Otthon - 21. oldal

A hulladéklerakókba vándorló anyagmennyiség csökkentésének legjobb módja, ha olyan termékeket vásárolunk, amelyeken kevés a csomagolás. Ezenkívül az, ha a különféle anyagokat ahelyett, hogy kidobnánk, újból felhasználjuk, nem csak anyagilag éri meg – az új ötletek kigondolása igen szórakoztató. Az újrahasznosításra leadott anyagok pedig új termékek formájában térnek vissza otthonunkba.

Kevesebb hulladék

Az üzletben a zöldséget és gyümölcsöt műanyag helyett inkább papírzacskóba tegyük!

Vásárláskor vigyünk magunkkal erős, mosható textil szatyrokat, és ne kérjünk műanyag zacskót! Olyan terméket keressünk, amelyen kevés csomagolás van, vagy annak anyaga újrahasznosítható, illetve amelyet újratölthető vagy visszaváltható csomagolóeszközben hoznak forgalomba! Külföldön egyes bioboltok kifejezetten biztatják vevőiket a saját edény használatára.

A háztartási holmik újbóli felhasználásához rengeteg ötletet találhatunk az interneten, íme néhány remek tipp.

• Nincs elég szoknyaakasztónk? Erősítsünk két ruhaszárító csipeszt (rugósat) egy vállfa két végéhez!
• A polisztirol tálcát olajos üvegek alátéteként is felhasználhatjuk.
• Az üres mosogatószeres flakonokat házi készítésű tisztítószerek adagolására vagy a cserepes növények öntözésére is használhatjuk.
• Üssünk lyukat egy üres kávés-doboz fedelén, tegyük bele a fonal-gombolyagot, és húzzuk ki a végét.
• Válasszunk többször felhasználható terméket, például újratölthető akkumulátort az egyszer használatos elem helyett!

Mire használható?

Nagyon sok, gondolkodás nélkül kidobott holmi van, ami némi átalakítással hasznos célokat szolgálhat.

Papír:

• A használt díszcsomagoló papírt üres kartonhengerekre csavarva tároljuk, így nem gyűrődik össze a következő használatig; alkalmas lehet polcok borítására és fiókok bélelésére is.
• Az ajándékhoz üdvözlőkártyát készíthetünk, ha egy díszcsomagoló papírból vagy régi képeslapokból kivágjuk a nekünk tetsző motívumot.
• A papír bevásárlószatyor gumi vagy krumplibélyegzővel díszítve ajándékok csomagolására is kiváló. A papírfecnikből összetűzött jegyzettömb hasznos a telefon mellett és a konyhában. Használjuk fel a papírlapok mindkét oldalát nyom-tatásra vagy faxolásra!
• A kiürült kisebb fémdobozokból mutatós tartót készíthetünk a konyhai eszközök számára. Az üres cipősdobozok kiválóan megfelelnek az olyan holmik tárolására, mint a fényképek és receptek.
• A régi harisnyanadrágok levágott szárával hozzáerősíthetjük a növényeket a karóhoz – ez a kötés biztosan nem vág bele a szárukba.
• Ha sok régi harisnyanadrágunk gyűlt össze, díszpárnákat és gyermekjátékokat is kitömhetünk velük.
• Az úti varrókészletet tegyük egy üres filmdobozba!
• Aprítsuk az újságpapírt kerti mulccsá, de használhatjuk néhány rétegben az ágyások földjére fektetve is, a gyomnövekedés megakadályozására.
• A régi újságokkal nagyszerűen kibélelhetjük háziállataink kosarát.
• Az újságpapír kiválóan alkalmas a zsíros edények és a grillsütő letörlésére, illetve a komposztra nem dob-ható ételmaradék becsomagolására.
• A szemetest nejlonzacskók helyett újságpapírral is kibélelhetjük.

Papírdobozok, üvegek

A magok keltetéséhez használjunk tojástartót: vágjunk az aljába néhány, vízelvezetésre alkalmas lyukat! Amikor a csíranövények már elég nagyok, a doboz egyes „csészéit” közvetlenül a földbe is ültethetjük. A papír egy ideig még óvja a fiatal növényt, azután lebomlik.

A műanyag tejes- és üdítőitalos palackokat alaposan mossuk ki, majd ezekbe töltsük a lefagyasztandó leveseket és mártásokat! Vízzel megtöltve jégakkuként is használhatjuk őket.

Az üdítőitalos és tejesdobozokat lefejthető öntőformaként használhatjuk szappanok és gyertyák készítésekor.

A szép, különleges alakú üvegeket töltsük meg saját készítésű fűszeres olajjal vagy ecettel – kiváló ajándék!

A légmentesen záró fedelű befőttesüvegekben fűszereket, rizst, lencsét és más száraz hüvelyeseket tarthatunk.

A befőttesüvegekben salátaönteteket és mártásmaradékokat is tárolhatunk; e folyadékok könnyebben kimoshatok az üvegből, mint a műanyag edényekből.

A műanyag üdítőitalos palackok tetejét levágva remek tölcsért kapunk, amelyet a konyhában vagy a ház körül is használhatunk.

A régi fűszeres üvegeket mossuk ki, s ezekben tartsuk az olyan apró holmikat, mint a befőttesgumik, a biztosítótűk, a gemkapcsok vagy a szegek és a csavarok!

A kis konzervdobozokból mutatós gyertyatartó lehet.

Ruhák és textíliák

A hajdan szebb napokat látott textíliák is felhasználhatók.

• A régi pólók kitűnően megfelelnek a barkácsoláshoz és a festéshez.
• Kalapáljuk le az éleket, majd töltsük meg a dobozokat vízzel, és tegyük a fagyasztóba! (A jég megakadályozza, hogy a doboz behorpadjon, amikor szöget verünk bele.)
• Vágjunk ki egy papírdarabot, amely a doboz köré tekerhető, és rajzoljuk ki rajta a mintát, amely mentén kilyuggatjuk. Ragasztószalaggal erősítsük a papírt a jéggel teli dobozra!
• Fogjuk satuba, és egy szöggel lyuggassuk ki a mintán át!
• Ha a dobozt fel akarjuk akasztani, üssünk két további lyukat a tetején, egymással szemben a fogantyú számára!
• Miután a jég kiolvadt belőle, töröljük szárazra a dobozt! Tegyünk bele gyertyát, mécsest!
• A már stoppol hatatlan zokniknak jó hasznát vehetjük törlőrongyként, a létrák végére kötözve, vagy a pók-hálózáshoz seprűre húzva.
• A régi zokniból csodás kézbábot készíthetünk a gyerekek szórakoztatására: varrjunk rá gombszemet!
• A menthetetlen lepedők és meg-fakult függönyök díszítő drapériaként még itt-ott felhasználhatóak.
• A feleslegessé vált függönyökből varrjunk zsákokat a ritkán használt ruhák tárolásához!
• A különböző szövetdarabkákból folttechnikával egyebek között baba-takarót és térítőket varrhatunk.

Hogyan hasznosítható?

Az otthonunkban már feleslegessé vált tárgyat adjuk tovább egy ismerősünknek, akinek szüksége van rá, és jó hasznát tudja venni. A különféle segélyszervezetek szintén örömmel fogadják a felajánlásokat A végső megoldás pedig az újrahasznosítható hulladékok elkülönített (szelektív) gyűjtése.

Adjuk tovább!

• Mielőtt kidobnánk egy régi tárgyat, gondoljuk meg, nem tudnánk -e inkább elajándékozni!
• Az orvosi és kórházi rendelőkben gyakran van szükség magazinokra, gyerekjátékokra és könyvekre.
• Sok jótékonysági szervezet vesz át bútort, elektromos készüléket.
• A régi könyvek, iskolai tankönyvek jótékonysági szervezetek segítségével eljutnak a rászorulókhoz.
• A méhészeknek és a piacon házi lekvárt árusító néniknek mindig szükségük van üres befőttesüvegre.
• Az állatkereskedések gyakran szívesen fogadják az újságpapírt, hogy almot készítsenek belőle.
• A régi szemüvegek is új gazdára lelnek: sok országban szívesen fogadják őket a rászorulók. Figyeljük az ilyen jellegű felhívásokat!
• A jótékonysági szervezetek gyak­ran gyűjtenek ruhát, ágyneműt és egyéb textíliákat, hogy azokat pénz­zé tegyék, szétosszák a rászorulók közt, vagy ipari ronggyá dolgozzák fel, és úgy értékesítsék.

Gondos válogatás

Ha a hasznosítható hulladék közé olyan dolog keveredik, ami nem oda való, a teljes hulladékmennyiség értéktelenné válhat – ép­pen ezért nagyon fontos a gon­dos válogatás. Egyetlen porcelán­csésze elég lehet például ahhoz, hogy hasznosíthatatlanná tegyen egytonnányi üveghulladékot.

• A műanyag csomagolásoknak hat, számmal jelzett típusa van. Érdeklődjünk a települési hulladékkezelést végző közszolgáltatónál, hogy mely típuso­kat dobhatjuk a műanyag hulladék­gyűjtő konténerbe!
• A palackról vegyük le a kupakot!
• A papírhulladék közé ne kevered­jenek műanyag fóliák, gumiszalagok!
• Ne dobjunk a szelektíven gyűjtött hulladék közé zsíros, olajos, élelmi­szer-maradékkal, háztartási vegyi anyaggal szennyezett csomagolá­sokat és papírokat.
• A borítékokról távolítsuk el a műanyag ablakokat!
• A hasznosítható hulladékokat ne nejlonzacs­kókban dobjuk a szelek­tív hulladékgyűjtő edé­nyekbe!

Veszélyes hulladékok

Vannak olyan hulladé­kok, amelyek nehézfé­meket vagy mérgező vegyi anyagokat tartal­maznak. Ezeket bizton­ságosan ártalmatlanítják. Arról, hogy mit és ho­gyan adhatunk le, a hul­ladékkezelést végző közszolgáltatónál vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján tájékozód­hatunk.

