Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the all-in-one-seo-pack domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /var/www/kreativlakas_usr/data/www/kreativlakas.com/wp-includes/functions.php on line 6114

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the luckywp-table-of-contents domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /var/www/kreativlakas_usr/data/www/kreativlakas.com/wp-includes/functions.php on line 6114

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the rocket domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /var/www/kreativlakas_usr/data/www/kreativlakas.com/wp-includes/functions.php on line 6114

Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the breadcrumb-navxt domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /var/www/kreativlakas_usr/data/www/kreativlakas.com/wp-includes/functions.php on line 6114
Mélyalapozás (A cölöpalapozás)

Építési ismeretek

Mélyalapozás (A cölöpalapozás)

Cölöpalapozásnak azt az alapozási eljárást nevezik, amikor az építmény – teherközvetítő (45. ábra) és elosztó szerkezet (cölöprács) útján – terhét a mélyen fekvő, teherbíró altalajra cölöpök adják át.

Cölöpala­pozás készítésére elsősorban a talajviszonyok követ­keztében a következő esetekben kerül sor:

  • A felső talajrétegek teherbírása nem megfelelő, és a terhelhető talajréteg mélyen fekszik.
  • A síkalapozás esetén vízkimosással, csúszásveszéllyel kell számolni.
  • A talajvíz szintje olyan magas, hogy a síkalapozás csupán hosszú ideig tartó víz távol­tartással, tehát a cölöpözést meghaladó költséggel hajtható végre.
  • A síkalapozáskor meg nem engedhető mértékű, vagy esetleg egyenlőtlen süllyedés követ­kezne be,
  • A süllyedésre érzékeny, nagy kiterjedésű, különböző tömegű, súlyú és terhelésű részekből álló építmény egyes részeinek süllyedéskülönbsége ezúton mérsékelhető.

Az épület és az alapja közötti összefüggés­ből az is következik, hogy a cölöpalapozást az építménnyel kapcsolatos szerkezeti szem­pontok is szükségessé tehetik.

A cölöpalap két fő szerkezeti elemből áll:

  • Az építmény terhét átvevő, és a cölöpökre továbbító cölöpfejekből és cölöprácsból.
  • A felvett terhet a mélyen fekvő teherbíró talajrétegre, vagy a teherátadásban részt vevő talajrétegekre közvetítő cölöpökből.

Az épületek alapozásakor ma már mindkét szerkezeti elemet – csaknem kivétel nélkül – betonból vagy vasbetonból készítik.

45. Ábra

45. Ábra: Cölöpalapozás mélyen lévő, teherbíró talaj esetén.

A cölöpfej

A cölöpfej tulajdonképpen a cölöp talaj kö­zeli lezárása, befejezése (46. ábra). A szer­kezetet a cölöpözés befejezése után készítik el úgy, hogy a cölöp végére egy téglatest (vagy kocka) alakú fejrészt betonoznak. A fejrész vasbetonból készül. A cölöpök elkészítése után az egyes cölöpök fejrészét leréselik a vasalásukat pedig széthajtogatják.

A széthajtogatott vasakra dobozszerű vasalást helyeznek, és a geometriai alaknak megfelelő zsaluzatot készítenek. A cölöpfej betonozással nyeri el végleges alakját és szerkezeti kialakítását. Gyakran előfordul, hogy a cölöpök egymáshoz közel készülnek, így a cölöpfej több cölöpöt is összefoghat. A cölöpfejek elkészülte után kezdődhet meg a cölöprács elkészítése.

46. Ábra: Cölöpfej és cölöprács.

46. Ábra: Cölöpfej és cölöprács.

A cölöprács

A cölöprács tulajdonképpen egy gerendarendszer (47. ábra), amely összeköti a cölöpfejeket és lehetővé teszi (alátámasztja a cölöpök között felépülő szerkezeteket) a felmenő szerkezetek megépítését. Keresztmetszetét tekint­ve a sávalaphoz hasonló kialakítású.

47. Ábra

47. Ábra: Támaszkodó és lebegő cölöp. Csúccsal támaszkodó. Teljes hosszon súrlódó.

A cölöprács anyaga és elrendezése az épület szerkezeti rendszerétől függ. A végigmenő vasbeton gerendarácsból (ritkán lemezből) álló szerkezet úgy alakítandó ki, hogy a folytonos falteher, illetve a pontonkénti pillérteher a lehető legegyenletesebben adódjék át a cölöpökre. Az alátámasz­tást adó gerendarács és a cölöpsorok lehetőleg egyenletes terhelést kapjanak, és így biztosítható legyen az egyenle­tes süllyedés.

A cölöprács elkészítése a sávalapéhoz hasonló. A ke­resztmetszetet zsaluzás után bevasalják és bebetonozzák. A készítés során ügyelni kell arra, hogy a cölöprács felső síkja teljesen sima és sík legyen, mert különben a felmenő szerkezeteket nem lehet méretpontosan elkészíteni. A betonozáshoz a vízszintes síkot általában mérőműszerrel tűzik ki. A gerendarács zsaluzatába a kitűzött magasságban szegekkel jelölik ki a betonozásnál tartandó magasságot.

A cölöpök

A cölöpök elrendezését, számát, jellemző méreteit, fajtáit és készítési módját egyrészt az épület szerkezeti rendszere, a terhek nagysága és eloszlása, másrészt a talajviszonyok, a terhet felvevő talajrétegek teherbírása, a technológiai adottságok stb. alapján állapítják meg.

A cölöpöket teherátadás (47. ábra) szerint a következőképpen csoportosíthatjuk:

  • támaszkodó cölöpök;
  • lebegő cölöpök.

Támaszkodónak azt a cölöpöt nevezzük, amely terhét – mivel a közbülső talajrétegek te­herbírása kicsi – az elérhető mélységben fekvő nagy teherbírású talajrétegekre (nyomott osz­lopként) viszi át. Lebegőnek azt a cölöpöt nevezzük, amely súrlódás útján a köpenyfelületén adja át terhét a talajnak.

A valóságban mindig e két határeset közötti átmenetről van szó, mert egyidejűleg és va­lamilyen arányban mind a kétféle teherátadás létrejön. A gyakorlatban támaszkodónak ne­vezik azt a cölöpöt, amely a teher túlnyomó részét csúcsfelületén, lebegő cölöpnek azt, amely a teher nagyobb részét köpenyfelületén adja át. Az építő gyakorlat – ha a körülmények engedik – a megbízhatóbbnak tartott támaszkodó cölöp használatára törekszik.

Cölöpfajták

A cölöpök a felhasznált építőanyag szerint fából, acélból és vasbetonból készülhetnek. A készítés módja szerint előregyártott és helyszínen készülő cölöpöket különböztetünk meg. A felhasznált anyag és a készítési mód természetesen nem válaszható el egymástól. A fából és acélból készített cölöpök csak előre gyártva készülhetnek, míg a beton és vasbeton cölöpöket elkészíthetik a helyszínen is, de készülhetnek előregyártva is.

A felsorolt anyagok közül a fából és acélból készített cölöpök csak állványok és ideiglenes létesítmények gyorsan elké­szíthető szerkezete. A végleges építmények alapozásakor – csaknem kivétel nélkül – vasbeton (beton-) cölöpöket használnak. A következőkben csak a vasbeton anyagú cölöpök készítési módjaival ismerkedünk meg.