Hővédelem – mennyit?
A meleggel szembeni védekezés alatt az épülettel kapcsolatos valamennyi olyan intézkedést értjük, amelyeknek célja:
- a fűtési hőigény csökkentése
- az energiaköltségek csökkentése
- a nyári túlhevülés megakadályozása
- a lakókényelem növelése
- az épületkárok megakadályozása.
Magában foglalja tehát mind a nyári, mind a téli hővédelmet. Ezeket a célokat csak valamennyi épületszerkezeti elem kitűnő hőszigetelésével érhetjük el.
Ehhez a hőszigetelésnek:
- mindig a hideg oldalon, tehát kívül kell elhelyezkednie
- el kell érnie a pince területén a 10, a külső falak esetében a 12, a tető szigetelésénél pedig a 20 cm-es vastagságot [amennyiben λ = 0,40 W/(mK)]
- minden új építésű háznál, de minden felújításnál is lehetőleg meg is kell haladnia a fent írt mértéket
- a nyári meleggel szembeni védelem csak ekkor tekinthető megoldottnak
Jegyezzük meg! Az épületet nem csupán évekre, hanem évtizedekre tervezzük és építjük; és amit nem valósítunk meg a kezdetektől fogva költséghatékonyan, azt később (mindenekelőtt a költségek miatt) nem fogjuk kicserélni.
Mi szól egyáltalán az épület teljes „körbecsomagolása” ellen, amikor saját testünket is teljesen magától értetődően körbecsomagoljuk a téli hideggel szemben (vagy fizikailag helyesebben: a kihűlés elleni védekezés gyanánt)?
Semmi – a tudatlanok előítéleteitől eltekintve, akik sem a lényeges épületfizikai alapok megfelelő ismeretével, sem a tudás megszerzésének igényével nem rendelkeznek. Olvassa el a témához a „lélegző falakról” szóló mesét is a következő fejezetben.
Ne hagyja magát mások által félrevezetni, inkább gondoskodjon a hőszigetelésről pénztárcája, saját kényelme, a nem újratermelődő energiaforrások, és a klímavédelem érdekében.