• Az elemek és akkumu­látorok gyakran tartal­maznak nehézfémeket, például cinket, kadmiumot és ólmot. Tudjuk meg, hol van lehetőség a gépjármű­ akkumulátorok és a hasz­nált elemek leadására!
• Az elhasznált motorola­jat tiszta edénybe enged­jük le, s így vigyük a hulla­dékudvarba! Ugyanilyen módon adhatjuk le a festékesdobozokat is.
• Minden elektromos és elektronikai berendezésre igaz, hogy amennyiben újat vásárolunk, a keres­kedő köteles visszavenni azonos funkciójú régi készülékünket. A hűtő­szekrények kezelése külö­nös gondosságot igényel, hogy a veszélyes hűtőkö­zeg ne szivárogjon a kör­nyezetbe.
• A nyomtatók festékka­zettáit újratöltethetjük, illetve újragyártathatjuk.
• A gumiabroncsok is fel­dolgozhatók. Az erősen lekopott autógumikat a szakműhelyekben cserélik le, illetve bevihetjük a la­kossági hulladékgyűjtő udvarba is.

Sok esetben nem kell újat venni a kopott, de még használható holmik helyett. Az öreg bútorok és szövetek új életre kelthetők szinte ingyen, ráadásul így kreativitásunkat is próbára tehetjük. Néhány egyszerű módszerrel megmenthetjük a kedvenc darabot a kidobástól, vagy felújíthatjuk a fillérekért vásárolt antikot.

Kincset érő fabútorok

A megfakult lakkozás is új fényt kap, ha összekeverünk némi hagyományos (nem zselés) fehér fogkrémet vízzel, s egy ronggyal beledörzsöljük a felületbe.

A régi politúrt (sellak) denaturált szesszel és kemény munkával oldhatjuk le. Ha a bútor szétszedésekor kalapálnunk kell, mindig tegyünk egy fadarabot a szerszám alá! Ha ugyanis közvetlenül a fát ütjük, elrepedhet.

Ha egy fiók nehezen mozog, nézzük meg, nem kopott-e, és csiszoljuk le a megduzzadt oldalt! Ha ez nem segít, dörzsöljük be az érintkező felületeket gyertyaviasszal!

A megroggyant fiókokat szedjük szét, és ragasszuk újra össze! Vegyük ki a csavarokat, és óvatos ütögetéssel válasszuk szét az eresztékeket! Az enyvmaradványokat forró ecettel oldhatjuk le.

A felhólyagzott furnér kijavításához hasítsuk fel éles pengével a hólyag egyik szélét, juttassunk alá faragasztót, majd nyomjuk le: tegyünk rá zsírálló papírt és nehéz súlyt!

Hatékony festékeltávolító szert kapunk, ha mosószódát vízzel sűrű pasztává keverünk. A pasztával festéktelenített felületen ecettel semlegesítsük a lúgot, majd töröljük át a bútort vizes ronggyal!

Felújított fémek

• A használt alufólia kiválóan megfelel arra, hogy ledörzsöljük vele a megjelenő parányi rozsdafoltokat. Gyűrjük megfelelő méretű csomóvá a fóliát, és már dörzsölhetünk is.
• A bútorok „kráteres” felületű krómozott vázáról úgy távolíthatjuk el a rozsdafoltokat, hogy átdörzsöl­jük őket acélgyapottal és denaturált szesszel; a fényezéshez ezután hasz­náljunk egy kevés olívaolajat!
• A festett vas- és alumíniumbúto­rokat méhviasszal vagy karnauba viasszal fényesíthetjük át, ami egy­ben védi is a felületüket – ez külö­nösen akkor hasznos, ha a bútort várhatóan a sza­badban is használjuk.
• Ha egy szék alumí­niumvázához szege­cseléssel rögzítették a régi műanyag hálót, amit ezért nem tudunk eltávo­lítani, érdemes 12 mm vastag keményfa léceket csavarozni a vázra, hogy eltakarjuk a műanyagot.

Újjávarázsolt szövetek

A megfakult függönyök­ből készítsünk díszpárna­huzatokat, úgy, hogy a la­káshoz illő színűre festjük a szövetet! A törülközők és ágyne­műk sok esetben átfestés­sel is megfiatalíthatók.

Festés

A legtöbb szövet színe festéssel könnyen meg­változtatható. Ne feled­jük, hogy a laza szövetek jobban festhetők a sűrű szövésűeknél, és a ter­mészetes anyagokat álta­lában jobban fogja a fes­ték, mint a műszálasokat!

Egy régi rendezői szék is szépen felújítható, ha új szövetet kap, a fát pedig átfestjük vagy átlakkozzuk. A legjobb a vastag vászon, mivel ez jól tűri a nedvességet. A szövet rögzítése előtt tisztítsuk meg és fessük át a fát!

A hangyákat, csótányokat, molyokat és zsizsikeket a meleg és a bőséges táplálék vonzza a konyhába – ám ez az a hely, ahol mérgező vegyszereket tartalmazó rovarirtót nem szívesen alkalmaznánk A természetes megoldások azonban ugyanolyan hatékonyak, sőt még olcsóbbak is.

Megelőzés

Néhány egyszerű és ésszerű lépés sokat segíthet a kártevők távol tartásában. Ha nincs mit enniük, nem jönnek be.

A konyhapult mindig legyen tiszta! Szoktassuk rá a család többi tagját is, hogy takarítsanak fel maguk után!

A kamrában mindent kártevőbiztos edényben tároljunk! A zsizsikeket gyakran a boltból visszük haza, s ha nyitott csomagolásban hagyjuk az élelmiszereket, az nemcsak a már a konyhában lévő kártevőknek kínál táplálékot, hanem az új vendégeknek is.

Vegyük figyelembe a szavatossági időt! Ne vásároljunk túl sokat, és ne vegyünk újabb csomaggal a ritkán használt élelmiszerekből, ha még a régi sem fogyott el!

A polcra szóródott élelmiszert mindig törüljük fel, s rendszeresen mossuk ki a konyhaszekrényeket mosogatószeres vízzel! A vízhez adjunk néhány csepp szegfűszeg olajat is, ez távol tartja a kártevőket.

Ha csak egyetlen zsizsiklárvát vagy -petét is találunk a termékben, dobjuk ki az egészet (a liszt és a gabonafélék komposztálhatók)!

A zsizsikek távol tartására tegyünk néhány babérlevelet vagy szegfűszeget a polcokra, illetve ragasztószalaggal rögzítsük ezeket belülről az edények fedelére!

Hangyák

A hangyák csak akkor bosszantóak, ha úgy döntenek, a lakásban is körülnéznek, ezért a drasztikusabb lépések előtt próbáljuk önkéntes távozásra bírni őket!

• Ne hagyjunk letakaratlan ételt a konyhapulton!
• Ha kiszóródik valami, jó, ha azonnal feltöröljük.
• Tartsuk a háztól távol a kukákat!
• Helyezzünk cserépbe ültetett hangyariasztó növényeket – borsmentát, rutát vagy gilisztaűző varádicsot a hangyainvázió gócai közelébe, illetve akasszuk oda szárított csokraikat!
• Próbáljuk útját állni a hangyák bejutásának! Erre jó megoldás, ha keskeny csíkban borsot vagy sót szórunk keresztbe a hangyák ösvényére, vagy krétával vonalat húzunk.
• Az ablakpárkányt gyakran törüljük át szegfűszeg- vagy eukaliptuszolajos ronggyal, mivel a hangyák nem kedvelik ezeket az erős illatokat.
• A szekrények repedéseibe szórjunk kovaföldet! Parányi, éles kristályai elpusztítják az ott mászkáló rovarokat, viszont nem veszélyesek az emberre vagy a háziállatokra. Válasszunk élelmiszer-minőségű, ne pedig a medencék tisztításához használt kovaföldet, mivel az utóbbi tüdőt ingerlő hatású lehet.

Csótányok

Ha nem érzik jól magukat nálunk, ráadásul kevés helyen tudnak megbújni, elköltöznek.

• Szereljünk fel jó minőségű szúnyoghálót az ajtókra és ablakokra!
• Azonnal javítsuk meg a csöpögő csapokat és szivárgó csöveket- a csótányok ugyanis a nyirkos, sötét és meleg helyeket szeretik. Akár a mosogatógép ajtajának résében is megbújhatnak.
• Esténként alaposan takarítsuk el az étel maradékokat, beleértve a négylábú háziállatok ennivalóját és a madáreleséget is!
• Próbáljuk ki az alábbi szert a hangyák ellen: keverjünk össze azonos mennyiségű bóraxot és lekvárt, tegyük egy befőttesüveg fedelébe, és helyezzük a hangyák útvonalára. Ha kisgyerek is él a lakásban, tegyük a csalétket egy üres tejesdobozba, zárjuk le a nyílását, s szúrjunk néhány lyukat az alja közelében, hogy a hangyák be tudjanak mászni!

A bolhákat és poratkákat a meleg és a kellemes körülmények vonzzák otthonunkba. A ruhamolyok és szűcsbogarak textíliával táplálkoznak. Ha vegyszer nélkül szeretnénk megszabadulni tőlük, akkor tegyük a lakást számukra kevésbé vonzóvá; de használhatunk természetes szereket is a távol tartásukhoz.

Bolha

Ha háziállatokat tartunk, a legfontosabb feladataink közé sorolhatjuk rendszeres bolhátlanításukat.

Gyakori porszívózással távolítsuk el a bolhákat, azok petéit és lárváit a padlóról, illetve a szőnyegekből! A porszívózsákot égessük el, vagy zárjuk nejlonzacskóba, s tegyük a fagyasztóba 48 órára! Ez minden rovart, petét és lárvát elpusztít.

Tartós fertőzés esetén végezzünk alapos takarítást, majd permetezzünk vagy szórjunk piretrint a résekbe és repedésekbe!

A jó föld

A kovaföld a parányi kovamoszatok fosszilizálódott páncéljából áll. Tapintásra a hintőporhoz hasonlít, de hegyes kvarcszemcséi minden rovart elpusztítanak, amelynek a szervezetébe jutnak.

A kovaföld biztonságos és vegyszermentes.

Csak élelmiszer- vagy kertészeti minőségű kovaföldet használjunk! Az úszómedencék szűrőihez készített még finomabb szemcséjű, s irritálhatja a tüdőt.

A kezeletlen kovaföld forrásai felől a kertészeti szaküzletekben vagy az interneten érdeklődjünk!

Ruhamoly és szűcsbogár

A kifejlett ruhamolyok nem károsítják a szöveteket, viszont az általuk rakott petékből kikelő lárvák igen. A szűcsbogaraknak is a lárvái veszélyesek a szőnyegekre.

A ruhamolyok a piszkos vagy foltos holmikat részesítik előnyben, ezért a ruhákat tisztán tegyük el!

A molyok petéit és lárváit úgy pusztíthatjuk el, hogy a ruhát (a gyapjúholmik kivételével) a mosó-gépben az adott anyaghoz megengedett legmagasabb hőmérsékleten mossuk ki. Ezután még akasszuk ki őket néhány órára a napra!

