejárati ajtók magasabb hőtechnikai (és esztétikai) igényekhez

6.11 ábra. Egyedi bejárati ajtók magasabb hőtechnikai (és esztétikai) igényekhez; a) hármas hőszigetelő üvegezéssel; b) be­tétbe vastagított hőszigetelő réteggel; c) tömör fa- és fémbetéttel, hőszigetelési és vagyonvédelmi szempontból egyaránt kiváló.

Homlokzati nyílászárók tők­és szárnykeretének légzáró kapcsolata

6.13 ábra. Homlokzati nyílászárók tők­és szárnykeretének légzáró kapcsolata a) kettős, szárnyhoz kapcsolt; b) kettős, tok­hoz kapcsolt; c) kettős, tokhoz és szárnyhoz kapcsolt; d) egyes tokhoz és szárnyhoz kapcsolt légzáró tömítővel.

Szekcionált kapuelemek tömítő profiljai

6.14 ábra. Szekcionált kapuelemek tömítő profiljai; a) nyitott, üzemi állapot; b) zárt állapot.

Fakapuk és ajtók alsó (küszöb) légzárása

6.15 ábra. Fakapuk és ajtók alsó (küszöb) légzárása a) nyílószárnyak peremréssel és ütköző peremmel; b) emelkedő szárnyak, alsó kapcsolt gumihengeres; c) kettős légcellás gumiprofilos tömítéssel.

 Fémkapuk és ajtók alsó (küszöb) légzárai

6.16 ábra. Fémkapuk és ajtók alsó (küszöb) légzárai a) peremréssel és ütköző peremmel; b) alsó kapcsolt gumihengeres; c) kettős légcellás gumirudazatú tömítéssel.

Eltérő belső hőmérsékletű terek közötti nyíló ajtószárnyak

6.17 ábra. Eltérő belső hőmérsékletű terek közötti nyíló ajtószárnyak alsó légzárása; a) egyes csúszó; b) kettős gumicellás pro­filok beépítésével.

 Ablakok külső könyöklő burko­latának helyes kapcsolata

6.18 ábra. Ablakok külső könyöklő burko­latának helyes kapcsolata különböző beépítési módban, tökéletes hőszigete­lési, illetve víz- és légzárási kialakítással a-b) normál ablak tok/fal; c-e) redőnysín vezető profil kapcsolattal; e) vaktokkal szélesített kávabélés.

A beépítésnél, a kávák, párkányok, kiváltók mentén kialakuló hőhidakat megállapodás szerint, a befoglaló fal­szerkezetek méretezése során vesszük figyelembe.

Beépítések

A homlokzati nyílászárók gyártása üvegezéssel együtt napjainkban csak­nem 90-95%-ban nagyüzemileg folyik, a minőségi ellenőrzés – a verseny miatt – a gyártó érdeke és kötelezettsége. Fontos a betervezés és a kiválasztás, majd a beépítés.

A beépítés minősége a fogadófal, illetve határoló keretelem kapcsolására szűkül. Egy rosszul beépített ablak vagy bejárati ajtó hőtechnikai szempontból nem csak a rosszul alkalmazott tömítő hőszigetelésen múlik, hanem a pontos záródáson. A tokszár függőlegestől eltérő falkapcsolata révén a nyílószárny egyenletes – vonal menti – légzárása óriásit romlik.

Az ablakok beépítése régen a falazással egyidejűleg történt, száraz kapcsolással, bevakolt hézaggal, téglasoronkénti be-szegezéssel. Ez a megoldás már a múlté, hőtechnikai szempontból és minőségének megtartása érdekében az ablakokat csak szerkezeti épületbe lehet beépíteni. Beépítési méreteként elegendő a nyílászá­ró névleges és tényleges mérete közötti 1-1 cm-es munkahézag. A beépítés horgonylemezes rögzítéssel, majd a tok­keret körkörös légzáró hőszigetelésével a legegyszerűbb és egyben a legjobb is. A beépítés stabilitását biztosító hor­gonylapocskák lehetőleg az ablakoktól befelé nyúljanak, így kevésbé alakulnak ki a „mini” hőhíd(ak).

A beállított nyílászárók tok körüli légtömörségét – amely hőszigetelés szempontjából igen lényeges -, legjobban a helyszíni habosítású (PUR) anyagok tartósítják, de használható ásvány gya­pot vagy bituráncsík is. A PUR-habos kitöltés további előnye, hogy a felületi tapadás akkora, hogy az már önmagában megtartja a nyílászárót, ráadásul a PUR-hab – a belső feszültségéből adódó rugalmassága révén – hűen követi a fa-vagy fémablak száradásából, illetve hőtágulásából adódó alakváltozásokat.

