Tetőterek hasznosításának egyik leglényegesebb feltétele a tetőablakok elhelyezése, a természetes megvilágítás és a megfelelő szellőzés. Ugyanezt megoldhatjuk az oromfalakon elhelyezett, az épület többi ablakával azonos ablakokkal is, ezek azonban csak a tetőtér két végéhez közeli területeket tudják bevilágítani. Mivel azonban a magastetős házak jelentős többsége nem oromfalas, a tetőablakok alkalmazása nagy múltra tekinthet vissza és ma is nagyon elterjedt.
Tetősíkból kiemelt tetőablak
A tetősíkból kiemelt tetőablakokhoz a fedélszékek részeként olyan kiemelkedő szerkezetet építünk, amelynek az eresszel párhuzamos oldala függőleges. Ezen az oldalon hagyományos szerkezetű és nyitású ablakok helyezhetők el (8-1. és 8-2. ábra). Ez a beépítési mód az ablakok elhelyezését biztonságossá teszi, ugyanakkor számos hátránya is van. Vázszerkezetének megépítése munka-és anyagigényes, nagy gondot kell fordítani felületeinek és azok összemetsződéseinek megtervezésére, burkolására, csomóponti kialakítására (8-3. ábra).
8-1. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak faszerkezete: l és h a tetőablak méretei
8-2. ábra. Tetősíkból kiemelt ablak vagy tetőfelépítmény homlokzati ablakokkal a) függőleges homloklappal; b) ferde homloklappal, élgerinccel párhuzamos cserépsorokkal.
8-3. ábra. Tetőablak csomópont kiképzése a) eresz-, b), c) oldalélváltozatok; 1 cserép; 2 szellőzőcserép; 3 kúpcserép; 4 léc; 5 alátétdeszka; 6 fólia; 7 bádogfedés; 8 korc; 9 rögzítő lemez; 10 szegély; 11 szarufa; 12 szelemen; 13 deszkázat; 14 papucs; 15 heveder; 16 homlokdeszka; 17 ereszdeszka; 18 légrés; 19 éldeszka; 20 rögzítő kapocs; 21 kengyelpár; 22 ereszcsatorna.
A tetősíkból kiemelt tetőtéri ablakhoz hasonló, de másféle függőleges ablakbeépítésekkel érdekes formai hatásokat lehet elérni (8-4. ábra), viszont ezek csomópontjai semmivel sem egyszerűbbek, sőt helyenként még bonyolultabbak is a bemutatottnál.
8-4. ábra. Függőleges ablakok beépítési lehetőségei magastetőkre a) részben kiemelt, sík fedéssel; b) ferde fedéssel; c) süllyesztett tetőablak.
Előregyártott tetőtéri kiemelt ablakok készítésével és forgalmazásával külföldön igyekeztek a helyszíni szerkezeti munkák nehézségeit kiküszöbölni. A 8-5. és8-6. ábrán bemutatott megoldásokkal jelentősen csökkenthetők a helyszíni szerelési munkák, de egyáltalán nem egyszerűsödik az ablakok fedése, tömítése, vízelvezetése.
8-5. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablak-szerkezetek a) nyeregtető; b) lapostető.
8-6. ábra. Előregyártott, tetősíkból kiemelt tetőablakok csomópontjai a) – d) 1 faváz; 2 BETONYP burkolat; 3 faforgács lap; 4 fémlemez burkolat; 5 hőszigetelés; 6 ablak; 7 nyílószárny; 8 szegély; 9 ólomlemez gallér; 10 szarufa; 11 léc; 12 fólia; 13 cserép; 14 rugalmas kitöltés.
A tetősíkból kiemelt ablakok másik problémája, hogy az ablak két szarufa között, belülről nézve falfülkében van, így bevilágító hatása nem túl kedvező. Ha a falfülke méreteit akarjuk a jobb bevilágítás végett növelni, akkor jelentősen nő a szerkezeti munkák volumene és anyagigénye.
Mindezek ellenére a tetősíkból kiemelt tetőtéri ablak meglehetősen elterjedt az egész világon és nagy előszeretettel alkalmazzák. Népszerűségéhez jelentős mértékben hozzájárul kedvező építészeti hatása is.
Tetősíkban elhelyezett ablak
A ferde tetősíkban elhelyezett ablak szinte a fedés része, abból csak kismértékben emelkedik ki. Ez az elhelyezési mód a tetősíkból kiemelt tetőablakok hátrányainak jelentős részét kiküszöböli, ugyanakkor az ablakszerkezetektől speciális kialakítást, működtetést kíván. Ez az oka annak, hogy jelentős cégek foglalkoznak a tetősíkban elhelyezhető ablakok fejlesztésével, gyártásával. A beszerezhető tetőablakokat általában egységcsomagokban hozzák forgalomba, a hozzájuk tartozó előregyártott bádogos szerkezetekkel együtt. A csomaghoz általában a típus beépítésének módját, munkamenetét ismertető rajzos leírást is mellékelnek.
A tetősíkban elhelyezett tetőablakok esetében lényegében a felső, az alsó és az oldalsó csomópontot kell megfelelően megoldani, ill. kialakítani. A 8-7. ábrán is látható, hogy ezeken a csomópontokon túl lényeges az ablakok megfelelő kialakítása is, hiszen csukott és nyitott állapotban egyaránt beázásmentesnek kell lenniük.
8-7. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablak jellemző csomópontjai.
A tetőtérben elhelyezett ablakok esetében lényeges kérdés, hogy a tetőteret határoló fedélszéken milyen magasságban vannak, és a ferdén elhelyezett ablak függőleges mérete mekkora különböző hajlásszögű tetők esetén. Ezeket az adatokat foglalja össze szemléletesen a 8-8. ábra.
A tetősíkban elhelyezett tetőablakok másik lényeges előnye, hogy magastetőkön utólag is, jelentősebb beavatkozás nélkül elhelyezhetők, csak a közvetlen környezetet fedő rétegek megbontásával. A tetősíkból kiemelt ablakok megépítésekor ezzel szemben a fedésen kívül a szerkezeti elemek átalakítására is sor kerülhet, és jelentősebb felületen kell a fedést megbontani.
8-8. ábra. Tetősíkban elhelyezett tetőablakok tetőlejtéstől függő elhelyezési méretösszefüggései.
Ebben a cikkben gyakorlati megoldásaira mutatunk be néhány példát.
A hőszigetelések elhelyezése
A magastetők egy része hőszigeteletlen hidegtető, amely kizárólag a csapadékvíz elleni védelem céljára épült. Az ilyen tető által körülvett padlástereket általában nem hasznosítják, legfeljebb csak olyan tárolásra, amelynél a téli és nyári hőmérséklet-változások nem okozhatnak problémát. A hőszigetelt hidegtetők által határolt padlástereket többnyire hasznosítják, ill. beépítik.
A 7-1. ábrán láthatók a magastetők különböző változatai a szigeteletlen padlásterű hőszigetelt padlásfödémű változattól kezdve a padlástér mind teljesebb hasznosításáig. Az ábrasor egyben bemutatja, hogy egyes esetekben hova kell helyezni a hőszigetelést. A példák mindegyike megfelel a hazai általános gyakorlatnak, amely szerint a hőszigetelés rétegei az épület szerkezeteire kerülnek. Gazdaságosabb megoldás, ha az épület tartószerkezetei egyben hőszigetelők is, és így szükségtelenek a külön hőszigetelő rétegek. Ilyen külföldi megoldás látható a 7-2. ábrán.
7-1. ábra. Magastetős épületek hőszigetelésének lehetőségei egyre nagyobb tetőtér-kihasználással a)- f)
7-2. ábra. Hőszigetelt elemekből épülő lakóház tetőtér-hasznosítással.
7-3. ábra. Szaruállásokra helyezett hőszigetelés szellőztetéssel.
A külön rétegek felhordásával hőszigetelt tetőterek esetében arra kell törekedni, hogy a tartó, rögzítő segédszerkezetek minél kisebbek és egyszerűbbek legyenek. A 7-3. ábrán bemutatott megoldás nemcsak az említett okokból kedvező és gazdaságos, hanem azért is, mert az ilyen elhelyezés a legalkalmasabb a szigetelőrétegek közötti légjáratok kialakítására.
Hőszigetelő anyagok és alátétlemezek
A magastetők hőszigetelése mindig összetett rétegfelépítésű héjalás, amely nemcsak szigorú értelemben vett hőszigetelő anyagokat tartalmaz, hanem olyan alátétlemezeket is, amelyek részben elvezetik a héjalás belső síkján kicsapódó párát és a beszivárgó csapadékot, részben megakadályozzák a belső terekből kiáramló pára szigetelő rétegekbe való bejutását.
Hőszigetelésként a szarufák környezetében elsősorban táblás, könnyen szabható és önmagukban könnyű anyagokra van szükség. Őrölt vagy granulált, szemcsés hőszigetelő anyagok csak komoly nehézségek árán, vagy egyáltalán nem használhatók a ferde és függőleges felületek hőszigetelésére.
Az ISOLITH kőzetgyapot tábla a magastetők leggyakrabban alkalmazott hőszigetelése, általában 100×50 cm méretű és 1,5-20 cm vastagságú, bármilyen keret nélküli fűrésszel vágható. Előnyös tulajdonsága, hogy rugalmas, összenyomható, stabil, korhadásálló, rovarok, rágcsálók nem támadják meg, nedvességre, párára nem érzékeny. Az ISOLITH hőszigetelés tűzvédelmi szempontból a „nem éghető” kategóriába tartozik.
A duzzasztott perlit őrölt, apró szemcseméretű hőszigetelő anyag, így fedélszékek hőszigetelésére csak paplan formájában alkalmas. A perlit termékek tűzvédelmi szempontból a „nem éghető” kategóriába tartoznak.
Az üveggyapot hőszigetelő anyagok kiszerelése csaknem azonos a kőzetgyapot lemezekével. Azoknál kevésbé elterjedtek, mert gyártásuk csak nemrégen indult meg Magyarországon. Jelenleg a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. és a Tapolcai Üveggyapot Kft. gyártja.
A polisztiroltömböket egy időben általánosan alkalmazták hőszigetelésként. Táblákban, 100×300, 100×200 és 100 x 50 cm méretben 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 10, 12 és 15 cm vastagságban kerülnek forgalomba. A polisztirol tűzvédelmi szempontból „éghető” kategóriába tartozik, de ma már ismert az önkioltó változat is. Előnyös tulajdonságai mellett hátránya, hogy a rágcsálók könnyen megtámadják.
A poliuretánhabok kétféle változatban használhatók fel magastetők hőszigetelésére: táblás formában és helyszínen habosítva. A táblás változat mérete általában 100×50 cm, vastagsága 2-6 cm, de ezektől eltérő méretekben is előfordul. A kereskedelemben kapható lemezek mindkét oldalán nátriumpapír kasírozás vagy polietilénfólia bevonat van. Az anyag helyszíni habosítású változatát általában csak hézagtömítésre használják. Tűzvédelmi szempontból a poliuretánhabok a „könnyen éghető” kategóriába tartoznak.
Az alátétlemezek önmagukban nem hőszigetelők, de beépítésükkel javul a hőszigetelő rétegek hatása. A közvetlenül a fedés alá beépített lemezek levezetik a fedés alsó síkján kicsapódó és lecseppenő párát, valamint a fedésen átszivárgó csapadékot. Ez lehet deszkázatra helyezett bitumenes lemez is, de ma már vannak ennél korszerűbb termékek.
HUNGISOL
A HUNGISOL A fólia 50 m-es tekercsekben kapható. A tekercs szélessége 1,42 m, a lemez vastagsága 0,16 mm. A hálóval erősített lágy-PVC fóliát vagy a szarufákra, vagy azok alá építik be lécszorítással. A lemezeket a lejtés irányában 10 cm-es átfedéssel, az eresszel párhuzamosan fektetik, belógásuk a szarufák között 2-3 cm, hogy a fólia a fedélszék mozgását szakadás nélkül felvehesse.
