A fa napjainkban is népszerű alapanyag az építkezésekkor, ám fontos tudni róla, hogy legnagyobb ellensége a víz, így már a beépítéskor ügyelni kell arra, hogy száraz anyagokkal dolgozzon. A karbantartásra, favédelemre és ápolásra való odafigyeléssel a puhafák akár 800 évig, a tölgyfa pedig 1000 éven keresztül is hűen szolgálják majd a rájuk szabott feladatot. Nem mehetünk el azonban amellett, hogy bizony a fa alapanyag számos külső hatásnak kitett, és ezekre alapvető jellemzőiből adódóan reagál.
A fa roncsolódása bekövetkezhet:
- Időjárás hatására: a már említett nedvesség mellett az UV-sugárzás és a hőmérséklet ingadozása is befolyásolja élettartamát és állapotát.
- Biológiai hatásokra: a baktériumok, a rovarok, és gombák megtámadják a felületet.
- Vegyi hatásokra: elsősorban a savakra és a lúgokra érdemes figyelni.
- Hőhatásokra: a túl magas hőmérséklet és természetesen a tűz erősen károsítják a fát.
Melyek a fa leggyakoribb kártevői?
Kevés bosszantóbb dolog van a fa építményekkel kapcsolatban, mint amikor kártevők okozta problémákra leszünk figyelmesek. A fa megnövekedett nedvességtartalma mellett a hőmérsékleti viszonyok és a pH-érték megfelelő alakulása is szükséges ahhoz, hogy életfeltételekre leljenek a kártevők. Azonban nem kell belenyugodnia abba, hogy biológiai veszélyek fenyegetik értékes fa alapanyagait, hiszen tehet annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az ebből eredő károsodás.
Tartsa távol a nedvességet!
A leggyakoribb probléma, hogy az ultraibolya-sugarak hatására a fa felületén repedések keletkeznek, amibe a nedvesség beszivárog, és máris előkészítette a talajt a rovaroknak, gombásodásnak. Ez utóbbi nem minden esetben ismerhető fel azonnal, hiszen létezik olyan faj, amely belülről eszi meg a fát, és bár kívül épnek látszik a felszín, de a belső részek már rég szétroncsoltak. Vannak olyan esetek, amikor a gombafonalak a fa kiszáradásakor elhalnak. Tény azonban, hogy a legtöbb gomba akár éveken keresztül tartó inaktív fázis után is képes újra éledni, és növekedni. Már minimális nedvesség is szükséges ahhoz, hogy akár húsz év múltán is kicsírázzanak újból a spórák.
A felsorolt külső hatások tehát együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a biológiai kártevők megfelelő feltételeket találjanak életben maradásukhoz. Előzze meg az elszíneződött, rongálódott, és akár visszafordíthatatlan állapotba került fa épületelemek okozta kellemetlenségeket, és szánjon időt, anyagiakat és energiát a fa időtálló minőségének és egészségének megőrzésére!
Tudta,hogy a padlásfödémen keresztül is kihűlhet lakása?
A lakás fűtött helyiségeiből a meleg a padlásfödémen keresztül is távozni szokott, éppen ezért fontos annak hidegebb oldalán, vagyis a nyers födém felől szigetelni azt. Általában húsz centiméter vastagságban javasolják ezt a szakemberek, a választott szigetelőanyag típusa és anyaga pedig attól függ, hogy milyen kihasználtság jellemzi a padlásteret.
Kihasználatlan a padlás?
Sok esetben előfordul, hogy a padlást annak kialakítása, elsősorban a tető alacsony hajlásszöge miatt nem lehet kihasználni sem tárolásra, sem közlekedésre. Ilyenkor az ásványgyapot táblák bizonyulnak a legjobb választásnak a szigetelésre.
Járóréteg a padlásra
Tárolás irányú kihasználtság esetében természetesen gondoskodni kell arról is, hogy terhelhető járóréteg kerüljön a szigetelés fölé. Az építőlemez borítás, vagy a beton padozat megfelelő erre a célra, s e felületek alá kerülhet az ásványgyapot, vagy polisztirolhab lemez. Egyfajta lehetőség az is, hogy a lécváz közé kerül hőszigetelés, majd arra deszkaborítás.
Mikor ajánlott a nehéz járóréteg?
Abban az esetben, ha nehéz tárgyakat szeretnénk a padlástérben használni, javasolt a lépésálló kőzetgyapotra, vagy a polisztirolhab-lemezekre a beton padozat elhelyezése.
Előzze meg a hőhidak kialakulását!