Utólagos energia­takarékossági módszerek

Az épületek elöregedésével párhuza­mosan még inkább elhasználódnak a homlokzati nyílászárók. Ennek oka ket­tős: egyrészt készítésükkor egészen mások voltak a hőtechnikai követelmények, másrészt a fa száradása, méret- és alakvál­tozása szintén jelentős romláshoz vezet.

Az ablakok nyílószárnya és tokszerke­zete közötti tömítő (záró) profil beépítése, a tok és fal közötti vékony nyílások elasztikus anyaggal való kitöltése, az üvegezések rétegszámának növelése, az ablak mellvédfalának és az ablakdesz­kázatnak, fűtőtest felőli oldalának kiegé­szítő hőszigeteléssel való ellátása – mind hasznos takarékossági intézkedés, de egyikkel sem érhető el az, ami egy új ház és új ablak esetén lehetséges.

Az erkélyajtó és ablak vagy egybekapcsolva készül

6.19 ábra. Az erkélyajtó és ablak vagy egybekapcsolva készül, vagy sorolóléccel utólag kapcsolható össze; nézetrajz, csomóponti A-B-C-D jelekkel.

 Az egymáshoz kapcsolt ablak és erkélyajtó sorolóléces csomópontja

6.20 ábra. Az egymáshoz kapcsolt ablak és erkélyajtó sorolóléces  A jelű csomó­pontja; a) egyszerű, tömítetlen összeépítés; b) tö­mített összeépítés; c) tömített takaróléces összeépítés: 1 ablak; 2 soroló profil; 3 szilikonos csík; 4 ragasztott felületi légzárás­sal; 5 takaró profilléc.

Ablakbeépítés B jelű falkap­csolata

6.21 ábra. Ablakbeépítés B jelű falkap­csolata; a) közvetlen ütköztetésű; b) kávás falba tokszélesítéssel; 1 ablak-tokkeret; 2 tokszé­lesítés profilozott léccel; 3 belső takaróléc; 4 helyszíni habosítású rugalmas kapcsolás; 5 kapocselem; 6 tipli + facsavar; 7 szálas vagy habszivacs réskitöltés; 8 rugalmas fugázás; 9 fogadó főfal.

Erkélyajtó C jelű, alsó kapcso­lata

6.22 ábra. Erkélyajtó C jelű, alsó kapcso­lata talajon fekvő padló esetén; 1 erkélyajtó; 2 hőszigetelés (hablemez); 3 tokmagasító támaszelem; 4 felhajtott vízszigetelés; 5 elasztikus fugakitöltés; 6 alul perforált „L” aluprofil küszöbhöz szegezve; 7 aljzat; 8 erkélyburkolat; 9 dilatá­ciós hőszigetelés; 10 szegőléc; 11 vízszige­telés; 12 padozati hőszigetelés; 13 techno­lógiai fóliateríték (csak szükséges esetben); 14 aljzatbeton; 15 padozati burkolat.

Erkélyajtó C jelű, alsó csomó­ponti változata

6.23 ábra. Erkélyajtó C jelű, alsó csomó­ponti változata; 1 erkélyajtó tokküszöbe; 2 hablemez hőszigetelés; 3 sarokléc; 4 vízszigetelés; 5 padozati hőszigetelés; 6 aljzatbeton; 7 burkolat; 8 ragasztó (ágyazó) réteg; 9 elasztikus fugazárás; 10 vízszigetelés ki­egészítő gallér; 11 lejtéskiképzett aljzatbeton; 12 (flex) ragasztóréteg; 13 erkélyburkolat.

Ablak alsó, D jelű parapet fali kapcsolata

6.24 ábra. Ablak alsó, D jelű parapet fali kapcsolata, tokmagasító nélkül; 1 ablak; 2 vízmentes ragasztás; 3 szegezés; 4 főfal; 5 lejtést képező anyag; 6 könyöklő bádogozás; 7 alsó tokrögzítés; 8 helyszíni habosítású hőszigetelés; 9 ablakdeszka­ vendégprofil; 10 dübel/facsavar; 11 (filc vagy) perlithabarcs-alátét kivakolása; 12 ablakdeszka.