A bolti molyirtók helyett használjunk kámforfa illóolajából vagy virginiai borókából készült golyókat. Az is jó megoldás, ha a ruhák közé keserűsót, szárított fűszernövényeket vagy egész szegfűszegeket szórunk.

Töltsük fűszerek és fűszernövények (pl. levendula) keverékét muszlinzacskókba, és tegyük ezeket a gyapjúholmik közé!

Rendszeresen porszívózzuk ki a ruhásszekrényeket, utána pedig törüljük át a belső felületeiket eukaliptusz- vagy levendulaolajjal!

A kifejlett szűcsbogarak gyakran növényekkel kerülnek be a lakásba. Miközben a vágott virágokat vázába tesszük, vizsgáljuk meg őket, nincsenek-e rajtuk bogarak!

Poratka

A poratkák meleg, nyirkos körül­mények között érzik magukat a legjobban, s ott vannak ruháink­ban, ágyneműinkben, szőnyege­inkben és bútorainkban is.

Ha otthonunkban bárki allergiás a poratkákra, szabaduljunk meg a sző­nyegektől és függönyöktől!

Segít csökkenteni a poratkák szá­mát, ha az ágyneműt forró vízben, szappanpor és egy jó adag eukalip­tuszolaj hozzáadásával rendszeresen kimossuk.

A poratkák nem érzik jól magukat száraz körülmények között. Enged­jünk be a házba minél több napfényt és friss levegőt, a nyirkos hálószo­bákban pedig érdemes páramentesí­tőt használni. A takarókat, paplano­kat, párnákat, kárpitozott bútorokat és szőnyegeket rendszeresen szel­lőztessük ki a napon!

Érdemes antiallergén ágyneműt beszerezni: különleges, mikroporó­zus matrac-, párna- és paplanhuza­tok is kaphatók. A parányi lyukak meggátolják a poratkafertőzést, de nem akadályozzák a szellőzést.

Gyakran porszívózzuk át a padlót, az ágykeretet és a matracot olyan, nagy teljesítményű porszívóval, ame­lyet HEPA szűrővel (nagy hatékony­ságú részecskeszűrő) láttak el.

Csökkentsük a „porcsapdák” szá­mát: minél több holmit tartunk csu­kott szekrényben! A könyvespolcok, a rendetlen, ágy alatti területek és a szekrények teteje különösen „ve­szélyesek” ebből a szempontból.

A plüssjátékokat tegyük 24 órára a fagyasztóba, mivel így elpusztulnak a poratkák. Mossuk ki őket, hogy az atkák ürülékét is eltávolítsuk!

Főzzünk be olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeknek éppen idénye van – ilyenkor a legnagyobb a választék belőlük, s ilyenkor a legolcsóbbak. A helyes tárolás segít az élelmiszerek frissességének megőrzésében, de ne feledjük minél hosszabb ideig raktározzuk őket, annál kisebb lesz a tápértékük!

Kertből a kamrába

• Válogassuk ki a leghibátlanabb zöldségeket és gyümölcsöket, mert ezek állnak el a legjobban. Száraz, sötét és hűvös helyen tároljuk őket, távol minden erős szag anyagtól!
• Ne mossuk meg a zöldségeket, mielőtt eltesszük őket, mert ez felgyorsítja a romlásukat.
• A gumós és gyökérzöldségeket, például a burgonyát vagy a sárgarépát temessük nagy ládákba tett nyirkos homokba vagy fűrészporba, ügyelve rá, hogy az egyes darabok ne érjenek össze, máskülönben rothadásnak indulhatnak.
• Az almát és a körtét sötét, kissé nyirkos helyen, polcokon vagy dobozban tároljuk! Ügyeljünk rá, hogy ne érjenek egymáshoz, vagy csomagoljuk őket egyesével zsírpapírba! Így megelőzhető a rothadást okozó gombák, baktériumok terjedése.
• Az idény végén érő gyümölcsöket válasszuk, mivel azok a legtartósabbak. Egyes almafajták jobban eltarthatok a többinél. A körtét még az érés kezdete előtt szedjük le!
• A vöröshagymát és a fokhagymát a szár teljes száradása után fonjuk füzérekbe, és akasszuk fel! Jó megoldás az is, ha szövetzacskót vagy nejlonharisnyát használunk.
• A csípős (csili-) paprikát cérnára fűzve tároljuk: fűzzünk tűbe erős cérnát, és dupla szálat használva fűzzük át az egyes paprikákon, közvetlenül a zöld csészelevelek alatt! A füzért akasszuk napos helyre száradni!
• A fűszernövényeket úgy tartósít-hatjuk, hogy kötegeiket meleg, szellős helyen szárítjuk meg, fejjel lefelé függesztve. Miután kiszáradtak, szedjük le a leveleket a szárról, és légmentesen záró edényben, hűvös, fénytől védett helyen tároljuk őket!
• Rendszeresen távolítsuk el a rothadó darabokat!

[table id=30 /]

Takarítási módok

Az ételek tartósítása kiváló mód­szer arra, hogy a legjobban hasz­nosítsuk az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló idénygyümöl­csöket és -zöldségeket.

Befőzés

Ez az időigényes eljárás kiválóan alkalmas a paradicsom és számos gyümölcs tartósítására. A baktériu­mokat, élesztő- és egyéb gombákat hőkezeléssel pusztítja el, amely az enzimek működését is leállítja. Az üvegek, illetve palackok lezárá­sa megakadályozza, hogy élő mikro­organizmusok kerüljenek az élelmi­szerbe.

Aszalás

Ez az eljárás inaktívvá teszi az élel­miszerben jelen lévő baktériumokat, élesztőket, gombákat és enzimeket, amelyeknek nedvességre van szüksé­gük ahhoz, hogy működni és szapo­rodni tudjanak. A házi aszalógépben a legkülönfélébb zöldségeket és gyü­mölcsöket száríthatjuk meg. Ez az el­járás kevés előkészítést igényel.

Fagyasztás

A módszer gátolja a mikroorga­nizmusok működését és szaporodá­sát, így az élelmiszer akár egy évig is megőrizheti minőségét. Csak egy fagyasztószekrény kell hozzá.

Aszalt paradicsom

Ha szennyezetlen levegőjű helyen élünk, ahol a nyár meleg és na­pos, könnyen készíthetünk aszalt paradicsomot. Ha a környezet nem ilyen, használjuk a sütőt!

Napon

A paradicsomot 3-4 olyan napon át kell aszalni, amikor süt a nap.

• Készítsünk szárítókeretet 4 darab I méteres kezeletlen falécből! Fe­szítsünk ki rajta műanyag hálót vagy muszlint, és tűzzük azt a keret alsó oldalához!
• Megnyúlt bogyójú paradicsomokat válasszunk: szedjük ki a csumájukat, és vágjuk félbe őket!
• A paradicsomokat egy rétegben fektessük a keretre, és hagyjuk őket reggeltől estig a napon! A megszá­radt darabokat szedjük ki, és éjsza­kára az összes paradicsomot vigyük zárt helyre!
• A rovarpeték elpusztítása érde­kében a kiszáradt paradicsomokat tegyük tepsibe, és helyezzük azt 10-15 percre 100 °C-ra előmelegí­tett sütőbe!

Sütőben

A paradicsom a sütőben is meg­aszalható, csak arra ügyeljünk, hogy a készüléket a legalacso­nyabb hőmérsékletre állítsuk!

Rendezzük el a kicsumázott, fél­bevágott paradicsomokat tepsi fölé feszített dróthálón, a vágott felükkel felfelé! Sózzuk meg a paradicsomo­kat, és hagyjuk 6-8 órát aszalódni a legalacsonyabb hőmérsékleten! Rendszeresen forgassuk őket!

Tárolás

• Az aszalt paradicsomot tegyük befőttes üvegbe, öntsünk rá olívaola­jat, majd zárjuk le az üveget!
• Használhatunk légmentesen záró hűtődobozt is, vagy lefagyaszthatjuk.

A kerti termés hasznosításának, illetve az idénytermények iránti vágyunk kielégítésének másik jó módszere, ha a zöldségekből és gyümölcsökből ízletes finomságokat készítünk, például különleges eceteket, mártásokat és ízesítőket. Ezekben nincs tartósító-szer; ízletesek, és olcsóbbak, mint a boltban kapható termékek.

Fűszerreceptek

A „klasszikus” ecetízesítő fűsze­rek, azaz a tárkony, a kapor, a ba­zsalikom és a rozmaring mellett érdemes kipróbálnunk a szurok-füvet, a kakukkfüvet, a petrezsely­met és a sarkantyúkalevelet is. Ha van kedvenc fűszernövényünk, nyugodtan kísérletezzünk vele!

• 1 csésze fűszernövény
• 2 csésze fehérborecet vagy alma­ecet, legalább 5% savtartalommal
• fehérítetlen kávéfilterpapír vagy muszlin
• Kedvelt fűszernövényeinket reggel, a harmat felszáradása után gyűjtsük be, de még azelőtt, hogy a délelőtti nap rásütne a levelükre! Mossuk le róluk a földet és a rovarokat, majd itassuk szárazra őket konyharuhával!
• Szedjük le a leveleket a szárról!
• Tiszta üvegedényben keverjük össze a fűszernövényt az ecettel!
• Fedjük le az edényt, és állítsuk hűvös, sötét helyre! Néhány napon­ként keverjük meg vagy rázzuk fel az elegyet!
• Egy hét után kóstoljuk meg az ecetet! Ha az íz már elég erős, szűr­jük át kávéfilteren vagy tiszta musz­linon, és töltsük sterilizált borospa­lackba! Zárjuk le a palackot dugóval vagy kupakkal, címkézzük fel, és te­gyük hűvös, sötét helyre!

Gyümölcsecetek

Készítésük remek alkalom a puha vagy sérült gyümölcsök felhasz­nálására. Szinte bármely gyümölcs megfelel, de a málnás, epres, áfo­nyás és cseresznyés ecetek egysze­rűen mennyeiek!