POLIFOAM
A POLIFOAM-AL lemez egyidejűleg hőszigetelő és alátétlemez, anyaga egyik oldalról alumíniumfóliával kasírozott polietilénhab. Az alumíniumfólia sugárzás visszaverő hatása folytán pl. nyári időszakban jelentős mértékben csökkenti a külső hő beáramlását a tetőtérbe. A tekercsben forgalomba hozott lemez szélessége 100 cm, vastagsága típustól függően 3 vagy 5 mm. Tűzvédelmi szempontból a lemez a „könnyen éghető” kategóriába tartozik. A lemez beépítési módja közel azonos a HUNGISOL A fóliával, azzal a különbséggel, hogy – mivel max. 60 cm-enként kell alátámasztani – a szarufákkal párhuzamos szorítóléceken kívül közbülső felfogó léccel kell a tetőlécezéshez szegezni.
A felsorolt hőszigetelő anyagokon és alátétlemezeken kívül a magastetőkhöz más anyagok és lemezek is használhatók a beszerzési lehetőségek és a szigetelőrétegek elhelyezési megoldásainak függvényében. Mielőtt azonban bármelyik anyagot beépítenénk, gondosan tanulmányoznunk kell épületfizikai és szilárdsági tulajdonságait, valamint időállóságát. Magastetők szigetelésére, hőszigetelésére csak olyan anyagot szabad beépíteni, amely a fedélszék többi anyagával közel azonos élettartamú.
Hőszigetelési módok
Az egyes hőszigetelő, pára- és vízszigetelő anyagok hőtechnikai és páratechnikai adatai a szabványokban, vagy az alkalmazni kívánt gyártmány katalógusában részletesen megtalálhatók. Az épületek tervezése, építése során elvégzendő hőtechnikai és páratechnikai számítások módszereit, feltételeit szabványok és előírások tartalmazzák. így ezekre itt nem térünk ki, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a bemutatott szigetelési példák, megoldások közül, a szerkezeti, funkcionális adottságoknak megfelelően, de mindig az egyedi hőtechnikai és páratechnikai számítások, vizsgálatok alapján kell a megfelelőt kiválasztani. A bemutatott példák így inkább megoldási lehetőségeknek tekinthetők, nem konkrét megoldásnak.
A 7-4. ábrán hőszigeteletlen tető rétegfelépítésének néhány változatát mutatjuk be a hagyományos, a fedésen kívül semmilyen további réteget nem tartalmazó megoldástól a kettős légjáratú, alsó burkolatú fedésig.
A 7-5. ábrán pedig hőszigetelt tetők rétegfelépítésének néhány változatát mutatjuk be a szarufák felett, a szarufák között és a szarufák alatt elhelyezett hőszigetelő rétegekkel, a hozzájuk kapcsolódó alátétlemezekkel.
7-4. ábra. Hidegtetők rétegfelépítési példái a) hagyományos; b) hagyományos, alátétfóliával; c) alátétfóliával és magasító deszkázattal; d) kettős légjáratú kiképzéssel; 1 elemes tetőfedés; 2 tetőlécezés; 3 magasító deszkázat; 4 fólia; 5 szarufa; 6 alsó burkolat; 7 felső légjárat; 8 alsó légjárat.
7-5. ábra. Hőszigetelt hidegtetők rétegfelépítési példái a), b) felső; c), d) közbenső; e), f) alsó; g), h) közbenső és alsó hőszigetelő réteggel; 1 héjalás; 2 tetőléc; 3 ellenléc; 4 fólia vagy sugárzás-visszaverő réteg; 5 héjazati légréteg; 6 szerkezeti légréteg; 7 hőszigetelés; 8 párafékező-légzáró réteg; 9 faforgács lap vagy burkolat; 10 szarufa; 11 zárléc; 12 alsó légréteg.
A hőszigetelt fedélszékek további példájának axonometrikus vázlata látható a 7-6. ábrán. Az ábra egyben azt is bemutatja, hogy milyen, viszonylag egyszerű eszközökkel lehet kialakítani egy hőhídmentes, három rétegben szellőző tetőt. Ha a tetőtér-beépítés nem foglalja el teljesen a padlásteret, hanem az ereszekkel párhuzamosan függőleges leválasztások határolják a beépítést, akkor a függőleges falfelületek hőszigetelését a ferde tetőfelületekkel azonos értékűen kell megoldani (7-7. ábra).
7-6. ábra. Hőszigetelt tető rétegfelépítése A. héjazati légjárat; B. szerkezeti légjárat; C. belső légjárat.
7-7. ábra. Tetőtér-beépítés hőszigetelésének egy példája (jelölések a 7-5. ábra szerint)
Réteges felépítésű kőzetek hasításával előállított fedési anyagok
A kőlemezeket, amelyek vastagsága általában 30-50 mm, a kettős fedéssel azonos módon helyezik el a tetőfelületen, habarcsba ágyazva vagy kitöltő betonba helyezve, a lejtésirányú hézagokat vízzáró habarccsal kiöntve.
A rusztikus hatású fedés csak szilárd födémen készíthető el (6-76. ábra). Ugyancsak természetes eredetű az ún. természetes pala, amelynek finomabb szerkezete jobb fedést biztosít és jobban is hasítható, így az elemek vastagsága 8-12 mm lehet. Ez a fedés már deszkázaton is elkészíthető, rakása közel azonos az azbesztcement lapokból készülő kiselemes fedésekhez. A természetes pala szép színe és időállósága révén ez az egyik legszebb fedés, ami a 6-77. ábrán is jól érzékelhető.
6-74. ábra. Síklemez fedés nadrágférc rögzítéssel és álló korccal, munkafázisok 1 tetőfedő lemez; 2 csupaszlemez; 3 aljzat; 4 férc; 5 szegezés; 6 hajlított korc.
6-75. ábra. Bordázott síklemez fedés ún. patkóférccel (a készítés munkafázisai) 1 lemezfedés; 2 csupaszlemez; 3 férc; 4 szeg; 5 tetőléc; 6 korc; 7 takarólemez; 8 aljzat.
6-76. ábra. Szabálytalan alakú hasított kőlemez fedés 1 kőlemez; 2 ágyazó habarcsréteg; 3 kitöltő beton; 4 vázzáró fugázás; 5 eresz; 6 vb. tetőfödém.
6-77. ábra. Tetőfedés természetes palával, deszkaaljzatra szegezve.
Mesterséges anyagú különleges fedés
Az utóbbi időben a világon ugrásszerű fejlődés tapasztalható a lapostetők szigetelési anyagainak területén, és a fejlődésből nem maradtak ki a magastetőkön alkalmazható anyagok sem.
A Tegola Canadese bitumenes zsindelyfedés kb. 8-10 mm vastag, üvegszövettel erősített és felületén különböző színű, apró kőzúzalékkal borított lemezből készül sokféle formában (6-78. ábra). Az egyes elemeket, elemenként 4-4 db szöggel rögzítve, kettős takarással aljzatra szegezik. A rögzítés biztonságát jelentősen növeli az elemek alsó felének öntapadós kialakítása (6-79. ábra).
6-78. ábra. Kanadai bitumenes zsindely fedés elemválasztéka a) Standard-3; b) Standard-4; c) Classic; d) Wallen; e) Master; f) Prestige.
6-79. ábra. Bitumenes zsindely fedés készítésének lépései 1 tetődeszkázat; 2 párazáró réteg; 3 ragasztós felület; 4 szendvicsszerkezetű hőszigetelés; 5 csupaszlemez; 6 tetőfedés; 7 szegély.
Az AKVABIT bitumenes zsindely (gyártó: KEMIKÁL Budapesti Fedéllemezgyára) fehér, zöld, barna, bordó színű fedőhintéssel ellátott, szabályos idomokra vágott üvegfátyol és műanyag fátyol betétes 3,5 mm vastag bitumenes fedéllemez, polietilénfóliára kasírozva.
Biotető
A természetes és mesterséges anyagok sajátos kombinációja a nyugat-európai országokban egyre jobban terjedő biotető (6-80. ábra). Saját hőszigetelésű és vízszigetelésű, egyszerű szerkezetű tetőn fű és növények telepítésére alkalmas termőtalajréteget helyeznek el, tetején általában gyeptéglával. Az elmozdulás veszélyes rétegeket rejtett huzalhálókkal rögzítik.
6-80. ábra. Biotető rétegfelépítése a) egypontos lefolyóval; b) csurgó eresszel; 1 gyeptégla; 2 termőréteg; 3 drótháló; 4 víztaszító hőszigetelés; 5 csapadékvíz elleni szigetelés; 6 páraáteresztő réteg; 7 szűrőkavics; 8 perforált PVC-cső; 9 feszítek; 10 rugalmas szegély; 11 vízorr; 12 kosár; 13 csőcsonk; 14 vízlevezető lánc.
Ez a környezetbe jól illeszkedő tetőmegoldás, amely az ún. bioépítészet eredménye, télen és nyáron egyaránt nagy hőstabilitást nyújt a belső tereknek.
Fedési anyag és tetőhajlásszög összefüggése
Az egyes tetőfedő anyagok bemutatásánál mindig kitértünk arra, hogy az adott anyag alkalmazása esetén melyek azok a min. és max. tetőlejtési határok, amelyek között az adott fedési anyag alkalmazható.
Mivel gyakran előfordul, hogy funkcionális vagy építészeti megfontolások miatt adott tetőlejtéshez választjuk ki a fedési anyagot, a következőkben összefoglaljuk a tetőlejtések és fedési anyagok összefüggéseit. A 6-81. ábrán nemcsak az általában alkalmazott lejtési határokat adjuk meg, hanem az egyes fedési anyagoknál külön feltüntetjük, hogy alátétfólia alkalmazásával mennyivel kisebb és különböző külön rögzítésekkel mennyivel nagyobb lejtések alakíthatók ki.
Az ábrán a tetőlejtési határokat fokban adjuk meg, de gyakran előfordul, hogy szerkesztések során a lejtés százalékban kifejezett értékére lenne szükségünk.
Az átszámítás megkönnyítésére a fokoknak megfelelő százalékértékek a következők:
[table id=137 /]
6-81. ábra. Magastetők lejtési határai a fedési anyagtól függően.
A fémlemezekből készülő fedések bemutatása külön cikksorozat terjedelmét igényelné, de mivel ezek lakóépületeknél lényegesen ritkábban fordulnak elő, mint az eddig tárgyalt fedési módok és anyagok, csak érintjük a hazai lehetőségeket.
Alumínium trapézlemez
A fedésre használt alumínium trapézlemezek 0,8 és 1,0 mm vastag ötvözött alumínium lemezből készülnek (6-70. ábra). A lemezek felületkezelés nélkül, natúr alumíniumszínben kerülnek forgalomba. Statikai adataikat, valamint fedési csomópontjaikat a gyártó által kiadott katalógus részletesen közli.
6-70. ábra. Alumínium trapézlemez méretei.
Alumínium trapézlemezből 10-90° lejtésű tetők alakíthatók ki a következő átfedésekkel:
[table id=135 /]
A lemezek szelemenekhez való rögzítését mutatja be a 6-71. ábra. Az ábrán látható kiegészítő és kapcsolóelemeket a gyártó cég hozza forgalomba. Az alumínium trapézlemez fedések eresz-, orom-, gerinc- és hajlatképzéseihez gyártott kiegészítő elemek felhasználásával a fedés valamennyi problémája megoldható (6-72. ábra).
6-71. ábra. Alumínium trapézlemez rögzítése a) idomacél, b) fa szelemen esetén; 1 védőkupak, TKO; 2 M-8-as anya, TK1; 3 alátét, TK2; 4 leszorító, TK3; 5 szigetelés, TK4; 6 hullámlemez; 7 zsámoly, TK5; 8 M-8-as lekötőcsavar, TK6; 9 sf facsavar, TK7; 10 profilacél; 11 faszelemenek.
6-72. ábra. Fém trapézlemez fedések kapcsolóelemei a) gerinc, T1; b) vápa; T2; c) falcsatlakozó, T3; d) párkány, T4.
Acél trapézlemez
A speciális hengersoron készített acél trapézlemezek fedésre leggyakrabban alkalmazott méretválasztéka látható a 6-73. ábrán. A kétféle (60, ill. 65 mm-es) hullámmagassággal és tűzihorganyzott felülettel gyártott lemezek vastagsága 0,8-1,5 mm.
A 15-90° hajlásszögű fedések készítésére alkalmas lemezek tetőlejtéstől függő átfedései a következők:
[table id=136 /]
Ehhez a lemeztípushoz kiegészítő elemeket nem gyártanak, így azokat-szükség esetén – egyedileg kell elkészíteni.
6-73. ábra. Horganyzott acél trapézlemezek.