Ablak alsó, D jelű csomópontja tokszélesítéssel

6.25 ábra. Ablak alsó, D jelű csomópontja tokszélesítéssel és előregyártott könyök­lővel; 1 ablak; 2 elasztikus – vízmentes réskitöltés; 3 mozgási rés; 4 ágyazó habarcsréteg; 5 kő (műkő) ablakkönyöklő; 6 tokszélesítés; 7 rugalmas tok/fal kapcsolata; 8 rugalmas fugakitöltés; 9 kapcsolóelem; 10 hőszigetelő habarcskitöltés; 11 kerámia parapetburkolat.

Ablak és homlokzati kiegészítő hőszigetelés kapcsolata

6.26 ábra. Ablak és homlokzati kiegészítő hőszigetelés kapcsolata, kávacsomópont 1 ablak; 2 fogadófal; 3 tipli + facsavar; 4 tokrögzítő pánt; 5 szegezés; 6 réskitöltés hőszigetelővel; 7 fuga elasztikus külső­-belső lezárása; 8 utólagos vakolat-ki­egészítés; 9 takaróléc; 10 parapetdeszka; 11 méretezett hőszigetelés; 12 légrés nélküli falazott homlokzati téglaburkolat.

Ablakok alsó víz- és légzáró kapcsolata

6.27 ábra. Ablakok alsó víz- és légzáró kapcsolata a fogadófalhoz, külső fém ablakkönyöklővel; a) egyszerű lehorgonyzott bádogszegővel; b) kapocsszegővel; c) deszka hordozóvázú könyöklőre; d) extrudált profilú alumínium profilszelvénnyel; 1 fogadófal; 2 ablak; 3 helyszíni habosítású hőszigetelés; 4 ék; 5 normál ablakbádog; 6 típus extrudált aluprofil; 7 vízorr; 8 lehorgonyzó huzal; 9 szegezés (fugába); 10 rögzítő szegélybádog; 11 tiplizés; 12 rögzítő szalaglemez; 13 deszkaaljzat; 14 szálas hőszigetelés; 15 lejtős habarcskikenés.

Tetőablak és tetőfödém kap­csolata

6.28 ábra. Tetőablak és tetőfödém kap­csolata (kereszt- és hosszmetszet); 1 VELUX tetőablak; 2 ólomlemez gallér; 3 keretbádog; 4 hátbádog; 5 támasz; 6 kondenzvízzel terelő profil; 7 szivacs sávlemez; 8 rátét szalag; 9 tetőfólia keretbélés; 10 te­tőfólia; 11 tetőfedés; 12 légrés; 13 káva hőszigetelés; 14 szarufa; 15 tetőléc.

Ablak tokkeret-falkapcsolat réseinek kitöltése helyszíni habosítású (pur) hőszigetelővel

6.29 ábra. Ablak tokkeret-falkapcsolat réseinek kitöltése helyszíni habosítású (pur) hőszigetelővel.

Ablak és falkapcsolat ásvány­gyapot hőszigetelő csíkkal

6.30 ábra. Ablak és falkapcsolat ásvány­gyapot hőszigetelő csíkkal.

Ablak és fal­kapcsolat rugalmas kitöltése

6.31 ábra. Ablak és fal­kapcsolat rugalmas kitöltése a) kör keresztmetszetű habszivacs tömítő csík­kal; b) majd rugalmas fuga lezárással.

Az ezredforduló ablakainak energetikai jellemzői

Az építéstechnikában soha ekkora fejlődés nem volt, mint évezredünk utolsó évtizedében. Ebből is mindent megelőz az ablakok fejlesztése – számszerűségi és energetikai vonatkozásában egyaránt. Nem az alapelv változik, csak a tech­nikai és konstrukciós kialakítások cél­szerűbbek (6.35-6.36 ábrák).

A következőkben az európai tech­nikai újdonságok között mutatunk be néhányat. Egy nyugat-európai cég fejlesztette ki a 0,5 „k” tényezőjű ablakot, amelyben az újdonság az, hogy az ablakszárnyak hőszigetelő profilja kívülről fenyőfa, belül pedig hőszigetelő poliuretán mű­anyaghab. Az ablakszárny k-értéke kb. 0,5 W/(m2K). Hármas üvegezéssel szerelve k = 0,4, kettősnél 0,7 W/(m2K)! Ez lehetővé teszi, hogy ez az épületelem passzív, alacsony energiás vagy nullaenergiás házakban beépítésre kerülve, az ablak hőszigetelése a faléval legyen egyenértékű.