• Tegyük a gyümölcsöt és az ecetet üvegbe, fed­jük le, és hagyjuk állni egy hétig hűvös, sötét helyen! Kóstoljuk meg, hogy meg­felelő-e az íze! Ha erős ízre vágyunk, szűrjük ki a régi gyümöl­csöt, s áztassunk be helyette frisset! Hagyjuk állni még egy-két hétig! A gyümölcsöt addig cserélgessük, amíg el nem értük a megfelelő ízt!
• Ha elégedettek vagyunk az ízzel, szűrjük az ecetet lábasba!
• Adjunk hozzá ízlés szerint cukrot vagy mézet!
• Forraljuk fel az elegyet, és kever­gessük, hogy a cukor feloldódjon! Ezután alacsonyabb hőmérsékleten forraljuk még 3 percig az ecetet; ha hab képződik rajta, szedjük le!
• Hagyjuk kihűlni, majd töltsük palackokba! Zárjuk le, címkézzük fel, és tároljuk sötét, hűvös helyen!

Zöldparadicsommártás

• 0,5 kg Granny Smith alma, meghámozva, feldarabolva
• 2 kg zöld és piros paradicsom vegyesen, hámozva, feldarabolva
• 0,5 kg vöröshagyma, feldarabolva 4 gerezd fokhagyma, összezúzva
• 1 evőkanál tengeri só
• 3 evőkanál savanyító fűszerkeverék, steril muszlinba kötve
• 2 és 1/2 csésze almaecet 0,5 kg cukor

Nagy lábasban keverjük össze az almát, a paradicsomot, a vöröshagy­mát, a fokhagymát, a fűszeres zacs­kót és az ecet felét!

• Forraljuk fel, majd lassú tűzön, gyakori keverés mellett főzzük egy órán át, amíg a mártás besűrűsödik!
• Oldjuk fel a cukrot a maradék ecetben, és adjuk a mártáshoz! Időnként megkeverve forraljuk még másfél órán át, amíg igen sűrű keve­réket kapunk!
• Vegyük ki a fűszeres zacskót, és merjük át a mártást meleg, sterili­zált befőttes üvegekbe! Zárjuk le, címkézzük fel, és tároljuk hűvös, sötét helyen! Felhasználás előtt érleljük még legalább egy hónapig!

Karamellizált vöröshagymamártás

• 2 nagy, meghámozott és igen vékonyra szeletelt vöröshagyma
• 1/4 csésze sötét barna cukor I csésze száraz vörösbor
• 3 teáskanál balzsamecet tengeri só
• frissen őrölt fekete bors 500 ml-es befőttesüveg

Keverjük össze a vöröshagymát és a cukrot vastag fenekű serpenyő­ben, s főzzük gyakori keverés mel­lett, közepes tűzön mintegy 25 per­cig, amíg a hagyma aranybarnává vá­lik, és karamellizálódni kezd!

Adjuk hozzá a bort és az ecetet, majd forraljuk fel nagy tűzön! Ezután főzzük még 15 percig lassú tűzön, gyakori keverés mellett, amíg a folyadék java része elpárolog!

Adjunk hozzá ízlés szerint sót és borsot, majd merjük át az üvegbe! Hűtsük ki, zárjuk le, és címkézzük fel! Hűtőben tároljuk, és használjuk fel 3 héten belül!

Narancslekvár

A recept alapján három üveg 450 ml-es lekvárt készíthetünk.

3 rücskös héjú narancs héja

1 citrom

3 csésze szűrt víz

1 kg cukor

• Vágjuk fel a narancshéjat nagyon apróra!
• Vágjuk a citromot kis darabokra!
• Tegyük a narancshéjat és a citro­mot nagy üvegedénybe, öntsük rá a vizet, és hagyjuk állni 24 órán át!
• Tegyük át a keveréket vastag fene­kű lábosba! Forraljuk fel, és főzzük tovább kis tűzön, amíg a narancshéj teljesen megpuhul (kb. 30 perc)!
• Vegyük le a tűzről, fedjük le, és hagyjuk állni 24 órát!
• Tegyünk egy serpenyőt a fagyasz­tóba (később a lekvár állagának el­lenőrzésére használjuk majd)!
• Mérjük meg a keveréket, s adjunk hozzá csészénként I csésze cukrot!
• Forraljuk fel az elegyet, és kever­getve oldjuk fel benne a cukrot! Ad­dig forraljuk, amíg zselésedni kezd!
• A megfelelő állag ellenőrzéséhez tegyünk I teáskanál lekvárt a hideg serpenyőbe, hagyjuk állni I percig, majd nyomjuk meg az ujjunkkal! Ak­kor jó, ha a felülete megráncosodik.
• “Töltsük át meleg befőttesüvegek­be, zárjuk le, és címkézzük fel!

Tartósított citrom

A recept egy 750 ml-es üveghez való mennyiségre vonatkozik.

5 citrom

80 g tengeri só

4 egész szegfűszeg

4 megdörzsölt kardamomtermés

teáskanál koriandermag

babérlevél

1 és 1/2 csésze olíva- vagy repceolaj

• Mossuk és szárítsuk meg a citro­mokat, majd hosszában negyedeljük fel őket!
• Tegyük a citromokat tésztaszűrő­be, amelyet tálba állítottunk, és szórjuk meg egyenletesen a sóval!
• Hagyjuk állni 24 órán át! A citrom héja megpuhul, ahogy a lé kiszivárog a gyümölcsből.
• Tömjük a citromokat az üvegbe a fűszerekkel és a babérlevéllel együtt, majd öntsünk rá annyi olajat, hogy ellepje!
• Zárjuk le az üveget, és fogyasztás előtt hagyjuk a hűtőben I hónapig!
• A tartósított citromot apróra vág­va használjuk fel salátához, halhoz!

Konyakos cseresznye

1 kg nagy szemű, édes cseresznye

2 csésze cukor

750 ml konyak vagy brandy

• Mossuk és szárítsuk meg a cse­resznyét! A szárat s a magot eltávo­líthatjuk, de ez nem kötelező.
• Tömjük a cseresznyéket nagy, ste­rilizált befőttes üvegbe!
• Keverjük össze a cukrot és a ko­nyakot, majd öntsük a gyümölcsre!
• Zárjuk le, és hagyjuk állni sötét, hűvös helyen legalább egy hónapig! Az üveget naponta forgassuk meg, hogy a cukor feloldódjon!

Ha arról van szó, mit viseljünk, a környezettudatos választás nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ha egy anyag természetes forrásból származik, még nem feltétlenül környezet­barát, és a műszálas textíliák sem feltétlenül rosszak. Szövetholmik vásárlásakor jó néhány szempontot figyelembe kell vennünk.

Milyen szövetet?

Az anyagválasztásnál két fő szempontot kell figyelembe venni: egészséges és kényelmes-e az adott szövet, és környezetkímélő módon állították-e elő.

• A pamutszövetnek sok előnye van, ám a hagyományos gyapottermesztés, illetve -feldolgozás során nagyon sok vizet, növényvédő szert, műtrágyát és fehérítőt használnak, valamint a festékek rögzítéséhez is nagy mennyiségű vegyszer kell.
• Ha lehet, keressünk olyan termékeket, amelyek ökológiai gazdálkodásból származó gyapotból készültek! Ne vásároljunk „könnyen kezelhető” vagy „vasalásmentes” pamutholmit! E kifejezések azt jelzik, hogy a szövetet műgyantákkal vagy formaldehiddel tették gyűrődésállóvá. A szövetből kipárolgó vegyületek a ruha viselőjének szervezetébe kerülhetnek, ráadásul e bevonatok csökkentik a szövet légáteresztő képességét is. A „fehérítetlen” pamut termékeknél sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy formaldehides kezelést kaptak.
• Ha tartós, jól szellőző és a használat során egyre lágyabbá váló szövetet szeretnénk, a vászon az ideális választás. A lenből – tehát megújuló erőforrásból – készülő vásznat olykor más természetes szálakkal, például kenderrel keverik.
• Ha allergiások vagy asztmások vagyunk, a természetes antibakteriális és antivirális hatású kendervászon kitűnő választás, ráadásul ez a szövet nyáron hűvös, télen pedig meleg.
• Az sem utolsó szempont, hogy a kender az egyik leginkább környe­zetbarát haszonnövény.
• A gyapjú sokoldalú és ellenálló anyag, kiváló nedvszívó, természetes portaszító és tűzálló tulajdonságok­kal bír, és jó hőszigetelő is. A gya­pottermesztéshez képest az előállí­tása jóval kevesebb vegyszert igé­nyel, bár itt is alkalmaznak bizonyos kezeléseket, s olykor a gyapjúban is előfordulnak rovarirtószer-maradvá­nyok. Ha el akarjuk kerülni a vegyi anyagokat, keressünk ökológiai gaz­dálkodásból származó gyapjút!
• A selyem az eperfalevéllel táplál­kozó selyemhernyó bábjából készül. Az összes szövet közül a selyem szakítószilárdsága a legnagyobb, és előállítása csak kismértékben terheli a környezetet. Néha azonban form­aldehiddel kezelik, hogy kevésbé gyűrődjön.
• A tencel nevű gyűrődésmentes szövetet cellulózból, vagyis megújuló erőforrásból, ártalmas vegyszerek nélkül állítják elő. Jó nedvszívó, ezért a pamutnál sokkal kevesebb színe­zőanyag is elég hozzá. Jól szellőzik, tartós, és biológiailag lebomlik.
• Próbáljunk hulladékhasznosítással előállított poliészterből készült dzsekit venni! Az egyes túraszaküz­letekben kapható ruhadarabok hasz­nált PET palackokból készülnek, és gyártásukhoz sem formaldehidet, sem klóros fehérítőt nem használ­nak. Ám ne feledjük, hogy ezek a ru­hák biológiailag nem bomlanak le!
• Környezetbarátnak számítanak a természetes antibakteriális hatású bambuszrostból készült ruhák: a rami, amelyet a hócsalán (Boehmeria nivea) kérgéből állítanak elő, s amely hasonlít a vászonhoz és a szójase­lyem, amelynek gyártásához a tofu-készítés melléktermékét használják.

[table id=29 /]

Textil festékek

A gyapjú, a selyem és számos műszálas anyag is jól színezhető kőolaj alapú festékanyagokkal. Ezek gyártása során nehézfémek szivároghatnak a talajvízbe.

• Vegyünk természetes anyagokkal színezett, és klór helyett oxigénnel fehérített pamutholmit!
• Ha festett pamutot veszünk, vilá­gosabb színűt válasszunk, mivel minél sötétebb a ruha, annál több vegyszer kellett a festék rögzítéséhez.
• Érdemes növényi és ásványi ere­detű természetes színezékkel fes­tett szövetet használni.
• Még jobb, ha festetlen ruhát ve­szünk. A gyapjú természetes színei a fekete, a szürke, a barna, az őzbarna és az elefántcsontfehér. Az alpaká­nak sok színváltozata van, a fehértől a vörösesbarnán át a feketéig.