A belső mikroklímát befolyásoló hőhidak szempontjából a padlásfödém falakkal való találkozási pontjai kifejezetten kritikus területnek számítanak. Ügyelni kell tehát arra, hogy a hőszigetelések felülete folytonos legyen, és megfelelően illeszkedjenek azok egymáshoz, ezzel megakadályozható a sok bosszúságot okozó hőhíd-jelenség.
Szigetelje a pincefödémet is!
Hasonlóan a padlásfödémhez, a pince esetében is fontos a szigetelőréteg kialakítása. A nyers födém alá kerülnek a szigetelő lemezek ebben az esetben, amelyeket teljes felületükön ragasztva, valamint pontonként dübelezve ajánlott rögzíteni a födém alsó síkjához. Fontos odafigyelni a felület egyenletességére, hiszen a szigetelés csak így helyezhető rá tökéletesen, egymáshoz illeszkedve. Legalább 10 centiméteres szigetelőréget ajánlott.
Hőszigetelés erkélyek esetében
Erkélyeink hőszigetelésekor választhatjuk az erkélylemez oldalán, legalább 5 cm-es vastagságban körbefutó hőszigetelő lemezeket. A felső oldalra feltétlenül lépésálló típust érdemes választani. Az alsó felületre a ragasztás mellett dübelezni is kell a szigetelőlapokat, és ügyelni arra, hogy mindenhol szorosan illeszkedjenek egymáshoz. Mivel a kivitelezés elég nehéz, és viszonylag sok alapanyagra is van hozzá szükség, ezért érdemes megfontolni egy másfajta lehetőséget is, ha az erkély szigeteléséről van szó.
A speciális erkély-koszorú összekötő elemeket az erkély és a koszorú kapcsolódási pontjához építik be. Segítségükkel megelőzhető a hőhidak létrejötte, ám statikai szempontokat figyelembevéve mindenképpen profira kell bízni a rendszer kialakítását. Mivel sajnos elég drága a módszer alkalmazása, így hazánkban inkább az előző megoldás mellett szokták letenni voksukat az ingatlan tulajdonosok.
Hőszigetelés a nyílásáthidalók esetében
A falnyílások áthidalása mentén rendszerint hőhidak szoktak létrejönni, ahol a benti nedvesség kicsapódhat, valamint hőveszteséggel is kell számolni e területen. Annak érdekében, hogy a belső mikroklímára ne legyenek a nyílásáthidalók negatív hatással, hőszigetelő réteg beépítéséről kell gondoskodni, melynek vastagsága a falazat típusától és vastagságától függ.
Statikai és hőtechnikai szempontból az ásványgyapot, illetve a polisztirolhab bizonyul a legjobb választásnak. A külső falszerkezetek esetében előre gyártott, megfelelő vastagságú nyílásáthidalók alkalmazhatóak. Monolit vasbeton esetében az áthidalás alsó felületére befordítva alkalmazható a hőszigetelő réteg.
A vasbeton koszorúkról érdemes tudni, hogy közelükben hőhidak alakulhatnak ki, mivel rendkívül rossz hőszigetelő képességgel rendelkezik az anyag. Ha tehát azt szeretné, hogy a szigetelés kifogástalan legyen, érdemes a homlokzati rendszer kialakítása mellett külön réteget beépíteni a koszorú külső oldalára.
Hogyan szigetelhető a koszorú?
A csökkentett keresztmetszettel kialakított rendszernél a hőszigetelés szolgál zsaluzatként, mely általában polisztirolhab-lemezekből áll, de nem ritka ezen felül a cementkötésű fagyapot kéreg alkalmazása sem. Hálóerősítés nélkül, közvetlenül vakolható a rendszer, és minimum 6 cm-es vastagságban szolgálja a hőszigetelési célokat.
Korszerű megoldás a koszorúk hőszigetelésére
Napjainkban a komplett építési rendszerek alkalmazásával gyakran olyan koszorútégla elemek kerülnek beépítésre, amelyek mind anyagukat, mind méretüket illetően tökéletesen illeszkednek a többi elemhez. Ezeket a koszorú betonozása előtt kell elhelyezni ott, szintén hálóerősítés nélkül, közvetlenül vakolható felület kapható.
Ha hőszigetelésről van szó, akkor a legtöbben a homlokzati falakkal kapcsolatos munkálatokra gondolnak. Nem véletlen, hiszen a fűtött helyiségek hővesztesége ezeken keresztül távozik
Milyen anyagokat használhatunk a homlokzat szigetelésére?
Az expandált polisztirolhab lemezek az elterjedtek, de a vakolható kőzetgyapot lemezek mellett is sokan teszik le voksukat. A polisztirolhab mellett kedvező ára, a másik megoldás mellett pedig jobb páratechnikai tulajdonságai szólnak.
Hőszigetelt, többrétegű falazatok- milyen típusai léteznek?