A megfelelő ablak belső felületének hőmérséklete kedvezőtlen időjárási vi­szonyok esetén is 15 °C felett található, vagyis a páralecsapódási küszöbérték felett. A hősugárzás mértéke az ablak közelében jelentősen csökken, és elke­rülhető, hogy a belső térben konvekció (visszaáramlás) keletkezzen.

Egy svájci cég fűtött ablakokat tervez, illetve gyárt, amelyeknek az a legfőbb jellemzőjük, hogy villamos fűtéssel ren­delkeznek, oly módon, hogy a fűtőtest közvetlenül az ablakkeretbe került elhelyezésre. A fűtőelemek folyóméterenként kb. 12-18 Watt energiát vesznek fel. A hővezetés útján a hőszigetelő üveg­táblákba jut, majd onnan a belső térbe kisugárzik. Előfeltétele ennek a mód­szernek a nagy hőszigetelő képességű ablakok és külső épületszerkezeti elemek alkalmazása, amelyek esetén a Moduline-ablakrendszer igen jól bevált. Az egész évi fűtési igényt három fűtési időszakon keresztül, 12,2 kWh/m2 értéken sikerült tartani. Az ablak előtti térben ülve a helyiségben tartózkodónak az az érzése, mintha egy nagy kiterjedésű, átlátszó cserépkályha mellett tartózkodna.

Ez a Moduline-faablakrendszer „ab­lakfűtési és szabályozási technikával” került felszerelésre. A túlfűtést megaka­dályozandó a reluxa zsalulemezei auto­matikusan bezáródnak. A huzatmentes légcserét beépített szellőzőrendszer teszi lehetővé.

Kísérletek folynak olyan üvegezések­kel, amelyekben a két üvegtábla között vákuum van. A megoldandó feladatot a tömörséget és kellő mechanikai ellen­állást biztosító szegély, az üvegek közötti távtartók és az ezek miatti hőhídhatás problémája jelenti.

Ablakokkal kapcsolatos utóla­gos energiatakarékossági intézkedések 1Ablakokkal kapcsolatos utóla­gos energiatakarékossági intézkedések 2

6.32 ábra. Ablakokkal kapcsolatos utóla­gos energiatakarékossági intézkedések, lehetőségek; a) tokkeret és nyílószárny közötti rugalmas szalag behelyezése; b) tok/fal közötti rések szilikonos kitöltése; c) fűtőtest ablak felőli rész kiegészítő hőszigetelés behelyezése; d) további üvegréteg beépítése.

Tömítőprofil változatok

6.33 ábra. Tömítőprofil változatok.

Eltérő hőmérsékleti igényű he­lyiségek közötti ajtók

6.34 ábra. Eltérő hőmérsékleti igényű he­lyiségek közötti ajtók, illetve bejárati ajtók utólagos légzáró szalagjainak beépítése; a) tokkerethez; b) küszöbrészhez; 1 ajtó­szárny; 2 tok; 3 záróprofilhoz hordozó borda; 4 öntapadó szalag; 5 kapcsolt csőprofil; 6 kapcsolt szárnyprofil.

Harmadik üvegréteg utólagos beépítése

6.35 ábra. Harmadik üvegréteg utólagos beépítése hagyományos kapcsoltszár­nyú ablakban.

Kapcsolt gerébtokos ablak mintájára készült hármas (2+1) üvege­zésű ablak

6.36 ábra. Kapcsolt gerébtokos ablak mintájára készült hármas (2+1) üvege­zésű ablak (főként épületfelújításnál és műemléki környezetű házaknál).

Árnyékolók és energetikai hatásuk

Az árnyékoló szerkezetről sokaknak csak a nyári nap elleni védelem jut eszébe, pedig ezek szerepe télen is lehet hasonlóan pozitív hatású. Természetesen a rosszul alkalmazott vagy beépített árnyékoló – főként télen-negatív hatást is kifejthet az épületre és a fűtött térre nézve egyaránt.

Az árnyékolók lehetnek:

  • fix építésű,
  • mozgatható és
  • kiegészítő rétegelemek, amelyek az épületek ablak-, illetve üvegfelületén kívül, belül vagy az üvegek közé építve fejtik ki hatásukat.

A mozgatható árnyékoló szerkezet nemcsak a naptényezőt, hanem a hő­átbocsátási tényezőt, a hőszigetelést is módosítja. Részben maga az ár­nyékoló szerkezet, részben pedig az ár­nyékoló szerkezet és az üvegezés közötti légréteg fejt ki szigetelő hatást, ami egyes esetekben igen jelentős is lehet. A légrés jobban szigetel, ha zárt – ez a társított szerkezet éleinek meg­vezetésével lehetséges.