Sok kozmetikai cikket úgy fejlesztenek ki, hogy mélyen behatol­jon a bőrbe – biztonságos használatukat azonban nem mindig vizsgálják. Szánjunk időt arra, hogy megnézzük, mi is van krémjeinkben, piperecikkeinkben! Némi tudással felvértezve elérhetjük, hogy szépítkezésünk ne károsítsa a Földet – és egészségünket.

Veszélyes kozmetikumok?

Sok kozmetikum és piperecikk tartalmaz kőolajszármazékokat, tartósítószereket, mesterséges illatanyagokat, génmódosított összetevőket és más, potenciálisan ártalmas anyagokat.

• A piperecikkeket a szupermarket helyett bioboltban szerezzük be!
• Jó választást jelentenek a méh­viasz alapú kozmetikumok, például krémek, ajakbalzsamok, szemöldök­ceruzák, rúzsok és szemfestékek.
• Az üvegházhatású gázokat tartal­mazó hajtógázos termékek helyett inkább pumpás spray-ket, golyós és rudas kiszerelésűeket vásároljunk!
• Keressünk olyan, ökológiai gazdál­kodásból származó vagy növényi alapanyagú termékeket, amelyek ki­fejlesztéséhez nem kellett állatokat kínozni (ezt az „állatokon nem tesz­telt”, esetleg a „cruelty-free”   p™ felirat mutatja)! Sok ilyen ter­mék ugyanakkor tartalmaz­hat olyan összetevőket, amelyeket állatokon is teszteltek. Ilyen a kolla­gén, a glicerin, a keratin és a lanolin.
• Több listát is talál­hatunk az interneten arról, hogy mely cégek végeznek állat­kísérleteket, illetve melyek nem.

Dezodorok

Az izzadásgátló szerek és dezodorok többsége a verej­tékmirigyeket összehúzó alumíniumsókat tartalmaz. Noha nem bizonyított, hogy az alumínium beteg­séget okoz, a szakértők javasolják, hogy kerüljük a használatát. Vegyünk vagy készítsünk alumíniummentes illatszert.

Szőrtelenítőszerek

A szőrtelenítők többsége egy sor vegyszert tartalmaz, köztük a bőrt irritáló és allergén hatású anyagokat, valamint lúgos, maró hatású vegyületeket, például nátrium-tioglikolátot.

Próbáljunk ki természetes mód­szereket, például a cukros gyantázást (cukor, citromlé, víz és citromsav elegye)! A hagyományos gyanták közül méhviaszost válasszunk!

[table id=28 /]

Hajápoló szerek

• Keressünk természetes, esetleg ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készült sampont és hajbalzsamot – ezek bioboltokban kaphatók. Illatanyagoktól mentes termékeket vegyünk, vagy olyano­kat, amelyeket növényi olajokkal illa­tosítottak! A legbiztonságosabb tar­tósítószerek az A-, C- és E-vitamin, valamint a grépfrútmagkivonat.
• Sok hajlakk, -hab és -zselé tartal­maz ftalátokat, amelyeket sokszor csak illatanyagként tüntetnek fel.
• A tartós és féltartós hajfestékek potenciálisan rákkeltő aromás aminokat tartalmazhatnak. Használatuk egyesek szerint növeli bizonyos rá­kos megbetegedések kockázatát, bár az egyértelmű összefüggést illetően nincs egyetértés a szakértők között.
• A lemosók és hajszínezők biz­tonságosabbak.
• A haj melírozása még biztonságo­sabb megoldás, mivel a festék ilyen­kor nem érintkezik a fejbőrrel.

Smink

Nehéz olyan szemfestéket, alapo­zót, rúzst vagy pirosítót találni, mely nem tartalmaz vegyipari terméke­ket. Mindig van bennük tartósító­szer, amely nélkül elszaporodnának bennük a mikroorganizmusok.

• A kozmetikumok a bőrbe való behatolást elősegítő anyagokat, pél­dául polietilén-glikolt (PEG) vagy trietanol-amint (TEA) is tartalmaz­hatnak – ezek érzékenyebbé teszik a bőrt, és lehetővé válik, hogy azon keresztül a mesterséges vegyületek bejussanak a szervezetbe. A trietanol-amin rákkeltő vegyületeket hoz­hat létre.
• Keressük a legtermészetesebb, legkevésbé illatosított termékeket, amelyeket A-, C- vagy E-vitaminnal tartósítsanak!

Körömápolás

• A körömlakkok és a körömlakk-lemosók is oldószeres termékek: nagy valószínűséggel tartalmaznak formaldehidet, toluolt és ftalátokat, valamint acetont, amely nagy mennyiségben belélegezve szem- és lég­zőszervi irritációt és fejfájást okoz.
• Biztonságosabb megoldás, ha a körmünket egyszerűen kipolírozzuk. Ha mégis a lakkozás mellett dön­tünk, olyan terméket válasszunk, amely minél kevesebb mérgező vegyszert tartalmaz! A körömlakk lemosásához lehetőleg acetonmentes készítményt használjunk!

Parfümök

• A parfümök összetevőinek kiderí­tése olykor nem egyszerű, mivel a gyártók nem kötelesek felsorolni minden összetevőt – elég az „illat­anyag” szó feltüntetése, amely akár mesterséges illatanyagokat is jelent­het. Sok anyag okozhat irritációt, de a legtöbb aggodalomra a ftalátok adnak okot. Ezek a vegyületek szin­te minden illatosított termékben megtalálhatók, a szappantól a borot­vahabon át egészen a légfrissítőig.
• Több nagy kozmetikai cég is ön­ként vállalta, hogy beszünteti a két legveszélyesebb ftalát – a dibutil-ftalát és a dietil-hexil-ftalát – hasz­nálatát. Azt azonban a fogyasztó nehezen tudja kideríteni, hogy az egyes termékekben jelen vannak-e ezek az anyagok, mivel a gyártók nem kötelesek feltüntetni őket.
• Ha allergiásak vagyunk a mester­séges illatanyagokra, használjunk nem illatosított termékeket vagy illóolajokkal készült, természetes alapanyagú készítményeket!

Védelem a nehéz napokban

• Keressük a 100 százalékban ökológiai gazdálkodásból származó pamutból készült tamponokat és betéteket! Olyan termékek is kaphatók, amelyeket nem fehérítettek, vagy erre a célra klór helyett hidrogén-peroxidot, illetve oxigént használtak.
• Jelenleg a leginkább környezetbarát megoldást a többször használatos betétek jelentik. Ezek 100 százalékban puha pamutból készülnek, többféle vastagságban kaphatók, s menstruáció és inkontinencia esetén is használhatók. A gyártókról az interneten tájékozódhatunk.
• A tamponnak is van alternatívája: egy kicsi, puha szilikonkehely, amely nem elnyeli, hanem összegyűjti a vért. Ennek beszerzési lehetőségeiről szintén az interneten találunk felvilágosítást.

Borotválkozószerek

Keressünk nem hajtógázas, illat-anyagmentes, szappan alapú borotvakrémet!

A borotválkozás utáni szerek és az arctonikok gyakran tartalmaznak kőolajból előállított izopropil-alkoholt. Alternatívaként keressünk növényi alapanyagú termékeket, amelyekben varázsmogyoró, rózsavíz, citromfű, kamilla vagy uborka van! A borsmenta jót tesz a zsíros bőrnek, s egyben gyulladáscsökkentő és enyhén fertőtlenítő hatású is.

Bőrápoló termékek

Olyan arckrémet, testápolót és kézkrémet használjunk, amely nem tartalmaz mesterséges színezékeket és illatanyagokat (vagy csupán természetes illóolajokkal illatosított)! Különösen kerüljük a különböző parabén tartósítószereket – jóval biztonságosabbak azok a készítmények, amelyeket A-, C- vagy E-vita­minnal tartósítottak.

Keressünk növényi olaj alapú bőr­ápoló termékeket – vagy még jobb, ha azokat magunk készítjük el .

Szappanok

Vegyünk növényi alapanyagú, tiszta szappant, amely nem tartalmaz illatanyagot, vagy amelyet illóolajokkal illatosítottak!

Próbáljuk kerülni az „antibakteriális” és „dezodoráló” szappanokat, mivel ezek nagy való-színűséggel triklozánt tartalmaznak. Az antibiotikumokkal szemben ellenálló „szuperbacik” kifejlődéséért is felelősnek tartott szer a vízben lévő klórral reagálva kloroformot hoz létre.

Napozószerek

A napozószer védjen meg bennünket az ibolyántúli sugárzás mindkét fő típusa – az UV-A és az UV-B – káros hatásaitól; erre utalhat például a „széles spektrumú” jelölés.

Noha a legtöbb napozószer már nem tartalmaz allergén, mesterségesen előállított para-amino-benzoé-savat (PABA), sok készítményben továbbra is vannak ártalmas vegyületek, például dietanol-amin, trietanol-amin, parabének és benzofenon, amelyek megzavarhatják az állatok szaporodási ciklusát, és feltételezhető leg egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát is növeli.

A legbiztonságosabb alternatívát a fizikai UV-blokkolók jelentik, vagyis a cinkoxid és a titán-dioxid – no meg persze a széles karimájú kalap és a megfelelő ruha. (A régebbi termékektől eltérően az újabb cink-oxidos szerek többsége már nem alkot vastag bevonatot a bőrön.)

Hintőporok

A hintőpor alapanyaga a talkum, ez a magnézium-triszilikátot tartalmazó ásványi anyag, amely bizonyítottan rákkeltő hatású azbesztet is tartalmazhat. Ma már minden talkumos kozmetikumnak azbesztmentesnek kell lennie. Kipróbálhatjuk a kukoricalisztet is! Illatosíthatjuk szárított levendulával – a virágok nem férnek át a szóródoboz nyílásain.

Papír zsebkendő, WC-papír

Nehéz elhinni, hogy egy olyan egyszerű dolog, mint a WC-papír, formaldehidet is tartalmazhat. Keressünk illat- és színezőanyag-mentes, fehérítetlen, újrahasznosított papírból készült zsebkendőt és WC-papírt!

Fogápolási cikkek

Egyes fogkrémek és szájöblítők triklozánt tartalmaznak. Ez a vízben lévő klórral kloroformot hoz létre.

Keressünk természetes összetevőkből készült fogkrémet, vagy szórjunk a kefére szódabikarbónát! Szájöblítésre jó a pár csepp szegfűszeg- vagy borsmentaolajjal elkevert víz.