Magastetőkön az üveget általában előtetők, felülvilágítók, télikertek, növényházak borítására alkalmazzák. Az utóbbi időben a felsoroltakon kívül egyre gyakoribb az üvegfedés a napházakon és a tetőfelületek alatti kollektorok felett.
Lakóépületek állandó emberi tartózkodásra szolgáló tereit ritkán vagy egyáltalán nem fedik le közvetlenül üveggel, mivel sérülékeny és rideg anyag, ezért nem tekinthető biztonságos fedésnek. Ez az oka annak is, hogy tetőfedésre leggyakrabban huzalbetétes üvegeket használnak, hogy törés esetén a lehulló üvegcserepek ne okozzanak sérüléseket. A normál, sík vagy biztonsági üvegtáblák méreteit éppen ezért igyekeznek minél kisebbre meghatározni.
Az üvegfedés minősége, vízzáróssága jelentős mértékben függ a fogadó-, beszorító szerkezetek kialakításától. Korszerű szerkezeti megoldás esetében (6-64. ábra) speciális profilok, gumiszalag tömítés, hőhídmentes kapcsolatok teszik lehetővé a megfelelő vízzárást. Sajnos nincs mindig mód ilyen szerkezeti elemek alkalmazására, így legtöbbször kénytelenek vagyunk egyszerűbb megoldásokkal is megelégedni (6-65. és 6-66. ábra). Az ágyazóanyagok ezekben az esetekben tartósan rugalmas kittek vagy tömítőprofilok, műanyag vagy gumiszalagok.
6-64. ábra. Korszerű, hőszigetelő üvegezésű tetőfedés részlete 1 teherbíró üveg; 2 hőszigetelő légréteg; 3 üvegrétegek; 4 ragasztófólia; 5 ágyazó-tömítő szalag; 6 takarószalag; 7 rugalmas kitt fugázás; 8 hőhídmegszakító; 9 tartóprofil; 10 páracsatorna; 11 gerincprofil; 12 magasító elem; 13 csavaros rögzítés; 14 záróprofil; 15 takaróléc.
6-65. ábra. Egyrétegű üvegezésű tetők csomóponti megoldásai a) profilacél, b) zárt szelvényű acél, c) alumínium, d) fa tartószerkezet esetében; 1 T profilacél; 2 zártszelvény; 3 U profilacél; 4 fatartó; 5 takarószalag; 6 fúrt négyzetszelvény; 7 C profilacél; 8 dugó; 9 műanyag szalag; 10 csavar; 11 alátét; 12 facsavar; 13 rugalmas kittelés; 14 gumiszalag; 15 műanyag csőcsonk; 16 üvegtábla.
6-66. ábra. Hőszigetelő üvegezésű tetők csomóponti megoldásai a) fém, b) fa tartószerkezetre; 1 alumíniumtartó; 2 fatartó; 3 egyenetlenségeket kitöltő és ágyazókitt; 4 gumiszalag; 5 szorítóprofil; 6 takaróprofil; 7 csavar; 8 alátét; 9 műanyag csőcsonk; 10 hőszigetelő üveg.
Ha a lejtés irányában a tetőfelületen több üvegtáblát helyeznek el, akkor azok a 6-67. ábra szerint kapcsolhatók, mivel a lejtés irányára merőlegesen nem alakíthatunk ki szorítóbordát. Egyszerűbb megoldású előtetőt és csomópontjait mutatja be a 6-68. és a 6-69. ábra. Az előtető tartószerkezete készülhet fából is, de az üveggel közvetlenül érintkező szerkezeteket célszerű fémből, jelen esetben alumíniumból kialakítani.
6-67. ábra. Üvegtető elemeinek átfedése a) egyrétegű, b) hőszigetelő üvegezésű; 1 fa szelemen; 2 alsó fémtámasz; 3 közbenső fémprofil; 4 kapocs; 5 szegezés; 6 kiemelő szalagprofil; 7 kitt; 8 egyrétegű üveg; 9 hőszigetelő üveg; 10 takaróperem.
6-68. ábra. Fémvázas előtető üvegezett fedéssel.
6-69. ábra. Fémvázas, üvegezett fedésű előtető csomópontjai a) – e) 1 KÖFÉM 4549; 2 KÖFÉM 4550; 3 alátét kittelés; 4 fugázás; 5 üvegtábla fedés; 6 taréj-takarólemez; 7 lemezcsavar; 8 faltő-lemezszegély; 9 csavaros kötés; 10 alátét; 11 kötőelem; 12 papucselem; 13 tőcsavar; 14 kapocs; 15 bilincspár; 16 szelemen; 17 faburkolat; 18 facsavar; 19 csatorna; 20 csatornavas; 21 vízorr; 22 lefolyócsonk; 23 fal; 24 vakolat.
A műanyagok építőipari felhasználása egyre nő. Nálunk fejlettebb építőiparral rendelkező országokban a műanyag tetőfedő anyagoknak széles választéka ismert (6-63. ábra).
6-63. ábra. Műanyag tetőfedő lemezek.
Hazánkban is vannak olyan műanyag termékek, amelyek bizonyos feltételek és körülmények között tetőfedésre is alkalmazhatók. A Borsodi Vegyi Kombinát klórozott polietilénből és UV-stabilizátort tartalmazó, ütésálló PVC-por keverékéből olyan hullámosított lemezeket állít elő, amelyek tűzvédelmileg a „nehezen éghető” kategóriába tartoznak, alaktartók, korrózióállók, nem korrodáló hatásúak, kis hővezető képességűek, vegyszerállók és könnyűek.
Fokozatos terjedésükhöz, kedvező tulajdonságaik mellett, jelentősen hozzájárul, hogy fedett és áttetsző kivitelben, sokféle színben kaphatók. Fedett változataik fehér, sárga, zöld, kék, szürke, piros, barnássárga és lila színben szerezhetők be, áttetsző változataik pedig színtelen, sárga, zöld és lila színben.
Az ONGRODUR műanyag termékeknek két típusát gyártják. Hosszirányú hullámos változata lehet nagy és kis szinuszhullámú (s), valamint trapézhullámú (t), a táblák hossza 1500-3000 mm, szélessége 1200 mm.
A keresztirányú hullámmal gyártott változat csak kis szinuszú hullámmal kerül forgalomba:
- táblahossza 6000-10 000 mm,
- a tekercs szélessége 1500 mm. Valamennyi típusú műanyag lemez vastagsága 1,5 mm.
A különböző változatok jelrendszere és hullámméretei:
[table id=132 /]
Jelölések: r ütésálló; F fedett; L áttetsző; H hullámlemez; h hosszirányú hullám; k keresztirányú hullám; s szinuszhullám; t trapézhullám.
A táblás és tekercsben forgalomba hozott műanyag hullámlemezek felhasználásának módja és rögzítési elvei azonosak a hullámpalákéval. A felhasználás módját a 6.4.2. pontban, illetőleg a 6-56. ábrától a 6-60. ábráig részletesen ismertettük az előző cikkben. Műanyag hullámlemezzel 10-90° lejtésű tetőfelületek fedhetők le.
Az átfedések a következők:
[table id=133 /]
A tetőrészek (eresz, orom, gerinc, hajlat stb.) kiképzési lehetőségei, módjai és elvei is azonosak a hullámpala fedésekével.
A köznyelv által palának nevezett ETERNIT-lemez fedési anyagokat két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba a rendkívül elterjedt kiselemes síklemez elemek, a másik csoportba pedig a nagyelemes hullámlemez elemek. Méreteik, megjelenési formájuk, hatásuk határolja be alkalmazási területeiket.
Kiselemes síklemez
Hazánkban talán a legelterjedtebb lakóházfedés. Kezdetben a 6-48. ábrán látható, ún. szabványlemez elemeket gyártották és forgalmazták, a fejlődés során – elsősorban az építtetők igényeinek kielégítésére – kezdték gyártani a 6-49. ábrán látható formai változatokat is, amelyek emlékeztetnek a hagyományos égetett agyagcserépre.
Az ETERNIT-lemez elemek színe leggyakrabban cementszürke. Külön megrendelésre készítenek piros, sötétszürke, vörös és sötétbarna színű változatokat is.
Síklemez fedéssel 25-90° hajlásszögű tetőfelületek alakíthatók ki, tehát függőleges falfelületek burkolására is alkalmas. Ha a fedést deszkázaton, fedéllemez fektetéssel, 12-13 cm-es átfedéssel készítjük, akkor a tetőfelület lejtését egészen 20°-ig csökkenthetjük, de ezt a megoldást azért kerülni kell.
A síklemez fedéseket vagy lécezésre, vagy deszkázatra rögzítik, mindig a legalsó sortól indulva, nagyon gondos kitűzéssel, folyamatos zsinórozással. Ez a fedés rendkívül érzékeny a tetősík megfelelő kialakítására, ugyanis ha a lécezés vagy a deszkázat nincs egy síkban, akkor nemcsak csúnya lesz a fedés, hanem a síklemezek nem is rögzíthetők megfelelően. Amennyiben deszkázat készül a palafedés alá, akkor a deszkák ne legyenek 15 cm-nél szélesebbek, mert a száradáskor keletkező vetemedések felszakíthatják a palafedést. A deszkázaton nem szabad 1 cm-nél nagyobb hézagot hagyni. Ha a hézag valamilyen oknál fogva ennél nagyobb, akkor a deszkázatot is a léctávolságok szabályainak megfelelően kell kiosztani.
A szabvány síklemez fedőelemekből (6-48. ábra) kétféle fedést lehet készíteni. A szabvány- (francia-) fedés (6-50. ábra) ún. sarkított négyzetlemezből készül, lécezésre vagy deszkázatra. A tetőlejtéstől függő átfedések és léctávolságok a következők:
[table id=129 /]
A négyzetlemezes fedés lesarkítás nélküli lemezből készül (6-51. ábra), lécezésre és deszkázatra egyaránt.
Az előzőnél lényegesen könnyebben elkészíthető fedés, a lejtéstől függő átfedései és léctávolságai a következők:
[table id=130 /]
A különféle formájú kiselemes tetőfedő síklemez fedések (6-52. és 6-53. ábra) pontos kitűzését és kivitelezését gondosan kell végezni. Az elemeket vagy már előre elkészített furatokkal, vagy furatok nélkül hozzák forgalomba. A lécezés távolságát csak ennek ismeretében szabad meghatározni, tehát csak a deszkázat készíthető el előre.
Egyedi palafedéseket mutat a 6-54. ábra annak jelzésére, hogy a bemutatott változatokon túl még számos síklemez fedési mód képzelhető el.
A síklemez fedés ereszét alátétlemezzel vagy ereszbádogozással lehet elkészíteni. Az eresz mentén a lécezést vagy sűríteni kell, vagy meghatározott szakaszon deszkaborítást kell készíteni a lécezéssel azonos felső síkkal. A magastető oromzatának fedését helyesebb oromdeszkával és bádogszegővel kialakítani, de szükség esetén takaró lemezsor is elhelyezhető az oromfal felett. A síklemez fedés gerincképzése nem igényel akkora pontosságot, mint a cserépfedések, mivel az elemek jól vághatok. Ügyelni kell a sorok egyenletes kiosztására és arra, hogy a fedés ne sűrűsödjön a gerinc alatt. A gerinc és az élgerinc alatt viszont a lécezést kell sűríteni. Síklemez fedések hajlatait mindig bádogozással képzik, amelyre a pala a lejtés függvényében számított átfedésnél 2 cm-rel nagyobb mértékben ráfed.
6-48. ábra. ETERNIT tetőfedő lemezek méret- és formaválasztéka. A furatok Ø 3,2 mm-esek a) négyzetlemez; b) sarkított négyzetlemez; c) alátétlemez; d) szegélylemez; e) kiszögellő lemez; f) taréj kúp.
6-49. ábra. Kiselemes ETERNIT tetőfedő lemezek formaválasztéka. A furatok Ø 3,2 mm-esek a) téglány; b) lesarkított téglány; c) méhsejt; d) pikkely; e) hódfarkú (kettős fedéshez); f) hódfarkú (koronafedéshez).
6.50. ábra. Szabvány- (francia-) fedés sarkított négyzetlemezből, alátétlemezzel képzett eresszel 1 sarkított négyzetlemez; 2 kiszögellő kezdőlemez; 3 alátétlemez; 4 szegőlemez; 5 szegezés; 6 viharkapocs; 7 ereszdeszkázat; 8 lécezés; 9 szarufa.