Egyhéjú falakról akkor beszélünk, ha gyakorlatilag egy szerkezeti egységet képez a falazat minden rétegével együtt. Hazánkban ez a típus az elterjedt.
Kéthéjű hőszigetelt falazatokról ezzel szemben akkor van szó, ha a falon a külső burkolat külön héjszerkezetet képez. A hőszigetelés és a homlokzat között egy légréteg található, mely több funkciót is ellát. Nem csak a hőszigetelés szellőzéséről gondoskodik, de nyáron hűti is a burkolatot. Sajnos nagyon költséges megoldás, viszont kétségtelen, hogy hő-, és páratechnikai szempontból a legjobb választásnak bizonyul.
Vékony, vagy vastag hőszigetelő réteg a jobb?
Hazánkban általában 6-8 cm vastag hőszigetelés használata az elterjedt. A vastagabb változat kétségkívül jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de ennek ellenére mégsem éri meg a 10-16 cm-es választása, ugyanis a vele elérhető energiamegtakarítás hasznossága elmarad az általa jelentett többletköltség mellett.
Fontos azzal is tisztában lennie, hogy a szigetelés vastagságát tovább növeli a ragasztó, a vakolóanyag, a dűbel, valamint az indítósín. A költségtervezés kapcsán mindenképpen megéri ezekkel a kiadásokkal is számolni.
Természetesen a választásnál az sem mindegy, hogy milyen falvastagsághoz szeretne szigetelést választani. A statikai szempontok fontosabbak a hőtechnikai jellemzőknél.
A rendszerint vasbeton szerkezetből álló lábazati falak kifejezetten rossz hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, így ezekre felújítás alkalmával érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Bár sokan azt gondolják, hogy a falak és a nyílászárók a leginkább felelősek az ingatlanok hőveszteségéért, de nem elhanyagolható a lábazattal határos sávban elhelyezkedő padlón keresztüli sem.
Hogyan oldható meg legjobban szigetelés?
A lábazati fal külső és belső oldalára, valamint a padlóra helyezett hőszigetelő réteg együttesen képesek biztosítani a megfelelő szigetelést. Amennyiben a cél csupán a hőtechnikai jellemzők javítása, akkor a padló hőszigetelése elegendő az épülethatároló falak mentén 1-1,5 méteres sávban, de ha a hőérzet javítása is a cél, akkor mindenképpen ajánlott a padló teljes felületű hőszigetelése.
Milyen anyag használható a lábazati falak külső oldali hőszigetelésére?
Leggyakrabban kőzetgyapotot, vagy polisztirol keményhab lemezt választanak a szakemberek e célra. Ezeket ragasztással, illetve pontonkénti dübelezéssel lehet megfelelőn rögzíteni a lábazati falhoz. Fontos odafigyelni arra is, hogy a hőszigetelő lemezek magasságban megegyezzenek a lábazat magasságával, ellenkező esetben ugyanis hőhidak alakulhatnak itt ki, amelyek rontani fogják az épület hőtechnikai jellemzőit.
Hogyan szigetelhető a padló?
10-12 centiméter vastagság az ajánlott, anyagát illetőenpedig extrudált polisztirolhab a javasolt. Ez jól terhelhető, csekély vízfelvételű, és a talaj nedvességtartalma sem károsítja. Fontos, hogy úgynevezett technológiai szigetelés kerüljön a hőszigetelő lemezekre, amely tulajdonléppen megegyezik a PE fóliával. Ez akadályozza meg, hogy a betonozás során cementlé kerüljön a lemezek közé.
Az otthonok belső mikroklímája nagymértékben függ attól, hogy az ingatlan mennyire jól hőszigetelt. Sajnos tény, hogy a régi hőszigetelő rendszerek mára elöregedtek, valamint olyan mértékben károsodtak, ami lehetetlenné teszi az energiamegtakarítást. A legnagyobb problémát a nedvesség jelenti, amely nem csak hőtechnikailag van rossz hatással az épületre, de magát az épületfizikai tulajdonságokat is károsítja.
Miért van annyi gond a régi homlokzati hőszigetelő rendszerekkel?
- Az elöregedés miatt repedések jelennek meg a felületen.
- Az egykori helytelen beépítés és a szakszerűség hiánya nyomot hagy a homlokzatokon.
- A nedvesség talajt képez a gombáknak, amelyek hatására károsodik a hőszigetelés, és az alatta levő épületszerkezet is.
- A mechanikai hatásokra rongálódik a vakolat, s így a nedvesség könnyebben utat tör magának abban.
A károsodások időben történő észlelésével a hőszigerelő rendszerek javíthatóak, helyreállíthatóak. Lássuk, hogyan!