A növényeknek a csírázáshoz, a növekedéshez és a virágzáshoz 16 létfontosságú elemre van szükségük. Ezek egy része a levegőből és a vízből származik, de többségük a talajban található. Szerves tápanyagok hozzáadásával pótolhatjuk a hiányzókat. A trágya, a gilisztakomposzt és a tengeri alga mind kiváló, olcsó és környezetbarát növényi táp.

Hogyan használjuk a tápanyagokat?

• A tápanyagok használata előtt és után is locsoljuk be alaposan az ágyásokat, máskülönben az anyag kárt tehet a gyökerekben. A vízzel is takarékoskodunk, ha a tápot az esős időszakokban szórjuk ki.
• A tápokat az év melegebb hónapjaiban használjuk, amikor a növények erőteljesen növekednek! A hűvösebb hónapokban nyugalmi állapotban vannak, s csak kevés tápanyagot igényelnek. Télen tehát ne szórjunk ki tápot! A pázsitot évente kétszer, tavasszal és ősszel kell trágyázni.
• Tartsuk be a csomagoláson feltüntetett utasításokat – egyes növények, például a páfrányok csupán kisebb koncentrációban igénylik a tápanyagokat.
• Tanuljuk meg, mely növények igényelnek sok tápot! E csoportba tartoznak a citrusfélék, a rózsák, a hibiszkusz, a murvafürt, a gardénia, a pázsit és a legtöbb zöldségféle is.
• Használjunk fokozatosan kioldódó tápanyagokat – ezek biztonságosabbak, mert nem égethetik meg a gyökereket. Ha pedig gyors tápanyag-utánpótlásra van szükség, érdemes levéltrágyát használni.

Gilisztatenyészet

A gilisztatenyészet elég kicsi ahhoz, hogy akár a balkonon is elférjen, így ha helyszűkében vagyunk, ez az ideális megoldás saját szerves trágya készítésére.

• Szükségünk lesz egy vízálló anyagból készült, 30 cm mély edényre, az alján vízelvezető lyukakkal, alomra (szalma, aprított újság), vízre és némi konyhai hulladékra.
• Tegyünk néhány téglát egy tálcába, és állítsuk az edényt a téglákra! A folyadékfelesleg a tálcába fog csöpögni.
• Töltsük meg az edényt nagyjából háromnegyedéig megnedvesített alommal – állaga a nedves szivacséhoz hasonlítson! Keverjünk hozzá némi földet vagy homokot, hogy a giliszták könnyebben tudják megemészteni a maradékokat, és hagyjuk ülepedni néhány napig!
• Telepítsünk az edénybe Bsenia fetida gilisztákat, amelyek gilisztatelepeken kaphatók, vagy az interneten rendelhetők – de lehet, hogy a helyi gazdaboltban is tartanak belőlük. Ne használjunk a kertben gyűjtött gilisztákat, mivel azok inkább a kerti földet szeretik.
• Lazán fedjük le az edényt műanyag fóliával vagy zsákkal! Ha a tenyészetet a szabadban tartjuk, a fedeles edény a legjobb megoldás.

Állati trágyák

• Vizsgáljuk meg, milyen lótrágyát kaphatunk a helyi istállókból! Ha sok benne a faforgács, akkor lassabban bomlik le. Ha gabonaszemeket találunk, azokat tekintsük egyszerűen zöldtrágyának, s ha kihajtanak, a szálakat tépjük ki, és dobjuk a komposztálóba!
• A tehéntrágyát csak akkor használjuk a kertben, ha már jól meg-érett! Ma már őrölt és granulált, zsákos kiszerelésű tehéntrágya is kapható a faiskolákban.
• A csirketrágya nagyon erős, ezért használat előtt legalább hat hétig érleljük! Ha nincsenek csirkéink, a trágyát kertészeti szaküzletekben is megvehetjük. Ügyeljünk rá, hogy a trágya szabadon tartott csirkéktől származzon, ha ellenezzük a ketreces vagy a mélyalmos tartást (ahol az almot hetekig nem cserélik)!

Kültéri fafelület festése, de hogyan?

A kültéri festés roppant nehéz feladatnak tűnhet. „Hogyan fogunk beszerezni olyan festéket, amely az egész házhoz szükséges?” – kérdezhetjük. „És a napon, hogy fog ez megmaradni?” Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy a kültéri festés nem egy nehéz feladat, feltéve, ha ismerjük a folyamat megfelelő lépéseit.

A következőkben olyan cikkeket olvashatunk, amelyek segítenek elmagyarázni a kültéri festés minden elemét, a helyreállítástól, tisztítástól elkezdve a falfestésig. Ezekkel a segítségekkel, képesek leszünk a mi saját, hatalmas csodás házunkat létrehozni. Lássuk, mi mindent tartalmaznak a következő cikkek:

Határozzuk meg a festéssel kapcsolatos problémáinkat

Hogyha a régi festési hibákat szeretnénk kijavítani, akkor előbb meg kell arról győződnünk, hogy mi okozhatta ezt korábban.

Fontos: hibák meghatározása!

Kifesteni a házunk külső részeit egy elég nagy feladat. Azonban nem szükséges az, hogy az egész házat felkészítsük a festésre. Képesek leszünk a házunkat csodássá tenni, és több évre meghosszabbítani a festék tartósságát, hogy csak néhány szokásos helyreállításra legyen szükségünk. Ha eldöntöttük, hogy a teraszt is kifestjük, a leg időjárás függő területét a háznak, vagy a melléképületeket, akkor ugyanaz a folyamat, mintha az egész házat festenénk ki.

Ki kell takarítanunk és elő kell készítenünk a felületeket, eldöntve melyik festék típust fogjuk rá használni. A legjobb idő a festésre a tavasz, vagy pedig a nem túl napos idő. A hőmérséklet 10 Celsius fok alatt, és nagyon nagy napsütésben tönkreteheti a festési munkánkat. Ellenőrizzük, át teljesen az egész házat mielőtt festenénk, és tegyünk egy-két javítást azért, hogy megakadályozzuk azokat a pontokat, ahol esetleg hibás lehet a festésünk. Következőkben olyan ötleteket olvashatunk, amelyek a különféle festési problémákkal foglalkozik.

Mállás

Ha ilyet tapasztalunk, akkor az valószínűleg annak a következménye, hogy vizes fára lett festve. Továbbá a házban lévő nedvesség is lehet az oka. Hogyha nem tudjuk megfelelően kezelni a nedvességet, használjunk latex alapréteget és latex festéket. A latex segít a nedvességnek utat törni a festéken át, így nem okoz gondot.

A festék mállásának oka lehet a koszos, vagy fényes terület. Ahhoz, hogy eltüntessük a sérülést, az összes megmaradt fentmaradt festéket csiszoló ecsettel, és a felületet le kell simítanunk. A száraz részeket muszáj előbb lealapoznunk a festés előtt!

Repedezés

Ez a probléma, akkor állhat fenn, ha a festék apró, független kis „szigetekké” zsugorodik össze, lefedve az előzőleg lekent felületet. Általában akkor alakul ki, ha a felső réteg nem tapadt eléggé az alatta lévőhöz. Lehetséges, hogy a festék nem volt megfelelő, vagy a második réteg azelőtt lett felkenve, hogy az első megszáradt volna. Ahhoz, hogy ne álljon fenn ez a probléma, távolítsuk el a régi festéket, csiszoljuk, alapozzuk le, és fessük újra a felszínt.

Hólyagosodás

A festék, amely nem tapad meg a felszínen, és kisebb körben megmarad, általában a nedvességnek és a nem jól használt festéknek köszönhető. Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a problémát, le kell kaparnunk a kiöntést. Hogyha már látjuk az alatta lévő, száraz fát, akkor a problémát a nedvesség okozta. Hogyha festéket látunk alatta, akkor oldószer okozta hólyagosodás áll fenn, amit valószínűleg az olaj, -vagy az alkid alapú fedőréteg okozta, melyet meleg vízben oldottak fel. A hőtől hártya képződik a festékben és buborékokban hagy maga mögött nyomot.

Redősödés

Az új festék folyhat, és gyakran indíthatja el a süppedések sorozatát, libabőrszerűvé válhat. Ez akkor keletkezhet, ha a festéket túl vastagon kentük, és a felszínen összefolyik a szintén még folyékony festékkel. Ez akkor is előfordulhat, ha hideg időben festünk; a hideg felület lassabban szárad meg a festékréteg alatt. Az újrafedéshez, győződjünk meg arról, hogy az új festék megfelelő állapotban van, és hogy az ecsetünket jól használjuk, használat közben. Mielőtt ezt elvégeznénk, el kell simítanunk a redős felületet, és ha szükséges távolítsuk el a festékkel együtt.

Mészkő festék

Ennek a festéknek porszerű a felülete. Néhány olajos és alkyd-alapú festékek „mészkőszerűre” vannak tervezve, az eső miatt. Amikor esik, akkor ez a porszerű felület eltűnik, és automatikusan megtisztítja a felületet. Több esetben is ez a legjobb módszer, azonban, foundations, járdák és bokrok festékpecséttel vannak tele, sok mészkőhöz vezet, mely nem biztonságos.

Mindez annak köszönhető, hogy olyan poros felületet festünk át, amely elnyeli a A túlzott mészkő tartalomnak szintén oka lehet, a vegyszerek közti egyensúlynak, amely a beltéri festékekben máshogy működnek. A legjobb megoldás az, ha lemossuk a mészköves felületet, annyira, amennyire csak lehetséges, majd fessük át egy mészkőmentes festékkel.

Penész

A penész akkor keletkezik, ha nagyon nagy a nyirkosság és az árnyék van túlnyomórészben. És, ha ráfestünk, akkor valószínűleg azonnal átüt az új festéken. Használjunk gombaölőt, mint például klóros fehérítőt, vagy olyan kereskedelmi megoldást, amely megöli a penészt, mielőtt újrafestenénk.

Csöpögés

Hogyha helytelenül használjuk a festőecsetet (például sok festéket tettünk az ecsetre), akkor hullámos, szabálytalan lehet a felszín. Ahhoz, hogy kijavítsuk miután megszáradt a festék, fessük újra, úgy hogy kisimítjuk az új réteget, még akkor is ha az előző túl vastag volt.