6-51. ábra. Négyzetlemezes fedés alátétlemezes ereszképzéssel 1 négyzetlemez; 2 alátétlemez; 3 taréjkúp; 4 szegezés; 5 alátétdeszkázat; 6 tetőlécezés; 7 szarufa.
6-52. ábra. Kiselemes ETERNIT-lemez tetőfedések különböző módjai a) téglány; b) sarkított; c) méhsejt; d) pikkely alakú ETERNIT tetőfedő elemmel, normál ereszképzéssel; 1 tetőfedő pala; 2 alátétlemez; 3 szegezés; 4 ereszdeszkázat; 5 tetőléc; 6 szarufa.
6-53. ábra. Kiselemes hódfarkú ETERNIT-lemez fedések a) kettős; b) korona fedés (jelölések a 6-52. ábra szerint); 1 deszkázat; 2 csupaszlemez teríték.
6-54. ábra. Egyedi ETERNIT tetőfedési módok a) bárd; b) fekvő téglány; c) hézagos négyzetes; d) hézagos állótéglány.
Hullámlemez
A hullámosított ETERNIT-lemezekből merevségük folytán nagyméretű fedőelemeket gyártanak. Előnyük, hogy a tetőfelületre eső fajlagos hézagmennyiség jelentősen csökken, és a fedés alá kerülő fogadószerkezet készítése, a lécezés és maga a fedés is lényegesen gyorsabb és egyszerűbb.
A hullámlemezt elsősorban ipari és mezőgazdasági épületek fedésére használják. Az igényeket a hazai ipar nem tudja folyamatosan kielégíteni, így a kereskedelem gyakran importál külföldi hullámlemez elemeket. Ezek méretrendszere eltér a hazaitól, így gyakran nehéz pótolni a megsérült elemeket. A hazai gyártású hullámlemez fedőelemek táblamérete 1097x 1600 mm, ill. 1097×2500 mm. A táblák hullámmagassága, szerkezeti magassága 57 mm, lemezvastagsága 6 mm.
A nagy táblaméretet lehetővé tevő hullámosítás miatt a hullámlemezhez mindenképpen kiegészítő elemeket kell készíteni. A hazai típus elemválasztékát a 6-55. ábrán mutatjuk be, keresztmetszeti méretrendjét pedig a 6-56. ábrán. Az elemek cementszürke színben kerülnek forgalomba, de ritkán a színezett hullámlemez is előfordul. Külföldön a többféle színű és különböző hullámmagasságú gyártmányok jelentősen növelik a hullámlemez fedések alkalmazási területét. A hullámlemez fedés leglényegesebb előnye, hogy már 7° lejtésű tetőfelületek fedésére is alkalmas, és ugyanakkor függőleges falburkolatok is készíthetők belőle.
6-55. ábra. ETERNIT hullámlemez fedési elemek a) táblalemez; b) ereszlezáró lemez; c) jobbos kezdőlemez; d) jobbos falcsatlakozó lemez; e) csuklós gerinclemezek; f) gerinctakaró lemez.
6-56. ábra. ETERNIT hullámlemezek a) keresztmetszeti méretek; b) feles, c) másfeles hullámátfedés.
A különböző lejtésekhez tartozó hullámirányú átfedés és a lemezek egymás feletti átfedése a következő:
[table id=131 /]
A tetőfelületek terítékének meghatározásakor az egymás melletti elemeknél fél (45-50 mm-es) vagy másfél (222-225 mm-es) hullámátfedéssel kell számolni. Szükség esetén ennél nagyobb átfedés is alkalmazható, de az átfedés méretét mindig egy egész hullámmal, tehát 177 mm-rel kell növelni. Az egymás feletti sorok átfedése lényegében bármekkora lehet. Az átfedések irányát mindig az uralkodó széliránynak megfelelően kell megválasztani.
A hullámlemez fedés alá készítendő fogadószerkezet, a szarufákra erősített teherhordó szelemenek max. távolságát – biztonsági okokból – szabvány írja elő. Az 1600 mm hosszú elemek alatt a szelemenek 140 cm-re lehetnek egymástól, 2500 mm hosszú elemek esetében pedig max. 125 cm-re.
A hullámlemez elemeket hálósán rakják a tetősíkra. Ennek következtében a négy szomszédos elem találkozásánál csak a két lemez lesarkításával lehet jó zárást létrehozni. A lesarkítás a lejtés irányában megegyezik az egymás melletti elemek átfedésével (fél vagy másfél hullám), lejtésre merőleges irányban pedig az egymás feletti elemek átfedésének méretével azonos (6-57. a) ábra). Az inkább külföldön ismert másik fektetési módszer szerint nincs szükség lesarkításra, mert külön takaróelemet helyeznek az egymás melletti elemek közötti hézag fölé (6-57. b) ábra).
6-57. ábra. Hullámlemez fedések a) kimetszett takarással és átfedéssel; b) külön takarólapos fedéssel; c) import kiselemes fedések.
Az elemeket a szelemenekre csavarozással rögzítik (6-58. és 6-59. ábra), a lehorgonyzóelem, -kapocs kialakítása mindig a szelemen anyagától és alakjától függ. A csavarok részére fúrt lyukat gumi alátét és védőkupak zárja le. A hazai hullámlemez elemekből többféle ereszmegoldás alakítható ki. Az ereszhez csatlakozó függő ereszcsatorna tartóvasait a 6-60. ábra szerint lehet a fedéshez vagy a tartószerkezetekhez rögzíteni.
6-58. ábra. ETERNIT hullámlemez lehorgonyzása acélszelemenhez a) cső; b) Z profilacél; c) U profilacél; 1 szelemen; 2 horgonycsavar; 3 kapocs; 4 alátétgumival; 5 szorítócsavar; 6 védőkupak; 7 hullámlemez.
6-59. ábra. ETERNIT hullámlemez lekötési változatai a) fához; b) vasbetonhoz; c) ferde födémhez; 1 hullámlemez; 2 horgonycsavar; 3 facsavar; 4 alátét; 5 csavar; 6 kapocs; 7 szegezés; 8 fa szelemen; 9 vb. szelemen; 10 rugalmas alátét; 11 födém; 12 tiplizés.
A hullámlemez fedésű magastetők oromfala fölött átvezetett fedőlemezt közel egy hullámszélességgel túlnyújtják az oromfal külső síkján, majd a lemez és a fal közötti hézagot deszkával zárják le. Igényesebb megoldás esetében az alátét- és szemöldökdeszkázattal kialakított oromdeszkázatot fedik le túlnyújtott hullámlemez elemmel. Hullámlemez fedésű tetőkön mindenképpen kerülni kell az élgerincek kialakítását, mert fedésükre nincs gyári elem, és házilag sem készíthető el megfelelően. Az ilyen fedésű tetők hajlatai csak bádogozással képezhetők ki, amelyre a vágott elemek rátakarnak. Ennek ellenére kerülni kell a hajlatok és vápák kialakítását a hullámpala fedésű tetők tervezésekor.
A hazai típuselemek választéka korlátozott, ennek ellenére nagyon érdekes, változatos formájú tetők és fedések is tervezhetők, készíthetők hullámlemezből (6-61. és 6-62. ábra).
6-60. ábra. Ereszképzések hullámlemez fedésekhez a) fa szelemenhez; b) fémszelemenhez; c) hullámlemezhez; d) falhoz rögzített ereszcsatorna függesztéssel .
6-61. ábra. Különleges tetőfedés hullámlemezekből.
6-62. ábra. Különleges hullámlemez tetőfedés csomópontjai a) – c) 1 síklemez; 2 takarólemez; 3 facsavaros rögzítő; 4 vízmentes alátét; 5 szelemen; 6 heveder; 7 szellőztető légjárat; 8 alátétlemez; 9 hőszigetelés; 10 konzolos csatornabilincs; 11 ereszcsatorna; 12 lefolyó; 13 főfal; 14 párafékező lemez; 15 burkolat; 16 vízvető lemez; 17 épületlábazat.
A köznyelvben egyszerűen betoncserépnek nevezett fedési elemeket hazánkban már régen készítik. Különösen a II. világháború előtti évtizedekben használták szívesen. Az osztályozott és mosott kvarchomokból és cementből, préseléssel készített fedőelemek formailag és elvekben követik az égetett agyagcserép termékek kialakítását. Azoknál azonban nagyobb a m2-enkénti tömegük, így a fedélszerkezetbe 10-15%-kal több faanyagot kell beépíteni. Vágásuk és faragásuk is nehezebb az égetett agyagcserepekénél, ennek ellenére gyorsan terjed alkalmazásuk.
Ennek elsősorban az az oka, hogy a most gyártott változataik valamennyi fedési feladat megoldására alkalmas elemet magukban foglalják, az agyagcserepeknél kisebb a vízfelvételük, színválasztékuk, formai kialakításuk gazdag és mindezek miatt alkalmasak igényes és reprezentatív tetőfedések létrehozására. A betonanyagú tetőfedő elemek, cserepek két típusát gyártják hazánkban: a kiselemes és a nagyméretű, hullámprofilú betoncserepeket.
Kiselemes betoncserép
A hódfarkú és téglány kiselemes betoncserepeket a DUNA-BRAMAC gyártja és a VÁÉV-BRAMAC értékesíti. Elem- és kiegészítő elem választéka valamennyi fedéssel összefüggő feladat megoldására alkalmas (6-32. ábra). Az alapelemek formájából adódóan ez a betoncserép típus kettős fedés és koronafedés készítésére alkalmas (6-33. és 6-34. ábra).
Ezekkel a fedésekkel 30-90°-os tetők fedhetők le, és falfelületek is burkolhatok. A különböző tetőlejtésekhez a következő átfedések és léctávolságok tartoznak:
[table id=126 /]
A fedés eresz-, gerinc- és hajlatkialakításai azonosak az égetett agyag hódfarkú cserépnél bemutatott megoldásokkal. Eltérés, hogy a hódfarkú betoncserép szegélykialakítására 340×420 mm-es szélcserepet, taréjgerinc kialakítására 168×301 mm-es taréjcserepet, valamint szárazelemet fejlesztettek ki. Kiegészítő elemként forgalmaznak még műanyag vápaelemet, kémény- és falszegélyt is.
6-32. ábra. Hódfarkú betoncserép elem- és szerelvényválasztéka 1 hódfarkú betoncserép (kb. 35 dm/m2); 2 ereszcserép (kb. 6 db/m); 3 taréjcserép kettős fedéshez (kb. 12 db/m taréjgerinc); 4 szélcserép (1 db/cserépsor); 5 kúpcserép (2,8 dm/m); 6 szellőzőcserép (igény szerint, 12 db/taréjgerinc); 7 plexi- (átvilágító-) cserép (igény szerint); 8 tetőkibúvó ablak (igény szerint); 9 csatorna-szellőzőelem esővédővel (1 db/csatorna-szellőzőcső); 10 csőcsatlakozó csatornaszellőzőhöz (1 db/csatornaszellőző); 11 szűkítő idom csatornaszellőzőhöz (igény szerint); 12 antennakivezető elem (igény szerint); 13 alátétfólia (tetőfelület m2 + min. 10%); 14 univerzális taréjgerincelem (1 db/m); 15 kúpcseréprögzítő (1 db/kúpcserép); 16 kúpcseréplezáró (1 db/gerincvégződés); 17 élgerincelem (1 db/m); 18 univerzális gerincléctartó (1 db/szarufaállás taréjgerincnél, 1 db/kb. 70 cm élgerincnél); 19 vápaelem (1 db/1,5 m); 20 felső vápalezáró szalag (1 db/vápa); 21 fém hófogó (1-1.5 db/m2); 22 cseréprögzítő kapocs (45° felett); 23 távtartó hőszigeteléshez (kb. 3 db/m2); 24 szellőzőszalag (1 tekercs/5 m); taréjgerinc szalag (1 tekercs/5 m); habarcsszínező (0,1 kg/m gerinc); horganyzott szeg 28/50 (kb. 400 db/kg); horganyzott szeg 31/75 (kb. 200 db/kg); betoncserép vágó korong (1 db/kb. 15 db cserép).
6-33. ábra. Kettős fedés betoncseréppel a) hódfarkú cserép; b) metszet; c) téglány alakú cserép; 1 kúpcserép; 2 habarcsréteg; 3 cserép; 4 tetőléc; 5 szarufa; 6 eresz, homlokléc.
6-34. ábra. Koronafedés betoncseréppel (jelölések a 6-33. ábra szerint).