Abban az esetben, ha a falszerkezettől már elválik a hőszigetelés, úgy a teljes rendszer cserére szorul, és a károsodott réteg helyett korszerű hőszigetelés kialakítására van szükség. Teljes károsodás hiányában csak a felület felújítása aktuális, tehát a vakolat, az üvegháló cseréje is elégséges. A munkálatok során javítható a hőszigetelő tulajdonság, ezzel elérve az energiamegtakarítás lehetőségét.
Tudta, hogy otthona hőszigeteléséért sokat tehet az épülethatároló szerkezetek anyagának megfelelő megválasztásával?
Vannak olyan alapanyagok, melyek jobban, másikak kevésbé felelősek a hőveszteségért, s ezáltal az energiafelhasználás mennyiségéért. Érdemes minden területen a hatékony energiafelhasználásra törekedni, így a háztartás, a közlekedés mellett a kellemes belső mikroklíma megteremtése kapcsán is. Ez utóbbihoz azonban arra is szükség van, hogy az ingatlan megfelelően legyen kialakítva.
Mi a legfontosabb követelmény a határoló szerkezetekkel kapcsolatban?
Sok más tényező figyelembevételével a leginkább lényeges a hőátbocsátási jellemző, amely visszavezethető az alapanyagra, valamint az egyes anyagok kombinálására, de a kialakult hőhidak is fontosak e szempontból.
A falak és a födém- jelentősen befolyásolják a hőszigetelés hatékonyságát!
A külső fal hőtechnikai jellemzői alapvetően a
- falazóanyag
- a külső vakolatréteg és
- a belső vakolatréteg függvényeként alakulnak.
Alapvetően elmondható, hogy a falazat felépítésére használt elemek üregtérfogata egyenes arányban áll azok hőszigetelő tulajdonságaival. Emellett természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy milyen falborítások, homlokzatburkolatok, valamint ezek mögötti szellőző légrétegek kerülnek kialakításra.
Kiemelt szerep a nyílászáróknak!
Bizonyított tény, hogy az ingatlanokból a legtöbb hő a nyílászárókon keresztül távozik. Pontosabban így volt ez a múltban, ám a korszerű technológiával és kialakítással készült nyílászárók a megfelelő beépítéssel ma már képesek a tökéletes hang-, és hőszigetelésről gondoskodni. Bár gyakran hallani a hőhidak ablakok környékén történő kialakulásáról, de az áthidalásokhoz külön hőszigetelő réteg beépítésével sokat lehet tenni a probléma megelőzéséért.
Figyeljen a padlás-, és pincefödémekre!
Fontos tudnia, hogy a fűtött terek szomszédságában levő padlás, vagy pince jelentősen képes csökkenteni a hőérzetet. Éppen ezért nem mindegy, hogy a szerkezeti rétegek milyen vastagsággal és hőtechnikai tulajdonságokkal bírnak e területeken. A szerkezeti vastagság mellett a hőszigetelő rétegek jelenléte is hozzájárul ahhoz, hogy a szigetelés minél teljesebben megvalósuljon.
Legkevésbé azon kéne aggódni, hogy kiömlött a festék. Sok festék nagy mennyiségű káros anyagot tartalmaz amely felhordás után a lakótérbe párolog.
Vegyünk egy mély levegőt! Jó érzés, igaz? Sok ember számára a frissen felkent festék szaga, felér a frissen vágott fű illatával. Milyen jó is lenne, ha a kozmetikai ipar ezeket a különös illatokat, parfüm formájában is árulná! Minek is neveznék? A „rákkeltő anyagok illata”? … A „légúti problémák parfüme”?
Mit is tartalmaznak a festékek?
Másfelől, azért nem biztos, hogy ez egy jó ötlet. A hagyományos, háztartási festékek 10,000 vegyi anyagot tartalmaznak, amelyből 300 mérgező, 150 pedig rákot okozhat. Ezek a káros anyagok megtalálhatóak az illékony szerves anyagok közé sorolhatóak, azaz rövidebb nevén VOC. Ezek nem azok a vegyszerek, amelyeket magunkra akarnánk fújni, vagy a saját lakásunkban akarunk tudni.
Mi történik a VOC vegyületekkel a festés után?
A VOC-anyagok, instabil, szén tartalmú vegyületeket tartalmaz, amely előszeretettel párolog el, ezzel pedig a levegőbe kerülve, mérgező lehet. Ahogy a légkörbe kerülnek, azonnal reakcióba lépnek más elemekkel, amelyek az ózont alkotják, amely légszennyezéshez és betegségekhez vezetnek, különösképpen légzőszervi betegségekhez, fejfájáshoz, szemkönnyezéshez és szédüléshez. Sok VOC anyag köthető a vese és a májrákhoz is.