Nem szárad meg a festék

Talán ez a legfontosabb indok arra, hogy jó minőségű festéket vásároljunk. A hosszantartó tapadás az egyik ismertetőjegye a beltéri festékeknek. Hogyha rossz minőségű festéket használunk vastagon kenve, vagy párás helyen, akkor ragadni fog hosszú ideig. A jó minőségű festék ellenben hamar megszárad. Ha beltéri festést végzünk, először próbáljuk ki a ház valamely eldugott részén a festéket.

Festék „hibakereső”

Ha egyszer már megtaláltuk mi okozta a hibát, tanuljuk meg, hogyan hozzuk helyre, és hogyan akadályozzuk meg, hogy az újabb festésnél ne kerüljön újra elő. Itt soroljuk fel a 12 leggyakoribb festék hibát és megoldást >>

Régi festék eltávolítása

Néha nem elég csak ráfesteni a már fent lévő, befejezett festékre. Tanuljuk meg, hogyan szabaduljunk meg a régi festéstől gyorsan és biztonságosan. Itt ismerheti meg a régi festékréteg eltávolításának 4 bevált módját >>

Kültéri festés előkészítése

Az eresz folyik, a zsalu kattog, a berendezési tárgyak elállják az utad. Tegyünk egy „felfedező utat” azért, hogy megtudjuk mennyi mindenre kell vigyáznunk mielőtt elkezdjük a festést, nehogy rácsöppenjen a festék!
Hogyha elég szerencsések vagyunk, kikerülhetjük a csiszolást, simítást és az újralapozás, azonban van még ezen felül pár teendőnk a festés előtt. Kevésbé munkaigényes, mint például eltávolítani a lekopott festéket, ugyanakkor fontos teendők a sikeres munka érdekében.

A rozsda bemocskolhatja a szegélyeket, kiálló részeket és az alapzatotkat, mindezeket el kell távolítanunk. Megfelelő szigetelés ellenőrzése, az ereszek átnézése fontos. A laza dugaszokat ki kell cserélni, az eresz mentén. A réseket be kell tömni, lecsiszolni és lealapozni. A penészt le kell takarítani, és meg kell akadályoznunk, hogy az visszatérjen.

Ahhoz, hogy még jobban megkönnyítsük a festést, az ablakokat, felületeket, redőnyöket, ponyvákat, a falra szerelhető lámpákat (kapcsoljuk ki az áramot!), a postaládát, és még a rajta lévő házszámokat is töröljük le, tisztítsuk meg és fessük le őket egyenként. Esetleg eltávolíthatjuk az ereszeket is, mivel nehezen lehet a mögöttük lévő területet lefesteni.

Átlagosan ezekkel az előkszületekkel egy nap, vagy egy hétvége alatt végezhetünk. Hogyha a teraszt festjük ki, vagy más kinti épületet, ez csak egy óráig tarthat. Ha latex-szal festünk, már az előző napon elkezdhetjük; az oldószer alapú festék nem tapad a legjobban, szóval várnunk kell pár  napot mielőtt lefestenénk az előzőleg általunk letisztított felületet, mivel annak meg kell előbb jól száradnia ahhoz, hogy jól tapadjon ez a fajta festék.

Mossuk le a kültéri felületeket

Minden alkalommal, ha festünk, szükségünk van arra, hogy lemossuk ezeket a felületeket, hogy tökéletes legyen a festés. Itt van néhány tanács, hogyan tegyük tiszta felületté a ház részeit.
Festés előtt nem csak azért érdemes a házat kitakarítani, mert így tiszta lesz mindenhol a felület, amelyre rávisszük az új festékréteget, hanem azért is, mert olyan hibákat is fellelhetünk a festeni kívánt területeken, melyekre a későbbiekben oda kell figyelnünk.

Attól függően, hogy mekkora a házunk, és mekkora az a kültéri felület, melyet meg kell tisztítanunk, kétféle megközelítése lehet ennek a „munkának”. Ha átlagos méretű házban lakunk, akkor használjunk locsolócsövet, autótisztító szivaccsal, hogy elérjük a nagy felületeket.  Nagyobb piszkos területre használjunk súroló ecsetet, vagy szivacsot egy vödör meleg vízzel, benne pedig egy erős háztartási tisztítószerrel. Mindenhol mossuk át, majd öblítsük le az összes területet, amelyet előzőleg megtisztítottunk.

Mossuk le a koszt a felületről meleg mosószeres vízzel

Nagyobb házak esetén, vagy csak, hogy gyorsabban menjen a tisztítás, béreljünk magas nyomású szórócsövet. Ezt az eszköz rácsatlakoztathatjuk a vízellátó rendszerünkre, és nagy fordulatszámmal nyomja ki magából a vizet. Fel van szerelve egy kéztartó rúddal, amelyet lenyomva aktiválja az eszközt. Olyan erős a nyomás, hogy nem csak a makacs szennyeződéseket tüntetni, de a penészt, rozsdát, és a lepergett festéket is. Valójában, ha bekapcsoljuk, és túl közel van a felülethez, le tudja hozni a festéket is, az eresz alatti szennyeződést, és könnyen lyukat fúrhat a széleknél. Éppen ezért kövessük a leírásban található utasításokat, viseljünk szemüveget és védőruházatot.

Úgy is használhatjuk ezt a tisztító sprayt, hogy a létrán állunk –habár állványzaton állva jobb-, de először a földön állva próbáljuk ki; a nyomás miatt könnyen leeshetünk a létráról, ha nem vigyázunk eléggé! Az ehhez hasonló tisztítóeszközök tartalmaznak többféle tárolót, amit feltölthetünk tisztítószerekkel, vagy penészmentesítővel. Ezek a szórófejek olyan erősek, hogy az általánosságban nem lesz szükségünk utólagos tisztításra; ha mégis, ne felejtsük el az öblítést tiszta vízzel!

Állítsuk helyre a kilazult szögeket

Minden esetben, a szögek kilazulhatnak, vagy berozsdásodhatnak. Ezzel az útmutatóval tegyük vissza az eredeti helyükre őket.

Mielőtt festenénk, mossuk le a ház külső részeit! Eközben olyan helyeket találhatunk, ahol kilazult, rozsdás szögekkel találkozhatunk, mely zavarhatja a festést. Ha ilyet látunk, csiszoljuk le, vagy tisztítsuk meg a szög fejét. A burkolat oldalánál egy szögfúró segítségével fúrjunk egy lyukat a fa felszíne alá, majd toljuk bele.

Kenjük fel az első réteget, rozsdamentes alapozót (hacsak a szög nem alumínium, vagy rozsdamentes fémmel bevont), és hagyjuk száradni. Ezután tömjük be a lyukat gittel. Ha a tömítő anyag megszáradt, fessük rá az alapozó réteget. Lapos fejű szög esetében, amely nem fúrható, csiszoljuk le a fejét, amíg fényes nem lesz, majd fessük le.

Takarjuk le a bokrokat/növényeket

A lomb könnyen megzavarhatja kültéri munkánkat, azonban nem kell az egészet levágnunk! Védjük meg növényeinket a következő ötletekkel!

Takarjuk le a környező növényzetet!

Fák, bokrok és egyéb dísznövényeket szintén el kell távolítanunk az útból, ha festeni szeretnénk. Nyírjuk le mindazokat a részeket, amelyek kiállnak, vagy belógnak a ház terébe, vagy pedig tisztítsuk ki őket a falnak fordítva. Az örökzöld fákat, és a magasabb bokrokat takarjuk le valamilyen vászonanyaggal. Kössük össze őket a törzsüknél fogva, legalább a magasságuk feléig. Húzzuk és kössük össze őket úgy, hogy a festés során ne legyenek útban.

Takarjuk le a kisebb bokrokat is, a virágágyást, a járdát és a kicsi utakat is, hogy megvédjük őket a lecsöppenő festéktől.

Zsalufestés

Miután előkészítettük a ház kültéri részeit a festésre, már majdnem készen is lehetünk arra, hogy lefessük és lefújjuk új réteggel. Először is, a festék színei hajlamosak változni egyik felületről a másikra kenve, éppen ezért keverjük össze egy, vagy két nagyobb vödörben. A hátramaradt festéket vissza kell önteni az eredeti festékes dobozba.

Tervezzük meg azt a napot, amikor festeni szeretnénk, így követni tudjuk a Napot, árnyékban tudunk dolgozni, miután a nap felszárította a reggeli párás időt. Próbáljuk meg elkerülni azt, hogy a Nap közvetlenül a festeni kívánt felületre süssön. Ha időközben szünetet tartunk, próbáljuk meg befejezni inkább az összes szegélyes rész festését, különben esetleg foltokat hagyhatunk a festésünkben.

A sarkoknál ecsettel oszlassuk el a festéket

Azt is fontos megterveznünk, hogy hogyan festjük majd ki a vízszintes területeket a felső részeken. Soha ne nyújtózkodjunk túl magasra, maximum addig, amíg a kezünk kellően eléri a festeni kívánt részt. Mindig úgy haladjunk, hogy miután egy magasabb területet lefestettünk, vigyük magunkkal a létrát, és fessük a másik részt, magunk mögött hagyva a festett részt, ahogy haladunk. Ismételjük meg ezt a folyamatot, amíg ilyen felületen dolgozunk, majd ha alacsony területet festünk, tegyük lejjebb a létrát és úgy folytassuk tovább. A bővíthető létra veszélyes is lehet!

Bizonyosodjunk meg arról, hogy a ház aljától számítva ki lehet e húzni minimum háromnegyed részéig, majd, hogy nem dől e jobbra, vagy balra. Szintén ellenőrizzük le azt is a létránál, hogy mennyire biztosan tudjuk rögzíteni, bizonyos magasságnál. A két fokozat, amire ki tudjuk húzni a létrát, minimum három létrafok kell, hogy legyen köztük a különbség. Egy tipp festéshez: akasszuk fel a festékes vödrünket a létra egyik fokára, így nem kell érte mindig lemennünk.

Ha a házunknak tetőablaka van, akkor a legegyszerűbb, ha a tetőről állunk neki a festésnek, nem pedig létráról érjük el a festeni kívánt részt. A létráról maximum 30cm-rel feljebb tudunk érni a tetőre, úgyhogy úgy tudunk fellépni a tetőre, hogy rajta állnánk a létrafokokon, egyensúlyozva.