Nagyméretű, hullámprofilú betoncserép
Az alpesi és az alpesi plusz márkanevű betoncserép családot a VÁÉV-BRAMAC gyártja. Amíg a kiselemes betoncserép család a hódfarkú égetett agyagcserepekhez kapcsolódott formáival és fedési elveivel, addig az alpesi betoncserepek a sajtolt égetett agyag cserepekkel rokon kialakításúak.
Ez az elemcsalád is alkalmas a magastetők héjalásával összefüggő valamennyi feladat megoldására (6-35. ábra). A fedőelemek, cserepek forma- és méretválasztékát a 6-36 – 6-39. ábrán mutatjuk be.
6-35. ábra. VÁÉV-BRAMAC alpesi betoncserép elem- és szerelvényválasztéka 1 normálcserép (kb. 10 db/m2); 2 félcserép (igény szerint); 3 szegélycserép, balos* (kb. 3 db/m); 4 szegélycserép; jobbos* (kb. 3 db/m); 5 kúpcserép (2,5 db/m alpesinél, 2,8 db/m alpesi plusznál); 6 szellőzőcserép (igény szerint, kb. 10 db/m2); 7 járócserép (2 db/lépcsőfok, biztonsági rács); 8 átvezető cserép (igény szerint); 9 félnyeregtető-lezárócserép; 1/1 (igény szerint); 10 félnyeregtető-lezárócserép, 1/2 (igény szerint); 11 félnyeregtető-szegélycserép, balos* (igény szerint); 12 félnyeregtető-szegélycserép, jobbos* (igény szerint); 13 hófogó cserép (1,4 db/m2 vagy 1,8 dm/m2); 14 tetőfólia (tetőfelület m2 + min. 10%); 15 viharkapocs (45° felett 3,3-10 db/m2); 16 univerzális gerincléctartó (1 db/szarufaállás taréjgerincnél, 1 db/kb. 70 cm élgerincnél); 17 univerzális taréjgerincelem (1 db/m); 18 kúpcseréprögzítő (1 db/kúpcserép); 19 kúpcseréplezáró (1 db/gerincvégződés); 20 élgerincelem (1 db/m); 21 vápaelem (1 db/1,5 m); 22 felső vápalezáró szalag (1 db/vápa); 23 lezárófésű (1 db/60 cm); 24 csatorna-szellőzőelem esővédővel (1 db/csatornaszellőző); 25 csőcsatlakozó csatornaszellőzőhöz (igény szerint); 26 szűkítő idom csatornaszellőzőhöz (igény szerint); 27 lépcsőfok (igény szerint); 28 biztonsági rács (igény szerint); 29 biztonsági rács és lépcsőfoktartó (2 db/biztonsági rács, lépcsőfok); 30 antennakivezető elem (igény szerint); 31 tetőkibúvó ablak (igény szerint); 32 plexi- (átvilágító-) cserép (igény szerint); 33 fém hófogó (5,6 db/m); 34 távtartó hőszigeteléshez (kb. 3 db/m2); 35 szellőzőszalag (1 tekercs/5 m); száraz kúpelem taréjgerinchez (2,2 db/m); habarcsszínező (0,1 kg/m gerinc); horganyzott szeg 28/50 (kb. 400 db/kg); horganyzott szeg 31/75 (kb. 200 db/kg); betoncserép vágó korong (1 db/kb. 15 db cserép).
* A megjelölt elemek az alpesi plusznál nincsenek.
6-36. ábra. Alpesi betoncserép típuselemei és- méretei I. a) egész, 1/1; b) fél, ½; c) szegély, balos; d) szegély, jobbos.
6-37. ábra. Alpesi betoncserép típuselemei és- méretei II. a) egész, 1/1; b) fél, ½; c) szegély, balos; d) szegély, jobbos.
6-38. ábra. Alpesi betoncserép típus kiegészítő elemei és méretei a) szellőző; b) járó; c) átvezető; d) hófogó.
6-39. ábra. Alpesi betoncserép típus kúpelemének méretei a), b)
Az elemek a sajtolt agyag tetőcserepekéhez hasonló, de annál még szigorúbb mérettűréssel készülnek, formai kialakításuk olyan, hogy a lefedni kívánt tetőfelületet az egyes elemek méreteiből kiindulva mindkét irányban számítással kell méretezni. A szélességi méret meghatározása a 6-40. ábrából, a lejtésirányú méret és a léctávolság a 6-41. ábrából ismerhető meg, a tető a lejtési szögének a függvényében.
6-40. ábra. Alpesi betoncserép elemeinek vízszintes kiosztása 1 tetőcserép, egész, 1/1; 2 tetőcserép, fél, 1/2; 3 szegély, balos; 4 szegély, jobbos; 5 tetőlécezés.
6-41. ábra. Alpesi betoncserép lejtésirányú sorkiosztása, léctávolság száraz kúpelemnél 4 cm, habarcsozásnál 2 cm; l szarufahossz.
Az alpesi betoncserepekkel héjalt magastetők 17-90° közötti lejtéssel alakíthatók ki.
A fedési rendszerhez tartozó különböző kiegészítő elemek beépítési szabályai a következők:
- Műanyag csatornaszellőző elem (flexibilis csőcsatlakozóval és szűkítővel) és műanyag, csuklós antennaátvezető elem 17-55° lejtésű tetősíkba építhető be.
- Lépcsőfoktartós járócserép 20-50° lejtésű tetőkhöz alkalmazható.
- Fém hófogók vagy hófogó cserepek 25-75° lejtés esetén alkalmazhatók.
Az elemcsalád különböző elemeinek alkalmazásával megoldható fedési feladatok sokoldalúságára mutatunk be példákat a 6-42 – 6-47. ábrán, amelyek a fedési csomópontok, példák megismerése után már nem szorulnak bővebb magyarázatra.
6-42. ábra. Alpesi betoncserép kiegészítő elemeinek és szerelvényeinek elhelyezése a), b) nézetrajz; 1 egész, 1/1; 2 szegély; 3 kúp; 4 szellőző; 5 járócserép; 6 lépcsőfok; 7 biztonsági rács; 8 száraz kúpelem; 9 fém hófogó.
6-43. ábra. Tűzfal lefedés szegélycseréppel 1 normálcserép; 2 szegélycserép, balos; 3 szegélycserép, jobbos; 4 lécezés; 5 horgonydeszka; 6 horgok (kampósszeg); 7 csatorna; 8 bádogszegély; 9 csupaszlemez; 10 vízorr; 11 kibetonozás; 12 dilatációképző hablemez betét; 13 szarufa; 14 alátétdeszka; 15 tűzfal.
6-44. ábra. Falszegélyek kiképzése alpesi tetőcserépből 1 normálcserép; 2 szellőzőcserép; 3 szellőző; 4 fém takarószegély; 5 fém takarószegély; 6 folyóka; 7 falszegély; 8 rögzítőszegély; 9 alátétfólia; 10 szarufa; 11 ellenléc; 12 szellőzőjárat; 13 nyílás; 14 tetőléc; 15 fal; 16 vakolat; 17 kapocs.
6-45. ábra. Taréjgerinc alpesi betoncserépből a) – c) részletek; 1 kúpcserép; 2 kúpcseréprögzítő; 3 elasztikus élgerincelem; 4 gerincléctartó; 5 univerzális taréjgerincelem; 6 taréj léc; 7 taréjdeszka; 8 normálcserép; 9 habarcsozás; 10 szarufa; 11 lécezés.
6-46. ábra. Élgerinc alpesi betoncserépből I. a) részlet; b) véglezárással; 1 kúpcserép; 2 kúpcseréprögzítő; 3 elasztikus élgerinc; 4 éldeszka; 5 kúpcseréplezáró elem; 6 cserépfedés; 7 lezárófésű.
6-47. ábra. Élgerinc alpesi cserépből II. a), b) részletek; 1 kúpcserép; 2 rögzítő kapocs; 3 élgerincelem; 4 éldeszka; 5 éldeszka; 6 habarcsozás.
Magastetők leggyakoribb fedési anyagai az égetett agyagtermékek, a tetőcserepek. Különböző változataik anyaga csak kismértékben tér el egymástól, elsősorban formai kialakításuk, méreteik alapján különböztethetők meg. Az egyes formai változatokból különféle fedések készíthetők.
Ennek ellenére a következő alapelvek valamennyi típusra érvényesek:
- Minden égetett agyagcserép típust normál vagy sűrített lécezésre, szárazon kell elhelyezni.
- Általában 45°-os tetőlejtésig a cserepeket nem kell külön rögzíteni, ennél meredekebb tetőfelületeken az egyes cserepeket szegezéssel vagy lágyhuzal kötéssel mindenképpen rögzíteni kell.
- Időjárási hatások ellen mindegyik cseréptípus viharkapoccsal is rögzíthető.
- A cserepeket mindig alulról, az eresz felől indulva, soronként oldalra haladva kell elhelyezni.
- Az egymás feletti sorok átfedése a lejtéstől függően 5-10 cm. Az égetett agyagcserépből készíthető fedések típusait a cserépfajtáknál mutatjuk be.
Hódfarkú cserép
A hódfarkú cserép sima vagy kismértékben bordázott felületű, hazánkban általában 175×375 mm befoglaló méretű, 11 mm vastag (6-11. ábra), különböző formai változatokban (6-12. ábra) gyártott égetett agyagtermék. Színe a nyersanyag összetételétől függően piros, rózsaszín, sárga vagy szürkéssárga lehet. A normálcserepek egy füllel vagy lyukasztott kivitelben készülnek. A felezhető cserepek kettős füllel és hosszanti horonnyal kialakítottak és a horony mentén kettévághatok.
A cserepek fagyállóak, általában nyers kivitelűek, de külön kívánságra különböző színű bevonattal is gyárthatók. A gerincképzés kúpcseréppel történik (6-13. ábra). Kis felületű tetőkön és tetőablakok felett a hódfarkú cserép fedés 30-40°-os hajlásszöggel is készíthető, egyéb helyeken a tető hajlásszöge legalább 40-45° legyen. Ennél meredekebb fedések, sőt függőleges burkolatok is készíthetők, de csak szegezéssel.
6-11. ábra. Hódfarkú cserép befoglaló méretei.
6-12. ábra. Hódfarkú cserép típusválasztéka a) körszelet, b) kerek, c) egyenes, d) gótikus, e) hatszög végkiképzésű.
6-13. ábra. Sima kúpcserép hódfarkú cserép fedéshez.
Ideiglenes, alárendelt épületek kisebb tetőfelületein hódfarkú cserepekből hálósán vagy kötésbe rakva készíthető egyszeres, egyrétegű fedés is, valamint széthúzott kettős fedés is. Ezek tetőlécezésének a tengelytávolsága 25-30 cm. Ezek a fedési módok azonban nem vezetik el megfelelően a csapadékvizet. A végleges tetőfelületek vagy kettős fedéssel, vagy koronafedéssel (más néven lovagfedéssel) készíthetők hódfarkú tetőcserepekből.
A kettős hódfarkú cserép fedés a két változat közül az elterjedtebb (6-14. ábra). A lécezés mindenképpen sűrített, átlagosan 15 cm tengelytávolságú.
6-14. ábra. Kettős hódfarkú cserép fedés vágott kezdősorral a) metszet; b) nézet; c) oromzati részlet.
Az általánostól eltérő cserépméret esetén az l léctávolságot a következő képlettel kell meghatározni:
[table id=125 /]
A kettős hódfarkú cserép fedés egyik fajta ereszképzése, amikor a legalsó cserépsort rövidebbre vágva helyezik el a második sor alatt. Másik megoldás szerint a legalsó sorban egymás tetején két cserepet helyeznek el, így a fedés egyenletes és az ereszvonal egyenes lesz. Az ereszvonal akkor is egyenes lesz, ha a legalsó cserépsor alatti deszkázatra ereszbádogozást készítenek. A fedés oromképzésekor a cserépfedést kifuttatják az oromdeszka fölé (I. a 6-14. c) ábrát). Ennél megbízhatóbb megoldás, ha a fedés szélét az oromdeszka zárja le, és az oromdeszka mentén horganyzott acéllemez oromszegély készül.
