2028-ra újragondolhatnák a rövid távú lakáskiadást Erzsébetvárosban
Évi 760 millió forint juthatna Erzsébetváros rendbetételére a rövid távú kiadás adójából
Elemzés és javaslat
A 2027-es tapasztalatok alapján Erzsébetváros 2028-ban újragondolhatná a rövid távú lakáskiadás szabályait, köztük az új szálláshelyek nyilvántartásba vételének helyi feltételeit. A magasabb bevételű forgatókönyv szerint a szálláshelyek után évente 950,4 millió forint idegenforgalmi adó folyhatna be. Ennek 80%-át, 760,32 millió forintot lehetne a kerület rendbetételére fordítani.
A 2027-es év adatai alapján vizsgálhatnák felül a szabályokat
Erzsébetvárosban az ingatlan.com és az AirDNA 2026. májusi felmérése 3 219 rövid távra kiadott társasházi lakást azonosított. Ez a kerületi lakásállomány 8,4%-a volt, a budapesti átlag több mint nyolcszorosa. Augusztusban a fővárosi Airbnb-kínálat 32%-a továbbra is a VII. kerületben összpontosult.
A 2025. szeptemberi építési szigorítás után Erzsébetváros külön rendeletben szabályozta a magán- és egyéb szálláshelyek kiadható napjainak számát. A szálláshelyre vonatkozó társasházi hozzájárulás nélkül ez évi nulla, hozzájárulással 365 nap. A 2025 végéig nyilvántartásba vett szálláshelyek üzemeltetőinek 2026. december 31-ig kell igazolniuk a hozzájárulást a jegyzőnél. A hatályos törvény szerint ugyanezen a napon ér véget a budapesti nyilvántartásba vételi moratórium.
2027-ben már egy teljes év adatai alapján lehetne megnézni, hány szálláshely maradt működésben, hogyan alakultak az éjszakai panaszok, és megjelentek-e korábban turistáknak kiadott lakások az albérletpiacon. A 2028-as felülvizsgálat kiterjedhetne a földszinti elhelyezésre, az alapterületi korlátra és a társasházi hozzájárulás igazolására, azaz ezeket racionáliás alapon eltörölnék, újragondolnák és nagyon beleszólást adnának a társasházaknak.
Közel egymilliárd forint adó, 12,67 milliárd forint helyi költés
A magasabb forgatókönyv 2 400 működő szálláshellyel, szálláshelyenként átlagosan 220 foglalt éjszakával és éjszakánként 45 ezer forint adóköteles szállásdíjjal számol. Így az éves adóalap 23,76 milliárd forint lenne. A jelenlegi 4%-os kulccsal és teljes beszedéssel ebből 950,4 millió forint idegenforgalmi adó folyna be. A javasolt 80%-os visszaforgatással 760,32 millió forint kerülhetne külön költségvetési sorra.
Foglalt éjszakánként átlagosan két fővel ez 1 056 000 vendégéjszakát jelentene. Ha a vendégek fejenként és éjszakánként 12 ezer forintot költenének a szállásdíjon felül a VII. kerületben, az évi 12,67 milliárd forint forgalmat hozhatna a helyi éttermeknek, kávézóknak, üzleteknek és szolgáltatóknak. Ez vállalkozói forgalom. Az ebből esetleg keletkező iparűzésiadó-többletből Erzsébetváros a fővárosi forrásmegosztáson keresztül részesülhetne.
Mire jutna a 760,32 millió forintból?
| Felhasználás | A keret aránya | Éves összeg |
|---|---|---|
| Köztisztaság és közterületek | 40% | 304,13 millió Ft |
| Társasházi felújítások | 25% | 190,08 millió Ft |
| Éjszakai közterületi jelenlét és panaszkezelés | 20% | 152,06 millió Ft |
| Üres önkormányzati bérlakások felújítása | 15% | 114,05 millió Ft |
| Összesen | 100% | 760,32 millió Ft |
A közterületi keretből gyakoribb hétvégi és hajnali takarítást, járdajavítást és faültetést lehetne finanszírozni. A társasházak kapuk, kaputelefonok, lépcsőházi világítás és közös udvarok felújítására pályázhatnának. A járőrözést azokra az utcákra lehetne összpontosítani, ahonnan rendszeresen érkeznek éjszakai panaszok. A lakhatási keretből üres önkormányzati lakásokat lehetne felújítani és újra bérbe adni.
Az éves nyilvános elszámolásból kiderülhetne, mely utcákban lett gyakoribb a takarítás, hány társasház kapott támogatást és hány önkormányzati lakás vált ismét kiadhatóvá. Így a rövid távú lakáskiadás után befolyt idegenforgalmi adó Erzsébetváros rendbetételének egyik tervezhető pénzügyi forrása lehetne.
Forrás: Erzsébetváros Újság