Sarokhengerrel a kisebb részeket is ki tudjuk festeni

Amikor festjük a zsindelyt, vagy a burkolatot, figyeljünk oda az ajtók és ablakok szigetelésére is. Minden ilyen résznél, találni fogunk olajos, vagy fémes csillogó részeket, melyek befedik az oldalszegélyeket. Fessünk egy erős szigetelést/tömítést a fa és a fém között. Az oldalaknál, mártsuk bele az ecsetünket a festékbe, majd simítsuk ki a festékkel, hogy eltömítsük. Mindehhez sarok hengert kell használnunk. Mielőtt szétszednénk, vagy eltennénk a létrát, ellenőrizzük le mit hagyhattunk ki, hol csöpög, folyik a festék, vagy hogy hol fessük át újra.

Külső szegélyek festése

Nehéz megjavítani a ház szegélyeit, burkolatát, de ezekkel a tanácsokkal talán könnyebb lehet.

Ha már kültéri szegélyeket is lefestjük, akkor azt jelenti, hogy jó úton haladunk, és jó munkát végzünk. Sajnos azonban ez egy lassú folyamat, mely sok időt igényel, még akkor is, ha ugyanazzal a színnel festjük le őket. A szorgalom és a türelem előbb-utóbb kifizetődő lesz! Ha szépen és gondosan festjük ki a szegélyeket, akkor a házunk frissnek fog újra látszani, és megvédi a külső szennyeződésektől a házat hosszú időre. A következőkben itt van néhány ötlet hozzá, hogyan tegyük mindezt egyszerűbbé:

• Amikor külső szegélyeket festünk, dolgozzunk föntről lefele: tetőablakok, párkányok, ereszek, ablakok, tornácok, lépcsők, majd az alapzat. Hogyha nem akarjuk összemaszatolni az ablakot, hazsnáljun ablakvédő fóliát, miközben dolgozunk. Dörzsöjük le a cseppeket, foltokat később.
• Ha kicseréljük a szigetelést az ajtók, ablakok között, figyeljünk arra, hogy a szigetelőanyag megszáradjon, mielőtt átfestjük. Használjunk elég festéket, hogy vastagon tudjuk átfesteni, mindezzel távoltartva a nedvességet, szelet és a rovarokat.
• Kültéri festésnél is ugyanúgy kell dolgoznunk az ablakokkal, tolóablakokkal, ablakpárkánnyal és az ajtó/ablakfélfákkal, mint beltéren, azaz a keretekkel kezdve kell haladni. Figyeljünk oda az ablakfélfákra, azzal óvatosan bánjunk! Ki kell bírniuk a különféle szennyezéseket, éghajlati változásokat, mint az esőt, havat és a felgyülemlett koszt. Hogyha mindezzel nem sikerül megbírkóznia, kétszer, vagy háromszor is át kell festenünk.
• Külön kell festenünk az ablaküveget és a keretet. Hogyha az üvegen hibák vannak, itt az ideje kijavítani azokat, vagy újat venni. Ha az üveg szilárd, de szükség van festésre, akkor fedjük le és fessük le a keretet. Ne felejtsük el mindkét oldalát lekenni, ne hagyjunk ki részeket!

Kültéri ajtó festésnél előszöz a paneleket fessük, utána a síneket, majd az oldalléceket és az éleket, felülről lefele haladva.

• Ajtókat könnyebb festeni, ha levesszük a kilincset, kivesszük a zárat és esetleg a kopogtatót. Ha lehetséges vegyük ki az ajtót a keretéből, fektessük le az egyik oldalára, fessük ki, majd a fölső részeket is. Csiszoljuk le az alját és a felső széleket is, majd fessük le vékony réteggel, hogy távol tartsuk a nedvességet és megakadályozzuk a rothadást. Amíg nyitva van az ajtó, vagy a sarkára van állítva, fessük le a széleket, és a keretet, és a faküszöböt fessük le poliuretán lakkal. Ne fessük ki a sarkokat!
• Az ereszek és csatornák fémmel vannak bevonva, ezeket át kell dörzsölni az arra megfelelő ecsettel, hogy eltávolítsuk a maradék festéket, majd lekenjük alapozóréteggel, és hogy újrafessük. Az ereszeken haladjunk a barázdák mentén, általában fölfele és lefele haladva, hogy ne csöpögjön a festék. Több olyan eresz is van, aminek négy oldala van és közel vannak a ház falához, éppen ezért lehet jobb, ha leszereljük a festéshez. A fedőréteget az eresz belsejébe is kenjük, aszfalt-alapú festéket használva, amely vízálló, és eltünteti az apró foltokat, réseket.

Kültér fémkorlátnál egy báránybőr kendőt használjunk

• A dísztárgyakon és a korlátokon, használjunk bárány gyaplúból készült kesztyűs ecsetet, valamilyen sörtésebb ecset helyett. Ezt az ecsetet mindkét kezünkön tudjuk használni, tisztítható és újrahasznosítható, könnyen tudjuk a korlátokat kifesteni vele, és úgy leni a festéket, ahogy a kezünk halad, fentről, lefelé.

Mielőtt elkezdenénk a faház kültéri festését, ellenőriznünk kell a festési technikánkat. A festéssel járó problémák egyik oka lehet a lefesteni kívánt területen lévő hibák, helytelen festék választás, szabálytalan festési technikák, vagy pedig egyéb, más külső tényezők. Tudjuk meg mielőbb, mi lehet a probléma forrása ahhoz, hogy mindezt elkerüljük.

Az alább látható táblázat segít eligazodni a különböző problémák között, amelyekkel szembekerülhetünk festés során. Látni fogjuk, milyen fejlettek, és megtanulhatjuk, hogyan lehet a legjobban megjavítani, és kisimítani, megtisztítani a felszínt, készen állva a festésre.

[table id=1 /]

Régi festék eltávolítása

Néha nem elég csak ráfesteni a már fent lévő, befejezett festékre. Tanuljuk meg, hogyan szabaduljunk meg a régi festéstől gyorsan és biztonságosan. Itt ismerheti meg a régi festékréteg eltávolításának 4 bevált módját >>

Ha szerencsések vagyunk, akkor a faház újrafestése előtt, mindössze csak lakás tisztításra van szükségünk. Mossuk le tömlővel, és menjünk át többször a makacs szennyeződéseken egy csiszoló szivaccsal, és meleg, szappanos vízzel. Vagy, mossuk le egy erősebb locsolócsővel. Sajnos azonban, ha nem vagyunk olyan szerencsések, akkor szembe kell néznünk az előttünk álló, piszkos és kemény munkával. Járjunk el helyesen, és a festésünk nem csak, hogy szebb lesz, de öttől, nyolc évig terjedően tartós lesz.

Először vizsgáljuk át a ház kinti területét – nem csak a külső falakat, hanem az ereszek alatti részt, az ablakok és ajtók körül. Nézzünk át a kiálló részeket, keressük meg a kiálló szögeket, a leváló, lepattogó festésnek, penésznek és a rozsdafoltoknak. Ha már egyszer felismertük mindezeket a hibás részeket, húzzuk fel a kesztyűt és lássunk hozzá a javításnak!

Kisebb részeket dörzskefével, nagyobb részeket spaklival távolítsuk el

Dörzsölés

Használjunk drótkefét és széles fejű gitt kést, hogy eltávolítsuk azokat a kisebb részeket, ahol tökéletlen lett a festés. A burkolat, ereszek és a csatornák alatt is sikáljuk át a területet. A gyorsabb munkáért cserébe, a vasból készült területeket, a drótkefével tisztítsuk, meyhez használhatunk elektromos fúrót, hogy könnyebben szedhessük le a rozsdát és a festéket. A kiterjedtebb festék eltávolításhoz, szerezzünk be egy éles dörzsölőt – ez egy olyan eszköz, amely helyettesíti a pengét, amely alkalmas arra, hogy egyetlen egy karcolással lehozza a száraz fáról is a régi festéket. Fogjuk meg a kaparókést, így a penge függőlegesen lehet a fával, így erős nyomást érhetünk el rajta, és tartsuk ott a felszín mentén. Tartsuk a pengét a síkon a fával szemben, így nem nyomódik ki a felszín.

Jobbra balra mozgatva csiszoljuk le a festékréteget, érdes felületet képezve a felületen

Homokszórás

Ahhoz, hogy kisimítsuk a már lekapart felszínt, elég egy csiszolópapírt fognunk. A nagyobb területekre, kevsébé fárasztó, de ugyanakkor sokkal eredményesebb használni egy elektromos rezgőcsiszolót. Mozgassuk föl-le, előre-hátra a felszínen, eltávolítva a régi festéket, mindeközben simára csiszolva a felszínt. Ne használjunk elektromos tálca csiszolót, vagy szalagcsiszolót. Mindkettő maga után hagyhat hullámos felszínt, mely az új réteg felkenése után is átüthet.

Olvasztás

Kiváltképpen a nehezen eltávolítható festék maradékot néha jobb olvasztani, mint erővel eltüntetni. Az egyik mód ennek alkalmazására, az elektromos festék eltávolító, mely egy olyan eszköz, ami edényhez hasonlítható, azaz olyan fűtési részt tartalmaz, amely „megfőzi” a festéket, és beépített csiszolója van, amely lehúzza a festéket. Viseljünk vastag kesztyűt, fogjuk meg a meleg részét, tartsuk a megtisztítani kívánt felszín irányába egészen addig, amíg a festék sisteregni kezd. Húzzuk át a felszínen erősen. A hozzáerősített csiszoló, lehúzza a festéket, miközben melegíti azt.

Elektromos melegítővel is leolvasztható a régi festékréteg

Folyékony festék eltávolítók

Csak a legvégső esetben használjunk folyékony festék eltávolítókat. Jól működnek, de nagyon drágák, és nagy munkát igényel. Továbbá, ráfolyhat a jó minőségű festékre is, még több problémát adva, amellyel meg kell küzdenünk festés során.

További fontos információk faház festéssel kapcsolatban, amivel időt és pénzt tud megspórolni >>

Alapozás

Ha már egyszer eltávolítottuk a maradék festéket, egy megfelelő fedésre van szükségünk a lekent területekre, leginkább akkor, ha a fesék eltávolító rendszerünk nyers/száraz fának, vagy sima fémfelületnek van kitéve. Az alapozó minősége függ attól, hogy milyen festéket használunk majd később. A latex festékhez, használjunk latex alapozót; az oldható-folyékonyabb festékekhez, oldhatóbb alapozót kell használnunk; a fémekre, fém fedő festéket kell alkalmaznunk. Nem mindegyik réteg biztosít extra védelmet a szennyeződések ellen, azonban szintén hozzájárulhatnak egy erős alapzathoz a bútorok festéséhez. Fontos megjegyezni, hogy az alapozás leginkább akkor fontos, ha új fa felületen dolgozunk.