És mi történik a mérgező kipárolgással az elkövetkező években?
Ahogy a festék megszárad, ezek a veszélyes anyagok felszabadulnak, levegőbe kerülnek. Ha mindez a házon belül történik, ott még inkább veszélynek vagyunk kitéve, mivel tízszer magasabb lehet a szennyezési szintje, mint ha házon kívül festenénk. Habár a VOC szint festés közben, vagy közvetlenül utána a legmagasabb, sajnos még évek múltán is szivárognak ezek az anyagok. Valójában a VOC anyagnak, mindösszesen csak az 50%-a párolog el első alkalommal, a többi viszont…..
Ugye nem lélegezne be kipufogófüstöt?
Tehát nem túlzás azt állítani, hogy a frissen festett termékek a legkörnyezetszennyezőbbek. Ezek az anyagok a második olyan VOC források, amelyek a legtöbb káros anyagot bocsátják ki, közvetlenül az autókból kiáramló gázok után. A festők rendszeresen ki vannak téve a festék gőzének, amely növeli a rákos megbetegedések kockázatát a körükben, csökkenti az agyi funkciókat, veseelégtelenséget és más betegségeket okozhat.
Ennek az információnak a tudatában, a vásárlók elkezdték követelni a biztonságosabb megoldásokat. Kezdve az alacsony-, és a mentes-VOC festékkel, amely manapság széles közben elérhető, és a legtöbb festékgyár forgalmazza.
Ha azon gondolkozik, vajon miért tarthatott ez ilyen sokáig, akkor a válasz az, hogy mindeddig a VOC-anyagokat tartották a leglényegesebb alkotóelemnek a festékekben.
Festék összetevők és azok elemzése
Amint felkented a második, vagy a harmadik réteg festékedet, a „csináld-magad” projektedben, leginkább arra gondolunk, mennyire elfáradtunk, minthogy azon merengjünk, hogy mi van a festékünkben. Azonban a festék összetétele meghatározza, hogy még mennyi minden dolgunk lehet vele később.
A festék hagyományosan három fő alkotóelemből áll:
- Pigment: ez adja a festék színét.
- Maga a kötőanyag: ez segíti a pigment anyagot, hogy illeszkedjen a felszínre.
- Oldószer: hígítónak is nevezik, ez az, amely folyékonnyá teszi a festéket, hogy könnyebben lehessen kenni.
A felsorolt három összetevő közül a legtöbb VOC anyagot az oldószer tartalmazza. Ez azért van, mert az oldószer (amely szintén folyékony) úgy lett kialakítva, hogy hamar elpárologjon, elválva a két „szilárd” anyagtól, amelyek a falainkon maradnak. A festékek, főleg a szilárd összetevői több pigmentet hagynak hátra, így szükséges más anyagokat is alkalmazni.
Az oldószerek egy része lehet oldószeres (magas VOC tartalmú), vagy vízbázisú (alacsony-, vagy mentes VOC tartalom). A latex festék, amelynek alacsonyabb VOC szintje és rendszerint sokkal környezet barátabb is, mint az olaj alapú festékek, vízbázisú oldószert tartalmaz.
Az ismertebb olaj alapú oldószerek, mint a lakkbenzin, formaldehid és a metilbenzol, emellett még számos más alkoholok, ketonok, acetinok és aroma összetevők. Mielőtt elpárolognak az oldószerek, amelyeket fentebb is bemutattunk a festéshez, az olaj festékeket nagyon nehezen lehet kezelni, és ritkán is használják. Most egyre több helyen használják, a környezeti és egészségi okok miatt.
Az autógyártásban is megjelent ez a fajta hozzáállás. A Toyota, Ford, Mazda és a General Motors szerzett néhány jó pontot a vásárlóitól, még pedig azzal, hogy áttértek a környezettudatosabb festékekre. Ahhoz, hogy csökkentsék a VOC anyagok mennyiségét, minden egyes új autó legyártásánál, a gyárak víz alapú festékeket használnak, az oldószeres festékek helyett. A Ford szintén sokkal környezetbarátabb vegyszereket használ a festékeikben. Az alacsony-VOC tartalmú festékek, nem minden autó fedőrétegben használják, és ez sajnos nem csökkenti drasztikusan a VOC mennyiséget, amelyet az autók vezetésével kikerülnek a levegőbe, de minden apróság számít.
Függetlenül attól, hogy az olajos alapú oldószereket mással helyettesítik, sajnos nem szabadulunk meg egykönnyen a káros vegyszerektől teljesen. A pigment és a kötőanyagok szintén tartalmaznak VOC anyagot, és mind a három fő alkotóelem tartalmaz magas szintű mérgeket is. Például a kadmium, és a króm, – veszélyes metálok – néha megtalálhatóak a pigmentben is. Ezek az anyagok többnyire azt próbálják megakadályozni, hogy ne penészesedjen a fal, illetve, hogy minél tovább maradjon fent.