Taréjgerinc képzésnél lovagsort kell alkalmazni (6-15. ábra). Ennél a megoldásnál a méretre vágott utolsó sor cserepet a lécezéshez szegezéssel vagy lágyhuzal kötéssel kell rögzíteni. A gerincen a kúpcserepeket szegezéssel vagy lemezkapcsokkal rögzítik és habarcságyazatba fektetik. A tetőfelületek élgerinceit is a leírt módon kell elkészíteni, fedni. A kúpcserepek rögzítéséhez itt is éldeszkát kell a vázszerkezetbe beépíteni (6-16. ábra).
6-15. ábra. Kettős hódfarkú cserépfedés vágott cserepes gerincképzéssel a) metszet; b) nézet.
6-16. ábra. Kettős hódfarkú cserépfedés élgerincképzése 1 egész cserép; 2 vágott és fúrt cserép; 3 kúpcserép; 4 gerincléc; 5 tetőléc; 6 habarcságy; 7 szellőző.
A kettős hódfarkú cserép fedés hajlatfedésének is többféle változata ismert. A 6-17. ábra szerint vagy horganyzott acéllemezből alakítják ki a hajlatot úgy, hogy a cserépfedés két oldalról csak kissé takar rá, vagy a valamivel keskenyebb bádogozás felett a kétoldali lécezéshez kötött cserépfedés készül. Az első megoldás szerinti fedés nélküli hajlatbádogozás biztonságosabb megoldás. A kettős hódfarkú cserép fedés sűrített lécezése alkalmas a különböző segédszerkezetek elhelyezésére.
6-17. ábra. Hódfarkú cserép fedés hajlatképzési módjai a) fémlemezes hajlat kettős és koronafedéshez; b) alátétlemezes, sorfordulós hajlatképzés; 1 hajlatbádogozás; 2 hódfarkú cserép; 3 huzalfüggesztés; 4 tetőlécezés.
Egy hófogó rács látható a 6-18. ábrán. A korona- vagy lovagfedés ugyancsak hódfarkú cserépből készíthető, igen szép fedés (6-19. ábra). Abban tér el a kettős fedéstől, hogy az egymás feletti cserépsorokat páronként összetolják, és így a lécezés ritkább lesz (általában 25-27 cm tengelytávolságú). A koronafedés 1 m2-re jutó cserépigénye azonos a kettős fedésével, így alkalmazása esetén csak tetőléc-megtakarítással számolhatunk. Ugyanakkor a dupla sor cserép terhe gyakran a lécek lehajlásához, idő előtti károsodásához vezethet, további hátránya, hogy nem eléggé viharbiztos.
6-18. ábra. Hófogó rács beépítése kettős hódfarkú cserépfedésbe a) részlet; b) nézet.
6-19. ábra. Koronafedés hódfarkú cseréppel a) metszet; b) nézet; c) oromzat; 1 hódfarkú cserép; 2 félcserép; 3 kúpcserép; 4 habarcsréteg; 5 tetőlécezés; 6 szarufa; 7 oromdeszka; 8 oromléc; 9 ereszdeszkázat.
A korona- vagy lovagfedés lényeges előnye, hogy valamennyi cserépfedési mód közül talán ez a legalkalmasabb íves tetőfelületek fedésére. Íves felületek fedésekor az egymás feletti sorokat a cserepek ferde vágásával zsugorítják. A koronafedéssel készült tetők hajlásszöge azonos a kettős fedésnél leírtakkal (legalább 30°). A kettős sorok átfedése általában 8,0-10 cm között megfelelő. A koronafedés készítése, eresz-, orom-, gerinc- és hajlatképzésének módja azonos a kettős hódfarkú cserép fedésével.
Hornyolt és sajtolt cserép
A hornyolt és sajtolt tetőcserepek – egymás mellé és egymás fölé helyezve – összeillő hornyokkal kapcsolódnak. Ezáltal jelentős mértékben javul a belőlük készített fedések vízzáró képessége és jelentősen csökken a padlástérbe bejutó porhó mennyisége.
A hornyolt szalagcserépnek (6-20. ábra) – amely a legegyszerűbb változat – csak a két hosszabbik oldalán van egy-egy horony. A cserepek egymás mellé rakva egymásba illenek és jól zárnak. A típus általában egy füllel készül. Színe – a felhasznált nyersanyagtól függően – vörös és sárgásvörös.
A hornyolt szalagcserép fedést egyszeres hornya miatt 30°-nál kisebb tetőhaj-lás esetén nem helyes alkalmazni. Mivel az egymás feletti cserepek nem horonnyal csatlakoznak egymáshoz, célszerű legalább 8 cm-es átfedéssel beépíteni. A bemutatott típus szerinti cseréphez 30-33 cm-es léctávolság kell, de szükség esetén ennél kisebb is elegendő, mivel az egyes sorok nem horonnyal csatlakoznak (6-21. ábra).
6-20. ábra. Hornyolt szalagcserép.
6-21. ábra. Hornyolt, egyenes végű szalagcseréppel készülő tetőfedés 1 cserép; 2 közbenső tetőléc; 3 ereszelés; 4 szarufa.
A hornyolt szalagcserép hazánkban előforduló másik változata (6-22. ábra) az előbbitől abban tér el, hogy a hornyolt részeket leszámítva azonos vastagságú, végig hosszüregekkel könnyített és a vége ívelt kialakítású.
A kettős hornyú (ikerfüles hornyolt) szalagcserép (6-23. ábra) két hosszabbik szélén kettős horony van. Az egymás melletti cserepek nagyobb átfedése miatt a kettős hornyú szalagcserép 25 mm-rel szélesebb, mint az egyhornyú. Ez a típus vízelvezetés szempontjából biztonságosabb az előzőnél, már 30°-os tetősíkok lefedésére is alkalmas. Mivel az egymás feletti cserepek nem hornyokkal csatlakoznak egymáshoz, 35°-nál kisebb lejtés esetén legalább 10 cm-es átfedésre van szükség. Ennél nagyobb lejtésnél azonban elég a 8 cm-es átfedés is. A fedéshez szükséges léctávolság 30-33 cm, ami szükség esetén csökkenthető is.
6-22. ábra. Egyszerű, hornyolt, ívelt mintájú szalagcserép fedés a) metszet; b) nézet.
6-23. ábra. Kettős hornyú szalagcserép iker fülekkel.
A sajtolt normál tetőcserép előzőektől eltérő gyártása lehetővé teszi, hogy az egymás feletti cserépsorok is hornyokkal – a 6-24. ábrán látható hazai típus esetében kettős horonnyal – csatlakozzanak egymáshoz. A sajtolt cserepek alkalmazása ebből adódóan kötöttebb a szalagcserepekénél, mert nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is kötöttek a méretek. A sajtolás gyártási méreteltérései igen csekélyek, ezért a tetőfelületek méreteit pontosan ki kell számítani, és így minimális méreteltérésekkel lehet kivitelezni. A 6-24. ábrán bemutatott típus esetében a léctávolság 31,5 cm, ettől csak az eresznél (27,5 cm) és a gerincnél (3-5 cm) kell eltérni (6-25. ábra). A tetősík lejtésirányú méreteit is a cserépméretek függvényében kell meghatározni.
6-24. ábra. Sajtolt normál tetőcserép.
6-25. ábra. Tetőfedés sajtolt normálcseréppel a) metszet; b) nézetrajz; 1 sajtolt normálcserép; 2 kúpcserép; 3 közbenső tetőléc; 4 ereszdeszka; 5 ereszcsatorna; 6 magasítás; 7 szarufa.
Az így adódó méretektől az eltérés az eresznél 1-3 cm, a gerincnél pedig 2 cm lehet. A lécezést is ±2 mm-es mérettűréssel kell a fedés alá elkészíteni. A sajtolt normálcserép főként natúr kivitelben, vörös vagy vörösessárga színben kapható, de mázas változatban is készítik, vörös, barna és vörösesbarna színben. A gyártó cég tervei szerint az alapcserépen kívül 1989-től készítenek jobbos és balos szegélycserepet, szellőző-és hófogó cserepet is. A kötöttségeket jól ellensúlyozza a sajtolt cserépből készített fedések jó víz- és porhózáró képessége, és az is, hogy a cseréptípus 30°-os tetőlejtésnél alkalmazható.
A sajtolt holland tetőcserép a másik hazai típus. A 6-26. ábrán látható elemválasztékból (egész, jobbos és balos szegély-, szellőző- és hófogó elem) korszerű, jó minőségű fedés készíthető. Alkalmazási feltételei lényegében azonosak az előzőekben leírt sajtolt cserépével, csak a lécezés tengelytávolságában különböznek (6-27. ábra).
6-26. ábra. Sajtolt holland típusú tetőcserép elemválasztéka a) egész, 1/1; b) jobbos szegély; c) balos szegély; d) szellőző; e) hófogó.
6-27. ábra. Sajtolt holland típusú tetőcserépsor kiosztásának méretrendje 1 cserép; 2 tetőléc; 3 ereszlécezés; 4 taréjdeszka; 5 szarufa.
A 6-28. ábrán látható sajtolt gerinccserép valamennyi bemutatott cseréptípushoz csatlakoztatható, mivel a gyártó cég a 6-1. táblázat szerinti talpszélességekkel gyártja. A kúpcserepeket a helyi időjárási viszonyoktól függően elhelyezhetjük szegezéssel rögzítve, szárazon, vagy hézagosan lehorgonyozva, habarcsba ragasztva. Előfordul azonban, hogy +10 °C hőmérsékletnél melegebb időben a gerinc- és kúpcserépsort belocsolják, az illesztési hézagokat poliuretánhabbal tubusból kitöltik és egymásra rakva rögzítik. Á hézagokból kitüremkedő habot eltávolítják, majd a kilátszó habfelületeket a cserép színére mázolják vagy befújják. A hornyolt és sajtolt cserepekkel készülő fedések cserepeit 45°-nál meredekebb, vagy erős szélhatásnak kitett tetőfelületeken rögzíteni kell.
6-28. ábra. Sajtolt gerinccserép méretei.
6-1. táblázat. Sajtolt gerinccserép.
A szalagcserepek egymás feletti sorait mindig kötésben kell elhelyezni, a sorok végén hosszában elvágott szalagcserepekkel. Ha a beakasztófül megsérül vagy leesik a cserép elvágásakor, akkor a kifúrt félcserepet szegezéssel kell rögzíteni. Ez a rögzítés akkor sem felesleges, ha a beakasztófül megmarad. A sajtolt normál tetőcserép szegélyelem nélkül kötésben is felrakható, de ha szegélyelemek is rendelkezésünkre állnak, akkor mindenképpen célszerű a fedést hálósán elkészíteni. A sajtolt holland tetőcserepet hálósán kell felrakni, amit a típus elemválasztéka könnyen megoldhatóvá tesz.
Egyedi égetett agyagcserép
Az egyedi formájú és kialakítású égetett agyagcserép típusoknak és a belőlük készíthető fedéseknek nagy választéka ismert a világon és a környező országokban. Ezek közül itt csak egy fedési rendszert mutatunk be, amely hazánkban is kezd elterjedni kedvező esztétikai megjelenése, romantikus, műemléki hatása miatt.
A külföldön inkább barát-apáca fedésnek nevezett kolostorfedés lényege, hogy egymás fölé, széthúzva, két réteg vályú formájú cserép kerül a lécezésre. Az alsó réteget vályúval felfelé, a felső réteget pedig vályúval lefelé kell elhelyezni. Hazánkban nem gyártanak kolostorfedésre alkalmas cserepeket, ezért ha ilyen fedést akarnak készíteni, sima kúpcserepeket használnak fel a 6-29. ábrán látható módon. Mivel a kúpcserepeken nincs rögzítő fül, az alsó sort a lécezésre szegezik, a felső sor rögzítésére pedig a lécezésre merőlegesen, az alsó cserépsorok közé, taréjlécezést készítenek. Ehhez azután a felső sor is rögzíthető egyrészt szegezéssel, másrészt pedig viharkapcsokkal.
6-29. ábra. Kolostorfedés normál kúpcserépből, taréjlécezéssel 1 kúpcserép; 2 viharkapocs; 3 szegezés; 4 taréj léc; 5 tetőléc; 6 ereszlécezés; 7 szarufa.
Külföldön készítenek olyan égetett agyagcserép típusokat, amelyekből úgy készíthető kolostorfedés, hogy az egyes cserepek fülekkel rögzíthetők a lécezésre és egymáshoz. Ezek közül a 6-30. ábrán kétféle elemből, a 6-31. ábrán pedig egy elemből elkészíthető fedést mutatunk be, ez utóbbinál csak az oromzatok kialakításához van szükség jobbos és balos szegélyelemekre.
