Elvesző forma alkalmazása öntött stukkónál: formalevétel és szilárdulás
A vakolatok választás során a legfontosbb hogy olyan vakolatot válasszunk amely hosszú időtálósággal rendelkezik, nem repedezik meg, egy hatékony védőréteget képez a homlokzat külső felületén. Különösen hasznos, ha olyan összetevőket tartalmaz, aminek következtében javítja a falszerkezet hőtechnikai tulajdonásait. A kerámiagömböket tartalmaző hőszigetelő bevonat egy rendkívűl hasznos plusz funkcióval rendelkezik.
Elvesző formát akkor használnak, ha puha mintát vagy mozgó részeket kell beformázni. Ez lehet például ember vagy állat lába. Először is meg kell tisztítani a felületet, és adott esetben – attól függően, milyen anyagot használnak – el kell távolítani a szőrszálakat és minden egyebet, ami a lenyomat tisztaságát rontja és/vagy a forma leemelését akadályozza. Aztán alaposan be kell zsírozni a mintát. Miután a mintára vékony drótot vagy erősebb fonalat rögzítettek, az öntőanyag (pl. gipsz) egy részét felhordják valamilyen alapra, majd a mintát belenyomják ebbe a még képlékeny habarcsba.
A minta még szabadon maradt részeire szintén felhordják a habarcsot
A megfelelő pillanatban – ennek megválasztásához a készítő tapasztalata és/vagy ügyessége különösen fontos – a vékony drótot vagy erős fonalat a két végén megfogják és széthúzzák, így a forma két darabra esik. Nagyon fontos a megfelelő időzítés! Ha túl korán vágják szét a formát, a két fél újra összeragadhat, mert még túl nedves a habarcs. Viszont ha túl későn, adott esetben a kötési folyamat már túl előrehaladott fázisban lehet, és a formát nem lehet tisztán szétválasztani – vagy egyszerűen beleszakad a drót. A vágási felületet azonnal be kell vékonyan olajozni, hogy elválasztófelület jöjjön létre, és a két félforma ne ragadjon újra egymáshoz.
Formalevétel és sziládulás
A formalevétel alatt természetesen fontos, hogy a minta végig nyugalomban legyen, ne mozduljon be! Ki kell várni, hogy mindkét fél forma kellően megszilárduljon, aztán tiszta vízbe meríteni őket, hogy megszívják magukat vízzel. Amikor már nem száll föl több buborék, a pórusok, lunkerek és egyéb nyílások ekkorra feltehetőleg mind telítődtek vízzel. Aztán olajozás helyett szappanos vízzel kimossák a forma belső felületeit, hogy a majdani öntéskor a gipsz (vagy egyéb öntőanyag) ne tudjon a pórusokba behatolni. Végül a forma két felét összeillesztik, és körbetekert zsinórral rögzítik. A zsinórt faékekkel feszítik meg.
Öntés folyamata
Ezzel megkezdődhet az öntés hígan folyós öntőanyagból, pl. gipsz- vagy cementhabarcsból. A légbuborékok keletkezésének megakadályozására az a megszokott módszer, hogy a formába öntött anyagot kiöntik, kiöblítik a formát, majd ismét beöntik az öntőanyagot. Ajobb tapadásnak köszönhetően az öntőanyag így jobban ki tudja tölteni a mélyedéseket, éleket stb.
Szilárdulás után kiszedik az ékeket és lefejtik a zsinórt, majd óvatosan leverik a formát, míg elő nem tűnik az öntvény. A forma mindkét felét szétverik a mintakiemeléskor, ezért is beszélünk „elvesző formáról”. Végül kijavítják a felszínen látható esetleges hibákat, sorját stb.