Miközben az alacsony-VOC tartalmú festékek csak abban mutatkozik meg, hogy alacsonyabb szinten találhatóak meg ezek az anyagok, mint a hagyományos festékekben, eközben van pár olyan festék, amely szintén ilyen mérgező anyagokat bocsát ki.
Alacsony-VOC tartalmú, VOC-mentes festékek és egyéb megoldások
A legtöbb alacsony-VOC tartalmú festéknek jó hírű forgalmazóik vannak, akik 50g/L vagy még ez alatti szintűt árusítanak. Vegye figyelembe, hogy a festékes vödrökön lévő VOC értékek a pigmentek és egyéb összetevők hozzáadása előtt lettek kikalkulálva, viszont ezek a hozzáadott anyagok szintén tartalmaznak VOC anyagokat. A pigmentek kb. 10 g/L VOC-t tartalmazhatnak.
Ahogy előzőekben olvashattuk, attól függetlenül, hogy a vállalatok visszavettek a VOC-anyagok szintjéből, ez még nem jelenti az, hogy a festékek már nem tartalmaznak mérgeket. Ha emiatt tényleg aggódsz, akkor van megoldás rá. A VOC=0.000 g/L VOC-t festék például, garantáltan környezetbarát!
Hozzátéve még az alacsonyabb tartalmú VOC szinthez. A Green Seal jelölésű festékeket eltiltották attól, hogy olyan mérgező vegyszereket használjanak, mint például a karcinogének (rákkeltő anyagok), reproduktív mérgek, veszélyes légszennyezők, nehéz fémek és a formaldehid fajtái. A Green Seal jelölésű festékek tisztíthatóak, dörzsállóak, moshatóak.
Az alacsony-, és a mentes-VOC festékeken túl, találkozhatunk még természetes festékekkel is, amelyek elsősorban természetese anyagokból készülnek, mint például agyag, borostyán, lenmagolaj és mészkő. Amióta nem használnak szintetikus olajból készült termékeket, a természetes festékek, „természetesen” alacsony VOC tartalommal bírnak, amelyeket az EPA szab meg. Azonban, tartalmazhatnak olyan jelentős szintű anyagokat, amelyek nincsenek szabályozva, például citrusolaj és terpenes, amelyekre érzékenyek lehetnek az emberek. Szóval, az a tény, hogy természetes anyagokból készül egy festék, még nem jelenti azt, hogy nem káros az egészségünkre. A kadmium például, és a metál néhány sárga festékben is megtalálható, amely nagyon mérgező. Éppen ezért jobb, ha mindig ellenőrizzük, mit tartalmaz a felhasználni kívánt festék.
A legtöbb ember az alacsony-VOC tartalmú és az egészségre nem káros festékeket keresi. A tej alapú festék a könnyen elérhető tej proteinből készül, és csak pár olyan anyagot tartalmaz, amely káros lehet. Ha egy Martha Stewartnak tartod magad, akkor a saját egészséges festékünket is elkészíthetjük, olyanokból, mint tojás, liszt, lenmagolaj és mészkő.
Amíg a legtöbb alacsony-VOC tartalmú festékek és más földbarát festék alternatívák párosíthatóak a hagyományos festékekkel, nem mindegyikre igaz ez. Attól függően, hogy milyen oldószer van benne, nem mindig kenhető olyan jól a festék, így nehezen is alkalmazható. Néhány alternatív oldószer lassabban szárad (amióta nem annyira „párolgósak”), mint a többi , úgy hogy több időt kell várni a felkent rétegek között. A másik hátrány az lehet, hogy a legtöbb sötét színű festékben több a VOC-anyag. Legvégül amíg az alacsony-VOC tartalmú festékek ugyanannyiba kerülnek, mint a hasonló festékek, sok természetes festék pár száz forinttal drágább.
Azon túl, hogy átgondoljuk, hogy milyen VOC-szintű festéket és más mérgeket tartalmazó festékeket vásárolunk, egy másik tanácsot is adunk: olyat keressünk, amelyben kevesebb, mint 30% szilárd anyag van. Ebben az esetben talán nem kell a harmadik réteget is felkenni. Ez az információ általában a festék címkéjén található meg.
A festék szagáról általában feltételezhetjük, hogy valamilyen káros anyagot lélegzünk be. De tudjuk-e, hogy valójában mennyire jól működik a szaglásunk?