6-30. ábra. Peremes kolostorfedés, külföldi példa a) metszet; b) nézet; c) oromrészlet.
6-31. ábra. Takarótagozatú sajtolt cserép fedés (külföldi példa) a) metszet; b) nézetrajz; c) oromzat.
A cserépfedések közül a kolostorfedések a legkedvezőbb zárásúak. Ez az oka annak, hogy kedvező időjárási viszonyok között a tetőfelület min. lejtése akár 25° is lehet. 25-35° közötti lejtés esetében legalább 10 cm-es átfedéssel kell készíteni az egymás feletti sorokat. Ennél nagyobb lejtés esetén elegendő a 8 cm-es átfedés is. A léctávolság mindig a cserép méreteitől függ.
A kolostorfedések szép megjelenését és jó fedési tulajdonságait rontja anyagigényességük és nagy m2-enkénti tömegük. Ez utóbbi nagyobb teherbírású fedélszerkezetek építését, nagyobb keresztmetszetű lécezést igényel, mint a többi cserépfedés.
Ebbe a csoportba a növényi eredetű fedési anyagok sorolhatók a szalmától a fáig. Előnyük, hogy a természetben talált formában vagy kis feldolgozással beépíthetők, hőszigetelő képességük igen jó és karbantartásuk, felújításuk is viszonylag egyszerű. Hátrányuk, hogy tűzveszélyesek, a szervetlen fedőanyagokénál rövidebb az élettartamuk és különösen a fafedések érzékenyek az időjárás változásaira.
Hátrányaik ellenére alkalmazásuk egyre inkább terjed szépségük és hangulatteremtő hatásuk miatt. Talán még jobban terjednének, ha beszerzésük nagyobb mennyiségben is lehetővé válna, az építkezni szándékozók jobban ismernék őket, és – nem utolsósorban – sokkal több, anyagot előkészítő és fedő szakember állna rendelkezésre.
Zsúp
A zsúpfedés egyenes és jól kifejlett szárú rozsszalmából készül. Az erre a célra kiválasztott rozskévékből a kalászokat fogas fésűvel távolítják el, majd előkészítik a fedéshez. Zsúpfedéshez a szaruzat lejtésének legalább 45°-osnak kell lennie, mert csak ebben az esetben éri el a felerősített kévék szállejtése a biztonságos vízelvezetéshez mindenképpen szükséges 35-40°-ot.
6-1. ábra. Általános fedési elvek és a fenyőtoboz azonossága.
6-2. ábra. Az első ezredforduló idejéből származó antik tetőcserép.
A fedést az eresztől fölfelé, soronként, a kévék egymás mellé helyezésével és leszorításával, lekötésével készítik. A leszorításhoz ún. csuklyafát használnak, amelyet 1,7-2,00 mm-es horganyzott lágyhuzallal kötnek le a lécezéshez hasonlóan elhelyezett gömbfákhoz (6-3. ábra). A zsúpfedés gerincképzése egyszerűbb, mint a nádfedésé: az uralkodó széljárással ellentétes oldalra az ún. gerinckévesor kerül, csuklyafával lekötve, ezután az uralkodó szélirány felőli oldalra helyezik fel a takarósort, ugyancsak csuklyafával leszorítva. Ez utóbbit a gerinchez közel, mindkét oldalon egy-egy fűző-, ill. varrófonattal jól lekötik.
6-3. ábra. Zsúpfedés a) eresz; b) gerincrészletei; 1 kezdő-, 2 közbenső, 3 gerincsor vagy teríték; 4 takarás vagy takarófonat; 5 lécezés; 6 csuklyafa; 7 horgonyzó kötés; 8 fűző vagy varrófonat; 9 szarufa; 10 talpszelemen; 11 gerincszelemen; 12 gerinctartó bakoszlop.
A fedés élettartamát áztatással vagy permetezéssel felhordott impregnálóanyagokkal növelni lehet, de csak max. 15 évig.
Nád
A nádfedéshez 6-10 mm átmérőjű, legalább 2-3 m szálhosszúságú, leveleitől megfosztott nád a legmegfelelőbb. A felhasznált 30-35 cm vastagságú kévék tömörítése után a fedés 25-35 cm vastag lesz. A tetősík lejtése min. 40°, mert a víz csak így folyik le akadálytalanul az ennél 4-6°-kal kisebb szállejtésen.
A nádfedés készítése csaknem azonos a zsúpfedésével (6-4. és 6-5. ábra). A kévesorok felrakását ebben az esetben is az eresznél kezdik, majd szorítóhevederekkel leszorítják és 1,7-2,0 mm-es horganyzott lágyhuzallal lekötik. Tekintettel azonban arra, hogy a nád szálhosszúsága nagyobb, mint a rozsszalmáé, az egymás felett lépcsőzetesen elhelyezett kévesorok távolsága 1,2-1,6 m is lehet. A kévék szálhosszúsága határozza meg a kévesorok távolságát, valamint a lekötéshez szükséges lécezés tengelytávolságát, amely általában a szálhosszúság fele, azaz 0,6-0,8 m.
A szorítóhevederek, -pálcák ősi anyaga a rugalmas és egyenes, 2-3 cm átmérőjű fűzfaág, de ezt ma gyakran helyettesítik köracéllal, vagy 1/2 colos horganyzott csővel. A cső csak egyenes tetősíkokon, a köracél íves tetőfelületeken is alkalmazható. Ezután fogazott ún. sasoló fakalapáccsal tömörítik a fedést. A kévéket szálirányban ütögetve a szálak egymás fölött úgy csúsznak el, hogy a fedés a lekötéseknél tömörebb, ugyanakkor felül sík lesz.
A tömörítés során alakul ki a fedés végleges vastagsága, amit elsősorban a tetősík lejtési hossza határoz meg:
[table id=124 /]
Nagyobb tetőfelületeknél a fedés vastagsága kialakítható a gerinc felé csökkenő módon, de csak akkor, ha az a tetősíkok végelzárásánál nem szembetűnő. Az oromzat készülhet a fedés vastagságával azonos szélességű deszkázatból. Ez a megoldás kevésbé esztétikus, és a széles deszka könnyen vetemedik. Ezért jobb megoldás, ha egy keskenyebb oromdeszka fölé a nádfedés sasolással kiszélesedik (I. a 6-5. d) ábrát).
A nádfedésű tetők gerincképzése kényes feladat, többféle megoldása alakult ki. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb a fedéshez használt nádnál vékonyabb szálú és rövidebb nádból készülő ún. taréjfedés, 10 cm átmérőjű, több napig áztatott kévékből (I. a 6-5. a) ábrát). Ezeket a tetősíknál 6-8 cm-rel magasabban helyezik el, taréjban összefonva, általában ollós csuklyafával összefogott szorítólécekkel leszorítva, lekötve.
6-4. ábra. Hagyományos nádfedésű nyeregtető íves tetőtéri ablakkal.
6-5. ábra. Nád fedésű tető jellemző csomópontjai a) gerinc; b) tetőablak; c) eresz; d) orom; e) végkiképzés; 1 nádréteg; 2 nádszegő; 3 taréjfedés; 4 fonott taréj; 5 szorítópálcák; 6 huzal; 7 lécezés; 8 szorítólécek; 9 ollós csuklyafa; 10 szaruzat; 11 talpszelemen; 12 laposacél konzol; 13 oromdeszka; 14 szelemencsap; 15 ék; 16 alsó deszkázat; 17 hőszigetelés; 18 belső borítás.
Főként Nyugat-Európában alkalmazzák a boglyás gerincképzést, amikor a tűszerűén vékony nádat a taréj mentén ollóval egyenletesen ívesre nyírják. Ennek hazai változata a csombékos taréj. Egyszerűsített megoldás, amikor a kész nádterítés fölé a gerinc mentén lécezéssel fazsindely vagy cserép takarófedést készítenek. Ezek a megoldások a tetőidomok élképzéséhez is alkalmazhatók. A jól elkészített és jól lezárt nádfedés átlagos élettartama eléri a 35-50 évet, ami különböző vegyi anyagokkal tovább növelhető.
6-6. ábra. Tetőfedő fa zsindelyelemek fajtái a) formaválaszték; b) keresztmetszeti változatok.
Fazsindely
A fazsindely fedések anyaga elsősorban luc- vagy erdeifenyő. Léckészítésre és ipari felhasználásra kevésbé alkalmas, 40-50 cm hosszúságú rönkökből kézi vagy gépi hasogatással készítik, mert fűrészelt deszkából a ferdén átvágott szálak miatt nem szabad zsindelyt készíteni. A hasított zsindely profilját és méreteit a mindenkori igények és a célszerszámok határozzák meg.
A zsindelyelemeknek kétféle alaptípusa van, az egyik hornyolt, a másik – amelyet elsősorban Észak-Amerikában használnak – trapéz keresztmetszetű (6-6. ábra). Mindkét típus elemei készülnek párhuzamos és ferde élekkel is. A párhuzamos élű elemeket sík tetők, a ferde élű elemeket íves tetők fedésére használják. A tetősíkoknak min. 40°-os lejtésűeknek kell lenniük, hogy a fedés biztonságos legyen.
A zsindelyeket a szarufákra készített lécezésre rögzítik szegezéssel, általában egyrétegű (6-7. ábra), de néha kettős fedésben. Ez utóbbi sokkal nagyobb anyagigényű, zárt üregeiben nagyobb a gombásodás veszélye, így alkalmazása nem gazdaságos és nem is indokolt, mivel az egyrétegű fedés is elvezeti a víz 95-97%-át. A hornyolt elemeket egy szeggel, a horony nélküli elemeket pedig kettős szegezéssel rögzítik. Korábban előfúrt lyukakba keményfa szegeket vertek, de ma inkább huzalszegeket használnak.
6-7. ábra. Egyrétegű, hornyolt elemű fazsindely fedés nézete és metszete 1 hornyolt fazsindely; 2 kettős ereszképzés; 3 normállécezés; 4 ereszlécezés; 5 szarufa; 6 süllyesztés; 7 talpszelemen.
A fedési irány megválasztásakor mindig az uralkodó szélirányt kell figyelembe venni. Hazánkban a zsindelyelemek legtöbbször az ereszre merőlegesek. A skandináv országokban előfordul, hogy a zsindelyelemek szöget zárnak be az ereszvonallal (6-8. ábra). A zsindelyelemek egymás feletti sorainak átfedése a tetősík lejtésétől függően 6-10 cm. A horony nélküli elemeket oldalirányban is átfedéssel helyezik el és kettős szögezéssel rögzítik.
6-8. ábra. Ferde zsindelyfedési módok a) skandináv; b) kanadai.
A zsindelyes tetők gerincén vagy két deszkát V alakban összeszegeznek, vagy túlnyújtják az egyik oldali sort. A fedés oromképzése azonos a cserépfedéseknél alkalmazott megoldásokkal. A zsindelyfedés elemeinek időtállósága jelentős mértékben függ a faanyag gyantatartalmától, ugyanis a nagyobb gyantatartalmúnak nagyobb az élettartama. Különböző vegyi anyagokkal és kátrányos áztatással a fedés élettartama jelentősen növelhető, a felületeket azonban sohasem utólag, hanem mindig a felhasználás előtt kell kezelni.
Deszka
A deszkafedéshez felhasznált anyag elsősorban a luc- vagy erdeifenyő. A felhasznált deszka min. vastagsága 25 mm, max. szélessége 180 mm. A vékonyabb, ill. szélesebb deszka könnyebben repedezik, vetemedik. A tető hajlásszögének legalább 40°-os-nak kell lennie, de minél meredekebb a tető, annál nagyobb biztonsággal vezeti el a csapadékot.
Az ideiglenes vagy kis igényű épületek deszkafedését kétféleképpen készítik. Biztonságosabb a szarufákra közvetlenül rászegezett, az eresszel párhuzamos elhelyezésű deszkafedés (6-9. ábra). Kevésbé biztonságos, de mégis gyakran alkalmazott megoldás, amikor a szarufákon külön lécezés készül, és a deszkaelemeket az ereszre merőlegesen, a lejtés irányában szegezik fel, két egymás feletti sorban (6-10. ábra). A deszkafedés élettartama jelentősen növelhető különböző vegyi anyagokkal és kátrányos áztatással, impregnálással.
