• hőcserélő

Hogyan alakítsuk ki a faház belső terét és szellőztetését? [TIPPEK]

A faházak automatikus levegőcseréjé­ről szellőztető és légcserélő berendezé­sek gondoskodnak. A mai házaknál ezt általában központilag a tetőtér­ben elhelyezett, hőcserélős készülékkel biztosítják. A készülék maga hő- és hangszigetelt, acéllemez burkolatú, beépített szívó és kifúvó ventillátorok­kal, levegőszűrővel, hőcserélővel, sza­bályozástechnikával és légkondicioná­lóval.

A külső levegőt a szívó ventilláto­rok beszívják, a légszűrő megtisztít­ja, majd a hőcserélőbe kerül. Itt az el­szívott beltéri levegő átadja hőenergi­áját a friss külső levegőnek. Mielőtt az így kezelt friss levegő a készüléket elhagyná áthalad a légkondicionáló egységen. Amennyiben szükséges a légkondicionáló a megfelelő hőmérsék­letre hevíti úgy, hogy a helyiségekbe kerülve ne keletkezhessen kondenz-víz. A levegő végül szállító ventilláto­rok által, az épület szellőzőhálóza­tán keresztül, a megfelelő szobák fali vagy plafon szellőzőin keresztül kerül a légtérbe. Az „elhasznált” levegő a szellőzőhálózat más csövein keresz­tül a légcserélő gépbe kerül, ahonnan hőenergiájának leadása után a sza­badba távozik.

Költségek

A költségek a készülék szolgálta­tásaitól függően 1000 EUR/m³ levegőztetett helyiség körül alakul­nak. Alternatívaként említhető az egyszerű levegőcserélő berendezés, amely a használt levegőt központilag elszívja és a szabadba engedi. A friss levegő utánpótlása csak egy meghatá­rozott légmennyiséget átengedő spe­ciális szelepen keresztül történik. A rendszer szintén felszerelhető hang­szigeteléssel és levegőszűrővel. A friss levegő befúvása általában közvetlenül a fűtőtestek felett történik. Költsége kb. 500 EUR / levegőztetett helyi­ség.

A törvényalkotó az 1995 óta ér­vényes fűtésenergia takarékossági programjával támogatja az építtetőt. Ez egy úgynevezett kompenzációs el­járás keretében valósul meg. A beépí­tett légcserélő berendezésnek számos feltételnek kell megfelelnie, cserébe az építtető számláján meghatározott mértékű éves energia díjat jóváírnak.

Hőcserélővel nem rendelkező ké­szülékek esetében a berendezésnek ön­szabályozónak és 0,3 — 0,8 légcse­re/óra teljesítményűnek kell lennie. Az automatikus szabályozás alapja a mért légnedvesség és gázkoncentrá­ció mértéke. Egy levegőminőség érzé­kelő méri például a konyhai gőzök, emberi kipárolgások, dohányfüst és más szagok és káros gázok mennyi­ségét. A törvény ilyen készüléknél a hőveszteség kompenzálásaként 5%fű­tési költségtérítését garantálja.

Hőcserélővel rendelkező készülék esetében a kompenzáció mértéke 20% vagy akár több is lehet…

…a következő feltételek teljesülése esetén

• A légcsere 0,5-1,0 /óra között mozog garantáltan.
• A szabadba kifújt, használt levegő hőenergiájának minimum 60%-a visszanyerésre kerül.
• A ventillátorok energiafogyasztá­sa és a visszanyert hő energiája ki­sebb mint 1:5 arányú.
• A rendszer használója a műkö­désbe fokozatonként beavatkoz­hasson.
• A visszanyert hő hasznosítása él­vezzen elsőbbséget.

Nagyobb hővisszanyerési fok elérésé­nél természetesen a hatásfok is javul, amely magasabb kompenzációs szá­zalékot, és ezzel megtakarítást jelent. A légcserélő hőszivattyúkkal kap­csolatban más, különleges elvárások vannak érvényben.