A mozgatható árnyékoló szerkezetek értelmes használatával energetikai elő­nyökhöz juthatunk. Télen, nappal az ár­nyékoló szerkezet „nyitott” állapotban van, nem mérsékli a helyiségbe jutó sugárzási energiát. Télen, éjszaka, „csukott” állapotban viszont csökkenti a hőátbocsátási tényezőt, és ezzel a vesz­teséget, nyáron pedig a helyiség túlzott felmelegedése ellen véd.

Számításainkban ezt a körülményt úgy vehetjük figyelembe, hogy az üvegezett szerkezet eredeti hőátbocsátási tényezője helyett a „nyitott” árnyéko­lóval kombinált szerkezet „éjszakai” hőátbocsátási tényezőinek számtani középértékét vesszük figyelembe. Az árnyékoló szerkezetek vizsgálatá­val párhuzamosan a gyakorlatiasság, a gyakorlati megvalósítás legalább annyira fontos, mint a kiválasztás, hogy a döntés közelebb kerüljön az adott helyzetben lehetséges legjobbhoz. A legelső vizsgálati kérdés maga az ab­lak és az üvegfelület, hogy önmagában mennyire terheli hővel a belső teret nyáron, és mekkora a hőveszteség té­len, bentről kifelé (6.37 ábra).

z ablakot érő nyári sugárzási hőterhelési érték csökkentésének mód­szerei 1z ablakot érő nyári sugárzási hőterhelési érték csökkentésének mód­szerei 2

6.37 ábra. Az ablakot érő nyári sugárzási hőterhelési érték csökkentésének mód­szerei; a) árnyékolatlan ablak a kiindulási alapérték; b) redőnnyel; c) zsalutáblával; d) nyitható vagy fix kagylós árnyékoló; e) épület síkja elé tolt táblás; f) a kilátást biztosító, de a nap­sugárzástól védő épülethomlokzati lég­áramlással hűtött táblás megoldásban (%-os érték ± 5%-ban eltérő lehet).

Az épület homlokzati síkjához kapcsolt árnyékolók igen jelentős mértékben, akár 1/3-ára is csökkenthetik a Nap sugár­zását, illetve hőterhelését a belső tér felé. A legelterjedtebb reluxáktól nem várhatunk annyit, mint remélnénk, mert tulajdonképpeni hatásukat csak az épü­leten kívüli elhelyezéssel fejthetik ki. Ez a megoldás viszont kissé körülményes, kívülre már csak a merev laplamellás, ún. „zsaluzia” szerelhető fel, aminek költ­sége viszont többszörös (6.38 ábra).

Árnyékoló reluxák és zsaluziák ablakhoz viszonyított helye

6.38 ábra. Árnyékoló reluxák és zsaluziák ablakhoz viszonyított helye a) helyiségen belül; padozattól mennyeze­tig; b) ablaknyílásba, belülről; c) két üveg­réteg közé; d) ablaknyílásba kívülről; e) homlokzati sík elé kapcsoltan.

Az ősi árnyékoló szerkezet, a zsalu­tábla mindmáig megőrizte helyét az építészetben, árnyékoló és építészeti formaelemként egyaránt. Nyári és téli hatásuk energetikai szempontból szá­mottevő (6.39-6.40 ábrák).

Kiváló védelmet biztosít az ab­lakra szerelt táblás zsalugáter

6.39 ábra. Kiváló védelmet biztosít az ab­lakra szerelt táblás zsalugáter: nyári sugárzásterhelés; téli gyors lehűlés ellen, valamint vagyonvédelmi szempontból; a) tömör, táblás; b) fixlamellás változatokban.