6-9. ábra. Deszkafedés vízszintes, eresszel párhuzamos terítékkel, metszet és nézet 1 deszka; 2 átfedés; 3 szarufa; 4 szegezés; 5 homlokdeszka.
6-10. ábra. Deszkafedés függőleges, ereszre merőleges terítékkel, metszet és nézet 1 alsó deszkasor; 2 takaró deszkasor; 3 lécezés; 4 szarufa.
A vasbeton magastetőket sokkal inkább a szükség, a fahiány hozta létre, mint bármifajta előnye. Nem is nagyon terjedt el az alkalmazása, mert nem igényel ugyan felületvédelmet és elég időálló, de minden más szerkezetnél nagyobb a tömege és minimális, ill. bonyolult az alakítás, átalakítás lehetősége. Elsősorban speciális igény, főleg mezőgazdasági és ipari épületek esetében alkalmazzák.
Monolit vasbeton fedélszerkezetek
A vasbeton szerkezetű magastetők egyik változatát külön statikai, zsaluzási és vasalási terv alapján, monolitikusán készítik el (5-55. ábra). Az egyik esetben a tetőtér-beépítést és annak tetősíkból kiálló ablakait határolja monolit vasbeton szerkezet, a tető többi része fából készül. A másik esetben a teljes fedélszék monolit vasbeton szerkezetű. Mindkét megoldás munkaigényes (zsaluzás, vasszerelés, ferde felületek bebetonozása stb.), de a vasbeton szerkezetek előnye, hogy mozgásuk kisebb a fa- vagy fémszerkezetekénél, így belső felületeik repedésmentes vakolatokkal vagy burkolatokkal készülhetnek.
További előnyük, hogy alkalmazásuk esetén a tetőidom kötetlenül, szabadon alakítható, ha vállaljuk a vele járó zsaluzási többletmunkát. A héjalás a monolit vasbeton szerkezetek felett ugyanúgy készülhet, mint a fa fedélszerkezetek felett, csak valamilyen segédszerkezettel lehetővé kell tenni, hogy a héjalást a lécezésre vagy a deszkázatra szegezzék.
A tetők hőszigetelése megoldható a belső oldalon (I. az 5-55. ábrát), de hőtechnikai okokból előnyösebb, ha a vasbeton szerkezet külső oldalára helyezik. A kétirányú fa segédszerkezet nemcsak a hőszigetelés megfelelő elhelyezését, hanem a tetőszerkezet szellőztetéséhez szükséges légjáratok kialakítását is lehetővé teszi.
5-55. ábra. Monolit vasbeton szerkezetű magastető 1 vb. lemez; 2 vb. mellvédfal; 3 födém; 4 alsó hőszigetelés; 5 héjalás; 6 fa tetőszerkezet; 7 belső burkolat.
Mód lenne arra is, hogy csak a szaruállásokat, főtartókat készítsük monolit vasbeton szerkezetből, a többi tetőszerkezeti elemet pedig fából, ez azonban rendkívül munkaigényes, költséges lenne. Ilyen esetben a tartókat célszerűbb előregyártva készíteni és beemelni.
Előregyártott vasbeton fedélszerkezetek
Az előregyártott vasbeton tetőszerkezeti elemek az 1950-es években terjedtek el hazánkban, elsősorban a tömeges lakásépítés kapcsán. Ezt a típusszerkezetet mutatjuk be az 5-56. ábrán. Az egyfajta általános elemből, továbbá egy gerincelemből és egy párkányelemből álló típusszerkezetet középen, a gerincnél vasbeton gerendával alá kell támasztani, ezért csak bizonyos épületekben alkalmazható (középső teherhordó falazat, kéménypillérek stb.). A szerkezetnek 30°-os a hajlásszöge és 11,14 m a külső fesztávolsága. A héjazatot a vasbeton szarufákon elhelyezett alátétdeszkára szegezett lécezésen lehetett elkészíteni. Ma már ezt a szerkezetet hátrányai miatt nem gyártják, így elsősorban felújítások során találkozhatunk vele.
5-56. ábra. Előregyártott vasbeton fedélszék 1 szaruelem; 2 gerincelem; 3 párkányelem; 4 vb. gerenda; 5 csavaros kötés; 6 pántkötés; 7 rögzítőpersely; 8 kémény vagy pillér; 9 vb. koszorú; 10 zárófödém.
Az előregyártott födémgerendákból vagy körüreges födémpallókból készült magastetők nem gazdaságosak, mert csak kiegészítő szerkezetekkel hőszigetelhetők, ill. fedhetők. Kis igényű, üres padlásteres épületekben, ahol elegendő a hő-szigeteletlen hullámpalafedés, még gazdaságosan alkalmazhatók az előregyártott födémgerendák (5-57. és 5-58. ábra), de ha már más fedést kell alkalmaznunk, vagy a tetőfelületet hőszigetelnünk kell, akkor a szaruállásokat segédszerkezetekkel kell pótolnunk.
5-57. ábra. Harántfalas épület magas tetőzete előregyártott vasbeton gerenda szerkezettel.
5-58. ábra. Előregyártott vasbeton gerendás fedélszék gerinckiképzései a), b) részletek; 1 vb. gerenda; 2 kengyel; 3 csavar; 4 szorítócsavar; 5 alátét; 6 csavar kupakkal; 7 hullámpala lemez; 8 gerincelem; 9 csuklós gerincelem.
Előregyártott körüreges födémpallóból készített fedélszerkezetet mutat be az 5-59. és 5-60. ábra. Ez a megoldás a monolit vasbeton szerkezetű magastetőkhöz hasonló, és ugyan nem igényel zsaluzást, de a pallók lehajlás különbségei és mozgása folytán nem kerülhető el, hogy az illesztési fugákban repedések jelenjenek meg, csomóponti kialakításai is munkaigényesek. Fedése, hőszigetelése azonos a monolit vasbeton szerkezetű tetőknél alkalmazott megoldásokkal.
5-59. ábra. PK és PS jelű előregyártott vasbeton pallókból készült tetőfödém szellőztetett tetőhéjalássál.
5-60. ábra. Előregyártott vasbeton pallóból készült fedélszék csomópontjai a) zárófödém; b) párkányrészlet; 1 vb. födémpalló; 2 kibetonozás; 3 vb. koszorú; 4 hőszigetelés; 5 szelemen (szaruzat); 6 szarufa; 7 talpszelemen; 8 talp; 9 tőcsavar; 10 alátétfólia; 11 alátétdeszka; 12 léc; 13 heveder; 14 csonk; 15 homlokdeszkázat.
Az utóbbi két fedélszéktípus csak akkor alkalmazható, ha a lefedni kívánt épület szerkezeteit a többletterhek felvételére méretezték, és a gerendák vagy födémpallók harántirányú teherhordó szerkezetekre támaszkodhatnak. Ez a követelmény jelentősen behatárolja ezeknek a szerkezeteknek az alkalmazását, elterjedését.
Csomóponti kialakítás
A monolit vasbeton szerkezetű tetők szerkezeti csomópontjainak kialakítása, szerkesztési elvei megegyeznek a monolit vasbeton szerkezetek általános szerkesztési szabályaival. Mivel minden ilyen szerkezetet méretezni kell, a szerkezeti csomóponti kialakításokat a vonatkozó statikai tervek tartalmazzák. Ezeket össze kell hangolni az építészeti, fedési, hőszigetelési, vízelvezetési és formai igényekkel. A tetők csomópontjait mindig az igényeknek megfelelően, egyedileg kell megoldani.
A vasbeton szerkezetű magastetők csomópontjai lényegében azonosak a faszerkezetű magastetők megoldásaival, hiszen a vasbeton tartószerkezeteket mindig olyan faelemekkel igyekszünk kiegészíteni, amelyek segítségével a fedés, a szellőztetés és a hőszigetelés azonos elvek alapján készíthető. Ezért nem térünk ki részletesen a csomóponti kialakításokra.
Fedélszerkezetek védelme
A vasbeton szerkezetek acéljait az a betontakarás védi korrózió ellen, amelyet a szabványok írnak elő. így utólagos felületkezelést, védelmet ezek nem igényelnek. Azonban a szállításkor vagy beépítéskor, szereléskor keletkezett sérüléseket mindig gondosan ki kell javítani. Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy a csomópontokban alkalmazott acélelemek felületvédelme is megfelelő legyen. Erre különösen az előregyártott elemek beépítési, összeépítési csomópontjainál kell nagy figyelmet fordítani.
Az alumínium ugyan az eredeti, gyári felületkezelés (eloxálás) után hosszú ideig megtartja előnyös külsejét, de fajlagosan nagy a költsége és helyszínen nehezen hegeszthető, alakítható. Ez az oka, hogy alumíniumszerkezetű tetőket csak ott alkalmaznak, ahol egyedi vagy reprezentatív igényeket kell kielégíteni. Ilyenek pl. az üvegházak, télikertek és az egyre jobban elterjedő napházak, valamint különféle közösségi épületek tetőszerkezetei.
Az alumíniumszerkezetű tetők hazánkban nincsenek tipizálva, így az 5-53. és 5-54. ábrán egyedi kialakítású télikert szerkezetét, valamint csomópontjait mutatjuk be.
5-53. ábra. Lakóépülettel összeépített, alumíniumszerkezetű télikert nézete.
5-54. ábra. Az 5-53. ábrán bemutatott télikert csomópontjai a) – g) 1 alumíniumszaruzat; 2 fa szaruzat; 3 acél függesztő szelemen; 4 szemöldöktartó; 5 keresztbordázat; 6 tömítő gumiprofil; 7 rugalmas kitöltő; 8 csavaros kötés; 9 hőszigetelő üvegfedés; 10 cserépfedés; 11 léc; 12 fólia; 13 alátétdeszka; 14 kiegészítő alapprofilok; 15 csukló; 16 hőhídmegszakító profil; 17 hőszigetelő réteg; 18 ék; 19 bádogszegély; 20 ereszcsatorna; 21 főfal; 22 vakolat; 23 műanyag saru; 24 távnyitó-működtető.
5-54. ábra folytatása. Az 5-53. ábrán bemutatott télikert csomópontjai e) – g)
Csomóponti kialakítás
A lakóépületekhez, kommunális és közösségi épületekhez gazdaságosan alkalmazható fémszerkezetű magastetőket hazánkban csak kismértékben tipizálták. A főleg acél szerkezeti rendszerek lényegesen eltérnek egymástól, így szerkezeti csomópontjaikat a rendszerek ismertetésével együtt mutatjuk be. A szerkezeti csomópontokon túl az ereszek, oromzatok és tetőgerincek kialakítási módjai lényegében nem térnek el a fa fedélszerkezeteknél bemutatott megoldásoktól. A csomópontok adaptálásakor arra kell ügyelnünk, hogy a fém- és faelemek kapcsolatai, valamint a faelemek felületkezelése ne csökkentsék a fémszerkezetek eredeti szilárdságát, állékonyságát és időállóságát.
Fedélszerkezetek védelme
A fémszerkezetű tetők felületvédelme megakadályozza vagy jelentősen késlelteti a fémek korrózióját. Az acélszerkezetek felületvédelmének a lépései – akár a gyártó üzemben, akár az építkezés helyszínén végzik – a következők.
Ezek:
- rozsdamentesítés, felülettisztítás, zsírtalanítás;
- alapmázolás;
- fedő, bevonó mázolás 2 vagy 3 rétegben.
Az alapmázolást és a bevonó, fedő mázolást is mindig a szerkezettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő és a gyártás vagy beépítés időpontjában beszerezhető legkorszerűbb anyagból kell készíteni. Gyári felületkezelés esetén az is előfordul, hogy a teljes szerkezetet szendzimir horganyzott felülettel szállítják ki a helyszínre, és a szerelés után a helyszínen kap bevonó mázolást. Az acél- vagy alumíniumszerkezetek kiegészítő és kötőelemei általában horganyzott felületűek, további felületkezelést nem igényelnek.
Az alumínium felületkezelési lehetőségei lényegesen korlátozottabbak, mint az acélfelületeké. Lényegében két alapvető felületkezelést alkalmaznak, elsősorban a natúr vagy egyéb árnyalatokban készíthető eloxálást, valamint a ráolvasztott műanyag bevonatot. Külső téri igénybevételhez az eloxálás a célszerű, belső térben mindkét megoldás alkalmazható. Az alumíniumszerkezeteket csak rendkívül ritka esetben és csak speciális festékrendszer esetén szabad fedőmázolni, mert az könnyen leválik a felületéről.