Nemcsak ólmozott festék, – amelyet 1977-ben tiltott be a Fogyasztó Védelmi Bizottság – az egyetlen olyan típusa a festékeknek, amelyeket károsak az egészségünkre. (Ekkoriban egy kisgyermek a ilyen lepattogott, ólmozott festéket evett, ezt követően mentális zavarokban szenvedett.)
Valójában, mégha megfontoltan is választunk festéket, a családunk egészsége érdekében és a környezetünk védelmében is, akkor is hamar rájöhetünk, hogy vannak olyan festékek, amelyek olyan vegyszereket tartalmaznak, – lásd: VOC – melyek negatívan hathatnak az egészségünkre.
Miből is áll a VOC (illékony szerves anyagok)?
A VOC, olyan vegyszereket jelentenek, amelyek a festékben találhatóak meg, amelyek falfestés közben szabadulhatnak fel.
Habár a legtöbb ilyen illékony szerves anyag eltűnik a festékből, ahogy a fal megszárad, de van amelyik sajnos nem. Valójában a festék képes ilyen anyagokat kibocsátani évekkel a festés után is, veszélynek kitéve a családot.
Ezek az anyagok nagyon veszélyesek lehetnek. Pár ok, amiért azok: először is rákkeltőek. Sok festék tartalmaz olyan vegyszereket, mint például benzint, diklórmetánt vagy más néven metilén-kloridot, és más anyagokat, amelyek a rákos megbetegedésekhez vezethetnek. A VOC-ot alkotó anyagok a festékben okozhatnak fejfájást is a festés után, sőt évekkel később akár asztmát vagy más allergiás tüneteket is előidézhetnek.
Joggal felvetődik ezek után a kérdés, vajon miért tartalmazza a festék ezeket az anyagokat, ha ennyire károsak az egészségünkre? :
A VOC gyakorlati funkciója és alternatív megoldások
A VOC nélkülözhetetlen alkotóeleme a festéknek, a száradást és megszilárdulást segíti elő. Amikor az ecsetet belemártjuk a festékbe és ezután a falra kenjük, a VOC az elpárolgott anyagban van – azokat a vegyszereket tartalmazza, amelyek a falat először nedvessé teszik, majd pedig szárazzá.
Többen azt állítják, hogy nem szükséges a VOC ahhoz, hogy a festékben benne legyen. Manapság, mivel nagy figyelmet szentelünk az egészségünkre, és többet is tudunk a veszélyes mellékhatásairól ezeknek az anyagoknak, a festékgyárak többsége az alacsony- vagy a VOC anyagoktól mentes festékeket ajánlják.
Mi az a VOC mentes festék?
A VOC-mentes festék, csak öt vagy kevesebb grammot tartalmaz ezekből az anyagokból, literenként. (Ez csak a latex festékekre igaz, amelyet a legtöbben a háztartásoknál használnak.)
A festék, amely kevesebb mint 250 gramm VOC anyagot tartalmaz literenként, azt alacsony-VOC tartalmúnak nevezünk. Mint ahogy a legtöbb egészségesebb lehetőség, a mentes és az alacsony VOC tartalmú festék, általában többe kerül, mint az átlagos festék..
Éppen ezért, egyesek saját gyártású festékekkel is próbálkoznak, állati származékokból és mészkőből. Általánosságban a saját készítésű festékekkel előbb-utóbb problémákba ütközhetünk, mint például: először is meg kell győződnünk, hogy milyen a szoba páratartalma, hány réteget kell kennünk, milyen hozzávalókhoz lesz szükségünk, ahhoz, hogy jól sikerüljön a festés, és hogy mennyire legyen tartós a festékünk. Ennek ellenére sok olyan vállalat van, amely erre specializálódott. Ezeknek a listáihoz, kattints ide.
VOC mentes festék a legjobb választás
Ha színvonalas festékhez ragaszkodsz, amely nem káros az egészségre, akkor a mentes-vagy az alacsony VOC tartalmú a legjobb választás. Ha a szoba, nem lesz állandóan tele, mint például egy garázs, vagy egy raktár, akkor a legkedvezőbb választás a hagyományos festék, amely egyszerűbb és költségtudatosabb választás.
Nem túl bonyolult kitalálnunk, hogyan is nézhet ki egy környezetbarát ház: energiatakarékos rendszer, jól szigetelt ablakok és falak, talán egy kis beltéri növénykert, és egyéb dolgok. De figyelünk arra, hogy mit kerüljünk el? A vegyszerek és anyagok, amelyek a házunk részét képezik, (mint például: ragasztó, építőanyagok és a festék) kibocsáthatnak olyan veszélyes mérgeket, amelyek fenyegethetik a családunk egészségét. A következőkben négy veszélyes anyagot mutatunk be:
1. VOC
A VOC, azaz az illékony szerves anyagok, olyan szerves szennyeződések, melyek szinte minden háztartásban megtalálhatóak: festékek, tisztítószerek, tartós festékek és bútorok. Mindezek az otthoni levegőt szennyezik, és fejfájástól, hányingertől kezdve, máj és vese betegségeket is okozhatnak. Hogyan tudjuk mindezt elkerülni? Keressünk alacsony-, vagy VOC-mentes termékeket: a legkisebb kiszerelésben vásároljuk ezeket és lehetőleg szellőztetett helyeken használjuk őket.