Hőszigetelt redőnyszekrény beépítése 1Hőszigetelt redőnyszekrény beépítése 2

6.40 ábra. Hőszigetelt redőnyszekrény beépítése; a) vakolt homlokzat esetén; b) fokozott hővédelemmel ellátott épületnél; c) burkolótég­lával készülő homlokzatnál; 1 SCHWENK-DW; 2 SCHWENK-ST; 3 SCHWENK-KL hőszi­getelő redőnyszekrény; 4 vakolathordozó élprofil; 5 burkolati élprofil; 6 fenolgyanta kötésű faforgács lemez, mint „hordozó” borda; 7 vakolattartó köpenylemez; 8 gör­dülő redőnytengely; 9 göngyölítő tárcsa; 10 redőnypáncél; 11 vezető profilléc; 12 ablak; 13 magasító-soroló profil; 14 szorító szalag­lemez; 15 kapcsoló „Z” profil; 16 betonozó horony; 17 kiegészítő hőszigetelés; 18 ajtó látszó lemeze; 19 hőszigetelt szerelő­ajtó; 20 gurtni (heveder); 21 ragasztóréteg; 22 „Protektor” vakolóprofil; 23 ágyazó-habarcs; 24 téglaburkolat; 25 vasbeton koszorú; 26 polisztirollemez-hőszigetelés; 27 Heratekta; 28 ragasztóhabarcs; 29 üveg­szövet; 30 vakolat; 31 felületi nemesvakolat; 32 vezető bak; 33 filctömítés; 34 facsavar­kapcsolás.

Ugyanúgy elterjedten használtak a re­dőnyök, mint árnyékolók. Tulajdonképpen ez az árnyékolási forma a legkényesebb, mert a rosszul beépített redőnyszekrény hővesztesége sokszorosa lehet a redőny­mező által produkált értéknek – legalábbis téli időszakban. A redőnyöknek tehát az a hátrányuk, hogy – a jó nyári árnyékoló (és szabályozható) hatásuk mellett – a rosszul megválasztott redőny­szekrény télen negatív hatású az éves energiamérlegre nézve. Lényeges szem­pont, hogy redőnyt és a redőnyszek­rényét úgy kapcsoljuk az ablakhoz és a homlokzati falhoz, hogy azon filtrációs rés és hőhíd csak a minimálisabb mértékben jöhessen létre.

Emelkedő és felnyitható táblás ablakzsalu

6.41 ábra. Emelkedő és felnyitható táblás ablakzsalu univerzális használata hatékony védelmet biztosít nyáron és télen egya­ránt; bentről kifelé és kintről befelé is.

agyományos, fogyatékos hő­szigetelésű redőnyszekrény

6.42 ábra. Hagyományos, fogyatékos hő­szigetelésű redőnyszekrény hőszigete­lés-kiegészítéssel.

Redőnyszekrényes ablak alkalmazása

6.43 ábra. Redőnyszekrényes ablak alkalmazása üreges beton falazati rendszerhez; 1 falazati elem; 2 vékony falazóhabarcs; 3 vasalt redőnyszekrény – áthidaló zsalu­elemként; 4 kiegészítő hőszigetelő réteg; 5 vékonyvakolat; 6 üvegszövet (10-10 cm) túlnyúlással; 7 homlokzati vakolat; 8 kávabé­lés; 9 redőny, gördülő henger; 10 redőny­páncél; 11 levehető hőszigetelt kagylóelem

Ablakszemöldök kőlap burko­lata és korszerű hőszigetelésű redőny­szekrény-kapcsolata

6.44 ábra. Ablakszemöldök kőlap burko­lata és korszerű hőszigetelésű redőny­szekrény-kapcsolata 1 kőlap burkolat; 2 fúrt csap; 3 rugalmas füg­gesztő; 4 tartókapocs; 5 rugalmas nyakelem; 6 függesztőrúd; 7 teleszkópelem; 8 horgony­csavar; 9 szintbeállító; 10 dübel; 11 hőszigete­lés (pl. THERWOOLIN); 12 hőszigetelt redőny­szekrény; 13 légrés; 14 takaróprofil; 15 redőny; 16 ablak; 17 vésett fészek; 18 főfal; 19 koszorú.

Télikertre kapcsolt rollszerű, külső árnyékoló

6.45 ábra. Télikertre kapcsolt rollszerű, külső árnyékoló csökkenti a belső teret érő (nyári) nagyfokú hőterhelést.

Teraszok és mö­götte lévő helyiség árnyéko­lása „feszített” árnyékolóval

6.46 ábra. Teraszok és mö­götte lévő helyiség árnyéko­lása „feszített” árnyékolóval.

A télikert önmagában energia­takarékossági eszköz

6.47 ábra. A télikert önmagában energia­takarékossági eszköz, mert: ősztől tavaszig temperálja a mögötte lévő teret, helyiségeket; árnyékoló használata mellett szabályoz­ható lesz a nyári hőterhelés.

Terasz és épülethelyiség ár­nyékolása fix rácso­zató árnyékolóval

6.48 ábra. Terasz és épülethelyiség ár­nyékolása fix rácso­zató árnyékolóval.