2. Flatálok
Azok a vegyszerek, amelyeket a flatál észterek közé sorolunk, megtalálhatóak a kezdve legtöbb parfümtől, zuhanyfüggönytől, egészen a ragasztóig és a rovarirtóig, egyszóval nem egyszerű őket elkerülni. A flatálok, a levegőben, vízben és az ételben is lehetnek, így rákkeltő anyagokká is válhatnak. Tisztítsa meg a konyháját az olyan ételektől, melyek műanyagba, vagy dobozban tárolandóak, és tegye a maradékot üvegben, műanyag helyett.
3. Formaldehid
A formaldehiddel több helyen is találkozhatunk, például az építőanyagokban, a fa termékekben, mint például falemezekkel burkolt helyeken, MDF bútorlapok, és szemcsedarabokban, amelyek formaldehided tartalmazó ragasztóval vannak összeillesztve. A formaldehidtől bekönnyezhet az ember szeme, hányingert is okozhat, és állatokon végzett kísérletek bizonyítják, hogy előidézheti a rákot is. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, figyeljünk arra, hogy frissen préselt fatermékeket ne vegyünk, amelyek karbamid gyanta helyett, fenol gyantával készültek, és győződjünk meg arról, hogy a lakás jól ki szellőztethető legyen!
4. Petróleum
Hogyha a lakásunkat ténylegesen környezetbaráttá akarjuk tenni, akkor kerüljük a petróleumot annyira, amennyire csak lehetséges. Ez nem csak azt jelenti, hogy hibdrid autót vezessünk, vagy hogy alternatív energiát használunk! A petróleum olyan dolgokban található meg, mint a parafin viaszban, teflon termékekben, körömlakkban és a műanyagban. Mi a legegyszerűbb módja, hogy csökkentsük a fogyasztását? Legyünk minél tudatosabb vásárlók és mindig gondoljuk át kétszer, mielőtt vásárolnánk valami újat!
A fogas alapvető feladata az, hogy ruháinkat rendezetten és tisztán tartsa, amikor éppen nincsen rajtunk. Azonban a legtöbb üzletben csak az egyszerű, kampószerű variációkkal találkozhatunk. Miért ne színesíthetnénk előszobánkat vagy a folyosót egy szembetűnőbb darabbal? Most bemutatunk nektek 5 kreatív megoldást, ami garantáltan feldobja a mindennapokat!
Gondoltunk már arra, hogy a legfontosabb konyhai eszközeink, a kések, akár a falba szúrva is jól mutathatnak? Tianyi Chang formatervező igen, ezért létrehozta a falba vájt, kést imitáló fogasait, amelyeket egy egyszerű csavar segítségével felszerelhetünk a falra és használói körében biztosan nagy sikert arat majd.
A következő darabot inkább a fürdőszobában tudjuk elképzelni, mivel ez a fogas kerámiából készült és formája bennünket leginkább egy piszoárra emlékeztet. Kettős funkciót lát el a fogas, egyrészt felakaszthatjuk rá törölközőinket, másrészt tárolhatjuk benne a piperekészletünket.
Erich Ginder fogasait a szarvasagancs formája inspirálta. A fogasok anyaga öntött fehér műgyanta, amelyet a tervező saját kezűleg készít el. Ezekkel a mesterséges trófeákkal otthonának alpesi stílust kölcsönözhet.
Hasonló hatást érhetünk el ezzel hófödte hegycsúcsokat idéző, fából készült fogassal. Hegyes végei nem a legpraktikusabbak, hiszen könnyen átszúrhat egy finomabb anyagú sálat, ezenkívül a gyerekes családok számára sem ajánljunk a sérülésveszély miatt. Azonban tökéletes dísze lehet bármelyik előszobának!
Végül ezt a villanykapcsoló fogast mutatnánk be, ami kétféle funkciót lát el: villanykapcsoló és fogas is egyben. Azonban ha fogasként akarjuk használni, akkor a villanyt nem tudjuk felkapcsolni. A tervezők ezzel a megoldással akarják környezettudatosságra buzdítani a fogyasztókat, mivel el kell dönteniük, hogy melyik funkcióra van leginkább szükségük.
